A jenever egy borzalmasan rossz példa, mivel annak a modern változatát lényegében csak koktélban vagy mélyhűtve isszák meg, és stílusban sem csak a rektifikálás a különbség. A „jonge jenever” eredetileg a régi változat butított, bóvli változata volt, és máig sem sokat lépett onnan előre... (a vodkánál kevésbé tiszta, ezért jellemzően 35°-ra vizezett gabonaszesz, árnyalatnyi borókás beütéssel.)
Azt sem mondanám, hogy konkrétan a kisüsti ízvilág megy ki a divatból, hanem egyszerűen az a helyzet, hogy a középkagegóriás, azon belül pedig a jól nyelhető, könnyű rövid fogy a legjobban. A markáns, telt ízvilág egyszerűen nem ideális ahhoz, hogy valaki egy este leverjen 8 (18) felest, és legközelebb ne legyen rosszul már a szagától is.
De amíg az aljasodóitalok a rektifikált felé mennek, addig a prémium italoknál egyre divatosabb a markáns jelleg (skót whiskyből pl. szinte már csak a többmenetesnek van igazi becsülete), és olyanokat is kezdenek kisüstön főzni, amiket 100 éve oszlopon csinálnak... a prémium pálnikának is el kell majd dönteni, hogy tehetős alkoholisták vagy ínyencek itala lesz, mindkettőnek van jövője.
Szeretik itthon orrvérzésig nyomni ezt a „nyugaton már csak könnyű gyümölcspárlatot főznek” szöveget, de az a 3 francia és 1 német, amit kóstoltam (kereskedelmiek), valahogy nem ezt támasztja alá... a német szilvának pl. már 5000 Ft/literért is több szilvaíze volt, mint itthon a zsindelyes besztercei szilvájának.
Átolvastam mégegyszer az A.P.I.Á.T.-t, az jutott eszembe, hogy érdekes lenne egy olyan készülék ami pl. három lépcsőben rektifikál, de a harmadik lépcsőből a gőzöket bevezetjük egy második toronyba, s ezután nyerjük ki a végterméket.
Az üstben birsalmacefre van, a második, kisebb torony pedig meg van töltve lyukacsos szűrőkön szellőssen elhelyezett bírsalma reszelékkel.
Lehet, hogy az így keletkezett párlat nem nevezhető pálinkának, de számomra ez nem annyira lényeges, ha esetleg így sikerülne valami olyant előállítani ami megfelel az elképzeléseimnek....
Azt hiszem megtervezek egy ilyen készüléket, s őszre meg is építem. Olyan nagy baj nem lehet belőle....:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bocs, de ezt úgy értsem, hogy tartsam pálinkában? Ez a lehetőség még fel se merült bennem! :( Nem a pálinkát sajnálom "tőle". Arrol volt szó, hogy nem szabad kiszáradnia, ez nekem vizet jelentett. Ha rosszul értettem válaszodat, akkor írd meg, hogy mire gondoltál! Köszönöm a választ
Ezt az íráson meg érdemes mélyebben elgondolkodni.
Rektifikálással szegényebb illat és íztartalmú lesz a pálinka, de elérhető az is, hogy teljesen semleges, nagyon magas alkoholtartalmú (90-95 fok) párlatot készítsenek.
Ha ezt a párlatot "újrafőzve" érett gyümölcsön keresztül desztillálják át, akkor magával viszi a gyümölcs illatát. Ízt már kevésbé.
Innen már csak egy lépés, hogy a bármiből, bármilyen módon előállított, semleges illatú, ízű alkoholt desztillálják át gyümölcsön.
A következő meg ugye, hogy egyáltalán nem kell gyümölcs, ott az aroma.
Rendben van hogy ezeket nem lehet pálinkának nevezni, de olcsóbban előállítható, ott van a jellegzetes gyümölcs illat, s a fogyasztói tömeg egy idő után ezeket létesítheti előnyben.
