Menet közben fog elforrni víz, valamennyi. Arra még ügyelj, ha a cefre már készen van, hogy 1:3 gabona-víz arány meglegyen, mielőtt beleteszed az élesztőt. Ha túl sok elforrt, akkor pótold ki vízzel a végén. Ha 1:4 aránnyal főzöd, akkor pont jó lesz. Fedőt használj. Látom, szintén Kanizsai vagy.:-))
Oké. 10 kiló kukoricához kell 30-40 liter víz. Ezt rád bízom. A legjobb kihozatalt 1:2 Gabona-víz arány adja, de pár, 1-2% különbség van csak az 1:3 illetve 1:4 cefrénél. 1:3-vagy 1:4 legyen a gabona -víz arány, hogy tudd keverni. Daráld le a kukoricát kalapácsos darálón. 40 liter vizet forralj fel 100 fokra. Tedd bele a kukorica darát, fűtést zárd le alatta, keverd az elején, 80 C-ig legalább tartsd figyelemmel, ne égjen oda..1 órán át legyen 80 fokon legalább, hogy a keményítő kioldódjon belőle. Ebből lesz a cukor=alkohol. Hagyd lehűlni 64-65 fokra. Ez egy óra legalább legyen, a forró víz kioldja a kukorica keményítő tartalmát.
Minden mérés előtt keverd meg alaposan, másképp becsap a műszer! 64 fokon mehet bele a számított enzim, (vagy ici-picit több) 10% vízben előtte feloldva, elkeverve. 60-65 C-on tartsd másfél órát a cefrét. 67-70 C fölé ne menj, mert meghalnak a cukrosító béta amilázok. Menj fel utána 72 fokra, ott tartsd 30 percet. Most az alfa dolgozik, nem sok cukrosítható alkoholt csinál, de az is valami. Végeztél. Ha 25 fokra lehűl mehet bele az élesztő. Ne Budafoki, vagy pékélesztő legyen. Minimum borélesztő. 16 C fok legyen legalább, ahol ki tud erjedni. Ennél kevesebbb fokon nem dolgoznak az élesztők.
Úgy értem, hogy a béta amiláz hőmérséklet optimuma 60-65 fok. Az alfa amilázé pedig 70-72 fok. A béta könnyen erjeszhető cukrokat, maltózt készít. Az alfa kevés könnyen erjeszhető cukrokat készít, és több nem erjeszthetőt, dextróz. Nekünk a könnyen erjeszthető cukrok kellenek. Ha csupán alfa amilázt veszel, semmit sem nyernél belőle.
Ez nem lesz jó neked, mivel kicsit becsapós a hirdetés.:-) Tudom, mert én is nézegettem már ezeket. A Vf enzim csak alfa amilázt tartalmaz, ami segít a keményítő elfolyósításában, feltárásában, de nem erjeszthető cukrokat képez. Fejből írom, de 70-72 fok az optimális működési hőtartománya. Neked a Béta-amilázra lenne szükséged, ez csinál a keményítőből könnyen erjeszthető cukrokat. Igazából mindkettő kell, az alfa is, de jobban a béta. Az pedig a VZ enzim, ahogy írják is az oldalon. Jó drága, annyit nem ér. Ha enzimben gondolkozol, vedd inkább ezt: http://olaszsped.com/index.php?main_page=product_info&cPath=46_48&products_id=73
Ez alfa-béta amiláz, jó áron. 60-65 fok az optimuma, ahol szeret dolgozni. 67 fok felett már pusztul.
Én dolgoztam ezzel az enzimmel, van is belőle, és ugyanannyi volt a kitermelésem vele, mint a zöldmalátás cefréimmel. Rossz.
De ez így utólag, nem az enzim hibája volt, nem is a malátáim voltak rosszak, a hőmérőm is jól működött, az ok, nagyon erősen úgy gondolom, az, hogy Budafoki sütőélesztőt használtam az összes gabonacefrémben. Nem bírja a gabona cefréket teljesen leerjeszteni.
Szia! Jó helyen jársz. De az élesztő nem fog vele csinálni semmit, ezt nem úgy kell készíteni, mint a gyümölcs cefrét. A kukorica-maláta is felejtős dolog, mert nagyon kevés az enzimtartalma. 50 kg kukorica cefrézéséhez kell legalább 10 kiló zöld árpamaláta, amit magad is elkészíthetsz, ha van árpád. Szükséges a cefre elkészítéséhez egy hőmérő, legjobb a digitális maghőmérő, vagy olyan digitális hőmérő, aminek az érzékelőjéhez legalább 1 méter vezeték csatlakozik. Olvass vissza a fórumon, fogsz találni recepteket. Budafoki élesztő nem jó a gabonacefréhez, ez személyes tapasztalat, amire nemrég jöttem rá. Leerjeszti, de nagyon rossz kihozatallal, és nagyon elnyújtja az utóerjedést. Szerintem küzd a gabona-cefrével, nem erre való.
Borélesztő jobb lehet, azt alkoholkészítésre találták ki.
Sziasztok! Most jöttem rá a gyenge kihozatalom okára... Nem erjedtek le, egyik cefrém sem, amiket kifőztem, csak látszólag.
Abból jöttem rá, hogy van egy félretett, 2 hét után (szerintem kierjedt, de valóságban nem) szűrt whiskey cefrém. Nem sok, úgy 12 liter, kb. Most egy hónapos, vagy inkább másfél hónapos lehet, el is felejtettem már, hogy van.
Ma beleszimatoltam. Vazzee, srácok! Tömény alkohol illat csapta meg az orromat, CO2-vel keveredve! De nem is akármilyen illat!!! Ez valami nagyon jó!
