A problémám : évek óta betegeskedek és már ott tartok hogy a gerincemet kell műteni 3 helyen, mivel van 1 velem született deformitásom és a másik helyeken nyitott és el csúszott.
Ez év tavaszán már az is kiderült hogy a csípőm is elmozdult, a térdeim is tropák .
És e mellett még más féle betegségeim is vannak.
Kétszer probáltam a leszázalékolást de mind kétszer el utasítottak , igazán nem értem miért?
Talán fiatal vagyok vagy kevés a szolgálati időm?
De azt nem értem hogy ha már nem vagyok képes dolgozni akkor mit várnak még el?
milyen orvosi papír kellene?
Az sem tudom hogy a bíróságra mennék mit kellene tennem ?
ügyvédre nincs pénzem. segélyt nem kapok. még a közgyógyot sem , a tb támogatást sem mivel az 1 főre eső jövedelem miatt .
de nekem nincs jövedelmem csak a szüleim jövedelme van.
"...a fővárosi kórházak háromnegyede 1980 előtt, majdnem harmada pedig még az 1800-as években épült. Eközben Nyugat-Európában jellemzően 20-30 évente új épületbe költöztetik a kórházakat."
"7. § (1)16 A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. (6) A rehabilitációs ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható."
Általában a határidő lejárta előtt 2 hónappal célszerű beadni (az ügyintézési határidő 50 nap).
Rehabilitációs ellátásban részesülő tényleg adhat be állapotrosszabbodásra kérelmet? Én úgy tudtam, hogy csak újra meg lehet igényelni a lejáratot követően. Aki tudja a választ, kérem jelöljön jogszabályhelyet is. Köszönöm a segítséget!
Már tudjuk, hogy ha sokan elmennek orvoshoz akkor az a baj - ha keveset kevesen, akkor meg az. Utóbbi a szűrővizsgálatok kevésbé népszerű mivoltára céloz.
"Cserébe pedig egy alapcsomag-szolgáltatásban részesülnének. Amihez pontosan meg kellene határozni minden betegségre, hogy mi tartozik bele az alapszolgáltatásba, pl. a járó-, és fekvőbeteg ellátásba, diagnosztikába, rehabilitációba. Viszont azok, akik nagyon alacsony jövedelemből élnek, és vagyontalanok éves mentességet kapnának a társadalmi szolidaritás jegyében.
Az alapcsomag hogyan viszonyulna a ma kapott szolgáltatásokhoz?
Nyilván kevesebb lenne, de nem lényegesen. Jól meghatározott lenne, mi tartozik bele, és hogy például hányszor lehet orvoshoz menni.
Magyarországon nagyon sokan járnak feleslegesen orvoshoz, és ezért az igazán beteg emberek nem jutnak be. Ez nem is véletlen, hiszen ami ingyen van, annak nincs értéke. Azt gondolom, hogy az alapcsomagban a nem életet veszélyeztető kisebb szolgáltatások igénybevételét nagyon erősen korlátozni kellene, hogy az életet veszélyeztető esetekre legyen kellő kapacitás. Valahogy úgy kellene rögzíteni az alapcsomag tartalmát, mint a magán-egészségügyi szolgáltatási csomagoknál. Vagy ahhoz hasonlóan, mint ahogy a telefon- és internetszolgáltatásnál is adott, hogy X díjért mi jár.
Igen, de ha valaki túllépi mondjuk a havi internetkeretét, akkor csak lassítják az adatforgalmát. Mi lesz azzal, akinek nem elég az egészségügyi alapcsomag? Meghalhat, ha nincs külön kiegészítő egészségbiztosítása?
Nem. Pont azt mondtam, hogy a kicsi, életet nem veszélyeztető betegségekkel kapcsolatos orvos-beteg találkozások számát kell limitálni. Más országokban ilyen esetekben nem is mennek orvoshoz.
Arra gondol, hogy például Angliában nem kell orvosi igazolás, ha valaki náthás?
Így van. Nem kell egy kis náthával vagy hasmenéssel orvoshoz rohangászni. Ha az emberek megtanulják, hogy az orvosnak is ára van, akkor egy idő után természetessé válik, hogy csak akkor veszik igénybe a szolgáltatást, ha már saját maguk nem boldogulnak. A pénz valószínűleg mindig kevés lesz az egészségügyben. Arra van szükség, hogy abból a kevésből maradjon annyi, amiből a szívbetegeket, rákosokat, vesebetegeket stb. meg lehessen gyógyítani. Ehhez az kell, hogy ne legyenek feleslegesen többedszer elvégzett vérvételek, laborvizsgálatok, ultrahangok."
Ugyan miért kellene egyáltalán bevezetni? Aki öregségi nyugdíjas, az aktív korában fizetett eleget. Ha visszagondolok a szüleimre, soha nem voltak táppénzen, még akkor sem, ha mi gyerekek betegek voltunk, aztán csak egyik pillanatról a másikra meghaltak. Amíg dolgoztak, ránk nézett valamelyik utcabeli nyugdíjas néni, mikro hijján kis lábaskában melegítettünk magunknak ételt már 6 évesen. Aki rokkant, az szintén fizetett, lehet kevesebbet mint a rendes nyugdíjas, de egy biztosításnak éppen az a lényege, hogy nem tudni, mikor következik be a nem várt biztosítási esemény. Ez a kockázati tényező.
