Ha már így közkincsé tetted a Schiedel figyelmeztetését, aggodalmait, úgy elmélázok : mi van a régi kéményekkel és főleg a lakosságnak azon részével aki nem tud kapásból 200 -300 eft -ot kipengetni csak a kémény felújításra ??
egy idézet :
"Tehát új épületbe
falazott kémény fém béléscs
ővel nem építhető. "
tudomásul vettük.
A többség nem is nagyon épít már házakat.
most olvastam valahol , hogy tavaly kb. 30 e lakást építettek - ennek fele 2/3 -a emeletes házban van ( a számok csak saccoltak - nem ez a lényeg ).
Azért még mindig van kb. 4 milla lakás Mo. -on, amikben emberek élnek fűtenek így úgy amugy.
"Különböző gyártók különböző termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem,ha az egyes alkatrészek külön-külön rendelkeznek bevizsgálással. Tehát új épületbefalazott kémény fém béléscsővel nem építhető."
Az új kéményszabványoknak köszönhetően (valószinűleg erős lobbi hatására) már nem engedélyezik az egyedileg épitett ÚJ kémény bélelését. Csak rendszerkéményben gondolkodhastz...
Ráadásul mivel itthon nincsen kéménytéglának minősitve semelyik épitőanyag, a falazott kéményeket is elfelejtheted...
Lapozz vissza pár oldalt kentaura linkelte be pár hete a pdf-et.
Nekem SIH 20 schiedel van, rákötve egy vízteres kandalló, második idényt toljuk vele és semmi gond.
A topikban visszaolvasol, lei**rel adódtak pár embernek problémái.
Kisméretű tégla kéményt biztos béléscsövezni kell, úgy tudom egyébként át se veszik.
Egyébként minden szentnek maga felé hajlik a keze, gyanítom az ismerősöd (aki hogy.hogynem éppen kémény béléscsövezésel foglalkozik), nem teljesen objektív módon formál olyan véleményt, hogy csak az általa béléscsövezett kémények a jók, a többi mind szar.
Mindenekelőtt keresd meg a helyileg illetékes kéményseprő cég honlapját, nálunk ez a magyarkemenykft.hu, ott megtalálod a dokumentációkban, hogy mi a területileg illetékes fejlövésük, hogy mit vesznek át és mit nem.
Ez egy tartalék kémyény lenne amibe idővel majd kandallót szeretnék kötni.
Nem tudjuk hogy mi legyen Leier LK20/Schiedel SR20 vagy Leier LSK20/Schiedel Uniplus20
Viszont kérdeztem egy kéményes ismerőst aki azt mondta felejtsem el ezeket a samott béléscsöves kéményeket mert úgy rosszak ahogy vannak, 2-3 év elteltével rendszeresen béleli ki ezeket a kéményeket.
Igy azt mondja épitsünk meg kis téglákból a kéményt (9m magas) majd ezután ő belerak saválló acélcsövet és örökre jó lesz. Árban persze nem lenne olcsóbb, valahol ugyanott lenne az ára.
A családból lenne is aki felfalazná a kéményt ez a srác meg kibélelné és a papírmunkákat is elintézné.
És még tovább : az azbeszt cement (eternit ) cső egy sima falú cső. Fő tulajdonsága, hogy a vizet nem engedi át - ezért korábban előszertetettel használták vízvezeték nyomó csőként is. Meg tetőfedőanyagként.
Bevált !
Ma már azért nem alkalmazzák, mert az azbeszt tiltólistára került.
Veszélyes.
A bányászatnál, a feldolgozásnál és néha a beépítésnél is, de ahol ott van, ott már veszélyt nem jelent.
És mint írtam , a vizet nem engedi át, így a kémény kondenzátumot sem.
Valóban aggódom a válaszfal miatt, épp ezért kell megszüntetni, hogy ne legyen utána semmi gond. Bár tartalék kémény, elvileg nem használjuk, de bármikor adódhat olyan helyzet, amikor nincs mit tenni, mint a kandallóba begyújtani.