Ami egy idő után oda vezethet, hogy a tisztességesen előállított pálinkából fokozatosan kevesebb fogy, így visszaeshet a kisüsti főzés. A felhozott nyugat-európai példák erre utalnak.
Ez realitás is lehet arrafelé, de véleményem szerint belátható időn belül Magyarországon a jó pálinka megőrzi azt a szerepét amit már elért, sőt fokozatosan jobb pozicióba kerül.
Sziasztok! Szezon végén, hogy szoktátok a műgyantát eltenni, hogy ne száradjon ki, ne penészedjen (büdösödjön) és a következő szezonban is használni lehessen?
Nem baj, ha nem kell hetente vizet cserélni rajta! :)
Nekem tetszett az oldal, de ennek ellenére nem védeni akarom, csak értelmezni.
"Továbbá: "Ezek az anyagok [a kozmaolajok] okozzák a kisüsti pálinkák „egyen illatát”." Mi van???!!!!"
Feltételezem arra gondolhatott, hogy a magas forráspontú alkoholok egy része kimondottan kellemes virágillatú. (ilyen az általam korábban említett oktilalkohol is)
Ezek is a kozmaolajok közé tartoznak. Vízben nem oldódnak.
Persze az "egyen illat" az úgy marhaság ahogy van.
Azt a gyümölcspépet nevezzük cefrének, amiből a pálinka készül. Az almatermésűeket darálni, a csonthéjasokat magozni-passzírozni szokás. Mindenképpen szükséges a pépesítés, ugyanis az élesztőgombák csak a sejten kívülre került folyadékfázisban oldott cukorhoz férnek hozzá. A pálinkának szánt cefre hozzáadott cukrot nem tartalmazhat, még gyümölcs sűrítmény formájában sem.
Van három tétel (köztük a "cefre" is) amit leír játékosan, humorosan, de előre figyelmeztett, hogy ez sokaknak nem fogtetszeni. Itt lehet, hogy kicsit túllőtt a célon, mert félreérthető a fogalmazás, pontosabban többféle módon értelmezhető. Ha valaki hibát keres, ezekben találhat, de véleményem szerint igazából arra akarja felhívni a figyelmet, hogy nagyon összetett téma ez.
Nekem is tetszik, de rengeteg ferítés van benne. Pl. a gabonaszesz desztillálást nem kelle a gyümölcscefréhez hasonlitani. Az elsőnél a tiszta alkohol kinyerése a cél és ez oszlopossal jobb eredményt ad. Nekünk aromákat kell bent tartani a pálinkában és ez, ha igaz az első állítás oszlopossal nehezebb.
Hát ez is érdekes mert ők ezt is magától érthetőnek gondolják !
Azért mert tele van önérdekű csúsztatásokkal - még olvasható - azt hiszem te is ki tudod szűrni a marhaságokat - és ha van benne hasznos azt megtartod :-)
Még egy másik megoldási javaslat . Az íveket a hordóhoz hegeszted , elég pontokban is és a hézagot letömítözöd , majd az ív másik szélét lekalapálod a külső rész peremére. AZívet olyan szélesre kell vágni , hogy ez lehetséges legyen.
Azért , hogy a hő ne szökjön el a külső rész peremét lekened tömítövel vagy szilikon
csővet hosszában megvágod és azt megnyitva tömítönek a külső rész peremére
helyezed. Ügyelni kell a magasságokra ,de ha ez jó minimális lehet annak esélye , hogy a belső üstrész elmozduljon.
Biztos van még más megoldás is , arról majd a többiek szólnak .
Igen ezt az oldalt -olvastam végig -és döntöttem úgy hogy nem linkelem -aki akarja megtalálja :-)
De ha már meg tetted - s látom már alakul a nézetek ütköztetése - ez sem baj hisz minden ami a világhálón elérhető bizonyos érdekből került fel -ez is :-)
Az hogy bátortalan vagyok ilyen "okosságok" - közzé tételénél - csak azért van mert jó magam mindkét eljárást "művelem " több kevesebb sikerrel !
