Kazup: Magyar ragadványnév. Alapja egy, az észak-keleti nyelvjárásokban élő kazup tájszó, melynek jelentése Ballagi (1873) szerint: ’faháncsból készített kétfülű kosár (melyben leginkább szemetet tartanak)’, az EWUng szerint ’fakéregből, háncsból készült kis puttony; kisebb fajta kosár’, szinonimák: kadlup, kászu, kászli, gyób. A magyar tájszó az ukrán козуб (kozub) ’fakéregből készült edény, kosár’
A név motivációja talán foglalkozásnévi: ilyet készítő személy. De nem zárható ki az sem, hogy az elnevezett életkörülményeire utal (pl. jellemzően háncsból készült kosarat használt [netán a szegénysége miatt?], míg mások vesszőből fontat). Esetleg szavajárási név: a kazup szót használta az illető, míg a környezete a kosár, kas stb. elnevezéssel élt.
Ugyanakkor Ballagi hozza a kazupol igét is ’1. földhöz vág, legyűr, leteper; 2. vkit páhol, püföl, ver’ jelentéssel. Eszerint az sem teljesen kizárt, hogy a Kazup ebből való visszaképzés, és verekedős személyre utal.
Kuba: Vö. amanibhavam #7237. A szláv Jakub ’Jakab’ személynév Kub- csonkolt formájához járult az -a adaptív végződés. A szlávon belül a szlovák-lengyel-morva-cseh csoportra szűkíthető az etimológia (a még lehetséges [kárpát-]ukránt azért zárom ki, mert ott az -a adaptív végződés férfineveken nem tipikus).
A név szlovákul tipikusabb Kubo változata – amely vezetéknevet is ad – ár említésre került korábban az alábii nevek kapcsán: Kubicza (#141), Gubo (#825), Odran (#2880), Kupovits (#3525), Kupcsik (#4403), ill. Coubeau (#4404).
nem tudjátok, hogy van-e --legalábbis ami az legújabb kort illeti-- valamiféle központi anyakönyvi nyilvántartása a magyar katolikus egyháznak?
Azaz, ha teszem azt, 100%-osan tudni szeretnék, hogy valaki meg lett-e valaha Magyarországon keresztelve, akkor elvileg az összes plébániát végig kéne kérdezni, vagy van valamilyen központi nyilvántartásuk, egységes regiszterük?
Akkor azóta vannak benne az ősök. Vmi ez előtt is volt, ha nem is ilyen precíz, mert vannak nevek bőven a Mohács körüli évekből is. Lehet, hogy tized lajstromból, majd utóbb a török defterekből, de vannak szép számmal. Mint 1583-ban a váci vámnál a török vámos feljegyezte az ott ökröket áthajtó szegedi tőzsérek nevét, úgymint Borsos Ferenc, Balik János, Vas Gergely, Tót Antal, Kis Jakab,Nyeregjártó András és Gergelfi Albert voltak például...
Azt az anyakönyvet 1663. június 3-án nyitották, s vezetése nem volt folyamatos, hanem 1696-ig ill 1746-ig terjedő (Forrás), de ettől még értékes nagyon és a kezdeményezés is figyelemreméltó.
Vmit akkor is írhattak a nagy könyvbe a helyi ferences barátok, ami megmaradt. Kamill testvér szerint vagy 4 m helyet foglalnak el a polcon ezek a régi könyvek, amiket most digitalizáltak. Lehet, hogy ő se ismeri őket olyan pontosan, mint egy levéltáros, csak úgy nagyjából, hiányosan. De vmi van, mert ilyesféle könyvekből is tudtak nagyon sok szegedi családnevet összeszedni a későbbi utódok. Másik, még hasonló korú templom nem is maradt épen a városban.
A ferences kolostor és templom 1503-ban lett felszentelve, ez tény. Azóta megvannak benne, (Kamill testvér szerint)az ilyen adatok. Ezeket digitalizálják manapság, többek között a kutatás céljára is. Hogy ez most mennyire pontos vagy mennyire nem, ennél többet nem tudok róla, csak ezt a keveset. Ha készen lesz és betekinthető, bele fogok nézni, az tuti!