Oldalra is bővítsek neki még? (van kb 3-5 mm a samottcső széle és az elvágott köpeny között). A kéményseprő anno azt javasolta anno, hogy a kerek kőzetgyapot hosszából ne vágjak el, inkább vágjam ki a betonköpeny téglát pont akkorára.
Annyi érdekeset leírtál a kményről, én azt hittem ez strangszellőző. De félre a viccel.:
Akkori időkben még a téglának nevezett tárgy tégla volt a maiakkal szemben. Ami meg kémény építésére alkalmas, azt kevesen veszik meg mert drága
Ha még nem építkeztél, és nincs tapasztalatod a fedlap hasznával, újat nem tudnál úgysem mondani, ( szerinted felesleges) akkor ne velem vitatkozz. Ha már építkeztél egyszer, vagy már láttál kéményt, csak nézz fel a tetejére. Engedd meg, hogy ne értsek egyet az írásiddal, de tudod mit, írj a monopolban levő előregyártott kéményt készítőknek,kérdezd meg, hogyfedlap nélküli építésre is van-e rendszergarancia, ha van, akkor rúgják már ki a fejlesztő gárdát, mert a fedlap amit adnak a rendszerhez teljesen feleleges pénzkidobás a tervezéstől kiindulva.
Egyébként csak megsúgom: vízorr szempontjából a legjobbakközé tartozik
" Nízegesdd ezeket a kéményeket is !! " hiába nízem nem látok fel addig:))
"2. tényleg rossz a fedlap - kicsi a valószinűsége - korábban amikor még beton nem nagyon volt, kémény már akkoriban is volt. A fedlap elsődleges funkciója a kéményfej lezárása ( a téglák kilazulása és a víz ellen ). "
a 8449 -ből
Akkor egy kis kémény errózió (nem korróztió ) :
A kéményt nagyon sok hatás éri. Így belülről a füstgázok, azok lecsapódásából keletkező víz és egyébb anyagok (kátrány, szénsav )
A kéményfej ezért belülről (is) ázik és kivülről az eső miatt.
Ha nincs fagyálló téglából építve, szét fagy a kéménytégla, ha nincs monolit fedlappal ( magyarul beton fedlappal) lezárva a fagyhatás még gyorsabb, a téglák nem csak szétfagynak, hanem lassan kifelé kúsznak. Most hogy van rajta víz orr vagy sem ezen lehet filozofálni , de objektíve kimutatni a folyamat gyorssabb voltát lehetetlen.
Amúgy vannak kémények, amik szintén le vannak zárva betonfedlappal, amik egyáltalán nem ugranak ki a fal síkjából, mégis elég jól elvannak, ha megfelelő téglából és betonból készül az a kémény. pl az ipari kémények mind így épülnek !!
Ahogy néztem a kémény a függőlegestől nem mozdul el akár tágult, akár nem.
A tető kapcsolatot majd lefényképezem, de csak a bádog van odaillesztve, az nem tarthat komolyat. Nyeregtető, a tűzfal fagerendás, könnyűszerkezetes (de még az is félkész).
Továbbra is azt mondom ha nincs betonvas nem szabad, hogy táguljon.
A huzatot azt sajnos nem tudom befolyásolni, mert fagáz kazánom van, sajnos a tüzifa az nem elég száraz így a kátrány egyik főoka az, remélem a következő fűtési szezonban már ilyn gondom nem lesz.
A kátrányosodás egy nagyon csúnya, alattomos dolog, mindig felülről jön lefelé, akkor van igazi nagy gond ha már elérte a a szobát is. Kiküszöbölni megfelelő tűzeléssel tudod, több huzatot kell adni, látható lángnál nem szabad lezárni teljesen, csak parázsnál.
