Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én az első kályhámmal ugyan így jártam. Semmi köze ahoz hogy mennyire van kiszáradva. 1 hónapos szárító fűtés után az első nagyobb adag fánál szétnyílik. Nekem ilyen volt.
A felső ajtó nyomta szét, mert nem hagytam neki helyet a táguláshoz. De nem csak oldalt, hanem a tetején is kell, mert a mag emelte az ajtót, ami emelte a boltívet is. Többek közt ezért is bontottam le, és építettem újra. 2x jól meg kell rakni, és amikor legjobban szétnyílik, ki kell kaparni í fugát és újra fugázni. Utána már nem volt repedés.
Nem egészen értem a dilemmádat. Egyenlőre kint sincs minusz, bár a mai éjszaka már esélyes rá, de 1 v 2 sziesztakályhával vidáman tudsz 5 fokot csinálni, utánna ha kész leszel óvatos száritó tüzelés
Így van. Agyaghabarcsot nem lehet fagyállóvá tenni (igazából a betont sem, csak nagyon kis mértékben). Nem akarok túl elméleti lenni, de a fagy hatása az agyaghabarcsra: -A kismértékben fagyos (jégkristályos) agyag száradás után lesz nagyon pórusos, nem elég szilárd, és nem elég légtömör -ha bedolgozás után után fagy meg: kitágul:szétnyomja a téglákat, olvadás után ua mint az első estben. A mínuszt kerüld a lakásban, agyagot, homokot, téglát 'melegítsd' elő a lakásban bedolgozás előtt!
Ha meg tudod oldani, hogy a kályha +0 'C feletti hőmérsékleten legyen akkor építheted szerintem. A jégkristályok nem csak a cementet nyomják szét, de az agyagot is. Ha a bekevert anyagok és a nedves kályha nem tud megfagyni akkor dolgozz nyugodtan. Max. tovább tart majd a kiszáradása. :)
Tisztelt Sancibácsi.Ha csak a cementes cuccokhoz való a fagyálló adalék,akkor talán télen is építhetek kályhát,vagy van ennek valamilyen hőmérsékleti határa? csog2
Szia r0li Köszönöm akkor talán mégis lesz belőle valami , nekem a kéményem még nincs teljesen rendben ,de a télen 3hetente teszik rá a kémény tisztító port és tavasszal egész biztos ok. Míg otthon voltam 2 kezelés 3 hetente 1mást követő 3nap és jelentősen javult. Fenyőm fám nincs csak kemény . Üdv trasgo
Ezek a sütőajtó fölött vannak. Arra is gondoltam (lehet, hogy hülyeség), hogy a sütőajtó hőtágulása esetleg szétnyomja a boltívet. Mondjuk ennek ellentmond, hogy az oldalfalak is kifelé mozdultak 2-3 mm-t és nem hiszem, hogy a vasajtóban ekkora erő lenne.
A 8 kg fa 1,5 hónap szárítófűtés után következett. A szárítás kb 2 marok fenyővel kezdtem és naponta kb 0,5 kg-mal emeltem, így 1 hónap alatt elértem az 5-7 kg fáig, ami már keményfa volt. A repedéssel a legnagyobb bajom, hogy felfűtés után kb +3mm-megnyílik, majd pár óra múlva visszamegy. Szóval nagyon mozog a hő hatására. Én is újrafúgázásra készülök, mégpedig meleg állapotban, hogy megszüntessem a hőingadozás okozta mozgást.
Tegyél fel egy olyan képet, amin a teljes repedés látszik. Nekem is megrepedt, az alsó ajtó felett, de nem ennyire. Kikapartam az agyagot, amig tudtam majd ismét fugáztam. Nekem azért repedt meg, mert agyag került a téglák mögé is.
Felpörgetés alatt nem az indítást, inkább az elérhető maximális maghőmérsékletet értem, kicsit úgy, mint régen a simson mopedeknél, ahol az egyik teljesítmény- korlátozás a kipufogóba épített szűkítés volt. (Persze csak addig, míg egy jól irányzott seprűnyéllel ki nem ütöttük :o)
Erre a "felpögetésre" butaság amit javasoltam a 858-as hsz-ban? Sokaknak lehet ilyen problémája, mert szerintem nagyon sok ilyen 14x14es régi kémény van ebben az országban, amit nem egyszerű, vagy nem érdemes lebontani, újraépíteni.
Ne aggódj, amint kiszárad, minden rendben lesz! Amíg nedves, az történik, hogy hidegen szépen elindul, és ahogy melegszik, elér a füst páratartalma egy kritikus értéket, amitől annyira nehéz lesz, hogy "visszazuhan" a kéményen. Ez csak időszakos, mint a sportban a holtpont, ha a kályha tovább melegszik, lassan átlendül ezen. Ezt segíti a kémény melegítés. Szóval ez meg fog szűnni, hacsak nincs a kéményeddel más gond is. De gondolom, átnézted. A kis kémény keresztmetszet leginkább a kora őszi, átmeneti időszakban mutatkozhat meg, abban, hogy nehezebb lesz "felpörgetni" - megfelelő hőmérsékletre fűteni a kályhát. Ebben lehet, hogy kompromisszumos megoldás, de a visszafüstöléstől ne ijedj meg! (szerintem) üdv: v11
Köszi az ifót a kályha szép! A kéményed rendben van (tiszta)? hány méter? Nincs véletlenül 1 másik rákötés is? És kérlek számolj be minden fejleményről. Helyileg hol vagy? Üdv trasgo
A kéményhez hozzászólva, nekem most lett kész a kályhám: ilyen lett:
A kéményem viszont csak 4 téglás 14x14. Kevés tapasztalattal rendelkezem, de megosztom azt.
A kályhába 4-szer gyújtottam be, kb. két maroknyi száraz akácfával alkalmanként. Mivel még nincs kiszáradva, az első két begyújtás keservesre sikerült. Mindenhonnan dőlt a füst, azóta is szellőztetek. Ezután utánanéztem az interneten és azóta szabályosan előmelegítem a kéményt stb. Így még nyersen ebben a takony időjárásban azt tapasztalom, hogy ha kevés levegőt adok neki nem füstöl a kályha, ha megnyitom a hamuzót, vagy az ajtón kinyitom a levegőt, füst szivárog az ajtók mellől, vagyis a kb 2cm kőzetgyapoton kersztül a mag és a borítás között átjön a füst. Tudom, hogy a kémény kicsi és előre bekalkuláltam, hogy nagyobb kell hozzá, de mivel ez megvolt -gondoltam próba szerencse. Még próbálkozok a szárítással, hátha nem füstöl ill. megvárom az igazi hideget, akkor mi lesz.
Mi köze a teljesítménynek a kéményhez: sok! Elvonatkoztatva a tk-tól: a kémén teljesítménye Kw határozza meg a beköthető tüzelőberendezés max teljesítményét. Ez természetesen a kémény 'légszállítási' kapacitásával áll összefüggésben: nagyobb tüz.berendezés->több füstgáz->nagyobb kéményigény. Visszatérve a tk-ra nem igaz a kémény kw értéke, hiszen az intenzív égéshez jóval több oxigénre van szükség, emiatt a kályha telj-nél jóval nagyobb kapacitású kéményt igényel. De hogyan hasonlíthatsz össze dpek két különböző magasságú és keresztmetszettel rendelkező kéményt: A TELJESÍTMÉNYÜK alapján! Üdv Sancibácsi
Szerintem a huzat igény attól is függ hogy mivel tüzelsz. Pl a fenyőhöz a 23x23-as nálam éppen elég, a kemény fához meg sok. Tehát ha keményfával(főleg nagyobb darabok, nem gyújtósra hasogatott méret) tüzelsz, akkor kevesebb levegővel is elmegy, mivel az égés nem olyan intenzív, és ugyan annyi levegő 1 kg fa elégetéséhez nem 5 perc kell, hanem mondjuk 8, és így a kisebb kémény mellett is megkapja a szükségeset mennyiséget.
Nem értem ezt a kW-ot, hogy mi köze a kéményhez. Ilyen alapon akkor a 2kW-os tk-nak elég lenne 10x10cm? A fűtőberendzésnek huzatigénye van, ami Pa, semmi köze a teljesítményhez.
"és építettem 1 drága 2t sparheltet" Ez jó:-) Azért a 12m nem kevés! Nem csak a keresztmetszet, hanem a magasság is (levegő fajsúlykülönbsége) adja a huzatot!
még nem adtam föl , de már nem is tudom. Mert ha csak a begyújtás lenne gond szerintem ott is csak a szezon első, utána a mag meleg mindig és megindítja a huzatot, hanem működés közben kellő huzat hiányában a szükségesnél kevesebb frisslevegőt tökéletlen égés , és építettem 1 drága 2t sparheltet üdv
Elméletileg a 14*14-es 12m-en 7.4 KW-ot, a 14*20-as (csak ilyet találtam a táblázatban) 9m-en 8,7 KW-ot tud. Van különbség, bár nem olyan nagy. Szerintem ne add fel a tk építés gondolatát, bár a kéménycsatlakozást én semmi estre sem csinálnám 14*14-re! Üdv Sancibácsi!
A fagyálló 'valójában kötésgyorsító adalék' a cementes anyagokhoz készült, és a cement 3-6 töm%-ként adagoljuk. A tk-t agyaghabarccsal készítjük, ebben nincs cement, így a 'fagyállónak' sincs semmi (jótékony) hatása rá.
Egy huzat mérés után már el lehetne dönteni. Mindenesetre padkát nem raknék, csak max olyat ami nem járatos, és egyből a kályha mellett a kéménybe megy közvetlen a füst, ha a kémény a kályha mellett van. És padlószinten segédkémény nélkül.
Ahol épül a kályha fagy van? Mert ha nem, akkor minek a fagyálló? Én februárban építettem, amikor bőven fagy volt, a vizes ázott aztán megfagyott téglákat raktam. Amúgy nem tudom, én fagyálló nélkül raknám. Annyira hideg még nincs.
Pont azér kérdeztem én is mint vberko Mert kb. 9 m-esre van az ajánlás az enyém 12 m-es Talán a 12m-es 15x15 megfelel a 9 m 18x18 -asnak , de siokemeny remélem megmondja. Te belemernél fogni?? Üdv trasgo
Tisztelt mindenki. Azt szeretném kérdezni,hogy ilyen téli hidegben,fagyálló adalék hozzáadásával lehet-e kályhát építeni.A segítséget előre is megköszönve:csog2
Sziasztok Úgy néz ki, hogy jövőre a kéményt sikerül helyrehozni (kéménytisztító por) 2x kezelés után már jelentős eredmények vannak. 12m x 15x15cm +esetleg a padlástérben szigetelhetem is ez szerintetek elég az itt megépített méretű kályhákhoz?? Köszi üdv trasgo
Ha nekem ilyen szűk kémény aggályom lenne, megpróbálkoznék egy olyan megoldással, hogy pl. ahol a tk alul össze van kötve a kéménnyel, ugyanígy párhuzamosan felül is összekötném, mintegy rövidre zárnám a füstjáratot a kémény felé (bypass), de valami csappantyúval, amit csak begyújtáskor nyitnék ki.
Mert arra gondolok, hogy így tudnám növelni a huzatot a hideg kéménynél is, gyakorlatilag úgy indulna a fűtés, mint egy hagyományos kályhában, ha viszont a tűz beindult, a kémény meleg, elegendő a huzat, ekkor elzárom a csappantyút és a füst már mehet az eredeti útvolnalon.
Sajnos nekem is éppen szűk kémény a gondom, de a környéken (Békés megye) nem tudok egy szakit, aki megnézné a helyszínt és elmondaná, hogy szerinte mit lehetne kihozni belőle. Egyenlőre csak tapogatózom, de fölöslegesen nem szeretnék hívni senkit az ország másik végéből, miután még az sem biztos, hogy jövőre lesz belőle valami
A kis kémény talán gond lehet a normál tk-hoz, de a kis fűtendő légtér nem. A teljesítményt jól lehet szabályozni a fa mennyiséggel, és a begyújtás gyakoriságával.
Tanácsot szeretnék érni a hozzáértőktől. Mégpedig abban, hogy 2x 20 m2 átlagos szigetelésű helyiségek esetén (a válaszfalban lenne elhelyezve a TK), 9m magas 1/2 téglás kéménynél érdemes-e TK-ban gondolkodni ? Ami számomra kérdéses az a keskeny kémény és a viszonylag kicsi fűtendő légtér.
Ha szeretnéd valahol a hőleadást növelni, szerintem inkább növeld ott a keresztmetszetet, minthogy lefojtsd az egész kályhát. Ennyi erővel a kéményt is leszűkíthetnéd... A várható eredmény akár lehet egy alacsonyabb hőfokú, tökéletlenebb égés, azonos méretű tűzterű, nagyobb huzatú kályhához képest. De ez csak egy vélemény.
A leszálló ág alján ahol kifordul a füst a kéménybe, azért gondoltam, hogy ne legyen olyan széles, hogy a füst a melegét nagyrészt a kályha oldalán adja le. Ha kicsi a kiforduló keresztmetszet akkor szerintem a füst hőjének a nagyobb része melegíti az oldalfalat, és kisebb lesz a kilépő hőmérséklet a fojtás miatt. Persze csak egy határig amíg a kémény huzata ki tudja szívni az égésterméket. Ha téves az elméletem akkor javítsatok ki!
A "furulya" csak a finn kályhában van. Ott kicsit más a kamra is. Etén dán kályhát építettek, ott máshogy van megoldva a másodlagos levegő. Ezért nincs bent a 2 lyuk. Azt nem tudom, hogy a kettőt érdemes -e kombinálni. A furulyás megoldás talán kicsit bonyolultabb is, viszont nagyon érdekes és látványos működés közben.
még egy dolgot kifelejtettem.... 2009- ben vagy 2008.-ban? nem tudom Etén volt egy tanfolyam, ahol a helyi iskolának építettek egy dán kályhát . Végignéztem az egy órás videót no meg az irdatlan sok képet, amit egy japán résztvevő készített , és ott nem tettek bele légbevezetőt.. mhhh ez nem örökérvényű? vagy " mindenki másként csinálja", mint az a bizonyos LGT szám????
Tudtam én , hogy érdemes ide "járni " közétek.. nap-mint nap tanul az ember valamit.
Ha egy kicsit nem figyelek oda a végén olyan okos leszek majd mint Ti. No azért ez egy kicsit tulzás.
Köszi a kimerítő választ. Így már teljes a kép!!!
Én akkor ugy fogom megoldani azt a problémát, A tűzálló beton elem várható élettartama nem éri el a samottét,hogy belefaragom a csöveket a samottéglába. Az 5. sor tetejébe félig és a 6. sor aljába félig.
Van egy kivétel, amikor már csak a felső ajtón beengedett levegő a megoldás. Mikor csont száraz fenyő deszkákkal lécekkel tüzeltem, akkor annyira veszettül égett, hogy egyszerűen a torkon keresztül nem tudott annyi levegőhöz jutni a kamra, és halványan feketén füstölt a kémény, résnyire kinyitva a felső ajtót megszűnt a füstölés. Érdekes módon a kamra, és a sütő ajtó ennek ellenére nem kormolódott, mert a kellő hőmérséklet megvolt, csak kevés levegő híján nem tudott az összes fagáz elégni, így látszott kéményen. De a legjobb, ha alulról kap elegendő mennyiségűt.
Agur a Heikki által épített, kitalált másodlagos levegő bevezetést idézte. Az az alapgondolat, hogy a gázok akkor keverednek az utóégetőben a legjobban, ha már az égéstér felső harmadánál, az áramlásra merőleges irányba vezetjük be a másodlagos levegőt. A torok, amit egyébként Heikki talált ki, az utána következő kamrával épp a turbulenciát volt hivatott szolgálni, de állítólag nem volt önmagában elég jó. Ezt Heikki sok kísérlet, megfigyelés alapján tapasztalta meg, a fúvókás dolgot ezért fejlesztette ki, és kiválóan működik. A topik indulása óta volt szerencsénk olyan megoldásokat megismerni, amik ezt a problémát más irányból közelítik meg. A tűzálló beton elem várható élettartama nem éri el a samottét, azonkívül bonyolult az elkészítése, az élettartam szempontjából érdemes az egész magot megfelelő minőségű samottból készíteni. Lars Helbro az általa cenrifugal carburatornak nevezett ötletével ezekre adott alternatív választ: http://www.stenovne.dk/englishcentrifugalcarburator.html. Tehát a másodlagos levegő/ többlet levegő keveredéséről mindenképp úgy érdemes gondoskodni, hogy az közben ne hűtse le a folyamatot és a keveredés megfelelő legyen. Ebből a szempontból a közvetlenül az utóégetőbe juttatott levegő kicsit késeinek tűnik. Szbalint: hirtelen két dolog jutott a rajzodról eszembe. A tűztér méretét javasolnám az itthon elterjedt samott méretek miatt pl 38x50 cm-esre tervezni, persze ez a kéménytől függően változhat. A leszálló járatok alját szűknek látom, ott meg kell a gázoknak fordulni, lehet hogy kicsit öblösebbre kellene tervezni. Nem vagyok túl jó rajzolvasó, az utóégetőt nem egészen látom át.
Sziasztok Régóta nem írtam csak olvastam ((( v. talán ))) A kérdésem a következő lenne a fölső szintre szeretném a meleg levegőt fölhozni, a zajok nélkül, tehát a kályha fölött fölmenő, ellenkező sarokban lemenő kört (a kályha nem ér a plafonig) kb. 200-as csőkre gondoltam és valami 4 -6 esetleg 8 levegő terelő a csőbe ami jó hang elnyelő lamella , de az áramlást kevésbé gátolja (mire gondoltok??) ha van fémre javaslat kérlek írjatok én fára gondoltam ez jó lehet??(max 45Cfok még motorral is ). Talán alu lamella, ólomtörzsbe fúrva az (ólom purhabal kifújva talán akrilgyanta (egészség)) Remélem 1értelmű volt a kérdés?? V. talán mégsem? Más: Ma láttam 1 kályhát ahol az után égetőbe (nyitott sütő-kemence) kapja a secunder levegőt , tehát a szűkítő fölött 2 sorral ez működhet ???? Más: Az ismerősöm látott 3170 Isz. prof mesterek által készített tk-t talán 1-ik tan olyam résztvevőitől?? Semmiféle secunder levegő csak a hamuzó (kicsi ,160 eft pénz, házaspár) Mo.-n ez is elgagyosodik mind minden más , jó lenne negatív észrevétel is címmel telefonszámmal stb. Nem vagyok érdekelt , nincs szándékomban másnak építeni , még a magamét sem sikerül ,(kémény gondjaim vannak).
Üdv! Azon kívül hogy téglából van és 2t, nem sok köze van a topikbeli skandináv(dán,finn) kályhákhoz. A samott habarcs duplán el van túlozva. Amúgy szép a rajz. Le a kalappal. Miben tervezted?
Én a cserépkályha utánzatú téglából készült kályhákat csak téglakályhának tartom. Az igazi tömegkályha a finn, dán téglakályha. A működésük és hatásfokbeli különbségük miatt.
Az olcsósításnak én se vagyok híve, csak bizonyos határok között, ami még nem megy a hatásfok, és a működés rovására. Inkább gyűjtsenek még pár hónapot, vagy készüljön lassabban, de legyen szakszerűen kivitelezett, és nem kispórolt anyagokból kontárul összedobva.
Igen lényegében a nálunk ismert cserépkályha járatokhoz hasonlóan függőleges/vízszintes járatokkal, de vannak egészen nagy méretűek is (0,8*3 m!); természetesen nagyobb teljesítményűek.
Milyenek az orosz változatok???????????? Oszd meg velünk, kérlek.
Ha itt tartunk, én egy ismerősömnél láttam német leírást téglakályháról (Steinofen), ott lényegileg olyan építésmód és járatképezés volt, mint egy cserépkályhánál, csakcsupán téglából építve. Részemre ez logikus: nagyobb tömeg ---> nagyobb hőtároló képesség, a germán szerző is erre hivatkozott....
Igazad van, és üdv! Az olcsósítást igazából nem nagyon tudom hová tenni, mivel nem nagyon tudom azt sem, mennyi a drága! Ismerős a mondás:"ha unatkozol bontsd el a házad!" no én elbontottam a kandallómat, ami samott tűzteres volt, vettem egy kevés cuccot hozzá, és építem végre a saját tkályhámat :-) Az árban csökkenteni lehet: vagy munkadíjban, vagy anyagban; bár az anyagból egyszerűsítve nem ugyanazt az eredményt kapjuk, díjban kérdéses, hogy találunk-e egy munkanélküli madarat, aki olcsóbban de ugyanolyan jó minőségben precízen megépíti! Elvileg egyébként sokféle tömkályha létezik, itt a dán-finn változat ismert, de minden 850 kg-nál nehezebb téglakályhát annak neveznek külföldön! Ez a magyaro-n elterjedt a legegyszerűbb tkályha a legkisebb teljesítményű, ennél az orosz változatok anyagigényben (ennélfogva persze emiatt munkadíjban/anyagban is ) drágábbak. Ha tehát a samotton, egyéb járulékos dolgon (külső lev. bevezetés, kémény lezárás, stb) változtatva, SPÓROLNAK, nem azt a minőséget kapják (kissebb hőtárollás, stb).
Azért minden tömegkályha építő nevében köszönet neked Vackor, hiszen te; vagy (teáltalad) lett ismert itt magyarországon. Üdvözletet küldök és jó melegedést kívánokminden tömegkályha építőnek, és felhasználónak: Sancibácsi!
Kedves BSzTom, csog2 és mindenki, aki építésre sztánta el magát,
az utóbbi majd' két év alatt mind többen kezdik megismerni és megszeretni ezt a műfajt, és szerencsés, talán az átlagosnál kitartóbb elszántabb kevesek tanfolyamokon, nyílt építéseken lehetőséget kaptak arra, hogy autentikus forrásból gyarapíthassák ezirányú ismereteiket. Amikor indult ez a topik, nem gondoltam végig, milyen folyamatot indithat ez el, és milyen felelősséggel járhat, milyen érdekeket sérthet. Sokan sérelmezik, hogy miért nem kerülnek itt elő részletes rajzok, építési leírások. A leggyakrabban említett indok, hogy ezt kizárólag rajz alapján nem lehet-nem ajánlatos kezdőként megépíteni. Van ebben igazság, de -számomra legalábbis - több más akadály is létezik: - Létező kiadványokból, könyvekből nem volna etikus, jogszerű a szerző engedélye nélkül publikálni. - Tanfolyamot több okból sem hirdetek itt, ebból a legfontosabb, hogy nem azért nyitottam, és egyébként sem tartom magamat erre elég felkészültnek. Azok, akik tapasztalatuk, tudásuk alapján ilyen tanfolyamokat tartanak, nyilván azt a sokéves tapasztalatot kamatoztatják, amit a résztvevők instant megkapnak. - sancibácsinak részben igazat adok, bár egy akármilyen drága tanfolyam elvégzését egyébként sem tartom elegendőnek saját tanfolyam szervezéséhez, hirdetéséhez. Örömmel látom, hogy egyre nagyobb az igény mesterekre, képzésre, de análkül, hogy bárkit meg akarnék bántani, azt is szomorúan látom, ahogyan a mennyiségi gyarapodás hígulással is jár, legalábbis ahhoz képest, amit erről kitartással (ismét csak sancibácsi...) és igen, olykor részvételi díj ellenében meg lehet(ne) tanulni. Persze sokféle technika, építési megoldás létezik, eccerűűűsíííítttik óóóócccsssóóóósíííccccsáááák is páran, vagy csak éppen nem autentikus forrás alapján építik, az ő dolguk. Nekem pedig egy kályha, egy mester lehet szimpatikus és akkor a honlapomon jól megemlítem majd, vagy nem tetszik és akkor meg nem. Ennyire tudok egyenlőre vállalkozni, nomeg arra, hogy a dpek és édesapja kitartó munkája és segítsége nyomán idén télen futó kísérletekről részletesen beszámoljak, az első nagyobb hidegek után. És igyekszem a magam módján mindenkinek segíteni, pont úgy, ahogy eddig is tettem. Egyébként mindenkinek azt javaslom, keressen egy olyan mestert, akit hitelesnek tart, és dolgozzon mellette legalább egy kályha erejéig. Aztán építse meg a sajátját, ne aggódjon ha megfelelően rákattan, pár év múlva úgyis lebontja, és épít egy jobbat :o) csicso75: - én homok és agyag keverékét használom a külső falhoz, az arányok a homok és az agyag minőségétől függően: kb 1 rész agyag és 3-5 rész homok. - Az ajtó rögzítés ízlés és hit kérdése, nekem inkább a maghoz rögzített tetszik. - Az, hogy honnan kap levegőt, attól is függ, milyen az utóégető kamra, de az a legfontosabb, hogy elegendő levegővel, megfelelő hőmérsékleten megfelelően keveredjenek a gázok.
elnézést, ritkán vagyok itt, ezután se tud másként lenni :o)
Köszönöm, a tanácsokat, és rengeteget nézelődtem már itt a neten, és úgy érzem, 60% az elméleti tudásom, de ezt még kevésnek tartom! Vannak olyan fontos részek, amivel, kis hibával is, nagyon el lehet szúrni a kályhát! Teljesen megértem, azokat, akik kurzuson vettek részt, és nem árulnak el semmi konkrét építési fortélyt! Úgy néz ki, hogy lesz egy mentorom, kályhaépítés ügyben, remélem tisztázni, tudom majd a részleteket, és ha letisztult bennem is a dolog, akkor viszont, teljes gőzzel nekilátok! Van a mennyezet fölött elvezetve egy cső, ami a kályhától, a nappaliig húzódik, és egy régi villanykályha ventillátor löki a meleget! Ezt is hasznosítani szeretném! A régi kályhámnál is volt, be is vált, de remélhetőleg, ezzel az új kályhával még tökéletesebb lesz! Összegezve, addig nem akarok nekiugrani, míg az utolsó részlet nincs meg a fejembe! Ahhoz egy kicsit drága az anyag, hogy kétszer építsem meg!
Hello csicso! Én technikus lennék de én is sok kőműves munkával összekentem magam! Ha csak a tömegkályhás oldalt minden hivatkozással végigjárod megtanulhatnád! Nekem is 4-4,5 napomba telt, de én is innen kaptam az ihletet. Amúgy teljesen korrekt, ha valaki 200000 körüli összegért megtanulta, és ingyen nem teszi közkinccsé! Ha van időd szánd rá, és a netről megtanulhatod, rajzolvasási, és térlátási gyakorlatodnak kell lenni ha kőműves vagy. Ebben a szakmában tudom hogy jobban szeretik a cementes cuccokat, de kályhának nem jó. Vagy agyagot veszel, és azt soványítod homokkal, vagy veszel valami nagyobb tüzépről Rath tűzálló habarcsot . Ez ugyanis nem a vízzel keverve; hanem begyújtás után kerámikus kötést hoz létre, mely tűzálló! Üdv Sancibácsi!
Kisméretű bontott téglával szeretném a külső falat! Milyen habarcs kell hozzá? A belső magnak, gondolom, ez a C 30! Viszont nem tudom, ez a universal super falazóhabarcs jó erre a célra?
Hol lehet megtanulni a tömegkályha építés csínját-bínját? Az etei workshopról lemaradtam, most olvastam, hogy nyáron volt. Sok infót le lehet szedni a Hálóról is, de azért én össze is szeretném sározni magam. :) BSzTom
Máris lenne kérdésem! Miért van az, hogy az egyik kályhánál, a samott magon van elhelyezve az ajtó, a másikon meg kívül a külső burkolaton? A másodlagos levegő nagyon fontos tényező, vagy ha a hamutérből, és az ajtón lévő nyíláson adunk neki levegőt az is elég? Három éve van egy kályhám, én kreáltam, ott, ha adom neki a levegőt teljes kályha magasságban ég a tűz, de iszonyatos módon! Olyan 960 kg de csak ajtó, és samott téglából van! 2 begyújtással, Puha fával max 21 fok, 72m2-en! Ezért gondoltam, hogy egy kicsit nagyobbat, és kifinomultabbat kell építenem! Kőműves a foglalkozásom, így ha a technikai része világos lenne, akkor, nagy gond nem lehetne!
Én is csatlakozni szeretnék, az építők soraihoz! Még nézelődöm itt is, ott is, de ha megvan a kellő infó, akkor nekilátok! Sajnos tény, hogy nincs itt semmi konkrét rajz, és egy kicsit mindenki titkolózik, de ha kell egy ilyen kályha, akkor neki kell veselkedni, és meg kell építeni! Remélem, ha elakadok, vagy kérdésem lenne, akkor azért egy-két segítséget adnak itt, az ebben jártasabb kályhások, nem írok neveket, mert aki a fórumot végigolvasta, az úgy is tudja, kikről is van szó! Azért szívesen találkoznék egy olyan emberrel, aki azért képben van, és személyesen akár, egy rövid idő alatt átbeszélnénk, azt az építés dolgot! Biztos vagyok benne, hogy el tudna látni, egy pár jó tanáccsal! Ha lenne rá egy vállalkozó, aki ebben segítene nekem, akkor megköszönném! A tanácsokat szívesen veszem, de én szeretném megépíteni a saját kályhámat!
