A felvidéki várak közül az egyik legcsodálatosabb Szepesvár {szl: Spissky hrad}, amely már Müllner János fantáziáját is úgy elragadta, hogy 7 képet exponált róla. Bár engem gyötör a kíváncsiság, hogy vajon tényleg némelyik helyszínről csak 1-et kattintott a mester? Vagy valahol még rejtőznek kiadatlan képei? Vajon egy-egy vártúrája során csak egy várromot keresett fel, vagy előre kigondolta és láncra fűzte az útjának sorát? A váras fotóit igyekezett eladni képes újságoknak pl. Érdekes Újság, Új Idők vagy a Tolnai Világlapja. 1925-ös halálakor egy kollégája nekrológjában megemlítette, hogy "egy szegény, tehetségénél és tudásánál fogva jobb sorsra érdemes fényképész dűlt ki a sorból"... Sokat betegeskedett és nyomorgott..."
Ne feledjük, az osztrákoknak sem volt komoly létszámú seregük, ami hosszú ostromhoz elegendő lett volna. Az ostromgyűrűn kívül egy száz fős kuruc lovascsapat örökösen zavargatva őket, elfogva az utánpótlást stb., hamar elment volna a kedvük az ostromtól.
Úgy jártak volna Rákóczi kuruc helyőrségei, mint a törökök a XVII. század végén. Amikor az 1686-os ostromban hatalmas vérveszteség árán sikerült visszafoglalniuk Budát az oszmántól, a Habsburg-hadvezetés levonta a tanulságot. Nem szabad aktívan vívniuk a törökök erősségeit, mert az irtózatos áldozatokkal járna. Ellenben ha kiéheztető blokád alá veszik az adott helyszínt {pl. Kanizsa, Eger, Szigetvár vagy Székesfehérvár} akkor előbb-utóbb kifogynak a védők az élelmiszerből. A lényeg, hogy megakadályozzák az utánpótlás bejuttatását.
Persze az egyes török várak közötti terület megtartásához azt uralmuk alatt tartó seregek kellettek. Amelyek felsorakozva legyőzik a felmentő oszmán hadakat. A hadügyi forradalom révén akkorra már ezt teljes mértékben sikerült is elérniük.
Fantasztikusan szép az a légi felvétel! Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk. Nemhiába, tudtak ezek a régi hadmérnökök tervezni és építkezni.
Most azon töprengek, ha annak idején II. Rákóczi Ferenc nem erőlteti annyira, hogy a kuruc sereg nyílt csatákban ütközzön meg a sokkal harcedzettebb és fegyelmezettebb Habsburg-ármádiával -- amiket sorra elvesztett -- hanem helyette a francia hadmérnökök segítségével egy erődrendszert kiépítve azokban védekezzen, akkor vajon mire jutott volna?
Persze tudom, hogy a történelemben nincs olyan, hogy mi lett volna, ha...
1594 júliusának legvégén Szinán pasa, török nagyvezér irdatlan serege a győri vár térségébe hömpölygött keleti irányból. Lőtávolságon kívül megkezdték a rengeteg sátor felállítását, majd a műszaki alakulatok nekiláttak a futóárkok, földsáncok és ágyúállások kiépítésének. A győri Habsburg-helyőrségnek Ferdinánd von Hardegg főkapitány parancsolt, alája kb. 6000 fegyveres tartozhatott, nem számítva a győri polgárok helyben maradt tömegeit. Esélyeiket javította, hogy a Duna túlpartján állt Habsburg Mátyás főherceg, az uralkodó testvéröccsének hadi tábora, ahonnét folyamatos utánpótlást kaphattak a várbeliek. Az augusztusi hónapban fokozatosan egyre erősebbé váltak a török ostromlövegek rombolásai, ahogyan egyre közelebb telepítették őket a várfalakhoz. Mivel a hatalmas téglafalakat nem védelmezték külső földsáncok, a lövedékek egyenest a téglából emelt falakat és bástyákat rongálták. Idővel a törökök segítségére érkeztek az óriási méretű tatár hordák, ezért szeptember elején elhatározták a teljes körbezárását a győri várnak. A tatár könnyűlovasság átkelve a Dunán megtámadta Habsburg Mátyás főherceg táborát, ahonnét sikerült elűzniük a keresztény katonaságot. Ezzel Győr teljes blokád alá került.
Utána néztem az angol aranypénzeknek. Legfontosabb aranyuk a XV. század végétől vert "sovereign"-típusú érméjük, ami 1 fontnak felelt meg. Míg a firenzei "florin" {magyarul forint} típusú aranyak 3,5 grammosak és 980 ezrelék tisztaságúak voltak, addig az angolok aranya 7,99 grammos és 917 ezrelékes volt.
Hogy aztán az angol és a kontinens aranyait {közéjük tartozott Zsigmond pénze is} hogyan váltották egymással, azt nem tudom.