A hő felfelé jobban terjed szerintem, de a hőszigetelésre visszatérve nincs vele baj, ott voltam, amikor be lett építve. (Leier LSK kémény) "
Az tény, hogy a hő felfelé jobban terjed, de ez csak akkor igaz, ha nincs az útjában valami akadály, ami kevésbé vezeti, esetedben ott a repedés, ami a hővezetést kicsit megszakítja
Ezekkel akkor talán nincs gond, viszont írtad, hogy lehűlve visszahúzódik a repedés.
A külső palást függőleges vágását próbáld kitágítani a béléscső két oldalánál, minél többet annál jobb, és az egységcsomagban találhtó, vagy a palást szigeteléséből maradt szigetelővel körbeszigetelni a béléscsőövet.
Utána kikenni a repedést és ráfűteni a kéményre, hátha változik a repedés mérete.
Nem tudom, hogy nyereg, vagy sátortető? a tűzfalak vastagsága? a tető be van-e kötve a tűzfalba?
A kéménypillér statikailag itt a leg gyengébb, mivel csak 3 oldalon van tartása, és mivel nincs födémed esetleg a tető mozgás is szerepet játszhat a repedésben
"ha jól van szigetelve a béléscső, akkor a meleg nagyobbik részét az alsó elem kapja"
A hő felfelé jobban terjed szerintem, de a hőszigetelésre visszatérve nincs vele baj, ott voltam, amikor be lett építve. (Leier LSK kémény)
"A kémény alapja egyben van-e a ház alapjával? esetleg vasalva?" egybenalapozva, vasalva is lett 12-es betonvasak ha jól emlékszem függőlegesen 8db, kengyelnek 8-as betonvas 20 cm-enként.... az aljzatbetonban pedig 4,5mm-es betonháló 150-es osztással.
"az alap alatti talaj?"
homokos, agyagos talaj
"a födémen átmenő kémény találkozásának a megoldása?"
Még nincs födém készen, fafödémes lesz az épület, egyenlőre csak a gerendák vannak beépítve, a legközelebbi gerenda is 7 cm-re van a betonelem szélétől....
Tágul az hosszában és oldalirányban is, sőt egyformán ( % -osan ). Csakhogy egy kémény hossz lehet akár tiz méter is, az oldalfal meg 0,4 m, azaz a 25 ötöd része része.
A vízorrt sok helyen alkalmazzák. Így ablakpárkányoknál falkiugrásoknál és természetesen a kémények felapjánál is.
De a vízorrnak elsősorban esztétikai szerepe van. Az ablakpárkányoknák, falkiugrásoknál a lefolyó víz (ha nincs vízorr) nagyon csúnyán összetudja koszolni a falat, mivel a felgyülemlett por és egyéb szennyeződést szépen rámossa az eső a falra.
Most egy kémény fedlapján, hogy van vagy nincs vízorr, nem tesz semmit - kap az a kéményfal elég csapodó esőt, mi az neki egy kis csurgalék.
A kémény falnak tömör, nagyszilárdságú (fagyálló ) téglából kell lenni és akkor a csapodó eső és a csurgó eső (víz) meg se kottyan neki (e ).
" Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot " ha jól van szigetelve a béléscső, akkor a meleg nagyobbik részét az alsó elem kapja, mivel ahhoz van közelebb a bekötő elem, ergo az tágul, de továbbmegyek: A kémény alapja egyben van-e a ház alapjával? esetleg vasalva? Ha nincs, mekkora az alap keresztmetszete, milyen az alap alatti talaj? a födémen átmenő kémény találkozásának a megoldása?
Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot a hiba kulcsa szerintem a hőmérséklet-vezetési tényező, ami a vasnál 22,8 (0,00001 m2/s) a betonnál pedig 0,54 (0,00001 m2/s) vagyis a beton jóval lassabban közvetíti az anyag egy pontjában bekövetkezett hőmérsékletváltozást. A T-idomnál betorkolló forró levegő miatti hőmérséklet-változás sokkal messzebbre jut adott idő alatt a vasban, mint a betonban lefelé.