Hát azt itt nem találsz. sajna... , hogy miért azt én sem értem
Ha az enyém kész lesz, márpedig jövő nyárra muszály neki, akkor az fönn lesz minden lépése, hogy az ügyeskezű kontárok ( mint én ) tanuljanak belőle és netán belefogjanak.
Én már két házikót felépítettem és saját tapasztalataimból tanultam. ( Ja és azt megosztottam a többiekkel, hogy ők ne essenek olyan hibába, amit nekem ki kellett javítani és aztán továbblépni . látsd. isoteq. v. proconcept topikat.) Kész voltam egy munkafolyamattal, -ami elég lassan ment, -mert olyat még nem csináltam , akkor jött a következő , holott ha ezeket a részeket csináltam volna egymás után akkor már nagyon profi lett volna ( gyors és preciz ). És ez igy ment egészen a beköltözésig, de ennek ellenére élveztem az egészet.
Tisztelt Vackor11. Én egy új látogató vagyok,szeretnék segítséget kérni(rajzok,leírások)vízteres tömegkályha építéséhez.Az épület 92m2 hasznos területtel bír,magassága 2,75.A ház szigetelt,a nyílászáró is új szigetelt kivitelűek.A segítséget előre is megköszönve. Tisztelettel:csog2
Igen ezek az USÁ-ban, Kanadában elterjedt, félig előregyártott tömegkályhákról készült kép. Itt egyes elemeket (indító, stb), készen lehet vásárolni. A tűzteret itt is km samottból építik, de a helyszini adottságokhoz adoptálható.
Mennyire fontos a kémény lezárása? Van-e valakinek tapasztalata lezárt kéményes és nem zárt kéményes üzemeltetésnél? Dpek! Az utánégető füstnyílásai mért ekkorák? Milyen megfontolásból ilyen a méretük? Végeztél-e kísérleteket esetleges szűkítésükkel?
Ilyen fatüzelésű téglakályhánk van, tavaly nyár végén építették, és azóta használjuk. Naponta egyszer kell begyújtani, és az egész házat egyenletesen melegen tartja. Nagyon kényelmes, gazdaságos, nagyon jó.
Eladó a házzal együtt, Börzsönyligetben, gyönyörű erdős környezetben. Kismaros, Gálhegyi út 57.
Ár: 20m Ft
A ház 2 szintes, 3+2fél szobás, téglaépítésű, nagy 2 autós kocsibeállóval az udvaron, ami garázzsá vagy lakóépületté is alakítható.
Sok hozzászólásodat olvastam és irigykedve tapasztaltam, hogy sokat tudsz a témából. Honnan??? Én már két házikót felépítettem, de ahogy olvasgatok a tömegkályháról egyre inkább félek egyedül belevágni. Tanfolyamra sajna nemigen van időm elmenni, máshonnan meg nem találok adatokat, méreteketTe honnan szedted össze a sok okosságokat?
Az olcsóságot a gázhoz képest úgy értettem, hogy a gázos fűtés kihagyásával nyert mondjuk 2 millió Ft-ot a hőszigetelés javítására és egy elektromos fűtés kiépítésére költöm. És a jobb hőszigetelés miatti kevesebb fűtést hasonlítom az eredeti hőszigetelés + gázos fűtés árához. Így már lehet hogy értelmes a dolog. Az én helyzetem azért ennél bonyolultabb. Egyrészt mert kétszintes az épület. A másik, hogy szeretnék szellőztetőt, szóval kéne a kályhához a külső levegő bevezetés meg a többi extra hogy a lakás felé a lehetőségekhez képest zárt legyen. Az ideális a légmentes lenne, ami nem tudom mennyire kivitelezhető. Ha nem nagyon, akkor elgondolkodom hogy mennyire fontos az a szellőztető, és mennyire fontos a maximális hatékonyságra törekedni. Elvileg ha nem annyira légtömör a ház akkor is szellőztet (ez lenne a fontos), csak az energiát nem tudja olyan hatékonyan visszanyerni. Sziasztok!
Üzemeltetni csak akkor olcsóbb (fával+villannyal fűteni) ha olcsón tudsz fát szerezni. A gáz teljesítményre vetítve 2-2,5-szer olcsóbb a villanynál. Az igazi az lenne ha csak tk-val is tudnál fűteni, áram nélkül. Ennek kiépítése, üzemeltetése is olcsóbb, a gázosnál. "Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha?" Egy átlag tk 1,2-1,5 kw, amit a magyarországi képeken látsz. "El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? " Ehhez alaprajz kellene, ugyanis a lakás közepén lenne jó a kályhát elhelyezni. Ha tetőtér beépítés van, az még bonyolíthatja a képletet. A rekuperátoros szellőztető nem zavar be, ha nem passzívházat építesz, ott ugyanis alapvető követelmény az épület légtömörsége. Ott a magyarországi oldalakon látható kályhák nem megépíthetők, különleges külső levegő bevezetést, kéményt, stb igényelne. Üdv sanci bácsi.
Árakról és hatékonyságról szeretnék érdeklődni. Építkezés előtt állunk, a tervek nagyjából megvannak. Adott egy bruttó 150 négyzetméteres kétszintes ház. Ezt kellene fűteni. A jelenlegi terv 30 cm tégla plusz 12 cm hőszigetelés. Két lehetőségben gondolkodom. Egyrészt van ugye a hagyományos gázos fűtés. Emellé a feleségem mindenképpen szeretne valamiféle kályhát, nosztalgia, dizájn, ilyesmi okokból. Másrészt ötlet szinten felmerült bennem a gázos rendszer költségén a hőszigetelés jelentős megemelése, és akkor fűtést a kályha (ha már úgyis lesz, és az egyenletesség miatt szerintem egy tömegkályha) adná kiegészítve valami olcsón beszerelhető elektromos fűtéssel. Az elektromos fűtést könnyen lehet helyiségenként vezérelni, ami számomra azt jelenti, hogy a gázos fűtéshez képest egyszerűbben és megbízhatóbban lehet egyenletes hőmérsékletet csinálni mindenütt. Talán ez a rendszer egyszerűbben tudna alkalmazkodni a kályha által leadott nem annyira egyenletes hőmennyiséghez. Ezért valószínűleg akkor is megérné egy ilyen kályha+elektromos megoldás ha nem olcsóbb üzemeltetni mint a kályha+gáz párost. Kiépíteni meg mindenképpen olcsóbb. A kérdéseim: - Szerintetek lehet ilyen rendszernek létjogosultsága? Mennyire megvalósítható? Versenyképes tud lenni egy gázos fűtéssel? - Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha? - El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? A kályha a földszinten lenne, mondjuk közvetlenül a lépcső mellett. Gondolom ilyenkor felszáll a meleg, de marad lent is? Egyáltalán jó ha a kályha a lépcső mellett van? Meg lehet ezt jól tervezni? - Szeretnék hővisszanyerő szellőztető rendszert (passzívházas mintára). Nem kavar ez be a kályhának? Vagy inkább segít elosztani a meleget? - Mennyibe kerül egy tömegkályha? Bontott tégla van, pontosabban most még be van építve de nemsokára bontott lesz belőle :-) Előre is köszönöm a segítséget. Sziasztok
Nagyobb tűztérhez nagyobb kémény is kell. A ház hőigényét kell megnézni, és kiszámolni hogy mennyi fa menne el 1 nap. Nem muszály egyből az egészet nagyítani, elég csak 1 sorral megemelni a tűzteret, meg esetleg 1 sorral az ajtót, és/vagy nagyobb ajtót tenni (pl 50x50cm), így már több fát tudsz egyszerre berakni. Én a tűzteret nem módosítgatnám csak úgy találomra. Ezt egyszer már kikisérletezték, ezen már csak rontani lehet mindenféle saját variációval tesztelés nélkül. A nagyobb verziónál is csak a mélysége és a magassága van növelve, a szélessége nem. Jó a felsőpetényi agyag, de nagyon finom, ezért 50%-ban durva homokkal kell keverni.
A nagyításnál arra gondoltam, hogy a mag 2.5x2.5 téglányi. Mi lenne ha 3x3-as lenne (egy csomó tégladarabolást megspórolhatok). Természetesen minden arányosan nagyobb lenne. Erről jut eszembe a mag magassága is elég változatos -már legalábbis a képekről úgy tűnik - gondolkodott rajta valaki az alsó és felső tűztér arányain: magasabb alsó- alacsonyabb felső, egyforma alsó-felső és magasbb felső-alacsonyabb alsó -húúúúú és még alacsony alsó-felső na meg magas alsó-felső . Ennyi.
A habarcsra visszatérve felsőpetényi kályhás habarcs lesz és veszek kerámiaszálas paplant - bár úgy látom, hogy csak tízméteres tekercsben van -ha van valakinek 2 méter maradék szívesen megvásárolnám tőle!
Először vegyes kazán, majd gáz, végül egy másik (kisérleti) tömegkályha. Miért ne lehetne elvenni a tömegkályhából hőt? Az nem a házat fűti? Mind bent hasznosul az a lényeg. A légfűtés vagy a tömegkályha helyiségéből kapja a levegőt, vagy a fűtött helyiségből, és szintén oda nyomja.
Ti mivel fűtitek a fürdőszobát, vagy a többi olyan teret, ahova a tömegkályha nem sugároz? (nincs gázunk) Egy elktromos hősugárzó úgy érzem nem elég, a falak sugározzák a hideget.
Akkor leírom még egyszer a véleményem tapasztalatom. A ház jól szigetelt 90m2-es. Fűtött légtér 240lm3. Nagyon meg vagyok elégedve a kályha nyújtotta komforttal, meleggel, hatásfokkal. Jól működik az első kályhában alkalmazott légfűtéses variáció is. Igénytelen, napi 1-1.5 óra üzemidő, kb. 5-10 perc foglalkozást igényel. Gyorsan fűt, és mindegy mikor gyújtok be. Nincs túlfűtés, de nem is hül ki. Pont úgy fűt ahogy kell. Nagyon élvezetes a fűtött ülőpadka. És külön lenyűgöző a kamrában pörgő láng látványa. Füstje gyakorlatilag szagtalan, és láthatatlan. Mindenkinek ajánlani tudom csak új fűtésként, vagy cserépkályha és kandalló helyett. Hogy írjak konkrét adatokat is, tavaly a leghidegebb időben lett tesztelve, novembertől márciusig, napi 2x10kg- al fűtöttem. Most pár hete kezdtem fűteni napi 1x10-12kg-al. Az első 3 begyújtásnál 3-4-5 napig is meleg volt 1 begyújtással. Mikor kint leesett az átlaghőmérséklet 3-6 fokra, akkor gyújtottam be minden nap 1x10-12kg-al. A benti hőfok 21-23 fok átlagosan. Ez már sokkal jobb hőérzetet ad, mint 24 fokos radiátoros fűtésnél. 1 szezont 20-30mázsával ki lehet fűteni ha megfelelően hőszigetelt a ház. Nekem ez a véleményem. Örülök hogy rátaláltam, megtetszett, és azóta mindenkinek ezt ajánlom lehetőség szerint. Akinek ajánlottam és építettem idáig, egytől egyig nagyon meg vannak elégedve. De még várom a bővebb visszajelzést, mivel csak most kezdünk belemenni a télbe. engem meggyőzött és lenyűgözött. Ezzel szemben közeli ismerősök kandallóval való fűtésre csak panaszkodnak. Fő ok, hogy ha befűt akkor olvad minden körülötte, ha nem rakja kialszik és hideg van. Igényes és szabályozhatatlan. Ha valakinek megtetszik a tömegkályha bátran ajánlom, aki nem hiszi járjon utána. Észrevételem, hogy a dán kályha gyorsabb és nagyobb teljesítményű, így jól szigetelt házba inkább a finn, vagy a dupla falú dán verziót ajánlom. Kiegyenlítettebb, egyenletesebb a hőleadása.
A másik, hogy látszólag egyszerű téglakályha, de szaktudás nélkül házilag belefogni nem ajánlott. Abból születnek a félresikerült kályhák, és a hibás működésből adódó rossz vélemények. A komplett építés szakembert igényel. Szigetelésre dilatációra semmiképp nem ajánlom a papírt. Kizárólag csak az előbb említett kerámiaszálas paplant használom. Illetve hőszigetelésre kőzet vagy üveggyapotot.
külső téglaburkolathoz igen, jó a kályhás agyaghabarcs. A mag és a borítás közé kőzetgyapotot tüzépen tudsz vásárolni. Az a kartonpapíros kép szerintem valamelyik amerikai kályhaépítő dzsemborin készült. Az tulajdonképpen nem igazi kályha, csak próba: építés után feldöntik, elbontják. Itt a kerámiaszálas paplant helyettesítették vele, mert olcsóbb. Ha te tüzelni is akarsz benne akkor a finn kályhához ne papírt használj :-) Lehet arányosan nagyítani, miért ne. De merre ?
Na elkezdtem építeni egy kályhát. Hirtelen a következők nem tiszták:
1: Az ajtók köré kell-e tenni valamilyen tömítőanyagot (üveg-kerámiaszál sodratot vagy jó a hőálló kinyomópaszta)? 2: Ugye a magot c 30 RATH-tal rakom össze, de a külső téglaburkolathoz mit használjak? Jó-e a kályhás agyaghabarcs vagy a sima malter? 3: A mag és a borítás között a kályha első oldalán vékony kőzetgyapotlap van. Hol lehet ilyet szerezni? Láttam képet olyanról is, hogy egyszerű papír vastag kartont raknak ide. Jó ez is? 4: Mekkora az utánégető torok mérete? 5: Az lejött, hogy kicsinyíteni nem érdemes a kályhát - de mi a helyzet az arányos nagyítással?
Ritkán járok erre, ezért előre megköszöm a segítő hozzászólásokat.
Az a baj a rézcsővel, hogy kicsi a hőfelvevő felüllete ami közvetlen érintkezik a kályhával. Hatékonyabb lenne, ha rézlemezre rá lenne keményforrasztva, így sokkal nagyobb lenne a hőátadás a rézcső felé, mint a napkollektoroknál.
Van tekercsben kapható rézcső. Azt lehet hajtogatni is, igaz külön hajlító kell hozzá, de valamirevaló fűtésszerelőnek van. Ezt ki lehet alakítani 90 fokos hajlításokkal emelkedően egy sík (pl beton ) felületen. csak a két kiállás lent és fent áll ki a kályhából, melynek kötése (forrasztása ), már kályhán kívül lesz.
Szerintem se lenne elég hatékony, max. HMV-re lenne elég. A lágyforrasztás meg nem elég hőálló a kályhába. Ott a mag akár 200 fokra is felmelegedhet. A puffer maga a kályha, így nem sok értelme van még egy pár 100 literes vizes puffernak.
Sajnos hanyagolom a blogoma, a télen ígérem bepótolom. Elég hideg kezdett lenni, ezért sietnem kell a vizes munkákkal. A tk hőcserélőjét újra gondoltam, a falhűtés mintájára, csak rézcsőből, vastag osztó alól és gyűjtő felül s közöttük függőlegesen, sűrűn vékony rézcsövek. Így forrasztás is lenne. Vackor szerint ez nem adna eleget, ő ennél sokkal jobbat tud, csak 3-4 szer drágábban. Nekem még odébb van a kályhaépítés, de csövezés, helykialakítás szempontjából jó, hogy kiderült nem kell puffer tartály. Viszont ennek árát rá kell költeni a hőcserélőre.
Nekem sima légfűtéses. A mögötte lévő szobát fűtöm a tűztér és a fő fal közti légréssel 100-as alu csövön keresztül gravitációsan. Ma reggel még langyos volt a kályha a vasárnap esti 10kg-os begyújtástól. A benti hőfok most esett fél fokot 24.5-ről. Kb. 200lm3-t fűt a kályha. Hozzá kell tenni, hogy 10cm szigetelés van a 40-es PT falon.
Akkor te nem melegvizes kombinációban gondolkodol? Milyen csővel oldottad meg a légfűtést, vagy te vagy aki a hátsó szobát fűtöd be-ki vezető lég...csatlakozással? Bocs, de elég régen ül ( inkább FEKSZIK) a topik és nem emlékszem pontosan!
Ajózsi: töltöttél fel a házépítésről valami újat a blogodra? Érdekelne a tkályha, és az egyebek is: elég szokatlan építési módot választottál; én is ilyet szeretnék jövőre csak vályogból, ha kormány, a házvásárlók, szóval Isten is úgy akarja! Megoldottad ezt a hőcserélős témát?
Üdv mindenkinek: egy nem tömegkályha építő vállalkozó / :-) !/, hi-hi! :sancibácsi.
Tegnap este megvolt az első komolyabb idei begyújtás. 10 kg hulladék fával rőzsével gyújtottam be. Egyből fűtött az ajtókon keresztül, aztán meg 1-2 órára rá átmelegedett a külső fal is, 3-óra múlva már a mögötte lévő szobába is jött a meleg a légcsövön keresztül, amit a mag hátulja melegített. Reggel még forró volt a kályha minden része. 22-ről 24-re emelkedett a benti hőfok. Ebből nekem az derül ki, hogy a nagy tömeg ellenére gyorsan fűt, és átmeneti időben sem fűti túl a házat, mint ahogy azt régebben mondták páran.
Topik témánál maradva én a hőcserélő beépítését, csak a kályha építéssel egyidejűleg tudnám elképzelni, az általad is javasolt megoldással: hátfalon, és hőszigetelésen 'belül', a samottfal külső oldalán. Így nem éri olyan durva hőterhelés sem a csövet, hosszabb élettartammal bír! A hőcserélőt ha rézből csináltatod: javaslom egy darab csőből készíttesd, 'csőhajlítóval', nem pedig könyök idomokkal forrasztva! Üdv Sancibácsi!
Nem utálnak, legalábbis remélem, csupán csak furcsálják az építkezést és a kivitelezés módját barátaim és ismerőseim is. De a kitartás meggyőző. Persze akad kitartó kétkedő is, aki kétszer is képes ki-be mászni a falon, hogy meggyőződjön mégis van olyan erős az én mész-homok vakolatom is mint nála a cementes. Azt keserű lenyelni az ilyennek, ha még az enyém jobb is.
Talán off-topik ez a napház itt, csak azért említettem, mert egy tömegkályha a hőtárolásával, nagy tehetetlenségével jól illeszkedik, ahogy te is írod, és ez is újdonság. Én nem vagyok építész, egy kályhát se raktam, sőt nem is láttam hogyan rakják. De így voltam a háztervezéssel, építéssel is. Vakolni a youtube-rol tanultam ausztrál, brit "csináld magad" videókról és úgy érzem elég jól csinálom miután egyedül kivakoltam az egész házat. Persze lassan megy így. Eltaláltad, hogy ketten kerestek meg tömegkályharakással kapcsolatban, de nem volt ajánlat, inkább biztatás. Személyesen kerestek meg, ők is kíváncsiak voltak a házra. Én biztos vagyok benne, hogy beválik, de még nincs kipróbálva, mivel szigetelés nincs feltéve. Még egy-két évbe beletelik, hogy minden tartozékot felszereljek, fél-trombe falat, zsalugátereket, stb. Beszámolok bővebben a blogon.
A kályha hőcserélője azért fontos, mert az odavezető csöveket be kellene vakoljam, a kéménynek át kellene üssem a falat.
Elnézést, ha félreérthető voltam, nekem is gusztustalan aki itt reklámozza magát, és hazudozik.
Magamról: Én építész vagyok /technikus/ igazából, (ez ha az itteni hozzászólásom olvasod kiderül). Viszont több kandallót/kályhát építettem már a környezetemben. Viszont te lehet nem néztél utána, a srác passzív-szolár épületet akar építeni: röviden a történet: vastag-nehéz falak, déli irányba sok jól szigetelő ablak, mellyel a napot csapdába ejti. A nehéz, de jól szigetelő falhoz szerintem is jól illik a töm.kályha, ezért szeretnék én is.
Visszatérve: ajozsi valahol Erdélyben, székelyföldön építkezik! Innen üzenem, én sajnos nem tudok neked tömegk-t építeni! Viszont lenne egy 1000-m, hogy ajozsi kapott vagy 2 mailt, ajánlkozóktól, de az egyik sem én voltam!
Kedves v11 szerintem se legyél szabadkőműves!
Kedves Ajózsi: ha kiutálnak, akkor is érdekelne, mennyire vált be az elgondolás (milyen jó lett a terv, bár a 15 cm szig-t én is egy kicsit kevésnek érzem). Azért nem a hőszig topikban kérdezlek mert azt nem biztos, hogy olvasod.
Szerintem jobb, ha a teljesítményt a ritkább begyújtással és/vagy a kevesebb famennyiséggel csökkented. Ezel egyben növeled a fűtési hatékonyságot is, hiszen csökken az égéstermék átlaghőmérséklete, így kevesebb hő távozik a kéményen keresztül.
Ezt a megjegyzést talán kicsit differenciáltabban, cézottabban kellett volna megereszteni. Egyrészt, mert jómagam sosem igyekeztem azt a látszatot kelteni, hogy én vagyok minden fortély tudója, aki jó pénzért hajlandó a titkait megosztani. Egyéb, megélhetési célú tevékenységeim mellett szabadidőmben, jókedvemben nyitottam ezt a topikot, foglalkozom a tömegkályhával, egy autónyi pénzt öltem tanulásba, utazásba, a kísérletezésekhez szükséges anyagok beszerzésébe. Ugyan áprilisban mi is szerveztünk a Környezeti Nevelési Hálózat kiemelten közhasznú egyesülettel (www.kne.hu) egy "tömegkályha építő játszóházat,"de ezt sem ezen a topikon, sem máshol nem hirdettem, ugyanis épp azok kedvéért rendeztük, akik levélben korábban megkerestek, és kifejezetten szerettek volna egy ilyen lehetőséget. A rendezvény bevétele, ami kb 3 db tűztérajtó ára, adományként a Hálózat számlájára került. Ebből finanszírozzuk (nánk)a további tevékenységünket. Ha ebben bárki tud segíteni, szívesen vesszük, keressen minket bátran. Akik a tudást pénzért árulják, szépen kérem, ne ezt a topikot használják hirdetőtáblának. Azt pedig, hogy a szabadidőmből, ingyen, kinek, mennyit segítek, hadd döntsem én el. Az utóbbi pár évben megtanultam a leckét. Én biztosan nem akarok egy új szabadkőműves páholyt alapítani. Sem itt, sem máshol.
Ha cserépkályhát akarnál építeni, az se úgy megy hogy beszélsz egy cserépkályhással, küldjön pár vázlat rajzot, azt majd egy ismerős köművessel 2 sörért megépítteted, vagy netalán magad megveszed a szerszámokat, és nekiállsz egyedül.
Mizu? Hol tart az építkezésed? Tényleg érdekelne a végeredmény: tapasztalat, energia fogyasztás! Én vályogházban gondolkodom, tömegkályhával, melyet én építek. Becsülöm bárki legyen is, aki járatlan útra lép, a bevett gyakorlatot felrúgva!!!
Szerintem nem sok olyan fanatikus van, mint én, aki képes voltam ezt az EGÉSZ topikot végigolvasni (az összes hozzászólást).
A lényeg: mindenképp szeretnék egy finn tömegkályhát építeni (ebben a topik végigolvasása csak megerősített). A problémám az, hogy a történtek ellenére sem találtam egy összefoglaló "útmutatót" arról, hogy miképp álljak neki és hogyan építsem meg, pedig szinte az összes hozzászólásban lévő linket megnyitottam.
Van rengeteg kép, okosság meg minden, de az, hogy 0-ról a kész kályháig hogyan tudok eljutni az nincs. Volt említés egy videóanyagról is, de azt sem találom sehol.
Amúgy írtam mailt a citromos címre, de gondolom az fullon van olvasatlan levelekkel.
Nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni akár metszeti rajzokkal, akár "speciális trükkökkel" az építésre vonatkozólag.
Köszönöm! Erre fele nincsenek vályogházak, legalább is én nem láttam még. A cigánytéglának viszont van hagyománya, az alcsíki cigányok Kozmáson, Lázárfalván vetik a téglát. Nemrég és még néha napjainkba is, az volt a szokás, hogy ha valaki építeni akart egy távolabbi faluban, elhívott egy cigány családot egy hónapra, akik ott helyben az udvarán vették a téglát, katlant raktak és kiégették. Én szállítottam, mert kaptam olcsón bontásból származó téglát, amit újrahasznosítottam. A földszint ebből készült. Bár tetszik a vályog és a döngöltföldház is, nem hiszem, hogy erre lehet nálunk bankkölcsönt felvenni.
A gipszből valóban nagyon jó páraáteresztő, lélegző vakolat készíthető. Azonban az ökoépítők óvnak az egészségre ártalmas kémiai adalékanyagokat tartalmazó (kötéslassító, gombaölő stb.) kiszerelések, használatától. A gipszkartontól viszolygok. Laktam ilyenben, párásítani kellett, párátlanítani, bár lehet, hogy nem a gipszkarton hibája, hanem a festéké. A gipszkartont nem lehet meszelni, mert a mész lemarja a papírt róla. Általában lefestik diszperziós festékkel vagy egyébbel ami jól takar, de a páraáteresztés nem az erőssége. Ha nem festékkel akarunk takarni, akkor illik 3szor leglettelni és csiszolni és szívni azt a fincsi port. Szóval drága is. Láttam elég sok penészes gipszkarton falat. Nekem nem kell.
Szia! Nagyon szimpatikus a próbálkozásod. Még csak most kukkantottam be a blogba, de máris lenne 2 kérdés. Miért tégla, és nem vályog? És a gipszkarton miért nem kóser, nem elég páraáteresztő? Pedig valamikor azt tanultam a gipsz jó páraszabályzó (emiatt nem lehet vizes helyiséget gipszes anyaggal vakolni).
Ezeket a kéménycsöveket kézzel szobrászkodják a segesvári gyárban, tégla agyagból. Úgy látom két félcső, amit összetapasztanak és így égetik ki. Belsejük nem olyan sima mint a külsejük, bár jobb lenne fordítva. A mellékhelységet ritkán használnám, ezért gondoltam valami gyors reagálású lemezkandallóval kellene fűtsem amikor éppen kell. Pl. egy kis teljesítményű lemez vagy öntöttvas kandalló, 15cm füstcsonkkal. Azért gondoltam, hogy a forróbb füstű kandalló kell alól legyen, mert innen indul felfele az áramlás. Így ha mind a két kályha üzemel, elméletileg kiviszi a hidegebb füstjét is, ami fennebb van bekötve. De nem föltétlen akarom egyszerre használni. A tömegkályha csatlakozását még nem tudom. Itt azt irják, hogy max. 3 kandalló köthető egy kéményre. http://tuzimado.hu/kandallo/a-kandallo-meretezes-alapjai-1-a-kemeny-meretezese/
Szerinted, a tömegkályha hidegebb füstje miatt kellene nagyobb átmérő? A magassággal nem lehet ellensúlyozni? 8m lesz felrakva, a kályhák az alsó 1.5 méterben csatlakoznának.
Köszönöm gyors válaszod, a mért adatok sokat segítenek a fűtésszakértő barátaimmal folytatott érvelésben. Valóban logikus, hogy maga a nagytömegű kályha a puffer és nincs értelme kilopni a hőt egy másik pufferbe. Legfeljebb egy bizonyos hőmésrékletig keringetni a használati melegvíz tartály hőcserélőjében, majd ez alatt direkt mehet a padlóhoz. Nyáron a melegvizet én is napenergiával képzeltem el, ezért eddig egy tartály a tartályban 500/140 literes pufferre gondoltam, de ennek árából vehetek egy 200 literes, két spirálos elektromos bojlert és egy szolárpanelt is. Ha nem süt a nap és a kályha se volt begyújtva akkor is lehet zuhanyozni. Köszönöm, hogy megnyugtattál.
A kéménycsövet 18cm belsőátmérősként rendeltem, de ez a gyakorlatban nem ilyen szép kerek. http://www.siceram.ro/materiale_de_constructii/cos-de-fum/element-de-cos A kémény méretezéséről olvasva(http://tuzimado.hu/kandallo/a-kandallo-meretezes-alapjai-1-a-kemeny-meretezese/), megvoltam győződve, hogy nem kell vastagabb és persze arra számítottam, hogy olyan szép egyenes csődarabokat kapok mint a képen, de sajnos a legtöbbjük ovális, végük beszűkül, egyenetlen. Megpróbálom visszacserélni nagyobbra.
