Köszönöm mindannyitok munkáját! Románra gondoltam én is, vagy németre. Sokkal közelebb nem kerültem a megoldáshoz, de a munkátokat akkor is köszönöm még egyszer!
A Pintár esetleg nem tudsz rola valamit egyedul spanyol jelentest talaltam -befest,buszkelkedik a jelentese. Pl.Szabadkarol elhurcolt zsidok kozott jo par megtalalhato. Elofordulhat hogy a spanyol uldozes elol menekult Szefard zsidoktol szarmazik e nev?A balkanra sokan telepultek szefardok abban az idoban.
A pintar esetében sem lehet szignifikáns zsidó összefüggést találni. Az EWUng szerint a pintar szó szerb-horvát, illetve szlovén, a magyar pintér-rel párhuzamos átvétel németből (Faßbinder - kádár).
A krencic vonatkozásában alighanem tévedsz. Akręc tő pl. a lengyelben 'forgat', 'csavar' jelentésű, pl. a kręcone wlósy kifejezés a m. 'göndör hajú'. Az emlegetted Kren név zsidó voltáról nem tudok, azt viszont tudom, hogy a kren több szláv nyelvben 'torma', és német nyelvterületen elterjedt az ebből keletkezett vezetéknév.
Azt sem látom be, milyen alapon lehetne a -cic-et leválasztani, az én tudomásom szerint a szláv 'fia' jelentésű szuffixum az -ic, ennek mmegfelelően a -cic-ben az első c - tőhangzó (esetleg relatív).
Nem tudiom, milyen forrást idézel, de a Knézics (Knezic) névben könnyű felismerni a 'herceg' jelentésű knez tövet. Különösen a horvátok körében elterjedt név. Hogy zsidók is viselhették, az nincs kizárva, de az idézxted megjegyzés nem ad alapot az általánosításra.
az egyik a Krencic(Krencsics) itt delszlav zsido szarmazasu nevre gyanakodok mert ha levalasszuk a -cic et akkor marad a Kren ez gyakori zsido nev pl "Krén Ignác" Lehet hogy delszlav zsido nev persze nem ertek hozza ez csak az en kovetkeztetesem :)
A masik nev a Knezic (Knezics) ezt pedig igy talaltam "Zidovski ime Knechtl,Knez,Knezic,Kocen,Kocet....
Most találtam viszont, hogy létezik a románban egy riț szó, amely német eredetű és azt az egyenes karcolást jelenti, amelyet a papíron vagy kartonlapon ejtenek, hogy pontosan tudják behajlítani. Suszterinas ragadványneve?:)
Módszertani hiba. A saját családjában előforduló nevet kerdezett "nagyapám... stb.", így azt is tudná, ha lett volna névváltoztatás az elmúlt 100-130 évben, s akkor nem kérdezné. Sőt, akkor azt is tudná, hogy miről magyarosított volna :)
Kérem senki ne vegye sértésnek,de jó pár izraelita származású Kővári család van,szerintem név magyarositás simán lehet.Mégegyszer boccs.Egyébbként hol lehet héber-magyar olvasható ,fonetikus on-line szótárat találni?
Azt hiszem, az utolsó adattal magamat csaptam be. A Cheewar helyes olvasata nem Kővár, hanem Csehvár, annál is inkább, mivel Szilágycsehben van:D Reprezentatív ajándékként, külföldieknek érdemes Magyar népmesék DVD-t vásárolni Budapest-album helyett, ha éppen lehet kapni!
"És ha Kővár vidékéről bárki magyar vidékre költözött, a család egykori nyelvétől függetlenül evidensen megkapta a Kővári nevet."
Ezt nem érzem evidensnek és kijelentőnek. Nem okvetlen kapott, és még csak a névváltás sem feltétlen járt együtt egy átköltözéssel. Ha nehezen volt beazonosítható az új lakóközösségében, mert vagy nehezen kiejthető volt a 'személyi azonosítóként' szolgáló neve, vagy ha sok hasonló, vagy 'hasonló hangzású' nevű élt így a betelepülővel abban az új környezetben, akkor igen, akkor valószínű, ill. feltehető.
