A piacon egyik barom fisnál vettem 4+3 főre 5 kis (1600 HuF/kg) libacombot. Így is borsos volt a 2,2 kg libaláb.
Este bevagdostam a hájasát, besóztam, másnap délelőtt tálba raktam 1/2 dl vizet aláöntve födő alatt 1,5 órán át sütögettem, majd fedő nélkül tovább, míg teljesen elpárolgott alóla az össze víz, ekkor rádurrantottam és 10' alatt lepirítottam. Körete hagymás rizs, mellé friss darabolt zöldség, volt.
Előtte frisses sült libamáj, húsos csontból készült leves, utána aranygaluska volt.
A következő amit vendégvárónak fogok készíteni, sült libacombból készült ludaskása lesz.
A Vakerán valóban hozzá lehet jutni sok okos dologhoz, de még a boltokban is kapható magnósrádió. Érdemes beszerezni 1 olcsó, de használható gépet tartaléknak.
Én egy NETen talált analóg digitalizálóval átpakoltam az összeset PC-re, onnan került a több, mind 1100 dalnyi anyag egy része a mobilba.
Van egy tízéves rádiós magnóm, még működik, és időnként hallgatom a kazettáimat. nem vagyok tólzottan muzikális, ezért inkább prózai műveket, elsősorban régi rádiókabaréket, de volt néhány erősen szatirikus karcolatszerűség is, amit nagyon szívesen hallgatok újra. Csak azt nem tudom, mi lesz, ha végleg bedöglik.
Nem tudom pontosan idézni, de Murphy egyik törvénye valahogy úgy szól, hogy adott szervezet adott viszonyok és szigorúan ellenőrzött körülmények között azt csinál, amit akar. Tökéletes példa erre, amit te írtál.
Én 20 éves szünet után idén élesztgetem a Videotont. A magnókazettákról már az számok javarésze az egyik vincsin van, többségük a telefonban is. Útközben többnyire azt hallgatom, mert unalmasak a mai rádiók műsorai, állandóan ugyan azt a pár tucat számot nyúzza mindegyik.
A lemezjátsszó még pihen, mert nincs meg a lemezmosóm -mind folyadékolt-, anélkül nem megy.
Anyókám attól a perctől retteg, hogy megjavíttatom a féloldala béna erőlködőt, és bekötöm a hangfalakat...
A hónap elején szenvicsevő ötyét tartott anyókám. Akkora főztem 1 tár /15/ tojatot. Egy helyről származott, 1*re főttek előzetes eggbeszúrással, 1*re lehűtve, még is akadt közöttük 3, amelynek darabosan szakadt le a gyári csomagolása.
Igen tudom, a gyerekem apja ilyenekkel foglalkozott. Megvett rossz allapotban levo minel kulonlegesebb autot, restauralta es atvitte Europaba. Nagyon jo biznisz meg mindig.
Szegény megboldogult Ludas Matyiban az volt az egyik mottó, hogy egy újszülöttnek mindne vicc új. A másik meg, hogy nincsenek régi viccek, csak öreg emberek vannak. Esetleg úgy módosíthatnánk, hogy nincsenek régi tárgyak, csak meg kell várni, míg visszahozza őket a retro. Nemrégiben egy epezöld színű, de különben remek állapotban lévő kis Polskit láttam, két fiatalember ült benne, szemlátomást csajozási szándékkal, Úgy vettem észre, elég sikeresek voltak a törekvéseik.
Nemrégiben mesélte nekem valaki, hogy a barátnője, gondolom 40 körüli lehet, ott volt nála a kislányával. A gyerek felfedezte a, nála még működő, régi fekete tárcsázós telefont és nem tudott betelni vele. Mindenkit felhívott és dicsekedett, hogy milyen csodával beszél.:-)
Koszonom - en nem vagyok gomba szakerto, csak gomba szereto... shiitaket daraltam, es nem erzett a gomba iz a levesen - de a Papus szerint nagyon finom levest foztem, es ez a lenyeg! :))
Az nem, csak az, hogy ha egy férfi azt mondta, hogy megcsinálja, akkor megcsinálja, tök felesleges félévenként figyelmeztetni rá. :) Mondjuk műszaki dolgokra pont ez sem áll, azok hamar megjavítódnak.
Van pár gombafaj, amit fűszergombaként eleve porrá őrölve használunk, mert fokhagyma-ízű, borsos, esetleg ánizsos, vagy nagyon intenzív, és elég belőle kis mennyiség. Aztán van egy másik társaság, amit egyébként nem lehetne ételkészítésre felhasználni, mert önmagában elég szívós, szálkás, elrághatatlan, ilyen pl. az őzlábgombák tönkje, de ízesíteni elég jó. További gazdaságos példa a gombaporra az egyébként is finom csemegegombák ilyen-olyan törmelékeiből, vagy nem első osztályú példányaiból készített ízesítő.
Levesen túl használhatóak mártásba, galuskába, tésztákba, stb. keverve.
Vasárnap valaki azt mesélte, hogy a szomszédék 16 éves fia lelkendezve rohant át hozzá, és azt mondta, hogy a nagyapja lakásában valami olyan készülékről hallgattak zenét, ami nagy, valami forog benne, és erre egy fekete kört tesznek. Hallott már ilyenről? Az illető hallott, azt mondta, lemezjátszónak hívták és hívják. Aranyos történet, még akkor is, ha nem biztos, hogy pontosan így történt.
Azt mondja az iras (TV musor), hogy a ledaralt szaraz gomba csodalatos izt ad az etelnek - kiprobaltam, hat nem rontotta el. A vegen tettem meg bele egy mareknyi reszelt parmezant is. Finom leves volt.
