Az antik írók egyöntetű tanúsága szerint a perzsák az öltözködésen át az államszervezés tudományáig mindent – tökéletesen szolgai módon – a médektől vettek át. Kik voltak ők, mármint a médek?
Roman Ghirsman, a világhírű régész ásatásai bebizonyították, hogy a perzsákat a médek gyepűnépnek alkalmazták, hiszen Transzkaukáziában és lenn délen, Elám környékén is kerültek elő szegényes kultúráról árulkodó perzsa leletek a kezdeti időkből.
A IX. század végén a Kárpát-medencébe érkezők közül a magyarság (a médek)valójában csak az Esztergom–Székesfehérvár vonalon megtelepült nép volt eredetileg, mely két erős kárpát-medencei népnek a Lech-mezőn történt elvérzése (955) után kezdett nagyszabású hódításba. Az Árpádok csak Szt. István idejére szerezték meg a tényleges főhatalmat a Kárpát-medencében, és ekkorra lett a magyar név az itt élők egészének elnevezésévé.
Felmerülhet, hogy egyáltalán a magyar néptöredék vezette-e az említett hétféle etnikai elemet a Kárpát-medencébe, vagy Álmos, Árpád és Levente csupán egyike volt annak a hét részlegből összetevődő fenomenális tudású hadvezéri karnak, amely a Dunai Bulgária elfoglalásával a páratlan honfoglaló hadműveletet véghezvitte.
A Hetumoger kifejezés esetleg csak az Árpádok házi történetírójának, Anonymusnak az anakronisztikus fogása, mellyel urainak a hatalmát a Szent István előtti időkbe visszavetítette? Vajon megengedik ezt a feltevést az idegen kútfők?