A részemről ezt a témát lezártam, mert nem akarom a Topik váras fősodrát másfelé elvinni...
Lényegében ugyanazt írtad le, amit az elveszett hozzászólásomban én is leírtam. :)
Annyival egészíteném ki, hogy a várárok és a vársík között általában kialakítottak egy fedett teret is, ahol a védők feltűnésmentesen mozoghattak, ezzel lehetőséget adva az aktív védekezésre és egy esetleges ellentámadásra.
Ahol a fizetöeszköz az évszázadokon keresztül állando ilyen az angol font, ott igen könnyen kiszámolhato, hogy 1 darab 1410 beli angol font, mai font vásárloértéken 589 angol fontot ér.
Most már csak azt kellene tudnunk, hogy Zsigmond aranyforintját az angol bankárok középárfolyamon 1410-ben hogy váltották?
Havi egy arany az hibádzik, mert azt mai tojotyuk illetve tojásárakon átszomitva havi 30 ezer forintot kapnák ami ugye lofitying.
De szerencsére magad irod, hogy 3 mester kapott 2 évre 212 aranyat. Az 3 arany per ho.
Az már 90 ezer forintnak megfelelö összeg.
Háááát..........
Még igy is irreális és ez azt jelenti az élelmiszer árak lehettek olcsok.
Ha reálisabb árat akarnánk, azt kellene tudnunk mennyi volt egy városi lakás ára 1410-ben?
Ma hét évi fizetés ára, kelet europában meg 10 évi fizetés ára.
Ha ezt tudom, akkor a havi 3 arany fizetés értékét reálisabban tudom megitélni?
Me egy Zsigmond arany kerül 250 000 forintba, ha ezt az értéket visszavetitem, a havi 750 000 ezres fizetés az viszont már nyugat europai szint. Ami Zsigmond Birodalmában miért is ne lehetne?
Szerintem semmi értelme összehasonlítani a középkori és jelenkori várépítkezések anyagi vonzatait. Más szelek fújtak akkor és most...
Sokkal érdekesebb megtudni, hogy például a kőmívesmester -- aki a várépítkezés lelkének számított -- mit vehetett a havi 1 aranyából? A Zsigmond király korszakának egyik legjobb szakértőjének tartott Mályusz Elemér történész szerencsére erről is írt az egyik művében:
Kösz szépen a fotókat, látom, hogy napos időben remekül sikerült a vártúrád. Tetszik a generálisok szobra is. Végre értelmes alkotást látok, mert bőven akadnak a dicső múltat megcsúfoló képzőművészeti förmedvények is kis hazánk műemlékeinél.
A várfalak és bástyák előtti földművek elsődleges szerepe az volt, hogy felfogja az ellenséges tüzérség lövedékeit, tehát "golyófogóként" szolgáltak. Később aztán a hadmérnökök rájöttek, hogy ha ezeket is aktív védőműként használják -- vagyis rajta tüzérséget és katonaságot helyeznek el, akkor egyre messzebbre tudják eltolni a harc helyszínét a belső vármagtól. Pontosabban ez már nem is vár, hanem erőd, mivel hadmérnöki tervekben készítették el és nem évszázadok alatt, sok-sok várúr idejében.
Az erődök és azok építészeti megoldásaiban Sjose kolléga az igazán illetékes.
Győr esetében a külső földsáncolatokat csak a töröktől való visszafoglalás után kezdték el kialakítani. Ígérem, hogy holnap már megkezdődik a nagy ostrom...
Ez a vár a leírás alapján sokkal erősebb volt, mint Szigetvár. Fura, hogy mégis elesett.
A másik hozzáfűznivalóm, hogy a várárkon túli földből készült védműveknek mi lett volna a szerepe?
Nekem úgy tűnik, ezeket nehezebb lett volna védeni, mint a tégla bástyákat, és az emberek, hadianyag mozgatása a vizesárkon keresztül ezekbe a védművekbe elég macerásnak tűnik. Ha valamelyiket sikerül elfoglalnia a támadóknak, a visszavonulás is ugyanolyan problémás lett volna, mint Szigetvárnál az Óváros feladása után.
Személyes tapasztalatom szerint olyan várhoz {várromhoz}, ahol helyreállítási munkát végeznek, oda hétvégén érdemes elmenni. Mert szombaton és vasárnap nem dolgoznak a mesterek, így nem hajtják el a kíváncsi várbarátokat. Annak idején így jutottam el a várvidéki Lánzsér várába, a vaskos lakótoronyba az építési állványokon felmászva.
