Keresés

Részletes keresés

bombaba Creative Commons License 2017.09.17 0 0 93221

Ld. 83213 hsz-t. Nem írom le újra.

Kevered a mediterrán és a trópusi növényeket, de ezeknek eltérő a teleltetési igénye, és ezt sosem fogod tudni közös nevezőre hozni, mert a mediterránok (pl. a citrom) jól van a 10 fok alatti hőmérsékleten, a trópusiak meg csak 10 fok felett.

A nagy hőingadozás, napsütés kimondottan egy pajzstetű nevelde, amitől adott körülmények között sosem fogsz tudni megszabadulni.

Az már csak hab a tortán, hogy a permetszerek nincsenek citrusokra tesztelve. Azért megy a sírás-rívás, hogy a kereskedelemben kapható citrusokat kezelik, hogy ne rohadjon meg, de sk permetezni valamivel, amiről nincs információd, mennyi marad benne, hát... meredek. A bolti citromnak sem lesz az íze rosszabb a vegyszerektől, meg a sajátodnak sem.
A Bi58-at nem engedik használni szabad forgalomban, mert pl. szőlőt permetezve vele még 8 év múlva is ki lehetett mutatni a borból!

Nagyon finom! Egészségedre.

 

Előzmény: zeusz4u (93220)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93220

Igen, nos a citromot azt megesszük mindet - és nagyon finom :) Ezért próbálom betartani a pihenő időt permetezés után, illetve csak a leveleket permetezni (eddig csak vízzel és citrus tápoldattal öntöztem). Ezért próbáltam elkerülni a vegyszerek használatát amennyire lehetséges - nyáron nincs is baj de télen sajnos olykor támadnak a tetvek.

 

Ha sikerül, talán 1-2 éven belül egy déli fekvésű, jelenleg 1 rétegű normál üveggel zárt fémkeretes 30 éves folyosómat átalakítom temoplánnal bzárt improvizált téli kertté szigetelt padlóval, illetve radiátor használattal termosztatikus radiátor szeleppel olyan 5 frok körüli éjszakai hőmérsékletet biztosítani teleltetést igénylő növényeink számára (nappal majd besegít a napfény is a fűtésszámlába). Itt a hőmérséklet jelenleg télen sajnos fagypont alá süllyed ( a 2-3 cents víz réteg simán tömör jéggé fagy)

 

A citromfámhoz (ami kb 50 éves) jelnleg 4-en kellünk hogy bevigyük, ráadásul jelenlegi teleltetőhelyéhez lépcsőzni is kell 5 lépcsőfokot, szóval nem kérdés hogy létre kell hoznom egy nagyobb teleltető helyet a meditrrán növényeim számára ami közelebb van az udvar szintjéhez és akár kerekekre rakva is bevihetem a nagyobb növényeket. Leanderek is sokat nőttel másfél év alatt, jövőre ismét át kell őket ületetnem nagyobb cserépbe, szóval pár év után oda is 2-en kellünk majd hogy szállísuk őket.

 

Még van néhány mediterrán növény amire szemet vettettem idén (mint pl a cintromillatú kefevirág - Callistemon Citrinus amelyet Krétán, épületek melllé ültetve láttam először), illetve rengeteg gyöyörű leander dupla és tripla virágú, illatos. Sajnos a teleltetés okozza a legnagyobb akadályt jelenleg, nyáron jól el vannak a szabadban és gyönyörű az udvar velük.

 

A folyosón ahol jelenleg teleltetek viszont több növényt is teleltenem kell (pl hibiszkuszokat), ezek a magasabb hőmérsékletet kedvelik, 10 fok alatt már szenvednek nálam és sárgul a levelük, ráadásul őket is támadják a fekete és zöld levél tetvek, párásítani meg sajnos nem tudok, mert akkor a falak-ablakok kezdenek nedvesedni. Ördögi kör ...