Talán ez is ide tartozik, hogy hallottam, a szegedi ferences templom (Mátyás templom) több, mint 500 éves anyakönyvi anyagát digitalizálják most. Akinek tehát vmi emléke van, hogy vmi őse 1503-óta itt lett jegyezve valamiképpen, az 1-2 hónap múlva számítógépen is kershet utána...
> van-e a lengyelnél közelebbi, Gömörben beszélt szlovák nyelvjárásban olyasmi, ahogy az a fórum írja: <Polish "ściekło" what means "flown down slowly> ?
Ipolyon inneni szlovák lévén nem ismerem a gömöri szlovák nyelvjárás csínját-bínját, de nem is kell, az idézted forrás következő bejegyzése ezt meg is válaszolja, csak az orosz megfelelőkkel: „Coincidence of стекло (material) and стекло < стекать in Russian and Polish is nothing more than a fortuity.”
Itt az a játék van, hogy az or. стекать ’lefolyik, lecsurog’ (< с- igekötő + текать ’folyik’) igéhez a -ло eszköznév-és helyképzőt tennék hozzá, így kapnánk egy стекло szót, de ennek várt jelentése ’amivel le lehet folyatni; ahol le lehet folyatni’, nem pedig ’az, ami (lassan) lefolyik’.
A szemantikai problémán túlmenően más is van: az orosz keleti szláv nyelv, a lengyel és a szlovák nyugati. Egy fontos különbség a két csoport között, hogy a fenti keleti szláv -ло képző megfelleője a nyugati ágban -dlo (le. -dło), vö. мыть ’mos’ :> мыло ’szappan = amivel mosni lehet’ ≠ szlk. mydlo <: myť ~ le. mydło <: myć. – Így a szlk. stekať ’lefolyik, lecsurog’ igéhez *stek…dlo forma képződött volna.
A további csavar ott van, hogy a fenti képző a szótőhöz járul, amely mind az or. стекать, mind a szl. stekať esetén a-ra végződik, így szlovákul stekadlo az eredmény. Vö. szlk. lietadlo ’színház = az, ahol néznek, figyelnek’ <: dívať sa ’néz, figyel’, lietadlo ’repülő = amivel repülnek’ <: lietať ’repül’.
> mennyiben merülhet fel e szerint mégis az 'üveg', annak délszláv alakja, mint eredet.
Én kizártnak tartom: nincs alapunk, hogy k > h hangváltozást tételeznénk fel egy steklo szóalakban.
> (Glass nevű angolok és Glas nevű németek is vannak, nincsenek viszont Sklo nevűek.)
Van viszont Sklenák, Sklenčík: a szlávban ritkább az, hogy a képző nélkül lesznek az iylen közfőnevek személynévvé. Sőt a horvát telefonkönyvben sem leltem puszta Staklo vezetéknevet (bár nehéz volt a sok üvegiparos közt eligazodni).
> A comb mintájára történt rövidülésben/csonkolásban mi a kései alak? XVII. sz. 2 fele előtti?
A stehno ’comb’ esetén – de ide vehetném a steblo ’szár’ – nem rövidülésre/csonkolásra gondoltam, hanem ez éppen alternatív lehetőség volt a rövidüléssel/csonkolással szemben: kontamináció, azaz a hasonló hangalakú szavak hatására módosul, azokhoz hasonul az eredeti szóforma. Ez elképzelhető recens 8az utóbbi 1-2 században lejátszódott) eseményként is.
A rövidülésen/csonkoláson azt a folyamatot értettem, amely a személyneveknél természetes: a teljes alakból csak a név eleje (vagy vége) marad meg 8amelyhez még kicsinyító képző, vagy adaptív végződés járulhat), vö. János > Jan- > Jani ~ ? Stehlík > Stehl- > Stehlo. Hogy XVII. sz.-i adatot találtál, az talán már elég korai ahhoz, hogy ezt a folyamatot is feltehessük.
