Szia! Érdeklődtem én már ott is, sőt az Önkormányzatnál, egy országgyülési képviselő segítségét is kértem. Ő egyszer válaszolt, megpróbál segíteni, a minisztériumban és egyéb helyeken elutasítottak.
Köszönöm s.o.s. válaszodat. Az igazsághoz tartozik: bizonyos dolgokkal nem vagyok 100 százalékban tisztába. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál tudnék érdeklődni, azonban a napokban úgy gondoltam, itt érdeklődöm. MÁS: Beleszámít-e vajon a nyugdíjba a szociális járadék, rehabilitációs járadék /ellátás?/. A régebben megítéltre gondolok. Üdvözlettel.
"A hatályos rendelkezések szerint az Ellátottak utazási utalványa elnevezésű okirat alapján igénybe vehető utazási kedvezményekre az utalvány kiküldésének évében 65. életévét be nem töltött megváltozott munkaképességű személyek közül jogosultak
- azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltötték (1954-ben vagy korábban születtek) és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugellátásra vagy rendszeres szociális járadékra voltak jogosultak,
- azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik (életkoruktól függetlenül) 2011. december. 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátásra voltak jogosultak, illetve akiknek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 30%-os vagy kisebb mértékű,
- a rokkantsági járadékban részesülők (életkoruktól függetlenül).
E rendelkezéseket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet tartalmazza."
"A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint: A) vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött rokkantsági ellátásban részesülő személy a) aki 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, b) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. B) A kedvezményt a jogosulttal megosztva veheti igénybe fentiekben felsoroltak házastársa/élettársa, amennyiben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. C) A fentiekben felsorolt személyek a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére is jogosultak."
Véleményed:"BKK bérlet ára szinte megfizethetetlen azoknak, akik 30-40 ezer valahány forintból élnek." Valóban, így van, megfizethetetlen. Nem vagyunk a döntéshozók látókörében érdekképviselet hiányában.
Amig ez az élőskődő banda van hatalmon semmi esély hogy vissza adják. Mert a rokkant nyugdijas volt jogilag igy járt nekik. 2011 december 31 óta nem nyugdijasok vagyunk ha nem ellátottak. Ahhoz újszeleknek kellene fújni, hogy megint rokkantnyugdijasok lehetnénk.
Szervusztok! Egy régi témát hozok elő, amiben nem történt pozitív változás. Szerintetek van-e lehetőség arra, hogy visszakapják utazási kedvezményeiket azok a betegek, akiktől anno elvettek, a nyugdíjrendszer (?) átalakítása miatt. Az ok-ra 100 százalékban nem emlékszem. A lényeg, elvették a kedvezményt azoktól az emberektől, akik 2011. december 31-ig nem töltötték be az ötvenhetik évüket. Ez nagy érvágás, a 9.500.-os általános BKK bérlet ára szinte megfizethetetlen azoknak, akik 30-40 ezer valahány forintból élnek. S nem beszélek az utazási csekk hiányáról, gondolom azok a betegek, akik egyik városból a másikba utaznak egy kórházi vizsgálatért, nem boldogok a változás miatt. Válaszotokat köszönöm.
A 2017.02. 21-én abbamaradtak a lényeges segítő megoldások,az egyetlen segítség a betegtársaknak.Tett feljelentést a topiktárs?Valami itt nagyon nem kerek veletek kapcsolatban.Végeztem,választ sem várok!
Jellemzően lenézed a vidékieket,mint a szarértők?Elgondolkozhatnál,mert engem is annak tekintenek,a sok sorstárssal együtt.Mellőzöd a tényeket,elkerülöd a tanácsadást,ez biztos így van jól.Gyakorlatilag alig vannak tényleges segítők,akik voltak azok el lettek üldözve,illetve sértegetve.
A Magyar Közlöny március 1-jén kiadott 30. lapszámában kihirdették az Országgyűlés által elfogadott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt.
A kihirdetett törvényjavaslat 2018. január 1-jén lép hatályba.
Köszönöm!Ebből is látszik a vidéki parasztoknak adott szarvélemények nem felelnek meg a törvényi előírásoknak,nincsenek betegségcsoportok szerint,és a táblázatok szerint kiértékelve a betegségek!A vidéki parasztok meg elfogadják az égbekiáltó aljasságot.Nem értem miért!
Nagyon gyorsan változnak a jogszabályok, mostanában különösen. Abban az esetben, amiről szólt a cikk, új eljárásra kötelezés történt.
Az alábbi idézet több mint egy éve került publikálásra, mára már elavult lehet...
"A Kúria az Mfv.III.10.358/2014/4.,az Mfv.III.10.584/2012/4. és az Mfv.III.10.116/2013/4. számú határozataiban rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra.
A Kúria a KGD.2006. évi 152. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése szükségtelen, ha a tényállásbeli és jogi kérdések a bírósági eljárás során tisztázhatók. A Kúria a BH.2010. évi 74. számon közzétett határozatában is rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének és az első- vagy másodfokú szerv új eljárásra kötelezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható.