Előzmény: anblock_italia (93219)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93219

Én garanciát vállalok ebben a belocsolásos kérdésben, valamikor régen elég meleg volt télen a napfényes nappalinkban, és sok növényem mindig pajzstetves lett, a fikuszaimat minden tavasszal le kellett csupaszítanom, de az Actara belocsolásával ez a kérdés örökre megoldódott. Arra bevallom őszintén, már nem emlékszem, hogy ugyanezt használtam-e leandereknél, az biztos, hogy valamikor azok is pajzstetvesek voltak, de már sok éve nem azok. De, mint írtam, a pálmánál nem működött a dolog kielégítően, véglegesen, így attól megváltam. Én mindenesetre az Actarát azóta is fennen hirdetem, most már inkább csak hirdetem,mert használnom nem kell. De azért utána nézhetsz, ám a személyes tapasztalat szerintem többet ér. Amúgy biztos, hogy annak idején nem az ujjamból szoptam, hanem valaki tanácsolta, és én hallgattam rá. Bár a nevére már nem emlékszem, de gondolatilag azóta is lekötelezettje vagyok! :-) A citrom más tészta, annak ha megeszitek a gyümölcsét, azt természetesen nem ajánlanám én sem.

Előzmény: zeusz4u (93218)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93218

Sajnos 15 foknál hidegebb fagyvédett helységben nem tudom teleltetni őket (bárhol máshol félek hogy megfagynak ha még egy ilyen hideg telünk lesz mint az elmúlt tél), viszont sikerült egy napfényes déli fekvésű folyosón szépen kiteleltetni őket. Nagyobb hidegen azért 10 fok körülre csökkent a hőmérséklet, de melegebb téli napokon a déli fekvés miatt akár 17-20 fokig is felmehetett itt (ugyanitt teleltek a citromfák is, márcsk miattuk is próbáltam 15 fok alat tartani mert 16-17 foknál már kezdenek virágozni - akár decemberben is, ami azért még korai).

 

A friss hajtások amiről beszéltem őszről maradtak - nem vágtam le őket, de egyébként tavaszig stagnáltak (a rajtuk lévő bimbók csak áprilisban nyíltak ki - március közepén pedig már ki-ki tettük őket az udvarra napközben), nem vettem észre rajtuk semmiféle szemmel látható növekedést a téli időszak alatt, talán csak minimálisat. Idén olvastam hgy hiba rajta  hagyni a kinyílatlan virágokat ugyanis aza atkák és tetvek megtelepedhetnek bennük, jobb levágni őket teleltetés előtt). A vizellátást is csökkentettem heti 1-2 alkalomra, mennyiségileg míg alul a tálkában meg nem jelent egy újjnyi víz (aztán a tálka tartalmát kiöntöttem hogy ne pangjon a víz a leander tövénél - nyáron tudom hogy oké de télen berohadhat ahogy olvastam, illetve elszórhatja leveleit a túl sok víz hatására).

 

Visszatérve az Actara Mospilan keverékre, nem akartam eldobni a megvásárolt moszpilánt sem ami már 2 éve raktáron áll, csak idén ajánlották az Actarat tavasszal. A leírt infromációk alapján az Actara jobb mint a Moszpilán, habár mind2 csomagolásán ugyanazon kártevők ellen használható, de viszont egyiken sem ír pajzstetveket, szaküzletben is Actarat ajánlották nekem - de lehet első permetezéskor nem volt elég koncentrált és nem volt észrevehető hatása az egyik frissen töveztettet citromfa csemetémnél amit elleptek a pajzsetvek a tél folyamán.

 

Egyébként a permetezőszerek tőre öntözéséről nem tudtam - de hogy így mondjátok utána nézek Actara használatánál hogy javasolt-e, a csomagoláson nem írt róla semmit, tudomásom szerint ezek mind kontakt-vegyszerek, és csak akor pusztítanak ha a szert a kártevőkre permetezzük, ezért ajánlják a többszöri permetezést kb 2 hetente hogy az újonnan kikelt lárvákat is érje a permetszer így azok is elpusztuljanak...

 

 

Lora1213 Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93217

Ne haragudj, de azt hiszem fel kéne frissítened magadban a permetezés szabályait.  Egyszerre csak annyi permetszert keverünk be, amennyit fel is használunk.   Mindig csak az ellen a kórokozó ellen permetezünk, ami jelen van. Találomra,  összevissza permetezni ártalmas a növényre és a környezetre.   Mospilant vagy Actarát (felszívódó permetszer) elég a pajzstetvek ellen bevetni. Akkor viszont nem elég permetezni, a maradék szerrel be kell locsolni a növényt. Úgy hat igazán.

