Ha nagyon fantáziálni akarunk akkor elgondolkozhatunk hogy mi lett volna ha a franciák 48-49 körül kitalálják hogy a német országoktól keletre létrehozzák ezeket a közép-európai államokat hogy sakkban tartsák velük őket.Talán mi,a lengyelek és a csehek jöhettek volna szóba.
Egyébként meg én személy szerint egyre jobban hajlok arra hogy elitéljem Kossuthot-persze nem úgy mint A.J.P.Taylor a Monarchiáról szülü művében-mivel ezzel az egész hercehurcával többet ártott mint amit használt.
A Magyarok - Istenére esküszünk... rendkivül vigyázni kell, mert amit szabad Pálnak, nem szabad Péternek? A magyarok ketté lettek szakitva, az idegen Isten s hit - wallás - szokások ráerőszakolásokkal, nos a magyar GONDOLKODÁST kell megérteni, vagy a mentalitást, ami mi? Ollan fütyre lában sem lenditem, hogy az bántsam, aki nem bánt engem...
Nagyon nehéz lenne elválasztani a Magyar - Szabadság - Harcainkat egymástól, de kimagasló pontjai, mikor nagy kaszálások voltak, s magam azt mondom, mind beugratás volt, akkor is, ha mindenki most földhöz veri a topsiját, mert a nagy KÉPET csak a nagy Képüek, nadcseggesek, meg a beavatottak láthatták?
Ami rendkivül érdekes, hogy a wilág felosztása, ujból s ujból megtörténik, s az nélkül, hogy a NEMZETKÖZI WILÁGHELLZETET ne vennük először számitásunkba, az nélkül fegyvert fogni, ÖNGYILKOSSÁG?
Ki az, magyar Világnézetüek közzül, aki ha vissza néz, ne tudta volna előre, hogy fegyveres megoldás, IMPOSSOBOLE?
Megmondom mi a megoldás: a MAGYAR ISTEN VISSZA, AZZAL AZ A MAGYAR EGYSÉGESSÉG - EGYETEMESSÉG, NEMESSÉG, MINDEN MAGYAR VAGY KIRÁLY, VAGY SZOLGA, MINDENKI NEMES, AMI AZ ORSZÁGUNK ELVESZTÉSE ELŐTT VOLT? Legyen ugy, mint régen volt...
Csak gondolatokat pedzegetek, nem vagyok provokátor, hanem legjobban én szeretném, ha végre, minden magyar benne, minden ember boldog s elégedett lehetne, mert addig egyse, mig nem mind?
Sajnos van EGY KIS CSOPORT WILÁGURALOMRA CSÖRTETŐ BANDA, esetleg több bnadák, mint NAD PETRÓ ÁLMA?- na először is, ezeket kell megérteni, se ezeknek idő lett adva, s ezeket le lehet- e fegyverezni, mert ÖLNI, senkinek se szabad? MA MÁR DOOMSDAY - MACHINÁK POKOL GÉPEZETEK SZÁZAI -EZREI?
DE, MA MOST RÖGTÖN AZONNAL, SZAVAZÁSSAL, VISSZA TUDJUK SZAVAZNI AZ ELSZAKIOTT - ERŐSZAKKAL LEIRT MAGYAR ORSZÁGUNK TESTRÉSZEIT, csak ez az egyetlen egy ut van, hogy végre, DICSŐ SZABADSÁGHARCAINK, amik által jól meg lettünk csapolva, véget érjen? Ki vagy mi az akadálya? Hisz addig mig a magyar madár szabad nem lesz, SAJÁT ISTENADTA ORSZÁGÁVAL TELJESEN EGÉSZEN NEM RENDELKEZHET MINDEN MAGYAR, NINCS KIVÉTEL, addig nincs vége? Ez Istenek harca is? Képzeljük el, az ellenségünk Istenére esküszünk? Na ezért, 1849 - 49, az egyik legmagyarabb vérrottyanás? Csak gondoljunk a Téli - gyaloglás, holott a ausztolt nyemec - Bécsi testvéreinket kellett volna kisegiteni, vissza foglani Bécst, legelőször, mi vagyunk mostmár a Cszar, mindenki az, minden ember, na ez a magyar?