A Kúria a Ket. és a Pp. fenti rendelkezéseivel kapcsolatos, a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben is irányadó - Mfv.III.10.127/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú - ítéleteiben is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti. Amennyiben a bíróság a megtérítési felelősségre vonatkozó döntés érdemi felülvizsgálatához szükséges tényállás további kiegészítését szükségesnek tartja, úgy módjában áll arról a perben elrendelt bizonyítás útján rendelkezni (Mfv.III.10.567/2014/4., Mfv.III.10.127/2015/9.)."
Nem volt bírósági ügyem, a gyakorlatuk is változhat a jsz-ok változásának függyvényében.
Ez az idézett történet (ismeretlen Sorstársunk) is arra szolgál (bár még mindig nincs végleges döntés), hogy mindig van remény! Jó volna, ha az új eljárásban mindent rendbe tennének (az öt éven belüli különbözet visszafizetésre kerülne a késedelmi pótlékkal együtt)!
Remélem, egészséged - és a Többieké is- javul, vagy kedvezőbben alakul, ebben a télből ismét tavasziasra fordult időben...
Kedves kollokvium! Hozászolásod elolvasva kérlek adj némi útmutatást nekem.. én már az utolsó tárgyalás előtt állok az ig. orvosszakértő nekem adott igazat .. a tb nem támadta meg (úgy tudom/ ....... olvasom ,hogy új eljárásra kötelezték az alperest /a cikkben amit fel tettél)...stb. ez azt jelenti , hogy még egyszer kezdődik minden előröl ..megint vizsgálatra kell mennem? vagy csak kiadnak egy új határozatot, szakvéleményt . az ig. szakértő papírja alapján? Hogy történnek a dolgok a tárgyalás után ? Üdv Judit
"A számok szerint volt állapotjavulás, a valóságban nem
Feleségem 12 éve beteg, legutóbb 2015. 06. 30-ig B2-es rokkant csoportba tartozott. Előzőleg 54% egészségkárosodást állapítottak meg 2010-ben. Ellátást 79150 Ft összegben kapott. Azóta nem volt felülvizsgálat, csak 2015-ben, ahol I. fokon 40% egészségkárosodást állapítottak meg. Ezt kifogásoltuk, megfelelő orvosi leletekkel alátámasztva. A II.fok helybenhagyta a 40%-ot. Munkaügyi bírósághoz fordultunk, ahol másfél év után Igazságügyi orvos szakértő véleménye alapján bizonyítva lett, hogy az egészségkárosodás 51%-os. Hatályon kívül helyezték az I. és a II.fokú határozatot is, és kötelezték az alperest új eljárás lefolytatására. Most ez előtt állunk. Mivel 2015.10.01-től az addigi 79150 Ft-ot levették 42605 Ft-ra, másfél évig jelentős összegtől estünk el. Kérdésem, hogy mivel helytelen minősítést alkalmaztak 2015-ben, visszakaphatjuk-e a jogsértés előtti állapotot, azaz jár-e a továbbiakban a 79150 Ft, illetve visszakapjuk-e a másfél évig jogtalanul elvett különbözetet egy összegben? Az eddigi indoklások szerint a 2010-es 54%-hoz képest a 2016-os 51% állapotjavulást jelent, tehát nem adják vissza a korábbi ellátást. Szerintünk a 2010-es minősítési szempontokhoz a 2016-os pontok nem hasonlíthatók. Az állapotjavulás csak matematikailag igaz, orvosilag nem.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Vagyis: "ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó - az Art.-ban meghatározott - késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.")"
"nincs meg a 30 nap biztosítási idő , illetve megvan de szünet van közte""
Valószínűleg fiatal az illető, aki ezt írta. A szünet van közte annyit jelent, hogy tanulmányok befejezését követően 30 napon belül folyamatos, legfeljebb 30 nap szünetekkel tarkított biztosítási jogviszonynak kell lennie. Ez a második pont az előző hozzászólásban.
Ha régebben kérvényezte volna az ellátást (suli után 30 napon belül munkába állva), majd max 30 napos szünetekkel végig dolgozott volna, akkor meglehetne a szükséges biztosítási idő ezúton.
így keresni kell egy "fal"-munkahelyet, ahova bejelentetten felvesznek akár minimális jövedelemért is és a hiányzó napokat összeszeded.
3 évből 5 év, 10 évből 7 év vagy 15 évből 10 év biztosítási jogviszony kell, hogy meglegyen. A szünet nem gond, csak a napok száma a jelentkezés beadásának pillanatától visszamenőleg meglegyen.
" Tardív disztóniát, diszkinéziát vagy másodlagos Parkinsonismut kiváltó főbb gyógyszer típusok
Antipszichotikumok: Főleg a régebbi típusú (pl. haloperidol, tiapridum), de néhány újabb típusú (pl. risperidon, olanzapine) szichózis (zavart tudatállapot) kezelésére alkalmazott gyógyszerek
Egyes migrén elleni gyógyszerek (pl. flunarizin)
Egyes hányinger elleni gyógyszerek (pl. metoclopramid, thiethylperazinum)
Egyes, főleg régebbi típusú hangulatjavító gyógyszerek (pl. paroxetin)
A tardív mozgászavarok megjelenése nem törvényszerű. A betegek egy részénél akár több évtizedes gyógyszerszedés mellett sem jelentkeznek mellékhatások, míg -feltehetően öröklött hajlammal rendelkező – betegeknél akár pár hetes vagy hónapos használat során is kialakulhatnak ezen mellékhatások."