Tágul az hosszában és oldalirányban is, sőt egyformán ( % -osan ). Csakhogy egy kémény hossz lehet akár tiz méter is, az oldalfal meg 0,4 m, azaz a 25 ötöd része része.
A vízorrt sok helyen alkalmazzák. Így ablakpárkányoknál falkiugrásoknál és természetesen a kémények felapjánál is.
De a vízorrnak elsősorban esztétikai szerepe van. Az ablakpárkányoknák, falkiugrásoknál a lefolyó víz (ha nincs vízorr) nagyon csúnyán összetudja koszolni a falat, mivel a felgyülemlett por és egyéb szennyeződést szépen rámossa az eső a falra.
Most egy kémény fedlapján, hogy van vagy nincs vízorr, nem tesz semmit - kap az a kéményfal elég csapodó esőt, mi az neki egy kis csurgalék.
A kémény falnak tömör, nagyszilárdságú (fagyálló ) téglából kell lenni és akkor a csapodó eső és a csurgó eső (víz) meg se kottyan neki (e ).
" Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot " ha jól van szigetelve a béléscső, akkor a meleg nagyobbik részét az alsó elem kapja, mivel ahhoz van közelebb a bekötő elem, ergo az tágul, de továbbmegyek: A kémény alapja egyben van-e a ház alapjával? esetleg vasalva? Ha nincs, mekkora az alap keresztmetszete, milyen az alap alatti talaj? a födémen átmenő kémény találkozásának a megoldása?
Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot a hiba kulcsa szerintem a hőmérséklet-vezetési tényező, ami a vasnál 22,8 (0,00001 m2/s) a betonnál pedig 0,54 (0,00001 m2/s) vagyis a beton jóval lassabban közvetíti az anyag egy pontjában bekövetkezett hőmérsékletváltozást. A T-idomnál betorkolló forró levegő miatti hőmérséklet-változás sokkal messzebbre jut adott idő alatt a vasban, mint a betonban lefelé.
Köszi, rendes vagy ( nem is bírsz) , de mivel a beton tömege a nagyobb, és az adja át a hőt a vasnak, ( nem fordítva) így hiába vágod el, a hőtágulás megmarad
"tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent..."
= tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent a felső másfél elem elhagyható. Tehát egy 2.5m-s kiállásnál 4 m-s abroncs kell 2 m-rel kilógatva a tetősík fölé...
Találkoztatok már olyannal, ahol a kivitelezés során merevítés céljából bevasalták, majd cementes anyaggal kiöntötték a könnyűbeton köpenyelemeket?
(a gyártó ha jól tudom csak az utolsó méter(ek)re javasolja csupán)"
Erre az indulásnál miért volt egyáltalá szükség?
(gyári anyagot használtatok v csak "öntsünk bele valamit jó lesz az" típusút?)
nekem Schiedel UNI-n van, ott a prospiban egyértelműen le volt írva/rajzolva a vasalás: utolsó négy méter összetekerhetős gyári izével (szerintem ezt tőlük külön szettben lehetett megvenni) v tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent...
Eddigi ismereteim szerint ez valóban így van, csak a tapasztalat szerint meg valami csak tágult. A helyzet pedig az, hogy inkább hosszirányban tágult, mintsem oldalirányban.
Ha pedig azt nézem, hogy egy-egy beton köpenyelemet megemelni is komoly feladat, akkor mivel magyarázható, hogy szinte 2mm-el lebeg a t elágazásnál egy elem,, fölötte és alatt semmi repedés??? A legfelső 7-8 elem azért annyira nem könnyű....
Ez a méret azért is érdekes mert a tetőn kívül látható kémény oldalanként , soronként 2 egész vagy 4 féltéglát tartalmaz amiből az általad mért 650 mm sehogy nem jön ki. (A tégla 25x12 cm) Valahol leszűkül, mert a képen 51x51 es méret van.
Az is érdekes, hogy a bal oldali paláston, az ázás alatt pár sorral miért variáltak a kötéssel, darabtéglát csak a kötés miatt raknak a kéménybe, főleg tetőn kívül.
Érdekes látvány volna egy kéményseprő arca, ha fentről belenézne.
...Azzal kideríthető, hogy nem sérült a bélés gondolom. Tegyük fel, hogy OK, szerintem akkoris a vas kell, hogy tartsa, mivel majdhogynem a levegőben áll a felső 3m-e a kéménynek, és minden oldalon azonos mértékben (~2-3 mm) távolodott el a két elem egymástól.
Nem kis hőterhelést kapott, sima dobkályha lett belekötve, ami szerintem nagyon sok hőt enged ki a füstcsövön, nincs benne semmiféle levegőszabályzás, samott tégla...
A szigetelés tökéletesen körbe lett rakva, csak a telágazásnál hiányzott a végső szigetelés zárás, ahogy a képeken is látszik.
Egy 51x51-es külméretű, 25x25-ös belméretű kéménybe az egyok oldalába van a gázcső, a másik oldalában van az általad említett 5 lyukas ( ebben az esetben lehetetlen) sima kémény.
A 25x25 ös belméretűt hogyan falazták két lyukúnak, hogy a gázcsőnek és a vegyes kazán kéménynek megfelelő legyen a keresztmetszete.
A vízorr nélküli kémények többnyire eláznak, ez kivitelezési hiba.
Találkoztatok már olyannal, ahol a kivitelezés során merevítés céljából bevasalták, majd cementes anyaggal kiöntötték a könnyűbeton köpenyelemeket?
(a gyártó ha jól tudom csak az utolsó méter(ek)re javasolja csupán)
Az első komolyabb teszt alkalmával a vas hőtágulása győzött is, ahogy a képen látni. Ennél az egy elemnél körben egyenletesen emelkedett meg köpeny, a samottcsőnek persze semmi baja. Az egész kémény továbbra is függőben van, csak ezt nem lehet így majd bevakolni. Miután kihül persze szépen visszahúzódik....
Szerintetem el kellene vágni a vasakat, és nem tágulna többet...
Stbilitás szempontjából nem számítanék gondra a jövőben.
1. rossz a tüzelés technológiája, a keletkező kátrány átitatja a kéményfalat,
2. tényleg rossz a fedlap - kicsi a valószinűsége - korábban amikor még beton nem nagyon volt, kémény már akkoriban is volt. A fedlap elsődleges funkciója a kéményfej lezárása ( a téglák kilazulása és a víz ellen ).
Akkor hagyod ott a
fedlapot ahol van és rá teszel még egy második helyben öntött fedlapot / az általad favorízált fazonan /,
A két réteg közé lehet akár vízszigetelést is tenni.
De mint írtam szerintem nem a víz hanem a kátrány az ok.
Javítasz a tüzelésen, ha nem jön be kibélelteted és akkor már úgy tüzelsz ahogy akarsz !!
A barnaság viszont ott marad, de az nem is baj addig mig a zárt tereket el nem éri !!
Egy kis segítség kellene, a fényképen látható kémyény egy duplla gáz/sima kémény ez volt az első tél, hogy fával fűtöttünk.
A gondom az, mint a képen is látható feketedik, kérdés mi okozza ezt? Hogyan tudok tenni ellene, illetve ha kibéleljük saválló anyaggal akkor javulhat-e a helyzet?