A kályhába épített hőcserélőre lennék kíváncsi, melyik típus vált be eddigi kísérleteid során? A napház, amit építek, szintén egy nagy kísérlet, én is szívesen osztom meg tapasztalataimat, terveket. naphaz.blogspot.com
Mint alább láthatod, épp ezen a hőcserélős dolgon ügyködünk, de még korai volna kijelenteni, hogy megvan a tuti, ezért nem is reagáltam korábban. Mindenesetre számomra az tűnik logikusnak, hogy ha már van egy több tonnás hőtárolónk, akkor abban tároljuk a hőt, ne külső puffertárolóban. A használati melegvízhez viszont ajánlatos egy 150-300 literes tartály, extra esetben két hőcserélős, így a nyári napenergiás melegvízkészítésre is lehet használni. A segédkéményes megoldás szerintem (nálam) működik, feltétele a két független elzáró. A kéményed kicsit kicsinykének tűnik, a 200-as az ideális, a 180-at alsó értéknek tartják. Keress tapasztalt építőt, aki képes a szükséges módosításokkal megépíteni, vagy tud alternatív megoldást a klasszikus tömegkályha helyett.
Azért tavaly március óta nem vagyok ebben az őrült dologban annyira biztos, hiszen épült egy kísérleti hőcserélős kályha, ami egyenlőre padlófűtésre dolgozik, közvetlenül, hőcserélő, puffertartály és egyéb hókuszpókusz nélkül. Mivel március óta még nem volt alkalom élesben, teljes fűtési szezonban kipróbálni, csak egy 0,+5 Celsius fokos külső átlaghőmérséklet mellett készült egy hetes (március eleje) méréssorozat adatai alapján következtettünk arra, hogy valószínűleg működik.
Alább egy teljes nap mérése:
75m2 padlófelület 23 fokon 33W/m2 hőigény
Fa felhasználás 2x15kg/nap (reggel 7.00, este 19.40)
Fa felhasználás 2x15kg/nap
A mérés 1 teljes nap
minimum telj. vízre 1.75 kW
maximum telj. vízre 4.25 kW
Átlag telj. vízre 2,5 kWh
Átlag telj. egyéb 1,5 kWh
víz átlag hőm. 25,5 fok
Padló átlag hőm. 23,3 fok
átlag lakás hőfok 20,5 fok
össz E vízre 60,3 kWh
Össz E egyéb 35,7 kWh
veszteség 24,0 kWh
kalkulált fa hőenergia hasznosítás: 80%
Ezúton is öszönet dpek-nek a lelkiismeretes, kitartó, precíz munkáért és mérésekért.
Amint elegendő tapasztalatunk lesz, a tomegkalyha.hu oldalon írunk róla.
A két készülék, egy kémény problémát esetleg úgy lehet esetleg orvosolni, hogy mindkettőre szerelünk egy subert. Tudom, állítólag nem szabályos, csak éppen működik.
Már miért ne lenne okos dolog? Cserépkályhában tudok jól bevált módszert, de itt a töm.kályha topikban ezelőtt külföldi elterjedt gyak-ra hivatkoznak. Szóval miért, kiváncsian várjuk a magyarázatod.
Szerintem tömegkályhába hőcserélőt tenni nem egy okos gondolat. Hasonlóan őrült dolog, mint cserépkályhába.
A kéményekről:
Mit értesz égetett agyagcső alatt?
16-os átmérőre biztosan nem köthetsz tömegkályhát és "bádog" kandallót is. Egy 20-asra már talán. De nem szerencsés. Az egyik a másikon keresztül fals levegőt tud szívni=kémény kátrányosodás, huzatromlás.
Egyszerre is működnének, vagy csak hol az egyik, hol a másik?
Milyen keresztmetszetű a tömegkályha kéménybe csatlakozása, és mekkora a kandalló füstcsöve?
Épülő házam fűtését tömegkályhával szeretném megoldani, ehhez kérek néhány tanácsot. A ház egy emeletes, nagy hőtároló képességű, déli tájolású, nagy ablak felületekkel a déli irányba, északra nincs egyetlen nyílás sem. Úgynevezett napház. Szigetelés 15cm vagy 20cm EPS lesz. Fűtendő légtér 380m3. A jobb hő elosztás érdekében a földszinten padló és 2 szobába falfűtést tettem, összesen 75m2. Ennek fűtővizét és a használati melegvizet is a tömegkályhával szeretném melegíteni. Melyik hőcserélős megoldás vált be a tk-ba építve? Eddig a kályha hátsó samott falára tett csőkígyó és kőzetgyapot szigetelés tűnik a legjobbnak, de jó lenne látni néhány tapasztalatot. A puffertartály kiválasztásánál tanácstalan vagyok. Mekkora puffer kellene? Puffer vagy elektromos bojler? Vagy is is? (Gáz nincs és nem is akarom bevezetni.)
A kémény 16 cm belső átmérőjű égetett agyagcső 5cm kőzetgyapot szigetelés lesz rajta és ezt rakjuk körbe téglával. A csatlakozó elemek átmérője nagyon szűk kb 10-12cm. Ez így elégséges vagy jobb lesz kivágni ezekből? Ugyanarra a kéményre szeretném majd rákötni egy mellékhelység szabadon álló, bádog kandallóját. Hogy lenne jobb csatlakoztatni ezeket a kályhákat? Arra gondoltam, hogy a kandalló füstje forróbb, ezért lennebb kell bekössem a kéménybe, hogy ne fullassza meg a hidegebb füstű tk-t. Lévén hogy a tk alól kell csatlakozzon a kéményhez, párhuzamosan építsek egy külön kéményt 1.5m magasságig és ott a kandalló csatlakozása fölött csatoljam be ezt a nagy kéménybe?
Kályha- és kemenceépítő tábor szervezéséhez helyszínt keresek. Ha tudtok magánembert, iskolát, önkormányzatot, akármilyen közintézményt, ahol érdeklődés van effélére, kérlek, írjatok.
Hátha valakit itt is érdekel, nyár végén kaláka szalma-kunyhó építést rendezünk! Bemutató kerti pavilon építését tervezzük szalmabálából. A résztvevők élesben is kipróbálhatják a szalmaépítést, vályogvakolást.Tét nélkül. Aki szeretne szalmából építkezni, vagy csak érdeklik a szalmaházak, annak itt a helye!
Bővebb információ és jelentkezés: Magyar Szalmaépítők Egyesülete, http://www.szalmaepitok.hu/ Időpont: szeptember első hétvégéje (szeptember 5-6.) lesz. Helyszín: Mátraballa, Május 1 út 75. (a focipálya után)
Összeköthető egy kellemes családi kirándulással, részt vehettek a falunapon, burgonyafesztivál, eszem-iszom, zene, tánc, tűzijáték.
Szerintem a samottnak is van egy életciklusa. Az, hogy a te téglád hol tart, milyen "öreg", több dologtól függ, pl. hány felfűtés-lehűlési cikluson ment keresztül, mennyire agresszív gázok érték közben, milyen hőterhelésnek volt kitéve, stb. Ha túl lestrapált, esetleg néhány év múlva nápolyi lehet belőle, jártam már így. Pedig ránézésre egész jó állapotban volt, mikor beépítettem. Szóval kicsit lutri, Te döntsd el, megéri-e a rövidtávú biztos megtakarítás a jövőbeni nagyobb kockázatot (esetleges idő előtti bontás, javítás).
Találtam nem egyenes, hanem hajlított alakú samottéglákat. Ezeket fel lehet még használni, érdemes? Régebben fazekas kemenceként szolgált a szabadég alatt, de mára összedőlt. Meg lehet menteni? Vagy nem érdemes foglalkozni vele?
a jövő héten kezdem az építkezést, a nappaliba alternatív fűtési lehetőségként tömegkályhát tervezek építtetni. Az aljzatbeton statikai terve is ennek megfelelően készült, de sajnos nem teljesen egyértelmű számomra, hogy mekkora és milyen kéményt kell építsek a leendő kályhának. Köszönöm a segítséget,
Láttam az etei honlapon, hogy a kanadai mester föző-sütő-fűtő egységet fog építeni,"... Magyarországon az első ilyet látják szakszerűen felépülni."
Sokat járok-kelek az országban és egyre több helyen találkozok tk-val. Sokkal több van már , mint azt gondolnánk, tudnánk. un. multifunkciós kályhák is léteznek az országban. Ennek ellenére nagy érdeklődéssel várom Chernov mester kipróbált megoldását.
(A szinezést-fetést a megbízó intézi. A kémény magas, mert tető is lesz a kemence felett. Szemből nézve jobbról rostonsütő, balról bográcsozó, középen kemence. Vasalatok készülőben. Nagydarab jószág.)
Engedjétek meg, hogy itt is közzé tegyük. Megalakult a Magyar Szalmaépítők Egyesülete. Miért éppen szalmabála? Csak néhány gondolat: a két oldalt vályoggal tapasztott szalmabála hőszigetelése eléri a passzív házakhoz megkövetelt értéket, ez kb háromszor jobb az új magyar hőtechnikai szabályozás által megkövetelt értéknél. A gabona növekedése során széndioxidot használ fel, mellékterméke a szalmabála, a közelben mindenhol olcsón megkapható. A szalmabála ház kellemes, egészséges életteret biztosít lakóinak. Az Egyesületről: első feladatunk a legális építéshez szükséges ÉMI minősítés megszerzése. Ezt az engedélyt minden építtetőnek ingyenesen rendelkezésére bocsájtjuk. További céljaink: épített környezetünk ökologikusabbá tétele, kutatások-fejlesztések végzése, nevelés-szemléletformálás, rendezvények rendezése, más rendezvényeken való részvétel. Ha felkeltettük érdeklődésedet, látogass el honlapunkra: http://szalmaepitok.hu/
Helló!A tk-ba 12-15kg keményfát (akác14,76MJ/kg,tölgy15,12MJ/kg,bükk15,12MJ/kg stb.) szoktak égetni.1 nap,1alkalom,1adag fa általában.A fák testsűrűsége:akác730kg/m3,tölgy650kg/m3,bükk680kg/m3 stb.(0%-os víztartalomnál)A fenyőfa:luc430Kg/m3,erdei490kg/m3 tömegű és 15,84MJ/kg fűtőértékű.Térfogatra lényegesen nagyobb adódik.A kérdésem az,hogy a fenyőfából is befér egyszerre a tűztérbe a napi "adag"?Milyen gyakorisággal és mennyiséggel lehet számolni fenyő vagy más fa esetén?
A fenyőfát 1000Ft/q áron látom árulni.Ez azt jelenti,hogy 5x olcsóbban lehet fűteni a mai gázzal szemben:
Fűtőanyag
Fűtőérték
1 GJ hőenergia előállításához szükséges mennyiség
1 GJ hőenergia előállításához szükséges mennyiség ára
Hőtermelő berendezés hatásfoka
Tűzifa (20% nedv.)
15 MJ/kg
67 kg
1.467 Ft
60 %
Feketeszén
25 MJ/kg
40 kg
2.200 Ft
70 %
Barnaszén
17 MJ/kg
59 kg
1.941 Ft
70 %
Földgáz
34 MJ/m3
29 m3
3.029 Ft
85 %
Propán-bután
45,7 MJ/kg
22 kg
5.996 Ft
85 %
Villamos energia (nappali)
3,6 MJ
278 kWh
10.556 Ft
100 %
Levegős hőszivattyú
n.é.
79 kWh
3.002 Ft
n.é.
Szondás hőszivattyú
n.é.
70 kWh
2.660 Ft
n.é.
Fapellet
18 MJ/kg
56 kg
2.667 Ft
90 %
Ez a táblázat 2008.01.27.-én készült.A gáz most 3300Ft-ba kerül,a fa 2200Ft/q áron számolva is a felébe,olcsóbban hozzájutva(kamiontétel=240q=1600Ft/q) a harmadába,fenyő esetén 1000Ft/q az ötödébe kerül.Üdv.
Az alsó ajtó soha nem kormolódik. A felső ajtó se a fenyő miatt, hanem a levegő miatt, mivel a fenyő nagyon sok levegőt igényel az intenzív égés miatt, és ha nem kap elég levegőt akkor hajlamos kicsit. Meg akkor kormolódik még, ha kevés fával gyújtok be vagy kicsit nedves, és nem ég kellő intenzitással, akkor nincs meg a kellő hőfok. Nyugodtan lehet benne fenyőt égetni. Az egyik kedvenc fám. Hamar leég és jó meleget is ad. Sokkal könnyebben is gyullad meg.
Így néz ki egy használt tk belseje 10-12mázsa fa elégetése után. Lefotóztam a kémény füstjét is, miközben ég a tűz. A kéményből kilépő füst hőmérséklete kb. 180 fok. (Csak viszonyításképp, a vegyes kazánom füsthőfoka kb. 350 fok volt.)
Dunavarsányban május 11-i kezdettel egyhetes kemenceépítő tábort szervezünk. Ha esetleg az ismeretségi körötökben van olyan ember, akit érdekelhet, kérlek küldjétek tovább neki ezt a levelet.
A hirdető palkát a www.liksay-kemence.extra.hu címen olvasható. A tematika pedig a http://www.liksay-kemence.extra.hu/temp/dunavarsany-tematika.pdf címen.
Az alábbi helyeken van pár kép arról, hogy hogyan néz ki egy kemenceépítés tábor fomában.
I. Miskolc-Diósgyőr Kézműves Ház - 2005. ---------------------------------------- Rendező: Fügedi Márta Népművészeti Egyesület
most nem sok időm van, lefuttattam egy kis szimulációt, lehet, hogy mindkettőtöknek valamilyen részben értékelhető választ ad (bocs akicsitt hevenyészett kivitelért, később megpróbalom mozgóban belinkelni:
Mi a különbség a gázzal illetve a pakurával égetett samottok között? A samott.net alapján a pakurás olcsóbb egy kicsit és sötétebb a színe és több a súlya.
Amúgy a tégla ára 380 /szlovák, román/és 650 /magyar, rath/ között van, tényleg ekkora lehet a különbség az egyes termékek között?
Érdeklődéssel olvastam a hozzászólásokat és felemrült bennem néhány amatőr kérdés, a Következők:
1: a külföldi honlapokon lévő képeken láttam, hogy a magba vasakat építenek be Pl ajtó fölé, a szűkítő megkezdésekor stb.. Mi erről a véleményetek? 2: Ez a samott megfelelő-e a tömegkályhához http://www.samott.net/? 3: A környékünkön csak lyukacsos téglákat látok a tüzépeken és a külföldi képek többségén is az van Jó-e ez a tömegkályhához? 4: Mivel vágjátok a téglákat? 5: A szűkületnél szintén képeken láttam, hogy nem mindenki vágja le a samottott 45 -vagy x fokban - gondolom a füst áramlása nem lesz olyan egyenletes mint a levágásnál. Ennek ellenére vágás nélkül is meg lehet építeni a magot?
Hirtelen ezek jutottak az eszembe Várom észrevételeiteket!
Tartok tőle, hogy akaratom ellenére félrecsúsztak a dolgok. Valójában régóta tervezgettem, hogy néhány problémát megvitassak Veled a tömegkályhával kapcsolatban. Azért Veled, mert reálisan nézve, szakértőjének és szaktekintélynek számítsz, mind a fellelhető irodalom, mind a használat, mind az építés tekintetében. A nyilvános megszólításhoz egy félreértés adta meg a kellő lökést, amit azóta tisztáztunk.
Ilyen alapon eszembe sem jutott sértegetni, vagy vádolni, nagyon sajnállom, hogy az idiótás konnotációt magadra értetted, nem erre gondoltam.
A poén kedvéért, egyszerű jelentése, egy szó másodlagos értelme. A baráti társaságomban egy kijelentés hangulati velejárója értelemben használjuk, lehet sznobok vagyunk. Ennek értelmében, ha bárki is tolakodónak ítéli a szövegemet, a konnotációt szúrtam el.
Nem tagadom, a helyszínen rakott kályhák látszólagos egyszerűségükkel, és igen bonyolult, többnyire csak tapasztalati képletekkel leírható működésükkel lenyűgöznek. Mániákusan szeretném megfejteni a titkaikat, a nem megérteni, hanem csinálni kell elvet kevésnek érzem.
Miután nem érzek alapvető különbséget a különböző hőtárolóval rendelkező, ha úgy tetszik, lassú hőkiadású kályhák között, sokszor nem értem az elméletben található különbségeket. Mondok egy példát, egy jó tűztérnek egy járatosban, és egy contraflowban is ugyanazokkal a paraméterekkel kell rendelkezni, a tűznek fogalma sincs arról, hogy hol ég. Ha biztosított a jó keveredés lehetősége és a szükséges hőmérséklet, akkor megfelelőnek kell lennie itt is, ott is. Természetesen ezeket a feltételeket különböző módon is lehet biztosítani, na éppen ezt szerettem volna megbeszélni.
Másrészt tolakodó sem szeretnék lenni, ha gondolod ennél a pontnál fejezzük be az eszmecserét. Ha érdemes vélsz néhány kérdést nyilvánosan megtárgyalni, engem az utánégetés és a füstgáz visszakeringetés izgat, kérlek, jelezd!
Én csak egyszerű felhasználó szintjén értek a cserépkályhákhoz, az is lehet, hogy eddig nem találkoztam igazán jóval. 2004 óta használok egy másféle kályhát, és nekem ez nagyon megtetszett. Nagyon sajnálom, ha bármilyen megnyilvánulásom azt a látszatot keltette volna, hogy lebecsülöm a cserépkályhát, cserépkályhásokat. Azt viszont egészen biztosan állíthatom, hogy nem neveztem a tömegkályhát egyedül üdvözítő megoldásnak, és senkit, aki más úton jár, nem neveztem és nem is gondolok idiótának. Soha nem reklámoztam itt sem tanfolyamot, sem olcsó kályhát, mint ahogyan Te sem. Nem is építek sok kályhát, nem is hasonlítgatom és mérem össze magam olyanokkal, akik többet vagy kevesebbet építenek. Nekem nem ez a megélhetésem, és több más okból sincs miért bárkire is féltékenynek lennem. Mint remélem, Te is látod, nem ilyen természetű beszélgetések, és főleg nem marketing céljából indítottam ezt a fórumot. Annak azonban örülök, hogy mostani válaszod túlnyomórészt szakmai tartalmú. Nem rendelkezem olyan szakmai tudással, hogy bármiben is kijavítsalak, helyesbítselek. Kértségtelenül kicsit másképp, empirikusabban, ha tetszik "tudománytalanul" szemlélem, tapasztalom meg a kályhákat. Ezt a konnotációt sem értem, kerestem a neten az értelmezését, de ilyenekre akadtam: "A konnotáció hagyományosan a denotáció ellentéteként használatos. A két fogalomnak a szemotikában és a szemantikában van nagy jelentősége. A denotáció mindkét területen valamiféle központit, vagy elsődlegest jelent a szemantika esetében a jelentés magját, vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő közötti viszonyt, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt." Uhh, ettől még jobban belezavarodtam:o)
Félre a tréfát, András, szerintem ne bonyolítsd túl, mindenki úgy muzsikál, ahogy tud, ki kottából, ki fejből, csak a zene szempontjából talán mégis csak az volna a jó, ha egyik zenész sem akarná túlharsogni a zenekart, és itt nem Rólad van szó. De hogy ne is rólam legyen, igyekszem a továbbiakban is egyszerűen, tisztán játszani. Lehet, hogy csak kis kamarazenekarban, de talán nem hamisan... Üdvözlettel: Péter
Kedves Péter!
Köszönöm a gyors választ. Az említett emil a rendszergazda jobbító tevékenységének áldozatául eshetett, nincs egyedül. Ha még aktuális, kérlek, küld el az otthoni címemre.
Elfogadom, ha Lars kályhájában az ajtó síkjánál bevezetett levegőhányadot szekundernak nevezzük, annyi biztosan megkülönbözteti a többitől, hogy nem kényszerítjük keresztüláramlani a berakott famennyiségen. Már máshol is láttam, jó megoldásnak tartom, attól függetlenül, hogy a fenék síkjában, vagy néhány centiméterrel följebb vezetjük be.
Viszont ezek szerint nem nevezhetjük egyedüli üdvözítő megoldásnak a két, vagy akár több szinten történő levegő bevezetést. A megfelelő működésnek nem kizárólagos feltétele a tüzelő anyag felettilevegő hozzávezetés. Semmi bajom vele, kétségtelenül jó keveredést biztosít, én is alkalmaztam már egy hármas járatú téglakályhában, de nem gondolom, hogy ez az egyetlen helyes út.
Ugyanakkor tapasztalhatjuk, hogy a hőtárolóval nem rendelkező fűtőberendezésekben, kandallóban, kandallókályhában, szinte kizárólag ezt a levegő hozzávezetést alkalmazzák. Vajon miért?
Az ausztriai kályhásszövetség kísérletei szerint, egy önmagában álló tűztérnek, mindig rosszabbak a tüzeléstechnikai paraméterei, mint egy ugyanolyan konstrukciójú beépítettnek. Valószínűleg a hőtároló (legyen az járatos, conraflow, vagy harang rendszerű) áramlási ellenállása hat vissza pozitívan a tűztérre. Nekem ez először furcsának tűnt, rákérdeztem, és megerősítették a feltevésemet. Miután a járatos kályhákban a minimális 78% hatásfokhoz szükséges járathossz garantáltan biztosítja ezt a fojtást, további vizsgálódás nem történt, szükséges minimumát senki sem próbálta meghatározni. Sajnos annyit foglalkoznak a contraflowval, mint Lars a járatossal.
Ezek alapján szinte biztos,hogy a torok utáni keresztmetszet bővülés, az un. Borda-Carnot átmenet viszonylag nagy áramlási ellenállása kedvező hatással lehet a tűztérre.
Bizonyára minden kályhával foglalkozó előtt ismert, hogy a nálunk épített kályhák kb. 85-90%-a függőleges füstjáratú, ellentétben a német nyelvterületen rakott szinte kizárólagosan vízszintes járatúakkal. A függőleges járatú kályhák egyik típusánál a takarás nem teljesen fedi a tűzteret, a contraflowéhoz hasonló méretű, de más oldalhossz arányú felégőn, ha úgy tetszik, torkon keresztül áramlanak a gázok a felégőnél általában nagyobb keresztmetszetű második térbe. Természetesen mások az arányok, sohasem láttam ezt a teret közvetlen fűtésű kemencének kialakítva, de a Borda-Carnot átmenet ezeknél is megtalálható. Hangsúlyozom, nem mindegyik függőleges járatú kályha ilyen, továbbá vízszintes járatúval ugyanolyan jó eredményeket lehet elérni.
A torok alatti egyenes falú szűkítés kisebb áramlási ellenállást, és kisebb turbulenciát okoz. Vessük ezt össze Lars három T-jével! Egy adott keresztmetszeten a füstgáz sebessége :
v(m/sec)=V(m3/sec) / F(m2) , függvénye az időegység alatt átáramló gázmennyiségnek és a keresztmetszet méretének, de független az előtte lévő tér kialakításától. Ezért nem értem a gyorsító szerepét.
Teljesen igazad van, egy szilárd tüzelésű berendezés teljes terhelésen működik a legjobb hatásfokkal és leginkább környezetkímélőn. Ugyanakkor megértem, ha valaki az életkörülményei folytán az égés elnyújtására kényszerül, jó esetben erre alkalmasnak ítélt berendezéssel, vagy akár tüzelési trükkökkel. Jó, ha a tapasztalatait megosztja a többiekkel. Azt viszont nem értem, hogy miért kell ezt az egyedüli helyes megoldásnak hirdetni, esetenként azzal a konnotációval, hogy a más utat járók legkevesebb idióták. Mindenesetre magyarázatoddal a száraz lepárlásfogalmát megértettem.
Végezetül, nem hiszem tévedhetetlennek magam, ha valamit rosszul gondolok, vagy érthetetlenül adtam elő, kérlek, jelezd! Lenne még néhány probléma, amit a fórum nyilvánossága előtt szeretnék megbeszélni Veled.
Üdvözlettel
András
Vackor11, topicnyitó ide vagy oda, a hozzászólásod stílusa nekem sem tetszett....hiába a lekezelő írónia, ha valaki valamit álít, bizonyítsa be, hogy az állítása igaz. Adjon rá konkrét választ, számokkal....stb. Ha azt írja, hogy 350e, akkor miért ne lehetne annyi?! Bizonyítsa be! Mindenki maga eldönti, hogy reális, avagy nem. Én egy másik topicban futottam köröket azzal kapcsolatban, hogy könnyűszerkezetes házat mennyi költségből is lehet felépíteni, tisztességes és nem kontár, erdélyi ácsok közreműködésével. Én nekem sikerült olcsón és jót építtetnem, mások ott sem hiszik. Miért ne lehetne TK-t is olcsón és jót építeni? Jöjjenek a számok, költségek....ezek ellenőrizhetőek.....lássuk meg. Az sem sokkal tisztességesebb dolog, hogy fű, fa, virág gyakorlati "tanfolyamokat" szervez méregdrágáért 10-15 főnek, és a végén a szervezőnek ingyen felépül egy TK-ja.
Nekem 2 mester készítette Győrben, és kijött az emberibb összegből, és számlával. De biztos kijött volna a 2* árból is, mert akkor inkább központi fűtést szereltetem volna annyiért.
Ha ezt nekem sikerült kiváltanom, elnézéseteket kérem, nem állt szándékomban, és ezentúl nem írom ide, mibe (fog) kerülni nekem, egy szimpatikus fűtőeszköz. Természetesen én is olvastam az etei kályha árait, és az ott leírtakat én, mai áron kb. anyagköltségként értékeltem. Nagyjából utánanézve, ma sem gondolom másként. Sajnos azt is be tudom lőni, mibe kerül ma Mo-n két ember bére (hogy, az eszköz-amortizációról és egyéb nyalánkságokról ne beszéljek). Ha a 4-5 napot veszem kivitelezésre alapul (2 fő), nem ez a világ legjobb üzlete. Többet ilyennel igérem nem jövök ide, csúnya off...
Legelőször azt szeretném leírni, hogy ha van valaki, akinek a szakértelmét és tapasztalatát nem vonnám kétségbe, az Te vagy. Épp ezért konstatáltam szomorúan, hogy 2008 június 29.-én küldött emilemre a mai napig nem válaszoltál. Talán egyszerűen csak elkerülte a figyelmedet, én ezt remélem. Másodszor, de nem másodsorban elnézést kérek a cserépkályhás lapban írt cikkedre utaló megjegyzésemért, különösen, mert nem olvastam, csak egy ismerősöm elbeszélésére hagyatkoztam. Ez az egyetlen momentum, ami hozzászólásomból Neked szólt, és igazán megbántam, ám az összes többit én is vállalom, bár elveszítettem a nyugalmamat és indulatból írtam, hosszú idő alatt felgyűlt, sok apró, személyedtől független történés után. Ezzel kapcsolatban én sem szeretnék többet írni, bármennyire is kikívánkozik belőlem. Én sem akarok és nem is akartam senkit megbántani. A kioktatás és a tolakodás nem volt soha a stílusom, de szívesen mondtam, mutattam volna még párat az - általam sem guruként tisztelt mesterektől - látottakból. Valószínűleg Neked nem sok újat tudnék mondani, de akiket érdekel, eddig is megtaláltak, és ezután is meg fognak találni. Érdekes, egyszer már kérdeztek itt engem hasonlóan: "én ugyan tudom a választ, de tőled szeretném hallani":o) Nem gondolom tisztességtelennek, bár esetleg az is benne lehet, hogy ha te "a"-t mondasz, én "b"- t és fordítva :o)
Bár nem lehetek és nem is vagyok minden titkok tudója, Larsnál a rostély egészen a tűztérajtó vonaláig tart, és kialakul az üveg előtt egy légfüggöny, ami egyrészt védi az üveget, másrészt felforrósodva a toroknál és a kamrában keveredik. Bár másodlagos levegőként nem olyan egyértelműen elkülöníthető, mint Heikki-nél, de a többlet levegő ellátásában illetve szabályozhatóságában - legalábbis megfelelő tűztérajtó használata esetén... - mindenesetre fontos szerepe van.
Vannak, akik levegőmegvonással illetve nem száraz fa használatával azon mesterkednek, hogyan tudják az arra egyébként nem teljesen alkalmas fűtőeszközökben az égést elnyújtani, időben egyenletesebbé tenni. Ezzel rossz esetben azt érik el, hogy idővel lecsökken, illetve egyáltalán nem alakul ki a tűztérben illetve a kéményben a megfelelő hőmérséklet, és a fából felszbaduló faecet, fakátrány és egyéb, a tananyagomban nem szereplő anyag a tűztérben illetve a kéményben kikondenzálódik. Szárazabb fa esetén csúfolhatjuk ezt száraz lepárlásnak is, mindenesetre a végtermék jó büdös:o) Én ezt nevezem lepárlásnak.