Egyiknek sem volt ilyen illata, amiket kifőztem, még a közelében sem voltak ennek. Azoknak nem is volt illatuk. Némi fehér, vagy sárgás pimpó, vagy hártya van a tetején, nem vastag, csak olyan kis vékonyka. Remek whiskey illata van, mintha valami tömény szeszbe szimatoltam volna bele. Kár, hogy a pálinka főzőt erre az évre már leszereltem, mert a 200 literes vashordó hűtőjében kezdett fagyni a víz, így le kellett engednem. No, majd tavasszal! Újult erővel.
Sokat emlegetlek, mert a rum bejött! Meg van a következő adag melasz. Értelmes mennyiséget szereztem be, mert nem érdemes az edényeket összekenni. Leküzdöttem a törkölyt is. Az idei adagot frissen főztem, és messze felülmúlta a várt eredményeket. A tavalyit a nyáron szárítottam le. Vizes rongyba tekertem magamat, mert a gutaütés fenyegetett. Nagyon féltem a leégéstől, de felesleges volt. Még meg is tömtem a fazekat, lesz ami lesz. Magam sem akartam elhinni, hogy nem égett le.
Köszönöm az eddigi segítségedet, szakmai támogatásodat!
Szia! A magnézium-oxidot tudtommal a tornászok használják, azzal kenik be a kezüket, csúszás ellen. Fehér színű por, patikában is lehetett venni, zacskóba mérik ki, nem drága.
A múltkor szóba jött a szesz derítése….Nemrégen találtam egy könyvet a neten…..
Többnyire az európai italokkal foglalkozik, azon belül is a brandy a fö, de érinti a scotch, gin, akvavit és ízesített vodka témáját is. Az író professzor egy amerikai és egy svéd egyetemen. Többnyire a német technologiát tárgyalja……
Ebben említi, hogy a szesz gyárak három anyagot használnak derítésre :
Magnézium oxid 10-100g/10L
Kieselgur 20-30g/10L
Bentonite 15g/10L
A két utóbbi az borászati derítö, az elsöt nem tudom hol lehet beszerezni….
A Kieselgur a “Tükrös derítö” anyaga…..
Azt hiszem rendszeresen fogom használni pihentetés helyett…..
Nekem is ez a következő ötletem, és ki is fogom próbálni a koriander mentes gint, de szerintem arra leghamrabb tavasszal kerül majd sor. Tényleg nem egyszerű eset ez a gin, az tény :)
Szerintem elöször kövessd a # 2735 –ben leírtakat ( nem szeretek magamtól idézni, Sztálin szokása volt…..)
A kezdö hobbistáknak a whiskynél azt tanácsolják a tapasztaltabbak, hogy kezdetben kövessék a szigetországi és kanadai whisky gyárak gyakorlatát :
Az elsö fözésnél a cefre mennyiségének 1/3 –t gyüjtjük csak ( low wine ), mindegy mennyi a %, aztán leállunk.
A második fözésnél a rézeleje után ami 75% elött jön az a feje. A szíve a 75-55% közötti rész, ami 55% után jön az a farka. A friss whisky 65% körüli. A 75%-55% vágás pontokat “ middle-third cut”-nak hívják a whisky iparban, kivétel Glenmorangie aki csak a 75%-65% közti részt gyüjti, enek “middle-fifth cut” a neve.
A fejét, farkát a következö második fözéshez adjuk whiskinél.
Ennyi a kiinduláshoz………
A #9 recept kb. 10.5%-osra forr ki…..
Csak az elsö kb. 6.5 L alszeszt fogd meg, ez ~ 35-38%-os lesz.
Tisztázás ( második fözés ) után kb. 4 L (+/- 5%) 40%-os jó párlattal számolhatsz……
A thumperrel mindez másképp alakul….
Mivel minden thumper más, ezért nincsenek köbe vésett számok vagy százalékok, ezt mindenkinek magának kell kiismerni…….
Én így csináltam annak idején :
Thumper nélkül leföztem a második fözést, mL pontossággal feljegyeztem, hogy mennyi jött le 75%-ig. (rézeleje + feje )Ezután mL pontosan mennyi szíve jött 55%-ig.
Amikor thumperrel csináltam a második fözést, nagyon figyeltem a rézeleje + feje mennyiséget. Amikor a várt mennyiség lejött, átváltottam a szívére, megint megvárva a kellö mennyiségü szíve hogy lejöjjön. Ezt a két vágáspontot (%-ot) tekintettem mérvadónak innentöl kezdve a thumperrel fözéshez a korábbi 74-55% helyett.
(Mivel a thumperrel a vágások sokkal pontosabbak, késöbb majd a feje végéböl el lehet lopni egy keveset a szíve javára….)
Biztos nem a mennyiséggel lesz itt baj. Ha még rávisz a lélek majd, csinálhatnál egyszer egy koriandermentes gint is, amiből legalább kiderülne, hogy maga a borókaíz jól jön-e át, vagy az is nyerses, van-e sok olaj, stb. Nekem az sem tűnik tisztának, bár így nem könnyű beazonosítani. (Legfeljebb utána blendeled egy korianderessel.)
Úgy néz ki, ezek a fűszeres párlatok még a whiskynél is nehezebbek... :)
Mint kiderült, most két új Portorico 60 is forgalomban van, az egyik a fakósárga címkés („Eredeti íz”, kép ITT), a másik klasszikus kék címkés („Új recept”), és mindkettő Rum-Verschnittként megy, tehát egyik sem régi kiadás. Melyiket kóstoltátok a kettőből? A kék tényleg nagyon rossz (mint a dauerolószer), a sárgánál viszont meg is lepett, mikor mondtátok, hogy a régi jobb volt.
