Módszertani hiba. A saját családjában előforduló nevet kerdezett "nagyapám... stb.", így azt is tudná, ha lett volna névváltoztatás az elmúlt 100-130 évben, s akkor nem kérdezné. Sőt, akkor azt is tudná, hogy miről magyarosított volna :)
Kérem senki ne vegye sértésnek,de jó pár izraelita származású Kővári család van,szerintem név magyarositás simán lehet.Mégegyszer boccs.Egyébbként hol lehet héber-magyar olvasható ,fonetikus on-line szótárat találni?
Azt hiszem, az utolsó adattal magamat csaptam be. A Cheewar helyes olvasata nem Kővár, hanem Csehvár, annál is inkább, mivel Szilágycsehben van:D Reprezentatív ajándékként, külföldieknek érdemes Magyar népmesék DVD-t vásárolni Budapest-album helyett, ha éppen lehet kapni!
"És ha Kővár vidékéről bárki magyar vidékre költözött, a család egykori nyelvétől függetlenül evidensen megkapta a Kővári nevet."
Ezt nem érzem evidensnek és kijelentőnek. Nem okvetlen kapott, és még csak a névváltás sem feltétlen járt együtt egy átköltözéssel. Ha nehezen volt beazonosítható az új lakóközösségében, mert vagy nehezen kiejthető volt a 'személyi azonosítóként' szolgáló neve, vagy ha sok hasonló, vagy 'hasonló hangzású' nevű élt így a betelepülővel abban az új környezetben, akkor igen, akkor valószínű, ill. feltehető.
Vagyis korrigálnék, hogy nem evidensen nevezték el magyarul Kővárinak. De fontos körülmény, hogy a Kővár vidékiek jelentős része puskás (félnemes) vagy nemes volt, tehát nem éppen zsellér vagy jobbágy.
Igen, 1876-ban Kővár vidékét felosztották Szatmár, Szolnok-Doboka és talán Szilágy vm. között. Kukori67 azért írt Máramarost, mert 1968 óta maga a vár, amelyhez Berkeszpatakáról lehet fölmenni, Máramaros megyéhez tartozik (1876 és talán az 1938-as román megyerendezés között ez Szatmár megye volt). Namost a Kővári név elsősorban nyilván nem a Kővár várából, hanem Kővár vidékéről, korábban a kővári uradalomból való származást jelölt. Kővár vidéke fennállása alatt, a 17-19. században túnyomóan román lakosságú volt. Tiszta magyar falvai a mindenki által ismert Koltó és Katalin, magyar többségű Magyarberkesz, jelentős magyar kisebbség élt Kővárhosszúfaluban, Hagymásláposon és Nagysomkúton (ha nem akarjuk Kapnikbányát Kővár vidékéhez számolni). Az ezt megelőző kővári uradalom nagyobb és nyilván változó területre terjedt ki, hozzátartozott több Szatmár megye magyar falu és a Tövishát ugyancsak magyar falvai. No nem mintha az anyanyelv nagy gond lenne. A 'kővári' román megfelelője, a Chiorean vagy Tiorean gyakori családnév, de főképp korábban sok román viselte a Kővári nevet, sőt Aranyosmeggyesről 1864-ben még a Kővárán keverék alakot is feljegyezték Pesty Frigyesnek (ha ugyan nem az adatközlő jegyző és főbíró alakították át némileg). És ha Kővár vidékéről bárki magyar vidékre költözött, a család egykori nyelvétől függetlenül evidensen megkapta a Kővári nevet. (A leghíresebb Kővári, Kőváry László pl. tordai unitárius volt.) A problémát én inkább abban látom, hogy ezen a híres Kőváron kívül még más Kővárak is lehettek. Kézdikővárra nem szabad gondolni, mert az 1905-ig a nem túl hangzatos Peselnek nevet viselte. De már pl. Kővár vidéke szomszédságában, Szilágycsehben találunk 1319-ben egy kővárat, amelyet castrum Cheewar néven jegyeztek föl.
A http://www.arcanum.hu/fszek/ keresőjébe gépeld be, hogy kővár. A 6 találatot azt mutatja, hogy nem Máramarosban, hanem Szatmárban volt "Kővár". Máramaros vm. szomszédja volt Szatmár vm.nek (térkép), konkrétan a vármegyei határon volt Kőhát, ill. Szatmár felől Kővár vidéke.
Maga Kővár egy igen jelentős királyi birtok (ill. annak központi vára, aminek fenntartása köré szerveztéka birtokot, a 6 találat 1.-ben írja is, hogy 66 faluval).
