Mi az amivel érdemesebb foglalkozni, ami a Parkside szerszámgép-éra, s nem a tesco kategória, de nem is a makita vagy az elcseszett reklámbosch. Webes rendelésnél a színkérdést nehéz nézni... erősen megkérdőjelezendő.
A Perfect Home az öntöttvas éra Tesco gazdaságos terméke, hanyagolandó. Ökölszabályként vehető, hogy minél sötétebb az alapanyag, annál minőségibb termékkel állunk szemben, de legalábbis megvéd a legalja kreálmányoktól. A szürke szín jellemzően gyenge minőséget mutat. Mellévéve még egypár jellemzőt természetszerűleg. Gyártási eljárásokról lehet olvasgatni a neten.
Vetemedéshez: forralni kell benne vizet, jó hatásfokkal rendezi vissza az edénysegget, serpenyőaljat. Kis bibi az eljárásban, hogy pont a patinából vesz el, de nem élhetetlen módszer, el lehet találni a hasznosság-veszteség arányt, azon felül vissza is jön belőle a későbbi pirításokkal. Serpenyőnél jól tartható a patina, holland sütőnél, lábasnál már kell a sakkozás és emlékezés, hogy vízforralás, paradicsom vagy egyéb savas érintkezéseket pepitában kövesse kiégetés vagy zsíros-olajos történet, pirításra való felhasználás.
Gázon, tábortűzön menne és csak a serpenyőfélék. Ez a kiégetés jó buli. Olyankor szabad csinálni amikor kint hideg van.... azaz jó nagy huzatot lehet csinálni. Megtanultam a leckét. :)
A Perfect home nem éppen egy minőségi cucc. Itt billeg, ott nem zár, az anyagminőség sem csúcs. De, ha gázon használnád, akkor pont a serpenyő nem a legkritikusabb. Ha nem sík az alja, akkor kerámialapon indukcióson tud probléma lenni vele. De mondjuk ilyet már más márkánál is hallottam. 10-szeres áron.
Megfontolandó, hogy ennyiért érdemes-e venni. Többért szokás. Kevés szó esik a minőségi osztályokról, pedig vannak. Nem vagyok én sem kohászati szaki, de vannak lépcsők.
Ez játszódik a Szárnyát vagy a combját-ban amikor az étteremben sóműsor keretében repkednek a sült húsok!
És egy továbbképzés, ennek folytatásaként! miért is öntögetik örökké ki-be az olajat, és miért is sokkal jobb a vastag, tényleg hőtartó öntöttvas cucc minden másnál. https://www.youtube.com/watch?v=_t3t4x3m_WI
Viszont felmerült egy kérdés. Mi ad jobb alapot az olajráégetéshez? Ha az edény felülete tükörsima, esetleg ki is van polírozva, vagy ha sima, de fel van karistolva mondjuk egy 36-os smirgliszivaccsal mattra? (mondjuk azért, hogy az olaj tulajdonképpen meg tudjon kapaszkodni) Erre ugyanis eleddig egyik videnyóban sem tért ki senki, és nem hiszem, hogy mindegy lenne.
Eszembe jutott valami. Szerinted lenne értelme a mákdarálót is kiégetni, leolajozni? Legalább a csigatengelyt. Öntöttvasból van. Azért nem szokták elmosni, hogy ne rohadjon be... A gyárban ugye eladásra gyártanak mindent, szóval, ha az öntöttvas edényeket és a préselt lapokat is kiégetik-olajozzák azért, hogy ne rozsdásodjon be, akkor az öntöttvas mákdarálót miért is ne lehetne ugyanilyen alapon? Simán be lehet tenni a sütőbe is 200 fokra vagy akár többre is a rácson 1 órán át. (átalánygázam van, minél többet megy, annál olcsóbb lesz...) de van benne felső gázgrill is.
Láttam pici öntöttvas edényeket, sőt van is nekem egy. Kb. egy szerlet húst lehet megsütni benne. De, azt hiszem, ezeket inkább tálalásra találták ki. Ott sül meg a vendég előtt az erre alkalmas hús.