Az, hogy a magyar hds. visszaszorította az osztrákokat a Lajtán túlra, jó dolog.
problémák:
a. Ettől a magyar hds nem csökkenthető békelétszámra. Tehát "fogja" a gazdaságot (konkrétan katona kell paraszt helyett; ennivaló kereskedelem helyett; ágyú nem tudom mihelyett, mert ipar kevés volt, tehát vásárolni kell - Gábor Áron nem hinném, hogy egy országot elláthatott)
b. Ausztria sok érintetlen hátországgal bírt, ha élelemtermelővel nem is. Csehország termelte a fegyvereket. Ill. megvolt a pénzalap az élelem beszerzésére.
Tehát az ellenfél nincs legyőzve.
c. Ami a legyőzéshez kell
Képzeljük el a magyar hds-t az Alpokban hegyivadászni. Az általában nem szokott sikeres lenni, bár Hannibál próbálkozott, és az oroszok is rémlenek (majd utánanézek...). Persze a Kárpátokban voltak sikeres hegyi harcok, de az mégis "hazai terep" (közelebb van)
És miért ne lett volna 10év? Rákóczi szab.harc kb uilyen peremfeltételekkel (és haditechnikával (könnyű és félnehéz lovasság, tábori tüzérség lőporral, golyóval, nem automata puska a gyalogságnak)) ment.
Jó, a Mo jobban le volt akkor pusztulva, de a Haditanács kasszája is üresebb volt.
És a magya hds-nek több nyílt harcmezei csatája volt, mint Rákóczinak. Európai helyzet mindig van, szövetségi rendszerek, tudja a csuda, miben más...
A 20 meg jól hangzik, mert "kijön" a kiegyezés. Arról nem szólva, hogy hosszú háborút nem állandó nagy intenzitással vívnak (pl. 30 éves h., szerintem, de a Rákóczi-féle sem állandó), továbbá én beleszámolni gondoltam a háború utáni lassú enyhülést is (a 20évbe).
2.
a. Hogy ne robbanjon ki? 1848 nyarán már elkéstek a fékezéssel, mindkét részről.. Kicsit tán előbb kellett volna.
"Az orosz beavatkozás nélkül az osztrákoknak nem sok esélyük lett volna a győzelemre, ugyanis nekik támadni kellett volna és elfoglalni a kezünkön lévő területeket, erősségeket, míg nekünk csak védekezni s megtartani azokat. A kimerült és kivérzett osztrákok képtenelek lettek volna akkora akkora erőfölénnyel támadni, hogy sikerrel járjanak. "
Főleg ennek az utolsó mondatnak mond ellent az a tény, hogy a szabadságharc végén, túlnyomó részben (Erdélyt leszámítva) az osztrák hadsereg állt szembe a harcmezőn a honvédséggel. Az orosz haderő csekély veszteségeinek legnagyobb részét járvány, nem pedig ellenséges katona golyója okozta. Hogy a kimerültség vagy a nagy vérveszteség nem nullázta le a Habsburg-sereget, arra Perednél, Győrnél, Komáromnál vagy Temesvárnál éppen elég jó példával szolgáltak. Fegyverzet és kiképzés terén fölényben voltak a szabadságharc hadseregével: a mi oldalunkon ezt a jóval tehetségesebb felső tisztikar és az elszántság ellensúlyozhatta. Az orosz beavatkozás arra volt hasznos, hogy az osztrák erőfölényt stratégiai előnyre lehessen kamatoztatni: azaz a magyar erőket területfeladásra és a hadsereg szétaprózására kényszeríteni.