Ad Montvajszki: Csatlakozva Kis Ádám 7221-hez, én úgy vélem, hogy a Montvajszki családnév a magyar Montvai vezetéknév szlovákosodott változata. A Montvajszkit a magyar telefonkönyv Szarvasról és Ináncsról adatolja. Ezek közül az első szlovák település, a második pedig nem messze esik a bükki szlovák településektől. Ugyanakkor a Montvai név a telefonkönyv tanúsága szerint a Mátra-Bükk-Jászság környékére koncentrálódik. Az a forgatókönyv elképzelhető, hogy egy magyar Montvai mátrai, bükki szlovák környezetbe betelepült, ott a neve szlovákosodott* (majd onnan is továbbvándorolt ismét nem messzi magyar környezetbe).
Ezzel tulajdonképpen a házi feladat „honnan ered” kérdése teljesítve is van: az Északi-középhegység magyar-szlovák vegyes lakosságú részéből származik.
Más kérdés, hogy a magyar Montvai honnan eredhet. Én tkp. itt is csatlakoznék Kis Ádámhoz hive meglátásával ellentétben. Ez a forrás <[link1}> nem említi, hogy a helynévnek lett volna -v-s formája, és -v- másodlagos beszúrását sem érzem életszerűnek. Emiatt a magyar telefonkönyv Montai ~ Montay neveit is a Montvai ~ Montvay egyszerűsödéséből vezetném le inkább, mint fordítva.
Adatolható viszont a telefonkönyvben a Montovay forma: ebből a kétnyítszótagos szabállyal levezethető a Montvai ~ Montvay. A szlovák telefonkönyvben van Montoy (olv: Montóy) tétel: ez utóbbi is a Montovayból magyarázható inkább (-ova- > ou > -ó-) mint a Montvayból. tehát feltehetünk egy *Montova nevű helynevet, amely nem feltétlenül azonos az olasz Mantovával. E helynév alakja lehet, hogy inkább *Montava volt, így a szláv Montavský, Montawski nevek is idevonhatók. Ha a rekonstrukció *Montovo ~ Montowo, akkor pedig Lubawától délre ilyen néven adatolható is a mai térképről. — Ezzel nem azt mondom, hogy ez a helység volt a forrás, csak azt, hogy a magyar nevek gócához közelebb lehetet ilyen szláv esedetű helynév, amelyik azóta eltűnt.
* Kiegészítő infó: a magyaros Motvajszki csn.-nek megfelelő szlovák forma a szlovák telefonkönyvből nem adatolható. Így valószínű, hogy ez a szlovák forma a mai Magyarország területén alakult ki.
A Montvai/Montvajszki bennem is felmerült, de nekem a Mantova eléggé valószínűtlennek tűnik.
Kiss Lajosnál szerepel egy Nagymontaj nevű helységnév. Nem lehet, hogy inkább valami ilyesmi lehetett? Nem tudom, hogy a v ebbe belekerülhetett-e egyáltalán.
A Stehlik- Stehlo feltételezett rövidülés kapcsán két kérdésem van:
1. Lehet, hogy profánul hangzik, de nekem először (és egyedül) az 'üveg' ugrott be, gondoltam nem írok be ilyen 'légbőlkapottat'. Most, hogy van válasz, utánanéztem a
Стекло etimológiájának. Ez alapján kérdezem, van-e a lengyelnél közelebbi, Gömörben beszélt szlovák nyelvjárásban olyasmi, ahogy az a fórum írja: <Polish "ciekło" what means "flown down slowly> ?
Most eltekintve az üvegtől, csak az ilyen/hasonló alakú igét keresem.
2. másik felvetés:
előzmény:
1715-ben Breznóbányán élt e néven egy adózó (Stephanus Stehlo), s tudjuk, hogy 1753-ban Gömör vármegye egyik szolgabírája volt Stehlo Mátyás, aki Sztehlo Jánossal az 1754/55. évi országos nemesi összeírásban is szerepel.