A tömekályhák tűzterének felfelé szűkülő, toroknak is nevezett nyílásban végződő részét tudomásom szerint Heikki gondolta ki, és a gázok koncentrálásával a magas hőmérséklet elérésén kívül arra törekedett, hogy az így felgyorsított gázok egy hirtelen táguló szakaszba érve lelassulnak, és ezáltal turbulencia, keveredés jön létre, segítve a tökéletes utóégést. Ha ott voltál Heikki előadásán akkor tudod, hogy a mérések hogyan cáfoltak rá - legalábbis részben - erre a várakozásra. Gyorsítónak nevezik egyébként a rakétakályhák jól hőszigetelt (általában) függőleges szakaszát is ahol szintén igen magas hőmérséklet és tiszta égés alakul ki.
Nagyon sajnálom, ha Téged, vagy bárki mást megbántottam a Cserépkályhás újságban megjelent cikkel, igazán nem ez volt a szándékom. De újraolvasás után is a kisebb pontatlanságokkal és stilisztikai hibákkal együtt, vállalom a leírtakat. Nem is igazán értem hogy mi benne a lekezelő. 44 év tervezői munka során, ha mást nem is, azt megtanultam, hogy óvatosan kell bánni a kategórikus kijelentésekkel, különösen, ha tranziens állapotban üzemelő berendezésről van szó. Másrészt nem hiszek a gurukban, egy állítást akkor fogadok el, ha bizonyítása önmagában nem ellentmondásos, és nem mond ellent az alapvető természettudományos tételeknek.
Miután valóban laikus vagyok, nem igazán értem a felkorbácsolódott indulatokat. Kérlek nézd el nekem, ha esetleg félreértés folyományaként, fölöslegesen írom a következőket:
Nem vagyok tagja semmilyen szervezetnek. Más kérdés, hogy időnként a Macsoi (Magyarországi Cserépkályhások Kandallóépítők-és Gyártók Országos Ipartestülete) vezetősége néhány kérdésben kikéri a véleményemet, cikkírásra, vagy előadás tartására kér fel. Miután ezt megtiszteltetésnek érzem minden ellenszolgáltatás nélkül szoktam elvégezni az ezzel járó munkát.
Soha, semmilyen fórumon, senkiről semmi rosszat vagy terhelőt nem írtam.
Egyebek mellett cserépkályha és kandallóépítő szakvizsgám van, a munkáimról számlát adó kisvállalkozó vagyok. Még annál is kisebb.
Az árképzésem eseti, erről nincs kedvem többet írni.
Építettem már jó kályhákat, és persze rosszakat is.
Valószínüleg nem definálnék úgy, hogy a differentia specifica meghatározásánál valamit leszólok. (A B nemben tartozik, megkülönböztető jele, hogy C ebben és ebben gyengébb nála)
Nem tudom megítélni, hogy a kályhákról kevesebbet, vagy többet tudok, mindenesetre nem eleget. Ennek szellemében engedd meg, hogy egyelőre három kérdést tegyek fel Neked:
Lars contraflowjában hol van a szekunder levegő bevezetés? Elismerem, nem túl tisztességes kérdés, mert tudom a választ, de szeretném, ha Te írnád le.
Milyen egy tűztérben lejátszódó, tudom, nem kívánatos desztilláció (=lepárlás)?
Mi a gyorsító, és mi a szerepe?
Üdvözlettel
András
Azt hiszem, mindenkitől elnézést kell kérnem a szószaporításért
Nem gondoltam,hogy ilyen vihart kavar a 350eFt-os beírás.Az idézet az etei általános iskolában 2004 nyarán felépített első magyarországi tömegkályha oldaláról származott:
,túl magasra adódik a kéménybekötés,mert pincém nincsen a ház alatt,így lesüllyeszteni nem tudom.45 fokos elemmel talán?Van ezzel kapcsolatban tapasztalat,vagy hagyományos téglakéményben gondolkozzak esetleg valami hengeres béléssel a belsejében?
Másik:
Ha fémlemez hamuzófiókot használnánk és a hamuzóajtó széles lenne,hogy kiférjen rajta.Egy mozdulattal kivehető és üríthető lenne.Az elején pl.furatokkal,hogy a levegő áramlását ne akadályozza.Az NDK-s OHRA 512,517-es kályháknál alkalmaztak ilyet.Lenne ennek értelme?Üdv.
Hogy elcelodunk, viccelodunk, eloszor a 350 000 es arnal jutott ez eszembe. Valoban csak egy-ket feldobott labdara valaszoltal.
Az hogy a Ti jovoltotokbol bekerul a jovoben a cserepkalyhas kepzesbe ennek kulon orulhetunk, remeljuk legalabb olyan kimeritoen oktatjak majd mint a thermokoksz kalyhat par eve. De remenykedjunk, hogy valoban alaposan koruljarjak a temat,es nem azert mert kulfoldi, hanem valoban nagyobb tapasztalatu mesterek munkaira fognak hagyatkozni, mielott oktatni fogjak. Innet mar csak el kell vegezni a tanfolyamot es levizsgazni.
Az arra visszaterve, en is egy hasonlo munkaigenyu cserepkalyha munkadijat vettem kiindulo alapnak a rarakodo jarulekokkal egyeb koltsegekkel ket emberre szamitva. Tudom, van olyan aki egy 50-esert zsebbe, plusz szallas kaja es utana meg felejtsuk el hogy itt jartunk alapon is megcsinal vagy atrak egy cserepkalyhat. Nevezzuk ezt elhivatottsagnak, vagy normalis arnak? En nem erre gondoltam. Es biztosithatlak azok a cserepkalyhasok sem akik a munkajukbol szandekoznak megelni tisztessegesen.Barki leellenorizheti, ismertebb kalyhasoknal akik hivatalosan es tenylegesen is a munkajukbol elnek. Arra a feldobott labdara viszont nem valaszoltal, hogy milyen kalyhat kapunk 350 000-ert. Errol nem mondtal semmit. Esetleg arra gondoltal amitol nincsenek elajulva a kalyhas mesterek, mert ugye csak magyarorszagon okoz gondot a hirtelen teli lehules, de pl. Daniaban Finnorszagban mar nem, szoval ott jol es vidaman mukodnek ezek a kalyhak, de csak azert mert ott meg veletlenul sincs hirtelen teli lehules. Amugy most hogy mondod nekem is kezdenek ketsegeim tamadni, ha istalloba epitem akkor lehet hogy meg a 12 fokot sem tudja majd tartosan produkalni es azt is a tehenek lehelik es akkor mi lesz ha az ajtot is kinyitjak? Nem jo ez a kalyha, ki kell szamitani kepes-e befuteni az adott teret.
Meg egyszer es es utoljara, mi is itt a fo problema. Jart Magyarorszagon ket mester, mindegyik egy meresekkel igazoltan jol mukodo kalyhatipust oktatott. Mindegyiknek megvan a maga elonye, hatranya, mint barmely mas futoeszkoznek. Ugy tunik a finn mestere hotarolasban jobb a nagyobb tomeg miatt, Helbroe , valamivel olcsobb egyszerubb es teljesitmenyre jobban kihegyezett szerkezet.
Mindkettonek megvan a maga epitesi modja, jol meghatarozhato anyagszukseglete mind mennyisegben mind minosegben. Ha ezeket betartja az ember kap egy jol mukodo, bevalt tipust ami mogott evtizedek tapasztalata all. Az pedig nyilvan ne a kalyha tervezojenek a problemaja legyen ha valaki olyan helyre akarja epiteni amit 16-foknal jobban nem lehet felfuteni egy ilyen eszkozzel.
Ha valaki reszt vesz egy ilyen kepzesen, meg tudja epiteni az adott tipust, de nyilvan nem ettol lesz kepzett kalyhaepito szakember, egy het alatt. Nyilvan felmerulnek tovabbi kerdesek a es nyilvan nem fog elzarkozni a mester ha a jovoben segitsegre lesz szukseg. Hiszen a nevet adta a tanfolyamhoz az adott kalyhatipushoz, elemi erdeke hogy jol mukodjon. Nyilvan amig a tanitvany tisztessegesen viselkedik a segitokeszseg is meg fog maradni. Tehat, valaki megtanult egy jol mukodo kalyhatipust, ezt a tipust tudja es akarja epiteni, tisztaban van vele, milyen minosegu es mennyisegu anyagra van szukseg, es arra is ra fog jonni, barmilyen komolyabb modositasnak, anyagtakarekossagnak, bizony kovetkezmenyei vannak a kalyha elettartamara, mukodesere, minosegere nezve. Nagyobb teljesitmeny valoszinuleg akkor lehetne elerni, ha nem kellene kemenyt mukodtetni, Az esetleges modositasok a dan kalyha szerkezeteben felepiteseben viszont ugy tunik nem a hatekonysagot novelik. Tehat az epitesi mod adott, az anyagszukseglet adott, kisebb nagyobb szorassal, de nem nagysagrendi elteressel. Alap esetben kb. 4 nap szakmunkaval es ugyanennyi segedmunkaval lehet szamolni, a jarulekaival egyutt. Igen, javasolt alapul venni egy tisztesegesen dolgozo, munkajabol megelo cserpkalyhas dijait. Ne almodjon senki, nem fog beleferni 350 000forintba, ezt nyugodtan ki merem jelenteni. De barki szamoljon utana, ellenorizze le, valoszinuleg alapesetben az anyagkoltseg lesz kb. ennyi.
Nyilvan van egy masik ut. Aminek az az alja, hogy otvenesert zsebbe,leheto legkevesebb es legolcsobb es ezert leggyengebb anyagokbol epitek valami sz@rt.Ez az amiben en es remelhetoleg meg joparan nem szeretnenk reszt venni, vagy eppen nem orulnenk ha idaig fajulna, ebbe az iranyba indulna el a tomegkalyha epites kis hazankban. Nyilvan vannak fokozatai mig idaig eljut valaki. Nyilvan el lehet indulni ezen az uton is, kalyhat is sokfelekepp lehet epiteni, valaszinuleg valahogy mukodni is fog az adott kalyha. De talan nem kene finn, vagy dan kalyhanak nevezni, plane nem kene azokra a mesterekre hivatkozni akik ezeket a tipusokat kifejlesztettek.
Persze mindenki kitalahatja a sajat kalyhatipusat, mondhatja azt is hogy ez szebb is olcsobb is kisebb is jobb stb... mint a fent emlitettek. Tessek meresekkel igazolni, ahogy a fent emlitett urak is megtettek. Lehet probalkozni mondjuk modszertani kozpontokkal, ahol ugye minimum hogy elvegzik a szukseges mereseket es hitelesitik,(vagy legalabb az altaluk ajanlott tipus(ok)rol hiteles adatokkal tudnak szolgalni). Vagy ha ez valamiert nem mukodik felkeresni egyeb erre hivatott tarsasagokat.
Vegulis mindenki elegedett lehet, lehet sokfele teglakalyhat epiteni, epittetni van itt minden,az elere alitott drotozott teglabol oszerakott kalyhaktol a skandinav kalyhakig minden.Occso kalyha meg nem occso kalyha,jo kalyha es kevesbe jo kalyha, mindenki megtalalhatja az igenyeinek es penztarcajanak megfelelot, kis szerencsevel es odafigyelessel annyi penzt fog fizetni a kalyhajaert amennyit az er. Viszont ha valaki dan vagy finn tomegkalyhat akar es belefut olyan szakemberbe aki ilyet ajanl neki, alighanem nem art ha halaposan megnezi mit kap a penzeert, javaslom keszitsen fotokat a referencia munkakrol, hasonlitsa ossze a fent emlitett urak weboldalain szereplo kepekkel, ha meg mindig ketsegei vannak, nyugodtan elkuldheti a fotokat es megkerdezheti, tanitott-e ilyen kalyhat a mester es vallalja-e hogy az o nevet kapcsolatba hozzak az epitmennyel, valoszinu azt is megmondja, hogy reszt vett-e barmely tanfolyaman az epitesre jelentkezo. A valasztol fuggoen pedig lehet tovabb alkudozni, vagy hagyni a fenebe az egeszet. Ugy tunik eljutottunk erre a pontra amikor ez szuksegesse valhat. Akinek az ar lesz a legfobb szempont, keresse meg a legolcsobb ajanlatot ne kerdezzen sokat, de ne is varjon tul sokat,biztos lesz erre is jelentkezo, de ez mas terulen is igy mukodik.
Konc feltes, ez nekem nagyon tetszik. A kedves ugyfelre gondoltal mint koncra?
Az egyik azt mondja ilyen kalyhat epitek, ennyi anyag kell hozza es ennyi a munkadija, ennel olcsobban nem csinalom meg. Illetve ha igen az mar egy egesz mas kalyha lesz. Aztan megjelenik egy masik, benyog egy olyan arat ami kb. az anyagkoltseget fedezi, nem hajlando megmondani sem azt hogy pontosan milyen kalyhat epit, mennyi anyagot hasznal fel, sem a munkadijrol nem beszel. Vajon melyik magatartas utal a koncert valo aggodalomra?
Remelem azert ez a kis kardcsortetes segit tisztabban latni a kialakult hiszteriaban, vagy legalabbis a kedves ugyfeleket abba az iranyba inditja el, hogy megnezik mit kapnak a penzukert, illetve kik allnak erte sorba.
Innet viszont lehet hogy nekem is inkabb csondbe kene maradnom es belepni valami jonevu szervezetbe.
Ebben a stílusban, és hangnemben azt hisszem, hogy hozzánk méltatlan bármit is hozzátenni a témához. Egy-két feldobott labdára válaszolok:
Magyarországi OKJ-s képzésben, legalább is egy oktatási központban foglalkoznak a tömegkályhával jóvoltunkból. Az oktatás egyik vezetője jön a nyári Workshop-ra, így teljes egészében bekerül majd az oktatásba is, és érdekes, nem pénzért, hanem ingyen a téma iránti szeretetből, ingyen a meghívásunk alapján. Pont azért, hogy helyére kerüljön ez az egész hisztéria. Mert aki teljes biztonsággal kezeli a kályhaépítést, az tud különbséget tenni a kályhák között és tudja, hogy hova milyen kályhát kell ajánlania. És fontos az is, hogy ahol a család hőigénye magasabb, ott is a befűtendő légköbméterre megfelelő kályhát kell építeni. A tömegkályha sem csodafegyver, az ajánlott kb 15 kilónyi fából felszabaduló hőmennyiséget osztjuk szorozzuk, sokszorozni ez sem képes a hőt. Valóban másképp működik, mint a cserépkályhák, bár Európában nehéz kályha címszó alatt már igen jó kályhákat építenek, bár más elv szerint, de hasonló hatásfokkal. Kályhát építeni valóban inkább mérnöki tevékenység és biztosan kell kezelni a technikákat. Lehet teljesen üzleti alapokra helyezni, de azt hiszem elhivatottság kell hozzá. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy a tömegkályha építését egy hasonló csempekályha építésének a munkadíjával hasonlítsa össze, és aki ebbe nem fér bele, arra tényleg nem tudunk mit mondani. Reménykedünk, hogy jövő évben, mostmár teljes egészében bekerül a kályhás képzésbe is, megfelelő helyére kerül és normális árakon fognak építeni a kályhaépítők.
Vannak kályhás mesterek, akik nincsenek elájulva a tömegkályhától, és nem azért mert nem ismerik (azért valljuk be őszintén, hogy nem mi találtuk fel a spanyol viaszt). Például Bujna Ferenc évek óta tagja az MHA-nak, csak csöndben van, kályhákat épít és fejleszt. És nem érez késztetést meddő vitákra itt Magyarországon, és még mondhatnék más neveket is. Amiért a magyarországi kályhások fenntartással vannak, az az, hogy a nagy hőingáshoz, főleg a nagy téli külső lehűléshez nem tud alkalmazkodni. Tehát előfordulhat az egy rosszabb hőszigetelésű ház, vagy rosszul kiszámított nagy légköbméter esetén stabil 16 fokot tud biztosítani a kályha, ami nyilvánvalóan kevés. Ebben az esetben egy csempekályhánál azonnal újra megpakolják a kályhát, ami egy tömegkályhánál teljesen fölösleges, mert minimálisan fog jobban fűteni. Tehát ebből következik, hogy az egyenletes hőmérséklet nem csak a kályha, hanem a lakás, a fűtött légterület megfelelő szigetelésén múlik, amiről az építtetőt tájékoztatni kell, illetve a kályhát építőnek mindig meg kell győződnie.
Sajnálom, hogy a topic egy ilyen enyhén gúnyos hangvételbe csúszott át, de ebben azt hiszem nagyobb a konc féltése.
Akit érdekel a téma, úgyis meg fogja találni a megfelelő építőket és a megfelelő oldalakat.
Aki építtetni szeretne, mindenféleképp kérjen referenciamunkát, mert az elégedett ügyfél a legjobb ajánlólevél.
További jó élcelődést, viccelődést, mi inkább kályhákat építünk.
nem értek veled egyet. Először is, nem illik így nekirontani senkinek, még ha korábbi hozzászólása ellenére (461) üzletelni kezd az általa "igen tiszteletre méltó módon nem anyagi természetű témákról" tárgyaló topikon. A hozzászólásod szakmai és pénzügyi részéből pedig süt a tájékozatlanság.
Különben kedves Corsa 11, szaboli, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára, és minden érdeklődő! Ha igazán olcsó tömegkályhát szeretnétek, van még ennél is jobb ajánlatunk! Akit mi ajánlunk, díjmentesen épít kályhákat, nem írt lekezelő cikket magyar cserépkályhás szaklapban a tömegkályháról, mert még kevesebbet tud róla, nem nyilatkozott külföldi fórumokon lekicsinylően azokról, akiktől megismerte a tömegkályhát, és tagja a Nemzetközi Nőnapnak, a Szent Grál Keresői Világszövetségének, és melleseleg minden olyan szakmai szövetségnek, ahova pusztán tagdíj befizetésével be lehet kerülni. Írj emailt és küldjük.
Ha továbbküldöd ezt a levelet, bónuszként a Galaktikus Agyagkötészeti Intézet által hitelesített igazoló oklevelet adunk a kályhádhoz, hogy milyen marhajó lett.
Látogassatok el a Mikulás, a Tejterméktanács, az Üzemegészségügyi Hitelintézet, az ÁNTSZ, az ombudsman és Elvira néni által is elfogadott ismeretterjesztő oldalunkra (korábban a fatüzelés, a tüzifa és a tűz magyarországi hivatalos oldala), ahol konkrét építési információk híján sok üzleti ajánlatot és kapcsolt Gugli reklámot találhattok.
Végezetül egy játékra invitálok mindenkit: Töltsék le és telepítsék az alábbi ingyenes szoftvert: http://www.textbroker.de/uncover/ másolják a vágólapra a topiknyitó szöveg utolsó 9 sorát, (ctrl+c) majd illesszék a program felső ablakába (ctrl+v) Nyomják meg a keresés (nach Plagiaten suchen) és élvezzék az eredményt, amíg lehet ;o) Éljen a gondolati autonómia és a kreativitás!
Tisztelt promethaus, ha ez az ar tisztesseges es barki szamara elerheto anyagarakrol szol gondolom nyugodtan nyilvanossa is lehetne tenni, illetve hogy mibol mennyi az annyi? De legalabbis arra lennek kivancsi, mennyit er kb. 4 nap szakmunka? A 350000-es arral engedd meg hogy eros ketsegeim legyenek. Egy atlag kalyha tisztesseges osszerakasa kb. 4-5 nap, lehet rutinbol egy egyszerubb 3 nap, ket embernek. Ebbe az idotartamba nem hiszem hogy belefer pl. a sarkok lecsiszolgatasa, vagy barmi extra.Es meg mindig kerdes ki fog az anyag utan szaladgalni? Itt tobben is azt mondjak, hogy ez kb. az anyagkoltseg , az en ismereteim is ezt erositik. Nem hiszem hogy a Rath vezeto mernoke nagysagrendekkel olcsobban tudna megvenni az anyagokat, egyszeru halandokrol ne is beszeljunk. Persze nincsenek illuzioim, elobb utobb valoszinuleg megjelennek azok a mestermberek akik husz, majd tiz, vegul pedig sammott tegla nelkul is meg tudnak epiteni egy ilyen kalyhat. Nyilvan egy ilyen kalyha nem az elso ket begyujtas utan fog szetesni, ajtot is be lehet epiteni sokfelet es sokfelekeppen, akar negy biciklikullovel is....Szoval talalekony a magyar, lesznek meg itt otletek. De terjunk vissza munkadijra, ha ket emberrol van szo, legalabb az egyik ebbol a tevekenysegbol szeretne megelni tisztessegesen, szerszamokat karbantartani, utazni, tovabbkepzesre jarni. stb akkor idonkent nem artana adot, tb.-t egyebeket fizetni meg mielott az APEH estleg erdekes kerdeseket tesz fel. Es persze van egy masodik ember is...Megint mondom nincsenek illuzioim, de masnak se legyenek, hogy ezert a penzert milyen kalyhat kap es ki fogja osszehozni a kedves nagyszulei nyugdijat. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy ebbe az arba minosegi anyag, gondos nem osszekapkodott munka, egyeb koltsegek, tisztessegesen, vagy legalabbis valamennyire tisztessegesen adozott munkadij belefer, szamlaval, garanciaval, munka utani felelossegvallalassal. Aki ezt az arat komolyan leirta, az hosszabb-rovidebb tavon sajat magat teszi tonkre de a hiszekeny ember szemeben sajnos arra vet rossz fenyt aki esetleg tisztesseges munkaert tisztesseges dijat ker, kerne.
Ami a szakkepzettseget illeti: jelenleg magyarorszagon tomegkalyha epitest hivatalosan nem oktatnak, a cserepkalyhas es kandolloepito kepzes tananyaganak pedig tudtommal nem resze, hacsak az utobbi par honapban ez meg nem valtozott, de ezen igencsak meglepodnek. Informacioim szerint volt ket kulfoldi mesterek altal tartott tanfolyam. Maradjunk annyiban, hogy aki reszt vett valamelyiken, fel tud epiteni egy olyan kalyhat amit ott latott. Nem lokdosodtek ott az olyan emberek akiknek volt mar alapkepzettseguk, szakmahoz kapcsolodo vegzettseguk. 2,3, talan negy? Amugy nem az en tisztem eldonteni ki nevezze magat szakembernek. A tenyeket mindenki ellenorizze le sajat maga es vonja le a kovetkezteteseket...
Persze most meg barki barmit megtehet,mindenki elott nyitott az ut, szakmai vegzettseg , kepzettseg tapasztalat nelkul bele lehet vagni a bizniszbe, meg uj a tortenet, mindenki azt mond amit akar. Be lehet lepni hangzatos szovetsegekbe , fel is vesznek hiszen lattunk mar teglakalyhat esetleg tanfolyamot szerveztunk, reszt vettunk rajta sajat weboldalunk van. Fel fognak venni a tagok koze, miert ne? De valamire valo szovetsegeknek, mint ipartestuleteknek bizony van eleg komoly sajat kovetelmeny, vizsgarendszeruk. Egy ilyen vizsgat letenni az persze masik tortenet, valoszinuleg szakmai tapasztalatot is megkovetelnek plusz ugye a vizsgajuk. De ketseg kivul elismernek minket, elismerik hogy jelentkeztunk a tagok koze.Az utobbit barki megteheti. A kulonbseget ugye nem kell magyarazni. Aztan persze foggal korommel orizzuk a kis tudasunkat, igyekszunk nagyokat mondani es hangzatos kritikakkal illetni azokat akiknek esetleg szinten vannak, esetleg meg komolyabb melyebb ismereteik a tomegkalyharol, vagy egyeb kalyharol.
Letrehozhatunk modszertani kozpontot, aztan elkezdhetunk ujitgatni egy jol ismert tipust. Egyszerusitjuk olcsobba tesszuk, eloszor feltalaljuk a fustjarat nelkuli kalyhat, amit mar cserepkalyhasoknak is ismernek, aztan meg a buboskemencet, olcsobb is samott se kell bele , de majd megmagyarazzuk hogy az kismeretu tomegkalyha.
Sokfelekepp lehet kalyhat epiteni, de a finn es a dan verzionak megvannak a maga jellegzetessegei, miert akkora, annyi es olyan tegla kell hozza, sajat mukodesi elve. De konyorgom, ha mar ezeket a neveket hasznaljuk, akkor tartsuk tiszteletben a kitalalojuk evtizedes tapasztalatait es fejleszteseit.
Lehet elvenni a tomegbol,elere allitott teglabol epiteni a kopenyt, lehet sporolni a samotteglaval, mert miert ne, draga is mi meg nagyon okosak vagyunk, aztan csodalkozunk ha nincs huszonnegy oras futesi ciklus, kerdeses a kalyha elettartama, illetve nem teljesiti az igerteket. Sokfelekepp lehet kalyhat epiteni, sokfele kalyha letezik, dan, finn, harang kalyha dupla, harang kalyha, raketa kalyha stb. Mindnek megvannak a maga jol leirhato jellemzoi es mukodesi elve. Mindenki talal az igenyeinek megfelelot, van kismeretu folyamatos tuzelesre (Helbronak is van egy ilyen tipusu kalyhaja es van Magyarorszagon ket olyan ember akinek meg is tanitotta) az amerikaiak szeretnek fel haz meretu kalyhakat epiteni, es nem gond egy talicskanyi fat egyszerre elegetni. Szoval van meg mit tanulni magyarorszagon, bar sok fent emlitett tipussal felveszi a versenyt egy jol megepitett cserepkalyha, akar buboskemence is.
A finn es a dan(Helbro)kalyhat itt a topic elejen eleg reszletesen sikerult kitargyalni. A Helbro kalyha nagyon ugy tunik hogy hatekonysagban a topon van es ahhoz kepest egyszeru, tartos es nem tul draga, a finnek is megvannak a maga elonyei. Kerdes hogy ismerik es betartjak-e az epitesi modjat?
A tuz veszelyes uzem. Rosszul megepitett kalyhaval csaladot lehet kiirtani.
Lehet probalkozni a sajat epitessel is, vazlatok alapjan, azelott modositani itt ott, hogy megertettuk volna pontosan hogy is mukodik, vagy epp nem sok fogalmunk van rola hogyan kezeljuk le a hoingadozasbol kovetkezo mozgasokat, ezt-azt kisporolni, kevesebb anyagbol megepiteni, utana meg butan nezni, miert van ott az a marha nagy repedes, miert nem tartja annyi ideig a homersekletet mint kellene, miert fustol es miert eszik az igertnel tobb fat, megha finn vagy dan vagy akarmilyen kalyhanak is nevezi el a kalyhat az alkotoja. Sokfele hibat el lehet kovetni.
Persze mindenki ugy epit kalyhat ahogy tud. Nyilvan a mostani helyzet idovel csak jobb lessz, de ma nem sok ember van akire rabiznam egy ilyen kalyha megepiteset. Arra semmikepp aki 350 000-ert elvallalja tokkal vonoval. Ja es szamlat kerek. Szoval aki ilyen kalyha epittetesen tori a fejet, nezze meg maganak alaposan a mestert es legfokepp az elozo munkassagat es nem kell minden hangzatos cimnek bedolni.
Corsa11: Tudjunk ajánlani Rath vezető mérnökét, vagy a nemzetközi szövetség magyar képviselőjét, ők ebből az árból (350.000) anyag és munkadíjjal együtt kihozzák neked, és minőségi munka az eredménye.
Egy "K" típusú köpenyhőelem 1100°C-ig használható, bolti ára 10-15eFt. Kívülről nézve egy szál vékony rozsdamentes "drót":), belőle kiálló két vezetékkel. Van olyan multiméter, amely fogadja a jelét. (kb. 10eFt) Ha jobban feltúrom a raktárt, talán még akad is selejtezett, de használható hőelemem.
Bocsánat a kései válaszért (Corsa11), én egy bő 100000-assal többre jutottam anyagköltségben, de kb stimmel. Nem vagyok olyan bátor mint dpek, de így nem is vállalok olyan rizikót - főleg, hogy életemben nem falaztam még - mint ő. Hőmérő ügyben arra jutottam, hogy csak védőcsőben (védőzsákban) lehetne berakni, átvezetve mindenen a kültérig, ami önmagában komoly tétel (és meglehetősen ipari megoldás kinézetre, és árra is), így lemondtam róla :( Meg eleve sem olcsó egy 900+ fokot bíró hőmérő. Még a füstgáz útjába esetleg berakhatom (pl. padka), a fűtésszabályzó körbe kellene, hogy tudja mikor nem kellene beindulni.
A födém felett padlás van, használaton kívül, fagerendás, de sajna egyenlőre nem tudom kizárni, hogy nem kell beépítenem eccer
Közben vackor11 is, és más is válaszolt magánban, de sajna alul, padkával nem tudom elvinni a kéményig, mert közte 1 kb 80-90cm közlekedő van ennek a födém alatt részén gondoltam, magasan ott nem zavar, és nem is látható.