Vagyis korrigálnék, hogy nem evidensen nevezték el magyarul Kővárinak. De fontos körülmény, hogy a Kővár vidékiek jelentős része puskás (félnemes) vagy nemes volt, tehát nem éppen zsellér vagy jobbágy.
Igen, 1876-ban Kővár vidékét felosztották Szatmár, Szolnok-Doboka és talán Szilágy vm. között. Kukori67 azért írt Máramarost, mert 1968 óta maga a vár, amelyhez Berkeszpatakáról lehet fölmenni, Máramaros megyéhez tartozik (1876 és talán az 1938-as román megyerendezés között ez Szatmár megye volt). Namost a Kővári név elsősorban nyilván nem a Kővár várából, hanem Kővár vidékéről, korábban a kővári uradalomból való származást jelölt. Kővár vidéke fennállása alatt, a 17-19. században túnyomóan román lakosságú volt. Tiszta magyar falvai a mindenki által ismert Koltó és Katalin, magyar többségű Magyarberkesz, jelentős magyar kisebbség élt Kővárhosszúfaluban, Hagymásláposon és Nagysomkúton (ha nem akarjuk Kapnikbányát Kővár vidékéhez számolni). Az ezt megelőző kővári uradalom nagyobb és nyilván változó területre terjedt ki, hozzátartozott több Szatmár megye magyar falu és a Tövishát ugyancsak magyar falvai. No nem mintha az anyanyelv nagy gond lenne. A 'kővári' román megfelelője, a Chiorean vagy Tiorean gyakori családnév, de főképp korábban sok román viselte a Kővári nevet, sőt Aranyosmeggyesről 1864-ben még a Kővárán keverék alakot is feljegyezték Pesty Frigyesnek (ha ugyan nem az adatközlő jegyző és főbíró alakították át némileg). És ha Kővár vidékéről bárki magyar vidékre költözött, a család egykori nyelvétől függetlenül evidensen megkapta a Kővári nevet. (A leghíresebb Kővári, Kőváry László pl. tordai unitárius volt.) A problémát én inkább abban látom, hogy ezen a híres Kőváron kívül még más Kővárak is lehettek. Kézdikővárra nem szabad gondolni, mert az 1905-ig a nem túl hangzatos Peselnek nevet viselte. De már pl. Kővár vidéke szomszédságában, Szilágycsehben találunk 1319-ben egy kővárat, amelyet castrum Cheewar néven jegyeztek föl.
A http://www.arcanum.hu/fszek/ keresőjébe gépeld be, hogy kővár. A 6 találatot azt mutatja, hogy nem Máramarosban, hanem Szatmárban volt "Kővár". Máramaros vm. szomszédja volt Szatmár vm.nek (térkép), konkrétan a vármegyei határon volt Kőhát, ill. Szatmár felől Kővár vidéke.
Maga Kővár egy igen jelentős királyi birtok (ill. annak központi vára, aminek fenntartása köré szerveztéka birtokot, a 6 találat 1.-ben írja is, hogy 66 faluval).
Időbeli keletkezés feltehető akkor, amikor az apaági ősöd Kővár vidékéről Máramamrosba költözött át, ez lehet akár már a XVI. sz. vége, de valószínűbb - olvasva a vár történetét, azt, hogy 1718-ban rombolták le végleg - inkább a XVIII. sz. eleje. A hely annyiban biztos, hogy az a hely, ahova költözött (ott alakult ki ez a családnév, lett ez a neve ősödnek, majd leszármazottai nevében rögzült), de hogy ez a hely ugyanaz-e, ahonnan Nagyváradra átszármazott a család (ha a debreceni dédnagyapa a korábbi, mint "a családom nagyváradi", akkor a Nagyvárad feltüntetésének nincs jelentősége, sőt félrevezető), csak anyakönyvi kutatással lehet kideríteni. Nem valószínű.
Feltételezhető, hogy a vár szolgálatában állott személy (akár ellátó iparosként, akár élelmet termelőként - a XVII-XVIII. században élelmezés szempontjából még 10 ember tartott el 1-et -, akár katonaként) nem nagyvárosba megy lakni (megélni). Vszeg valamely más birtokra (a katonai életmód - ha az lett volna - addigra gyökeresen átalakult, ezzel felhagytak sorra).