A többi (sárga, szürke, zöld, fekete) levéltetü ellen jó a Decis vagy a Karate.  Ha teljesen kiirtasz minden élőlényt, akkor kiirtod a tetvek/atkák természetes ellenségeit is.   Ezzel egy ördögi kört indítasz el a kertedben.

A dísznövények gombabetegségeire felszívódó permetszert szoktam használni. Olyat, ami nem hagy foltot a levélen.  Mindig adok a permetszerhez Nonit-ot (tapadásfokozó) és Wuxalt. 

A leandert a legritkább esetben szükséges permetezni.  Ha valami bajuk van talán nincsenek a számukra megfelelő helyen.   Szerintem.

Előzmény: zeusz4u (93210)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93216

Az Actara szerintem csodaszer, önmagában is elég a tetvek, pajzstetvek ellen, de belocsolva talán a leghatékonyabb. Nagyobb dózis kell, mint permetezve, de csodákra képes . Bár érdekes módon a pálmán nem hatásos, de minden máson nagyon is.

Előzmény: zeusz4u (93210)
Lora1213 Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93215

Rézszulfát. Nagyapám használta. Más nem volt.

Előzmény: bombaba (93211)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93214

Nekem a teleltetési körülményeidben az tűnt fel, hogy hajtottak télen...., lehet most ezek a problémás levelek azok, amik nem megfelelő körülmények között születtek. Elvben télen nem szabad a leandernek hajtania, a 10-15 fok, megtetézve napsütéssel, ami tudom egy verandában több is lehet, sok. Maga a fény az jó, a mediterrán országokban is süt a nap, csak a meleget kellene csökkenteni. 

Előzmény: zeusz4u (93208)
bombaba Creative Commons License 2017.09.16 0 1 93213

A mediterrán növényeknek nem egyformák a tartási igényei. A kórokozók megjelenése azt jelzi, hogy nem találtad meg nekik a megfelelőt.

A leandernek télre lehetne alacsonyabb a hőmérséklet, inkább 2-10 fok köztött, ez a citromfádnak is jobb lenne.

A pajzstetű a meleg, száraz helyeken jelenik meg, nehéz megszabadulni tőle, többször ismételt permetezés szükséges ellene. Ha nem sikerül tökéletesen kiirtani, mindig visszatér.

A hibiscus, dipladénia, bugi tartásával én is próbálkoztam, a leákkal, citrusokkal azonos  helyen nem volt sikeres a teleltetésük, másik hely nincs, felhagytam velük.

Ha nem tudsz mindegyik részére az igényeinek megfelelő téli helyet biztosítani, akkor valamelyiket fel kell adni.

 

 

Előzmény: zeusz4u (93208)
bombaba Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93212

Tegyél alájuk nagyobb alátétet, hogy könnyebben átvészeljék az öntözési szüneteket a nagy melegben.

Előzmény: zeusz4u (93203)
bombaba Creative Commons License 2017.09.16 0 0 93211

Mi az a kékkő? Rézoxiklorid?

Előzmény: Lora1213 (93209)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93210

Most hogy mondod, kékkő nem emlélszem pontosan hogy volt-e benne.

 

De a többi, hát csak azért mert be volt keverve a rózsáknak és hibiszkusoknak, amiket szintént támadnak a levéltetvek (idén még a lisztharmat is támadta a rózsáim egy részét). Ezeket permetezem főként Actara + Mospilan keverékkel (kapott idén egy kis Calypso-t is a keverék). Szóval van mindig kb 8-10 liter anyag bekeverve a permetezőben az elég egy időre mindenre amit támadnak tetvek, azzal olyankor időnként minden lepermetezek ha szükséges - általában csak júniusig, aztán kipusztulnak a kártevők a melegtől. Amúgy a Mospilán önmagában egyre kevésbé hatékony úgy vettem észre. Ezért tértem rá az Actaras és Mospilanos keverékre. Aztán idén még kapott egy kis Calypso-t is a koktélom, nem tudom hatékonnyabb-e így vagy sem :) max kidobott pénz 3 rovarírtószer, de így légy nem marad élve ettől a keveréktől az is biztos... és szépen levitte az egyik citromfa csemetémről a viaszos pajzstetveket is, amire önmagában a Mospilan nem volt képes.

Lora1213 Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93209

Egyszerre kapott Mospilant és Actarát ?   Kékkövet miért ?