Ha a födém alatt viszem akkor is emelkedő szögben kellene a cső? A 80cm-s oldal irányú távolság mellett, még kb 50cm-t emelkedhetne is a födém alatt, ha kell.
A kályha mögött segéd kéményt tudnék építeni 1 kis falbontással, és annak a tetejét a födém alatt kötném össze a kéménnyel
A kémény külső mérete, 50*50. Szerintem a belseje lehet vagy 25*25, viszont nem volt használva soha. Legalábbis általam, már vagy 20 éve nem. Előtte meg nem tudom, de lehet vagy 30-40 éves.
Érdemes még egyáltalán ezt a kéményt használni, vagy csak úgy engedélyeznék, ha béleltetném?
A samott anyag kb. 120.000.-, a tégla kb. 30.000,-, az agyag ha veszed, kb. 8.000.-, az ajtók kb. 85.000,-.
Itt nem áll meg az anyagszükséglet, mert kötőanyagnak még kell tűzállóhabarcs, kell szigetelés, nem akármivel. Van még szállítási és eszköz költség és persze az építésidíj. Igaza van Istvánnak! Jó esetben az anyagok szállítással kijönnek a 350-ből.
A kéménynél 2 m-ig engedélyezett az elhúzás, de csak pozitív elhúzás lehetséges azaz emelkedő szögben. Ezt praktikusabb lenne a födém felett megoldani. Mindenképpen acélcsőves megoldást javasolnék, melyet körbe kell szigetelni, nehogy a csőben hüljön a füst harmatpont alá.
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy 1 kandallót, vagy kályhát tervezünk kis családi házunkba. Szóba került a tömegkályha is.
Viszont nem tudom lehetséges-e tömegkályhával olyan kéménybekötés, hogy a kályha hátulján alul menne ki aztán felfelé a födém alatti magasságig, majd megint vizszintesre fodulna, és onnan kb 80-100cm-re van a kémény ahová kötni lehetne. A kémény össze magassága kb 6-7m, a bekötéstől számítva felfelé még kb 3-4m.
Ez mai árakon inkább csak anyag költség normális anyagokból, esetleg szállítással együtt. Egy közepes kályhára, kis padkával+ kémény bekötés. Persze kis tűztérajtóval kapásból lehet 20E-et spórolni. Szóval ez nem mérvadó egy tk árra.
Az összköltség függ a választott ajtók árától,a külburkolat minőségétől, a díszítőelemektől.
Egy átlag kályha bekerülési költsége kb.:350000 Ft ez tartalmazza az alapanyagok, ajtók és az építtetés költségét. (A kéménybekötés maximum 70cm) Különleges vágások, faragások akár duplázhatják az árat.
A beruházás a gázárral kalkulálva 2-3 év alatt megtérül.
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
Én csináltatni fogom a tömegkályhámat. Itt a fórumon fellelt építőkkel vettem fel a kapcsolatot, olyan 700-ra van becsülve. Ez ennek a kályhának az ára kb. (munkával, anyaggal, tudással, 1 méter padkával, némi sk kontárkodással:)). Nincs benne az egyéb fűtésmódosítások költsége (az még szebb összeg lesz a végére, de nem kifejezetten emiatt). - van azért ilyen is, szeretnék hőmérőt berakni a tűztérbe, de ipari megoldások között is csak olyat találok, ami nem kifejezetten "otthonbarát" - Filóztam a tanfolyamon és az SK építésen, de 1-2 kályhán túl többet, én valszeg sose csinálnék, így meg egyszerűen nem éri meg megtanulni. Inkább megpróbálom olyanokra bízni, akik tudják mit lehet kihozni belőle, és nem a saját kályhám lesz a kisérleti darab :) Azért, azt nem zárom ki, hogy hobbiból, még elmegyek ilyen okításra :)
Köszi. Megnyugtattál. Azért kicsit áttervezem, hogy a vizuális rálátás meglegyen mindenhol, magyarán hogy ne árnyékolja le semmi a hősugarat, mikor épp felém tart. :)
Pár napja személyesen is elmentem Bp-en egy kandallós-cserépkályháshoz.(XVI.Bökényföldi u.)Nem hallott még a tk-ról,lekezelően fogadta.Az ő általa bemutatott cserépk. viszont 1MFt-ba kerülne.
Láttam nála tűztérajtókat.A nagyobbik kb.40x40cm-es üvegfelülettel,felül is egyenes 53eFt,a sütőtérnek megfelelő ugyanilyen szélességben,felül ívelt 48eFt volt.
Lényeges a tűztérajtónak felül ívesnek lennie?Hol kapható esetleg olcsóbban ajtó?
A samott tégla kiválasztásánál a tartósságra törekedve milyet érdemes választani?
A tk-nál az égési levegőt csak a tűztérajtón vagy a hamuzóajtón is keresztül is szabályozzátok?Üdv.
Nálam is így van. Tény hogy jó idő van fent is, de nem olyan látványos a különbség mint a kandallónál. Inkább csak akkor van melegebb, mikor fűtök, és az ajtón keresztüli közvetlen meleg hamarabb és jobban felszáll mint amit oldalt sugároz. Tüzelés után mikor már az ajtó nem fűt számottevően, akkor nem igen megy föl. Szóval nem kell attól félni hogy az összes meleg felmegy. Maradjunk annyiba hogy fent sem lesz hideg a kályhától.
Szép nagy lehet az a galéria ahol a felső szinten már légüres tér van. :-D Anyukám! Felmegyek megnézem mit csinálhatnak a gyerekek odafönt a sztratoszféra felett mert igen csendben vannak! :-D Asszem arra gondoltl hogy egy légtér van. nemtom TK-nál mennyire megy fel a meleg, gyanítom nem annyira mertinkább sugárzással melegít.
Galériás részre, (lentre, de fölötte légüres tér van, mely csatlakozik az emeleti folyosóval) építenék tk-t. Attól félek, hogy az összes meleg fölszáll, és lent igazából nem is érvényesül a meleg. Szerintetek?
Ez baromság. Akit kérdeztél tuti nincs tömegkályhája, és fogalma sincs róla hogy egy ilyen kályha hogy működik. Nálam decembertől idáig ment főfűtésként a nappaliban a dán tk. Hidegtől függően napi 10-20 kg fával 1-2x-i begyújtással. (Volt hogy 1 nap kimaradt.) Viszonylag nagy a tűztérajtóm is. Ezzel pont úgy működik, ahogy vackor írta. Esti begyújtásnál megvan a kandallóhatás(gyors felfűtés de csak fokozott teljesítménnyel, de nem úgy hogy elolvad a fotel vele szemben.) Utána másnapig egyenletesen adja ki a maradékot úgy, hogy közben 2 fokon belül van a hőingadozás. A kályha soha nem hül ki teljesen, ha napi 1x be van gyújtva. Tökéletesen illeszkedik a magyar életformához. Mellette szintén a lomha padlófűtés van. Radiátor nincs. A pf-t kombináltam egy másik szintén lomha tk-val. El lehet képzelni milyen. Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. Nekem tökéletes. Ugyan olyan igénytelenül egyenletesen mindenhol meleg van, és még 1 fok sincs a hőingadozás.
Kérdezz meg egy tömegkályha építőt a kandallóról és a cserépkályháról, az is lehet érdekes:o) Én már kicsit belefáradtam abba, hogy bizonygassam a szkeptikusoknak a dolgot. Röviden annyit, hogy ha a takarékosságot nem a kályhától kezded, hanem a megfelelő hőszigeteléstől, tájolástól elrendezéstől, és nem egy reptéri várót akarsz vele fűteni, akkor SZERINTEM fő fűtésként használható. Ha - természetesen objektív okokból - a fentiekre nincs lehetőség akkor úgyis fűtöd az utcát, szabályozva vagy szabályozatlanul. Egyébként én még nem tudtam annyira szabályozatlankodni, hogy 28-30 fokra fűtsek vele... Az életmód- időbeosztás kérdésre egy fürgébb vátozat lehet megoldás, mondjuk este 6 körül begyújtasz, 10-15 kg fát elégetsz, egy nagyobb tűztérajtóval megvan az instant kandalló-feeling, azzal a különbséggel, hogy nem esik le a gatya rólad a hőségtől, a tűz kialvása után és nem hűl ki 0 perc alatt, estére kellemes időt csinál, reggel nem a fagyos lakásban járkálsz. Ha nem gyújtasz be reggel, akkor sem fog annyira kihűlni, hogy délutánra már csak emlék maradjon a tegnap esti meleg. Kb. ennyi. Tessék, már megint egy csomót blabláztam. Pedig már 1848-ban is.... illetve elnézést, a 13-as és a 117-es hsz-ban is mennyit gépeltem:o)
Cserépkályha és kandallóépítő véleményét kértem a tk-ról:
Egyfelől réteg igény, más felől a hazai életvitelhez abszolút nem alkalmazkodó fűtési mód! Nem is látom nagy jövőjét, pedig okos dolog! Mondjuk nem a mi életformánkhoz!
Én:Eddig éppen az ellenkezőjét gondoltam,mert abban napi 1-szer,nagy hideg esetén 2-szer kell begyújtani és 1-3 óra alatt (fenyőfa-tölgyfa pl.) leég a tűz és ezzel vége is.Használhatod a sütőjét ezután és legkevesebb 24-36 órán át nagy felületen adja a meleget.(kb.3 kW-ot) A hőingadozás a lakásban rendkívül kicsi (2Cfok),nyilván megfelelő nyílászárók és hőszigetelés esetén.
Nem tudom Te hogyan élsz, de szerintem a többség reggel elmegy dolgozni, délután hazaér. Reggel nem hiszem, hogy bárki fölkel 3 órával korábban, hogy begyújtson, tehát a reggeli begyújtás ugrott. Délután 4-5 körül ha hazajöttél, begyújtasz a tömegkályhába, ami a nappaliban áll. Lesz kb. este kilenc óra mire a kályha felmelegszik, és elkezd fűteni. Utána viszont reggelig dönti magából a meleget, az üres nappaliba! Nyomja a szabályozhatatlan meleget, akkor is, ha már 28-30 fok van a nappaliban! Erre gondoltam! Ez a megoldás tökéletes lehet fő fűtésre, de nagy hőtehetetlensége miatt kiegészítő fűtésre alkalmatlan! Annak a gyorsaság és a szabályatozhatóság lenne a lényege, amely tulajdonságok egyikével sem bír a fent leírt megoldás!
Beszéltem tegnap egy kályhás uriemberrel és szóbakerült a tömegkályha. Az derült ki a társalgásból, hogy talán ismeri, de elbizonytalanitott, mert azt mondta, hogy a tömegkályhánál nagyobb a hő, igy nemérti, hogy miért nem kéne ujrarakni 10-15 évente. A másik dolog ami elgondolkoztatott, hogy ő azt mondta, hogy az utánégetőhöz a levegőt ventillátorral kell biztositani. Igaz ez?
Nem tudom, hol érdemes bevezetni a másodlagos levegőt, talán a főzőlaptól lefelé vezető füstjáratból vagy esetleg a sütő ajtaján keresztül, kívülről. A füstöt a 659-es hsz-ban lerajzolt tervek alapján akarom elvezetni.
Na így már alakul, jó ötlet! hol tervezed a levegő bejuttatását az utánégetőbe, és mi lesz a füstel ezután. A kétféle "üzemmód" egyébként kétféle tüzelési technikát kíván!
Vackor tanácsát megfogadva továbbgondoltam a masinát. A sütő és a főzőlap közé egy samottlapot terveztem be. A főző és sütő funkciót súberekkel lehetne váltakoztatni.
Súber-variációk:
A, Kétállású-szelep, 1-es számmal jelölt állásban a sütő funkció, 2-es állásban a főző funkció működne.
B, Lehet, hogy elég lenne a 3-assal jelölt helyre egy súber? Zárt állásban a sütés, nyitott állásban a sütés és a főzés egyszerre(?) menne.
Szerintem ilyen esetekben nem az utánégető kamra, hanem a "búbos kemence módszer" lenne jó: az égéstérben lehetne visszakeringetni az el nem égett füstgázokat.
szerintem a főzőlap túlságosan visszahűti az égésterméket, így az utóégető könnyen lepárlóvá alkulhat. Számomra úgy tűnik, a torok, a "gyorsítás" ugyan megvan, de már előtte, a tűztér feletti részen megkezdődik a hőleadás, tehát a torok mindkét felén nagy a hőveszteség. H a főzőlap helyére egy masszív hőszigetelést képzelünk, az már lehet valami olyasmi, amit vársz.
Nagyrábén épülő mtömegkályha tanfolyamra még lehet jelentkezni. Nem a profitért csináljuk, hanem minél többen elérhető áron eltudják sajátitani, igy terjeszteni magyarországon. Jelentkezni deak.marton4@freemail.hu
Azt gyanítom van ilyen, mert képeket láttam hasonlóról tömegkályhás oldalakon ( márnemtomhol) , de rajzot kéne szerezni, vízszintesen másképp működnek a dolgok, a méretezésen sok múlik, ha magad kisérletezel könnyen lehet, hogy 10szer kell újraépítened mire működik,
Azon agyalok, hogy mi lenne ha a sütő itt is utánégető kamraként működne? Mint a kályhákban, csak itt fekvő helyzetben. Ha lesz időm lerajzolom. Vagy ez is spanyolviasz?:)
Idén amerikai kályhások tudását lehet ellesni, ha még van hely :) Tapasztalt hazai kályhás, szerintem már van, csak még nem tartunk ott, hogy Ők tartsanak egy tanfolyamot. El fog annak is jönni az ideje :)
Hát nem nyaljuk a külföldiek seggét, de szalai ur is tőlük tanulta. Pontosan kb 1 hét mulva tudom megmondani mennyibe kerul. Nem vészes, függ attól is, hogy szállás kell e meret aki hajdubiharból van annak anyival kevesebbe kerül. Lényeg az, minél többen lenénk annál olcsóbb! ha érdekel a tömegkályha épités deak.marton4@freemail.hu-n vedd fel velem a kapcsolatot, meghát akit még érdekel.
Hello lepedő! Mibe kerülne? És ki lenne az oktató? Remélem végre nem nyaljuk a külföldiek seggét, csak van már tapasztalt magyar kályhás, aki ehhez ért. Salgótarjáni ajtók milyen árban vannak az íves+nagy üveges?
Szerintetek működőképes lenne egy ilyen konstrukció? A takaréktűzhely a konyhai részen, a füstjáratok a konyha mögötti szobában lennének. A tisztítónyílásokat és a súbereket nem rajzoltam be. A kémény 25x25-ös.
Ezek csak kandallók meg tűzterek, amit a tk-ba kell tenni az a cserépkályhaajtó kategória, abból eddig kevés jót találtam, csak magyar termékeket (meg románt de az borzalmas)
tud valaki jó ajtólelőhelyeket, elsősorban üvegest keresek, de a magyar oldalakon, szinte mind csúnya, (nekem nem tetszik), ellenben külföldi tk- kon sok szépet látam.
Nálam a "2kW" az valójában 3 kWh, 2x10kg fával fűtve 200lm3-t. 19-21 fok közti állandó hőmérséklettel. De az a 19-21 hőérzet szempontjából kb. 23-24 fokos radiátoros vagy más légfűtéses hőfoknak felel meg. 1 szoba és egy előszoba kivételével az egész házat befűti önállóan. Ennyi fával ez tényleg csoda. Kandallóba, vagy vegyes kazánba ez a 20 kg kevés lenne ugyan ilyen állandó hőmérséklet tartásához ebben a kinti -5-10 fokban.
A dán kályha építőjének a honlapja 18x18-as kéményt említ. Bár a kör keresztmetszetű kéményben jobb az áramlás, én inkább a 180-as kéményt rakatnám oda biztos ami tuti.
Egy félkész házunk van használatba vételi előtt,a kémény még nincs kész, és az átadásra kell,terveben van egy tömegkályha építése a nyár folyamán,a kérdésem az lenne, hogy véleményetek szerint milyen méret lenne jó? Ez egy szerelt kémény lenne a magassága 7m, 150mm-es elég vagy kell a 180-as átmérő. Segítségeteket köszönöm.
Nálam az alaposághoz hozzátartozik a gyarkorlati kipróbálás...., nos ez az ún." 2Kw -os csoda" valóban nagy csoda! Október óta nap mint nap bizonyít , tehát nem újságból nyert információk alapján jó.
Őszinte leszek, én lemondtam az sk építésről, a pontos méretezés igénye miatt. Többen vannak itt akik építettek saját kezűleg kályhát, (idén is lesz tanfolyam, laza két hét, tuti, drága :)), de én nem tudok elég időt szakítani rá. Nekem az is épp elég meló lesz, hogy besegítek, és a maradék (U alakú) épület fűtését hozzáigazítsam. Ha tudsz rá pézmagot szerezni, a topicleírásba.9n lévő címen segítenek a tanfolyamban, ami után még sok hasonló kályhát építhetsz. Komplett építési leírást szvsz senki nem fog tudni kínálni, mert ahány helyszín, annyi lehetőség. Legutóbb itt dpek épített kályhát - klasszul néz ki- én felvettem a kapcsolatot a fenti linkeken lévőkkel, és próbálok -nyárra- egy kályhaépítést összehozni velük :) (Meg dpek-et is meg akarom látogatni, tapasztalatátadás miatt)
Sziasztok! Megkaptam a gázszámlámat, azt hittem hanyatt esem! Négy gyerekünkel így is majd meg fagytunk.Régóta olvasgatom a fórumotokat és nagyon izgalmasnak találom. Ezek után elhatároztuk a feleségemmel, hogy nyáron megépítjük a saját első kályhánkat . Nagyon megköszönném, aki tudna valami pontos leírással is segíteni a kialakításához. Esetlegesen az email címem a következő: simizoli@vipmail.hu Sziasztok!
ja: és ami a legfontosabb, azért lenne jó ott, mert 63 nm egybeföggő terület nappali+ étkező+ konyha + folyosó és innen nyilnak az ajtók a többi szobákba
a rétegrendem a köv.: -10-15cm vastag sóder -13-15cm vastag beton + vasháló -vízszigetlés -10 cm hőszigetelés - 5-6 cm vastag beton ( itt futnak a fűtéscsövek ) + vasháló
természetesen mindent tudok, hogy mi hol van, mert kb. 4000 db fényképfelvétel készült a házról. és persze azért is , mert a házikót szinte mi hárman csináltuk :após+ a fiam + én
NAGYON RENDESEK VAGYTOK, HOGY IGY KIVESÉZITEK A PROBLÉMÁMAT!!!
Ha mégis szeretnél a kályha alatt is szigetelést, akkor a teherhordó réteg alá szerintem Styrofoam floormate 500 vagy 700 vagy ennek megfelelő más gyártmányt betehetsz.
Erre az esetre en azt a tanacsot kaptam, hogy a beton felso reteget ki kellene azon a teruleten bontani, kiszedni a szigetelest es a helyet kionteni vasalt betonnal. Mindez persze csak akkor szukseges, hogy ha az aljzat felso betonretege mar onmagaban nem lenne elegendo ahhoz, hogy ezt a terhelest elbirja.
Az en esetemben sajnos nem tudom, hogy mennyire massziv a meglevo aljzat (mert nem en epitettem a hazat, 4 eves koraban vettem), tehat szinte tuti, hogy meg kell erositenem, ha biztosra akarok menni. Esetedben lehet akar szerencses is a dolog, ha biztosra tudod, hogy hogyan lett kivitelezve az aljzatod, mert statikusok szerint ekkora teher elbirasahoz egy 15cm vastag vasalt beton elegendo es ha ez nalad megvan, mert pl tudod, mert te csinaltad, vagy epp ott voltal, mikor csinaltak, akkor gond egy szal se.
Már kezd tisztulni a kép, köszönöm!!! Akkor mi a helyzet, ha az ajzatbeton alatt van 10 cm vastag lépésálló szigetelésem? Félek attól, hogy nem fogja birni ezt a nagy súlyt és össze fogja nyomni. Vélemény? Szép napot Nektek!
Nagyon a lenyegre tapintottal, mert igazabol ez a legnagyobb dilemmam nekem is. Ugyanis nem szivesen vernem szet a meglevo aljzatbetont a nappaliban, hanem azon agyalok, hogy megfelelne-e vajon, ha egy ilyen massziv vasalt "dobogot" keszitenek az epitendo kalyha ala. Szepen leburkolva akar meg jol is mutathatna, ha a kalyha egy ilyen kiemelesre epulne.
Ezt ki lehet váltani azzal ha nem süllyeszti be az ember hanem egy keretbe készít 15 centi vastag vasalt beton alapot a meglévő betonozásra? Ezt szépen le lehet burkolni téglával ahol a kályhából kilóg.
Hasonloan kerdes foglalkoztatott engem is. Elvileg egy ekkora tomegnek nem kell igazan alaalapozni. Egy statikus ismerossel beszeltem, O azt mondta, hogy a lenyeg, hogy a kalyha alapkonturjanal nagyobb teruletu, 15cm vastag duplan vasalt aljzatot kell csinalni neki. Kivancsi lennek, hogy a jelenlegi tk tulajok hogyan oldottak meg ezt a problemat.
Én a tk-ba fenyővel is tüzelek, és hihetetlen, de melegebb van tőle mint a kemény fától. A fenyő 1 órán belül leég, a keményfa meg 2-3-órát is ég, és mégse ad olyan meleget. A fenyő után mindíg fehér a tűztér és az utóégető, a kemény fa után meg fekete. Igaz a kemény fa nem teljesen száraz. Nekem bejött a fenyő, és ez után is azt veszek ha találok olcsón. Kisebb adag után 40 perc múlva lezárható a kémény. A fenyőnél soha nem látszik a kéményen hogy ég bent a tűz, a többi fánál jócskán füstöl elég hosszan az elején, de van hogy végig.
Majd kipróbálom tök száraz kemény fával is, csak egyelőre nincs.
Kész a házikónk és most eszméltem, hogy milyen nagyszerű is a tömegkályha. Viszont nem terveztem be, nem készitettem alapot. Utólag mi lehet a megoldás? Bontsam fel a nappalit és menjek le 80-90cm mélyre és kezdjem az alapozást, vagy van más megoldás is? Mert azért a 3-4 tonnával nem lehet viccelni!Előre is köszi a válaszokat! ÜDV
Csodák pedig nincsenek, ha a hőleadó felületet nem akarod növelni, és ez így nem elég, akkor kénytelen leszel a hőmérsékletet emelni, ergo a kéményt fűteni. vagy javítani a hőszigetelésen, sztem kb. ebben a sorrendben: 1 födém 2 ablak 3 falak 4 aljzat
Hőmérésre javaslom az m-838-at innen, 1000 Ft-ért:
http://www.permanent.hu/akcio.php
eccerű darab, a szondáról le fog égni a műanyag, de egy darabig használható.
Kedves Vackor11! Köszönöm a választ. Az 100%,hogy jócskán a kéményt fűtöm,de nem mertem több,ill.hosszabb járatot építeni,mert fogalmam sem volt,hogy mennyit bír el a kémény,hogy meglegyen a megfelelő huzat.A levegővel próbáltam játszani, de ha keveset adtam kátrányosodni kezdett az ajtó környéke. Nem vagyok vele megelégedve ,éppen ezért gondolkodom a tömegkályhán. De, mivel a külső hőmérséklete annak is csak hasonló,60fok körüli,a helyzet nem változna.Persze értem,hogy tömege végett jóval ritkábban kell pakolni és az utánégetés miatt gazdaságosabb.A hőleadó felületet,azaz a méretet nem nagyon szeretném növelni. Várom a véleményt !
A kilépő füstgáz hőmérsékletét hogyan tudom megmérni? Köszönöm!
Nem biztos, hogy rossz kályhát építettél, az is lehet, hogy valóban nagyon nagy a szoba hővesztesége. Ha egyszerűen meg akarod tudni, mennyi múlik a kályhádon, próbáld valahogy megmérni a kéménybe lépő füstgáz hőmérsékletét. Ha jó a kályhád, akkor a füstnek 200 fok fölé nem kellene melegednie 10-12 kg fától. Ha magasabb hőmérsékletet mérsz, akkor szerintem már a kéményt illetve az eget fűtöd, és van mit javítani a kályhád konstrukcióján.
A téglakályhában nem történik utóégetés ami a tömegkályha kényegét adja. Ezért kevesebb hőt tud elraktározni. Ha kevesebbt raktároz el akkor kevesebbet is ad le. Talán a felülete is nagyobb a tömegkályhának bár ez azon is múlik hogy melyik variációt építed meg.
Tavaly nyáron kókányoltam egy egyszerű téglakályhát.Kisméretű , élére állított samott téglából van az egész,három fekvő járattal. A mérete kb. :180*90*70 cm. A gondom az,hogy nem tudom vele a helyiséget, 26 m2-t kifűteni.Igaz,hogy régi vályogház 40-es falakkal,két 150*150 -es ablakkal,szigetelés semmi ,szóval hideg lakás.A kályhát egy öl fával felfűtöm , tapintásra kb 60 fok körülire,és azt szép lassan leadja. Ha kint mint most is 0 fok körüli az idő,akkor tartani tudom a 19-20 fokot. Ha a gazdaságosságtól eltekintünk,kb ugyanezt tudja egy tömegkályha is.Kicsi lenne ez a méret,felület? Nekem lustának tűnik.
Lehet, hogy erdemes lesz majd vele kiserletezgetnem... mindenesetre azert ugy vagyok vele, hogy a leirasok is kemenyfat emlegetnek, igy probalom majd ezt betartani.
Ha hihetünk neki, a sűrűségük megegyezik (akác,tölgy). Valóban a fenyő fűtőértéke sem sokkal rosszabb,viszont jóval olcsóbb. Szerintetek megérheti e ezzel fűteni?
Fűtőberendezése (no és a fűtési szokások/beidegződések) kérdése hogy kinek miben mi válik be. A tölgy ha kiszáradva könnyűvé válik akkor az csak annyit jelent hogy iszonyú vizes amikor megveszi az ember. :-) Tudod mi az igazán hihetetlen? Hogy tömegre vetítve a FENYŐ igencsak a lista elején tanyázik! Csak nem nagyon van olyan tüzelőberendezés ami ezt hasznosítani is tudja. mármint az intenzív de rövid égést. A tömegkályha viszont ígéretes ebből a szempontból a leírások/elmondások alapján.
Erdekesek ezek a szamadatok. Nem gondoltam volna, hogy a tolgy vezeti a listat. Apam mindig arra panaszkodott, hogy a tolgy, ha kiszarad teljesen, akkor olyan konnyuve valik, mintha megszunne a tomorsege, es baromi gyorsan ellobban a tuzon. Legalabbis O ezt tapasztalta, ezert szereti jobban az akacot meg a bukkot. Ettol fuggetlenul lehet, hogy hoertekben megis jol teljesit, csak az akac parazsa tovabb tart... valami ilyesmit mondott, mikor legutobb ertekeztunk errol. En azert maradnek az akacnal, mert egyreszt van egy kisebb akacosom :-), masreszt azt tudnek legolcsobban es legkonnyebben szerezni.
Ha valóban kiszáradt akkor a gyertyán is nagyon tud fűteni. De annyira tömör hogy kell neki alaphangon 2 de inkább 3 év! nagyon nehéz, sűrű fája van. miután kigázosodott a szene rendesen KOPOG a tűztérben ha odébbhúzom a parazsat. :) csak most hirtelen 3 téli tüzelőbe beruházni nem lenne kedvem. Első évre akác hogy égjen is másodikra bükk mert az is nagyon jól fűt de nehezen száraz aztán gyertyán és mikor fogy akkor mindíg gyertyánnal pótolni. Emlékszem gyerekkoromban okat jártunk ki a kisvasúttal a Bükkbe és Ómassa környékén voltak a szénégetők bogsái. Mindíg gyertyánból voltak megrakva talán nem véletlenül. :-)
Koszi a tanacsot! Egyebkent is kizarolag csak akaccal szeretnek majd futeni. (A szuleim sok eves tapasztalata azt mutatja, hogy ilyen celra az a legmegfelelobb, mert szaraz es kevesbe szaraz allapotban is a legjobb hatasfokkal hasznalhato - mikor kiszarad, akkor sem lesz olyan papirszeruen konnyu, mint pl. a tolgy... megorzni a tomorseget.)
Mivel eddig nem futottem faval (legalabbis miota elkerultem a szuloi haztol), ezert azt tervezem, hogy 2-3 evre elegendo famennyiseget megveszek (azt is meg keso tavasszal, legkesobb nyaron), igy legfeljebb az elso ev lesz kicsit necces, ha nincs tokeletesen kiszaradva a fa, utana mar nem lesz gond, mert mindig egy evre elegendo mennyiseget potolok, aztan a regebb ota tarolt, szaraz anyaggal tuzelek. Persze az lenne a tuti, ha mar rogton elsore jol kiszaradt fat sikerulne venni... majd nyitva tartom a szemem, hatha sikerul.