Meg kell nézni, hogy a hőforrásod nem nagyobb-e mint az edény.
Meg, minél nagyobb, annál több hőt tárol, annál nehezebben hűl le egy szelet valamitől.
Megvan. Például egy nagyobb lemezalátétet lehet így rozsdamentessé alakítani és a lábasfedő csavarjához használni.
Közben lett egy 1 személyes wok-om 800Ft-ért. Igen, a kőműves fándli, lefűrészelt akasztóval. :) ezzel fogom végigszórakozni az olaj beégetését.
Találtam viszont egy ontopic cuccot is, egy szintén 1 személyes kis öntöttvas serpenyőt. Akkora mint egy tányér, a füle levehető, egy kis fa tálca is jár hozzá. Rendkívül szimpatikus! Olyan 4500 körüli. Láttál már ilyet?
Lehet, hogy hülyeség amit kérdezek, de akármilyen vasat lehet így kiégetni-olajozni? Miben más amikor a felizzított vasat olajba dugják lehűlni? "eddzeni" Mintha ugyan azt a felületi hatást érik el vele, azon túl, hogy a lassabb hűléssel feszültségmentesíti.
Mikor lehet célszerűbb (olcsóbb) ilyet alkalmazni és nem festést, alvázvédőzést, krómozást, porszórásos festékráégetést?
Köszi. Arra mindenképpen tökéletes, hogy megtanuljam használni. Utálom azokat amikben finnyáskodni kell, ha ezt valahogy elcseszem, akkor le lehet smirglizni és újrapatinázni elölről.
A de Buyer az egyik legjobb márka vasserpenyők terén. Nekik a legvastagabb 2.5, 3 mm vastag. A legvékonyabb van 1mm környékén. De nem 1000Ft-ba kerül :) Húsokra nem hiszem, hogy jó a 1mm-es, de palacsintára, tojásra jó lehet.
Sziasztok! Jobb topicot nem lelek, de biztos tudtok válaszolni. :)
Kaptam egy préselt vaslemezes palacsintasütőt, a falvastagsága 1mm. Ez milyen? A vékonyabbak közül, vagy ez az átlagos-szokásos vagy a vastagabb fajta? Palacsitasütő, gázon használnám beavatás után. Praktiker is árul 1000Ft-ért azt meg szabad venni?
Köszönöm az építő-segítő hozzászólást, indukcióson használom (nincs gázunk) Bevonatost nagyon nem szeretnék, mert egy idő után lepattog, sérül, bármennyire is vigyázok rá. Van Pyrexem, de nem szeretem, mert sérülékeny és a fehér zomáchoz minden ragad. Volt régen a Bonyhádi kacsasütőm, szép nehéz darab volt, de ott is sérült a zománc egy idő után.. Ezért gondoltam, hogy most elmegyek egy kicsit a másik irányba. Csak az öntöttvas és szénacél közötti különbség megzavart, hogy teljesen más lesz, mint amire vágyom.
Más! Tudtok e olyan helyet, ahol leszedik az edényről a sérült zománcot és esetleg valami újjal pótolják, vagy ez teljesen hiú remény.
Nem máz az. A linkelt márka termékei bátran vehetők. Jó választás ez a félprofesszionális megoldás. A szegecselt nyél is ki fog tartani. Némi vas ebből is oldódik, ebben nincs eltérés. Ez ferdülhet, míg az öntött csak jóval magasabb hőfokon teszi, így az szabadtűzre, kemencébe is tehető. Gázon nincs gond, de rezsón - főleg ha a platni kisebb, mint a serpenyő - hasat ereszthet a sima vas, tehát forgásba, billegésbe kezdhet, visszarendezni élhető-használható állapotra nehéz. Ugyanez indukcióson is megeshet ha jól megküldöd (pl. 1200 Watton elindul és te azt gondolod, hogy előmelegíted, közben görbíted csak a felfekvési felületét, igaz, indukciósnál ez kevésbé szempont, mint egy kerámialaposnál/rezsónál). Ez van akit kevésbé, van, akit jobban zavar. Nem tanácsos üresben előmelegíteni, a hőnek az ételben kell végződnie amivel dolgozunk, amit belerakunk. Nem jó az sem, ha a zsír önkényesen gyűlik mindig a lejtmenet irányába. Nem akarom túlmagyarázni ezt, sem felnagyítani, de az öntöttekhez képest ez egy tényező, szempont, sőt, még azoknál is az. Személy szerint az öntött masszívsága miatt választottam és fogok is öntöttet. Te tudod min fogod használni. Széles lángú égőrózsával nincs gond.