Eltarthatott volna elég sokáig, ha nem is húsz évig az oroszok nélkül. Ami 1849 májusát illeti, nem teljesen vertük ki az osztrákokat Mo.-ról, és nem szabad elfelejteni, hogy a dicsőséges tavaszi hadjárat, minél nyugatabra ment, annál keményebb ellenállásba ütközött, (pl. Nagysalló, de elég megnézni a tavaszi hadjárat felvidéki, és dunántúli eseményeit). Nem mellesleg Welden leváltása után Haynau személyében kicsit komolyabb taktikai tudással rendelkező főparancsnokot neveztek ki. És ne felejtsük el azt sem, hogy az osztrák birodalomfél 90%-ban érintetlen volt a harcoktól, míg Mo.-n jelentős pusztítást végzett. (pl. amikor a délvidéki csapatösszevonást rendelték el, annak is az volt az egyik nagy hátránya, hogy azt már letarolták korábban, nem volt ezért elég utánpótlás, és mikor minden hadtest odaért, július után viharsebesen összeomlott minden).
Az áprilisi törvényeket meg aligha hagyhatták volna, mivel azzal Mo. irányítása lényegében kicsúszott volna az udvar kezéből.
"Nagyjából 10-20 évig húzódik a háború és a rend helyreállítása, változó intenzitással.
És 1867 körül ott vagyunk, ahol így is."
Ezt ugye te sem gondolod komolyan? A napóleoni háborúk a francia forradalmi háborúkkal együtt húzódtak 20 évig. Ezen kívül nemigen emlékszem olyan háborúra a korszakban, amelyik a magyarországi harcok intenzitásával 10-20 évig húzódott volna. 1849 májusára a magyar honvédek kiverték az osztrák hadsereget az ország területéről és visszafoglalták a fővárost is. Az orosz beavatkozás nélkül az osztrákoknak nem sok esélyük lett volna a győzelemre, ugyanis nekik támadni kellett volna és elfoglalni a kezünkön lévő területeket, erősségeket, míg nekünk csak védekezni s megtartani azokat. A kimerült és kivérzett osztrákok képtenelek lettek volna akkora akkora erőfölénnyel támadni, hogy sikerrel járjanak. Ezért volt szükségük egy 200 ezres orosz hadseregre, ezért kért Ferenc József segítséget Miklós cártól, mely segítségnyújtás már eldöntött dolog volt az áprilisi trónfosztás előtt is (tehát nem Kossuth vitatható politikai lépésére volt válasz, mint ahogy mostanában sokan szeretnék beállítani). A segítségkérés oka az osztrák hadsereg veresége volt.
"Jó kérdés: mi lett volna, ha ki sem robban? Pl. a Habsburg (kollektív) vezetésnek több esze van. Mi kellett volna ahhoz, hogy ki sem robbanjon?"
Csak annyi kellett volna, hogy a Habsburg vezetés ne próbálja meg visszavonni az áprilisban megadott majdnem-függetlenséget. Ami ugyebár még korántsem jelentette azt, hogy Magyarország elszakad a Habsburg Monarchiától. Ezt még Kossuth sem akarta. Csakhogy a kamarilla piszkos játékba kezdett (1848 nyarán, őszén a horvátok, szerbek románok ellenünk uszítása, próbálkoztak a szlovákokkal is, de ez akkor még jórészt eredménytelennek bizonyult; majd decemberben puccsal eltávolították V. Ferdinánd királyt, helyére tették Ferenc Józsefet, s kijelentették, hogy az előző kormányzat által a magyaroknak adott engedmények érvénytelenek).
Ha az oroszok nem avatkoznak bele, Ausztria és Mo. egy pattot játszik.
Nagyjából 10-20 évig húzódik a háború és a rend helyreállítása, változó intenzitással.
És 1867 körül ott vagyunk, ahol így is.
Ausztria lekötött ereje (csapatok be nem folyt/másra költött adó) természetesen uúgy teret veszít É-Olaszo.-ban és Poroszo. ellen, mint ahogy a valóságban is történt.
Jó kérdés: mi lett volna, ha ki sem robban? Pl. a Habsburg (kollektív) vezetésnek több esze van. Mi kellett volna ahhoz, hogy ki sem robbanjon? Mi valósult volna m,eg nehezebben.
