hmmm...adtal egy-ket jo otletet, koszonom.
Ami ugye a gazosabb resze, az mindig a marketing meg foleg a PR. Hat, azert kivancsi leszek, mit tudunk ezeken a teruleteken (elerni), bar ez utobbi ketto vegkepp nem az en asztalom. Dolgozni meg eleg sokat dolgozunk, nem is ez lenne a gond.
De a temanal maradva:Te is, philosoph is emlegette azt, hogy minek lehet hirerteke, es felmereul ezeknek az elkepzelheto hatasa is. Tetelezzuk fel, hogy az allam(bacsi) egyszercsak valoban beinditja a "sved modellt", mert megerti, hogy ez mennyire es miert fontos, esetleg penze is lesz ra...:akkor pedig az igaz, hogy egy geposztogatasi akcio onmagaban meg nem lenne elegendo. De ha tenyleg eljutnenk ide, akkor talan mar a dolog nehezebb resze megoldodhatna.Akkor mar csak arra kellene gondolni, hogy hogyan lehetne ezt a meglevo kollektiv gondolkodasba, eletmodba beleintegralni ugy, hogy tenyleg egy ertelmes megmozdulas legyen.Ha belegondolok abba, hogy ebben az orszagban tiz evvel ezelott egy sajat telefonvonal szinte aranyat ert, es osszehasonlitom azzal, hogy ma hogyan viszonyulunk a mobiltelefonokhoz, akkor szerintem nem fog a dolog akkora nehezsegeket okozni.Egy jo kampany sokat segithet, kerdes persze, hogy kik fognak mogotte allni. Ezt most csak peldakent hozom fel, de ha osszehasonlitjuk a Matav a lakossagot szandekosan sotetsegben es hulyesegben tarto "uzletpolitikajat" a mobilszolgaltatokeval, akkor eleg tanulsagos tortenetet kapunk.
Hát nem is tudom. Én pl. forgattam egy egészen jó kis anyagot a Graphisoft versennyel kapcsolatban, amin az a két őrült nyert egy díjat. Poroljad le a CD-t, nézzed meg.
Ugyanezt a neten kicsit más megmutatni, de talán lehet. Egy a baja, dolgozni kell vele. Ha szabad a munkádba beledumálni, akkor tegyétek fel a versenyek cuccait, illetve olyan demokat, amiket össze tudtok koldulni a világból. Nem hinném, hogy nem adnák. Volna további néhány vájtszemű ötletem, de az már nagyon off. A lényeg a mozi, stb. jó keverése. Meg pár csipetnyi marketing, és az egészet alaposan nykon kell önteni PR-rel, utána odatenni, hdaa főjjön a többi a saját levében. Ha provokatív, az se baj.
Nekem az a tapasztalatom, hogy az ifjúság munkakedve, főleg munkabírása nem oly sok. Kevesen szeretnének szakmai módon érvényesülni.
Arról nem volt szó, hogy ki szállítja a gépet. Az viszont érdekes, hogy a konstrukcuó olyan, amelyet csak az állam beavatkozásával lehet(ne) megvalósítani, hogy havi 4500 forintos részleteket kellene fizetni 3 éven keresztül, amiért egy ennék azért drágább géphez lehetne hozzájutni. Ha megtalálom az egész mesét a neten, akkor ideteszem az url-t. A fenti összeget egy átlagosabb dolgozó is könnyebben ki tudja nyögni, mint egyben az X összeget. És a gép nem lehet annyira gagyi, mint amit ma összeütnek a népeknek. A gép erkölcsi avulása is kb. 3 év.
Vallásos rajongásról szó sem volt, valami egészen mást említettem.
>>És ezt a helyzetet nem erővel, vagy pénzzel, tehát ingyenes nettel és gépdömpinggel lehet megoldani, hanem valami szellemi ötlettel csupán<<
Errol csupan annyit, hogy biztos vagyok abban,hogy az ingyenes net es gepdomping ugrasszeruen meg tudna valtoztatni egy csomo mindent. Persze, ezutan meg ujabb kerdesek generalodnak...el fog jonni ezeknek is az ideje, persze.
kopasz indian: hogy mi legyen a mez a madzagon, hat jo kerdes.
En is eppen ezen kiserletezek, ti. hogy megfelelo informaciokkal oda lehet-e csalni egy csomo embert a gepek ele. Jo, elmondom, mert szamomra legalabbis mindenkeppen erdekes az eset: Olyan embereknek csinalunk most portalt(egyelore persze szerelembol), akiktol elvben elvarhato lenne a net hasznalata,leven epiteszek es nagy valoszinuseggel az idosebb generacioban is akad jopar ember ki mar pl. ArchiCAD-et hasznal, ergo van szamitogepe. Ehhez kepest fiatal(!) epitesz, belsoepitesz ismeroseimmel beszelve az az egyelore kisse elkeserito tapasztalatom van, hogy szamukra egy net-es bemutatkozasi lehetoseg nem bir annyira vonzo lenni, mint...