Jaja. Elkényelmesedtünk. Aztán most spórolásból kénytelenek vagyunk ismét fával tüzelni. Sokan ezt helytelenül teszik. Jómúltkor a tévében egy öregembernek jól be bírtam volna verni hogy vénségére nem tudja hogy kell tüzelni. Aszongya 15 köbméter fát tüzelt el eddig a télen (január közepe lehetett) de még hozatnia kell fát mert kevés! nem kicsit háborogtam hogy vénségére annyit nem tud hogy nedves fával nem fűtünk??? Néha nálunk is járnak a boltban olyan fuvarosok akik fával foglalkoznak, olykor rákérdek az árra. mondják hogy ennyi meg annyi. mondom nekik hogy de köbméterre hogyan adják. Ó minek az jó az hasítva nyersen mert a vizes fa TOVÁBB ÉG! na olyankor el szokik borulni az agyam egy kicsikét. :-)
Elkenyelmesedtek az emberek... lasd gazprogram. Csak ugye a kenyelem baromi draga. En szivesen elszorakozok a tuzrakassal, meg osszehasonlithatatlan a hoerzet - ha ugy tetszik "filing" - egy fatuzelesu eszkoz kontra gazcirko kozott, ezert lesz tomegkalyham nekem is (legalabbis remelem... nagyon rajta vagyok az ugyon.:-) (A suto funkciorol nem is beszelve... olyan pizzakat meg kenyerlangosokat fogok benne rittyenteni, hogy hire megy az egesz faluban! :-))
Az idősebbek akiknek volt gyakorlata a szilárd tüzelésben butulnak. Az én nagyanyám is sikeresen leküldte nyirkos diófalapuval a CSK tetejét. Sokan a tüzelőberendezést sem ismerik vagy rosszak a beidegződéseik (anyám hülyének néz a felülről gyújtásért) és kátrányolnak meg fát lepárolnak de helytelenül tüzelnek. A fiatalok meg mint pölö én is többnyire csak leírásokból/elmondásokból ismerik a tüzelés fortélyait vagy anno a nagyszülőktől látták hogyan kell tüzet csiholni. Mostanra (harmadik tél végig kandallóval) elmondhatom hogy nagyrészt kiismertem a fortélyokat és a kiismeréssel párhuzamosan még a berendezés is tökéletesítve lett. :-) Ez viszont időbe telik és nem is mindenki foglalkozik vele. Ezért írtam hogy túlszabályozás = hülyebiztosság. Nagyon hülyének kell ahhoz lenni hogy a jelenlegi túlszabályozás mellett szerencsétlenség történhessen.
Elvileg a szabályozás csak minősített anyagból enged kéményt építeni de kéményépítésre egyetlen tömör tégla sincs minősítve. Ezért kell béleltetni vagy SCH esetleg Lei kéményt építeni.
Nekem 2007 júniusi az építési tervem:1 db falazott szerkezetű kémény ( szilárd tüzelés kéményeként tartalékfűtésként) 20/20 vakolt kürtővel. 2008 novemberben átvette az önkormányzat, és a kéményesek is.
Túlszabályozás = hülyebiztosság. Az idősebb nemzedék az elbutulása s a rossz beidegződések miatt a fiatalabb a szilárd tüzelésben járatlanság miatt veszélyeztetett.
Ja! ha jól rémlik már szilárd tüzelésűből sem köthető egy kéményre két eszköz még akkor sem ha a régi (el van tolva egymáshoz képest) bekötést alkalmazzák, egyszerre működtetni sem szabad. Bár ez nem tuti.
Lásd dpek írását. Neki ilyen kéménye van és soknak találja a huzatát. A huzat valamelyest szabályozható a kályhaajtónál de ha a leghíresebb dán építő javasol valamit akkor nem kéne okosabbnak lenni nála nemdebár? :-) Főleg úgy hogy nálunk az épületek magasabbak hosszabb kéményekkel amik egyben nagyobb huzatot is jelentenek.
Ha utánaolvastál (volna) a tömegkályhának akkor tudnád hogy a lángnak nagyon intenzívnek kell lennie vagyis nemigen fordulhat elő a gyűlik-gyűlik az elégetlen fa vagy akármilyen gáz mivel konkrétan mindíg oxigénben gazdag a kályha belseje. A gyűlő fa vagy széngáz oxigénszegény környezet miat jön létre. A dán kályhához az építő honlapja szerint 18x18-as kéméby ideális, ez nálunk a jelenlegi szabvány szerint ugye 20x20-asat jeln. Illetve csak jelentene mert ugyanez a szabályozás nem enged béleletlen kéményt építeni tömör téglából. A 25x25-ös kéményt már írták hogy a dánnak sok. Főleg ha még magas is.
Szia.Tudnál nekem erről a kályháról bővebben valamit mondani,illetve hol tudnám megnézni.Nekem a fürdőben van egy átfolyós vízmelegítőm(gáz).Szeretném megszüntetni.Fürdő+szoba egybenyitva=nappali.14X14 bélelt kémény ide szeretnék egy kandallót.Fűtött légtér kb:80-100m3Köszi a választ.
Nem könyv alapján írtam, csak úgy felvázoltam a dolgot. Feltételezem, hogy a külméretből utána lehet számolni a belméretnek. Ennyire gondolom futja az fórumra írónak, kiindulva a kisméretű tégla adataidból.. De lerajzolom egzakt módon, mire gondolok.
A kéményt az építész tervezi egyeztetve a kályhással-kandallóssal-kemencéssel, engedély köteles lévén. A kőműves pedig olyat csinál, ami ki van neki adva, nem az ő dolga a méretezés, hogy pontosak legyünk.
Bár szerintem az 51x38-as kül-, 27x14-es belméretű, téglány keresztmetszetű is megfelel a célnak, bár valóban rosszabb a huzatáramlása. Ne felejtsük, magassága is van annak azért. Gondolom, akik annak idején kitalálták, értetek hozzá. Egyébként kályhához írtam a méretet, nem kandallóhoz, de mindegy.
Ebbe nem lesz dióhéj égetve. De ha lenne az égés olyan gyors, hogy kiviszi a huzat egyből. Láttál működés közben tömegkályhát? Majd teszek fel kisvideót. Ez teljesen máshogy ég meg működik mint egy cserépkályha, vagy cserépkályha elven működő téglakályha.
Azt írod, 3 sor van a kályhád tetén. Hőtárolási szempontból tényleg jó.
De gondolj bele, hogy valaki pl. ősszel jól megpakolja dióhéjjal a kályháját, aztán cseng a telefon..., az illető elfelejti a kályhát, az elégetlen füstgáz gyűlik-gyűlik...
És hirtelen béüt szeptember 11, csak azt látjuk, hogy a manusz repül a 40.-ről:-)))
Na, jó, ez csak vicc.
De az nem rossz dolog, hogy a tetőt két sor cseréppel fedik, mert akkor felfelé kimehet a gőz és csak a tető repül, nem a gazda.
Ha a ház még nem épült meg, a érdemes a kályhát a használatbavételi engedély megszerzése után megépíteni. Persze előtte legyen valamilyen egyéb fűtés készen.
Utólag nemigen foglalkoznak vele.
Ha már megélpült a ház, akkor az "utólag" érvényes. :-)
De az is jó, ha előtte elmész a helyi illetékes kéményseprő vállalathoz egyeztetni, ahhoz a illetőhöz, aki a terveket egyezteti és a helyszínen szemrevételez.
Volt egy esetem egy hagyományos, benti, kéményen keresztül fűtött kemencével: Eg ilyet nehezebb átvinni, mert nyitottabb a kémény, CO, CO2 mérgezés stb.
Csináltam egy komplett tervet az egyik városba az építéshez, mert általában szoktam, ha olyasmit kell építenem, ami még nem rutin szinten megy fejből. (Nem kell állandóan gondolkodni, számolgatni fejben az építés közben stb.).
A megbízót elküldtem a rajzokkal a helyi kéményseprőkhöz, hogy mit szólnak hozzá. Na, :-)) azt mondták a nőnek, hogy ez a kemence itt nem fog megépülni...
Jó, mondom.
Ugyazzal! a tervvel bementem egy másik városban a kéményseprőkhöz egyezteni. Egy másik munkával kapcsolatban. Megbeszéltük a dolgot, semmi baksis, ilyesmi, és simán megadták a használatbavételi engedélyt. Szóval nem mindenhol egyformán mérik a dolgot. De az előre visz, ha elmész pofavizitre, mert esetleg jobban álnak az ügyedhez.
Még egy ötlet: Át lehet variálni a tömegkályhát úgy, hogy ne a padlónál menjen ki a füst. Pl. be kell tenni egy plusz járatot és megfordul a kimenet iránya.
Hétvégén megmértem a kéményben lévő füstgáz hőmérsékletét. A kémény teteje alatt kb. 2.5-3m-el a tisztítónyílásban a füstgáz max. hőmérséklete 170-180 fok volt, amikor nagyon égett a fa. Az égés második felében mikor nem volt olyan intenzív az égés és inkább csak parázs volt, akkor kb. 130 fokig hűlt vissza. Gondolom a kémény végén kb. 30-40 fokkal kevesebb.
A másik érdekesség. Kibontottam a kályha tetejét, és a felső 3 réteg tégla az utóégető tetején, még olyan meleg volt az utolsó begyújtás után 1 nappal, hogy kézzel nem bírtam megfogni. Magyarul ősszel bemelegszik, és tavasszal ha abbahagyom a tüzelést, kihül.
Errol a contraflow kivezetesrol jut eszembe egy fontos kerdes. En is tomegkalyha epitesen gondolkodom es egy kemenyes topicban olvastam valami olyasmit, hogy a tomegkalyhak kemenykivezetese nalunk utkozik a szabalyokkal (pont emiatt, hogy alol van kivezetve, sokszor szinte egesz a padloszinten). Mivel nekem most kell majd uj kemenyt csinaltatnom a kalyhahoz, nem akarom, hogy ebbol problema legyen. Vackor, dpek, ti ezt hogy oldottatok meg? Bocs, ha valamit felreertelmeztem, elegge kezdo vagyok a temaban, es nem akarom, hogy valami ilyesmin bukjon meg a project.
Apropo vackor, nem tudom, hogy Istvan (dpek) irt-e mar neked privatban velem kapcsolatban. Egy ideje mar levelezem vele tk ugyben es te is kepbe kerultel, szeretnek majd mindkettotokkel szemelyesen talalkozni, megbeszelni nehany dolgot. Ha meg nem irt, akkor esetleg privatban megkeresnelek es leirnam a reszleteket.
A másodlagos tűztér lényege az lenne hogy oda egy viszonylag keskeny résen nagy sebességgel fúvatod be az oxigénben és ki nem égett fagázban dús gázkeveréket, ami ezáltal kiég. Ezt a sima akárhány járatos kályhákban a járatok nem teszik meg mert a beégő keresztmetszete és formája nem arra hivatott hogy ezt megtegye (ala cserépkályha). A finn és a dán kályha közötti különbség a gázok áramlási irányában van a másodlagos égéstérben valamint a felépítése is egyszerűbb és kevésbé nagy tömegű a dánnak. Igazából nézz utána a faelgázosítás elvének, ma úgyis nagy divat a faelgázosítós kazán. Tulképp ezekben a kályhákban pontosan ez történik. Ezt semmilyen eddig idehaza honos tüzelőberendezés nem tudta leszámítva talán a búbos kemencét.
"A szellemi munkám egyébiránt ne sajnálom senkitől és az ilyesmi energiatakarékos dolgok közkincsek kellenek, hogy legyenek, ha át akarjuk vészelni ezt a cirkuszt.
Csak emellett az egyszeri embernek is meg kell élnie. :-)"
Hát bizony ez itt a nagy dilemma, teljesen egyetértek, ezért nem volna szabad senkinek kisajátítani ezt a dolgot, felállni a legmagasabb hordóra és onnan kiabálni a "hivatalos" tutit :o)
a 100-107 es hsz-ig tárgyaltuk ki ezt a másodlagos levegő dolgot, de azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok más vélemény, megoldás napvilágot látott. Az általad bemásolt vázlat igen öregecske, jópár változat született már azóta.
Semmi bajom sem veletek, sem a finnekkel. A kályhájuk jó.
A majmolást úgy értem, hogy annyi fölösleges emberi sallang, tapad sokszor mindenhez, hogy az ember győzze levakarni.
A szellemi munkám egyébiránt ne sajnálom senkitől és az ilyesmi energiatakarékos dolgok közkincsek kellenek, hogy legyenek, ha át akarjuk vészelni ezt a cirkuszt.
Csak emellett az egyszeri embernek is meg kell élnie. :-)
A kályhaépítő kurzusok jók, én cigányoknak csináltam ezzel a kályhával egy alapítványi menetben. Jó menet volt. :-)
Van itt egy finn terv a tomegkalyha.eoldal.hu-ról. Lehet, hogy ismerős
Az ittlévő tűztér feletti, felmenő járat lenne a másodlagos égéstér? Ha igen, akkor ez ugyanúgy megvan az itt használt 5 járatű kályhákban is.
Ezen nem látok plusz levegőt bejuttató helyet. Az első hosszmetszeten kétoldalt szerintem tisztítónyílás van.
Egyébként tetszik a rajz, bár a leszálló járat szűknek tűnik, nem nagyobbnak, mint 5 cm max. Jó, ez kézi rajz.
Hát igen, régen lehetett kapni mindenféle profiltéglát az ívekhez. Talán ma is vannak már megint. Mert itt nem kettőt kellene ívre vágni.
Van itt más is:
Megint finn.
Itt menne be a tűztér oldalán a plusz levegő? Mert máshol hol? Ténxleg érdekel.
Szóval őszintén: kicsit lemaradtam, nem foglalkoztam külhoni ügyekkel, tegnap láttam az első finn "tömegkályhát" :-))) Gyerek vagyok ilyenformán. de gyorsan tanulok. :-)))
De, Ekowik! Ez alapján már össze lehet pakolni ezt a maisinát. Komolyan mondom.
Kedves Péter.Bocs de nem birtam megállni szó nélkül az előbbi irásodat.-Megnéztem a honlapodat.Tetszik a téglakályhád.DE.A finn és a dán tk-nak a sava-borsa a másodlagos égéstér -kamra-tűztér.Itt égnek el az elsődleges tűztérben keletkezett gázokból a még éghető anyagok.Majmolni???Egy jó hatásfokú környezetkimálő technikát?Ez nem majmolás hanem egy jó de legalábbbis jónak tűnő tecnika átvétele.De nem majmolás.Nagyon sokan akarják ezt a fajta építést megtanulni.Sokan használják nagy örömmel .Neked sok munkád volt a tervezéssel.-Ők tanitják az építést .Aki szakember az a work-shop -on megtanulhatja.Meg az is aki nem szakember.Remélem majd egy TK -tulaj is ir néhány szót.üdv
Nem akartalak megsérteni, lehet, hogy néha nyers vagyok, vagy nem túl diplomatikus!
Azt hiszem szemantikai kereszteződésbe kerültünk, Amit a honlapodon írsz az tök szimpatikus, és igazad van abban is, hogy gondolkozni mi is tudunk! Nekem is ez a célom! A kályháidat nem akartam lebecsülni, azt is tudom mennyi munka van mögöttük, és biztos hogy többet építettél mint én!
Amit nyersen fogalmaztam az az, hogy a "tömegkályha" az én (és talán sokak) értelmezése szerint valamiféle magyar neve egy olyan építménynek amiben svéd, dán, finn, amerikai, stb tapasztalatok, megoldások ötvöződnek, köztük a tamperei egyetem fejlesztései. Masonry heater kifejezés is ezt szándékozik takarni, ezekben a faelgázosító kazán elvéhez hasonlóan másodlagos égéstér van, amibe plusz levegő jut be, magasabb hőmérsékleten működik, valamint a füstkivezetés minden esetben alul van ( contraflow)
Tehát nemcsak a tömege miatt tömegkályha a tömegkályha.
Bocs, én csak arra gondoltam, hogy a tiéd nem pont ilyen
2 évig étem svédországban, és egy kicsit finneknél is, és sok kályhát néztem, láttam és használtam is. Azt gondolom tőlük is lehet tanulni, de valóban nem kell mindent átvenni.
Azt gondolom, hogy ezek a tervek, adatok közérdekűek, annak ellenére, hogy rengeteg munka van mögöttük. én biztos, hogy fel fogom tenni ide a " búbostömegkályhám adatait, rajzait mert így megy előre a világ.
Szóval, a tömegkályha szerintem bármilyen kályha lehet. A lényeg, hogy nagy legyen a tömege és rendesen meg legyen járatva a füst stb. Tehát működjön. És jól.
És az előttem író igazat mond a két ajtóval kapcsolatban. Nekem elég volt egy is.
Hogy hány és hanyadlagos kamrája van az mindegy. Nem szeretem, amikor megint elkezdünk valamit majmolni. Jelen esetben a finn mintát. És mindig erre hivatkozunk. (Ezt máshol olvastam.) Magunktól is kitalálhatunk sok mindent, újat is.
Megmondom, a lenti kályhát 2002-ben találtam ki. Úgy, hogy hírből sem hallottam a finnek dolgairól és egyáltalán erről a szóról, hogy tömegkályha. Azt tudtam, hogy vannak nehéz kályhák, ez természetes. És az előnyük is. Ez a kályha alul egy nagy donga tűztérrel (ezért sütni is lehet benne), felette pedig egy 5 ikerjáratos rendszerrel van összehozva. Mondhatom, nincs rá panasz. Persze lehetne fejleszteni. Tudni kell, hogy az iker 5 járatú kályhák tűztérből induló első járata végig megy egész a felő borításig, tehát nyugodtan nevezhető akár másodlagos kamrának is.
Nem érdemes nagy feneket keríteni ennek a dolognak. Az ember nézzen szét itt is, ott is, kombináljon, gondolkodjon: aztán uccu neki. :-) Magam is úgy vágtam bele, minden előképzettség nélkül. Kell tehetség és némi merészség is a dologhoz.
És valóban tudni érdemes, mekkora egy tégla. Ebből már sokminden kiderül méretek nélkül is.
Azon nem csodálkozom, ha valaki nem teszi ki a munkaközi képeit a honlapján. Mindenki védi a tudományát és mindenki lop valahonnan... :-))) Ez természetes.
A tervet, amire szükség volna nem tenném be egy közhasználatú adatbázisba, mert elég munkám volt vele hidd el. Ilyen alapon megkérhetnék pl. egy építészt, hogy ajándékba tervezzen nekem. Ezt úgy lehetne, hogy valamilyen szervezet csinálna egy adattárat és feltöltené hozzáértőktől megvásárolt szabad felhasználású tervekkel.
pont az utánégetőre gondoltam én is, de az még mindig csak 1 féle megodás, tényleg jó lenne 1 adatbázis, nemcsak azért, hogy ne kelljen visszaszámolgatni, miden konkrét esetben az esetleges tapasztalatok is, benne lehetnének, ne kelljen minden után vadászni, persze vannak már ilyen honlapok........tán ezek csak a kezdeti nehézségek miatt hiányosak.........mindenesetre a népszerűsödéshez átlátható rendszer, kell sok példával, részletes leírásokkal.
Az etei workshopon készült dán kályháról nagyon sok kép van a neten van több olyan amiből a teljes belső elrendezés visszaszámítható. :-) Aki vissza tudja számolni az már nem abszolút hozzá nem értőként kezdene az építéshez mert van némi fogalma a téglák méreteiről, etc. :-) Egyetlen részlet nincs pontosan dokumentálva, az azért elég lényeges lenne, mégpedig az utánégetőkamra beégetője. Nem látszik hogy az utolsó sor tégla szintén rézsútosan vágott-e vagy pedig az már nincs vágva és az utolsó előtti sor határozza meg a beégő méretét.
nem állítom, de megnéztem az idézett honlapon, a belső szerkezetét ( szimpatikus, hogy nem titok!), és úgy tűnt. Egyébként sem kritikaként írtam, mert a kályha egyébként tetszik! Csak egyszerűen keresek minél többféle kályhát, szerintem össze kéne állítani valamiféle adatbázist, mert a magyar honlapokon a részletek "titokban" vannak (állítólag hogy ne barkácsoljunk), a workshop-okra is kevés embert fogadnak. érdekelne pl:valamilyen főzésre alkalmas változat, valamint formavilágát tekintve is lehetnének újítások, én nyáron egy búboskemence formájút fogok építeni, és ígérem, hogy megosztom a tapasztalataimat
Angol nyelvű lapokon sok tervrajz, keresztmetszet, méretezés van, de a hyytiäinen féle változat is megvan finnül. A legtöbb számomra azért "tájidegen", szívesen ötvözném az itthoni hagyományos formavilággal, persze kellő rugalmassággal.
A másodlagos kamrát amennyiben hálószobát fűt vagy a nappaliban a konyhától távol van felesleges ablakosra csinálni. Egyrészt nem kevés plusz költség a vasalat másrészt az ablak mindíg csökkenti a hatásfokot. Szal lehet ez is tömegkályha attól hogy nem annak látszik.
Tud valaki olyan oldalt ahol pontos tervrajzok, keresztmetszetek, méretezések vannak minél többféle formájú, méretű tömegkályháról? egyelőre egy finn oldalt találtam de ott is csak egyféle van, csak elvi rajzokkal
"Under air produces too vigorous a fire and can contribute to premature breakdown of the interior surfaces of the fire box. Over air feeds, but doesn't force feed the fire, providing just enough air at the rate desired to give maximum efficiency."
Tehát:
Alsó levegő bevezetésnél túlságosan élénk tűz keletkezik, és ez nagyban hozzájárulhat az égéstér belső felületének korai meghibásodásához. A felső levegő bevezetés táplálja a tüzet, de nem túl erőteljesen, biztosítva a legnagyobb hatásfok eléréséhez szükséges levegőmennyiséget.
En spec eloszor ott erdeklodtem, elegge szkeptikusan alltam hozza ehhez a TK temahoz, mikor felhivtatok a figyelmemet erre az itthon meg elegge ismeretlen dologra, de azota elegge megvaltozott a velemenyem.
Istvan! Szeretnek majd veled es vackor-ral is szemelyesen talalkozni, ha lehet, mert kb. 1 hetig ragtuk a temat otthon a parommal (betegszabin voltunk mindketten, igy volt idonk megvitatni a dolgot) es ugy dontottunk, hogy nagy valoszinuseggel mi is gyarapitanank a TK hasznalok itthon egyelore meg kicsiny taborat. Mindenkeppen szeretnem latni mukodes kozben, illetve megbeszelhetnenk az eddigi tapasztalatokat, illetve ki kellene vesezni, hogy nalunk milyen kivitelezesi lehetosegek johetnenek szoba.
Szia. semmit nem tettél .Már máskor is volt ilyen pangás.A pyromasse link nagyon jó oldalt takar.Nagyon szép kályhák vannak ott.Miért jobb az elsődleges levegő felső bejuttatása mint alulról.Sajna gyenge az angolom.Köszi.
Az előbbi megjegyzésemen túl is szeretnék a topikhoz - mivel csak mostanra sikerül magamat átrágnom a teljes irományon - egyéb megjegyzéseket is hozzáfűzni.
1. Tömegkályha - cserépkályha - kemence Mindenkinek szeretettel ajánlom Sabján Tibor kiváló könyveit "A búbos kemence" és "Népi cserépkályhák" címmel. Aki a könyveket ismeri, már tudhatja, hogy a két nevezett tüzelőberendezést régebben csak nagyon kevés választotta el egymástól; Magyarországon a cserépkályhában ugyanis csak kicsivel több, mint 100 éve kezdtek el füstjáratokat készíteni. Sajnos a cserépkályhába elfelejtették átmenteni a kemence azon kiváló tulajdonságát, hogy az égéstermékek visszafordításával el lehet égetni a még el nem égett füstgázokat. Számomra a tömegkályha lényege, hogy egyesíteni tudja a cserépkályha és a kemence előnyös tulajdonságait. Nem szabad lebecsülni a kemencét, hatásfoka 70%-os is lehet! Ezúton bíztatom szolopres-t (255-ös hsz) vízteres kemencéjének megépítésére (már láttam erre példát - kicsit másképp).
2. Füstjáratok A cserépkályhának keskeny-hosszú, a tömegkályhának széles-rövid. Számomra a képlet egyértelmű: a tömegkályha utánégető kamrájának nyílása diffúzorként működik (sebesség csökken, nyomás nő); lefogadom, hogy a füst mindkét esetben ugyanannyi idő alatt távozik a járatokból! Miért ne lehetne készíteni tömegkályhát keskeny füstjáratokkal, vagy akár contraflow cserépkályhát? A tömegkályha magjához lehetne építeni pl. olyan füstjáratokat, ahol a kéménybekötés megfelel a hatályos jogszabályoknak...
3. Égéstér - szekunder levegő ancsika25 245-ös hsz-a (samott égéstér furatokkal) szerintem nem az ördögtől való. Nem teljesen értem, hogy miért annyira fontos, hogy a primer levegő alulról jöjjön. A már korábban meghivatkozott írás (http://www.pyromasse.ca/firing_e.html) szerzője egyértelműen a levegő felső bejuttatása mellett tör pálcát. Figyeljük meg, hogy a szekunder levegőt is itt juttatja be. Szerény véleményem szerint a hamuzó sem annyira fontos; az égéstér megépíthető az előre gyártott elemekből.
4. Vízteres megoldás Érdemes elolvasni a következő írást: http://www.koztek-kft-kandallo.shp.hu/hpc/web.php?a=koztek-kft-kandallo&o=futes_vizes_betetes_csempekandalloval_y18 Valamiért úgy gondolom, hogy az égéstérbe helyezett fűtőspirál a jó megoldás: http://www.koztek-kft-kandallo.shp.hu/hpc/kepgaleria/koztek-kft-kandallo/koztek-kft-kandallo1194352008_Fr1gJYupA_NAGYKEP.jpg Amit pedig sokan hátránynak fognak fel, az szerintem előny: a kályha felfűtésekor azonnal van melegvíz a radiátorokba (padlófűtésbe, puffertartályba, stb.), utána pedig szépen sugárzik a tömegkályha. Nem kell fázni :-)
Köszönöm a tanácsot.bár közben én is találtam ezt -azt .(éljen a net).MÉgegyszer nagyon köszi.A te hozzászolásodat hivják segitő szándékúnak.Vanak még ilyenek(flagstaff ,dpek,vackor11 -és a többiek.És ha szépségkirály(nő) lennék -Legyen VILÁGBÉKE-és mentsük meg a DELFINEKET-sziasztok
Az elképzelés: A pf-em vize folyamatos üzemmód mellett a hőmérők szerint 6-8 fokot csökken, a pf kb 24-26 fokos visszatérőjét küldeném be a kályha hőcserélőjébe, ha csak 2-4 fokot melegítene rajta szintén folyamatos üzemben az már nekem szuper lenne. Mondjuk ha beindul a tk abban a helyiségben valszeg el is zárhatom a padlót.
Ha csak radiátort teszel hőcserélőnek, ahonnan csövön egy radiátorhoz viszel meleget majd onnan csövön a hideg vizet vissza akkor csináld gravitációsra, az nem fog leállni áramszünet esetén. :-) Több radiátorhoz is megoldható de akkor már tuti méreteztetni kel.
Életképes lehet: alacsony teljesítményű hőcserélőnek egy lapradiátort beépíteni a kályhába? Ha igen hova kéne helyezni, hogy tutira ne forrjon fel a víz áramszünet esetén. Vagy totál hülyeség? Illetve egy keringető szivattyú teljesítménye kb 35 W, mennyibe kerülne ehez egy szünetmentes táp ami tud 1-2 órát áramszünet esetén?
üdv mindenkinek a topikot végigolvasva egy kérdésem lenne :kemence vagy tömegkályha? mivel egy hete bujom a netet és nem tudom eldőnteni ,hogy a nyár folyamán mit épitsűnk .