Tekintve, hogy egyes délszláv nyelveken -szemben a nyugati szláv nyelvek sklo alakjaival - az általam felvetett Стекло-hoz hasonló az alakja, azaz "сербск.-цслав. стькло", s tudván, hogy a hódoltsági időkben a déli határvidékről jelentős számú várkatonaság "szorult" a hódoltsági területek (új) határvidékére, így Gömör, Hont vármegyékbe is, valamint, hogy a várkatonaság tömeges megnemesedése a XVII. századra, annak javarészt a 2 felére tehető (azaz még a szlovák etnikum), mennyiben merülhet fel e szerint mégis az 'üveg', annak délszláv alakja, mint eredet.
(Glass nevű angolok és Glas nevű németek is vannak, nincsenek viszont Sklo nevűek.)
A comb mintájára történt rövidülésben/csonkolásban mi a kései alak? XVII. sz. 2 fele előtti?
Sziasztok! Kaptam egy házit, amiben ki kell derítenem, hogy honnan is ered a családnevem. Elég fontos lenne megtudnom, mert szigorú a tanár :) Fogalmam sincs hogy hol is keressem, vagy hogy mit tegyek.
> Ricu … Még az irodalmazás elején járok, elsőre számomra románnak imponált, de egyelőre ott nem tudtam azonosítani
Ámbár lehet, hogy mégis? Találtam egy 6. osztályosoknak való matamatikafeladványt, amely így kezdődik: „Veveriţa Riţa are trei pui: Rudolf, Riţu şi Rica.” Dehogy ez elég-e a román etimológia felvetéséhez, abban nem vagyok biztos.
Ugyanakkor a rici magyar tájnyelvi szó is, a Néprajzi lexikon szerint ’lebegő aljú ujjas’-t jelent. Ennek elviekben lehetne névadási célra Ricu alakváltozata, de gyanús, hogy míg a magyat telefonkönyvben sok Riczu van, addig Riczi csak egy (az talán a Riczig / Riczik <? n. Ritzig mellékalakja).
> Bocsánat, egy ideig nem voltam gépközelben, lehetséges, hogy valamire nem reagáltam.
A 7206-asban bizonytalan vagyok, elsősorban a Gavri és a Lapat nevek kapcsán: egy románban nálam járatosabb talán abba az irányba (is) találna valamit.
A 7216-as szerint pedig már lassan egy éve nem tudja senki itt, hogy honnan ered a Riczu csn. Még az irodalmazás elején járok, elsőre számomra románnak imponált, de egyelőre ott nem tudtam azonosítani, hátha te…
Sztehlo: Nem érdektelen ennek kapcsán tudni, hogy Sztehlo Gábor evangelikus lelkész volt. Az evangelikus vallás Magyarországon pedig erős markere a német vagy a szlovák etnikumú felmenőknek.
A vezetéknév általam ismert ejtése /sztéló/, amely németes olvasatott sugall: -eh- = /é/. Amúgy pedig a szóeleji /szt/ (de kisebb mértékben a névvégi -o is) ennek ellentmondani látszik.
Mindezt együtt véve a megoldásom: egy németesedett szlovák családnévről van szó. Az eredetije a Stehlo, szlovákos ejtéssel: /sztyehlo/, a szlovák telefonkönyvben kimutatható. Független bizonyítékom nincs rá, de nekem szlovákajkúnak egyértelmű, hogy e mögött a szlovák stehlík ’tengelic, Carduelis carduelis’ madárnév áll (ez utóbbi is előfordul családnévként). A -lík > -lo változás talán kései csonkolt becéző alak, vagy a stehno ’comb’ szó hatására keletkezhetett.
A szlk. stehlík madárnév, csakúgy mint a magyar tengelic(e), a német Stieglitz ’ua.’ főnévre megy vissza.