Időbeli keletkezés feltehető akkor, amikor az apaági ősöd Kővár vidékéről Máramamrosba költözött át, ez lehet akár már a XVI. sz. vége, de valószínűbb - olvasva a vár történetét, azt, hogy 1718-ban rombolták le végleg - inkább a XVIII. sz. eleje. A hely annyiban biztos, hogy az a hely, ahova költözött (ott alakult ki ez a családnév, lett ez a neve ősödnek, majd leszármazottai nevében rögzült), de hogy ez a hely ugyanaz-e, ahonnan Nagyváradra átszármazott a család (ha a debreceni dédnagyapa a korábbi, mint "a családom nagyváradi", akkor a Nagyvárad feltüntetésének nincs jelentősége, sőt félrevezető), csak anyakönyvi kutatással lehet kideríteni. Nem valószínű.
Feltételezhető, hogy a vár szolgálatában állott személy (akár ellátó iparosként, akár élelmet termelőként - a XVII-XVIII. században élelmezés szempontjából még 10 ember tartott el 1-et -, akár katonaként) nem nagyvárosba megy lakni (megélni). Vszeg valamely más birtokra (a katonai életmód - ha az lett volna - addigra gyökeresen átalakult, ezzel felhagytak sorra).
Tud valaki segiteni a Köváry/Kövári családnév helyi/idöbeli keletkezésének kideritésében ? Dédnagyapám Debreceni születésü, családom Nagyváradi, valami Kövár létezett Máramarosban, de nem tudom van e a névnek valami köze hozzá , vagy tényleg valami egész más? ...
Ad Gyürky: Egyetértek Kvász Ivor #7330-cal. (A Ďurky ennek a magyar névnek az elszlovákosodott formája.)
Ad Fekál: Annyira előtolakodik a primer asszociáció (amely névváltoztatást indokolna), hogy egyelőre nem tudok másra gondolni. A nyugati szláv eredetet viszont nem valószínűsítem, mivel a fe- szókezdet erős jele annak, hogy az adott szó nem [eredeti] szláv: így nyugati szláv alapon is – a magyarhoz hasonlóan – egyelőre csak a latin faex ’salak, seprő, üledék; söpredék’ valamilyen folytatójára gondolhatunk.
A névre nem találtam jelenkori adatot: jó lenne valami adat az előfordulás helyéről és idejéről.
Viszont az 1891. évi iparosjegyzék ismer Fekár vezetéknevet ([Ó]Barsról; szlk. Starý Tekov; n. Altbarsch, [Alt]Bers[sch]enberg; ma Szlovákia). Ebből van jelenkori szlovák telefonkönyvi adat is, Fekar még a csehben is akad, ill. Vekar a németben. Ezekről nehéz mit mondani, mert nincs szlávos, ill. németes alakjuk. Egy lehetőség azért van: a magyar Feke (< Fekete) személynév bekerülhetett szláv (szlovák) környezetbe, és ott kaphatott szláv -ár személy- (ill. foglalkozás-) névképzőt. Ez utóbbit nem tudom jól magyarázni, talán a m. Feke név magyar -s kicsinyítő képzős Fekes származéka lehetne a kiindulási pont, úgy hogy a kétnyelvű környezetben az -es végződést foglalkozásnév-képzőnek vélték (vö. Kerekes, Köteles) és ezt kicserélték a szláv megfelelőjére. Ennek a magyarázatnak az is a gyengéje, hogy nem világos miként jut el ez a szlávosodott magyar név német területre Vekar alakban. Ez utóbbinak így lehet, hogy egy eltérő etimológiát kell felvenni, de ekkor már azt is gondolhatjuk, hogy a szlovák és magyar Fekár keletkezett az egyelőre ismeretlen eredetű német Vekarból.
Nincs mindennek teljes megoldása. A hébert én félretenném, viszont a hangalak miatt továbbra is úgy sejtem, a név eredetének a magyar-román együttélés zónájába kell esnie. Talán valami alkalmi ragadványnév megszilárdulása lehet, aminek a felfejtéséhez közeli néprajzi kutatások kellenének.
Lehet, hogy nem túl jól tudok olvasni a sorok között, de én a 7272-esben nem látok kérdést. De azért próbálok tippelni. A különféle írásmódokkal nem változik a korábban adott etimológia. A Baj[dó] ~ Vaj[k] eltérés se tántorítson el: sokszor előfordul, hogy b ~ veltérést mutató szópárok keletkeztek a magyarban, vö. ibolya ~ viola, Bence ~ Vince, Bodnár ~ Wagner: ezek etimológiája végső soron közös.
Gyürki lehet Gyürk személynév + -i apanévképző ('Gyürk fia'), vagy utalhat a magyar többségű, egykor Hont vármegyei Gyürki falura. A losonci gróf Gyürky családnál Losonc földrajzi közelsége miatt nyilván utóbbi a helyzet (a falu neve a 14., a családé a 17. században tűnik fel). A Fekál biztos valami nyugati szláv, és ha a család magyar, akkor szerintem megérett a helyzet a névváltoztatásra:)
Nincs. A Richardnak volt/van Ritzi becézése a németben, de még csak szatmári Ritzi se mutatkozik. Ellenben a ricu héberül 'felemelkedés'-t jelent, ha jól olvasom.
két családnév jelentése, eredete érdekelne. az egyik a Fekál. a másik a Gyürky. erről tudom, hogy a családnak van ága Szlovákiában, ahol Durky (a D-re nem tudom rátenni a kis veszőt :)) írásmóddal írják.