Tömegkályhás tapasztalatok nélkül nagyon nem akarok belevau, de egy dolgot észrevettem a kandallómnál (meg mások is a Kandallós topicban) A primer levegőt ha már forró a tűztér szinte teljesen el lehet zárni, viszont biztosítani kell annyi szekunder levegőt amivel a fagázok tökéletesen kiégnek. nálam ez az állapot jól látszik (főleg hogy mindíg figyelek mikor mit változtattam és mi lett az eredménye) nálad is fog látszani de hogy mit kell nézned aztat én nem tudom.:-) Nálam a lángok ha pont jól van adagolva a primer (szinte teljesen el van zárva) forró tűztérnél kaotikus kavargással égnek el, az egész betétben egy nagy lángtenger van (nem a szokványos ég a fa lángokkal látvány, konkrétan olyan mintha egy nagy lángkocka lenne a betétben), elöl például a levegő beszívásának az iránya miatt lefelé ég a tűz és visszafordul a tűztér aljához! A fagáz a hőmérséklet miatt kiszabadul a fából az elszenesedik de csak lassan parázslik el mert nem hergeli alulról erős primer levegőbeáramlás. Talán egy próbát megérne nálad is a primer szinte teljes elzárása de csak akkor mikor már forró a tűztér és az utánégető és megvan a kéménynek az üzemi huzata. Ekkor elvileg a szekunderen keresztül is behúzza majd az égéshez szükséges oxigént és a fagázok égéséből származó hő is elég lesz a gázosodási folyamat fenntartásához. Után meg a kevés primer miatt a fasén még tovább is fog izzani. De ez csak egy tipp, nemtom fog-e működni vagy sem, egy begyújtás erejéig megéri kipróbálni. Aztán legfeljebb megírod hogy ez így nem járható út.
kerestelek a leveleim között, de nem találtalak. Az én hőcserélőm egy lapos víztartály volt, kilyukadt és elfolyt a víz. Egy helyi műhelyben készült, és így sikerült :(. Kitöltöttem homokkal, és olyan, mintha nem is lenne. Egyébként egy télen keresztül rá volt kötve a fűtési körre, de túl nagy falat volt neki. Szerintem víztartállyal vagy csőkígyóval kb 0,5-1 kW-ot tudsz kivenni, ezzel kalkulálhatsz. Épp ez az egyik, ami foglalkoztat, azt tervezem hogy ha sikerül kitalálni valamit, a honlapomon írok majd róla.
Épp ez ügybe zaklattalak privátban, de ha itt felted ki a tapasztalataid az is jó szerintem a többieket is érdekli. Nálad mi vold a gond a hőcserélővel?
életképes lehet-e egy olyan hőcserélő, ami a pf alacsony hőfokú visszatérő ágán 3-4 fokot melegítene, és lehetőleg úgy elhelyezni, hogy áramszünet esetén se legyen gond vagy kár ezen kinlódni?
Értem, köszi. Azt én is észrevettem, hogy ha csak pár kg fával gyújtok be, akkor az nem olyan mint 10kg száraz fenyő. :-) Csak attól lesz szép fehér a tűztér. Az honnan derül ki hogy alul mennyi az optimális levegő az égéshez? Már elég jól visszafojtottam, de mintha még mindíg sok lenne. Elég gyors az égés, és a kamrában is kialakuló forgó tűz gyors. Ha egy jó huzatú kéménynél a hamutéren keresztül beáramló levegő nagyon vissza van fogva, annak mi a jele? Korom, meg füst? Kb. mekkora a közepes keresztmetszet a hamuzóajtónál ami ellátja elég levegővel?
Szerintem inkább ritkább begyújtással, és hőleadást csillapító kialakítással lehet szabályozni. Persze elég a kisebb tűzterűt megépíteni. A fából is lehet kevesebb, de ven egy alsó határ, ami az üzemi hőmérséklet eléréséhez kell.
Szerinted ha kisebb területű kb. 36m2-es teret akarok fűteni tk-val, akkor van értelme a kályha méreteiből faragni hogy a hőigény és a kályha teljesítménye egyensúlyban maradjon, vagy a szabványos méret mellett a fa mennyiséggel lehet jól szabályozni a kisebb hőigénynek megfelelően?
Saját tapasztalat, hogy a fürdőre mindenképp rá kell segíteni, mert hiába a nyitott ajtó, ha a hőforrás nem a fürdőben van, csak 18-20 fok lesz. Még mindíg csak a kályhával fűtök napi 2x10kg-al, de a szobán kívül(ahol 20-22 fok van) 18 fok van ebben a hidegben. Tuti hogy azért is ilyen alacsony, mert a szinte szigeteletlen beton födém felett (kinti)-5 fok van. Próbáltam a fürdőt többféleképpen fűteni, de a legolcsóbb az hogy fürdés idejére hősugárzóval fűtök. Tegnap 2 órát ment és 22-23 fok volt, 1.5kw ment el. Előtte gázzal próbáltam, akkor 1.5m3 gáz ment el, pf+csőradiátor) szintén 2 órát ment kb. de melegebb alig volt. Szinte semmi, a padló kicsit belanygosodott, de meleg nem volt. Kazánba fával még roszabb a helyzet. Még a légfűtést fogom megpróbálni ha kész lesz a rendszer, gázzal.
Nagyon laikus ésszel kicsit számolgatva a következőre jutottam: ha Lars 18x18-as kéményhez építi a 1,5x1,5 téglányi tűzterű kályháját, akkor ennek az alapterülete 1444 négyzetcentiméter. Ehhez tartozik 324 négyzetcentiméteres kéménykeresztmetszet. A 14x14-es kémény keresztmetszete 196 négyzetcentiméter, ami a 324-nek a 0,6-szorosa. 1444x0,6 az 866 négyzetcentiméter vagyis ha van összefüggés (és az ilyen módon számítható) akkor az 1,5x1 téglás tűztér keresztmetszete 950 négyzetcentiméter, tehát erősen közelít a 866-hoz. Ha tévednék még mindíg lehet a tűzteret 2cm-es samottlapokkal tovább slankítani.
Ha a fürdőben van konvektor akkor azt célszerű ott meghagyni illetve bekapcsolva tartani így annaka fűtése már meg is van oldva. Ezzel tulképp a ház fűtése ott ahová a tk-t raktad meg is oldódott. :-) Ha esetleg a fürdőt is szeretnéd gázról átállítani akkor két kémény+két kályha (kisebb mérettel ha kivitelezhető és működőképes) tökéletesen megoldja a feladatot. Egy kályha a konyhából fűtve viheti faláttöréssel a konyhát meg a fürdőt (ha a majdani konyhához közel kivitelezed ezt a kályhát akkor nem kell a nappali+étkezőn átszaladgálni a sütőjében sütéshez) a másik kályhát pedig a két szoba közti falra tudod tenni faláttöréssel és a biztonság kedvéért a szülők szobájából rakható kialakítással érdemes megépíteni. Ehhez a sütőfunkcióra semmi szükség, a sütőajtó árát meg is lehet spórolni. Mivel a fenti rész nem kap ablakot elvileg még jobb lesz a hatásfoka gázok kiégetésének.
Szia ami most konyha az lenne a nappali + étkező ami pedig spájz az lenne a főzőfülke. Az egyik szoba a felnőtt a hálószoba a másik pedig a gyerekszoba.Sajnos a napirendem gáz.Persze az asszonyé is.Megyek egy 24 h.aztán 8 otthon aztán 15 meló aztán 24 otthon azután újra 24 meló.Szoval egy kis segitséggel a tk kétszeri megrakása lehetséges lenne.Most konvektoros gáz van benne .Ja nem lakunk még a házban.Most csak temperáljuk.8-10 fok kb
Amíg nem jön a tulaj, aki megmondja a tutit, addig hadd írjak valami bíztatót :o) Nagyon jó az elrendezés, ami a rajzon van. Sajnos a tk kvázi folyamatos, de korlátozott teljesítménye nem hasonlítható egy gázkazánéhoz. Annál nagyobb teret tudsz vele kellemesen fűteni, minél többet teszel a lakás/ház hőveszteségének csökkentéséért. Ha az egész lakás csak 70 nm, és nem 3.80 magas, akkor nem lehetetlen a hátfal és a mag közé csempészett csőkígyóval a fürdőben egy nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtést (pl padlófűtést) meghajtani, és azt is temperálni. Persze 28 fokot nem tudsz majd vele elérni, de nem lesz vad hideg. Van még egy kis trükk, amit be szoktam vetni, nekem bevált: aki először fürdik, kb fél percig jó magasról a kádba engedi a vizet a tusolón keresztül, és a hirtelen keletkezett vízpára lecsapódik minden hideg felületre. Ez a lecsapódás tetemes hőleadással jár, és nagyon gyorsan kellemes hőmérséklet (hőérzet) lesz a fürdőben. Persze nem árt, ha minél több csempe van. Próbáld ki:o)
Nem ismerem a napirended így nem könnyű tanácsot adni. Kihűlt fürdőbe hiába nyomatsz meleget attól még fázni fogsz,vagyis azt célszerű állandóan fűteni. Időszakosan (fürdés előtt) megrakott kandalló szóba se jöhet. A szobák közül melyik mire szolgál? Hol a nappali?
Köszi ujra és ujra.Akkor te magadnak ha ilyen elrendezésed lenne ,melyiket választanád?????? Tk -vagy kandalló??? Esetleg még az is szóba jöhet hogy felkötöm magam.Na jó ez nem de egy kicsit besokalltam.A fürdőt meg lehetne oldani valami elektromos hőtárolós kütyüvel.A tk adna valamennyit az elektromos meg kiegészitené.Irjál még ha tudsz valami okosat.Ha nem okosat irsz az is jöhet hátha mégis okosság.thanks
Kandallóval ugyanez a gond. Sőt. Ott előjön még az is hogy a szobák és a konyha légterét egymástól célszerű valami módon függetleníteni. A fürdő/WC légterét pedig a konyha és a szobák légterétől egyaránt függetleníteni kell. Ha nem teszed akkor képzeld el mi van ha valami szagos ételt főzöl és a szobákba egy-egy nagyobbacska teljesítményű ventillátorral nyomatod a konyha levegőjét. :-) A WC/fürdő levegője ugyanezen oknál fogva nem keveredhet sem a konyha sem a szoba levegőjével. Ennél a háznál nem megoldás az hogy különálló konvekciós burkolattal fűtöd a szobákat (bár még ezek fűtése épp megoldható a burkolatról) és a konyhát a sugárzó hővel valamint a konvekciós burkolat külső faláról származó meleggel melegíted, de a fürdőt akkor mivel fűtöd? A kandalló süvegében ugyan kialakítható még egy konvekciós légtér (el lehet zárni a többitől) amit a füstcső fűt, de a fürdő fűtéséhez szükség van egy odamenő csőre (ez kiépíthető) meg egy visszatérőre a padlószint közelében. Na ez nem alakítható ki. Ha nem alakítod ki akkor meg a visszatérő miatt keveredni fog a WC/fürdő levegője a konyháéval.
Köszi.Erre én is gondoltam.Erre a fürdő kérdésre ki kell találnom valami kiegészítő megoldást.Remélem Vackor11 és Dpek is mond valami okosat.Köszi !!!!!!
Első blikkre kicsit félő hogy a fürdőt nem fűtené be kellőképp de majd egy tulaj jön és jól megaszondja a tutit. Nálunk a fürdő hőfokára igen kényes az asszony, ezért erre nagyon figyelek, a két kicsi miatt nem lehet benne 18 fok.
Van egy (Ho)szigetelesek topik, ott vannak az okosok, csak ugy latszik itt senki nem olvasgat kozuluk. Egyebkent nekunk 10 centi lepesallo van, de hgoy az birja-e a tomegkalyhat is, azt nem tudom. Van annal teherbirobb is tudtommal, de errol tenyleg a hozzaertoket kerdezd.
A hőszigeteléstől, a belmagasságtól, a helyiségek elrendezésétől, a nyílászárók méretétől és minőségétől függően szerintem kb 50-120 négyzetmétert. Egyszerűbb kalkulálni, ha tudod a ház hőszigetelési paramétereit, és max. 3-4 kW folyamatos fűtőteljesítménnyel számolsz.
Bocsi ezt elirtam:Tehát a fórumon olvastam a "GÖMBÖC"ről.MÉg a képet is megkerestem.Tehát neked van takarékkályhád.Még a dán honlapon láttam szépeket.Bocs hogy félrevezettelek.Nem volt szándékos.Üdv.Szerinted Hány négyzetmétert lehet fűteni a tk -val önálló fűtésként.Köszi.
OFF a 3 centi nem hoszigeteles hanem vicc kategoria. Probalj me'g valahogy magassagot varazsolni oda es tegyel legalabb 10-et, vagy hat ha az sehogy nem megy akkor is amennyi meg kicentizheto, megeri!
Rákerestem, de a gugli nem adott takarékkályha címen magyar oldalt. Hol olvastál róla? Egyébként a "Gömböc" magyar munkanevet gondoltuk rá jónak, páran így nevezzük.
Sztem a kettő közül leginkább Promethaus ők ott voltak a mesterrel az etei kályha építésénél. :-) Kizárásos alapon túl sok helyen nem lehet az utánégető kamr, első ránézésre gond nélkül besúvasztható a tűztér mögé, annyi hogy ebben az esetben leginkább csak samottlappal lehet az égésteret elhatárolnii és jóval kisebb tömegű lesz a mag.
Üdv dpek!Sikerült idevarázsolnom a házikóm rajzát.Amint látod a két szoba és konyha közé lett tervezve a tk.A ház most 70 nm.A terasz beépitésével növekedne 80 nm -re.Úgy érzem hatásosabban lehetne fűteni a két szobát ha a tk fala helyttesitené a szobák falának egy részét.Szerinted a csövezett technológiával is be lehetne fűteni a két szobát?Úgy mint nálad? A 80 nm teljes fűtését meg lehet valósitani a tk val?Flagstaff kérdezte lehet-e kissebet , és nagyobbat?Természetesen a dán tipusból.Köszi előre is.Mindenki segitő jellegű hozzászólását köszönöm.A ház 45 cm vályog falazatú.Az aljzat még nincs szigetelve.3 cm lépésálló nikecell a terv. A födém majd később kőzetgyapottal.Az ablakok fából thermo üvegekkel de nem a legjobbak.Kell külső levegő bevezetés a kályhának?Köszi mindenkinek?
Üdv!A magyar oldalakon takarékkályhának nevezték a Gymse alacsony kályhát.Én is agyaltam merre lehet a másodlagos tűztere ?Vackor 11 vagy Promethaus segíthetne egy kicsit.
Viszont azt továbbra is fenntartom hogy kéne egy kisebb kályha is amit akár 14x14-es kéményre is be lehet kötni. Ha már idehaza az a népszerű akkor ne kelljen már a jóembernek a meglévő amúgy tökéletesen szuperáló kéményét elbontani és jó drágán építeni egy másikat mert a költség akkor egy CSK-énál is magasabb lehet mindamellett hogy akár az egész lakást szét kell túrni miatta. Nézegettem az Etén készült kályhát, elég jól van dokumentálva fotóügyileg. :-) Egy apró ám cseppet sem lényegtelen részlet nem tiszta, mert nincs róla fotográfia. Ahogy láttam a tűztér hátsó részének a dőlése 3cm/tégla. Namost. ha a 13-ik sorban van vége és a 14-ik sor téglája már nincs vágva, akkor 3cm-rel szélesebb a nyílás mintha a 14-ik sor téglája is vágott tégla lenne. Csak számolgatással kb 12cm.-es nyílás (14-es tégla nincs vágva) vagy 9cm (14-es tégla is vágott) nyílás között már van rendes különbség. Erről van valakinek pontosabb infója? No és ha van akkor megosztaná? :-) A vasáruk se a hagyományos idehaza kapható cuccok, így például érdekes lehet megoldani a tercier(?) levegőellátást a tűztérajtó felett hogy zárható legyen. van még egy olyan gondlatmenetem is hogy mi van akkor ha a jelenlegi 2,5x2,5-ös befoglaló méretű (1,5x1,5 téglányi tűztér) magot 2,5x2 téglányivá (1,5 tégla mély, 1 tégla széles) alakítom? Elvileg az oldalnézeti méret (tűztérdőlés, felső kamra keresztmetszete, beégő mérete a tűztérhez képest arányait tekintve) nem változik de a keskenyebb tűzteret lehet hogy egy jó huzattal rendelkező 14x14-es kémény is elviszi. Ha ez így működőképes lenne akkor az már igencsak alternatíva lehetne egy CSK-val szemben. No és nem utolsósorban a mintapéldányt akár a telken is meg tudnám csinálni mert ott van két szoba ami nem fűtött és adott egy 14x14-es kémény is! :-) Csak valaki erősítsen meg hogy Igen ez így fog működni! :-) A másik érdekes képződmény a stenovne honlapon található Gymse vagy mifene alacsony kályha. Azt hogy oldották meg vajon? Az utánégetőkamrát berakták a tűztér mögötti vastag samott falba?
Nem értem minek vízzel kínlódni. Ha máshová is el kell vinni a meleget kell rakni KÉT kályhát. :-) Ennyire egyszerű. Költségben az se lenne húzósabb viszont minden úgy működik majd ahogy kell.
A vizes résszel szerintem vigyázni kell, mert ha sokat leveszünk, vagyis túlhűtjük a kályhát, akkor elveszti a funkcióját. Magyarul nem fog úgy fűteni alapból. Nálam most ebben a hidegben 2x10kg-al a 70m2-t épp hogy 18-19 fokon tartja, kivéve a szobát ahol 21-22 fok van. Még egy kicsit lehet emelni a fa mennyiséget, de már nagyon nem. Ha ennek a nagy részét a vízzel leveszem, akkor még ennyire se fűt. Ennek a kályhának a csúcsteljesítménye nem olyan mint egy kandalló, cserébe folyamatosan adja, de jóval kevesebbet.
Igen. Napi 2x10 kg-al folyamatosan 60-80fok közt van. Ha ventivel rásegítek a légáramra, akkor max 5-10 fokot csökken, de tartja. Szóval van tartalék benne:-)
Valami olyasmire gondoltam, hogy betenni olyan helyre a tartályt, ahol a füst körbe tudja járni, de nem folytja el az árámlást a kémény felé. Vagy pedig csinálni egy extra burkot a tűztér mögé (a samottégla utáni hátsó köpenyt elvékonyítani, azaz élére állított téglával falazni, majd egy újabb, de füstmentes ellenben meleg levegővel teli rekeszt építeni, aminek a közepén lenne a tartály. Nekem 60-80 fokos kilépő vízhőmérsékletre van szükségem, ez menne a HMV tartály hőcserélője felé. A PF-re majd visszaosztom a 30 fokot.
Én is azon agyalgatok, hogy esetleg a pf visszatérőjét melengethetné a kályha. Nálam ez a hőmérő szerint 26 C, ha ezt megemelné mondjuk 30 c-ra, talán nem hűtené nagy mértékben a kályhát, viszont a cirkó nagyon hálás lenne érte.
Nagyon szuper a TK-d! Pont ilyet gondolok én is építeni. A kéglid is hasonló. 2 lényeges különbség lesz majd: nekem körbejárhatót kell építenem (KSZ miatt), ill. kell bele tennem egy víztartályt is, mivel HMV és PF is fog üzemelni a terveim szerint majd a kégliben, megfelelő gépészeti segédeszközökkel. Nem vennéd zaklatásnak, ha kérnék e-mailen tőled még néhány fotót a készítés folyamatáról?
A saját hozzászólásomra válaszként időközben rájöttem hogy miért nem egyezik a tűztér magassága a teljes mélységével! :-) Épp így jó ahogy van. Egyetlen dologgal nem kalkuláltam ami kb 25 cm-es csalással díjazta a figyelmen kívül hagyását. :-)
A tetőtérben ugyan így lesz. + a kályha hátulja egyben a fürdő fala is lesz, így a fürdőt a fal fűti, a szobát meg ugyan így csővel, légfűtéssel oldom meg.
Ez nem volt kivitelezhető, mivel 30-as teherhordó fal, és nem akartunk nagy rombolást. Így ugrott be ez a szellőző csöves megoldás. A fal alig érezhetően melegebb a szobába a kályhánál mint máshol. A csövön viszont folyamatosan jön a 60-70 fokos levegő. Ha kevés, akkor meg ventivel rásegítek. Akkor is alig csökken a hőfok.
Most esett le hogy tulképp mit is csináltál, eddig nem annyira értettem. :_) nem rossz. ésmi lett volna ha csinálsz egy faláttörést és azon keresztül sugárzással fűtöd a hátsó szobát? :-) Vagy ez nem volt kivitelezhető?
100-as alucső megy át a falon, és a szobában egy műanyag szelőző rács van. Alul is van egy 100-as cső a szobából ahonnan áramlik be a levegő a légrésbe. Úgy működik mint egy légkollektor vagy sörkollektor, csak az abszorber itt a tűztér hátulja. Egy 100-as csőventivel +termosztáttal még komfortosabb. Még egyenletesebb a szoba hőmérséklete a kinti időjárástól függetlenül.
egyszer elzáródott a gáz kis falumban, ahol albérletben laktunk. a feleségem a kotyogós kávéfőző alá 3 ikeás mécsest rakott. hát nem azonnal, de terjedt a kávéillat így volt, ott voltam
Lassabban növekednek ha minden igaz és emiatt kicsit tömörebbek mint a hazai fenyők. Így olvastam. :-) De alapjában véve az is puhafa mégpedig gyantás puhafa.
Ugyehogyugye! :-) Azon már törtem a fejem hogy mi lenne ha nem a nagy és széles 3 téglányi (3x12cm plusz fuga) üvegajtót alkalmazná valaki, hanem csak a kis cserépkályhaajtót. Azzal durván a kétharmadára csökkenne a tűztér szélessége. Elvileg mélység-magasság maradna, de mégis a harmadával kisebb lehetne a tűztér, a köpeny is kisebb lehetne ezáltal. A kisebb pedig ez esetben könnyebbet is jelent, két szobát faláttörésen meg egy ilyen kis kályha is kiszolgálna. Szerintem. Kérdés lehet-e ilyen módon megoldani. na ehhez kellene képletet kodozni. Gyanítom többeknél lenne igény két szoba fűtésére (vagy több szobáéra kis kályhákkal) mint egy nagy légtér fűtésére egy nagy kályhával. Ezen kívül agyalás tárgya még a dán kályha utánégetője is nálam. Addig OK hogy itt centrifugális örvénylésnek kellene kialakulnia, de sztem ezt egy négyzet keresztmetszetűben (sarkain az áramlást könnyítendő a téglákat belógatni 45 fokban) mint így erősen téglalap alapúban aminek az aljánál és a tetejénél a kiáramlást biztosító kivágás mindössze egy téglányira van. Sztem óhatatlan hogy itt ne sodorjon ki elégetlen részecskéket a füstgáz. Vagyis nemtom mi történne ha ennek a kamrának a mélysége és a magassága megegyezne és így lenne középen a kiömlőnyílás? Lehet hogy sütőként kevésbé funkcionálna de érzésem szerint még jobb lenne.
Helytelen a képlet. A gyertyában egy picit több anyag ég el. mondjuk makolj meg egy doboz gyufát vagy kettőt és gyújtsd meg. :-D A másodfokú felmelegedés garantált, itt-ot a harmadfokú sem kizárt. :-D A hőátadás a TK-nál nem annyira mérvadó azok alapján ami le van írva ugyanis ha az lenne akkor hosszú elnyújtott égést igényelne (mint a kandallónál) nem pedig gyors lefolyású intenzívet. De mivel az utóbbit igényli így elmondható hogy sájszegál. Mellesleg ahol ezek a kályhatípusok kialakultak elég ritkák a keményfák ugye.
nekem egy lasssú, de satbil égés, többet ér, hőátadás szempontból..
pl gyertya vagy gyufa. egyik ég olyan lánggal 0,5 percig, a másik meg pl 1. ugyanaz nagyjából a láng mérete. s felfűtés szempontból, nekem a gyertya logikusabb... pl a fagyott kezem a gyufától nem melegszik át... - ez a gondolat vezérel.. ergo a kályha több hőt fel tud venni....
Pontosan, és a tk azt a hirtelen hőt is fel tudja venni, nem kiereszteni a kéményen. Sőt, a száraz puha fában több kalória van mint a nedvesebb kemény fába. Szóval a puhával legalább olyan jól lehet fűteni, és az üzem idő is fele. Vagyis fele annyi ideig van veszteség a kéményben. Mire a keményfa 3 óráig leég teljesen, több a veszteség a kéményen, mint a puha fánál 1 óra intenzív égés alatt.
Még nem mértem, mert nincs arra alkalmas hőmérőm, egyet már elolvasztottam. De ha sikerül vennem valami komolyabbat, akkor megmérem. Valahogy a sütőt is meg kellene mérnem mikor ? fokos, fent a kéményben is a kimenő füstgázhőmérsékletre is kiváncsi vagyok. A galérián a kémény tisztító nyílásba már raktam be a kezem. A padka ami közvetlen érintkezik a kéménybe belépő füstgázzal, kb. 70-80 fokra melegszik fel egy nagyobb begyújtás után. A repedés átmenetileg javítva van. Új fugát tettem a repedésbe a régi helyett, így már nem igen tágul tovább, csak minimálisan, de csak akkor ha bő 10 kiló puha fát égetek el 1 óra alatt. Ha fele kemény fa, akkor már nem tágul.
Sztem tömegkályhánál ez pont nem mérvadó. A fenyő fűtőértéke is van akkora mint a keményfáé csak secperc alatt ellobban. De a fűtőérték nem függ az időtől az csak a súly függvénye. 10kg fenyő fűtőértéke vetekszik 10kg akácéval!
Aha. Hát ez a baj. Csak azért nem fogok elmenni egy jó drága tanfolyamra (ganítom erről OKJ-s papírt nem osztogatnak) hogy magamnak építsek egy kályhát, de ha már képek alapján meg lehetne építeni akkor lehetne a saját igényeimnek megfelelően módosítani rajta, vagy ha a családban még megtetszik valakinek akkor neki rakni egyet de oda is külön számítgatni meg méretezgetni kellene, nemigen van olyan lakás még egy ahol olyan nagy szinte egybefüggő légtér lenne mint nálunk.
A méretezésről szerintem nem is nagyon fogsz találni. Arról sehol nem írnak. Csak általános képek vannak. Ilyen konkrét dolgokat csak a tanfolyamon oktattak/oktatnak. Akik voltak azok tudják, illetve építenek is tudomásom szerint.
Nálunk a galériás rész (8x4m belső terület kb) van elkerítve egy szekrénysorral két szobává meg egy rendes falú szoba és egy fürdő van fent és a fallal elzárt helyeken is meleg van. Igaz nálunk van 20 centi kőgyapot szigetelés a tetőtérben. De ettől függetlenül a szobákba már nemigen jutna meleg. ha nagyon változtatni akarok nincs más hátra mint előre, kell egy folytonégő betét... Két kályha nemigen fér el még akkor sem ha a kis dánt építem. Tényleg! Annyi fényképet láttam már, van kisméretű meg nagyobb meg egész falat betöltő szerkezet de a méretezésről (égéstér mérete, égéstér felső lángterelőjének dőlése, beégő keresztmetszetének számítása, primer, szekunderlevegő-keresztmetszet igénye, a kicsinek kéményigénye) semmit nem találok napok óta. Vagy csak nem jól és nem jó helyen keresgélek? :-)
Mivel inkább ide való, így ide is beteszem a tömegkályhás újabb tapasztalatomat.
Egy bő hónapja üzemel folyamatosan nálam. A decemberi fűtés ára csak gázzal támogatás nélkül kb. 50E ft lett volna. A kályhába napi 20 kg fát tüzeltem el. Ez 12E ft. A kazánba 4x fűtöttem be kb. 30kg fával. Ez 120kg 2400Ft. A nagy hideg miatt a pf-el rásegítettem a kályhára, hogy egyenletesebben legyen meleg a távolabbi helyiségekben. Ugyan ezen okból néha gázzal is fűtöttem(főleg a fürdőszobát alkalomszerűen). Így gázból decemberre összesen 90 m3 ment el, ami 140ft-al 12600ft. Tehát a decemberi fűtésem tömegkályhával + néha gázzal és kazánnal rásegítve 27E ft-ba került.
Nagyon bejött nekem ez a kályha. Napi 2x 1-2órát megy. 10kg fenyő 1 órán belül teljesen leég. Össze vissza gyújtunk be, amikor épp ráérünk. Amikor ég a tűz olyan mint egy kandalló, tolja a meleget az ajtókon keresztül. Mire leég, addígra kezd az oldala meg a padka folyamatosan fűteni a következő begyújtásig. Egy esti begyújtás után reggel még a külseje meg a padka 30-40 fokos, a kemence meg forró. Kemény fával 2-3 órát ég, de csak fele akkora lánggal. A kályha hátulja 2db 10-as csövön keresztül 22-fokra fűti folyamatosan a mögötte lévő szobát. Egyedüli hátránya, hogy a távolabb eső szoba nem melegszik annyira fel, mivel nem konvekciósan, hanem nagyrészt sugárzással fűt. Így a távoli szobára meg a fürdőre kellett ebben a hidegben rásegíteni padlófűtéssel. A tetőtérbe is egy ilyen kályhát tervezek. Még nincs semmi, de mindenképpen valami fatüzelésű alkalmatosságban gondolkodok. Van hely is ahol a fát tudom tárolni. A kémény is adott, és 3 helyiség lesz fent összesen kb. 36m2. A kemence részét is elég sokat használjuk. Sütöttem benne kenyeret, tököt, süteményt, makarónit, pizzát, melegszendvicset. Azóta a sütőt, mikrót, meg a szendvicssütőt is kevesebbet használjuk. A fűtött padka is nagyon jó pl mikor reggeli begyújtás után egész nap nem vagyunk otthon, este mire hazaérünk még mindíg meleg a padka és a kályha, így lehet mindjárt melegedni mellette anélkül hogy egyből be kéne gyújtani. A felső üveg se kormolódik már, csak ki kellett tapasztalni hogy hogy a legoptimálisabb a huzat(hol és mennyi) Puha fánál a huzat szabályozásra kicsit igényes. Pl, volt eset, mikor 10kg. fenyővel begyújtottam, és mikor már jól égett, úgy hogy a kemence is telibe lángolt, a huzatot csak alul kapta a hamuzón keresztül, néztem a kéményt, és nagyon füstölt, pedig bent úgy látszott minden oké, mert fullon lángolt egész a kemence tetejéig az utóégető is. Aztán a kemence ajtó kinyitottam újjnyira, látszólag bent semmi nem változott ugyan úgy lángolt tovább, de kint a kéményen nem látszott semmi, mintha elvágták volna a füstöt, teljesen láthatatlan lett. Pedig fenyő volt ami kormol általában. Szóval tényleg nem füstöl abszolut.