 

Előzmény: zeusz4u (93208)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93208

Én kb múlt tavasz óta (vagyis kevesebb mint másfél éve) tartok leandereket, egyelőre kevés tapasztalattal.

 

Azóta más mediterrán növényeket is beszereztem - beléjük szerettünk görögországi utazásaing során, mint pl. a hibiszkuszokat (sokkal kényesebbek minden szempontból mint a leanderek), bougainvillea (most őszre szépen beindult, tegnap láttam virágozni is kezdett pedig fiatal példány - nincs vele tapasztalatom eddig), brazil jázmin-Dipladénia (ezek is igen kényesek ha túl locsoljuk, de gyönyörűek a virágai).

 

A lenaderjeimet nem igazán pemeteztem mióta megvannak, és egyetlen kórokozó sem támadja - pl citromfámon volt pajzstetű minden éveben, a hibiszkuszt pedig főleg a teli időszakban lepik a levéltetvek, ráadásl érzékeny a hőmérséklet ingadozásra. De a leander vitéziesen átvészelte a telet egy déli fekvésű folyosón kb 10-15 fokos hőmérsékleten bármilyen különösebb gondozás nélkül - néha meglocsoltam kb  hetente egyszer mikor már kókadtak a friss hajtások. Nyár elején kapott csak Mospilán - Actara - kékkő permetet ha jól emlékszem csak 1x mikor rózsákat permeteztem (igen, még a kerti rózsákkal is több a gond mint a leanderekkel :) ).

Előzmény: anblock_italia (93206)
CSIxy Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93207

Jó-jó nincs semmi baj, DE azért a talaja lehetne egy picit kevésbé kotus , kissé agyagosabb , vakondtúrásosabb , lazább , homokosabb , perlitesebb,. kb. . :)

Előzmény: zeusz4u (93203)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93206

Én azt hiszem, hogy nincs okod nagyon aggódni. Amit írtál, hogy bizonyos alkalmakkor nem volt megfelelő a vízellátás, ok lehet. Le fognak idővel esni azok a levelek, addig is én levágnám ezt a csúnyaságot, hogy ne zavarja az összképet. Nem az egész levelet, csak ami be van száradva. Valószínűleg lesz, aki gombára gyanakszik..., az sem halálos dolog, nekem is volt már efféle, nem szoktam miatta permetezni..., van olyan, hogy nem mindig tökéletes az időjárás, és ez visszahathat az akkor fejlődő levelekre. Azok a levelek lemennek hamarosan akkor is, ha megpermetezed, akkor is, ha nem. De ne vágd le őket tőben.

 

Előzmény: zeusz4u (93202)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93205

Köszi. Nálunk nagyon forrók a nyarak zárt udvarban, reggeltől estig tűző nap, gondolom egy minimum 50 fok. Ja  meg nem mondtam jó előbb hogy a nyáron azért esténként locsoltam a leveleiket is slaggal (gondoltam jót tesz nekik egy kis párásítás), de nem hiszem hogy megégette volna, szintén az egész levél égett kéne legyen ilyen esetben, és ráadásul az összes leanderem, nem csak 2-3.

 

Vár rájuk egy átültetés nagyobb cserépbe, de csak majd kora tavasszal, teleletetés előtt nem lesz alkalmam átültetni, és amúgy is tavasszal ajánlott az átültetésük, metszéssel egy időben.

 

 

Nincs esély ugye valamiféle gombás illetve bakteriális fertőzésre, gondolom akkor az összes levélen lennének égés nyomok, illetve ezeken is több helyen, nem csak a végén?

Előzmény: Lora1213 (93204)
Lora1213 Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93204

Szerintem egyenlőtlen, rendszertelen vízellátás az ok.  Lehet hogy kicsi a cserepük, a földlabda nem képes elég nedvességet tárolni egyik locsolástól a másikig.

Előzmény: zeusz4u (93203)
zeusz4u Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93203

 

Íme képeken is.

zeusz4u Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93202

Sziasztok, Valaki tudna segíteni? Vagy 2-3 leanderem leveleinek a vége az utóbbi kb 1 hónapban elkezdett száradni, majd pár nap vagy hét után teljesen megsárgulnak ezek a level, leesnek. Szinta az összes ilyen levél a középmagasságában helyezkedik el a leander bokornak.