Még két adat jutott hirtelen az eszembe a középkori várépítésről:
A felvidéki Kapi várának Zsigmond király-korabeli építéséről szerencsére maradt egy feljegyzés:
1410 – Luxemburgi Zsigmond király az egyik hívének, Kaproncai Miklós fiának András bárónak adományozta oda a területet, egyúttal engedélyezte neki a várrom újjáépítését. Mintegy két évig tartottak a munkálatok, amiről, ritka kivételként, pontos elszámolás maradt fenn az utókorra. A lajstrom szerint a pallér, az ács és az inasa, valamint a kőműves összesen 212 aranyforintot kapott a munkájáért. Ebből a kőművesmester fizetése havi 1 forint, a pallérnak két magyar pénz {az pontosan mennyi?} és egy kanna bor, míg az inasnak egy magyar pénz és fél kanna bor járt. Így összeszámolva 165 gönci hordó bor fogyott el Kapi várának munkálatainál, mert már így hívták a továbbiakban az új erődítést. Természetesen a váruradalom jobbágyai ingyen, „robotban” dolgoztak a várépítkezésen. Az egykorú forrás megemlítette még, hogy a falazásnál 7800 hordó égetett meszet és 9990 tojást használtak fel, hogy minél szilárdabb és tartósabb legyen a várfal.
Ezek szerint Kapi építőmestere a tojásra esküdött, mint ami szilárdabbá teszi a várfalat.
A XIV. századi keletkezésű Képes Krónikában pedig egy templomépítést érdemes megfigyelni:
Ha közelről megnézünk egy középkori romos várfalat, akkor azt vehetjük észre, hogy a külső homlokzatát igyekeztek szép nagy, méretes, viszonylag még egyenes oldalfalú kövekből felfalazni, míg belül a falmagban aztán mindenféle kisebb-nagyobb alaktalan kövek bújnak meg vastag mészhabarcsba ágyazva. Szerintem az égetett meszet felszekerezték az épülő várhoz, majd ott oltották be vízzel. Ezzel az oltott mésszel falazott a középkori kőműves, még pedig úgy hogy kb. derékmagasságig húzta fel a falszakaszt szépen hosszában. Majd ha már olyan magasságig ért a várfal, hogy arra nem tudta felrakni a köveket, akkor fakarókat dugott be az épülő várfalba, arra pedig pallókat helyezett. Erre az állványra felállva haladt tovább a falegyennel. Majd így tovább felfelé a kívánt falmagasságig. Ennek az építési megoldásnak a bizonyítékait láthatjuk a romos várfalakban most is, ahogyan az egykori falegyenek is jól kivehetőek.
Hogy aztán még a mészhabarcsba mit kevertek bele a régi mesterek? Szerintem az az ő titkuk volt, mint napjainkban a szakácsok mesterfogásai. Ki erre esküdhetett, ki arra...
Úgy sejtem, akkor még nem kőfalak védték Győrt. A ma is meglevő fülesbástya maradvány kőből van...
Ezt honnan vetted, hogy a napjainkban is meglévő fülesbástya kőből van? Mert a régi leírásokban szerepelt, hogy téglaégető kemencéket létesítettek a hatalmas védőművek {bástyák és falak} építőanyagának létrehozásához. Tehát szerintem Győr várát az 1550-60-as években téglából emelték. A Duna-bástya régészeti feltárásakor is tégla várfalak és kazamaták bukkantak napvilágra.
Tehát következzék Győr várának 1594-es török ostroma. De már a "vár" fogalmába bele is köthetnék, mivel hogy a klasszikus, csak katonaság által lakott vár helyett itt egy hatalmas védőövvel kerített, nagy számú polgárság által is lakott erődítményről kell értekezni. Helyesebb lenne nevezni erődvárosnak. De mivel Győr vára az ismertebb, maradjunk annál. Legfőbb segédletem Veress D. Csaba történész könyve a győri várról.
Dióhéjban az építéstörténete:
1000 körül -- Szent István király korszakában egy ispánsági vár létesült itt, fa-föld szerkezettel.
-- Később {tatárjárás után?} kőből építették át a vár falait.
-- 1529-ben a Bécs ellen vonuló szultáni had felperzselte Győrt.
-- 1529 után a kisebb méretű középkori kővárat fa-föld szerkezetű palánkfallal bővítették ki, amely a város lakóházait is magába foglalta.
1550 - 60-as években fokozatosan a palánkfal nyomvonalában kiépült az az erődítmény, amely új-olasz {füles}bástyáival a Habsburg-Magyarország legfontosabb végvárának számított. Ilyen állapotában zúdult rá az 1594-es török ostrom.
Szép tartalmas körút lesz. Garamszentbenedeket ki ne hagyd! Az Léva és Revistye között van. Lényegében a település és az országút szélen. Egy alacsony dombon. Könnyű megnézni.
Idöm engedi megnézem neked, a nyitvatartásokat is.
Zvolen például szabadon látogathato hétfö és kedd kivételével ezt tudom. Oda nem kell bejelentkezés. 10 és 17:30 között. A várudvarra hétfön és kedden is be szabad lépni, az ingyenes.