A számítógép is csak egy eszköz, mint az autó vagy a kőbalta. A net is csak egy kommunikációs közeg, mint a telefon, vagy a TV, vagy a padfirka. Vallásos rajongással illetni őket értelmetlenség. Egy ingyenes vagy félárú géposztogató akció jó bolt lenne annak, aki a levajazott tenderen elnyeri az állami megrendelést. A leszállított gépek 1-2 év alatt erkölcsileg nullára amortizálódnának.
Kedves philosoph, ezek nagyon jó gondolatok. Mint hajdani TV-s szerkesztőnek (kinek az informatika eladása volt a dolga, pl. 1 percben egy könyvismertetés), elfogadom, amit a főnöködről írtál, illetve arról, hogyan kell eladni a netet a népnek.
Kedvenc vesszőparipámat is említéd, mert nemhogy a net, de az IT sincs eladva. Erről van is csinos elméletem, mely a magyar sajtó belső mechanizmusaira épül. Ma ugyanis, ha egy IT témájú anyagot akar az ember valahol egy médiumnak "eladni", akkor arra azt mondják, hogy nem hír, az csak reklám. A piac viszont nincsen megcsinálva, tehát annyit lehet reklámra köletni csupán, amennyit.
Magam már többször szorgalmaztam a mindenkori első dühömben, hogy akkor talán meg kellene alapítani az IT tudatúak vallását, és ezen a jogcímen vallási félórához jutni legalább a közszolgálati televízióban.
Az Internetről elég nehéz pozitív képet alkotni, mert a közszolgálati televíziók műsorépítkezése a saját törvényüket követi. Ha Csisztu Zsuzsa kint van a neten, ha bombareceptet találtak, ha van valami ügyeletes botrány, annak megvan a hírértéke.
Ebben nincsen paradigma. Imserek én is olyan embert, ki nem hajlandó leülni géphez. Az apám 69 éves korában kapta meg az első gépét. Azóta nem hajlandó megválni tőle. A zsebében pedig PSION lapul.
Azt gondolom, hogy nem fogunk találni univerzális hatású mézet a madzagra. De a társadalom egyes csoportjai számára már mindez sokkal könyebb. Az is lehet, hogy más kell legyen a méz. Kennedy annak idején ügyes volt, volt egy álma.
morticia addams, nagyon tetszett, amit írtál. Én ezzel kapcsolatban a szinergikus hatások felemlegetését preferálom. Találjunk ki pár példát. Az orvosok nem éppen a technika szeretetükről híresek általában. De ha a neten egy csomó mindent megtalál, akkor odaszokik.
Azt gondolom, hogy általában a megfelelő információk jelentik a csáberőt. Azzal géphez lehet ültetni sok embert. Van olyan nagymama, aki csak azért kezdett bele, hogy az unokájával levelezzen. Rengeteg példa van, mely pozitív.
Ezek szerint a fő kérdés, milyen mézet kenjünk a madzagra?
Egyet is értünk ebben. Valóban szakadék van, valóban be kell tömni, és erre kitűnő eszköz a net.
Nem hiszem, hogy ez világnézeti kérdés. Mikor a videó mégsem győzte le a mozit, nem az a taps, és kézdörzsölés volt hallható, hogy na ugye megmondtam... Hanem, kialakult a helye mindkettőnek. A net is helyére fog kerülni. Új médiumok is lesznek. Nekem ennek a megérzéséhez nincs érzékem: azt hittem, nincs az az isten, hogy én meglássam, hogy a cd legyőzi a kazettát, meg a lemezt, és már én is csak azt veszek.
A kérdés, hogy miért használnák arra a netet, amire kiválóan alkalmas lehet? Az újsággal, atv vel százalékosan több igényes és tájékozott ember lett? Szerintem nem, csak számszerűleg.
Reklámcégnél is lehúztam egy évet, a főnők volt az, akit a sajtó csak a nagy kommunikátorként emleget....és ehhez tlényleg értett.
szerinte kommunikációs probléma az egész műveltség: az emberiség 99%-a csak a legeygszerűbb, egy-két szavas üzeneteket veszi. és, arendőrségi híreken kívül, ezt a média még nem ismerte fel. Az inetrnetről sincs pozitív kép, azon a szűk rétegen kívül, akinek meg minden újról csak pozitív van. A net nincs eladva, és nincs kommunkikálva. És ezt a helyzetet nem erővel, vagy pénzzel, tehát ingyenes nettel és gépdömpinggel lehet megoldani, hanem valami szellemi ötlettel csupán
>>Az igazi tudást emberek hordozzák, megkerülni ezt nem lehet.<<
Ebben tokeletesen igazad van, de nem hiszem hogy errol van itt szo.
Ha nem jol beszelek, javitson ki a torzsfonok, de en ugy ertelmezem a kerdest mint egy olyan problemat, ami pontosan az un. meglevo emberi ertekek melle rendel olyan fajta uj strukturakat,mediumokat,stb, amelyek egyben kiegeszitenek, masreszt stimulaloak,tehat a jelenletuk mindenkeppen pozitiv .Es nem utolsosorban megprobal egy egyre szelesebben tatongo szakadekot betomni a vilag ket fele kozott, azok kozott,akikhez nem jut el semmi ebbol az altalunk ismert vilagbol, es azok kozott, akik ertik, mi folyik itt.