 

Utánanéztem a gyakori leander betegségeknek, de nem láttam hasonló tüneteket leírva sehol.

Idén nagyon meleg nyarunk volt, gondolok arra hogy esetleg a meleg okozta, és az olykor egyenetlen vízellátás (nyári forró napokon volt hogy reggel elmentünk, és csak este értem haza hogy meglocsoljam a kisebbeket, azok már jócskán kókadoztak akkorra, illetve alkalom adtán akár 2x-3x is meglocsoltam őket). Kórokozókat nem láttam rajta, és minden esetben a levelek végei kezdenek barnulni, illetve töredezni és száradni (általában max 1-2 centi a végéből).

 

Van okom aggodlamra? Vagy ez egy olykor teljesen normális folyamat így nyár végére?

 

 

Lilike9 Creative Commons License 2017.09.15 0 1 93201

H.M. Mézes Krémes                                                Oasis magonc

kettő együtt

H.M. Rokokó Rose               Narancsszoknyás balerina

    

anblock_italia Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93200

Én felejtettem el, hiszen alapvetően megbeszéltem magammal, hogy azért nem hiányolnak sok locsolást télen,mert kicsi a lombjuk, le van metszve, nincs új hajtás. :-) Alapvetően azt hiszem kétféle leanderünk van, az egyik amelyik folyamatosan virágzik kisebb, nagyobb intenzitással, a másik meg új hajtások beállításával. Sajnos én nagyon nehezen tudom magam féken tartani, ha már csak néhány bimbót látok a bugán, muszáj levágnom, mert azt remélem, ezzel serkentem az új buga kifejlődését, de ez nem mindig válik be. Nem hiszem, hogy erről a szokásomról le tudnék egyhamar mondani, a teraszon szemmagasságban kifejezetten irritálnak a kevés virágos bugamaradványok. A metszőolló csattogtatása az egyik kedvenc szórakozásom :-(

 

Nézegettem a minap valahol valamiért több éves hozzászólásomat, amiben írtam, hogy a Chopin az ablakban nagyon rosszul érezte magát..., sajnos elfelejtettem, így idén megint így jártam. Most már remélem nem követek el ilyen butaságot.

 

Az "ideig" alatt pár évet értek..., de mert sok leanderből van több példányom is, ki fogom próbálni ezt az őszi metszést, azért, hogy kitapasztaljam, képes lesz-e virágozni azon a nyáron. Általában nyár vége felé szoktam metszeni, de az idén nem volt ilyen, nekem nem fontos, hogy kicsik legyenek, sőt, valójában azt szeretném, ha egyszer úgy harminc nagy leanderem lenne, és kicsi egy sem. De ilyen, magamat ismerve, nem valószínű, hogy valaha is lesz, hiszen kb 100 félém van, és a legkevésbé szép is fontos nekem valamiért. És ha még mindenből csak 1 lenne..., de van, amiből 3 is.

Előzmény: bombaba (93198)
Lilike9 Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93199

Andrea!

 

A "Tüzes bársony"-ról tudnál nekem képet mutatni?

Előzmény: anblock_italia (93194)
bombaba Creative Commons License 2017.09.15 0 0 93198

Lehet, hogy félreérthető voltam, de tavasszal nem metszek sosem, mindig ősszel, lehetőleg minél később, hogy ősszel már ne hajtsanak ki.

Kevésbé tartom lényegesnek, hogy mettől meddig virágoznak, ahogy sikerül. Az előző hsz-ben írt tól-ig idei esemény volt, a júniusi kezdésre  fotót találtam, a mostani - még virágzásra szintén.

A PG-re emlékszem, tartott egy rövid szünetet az első virágzás után, már azt hittem, befejezte idén, de újra kezdett nyílni. 

Van, amelyik még nem jutott el a szünetig, mint az AC, de ennél nem lesz már második kör, ha egyszer leáll. De ez sem egy buga volt, inkább egy hajtás, ami elvirágzott, levágtam a bugát és az eredeti buga melletti hajtásokon fejlődött bugák is nyíltak már, szóval közben jó nagyot nőtt a növény. Ilyen a Chopin is.

A Grandiflorum, és a Marie Mauron később kezdtek, sok bugával nyílva, és nem hoznak idén új bugát már. A MM már befejezte, a másik még nyílik.