Tud valaki segiteni a Köváry/Kövári családnév helyi/idöbeli keletkezésének kideritésében ? Dédnagyapám Debreceni születésü, családom Nagyváradi, valami Kövár létezett Máramarosban, de nem tudom van e a névnek valami köze hozzá , vagy tényleg valami egész más? ...
Ad Gyürky: Egyetértek Kvász Ivor #7330-cal. (A Ďurky ennek a magyar névnek az elszlovákosodott formája.)
Ad Fekál: Annyira előtolakodik a primer asszociáció (amely névváltoztatást indokolna), hogy egyelőre nem tudok másra gondolni. A nyugati szláv eredetet viszont nem valószínűsítem, mivel a fe- szókezdet erős jele annak, hogy az adott szó nem [eredeti] szláv: így nyugati szláv alapon is – a magyarhoz hasonlóan – egyelőre csak a latin faex ’salak, seprő, üledék; söpredék’ valamilyen folytatójára gondolhatunk.
A névre nem találtam jelenkori adatot: jó lenne valami adat az előfordulás helyéről és idejéről.
Viszont az 1891. évi iparosjegyzék ismer Fekár vezetéknevet ([Ó]Barsról; szlk. Starý Tekov; n. Altbarsch, [Alt]Bers[sch]enberg; ma Szlovákia). Ebből van jelenkori szlovák telefonkönyvi adat is, Fekar még a csehben is akad, ill. Vekar a németben. Ezekről nehéz mit mondani, mert nincs szlávos, ill. németes alakjuk. Egy lehetőség azért van: a magyar Feke (< Fekete) személynév bekerülhetett szláv (szlovák) környezetbe, és ott kaphatott szláv -ár személy- (ill. foglalkozás-) névképzőt. Ez utóbbit nem tudom jól magyarázni, talán a m. Feke név magyar -s kicsinyítő képzős Fekes származéka lehetne a kiindulási pont, úgy hogy a kétnyelvű környezetben az -es végződést foglalkozásnév-képzőnek vélték (vö. Kerekes, Köteles) és ezt kicserélték a szláv megfelelőjére. Ennek a magyarázatnak az is a gyengéje, hogy nem világos miként jut el ez a szlávosodott magyar név német területre Vekar alakban. Ez utóbbinak így lehet, hogy egy eltérő etimológiát kell felvenni, de ekkor már azt is gondolhatjuk, hogy a szlovák és magyar Fekár keletkezett az egyelőre ismeretlen eredetű német Vekarból.
Nincs mindennek teljes megoldása. A hébert én félretenném, viszont a hangalak miatt továbbra is úgy sejtem, a név eredetének a magyar-román együttélés zónájába kell esnie. Talán valami alkalmi ragadványnév megszilárdulása lehet, aminek a felfejtéséhez közeli néprajzi kutatások kellenének.
Lehet, hogy nem túl jól tudok olvasni a sorok között, de én a 7272-esben nem látok kérdést. De azért próbálok tippelni. A különféle írásmódokkal nem változik a korábban adott etimológia. A Baj[dó] ~ Vaj[k] eltérés se tántorítson el: sokszor előfordul, hogy b ~ veltérést mutató szópárok keletkeztek a magyarban, vö. ibolya ~ viola, Bence ~ Vince, Bodnár ~ Wagner: ezek etimológiája végső soron közös.
Gyürki lehet Gyürk személynév + -i apanévképző ('Gyürk fia'), vagy utalhat a magyar többségű, egykor Hont vármegyei Gyürki falura. A losonci gróf Gyürky családnál Losonc földrajzi közelsége miatt nyilván utóbbi a helyzet (a falu neve a 14., a családé a 17. században tűnik fel). A Fekál biztos valami nyugati szláv, és ha a család magyar, akkor szerintem megérett a helyzet a névváltoztatásra:)
Nincs. A Richardnak volt/van Ritzi becézése a németben, de még csak szatmári Ritzi se mutatkozik. Ellenben a ricu héberül 'felemelkedés'-t jelent, ha jól olvasom.