Vizitdíj? Na, az kit érint leginkább? Azt aki egy évben egyszer vagy akkor sem, megfázik, influenzás lesz. Na még jó, hogy kibírná fizetni. Aki havonta több helyen jelenik meg kontrollon, vagy a háziorvosnál, az fizethet mint a katonatiszt.
Hol van az egyenlő teherviselés? A gazdag, az egészséges az így ki nem fizetett pénzeket magára, az egészsége megőrzésére fordíthatja, aki meg beteg, vagy fizet és később pusztul el, vagy nem fizet és legfeljebb lázcsillapító helyett vizes ruhát kap.
Ezt csak jövedelem szinthez kötve lehetne bevezetni.
Ma a nagyon alacsony jövedelmű közmunkások és minimálbéresek fizetéséből is levonják a 7 százalékos járulékot. És vannak olyan jobb anyagi körülmények között élők, például az őstermelők, nyugdíjasok vagy ismeretlen eredetű jövedelmet élvezők, akik egyáltalán nem fizetnek. Úgy gondolom, hogy ez nem igazságos.
Egészségügyi alapdíj bevezetését is tervezik, a nyugdíjasok is fizetnék, nemcsak az alkalmazottak "Csak néhányan kapnának mentességet alóla, a nagyon alacsony jövedelműek és a közmunkából élők. "...az egységes egészségügyi alapdíjért cserébe minden biztosítottnak egészségügyi alapcsomag járna. Aki ennél többet, minőségibbnek vélt orvosi vizsgálatot szeretne, kiegészítő biztosítást köthet."
"Nos a másik lehetőség az egészségügy kis pénzzel való megtoldására vizitdíj bevezetés, amely meglepő módon az előzetes közvélemény kutatások szerint nem is olyan borzasztó dolog, ugyanis a témában megkérdezett emberek 2/3-a megfizetné és támogatná ha ezzel javítható lenne az egészségügy jelenlegi helyzete. "
"A Nyugdíjasok Országos Képviselete /NYOK/ kiegészítő nyugdíjemelés végrehajtása iránti kérelmet terjesztett elő Orbán Viktor miniszterelnök úrnak írott levelében 2017. március 08-án.
A nagyszámú nyugdíjast képviselő szervezet örvendetesnek tartja az országos átlagbér növekedését. Ezzel szemben nem fogadja el, hogy az időskorúak jelentős rétege a 2017. január 1-i nyugdíjemelés ellenére is a létminimum szintjén él.
A szervezet ezért elvárja, hogy az emelés legalább a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló nyugdíjtörvény szerint, így minden év január hónapban az adott évre tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben történjen. A 2017. január 1-től 1,6 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel szemben a KSH már 2016 novemberében 2,4 százalékos inflációemelkedést jelzett – emlékeztetnek.
A 2017. februári fogyasztói ár-indexe alapján pedig 2,9% az éves változás várható mértéke. A rezsicsökkentés ellenére pedig a nyugdíjas fogyasztói kosár, a napi élelmiszerek, gyógyszerek, stb. ára a hivatalos ár-indexváltozásnál jóval magasabb – hívják fel a figyelmet.
Akikre oda szokta figyelni, azoknak nagy az érdekérvényesítő képessége (pld vasutasok, ha leáll a közlekedés, azt mindenki megérzi). Nem érdekli sorsunk - eddig még - őket, sosem próbálták ki, hogy lehetne és meddig megélni, élni ebből és a hasonlóan megalázóan alacsony jövedelmekből. Talán az ad némi optimizmusra okot, hogy elkezdték a fizetéseket emelni, de hogy ez eljut-e odáig, hogy az elesett emberekre is felfigyeljenek?
Olvasgatva a hozzászólásokat, azért az mindenképpen elgondolkoztató, hogy összemosódik a szociális ellátás, a rokkantsággal. Persze van összefüggés nyilvánvalóan, de jó lenne ha objektívabbak lennének a hozzászólók.
A jövőbeni nyugdíjprobléma megoldására nemrég olvastam egy lehetséges jövőbeni megoldást: miszerint robotok fogják gondozni a beteg embereket. A robotok talán a 22800 forintból se kérnek, csak elektromos áramra lesz szükségük.
A gyógyszer-helyzet is siralmas. Újabb, jobb hatásfokú (kevesebb katasztrófális mellékhatású) gyógyszerek kellenének, nem a régiek újradobozolása - változatlan összetétel, kisebb darabszám, drágábban.
A 28 szemes gyógyszerpakk, micsoda találmány! A kutatás, fejlesztés sok pénzbe kerül(ne), de az új gyógyszer új remény lehetne. Visszazuhanunk a középkorba!
Idegileg kikészültek az emberek. Túl nagy a teher, ami nyomja őket. Kis fizetésekért is rengeteget dolgoznak, egyre romló feltételek mellett. Akinek van családja, annak a szülőket is gondozni, a gyerekeket is segíteni kell.
Nehéz összetartani,segíteni a családot, ha önmaga is kis jövedelmű. Nincs másik munkahely, ha az egyetlenegyről kirúgják...
Aki egyedül van, annak még nehezebb. Kihez szóljon, kitől kérjen segítséget, ha bajba kerül? Nincs szociális háló.
A lecsúszó rétegekkel (betegek, idősek) nem akaródzik foglalkozni senkinek sem. Megoldja, ki-ki, ahogy tudja- gondolják. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetek előállhatnak, amiket mostanában produkál az élet, saját - és környezetem - tapasztalata is ez, ehhez hasonló, amit leírtál.