Es talan azoknak is erdekes lehet ez, akik a papir es ceruza versus gep kerdeset vilagnezeti kerdeskent ertelmezik.
A tudós társadalomhoz
1. bomoljunk városállamokra
2És csináljuk meg Platón filozófus királyságát.
A tudás társadalmához, meg, jöjjenek az új nemzedékek. Apám elé lökhetnek pc-t, köszöni de nem kéri. nekem momentán már van, 9 évvel fiatalabb sógorom már lassan az országos quake bajnok, a szomszédban lakó 8 éves, meg programozni is jobban programozik nálam.
A net átalakítaná a mai viszonyokat, teszi is gőzerővel. És lőn este, és lőn reggel, és látszik, hogy ez jó.
Ám, eszközből mássá nem válik.
Unokaöccs matekból felvételi. Én neki havertól multimédiás felkészítő cd. unokaöccs tanul, like a güzü. Unokaöccs hetek múlva sem tud. feleség, matematikus jön, papír, ceruza, unokaöccs lassan tud. (felveszik-e lassan kiderül) Az igazi tudást emberek hordozzák, megkerülni ezt nem lehet.
Én emléksze, hogy a digitális aláírásról szóló jogszabály első tervezete már 1995-ben megvolt. De nem kellett. A svéd modellt az Amerikai Kereskedelmi Kamara nyomja, ők erősek a lobbiban. Ez persze még semmire sem garancia. Sőt, szerintem többel is rendelkezik, mint írtad. Hiszen hajdan, a 70-es évek végén, 80-as évek elején informatikai nagyhatalomnak számítottunk bizonyos területeken. Én még beledolgoztam egy kicsit az első magyar Unixba. Teljesen jó volt, de utána eltűnt a süllyesztőben. A fejlesztők ma is megvannak, sőt számosan vannak, kik nemzeközi szinten profik.
A kérdés, hogy az informatikai lobbi mellé milyen gazdasági lobbik fognak odaállni, és főleg, hogy menniyre.
Ugyan nem vagyok svéd, de vagy 10-15 éve hirdetek hasonlókat.
Amúgy viszont ez a "tudás társadalom", így, különírva, értelmetlen. A tudás társadalma, tudóstársadalom vagy bármi más jó lenne, de így ez csak egy jókora nyelvtani hiba.
a ma embere kozul FOLEG a Netezoket erdekli ez.Pontosan azert, amit az elottem szolo is leirt.
a politikai mozgasokrol e teren csak annyit, hogy a politika is csak mostanaban kap eszbe, es meg veletlenul sem a kulonbozo(javareszt ellenzeki) javaslatok miatt, hanem azert, mert mostanaban kezdi eszrevenni hogy ennek az egesz kerdesnek letjogosultsaga van. ami rossz, hogy ez meg nem garancia arra, hogy ettol kezdve minel tobb csaladot juttatnak szamitogephez es/vagy internethozzafereshez. Ma meg mindig az "eredeti tokefelhalmozasnak "becezett haracsolas folyik, ergo senkinek sem erdeke a sved(szingapuri, stb.) modell. Vagy nem akarja senki ezt belatni.
Meg szomorubb, hogy az orszag lassan tiz eve mar rendelkezik azokkal a feltetelekkel, amelyek pl. nemhogy vilagszinvonalu,de olcsobb internetes hozzaferest is biztositananak.Ha hagynak a kulonbozo gazdasagi lobbik.
Egyelore ennyi.
Szerintem a gazdaság szekerét az emberek "hozzáállása" lökheti csak meg. Szvsz. ha egy társadalom tagjainak a zöme kellően innovatív, képes arra, hogy a kihívásoknak megfeleljen, akkor minden OK. Egy ilyen társadalomban a Net csak segít. Ha egy bantu törzs tagjainak adnak olyan technikát amelynek nincs helye az ő szintjükön, akkor hiába minden. Szvsz. a magyar társadalom hál istennek fejlődőképes. Hogy a tempó milyen lesz, csak rajtunk múlik. Én derülátó vagyok.
Arra vagyok kiváncsi, hogy a tisztelt közönség hogyan vélekedik a tudás társadalomról, illetve a svéd modellnek nevezett koncepcióról. Ez utóbbi arról szól, hogyan lehetne nagyhirtelen kb. 300.000 embernek otthonra PC-t juttani, és az a koncepció szerint előbbre lökné a gazdaság szerekét.
Távlatokban gondolkodva pedig: mi is az a tudás társadalom, hogyan kellene olyat csinálni (na jó építeni, hogy fennköltek legyünk). Mikor leszünk igazán versenyképesek?
Érdekli-e ez a ma emberét, főleg a netezőket? Ki hogyan értékeli a poltikai mozgásokat ezen a téren? Nem politikai szempontból kérdem, arra ottan van a Politika című kűzdőtér, hanem IT, akármilyen tudományi, na meg teljesen privát módon, magánemberi szempontból. Van-e cipő a lábunkon? És ha van szorít-é? Ha igen, akkor hol?