NB: Míg az Eybl (biztosan; ezenfelül esetleges írásváltozatai) létező név, az e Eibeből való eredeztetése csak spontán asszociációm volt, lehet, hogy "népetimologikus". Nem néztem utána német névtani művekben.
Nemrég (7272) sorszámnál szerettem volna kérni egy kis kiegészítést egy válaszodra. (Kicsit megzavart a régi írásmód) Azt hiszem valamiért elkerülte a figyelmedet. Próbálom ismét kérni.
Ad Kiedaibl: Grimm ezt hozza: „KIET, s. kitt.”, tehát nem biztos, hogy az első szótagi hanghossznak van az etimológia szempontjából jelentősége.
Eredeti zöngés végű /ki(:)d/-et egy kivétellel nem leltem, így nekem gyanús, hogy itt nem hangzóközi másodlagos zöngülésről van-e szó. A kivétel, amit említettem a Kieder ’?gyöngybagoly’: hogy fel lehet.-e tenni ebben az esetben önálló Kied- tövet, nem tudom. Lehet, hogy a korábban említettem Kitter ’hím galamb’ (’= hím madár’) más nyelvjárásbeli megfelelője.
Az ie /i:/ ~ ei /ai/ nyelvjárási megfelelés viszont elég széles körű a németben, így a kiavult frank-sváb Keid szó is szóba jöhet, melynek másutti alakja a Keit, jelentése Grimm szerint ’dugvány (sváb területen különösen káposztaféléké); (gabona)szem’.
A Kitt ’gitt’ persze nekem is eszembe jutott, de „nem tetszik” a jelentése, így szándékosan feledkeztem el róla. Ami viszont jobban izgat, az a Kitz ’gida, gödölye’. Elfelejtettem eddig utánanézni, de gyanús, hogy ez az angol kid ’kölyök’ megfelelője. Ha ez igaz, akkor feltehető egy nem hangeltolódott közép-északnémet *Kit forma, amely talán német nyelvterületen belüli áttelepedéssel a déli végeken is megjelenhetett.
Az Eibe > Eibl ügyében még nem alakítottam ki magamban álláspontot.
Az eddig elhangzottakhoz még megjegyezném: a hipotéziseinket jó lenne ezekhez a hipotézisekhez illeszkedő múlt- vagy jelenbeli előfordulási adatokkal alátámasztani. Én a magam részéről ezért nem tudok a Kitreiber ~ Kitaibel párhuzam környékéről sokkal messzebb nézni.
A Kiedaibl adat [ki:dajbl] értelmezéséhez még annyit, hogy esetleg gondolhatunk más szegmentációra:
/ki:d+ajbl/, amiben az /ajbl/ az önállóan is előforduló pl. Eybl nevet reprezentálná. — nincs Dudenem kéznél, úgyhogy nem tudom, az Eybl név vajon a (túl?) kézenfekvő e Eibe 'tiszafá'-ból jön-e.
Ez azért tetszetősebb a /ki+taib(e)l/ szegmentációnál, mert a CV szótag mint tőmorféma felettébb undeutsch. (Míg a heylesírási -tt- rövid [t]-t jelöl, csak az őt megelőző mgh. rövidségét hivatott visszaadni, addig szóősszetételekben (?< Kitt+täubel) a hosszan hangzó mássalhangzó megmarad, tehát egy *[kit:aibel] alakot várnánk, tehát ha a -taibel-t választjuk le, csak eredeti /ki-/-re gondolhatunk).
Lehetséges próként a -taibl 'galamb(ocska)' értelmezéshez annyit, hogy a felnémet nyelvjárások agyba főbe hozzáteszik az -rl, -l kicsinyítőképőzt a főneveikhez, minden további jelentés nélkül, és ezt már évszázadok óta. (Kennt i a glasl wåssa håmn? = 'Könnte ich ein Glas (tkp. Gläschen) Wasser haben?').
Kitt- 'galamb', Kitter 'hím galamb' tetszetősnek tűnik, de különösen Kvász Ivor Kiedaibl találatára lennék a továbbiakban figyelemmel, a ['ki:dajbl] ugyanis sokkal osztrákosabban hangzik (syllabotaktikailag) mint egy [ki'tajbl].
:-) Erre játszi én is gondoltam, de nem hiszem magam sem, hogy netán Kitt-reiber 'gittgyúró, tkp. gittdörzsölő' > Kitaibel a már első helyen említett -r- kiesése és szóvégi -r > -l mellett... :-), ezért nem írtam le.