Gyorsabban melegszik a kiszemelted, indukciósnál ez kibukik, fogod akarni gyorsabban, ha már egyszer tudja gyorsabban, csak hát vigyázni kell. Bár ezt nem kérdezted, de ha indukciós játszik esetleg, akkor azzal az öntött termékek passzolnak/üzemelnek a legjobban.
A többi különbség engem is érdekelne.
Klasszikus lehet még a belül tarkazománcozott, Bonyhádi néven elterjedt család, de annál jobb választás amit kinéztél, ugyanis egy egészséges vaspatinával jóval előbbre vagy, mint egy leégés szempontból örökké rakoncátlankodó zománccal. Ennél leégetősebb már csak a tarkazománcos vékony vaslemez, a szeletsütők legalja. Gyakorlott kezek persze kiküszöbölik a bajt, rutinnal vagy több zsírral/olajjal, de ha megnézed, az éttermek séfjei is vasat használnak, nem véletlenül.
Opció lehet még zománcozott öntöttvas serpenyő, vannak szépek és persze drágák is, de a linkelt áráért is be tudsz szerezni, könnyebb tisztítani és tárolni, a bonyhádiknál kevésbé odaégetősek, de a burkolatlan, patinával dolgozó, fenti vasaknál viszont jobban, de abszolút élhető ez is, ez inkább egyéni lövés kérdése.
Létezik egy ideje a gránitbevonat is, klasszikusként értelmezhető, ma sok hitvány termékben ölt testet, alapvetően nincs vele baj, a patinára képes jószágoktól elmarad azért. A többiről nem írok, azok nem eshetnek klasszikus megítélés alá.
Összességében: jó úton jársz, nem nyúlsz mellé, de ha szeretnél, nyiss a többi irányba is.
Ha klasszikus vasedényt szeretnék, akkor ez mennyire teljesíti ezt a fajta elvárásomat? Mennyiben különbözik az öntöttvastól amit feketére mázolva árulnak?
Nagyon nagyszerű, örülök és együttérzek. Ha olvasgattál visszább, panaszom volt a holland sütőm önterjesztő hatásáról, azóta sütőben ki lett égetve, zsírral előzőleg bekenve, tehát az integrálódott belé. Azóta erős, ujjal nyomott csuszmatolásra sem terjeszti magát molekulárisan, tehát nincs áttevődött szag vagy vasmolekula által színezett, emberi ujj. A tojássárgája a következő teszt, de szerintem ott sem lesz jelen az eddigi méregzöld, elszínező hatás. Ez így már jó! Tapintásra is teljesen más, a amolyan plasztikus-selymes, ezt is vártam egyébként a sütőben történő eljárástól. Mivel ez egy lábas, kíváncsi leszek, meddig tartja meg a patináját (paradicsommal, mint erős savas tényezővel nem tervezem terhelni). Zavar a dologban az, hogy modern technika kell hozzá, hogy használható legyen, de ha azt veszem, hogy kemencében is megejthető a kiégetés, akkor ez az aggály is feledhető.
Azt írja a hasznàlati utasítást, hogy olajozzam be, hevítsem fel egy óráig, hagyjam kihülni, és a felesleges olajat töröljem le. Aztán még kétszer ugyanígy. Nem töröltem nagyon le róla semmit, mert a papír beleragadt volna. Kicsit ragadós a felület.