Igazából a PG és a AC az, amire minden évben számítani lehet hosszú virágzással, talán a Chopin is ide fog tartozni (de a magasabb hőmérsékletet nehezen viselik a bimbók), a tavalyi gyenge teljesítmény után idén jó volt. A Dokinak rövidebb a szezonja, hosszabb hajtásokat hoz, hosszabb idő alatt jut el a hajtás a virágzásig, és a virágzás után már ugyanabban a szezonban nem tud  újabb bugát kifejleszteni - nem véletlen a Csömöri hatalmas bugája - két évente.  
Remélem, érthető volt amit írtam.

Azt nem tudom elképzelni, hogy "most már elég formásak, egy ideig nem akarok metszeni", mert csak a PG-t tartom olyannak, ami megtartja a formáját pár évig akkor is, ha nem metszed rendszeresen. A többi szétesik vagy felnyúlik.

Előzmény: anblock_italia (93197)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93197

Abban egyetértünk, hogy őszre ne menjenek a pincébe friss hajtással, mert kiszámíthatatlanabb a friss levelek túlélése, egészsége. Tehát kora tavasszal mindig metszed őket, és júniusra már virágoznak. Én többnyire még augusztusban szoktam metszeni, hogy megerősödjenek télire, de most már egy darabig nem akarok metszeni, végre elég formásak ahhoz, hogy nőhetnek. Csak a létszámukat kellene csökkenteni, elérni, hogy 1 fajtából csak 1 legyen, de nem nagyon vagyok képes ezt véghezvinni. Köszönöm a válaszaidat.

Még egy kérdés, ha megengeded. Ha jól emlékszem te írtad, hogy folyamatosan virágoznak nálad. Ez úgy történik, hogy egy-egy buga hónapokig virágzik, vagy két bugázás is kialakul egy nyár alatt?

Előzmény: bombaba (93196)
bombaba Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93196

A metszés utáni kihajtás attól függ, mennyire sikerül későre tolnom a metszést. Jobban szeretem, ha ősszel nem kezdenek már kihajtani, mert tavasszal már újra kapnak tápot, erőteljesebb hajtások, bugák keletkeznek. A teleltetőben kókadozni nem szoktak, annyira azért rájuk nézek. Szerintem hibernálódnak, leállnak.

A virágzás kezdetét nem tudom megmondani, amikor az első kinyílik a sajátjaim közül (többnyire a PG, idén júniusban), akkor kezdődik a virágzás :)  és tart az utolsóig. Függetlenül attól, másnál mennyi virágzik.

Előzmény: anblock_italia (93195)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93195

Köszönöm, igyekszem levonni a következtetéseket. Minden ősszel metszed őket, és azután a pincében nem locsolod. Mondjuk ez így kicsit érthetőbb, ha nincs nagy lombkorona, akkor nem kell sok víz. A kisebbeket is metszed? És mikor kezdenek kihajtani, még az ősszel, vagy csak tavasszal? És mikor kezdenek virágozni? Az enyémeknek többnyire nagy a koronájuk rengeteg levéllel..., de nagy a földlabdájuk is a nagy cserépben. Kicsit el vannak kényeztetve. Talán figyelnem kellene a pincében, hogy mikor kezdenek kicsit kókadozni, és csak akkor locsolni. Megpróbálom. Bár még túllocsolás miatt nem pusztuét el növényem, de a virághozam nem elégséges a legtöbbnél, és főleg zavar, hogy olykor gyenge hajtások lesznek. Bekeményítek! :-)

Előzmény: bombaba (93187)
anblock_italia Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93194

Köszönöm mindkettőtöknek a részletes beszámolót. Persze, hogy mindenkinek magának kell kitapasztalnia a lehetőségeket, én is kitapasztaltam, és aszerint is cselekszem, csak hát érdekel, másnál hogyan van ez. Alá is támasztotta az elképzelésemet, hogy száraz a pincénk, alkalmatlan a nem locsolásra..., de a ritkítását ki fogom kísérletezni.

 

bombaba Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93193

Ez volt a két legnagyobb, már csak a Doki van meg.

Előzmény: Lora1213 (93192)
Lora1213 Creative Commons License 2017.09.14 0 0 93192

Persze hogy megfelel.   És a nagy fákra is kíváncsi vagyok.

Előzmény: bombaba (93191)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!