Imerem a házi körülmények buktaóit amik az egylépcsős tehnológiát nem tehnikai hanem a tapasztalat hiányában nehékessé és a kimenetelt bizonytalanná teszik !
Nem sikerült jobb pálinkát főznöm a hagyományos kisüstinél (legfeljeb illatban gazdagabbat )ezért is maradok - a kisüsti hagyományos kétszeri lepárlásnál :-)
Az is elvi hiba, hogy rézelejének nevezi az előpárlatot. Hát nem! A rézeleje része az előpárlatnak, de az egészet rézelejének nevezni óriási tévedés...
"A rengeteg meddőhöz képest (etilalkohol, víz) elenyésző mennyiségben drágaköveket, aranyat és gyémántot tartalmaz és számtalan féle-fajta kifejezetten bűzös szemetet... " ...
...és vajon, ha az etilalkohol "meddő" anyag, akkor ugyan mi a gyémánt?? Én úgy tudtam, a pálinkát éppen az etilalkohol kinyeréséért végezzük. sajnos gyakran írnak olyanok a pálinkafőzésről, akik jobb volna, ha csak innák az.
Nekem is söröshordó az üstöm és azt duplafalusítottam.
A felső rész lezárását úgy oldottam meg , hogy lemezből vágtam két db. , az átmérőkkel egyező ívet és azt oda hegesztettem .
Utólag már látom , hogy a hegesztés nem a legjobb megoldás mert egy esetleges
későbbi bontásnál az elég nehézséges . Könnyebben oldható megoldást javaslok, pl.
az egyik ívet nem hegesztem , hanem az autókarosszériások által ,a kipufogó tömítésére használt karosszéria ragasztó- tömitővel rögziteném. Ez többszáz fokot
Beleolvastam, ez egy meglepően jó iromány. Nyilván persze mindenki a maga lovát dícséri, úgyhogy oda-odacsap a kisüstinek, de ez megbocsátható. Szépen elmagyarázza, hogy nagyon függ az egyes komponensek illékonysága a cefre teljes összetételétől, mégis bele-belekeveri az egyes komponensek forráspontját néha.
Apróbb hiba pl.: "Az első az előpárlat, melyet a köznyelv rézelejeként emleget. Ez a rész tartalmazza a legillékonyabb összetevőket, aldehideket, ketonokat, bizonyos észtereket és a metilalkohol zömét." Mint tudjuk, ez a metanolra messze nem igaz.
De amivel bajom van:
"A cefre sokkal inkább hasonlítható egy szemétdombhoz, mint valami „paradicsomi” állapotokkal rendelkező helyhez. A rengeteg meddőhöz képest (etilalkohol, víz) elenyésző mennyiségben drágaköveket, aranyat és gyémántot tartalmaz és számtalan féle-fajta kifejezetten bűzös szemetet... Az említett szemétdombra hág fel önbizalommal és reményekkel telt kincsvadászunk egy szívlapáttal – mint láthattuk körülbelül ilyen hatékonyságú a főzőmester desztillálóberendezése - és megpróbálja kikotorni vele a mocskot."
Hát, szerintem, pálinkafőző ne tekintse szemétdombnak a cefrét. A lényeg éppen az, hogy jó gyümölcsből finom, ízletes (na jó, persze kisavanyodott), gusztusos kierjedt cefrét csináljunk, amiből alig kell valamit kidobni.
Továbbá: "Ezek az anyagok [a kozmaolajok] okozzák a kisüsti pálinkák „egyen illatát”." Mi van???!!!!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nekem ez az egész úgy jön le,hogy belemagyarázza a laikus olvasóba,hogy döntsön az egylépcsős mellett,de azért diplomatikusan a végén az egyszeri emberre bízza a döntést,nehogy részrehajlással vádolják!!
