Ügyesebben csináltad, mint én, még ha nem is az volt a cél. Én szétszedtem egy 18-as fémorsót, hogy majd úgy szedem le a szalagot róla, ami már kukába való volt, mert úgy könnyebb. Én naiv! Nem volt könnyű, viszont az összerakás óta, üt az orsó. Polcdísz lett!
Irtam, h roxx gombot nyomtam a Studeren. Ilyenkor lejáccik, csak a felcséwélö orso nem indul el. Közben hiwtak, oxt a hangot hallottam, h xol, de kimentem telozni. Mire wixxamentem, ez lett. Ugyis xar wolt már ez a xalag...
Gondolkodtam rajta, hogy miből adódhatnak a különbségek. 9,5, és 19-en negyedsávon nem tudom mit produkálnak ezek a gépek, de 38 on félsávon igen. A gépet megítélni, illetve mérni, csak pontosan beállított állapotban érdemes.
-Egyrészt a szalag minősége, vagyis inkább kivezérelhetősége,és az előmágnesezés igénye befolyásolhatja.Pl: két eltérő bias igényű szalagról lejövő torzítás is különbözni fog. Gondolom mindkét típusra (A, és B ) megadott torzítási,és zaj értéket más-más szalaggal mérve adja meg a spec.
-Emellett egy specifikásió NEM azt adja meg, hogy tipikusan hány százalékot torzít a gép, hanem, hogy az adott mérési körülmények között maximum milyen magas értéket érhet el.Ez akár feleakkora is lehet mint amegadott, de nagyobb nem.(ha jó a gép)
A studiógépek adatait meg úgyis 50u.-os szalaggal mérve adják meg, annak pedig a kivezérlése is sokkal jobb lehet(jel /zaj viszony/ és persze a torzítás értéke is jóval kisebb.
-Mégegy becsapós dolog lehet, a készülékek alkatrészeinek öregedése. Pl tranyók bezajosodása, kondik száradása.Emiatt is bukhat az öreg masina.
No és a Revi fórumon nem lehet ezt folytatni, bár úgyis ugyanazok vagyunk mindenhol!:-)) Költői kérdés volt, bocsi. Legalább feléledtünk egy kicsit, és itt összetartás van. Ha a nagy életben is így összetartatnának az embörök!