Ezt a galériát tökéletesen kifűti a lenti kályha, a másik tömegkályha nem is ide kell, hanem ami az ajtó mögött van. Mondjuk a meleg felfelé száll, így lehet jobban fűtene felfelé mint oldalra, de félek hogy azon az ajtón keresztül 3 különálló helyiséget nem fűtene be a lenti kályha egyedül. Így fentre mindenképp kell valami fűtőeszköz. NA meg 120m2-re -10-ben már nem elég az egy kályha még ha egyetlen tér lenne akkor sem. -10-ben a ház hőigénye a tetőtérrel együtt 10kWh. A kályha meg jó ha fele annyit tud pótolni folyamatosan. -10-ben 240kW/nap a hőigény. Ezt 70kg fával lehetne pótolni. Ennyit 1 kályhába képtelenség egy nap eltüzelni. Ahoz folyamatosan kéne pakolni, de a tk nem erről szól. Szóval kell a 2 kályha mindenképp nekem. kb. 300lm3 lesz a tetőtérrel együtt. Azt hozzá kell tenni, hogy a szigetelésem a tetőtérben 0, kivéve a galériát. És csak az a kis válaszfal, meg az ajtó ami elválasztja a kinti -fok tól. Lent is azért van hidegebb, mert a szigeteletlen plafonon keresztül elmegy felfelé a meleg. Hiába van a fal 10centivel szigetelve.
Kis vaskandallót meg elvből nem akarok.(Egyszer már volt, eladtam) A kandallót meg nincs aki rakja, egész nap nem vagyunk otthon. Cserépkályhát szintén nem akarok, a tömegkályhába meg belezúgtam, így egyértelmű hogy fentre is az lesz, csak sütőajtó nélkül és kisebb tűztérajtóval.
Olvastam odaát a kandallós topicban a fűtési tapasztalataid és megörültem mikor láttam hogy galériás féle a felső szinted mert nálunk is ilyen de aztán az öröm addig is tartott mert írod hogy fentre is akarsz kályhát vagyis feltételezem nem sok meleget juttat föntre. Bár nem olyan jelentős mennyiséggel fogy több fa nálam (30kg körül egy nap, mostanság kicsit több enyhébb időben kevesebb viszont két szinten van meleg) kandallóban gondolkodtam hogy mi lenne ha kiváltanám tömegkályhával, végülis a tűztérbetét eladható a csövezéssel együtt, de ha a felső szintet nem fűti ki akkor pont nem ér semmit nálam. Föntere csak ezért nem építenék még egy kályhát, főleg hogy ahhoz már új kémény is kellene meg statikailag nem tudom mit szólna hozzá az épület. Az egyetlen érv mellette az hogy nem kell folyamatosan rakni ami így hogy az asszony otthon van a gyerekkel nem gáz, de előbb-utóbb el kell mennie dolgozni és akkor nem lesz aki rakja, kihűlt lakásra meg (ha nem megy a gáz) nem jó dolog hazamenni. Így hát egyelőre nem tudom mi lehetne a megoldás.
First of all, BUÉK! Másodsorban, az lenne a gondom, hogy nem tudom, ki kivel van.....ki szervezi az építőtábort a nyáron. A korábban Prometheus által belinkelt oldalon a megadott emilre írtam levelet a részvételi szándékomról, de még nem kaptam visszajelzést. Sok mindent szeretnék csinálni 2009-ben, többek között egy tömegkályhát is építenék az újonnan épült KSZ házamba. Minden elméleti és gyakorlati infó nagyon fontos lenne. Magam és 80 éves köműves nagypapa építenénk kettesben, home made. Kéménnyel együtt.
A képen a kályhát mi építettük, de nem nálunk üzemel. A begyújtásról:Ebben a kályhában a fotózáskor száraz akácfa, és a tulajdonos által szerzett száraz raklap darabok égnek.Fontos, hogy mindig felülről!!!! gyújtsunk be és az is, hogy az égetni kívánt famennyiséget egyszerre pakoljuk be. A kályha biztosan kormolódni fog ha "pakolgatunk" rá.A begyújtáshoz hasznos a "rózsaszín" begyújtós (mi ezt használjuk), a papír viszont nem mert kormoz és füstöl. 3-4 begyújtásonként érdemes 1 evőkanál asztali sóval megszórni a fát, meggyújtás előtt A samott kötőanyag Rath-os C-30 habarcs, a téglákhoz a szokásos kályhás agyaghabarcs megfelelő. Nem a fa milyensége a lényeg hanem, hogy száraz legyen. Finnországban sok nyírfát használnak, nálunk az akác és a tölgy, bükk a hozzáférhető. Szerintem a nyír, nyár ebből a szempontból mindegy. Amit ne tegyünk bele:olajos vasúti talpfák, kátránnyal átitatott villanyoszlopok stb...
Köszi szépen. Tegnap vegyesen raktam 10kg fát fele fenyő fele kemény fa. A felső ajtót lepucoltam, csökkentettem a kémény huzaton. Mire leégett nem lett kormos, csak átlátszó vékony réteg ment rá, amit ronggyal simán le lehetett törölni. Szóval alakul. Mivel csak 2 hete megy, idővel talán fog még javulni. Egy- egy nagyobb begyújtás után a korom is szépen eltűnt az utóégetőről és kifehéredett, csak utána egy roszabb begyújtásnál visszakormolódik.
Tisztelt Promethaus.A képen látható kályhába milyen fával tüzeltetek?Irtad hogy a fenyő nem túl jó a gyanta tartalom miatt.Helyette melyik puha fa lenne még ideális?Melyik puha fának van a legtisztább égése?A keményfák közül az akác az egyik legtisztább égésű.Köszi előre is.
A múltkor már tettem fel kérdést de nem címeztem konkrétan senkihez. Most tőled szeretném megkérdezni, hogy milyen kötőanyagot használtál a samottéglához és milyet a külső falazathoz? Válaszod előre is köszönöm.
Az általunk készített kályhák tapasztalataiból: A tűztér kb. a 2. héten ég ki fehérre, és vele együtt a tüzelő ajtó is mindig tiszta így az üveget nem kell pucolni.A sütőtér sokkal hosszabb idő alatt ég ki, kb. 1 hónap.Addig sajnos az üveget pucolni kell, és belül kormos.A kiégés ideje függ a kályha tömegétől, de a fehér sütő csak száraz fával érhető el. A fenyő gyantás,hirtelen nagy lánggal ég a gyanta kicsapódik, szikrát vet, szennyezi az üveget.Nem ajánlott,de különben működik.Fenyő tüzelés mellett nyílt sütőben sütni nem célszerű mert az ételnek ízt kölcsönöz. Az, hogy a sütő kiégjen fehérre több dolog határozza meg:A méretezés a kéményhez, huzatviszonyokhoz.Meg kell határozni milyen tűztér az ideális a helységben ,hány soros legyen a tűztér dőlése tehát milyen magasra égjen fel a láng, kiszámolni a torkot stb....
Próbáld vegyíteni a fákat, mondjuk fele keményfa fele fenyő. :-) Hátha akkor nem is kormol majd és az utánégetőben is lesz rendes láng plusz nem is ég majd le olyan hamar mint önmagában a fenyő.
Nekem a sütéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Egy normál 10 kg-os esti begyújtás után reggel még megsül benne a tojás? Mert nálam a sütő része úgy vettem észre hamar kihül. Szinte csak közvetlen a fa leégés után pár óráig lehet használni érdemben, utána már csak melegít. Lehet hogy a mögötte lévő szoba levegője hűti le, mivel nekem a tűztér és az utóégető hátulja közvetlen fűti a szobát? A mag és a hátsó fal közt áramlik be a szoba 20-22 fokos levegője, és felül meg be 45-65 fokos levegő. Szóval hátul a 2 fal közti légrésben kb. 60-70 fokos levegő van.
Még egy kérdésem lenne, hogy a salgótarjáni Kiss-féle nagy kemence ajtó másnak is kormolódik? Vagy csak az a gond hogy eddíg mindíg puha fenyővel tüzeltem? Próbáltam kemény fával is. A kettő közt azt vettem észre, hogy a fenyő fele idő alatt nagy lánggal ég, úgy hogy az égési idő középső szakaszán telibe lángol az utóégető is, a keményfánál meg szinte csak a tűztérben van láng, felül csak néha kisebb lángnyelvek, és 2x tovább ég. A puhafánál meg sokat pattog a szikra, amit felkap a huzat, és teleszórja az utóégetőt. Amúgy nagyon meg vagyok elégedve vele. kb. bő 2 hete üzemel, és napi 7m3 gázzal kevesebb fogy úgy, hogy átlagba 12kg fát tüzelek el. Havonta kb. 20E ft-al kevesebb a gázszámla és melegebb van bent. A hőérzet hasonló mint a pf-nél, csak itt annyival jobb, hogy a kályha körül melegebb van, és oda lehet ülni melegedni a meleg padkára. Illetve még ég a tűz az ajtón keresztül nagyon tolja a meleget, így a felette lévő galéria ami pf-nél 18-20 fokos volt, most 22 fok van. Még a tüzeléssel kell kisérleteznem, hogy a huzatot hogy állítsam, mivel nagyon jó a kémény huzata.
Szia, Tkályha topic igen tiszteletre méltó módon nem anyagi természetű témákról folyik. Nem szeretnénk megsérteni az oldal tagjait, és rossz irányba terelni az oldal tartalmát. Írj emailt, privát üzenetben természetesen szívesen válaszolunk. Különben mindenkit bátorítunk a tömegkályha építettésre és építésre, igen bevált hasznos fűtőszerkezet, a tulajdonosok dicshimnuszokat zengenek róla, akár a fűtés, akár a sütés terén.
Korábbi Hsz-odban írtál illetve képpel is ilusztráltad az utánégető "levegőztető" berendezését, költségeid hogyan alakultak?
Már kaptam egy ajánlatot egy ilyen kályhára /dán verzió/, ott azt írta a mester, hogy más, egyszerűbb módszerrel van megoldva a légbevezetés, de nem zárta ki ezt a megoldást sem.
A többieket is kérdezném, hogy kinél hogy lett megoldva ez a kérdés,
A kéményseprőknek csak a pénz kell mint írtam, ha kész a kályha nem lehet látni hol van ráköve ugye?? Kb 7éve vettem 3x9 fokos létrát kicsi volt tehát visszavittem és levásároltam mert nem volt 3x11, t húztam halasztottam és most nyáron vettem meg . Van az 1 ik fürdőbe 1 konvektor külső kéményes, a meglévő létrák kicsik voltak ,tehát sok év óta most először ellenőrizték holott évente 2x kellene akkor miről beszélünk????????? Ja és a pénzt úgy szedték be mintha minden rendben lett volna. Elmegyek a megrendelőhöz hogy rákössek a Wireless hálózatra és fölvagyok háborodva ha nincs létra, hosszabító,fúró,forasztó,RJ45fogó stb. a kettő között mi különbség van???????? Már kezdtem elfelejteni ezeket a kib*** kéményseprőket. A törvény úgy rendelkezik, hogy kötelesek ellenőrizni a kéményt, akkor lehetne azt is hogy gombazós szezonban a hűtőt is ellenőrizni kell hogy nincs e mérgező gomba v szalmonelás étel a hűtőbe a 2között van különbség???????? Vagy sorolhatnám.
Nem, sajnos nem is tudtam róla akkor még, hogy téglából ilyen hejre kályhákat lehet építeni. A topicra is véletlenül bukkantam, de gyorsan rájöttem, nekem ilyen kell. De elszánt vagyok, infót gyűjtök, jövőre építek/építettek. 1 kérdés: a kéményseprők, hogyan viszonyulnak az alsóbekötéshez?
Én a kályhával megvagyok torpanva , a kéményem nagyon elvan szurkosodva, ezt előbb kikellene égettetni (főfalban futó kémény). Tavasszal amikor a kéményseprők voltak jeleztem, de ők csak nyögtek hogy talán a ház is kigyullad stb. de megígérték hogy jönnek. A legnagyobb hibát amit elkövethettem az volt , hogy kifizettem az egész évit , és nem hogy nem jöttek de még ősszel is elkerülték a házunkat. Úgy hogy ez van most ismét Ausztriában vagyok dec 4. óta. Talán tavaszra elkezdem de már semmit sem merek mondani. Új kémény kihúzása pedig elég necces 2 födémen kell keresztülmenni , az alsónál már 1értelmű hogy nem tudom a sarokba betenni mert ott van a gerenda 40cm kellene elhagyni az viszont már nagyon csúnya lenne.
Az égés zajlik akár 90 fokon de ez nem azt jelenti hogy a samott elületi hőmérséklete is annyi. Ami kandallóban megeszi a samottot sztem az az hogy ráül a korom majd begyúl és parázslik. Nekünk az előző nyitott tűzteres kandallónkban ez nagyon látványos volt, rendesen látszott ahogy fogy el a samott amikor a koromlerakódás elkezdett beizzani. Ahol csak meleg érte ott nem volt semmi gond a samottal.
Nem a hamujára gondoltam hanem a fekete faszéndarabokra. Bár lehet nálad nem maradnak ilyen darabkák, nálam van hogy megmarad el nem parázslott faszén. Jelentős a különbség fenyő és keményfa között. A keményfához elvileg kevesebb levegő is elég mert kevésbé intenzíven gázosodik,de a TK-nál nem a leghosszabb égésidő a cél hanem a minél tökéletesebb kiégetése a fagázoknak. Szal sztem toljad neki a levegőt hadd bömböljön! :-)
Mindig küldés után jut eszembe valami. írtátok, hogy a kályhába akár 900 C is lehet. a kandallósok meg olyasmit írtak, hogy a samottal bélelt tűzterekben a samott idővel szétég és cserélni kell, pedig ott kisebb a hőfok. Nem kötődés csak szeretném alaposan körüljárni a témát.
A fenyő az már csak ilyen. iszonyú erős lánggal hirtelen elég, marad némi parazsa,de az se sokáig izzik. Ha véletlen marad elégetlen fenyőszén darab a tűztérben nézd jól meg. Könnyen kenődő,könnyű anyag. Ugyanakkor mondjuk a gyertyán szene rendesen kemény és kopogós,egyáltalán nem olyan kenődős-zsíros érzésű. Az meg hogy nagy lánggal, szintén a kis sűrűségének köszönhető, egyszerre nagy felületen tud elgázosodni a fa így sok fagáz szabadul fel és gyorsan.
Na ez egy újabb ütős érv! Maradt vagy 3-4 m3 építési fa hulladék, az asszonykám már beigérte, hogy kivág a fával együtt a házból. Mostanság rengeteg fát szereztem, nagyrészt kőris meg nyárfa 5-25 cm átmétő között. Teljesen ingyen, akkor gondolom ezt is lehet neki vidáman adagolni.
Más: ezekben a kályhákban egyéáltalán nincs lerakódás, nem kell őket x évente átrakatni, mint a csk-t?
Ebben van valami, mert ez a fenyő iszonyúan ég, lehet hogy csak a jó kéményem miatt, sokkal nagyobb lángon és nagyobb hővel, igaz viszonylag hamar le is ég. Kemény fával kisebb lángon ég, de jóval tovább. Szerintem a tömegkályha kimondottan szereti a nagy gyors erőteljes égést, és ezt is tökéletesen elraktározza, szóval a nagyobb égés nem jelent nagyobb veszteséget, mert fel tudja venni, és nem engedi ki a kéményen. A keményfa viszont a hosszabb égés idővel, egyenletesebbé teszi a hőingásokat. Legalábbis ezt vettem észre, hogy hosszabb idejű kisebb égéssel egyenletesebb a kályha és a levegő hőmérséklet is. Amúgy tartósan még nem próbáltam csak kemény fával. De mihelyt kiszárad akkor kipróbálom. A fabrikettel is hasonló a tapasztalat mint keményfával.
Amúgy az a fixa ideám, hogy a tömegkályha eleve puhafára lett kihegyezve, bár lehet, hogy tévedek. Dániában nem tudom milyen fák dominálnak, de Finnországban a fenyő és a nyír, mindkettő puhafa.Gondolom ott is azzal tüzelnek, amilyük van.
Volt nem olyan régen egy workshop, ott elég sokan voltak. Talán lehet közöttük vállalkozószelleműt találni, ha visszaolvasol, van valahol link, ott biztos el lehet érni a szervező(ke)t, lehet tudnak segíteni. itt
Hasonló a szitu nálam is. A "leendő kandalló alatt kihagytunk kb 80x120 cm területet a pf-el, de mint írtam egyre jobban tetszik a tömegkályha és lehet, hogy annak nagyobb terület kell.
3 kiló az nem vészes ár. Igazából én csak a kandallóbetétek áraihoz tudok voiszonyítani, de a kályha Sk kivitelezéshez még gyüjteni kellene erőt, igazi mesterek még nincsenek, ha meg lesz az nyilván szerénytelen árakon fog dolgozni
Olyan 2-300 ezret írtak régebben, sk kivitelezéssel, legalábbis én most ezzel számolok. dpek biztos hoz pontosabb számot, ő most építette. Nekem lehet lesz + költségem is mert a padlófűtés nem tudom meddig ér ki. Ha minden igaz, éppen megúszom a fél nappali felverését :) Eredetileg kandallót terveztek oda, és nem került alá pf, de, hogy pontosan hol húzódik a határ azt még meg kell kérdeznem a régi tulajtól.
utolsó lényeges kérdésem: a tömegkályha mennyire kényes a tüzelőanyagra, Konkrétan a megmaradt építési fenyő hulladékot tisztán vagy egyéb normál tüzelővel keverve bírja-e. Eddig a vízteres kandalló volt a favorit, most már egyre jobban tetszik ez a kályha talán árban nem is lenne sokkal erősebb. Kivülre gondolom jó a bontott tégla is. /azt viszonylag könnyen beszerzem/. A samott az már erősebb illetve azok a speciálias levegő beeresztők. A kötöanyagok költségéről még nincs infóm.
A kályha tulajdonosokat kérdezném, hogy mennyi kb az anyagköltség?
Kell hozzá néhány marék agyag a téglák ragasztásához, ami nem könnyű és ugye a kisméretű téglából 400db körül ami megintcsak nem könnyű meg néhány samottégla aminek a súlya szintén nem elhanyagolható. :-)
Ja igen, a kérdésed tulajdonképpen az volt, hogy a cserépkályha és a téglakályha hasonló-e. Szerintem igen, de ezt tényleg az tudná megmondani, aki ilyeneket épít.
A csk topikban épp ilyesmiről folyik egy diskurzus, de gondoltam, miért ne itt beszéljük meg... Szóval szerintem a legfontosabb különbség a függőleges járat elrendezés, a csk vízszintes járataival szemben, és így a teljes lángoszlop többnyire kanyargás nélkül egy szűk toroknál koncentrálódik, így egy extrém magas hőmérséklet alakulhat ki, ami a faelgázosítás alapfeltétele. Ebben szakaszban gondoskodnunk kell némi levegőfeleslegről, anélkül, hogy a gázokat visszahűtenénk, és úgy intézzük, hogy elegendő időt tölthessenek így együtt, így megtörténik az utóégés. Tehát amennyiben egy cserépkályha vagy téglakályha elég nagy tömegű és a belső elrendezése lehetővé teszi a faelgázosítást, akkor nevezheted akár tömegkályhának is.
Nem pont ide tartozik, azért megkérdem. a téglakályha működése hasonló a cserépkályháéhoz? Esetleg valaki találkozott már ilyennel, tapasztalatok? A kandallós topikban sajnos nem igazán tudtak segíteni a többiek. Amúgy a tömegkályha is nagyon tetszik /főleg a hatásfok/, és nem semmi, hogy van itt egy-két ügyeskezű, akik sk. megépítték maguknak.
Ahova én szándészom építeni, ott egy tömör kistégla elválasztó fal van (fél tégla széles, vakolatlan). Ami a leendő "lépcsőház" és a nappali elválasztója, egyébként egy légtér. Ezek szerint a kályha közvetlenül érintkezhet ezzel a - kvázi hőleadó - felülettel? Vagy jobb lenne, ha fényképeket hoznák?
Ha ragaszkodni kell a téglalap alaprajzhoz, mi történik, ha a kályha mellé, egy levegővel tali üreget falazok (rajton A1)? Rajzoltam egy móricka ábrát:
A két fal közé építésnél vigyázni kell, nehogy túlságosan nagy hőleadó felület kerüljön a válaszfal takarásába. Egy lehetséges megoldás a válaszfal egy téglányira történő elvékonyítása, kétoldalt, a kályhától 10-15 cm szélességben. ebben az esetben nyugodtan egybeépíthető a kályha külső köpenye és a fal.
Szerintem igen. De ha van valahol pl a fürdőben vagy az előtérben egy szellőző, akkor esetleg elég azt a helyiséget arra az időre kinyitni a szoba felé.
A kályhát két helyiség közé a falon keresztül akarom építeni. A hőtágulásra mennyi helyet kell hagyni a fal és a kályha között. 1-1 cm elég lesz? Összesen 120cm helyre kell, hogy beférjen. Ez lehet a kályha szélessége max.
Köszi a véleményeket. Ha a hozzászólásaitokat figyelembe véve újra gondolom a dolgot akkor igazatok van. A szellőztetés szempontjából pedig a lakás belső ajtajai nem lesznek zártak mert minden ajtón kell, hogy legyen egy "macskajtó", hogy a cicók szabadon tudjanak közlekedni.
Csatlakozva az előbbiekhez - a tégla-, cserép-, tömegkályha nem egy folyamatosan üzemelő "készülék" max. 2 x 2 órát használja a ház levegőjét egy nap alatt. Ezért kiépíteni egy külső levegőbevezetést nem biztos, hogy szükséges, hasznos. A mai kandallóknál a megnyújtott égési idő miatt szokták javasolni -főleg ha ez a főfűtés és kvázi egész nap ég benne a tűz -, de ott is előmelegített levegő kerül a tűztérbe.
Ez is csak egy vélemény - én nem foglalkoznék vele.
Ne vedd okoskodásnak, de ha a lakás elhasznált levegőjéből nem nakarod visszanyerni a hőenergiát (pl. rekuperátorral) és azért tervezel némi szellőztetést, akkor a külső légbevezetéssel véleményem szerint több a kár, mint a haszon. Ha már úgyis kiszellőztetnéd valahogy az elhasznált levegőt, miért ne "hasznosíthatnád újra" a kályhád égési levegőjeként? Hiszen ez valószínűleg stabilan kb 20 fokos, szemben a kintről beszívott változó hőmérsékletű, de mindenképp hidegebb levegővel. Ha a kettőt összehasonlítod a kályhában elérendő minél magasabb hőmérséklet szempontjából, nem kérdés, melyik az előnyösebb. Tekintve, hogy ez egy szakaszosan üzemelő eszköz, a begyújtáskor is gondod lehet, ha jó hideg van kinn. Egyébként a kályhád levegőigénye kb azonos a lakásod napi szellőztetési igényével, szvsz botorság lenne ezt a két dolgot nem összehangolni. Száz szónak is egy a vége, nem vagyunk mi koraszülött csecsemők, miért kellene inkubátort csinálni a házunkból? Én a helyedben nem szopnám be ezt a külső levegő bevezetést. A dolgok természetüknél fogva egyszerűek, csak mi tesszük bonyolulttá. Persze tekintsd ezt egy véleménynek, javaslatnak a sok közül, csak gondoltam, hátha megkíméled magad egy talán felesleges bonyodalomtól.
Gondolj bele közel hasonló, valamivel kevesebb friss levegő kell mint ami kéményen kimegy. Tehát szerintem minimum 1,5x annyi keresztmetszet kellene (ha közel van a fal és kályha talán 1x is elég)mint a kémény hogy ne keljen a kályhának a szívással is foglalkozni . Érdemes ezzel foglalkozni ? Üdv trasgo
A házunkon már kicseréltem az összes ablakot műanyagra, ami tudottan tökéletesen légmentesen zár. Az égési levegő bevezetését ezért akarom külön csövön direkt a kályhába vezetni. A házat bővítem jövő évben - ha megérjük - és a igy a csövek elhelyezése nem olyan nagy munka. Kész házban utólag beépíteni nem is olyan egyszerű és nem kis munka de megoldható. A kályha elhelyezése és a lakás alaprajza alapján lehet egyedi megoldást találni.
A hátsó járatot a kémény tisztító nyíláson egy hajlékony cucával, mint a kéményseprőknek van. Enyhe kanyar van csak benne, be lehet nyúlni a padka felől.
Köszi a képet. Szép munkát végeztél. Közben beugrott a megoldás. A hamutér két oldalára vezetem a csöveket a füstcsatornák alá. Ott rozsdamentes lemezből készített terelőn keresztül vezetem át a levegőt közvetlenül a rostély alá. A füstcsatorna alja pedig lejteni fog a fűtött padka felé. Így ha kell akkor hamuzni is lehet akadálytalanul és a levegőcsatorna is tiszta marad.
További kérdésem, hogy az utánégető " kemence" rész tetejét milyen megoldással készítetted? Az áramlást segítő boltívet falaztál vagy samott lapokkal fedted le? Agur
Középen van a hamuzótér, ott kell bevezetni a levegőt, alulról vagy elölről. Onnan kapja az összes levegőt alulról a hamuzórácson keresztül. Arra voltál kiváncsi hogy hova vezesd a kintről jövő friss levegőt nem? Bacsi ha elértettem.
A tömegkályhámba az égési levegőt a házon kívülről az ajzatba épített csatornában akarom bevezetni. Van-e valamelyikőtöknek olyan rajza vagy fényképe ami levegőcsatorna és a hamutér vagy tűztér csatlakozását ábrázolja?
Én úgy csináltam hogy a 10kg helyett csak 5 kiló fát égettem el. Az hogy hány fokos gőzöm sincs. Az első nap épp hogy átlangyult belül, kívül semmi. Tegnap a 2. begyújtás után, már kívül is meleg volt, de csak a 2 oldala meg a hátulja ami a szobát fűti. Ma reggel még majdnem forró volt belül a tűztér. Hétvégére gondoltam hogy kilónként feltornászom 10 kg-ra a napi adagot. Vagy még ez is túl gyors neki? Lehet hogy inkább a felső ajtó nyomta meg mivel rá volt építve szorosan a külső fal. Oldalt meg alul jó.
Az már akartam kérdezni, hogy ezeket nem kell szép lassan, növekvő terheléssel befűteni. Eddig csak nagy kemence begyújtásnál segédkeztem, ott ki volt adva, hogy első 3 nap max 170 fok. Az hogy e fölé sikerült mennünk az más tészta...
Az utóégetőbe lentről csak egy keskeny nyílás van teljes szélességben. Viszont van egy gondom vele. A fenti boltívtől középen felfelé megrepedt. Minél feljebb van, annál nagyobb a repedés. Lehet a felső ajtó nyomta szét? Vagy a tűztér? De az nem lehet. Eddíg mind a 2 begyújtásnál repedt, amikor már jól égett úgy 40-50 perc után. Remélem nem esik szét. Talán az a gond, hogy a fenti boltívet ráépítettem az ajtó boltívére? Meg az oldalsó téglák szorosan a felső ajtóhoz érnek oldalt? Ha már nem reped tovább, kiveszem azt a pár téglát, és újrafalazom. 1-2-3 miliméterről van szó csak.
2 helyen megy be a másodlagos levegő. Lentről a hamurácsnál mindjárt elöl a hamuzóajtón keresztül A másik a tűztér ajtón van nyitható zárható levegő beeresztő.
a nyil helyén lenne a kályha
Ezen a képen 1 hónapos kályha van fotózva. Itt már tökéletesen kiégett a tűz, illetve a sütőtér is.
