"Szó sincs alternatív történelemről. Akkor beszélhetnénk alternatív történelem emlegetéséről általam, ha bármi utalást tettem volna ősi, elfeledett városra, városokra, városiasodásra, a civitasra, Atlantiszra, Mura, meg hasonlókra. De ilyenekről egy árva szót nem szóltam."
dehogynem szóltál, többször is:
<hanem az ősi műemléknek az elfogadott kulturális és technológiai fejlődéssel ellentétes voltára> (11020)
<...kőépítményeknél eddig csak gyanítható volt (nagyon régi korból származás)>
<11600 éves - platóni atlantiszi kor>
(11023)
< a hihetetlenül réginek számító 11600-12000 évvel ezelőtti korból is származhatnak fejlett közösségi szerveződésre, munkamegosztásra utaló megalitikus nyomok, amely korra eddig az Ozireionnál, a Szfinxnél, Tiahuanaconál stb. csak másodlagos vagy sokadlagos nyomokból, emlékekből következtettek alternatív kutatók>
(11026)
itt bizony egy alternatív idővonalat rajzolsz fel, még ha nem is ismered fel a saját hozzászólásaid lényegét.
"Kizárólag megalitikus építményeket hoztam fel és hasonlítottam össze, hoztam párhuzamba, rámutatva egy megalit technológiai fejlődésbeli jellegzetességre, amire az ide vonatkozó alternatív gondolkodás, az alternatív elméletek építkezhetnek! Ennyi"
na ez már egy finomított verzió, és sokkal elfogadhatóbb, csak figyelni kell a szóhasználatra.
az, hogy párhuzamot vonsz Göbekli Tepe és a piramosok között a felhasznált anyag vonatkozásában, teljesen helytálló, bár nem minősül alternatív elméletnek.
Nincs szabályos, csak majdnem szabályos gránitgömb (és elég kicsi). A korát egyáltalán nem ismered. Az elkészítése egyáltalán nem lehetetlen, hanem kimondottan egyszerű (bár idő- és munkaigényes) feladat.
Egy hegyen belül miért ne lehetnének alagutak? Pláne mészkőben? Ebben sincs semmi rejtélyes.
Az a kacsa bizony azt hápogja, hogy nem piramis az.
Ezt nekem írtad? Mert ha igen, akkor súlyos szövegértelmezési zavaraid vannak. Tekintve hogy én soha sehol nem állítottam hogy ilyesmi lenne. Annyit írok, hogy a Csizi-féle teória szerint, azok.... a gúnyolódás szerinted megcáfol egy teóriát...?
Nem nem... a klerikális agymosás és befolyás hatása alatt álló történészet számára kellemetlen kettős szinten. Az egyik, a puszta szégyen, a másik, hogy ilyen primitív ellenérvekkel és cáfolatokkal próbálkozik folyton.. persze, ha egy szabályos gránitgömb amit megismétlem, lehetetlen korát ismerve, hogy az akkori ember így megcsinált, mellet vann két három szabálytalan, akkor már nem is érdekes hogy a harmadik egy szabályos... a boszniai kamu piramisokban is véletlen pont belül rejtélyes alagutak járatok vannak, rajtuk fedőkövek stb... minden jel arra utal hogy valóban piramis, de nem érdekes, a történészet alapelve (tisztelet a kevés kivételnek), a csőre van, hápog, totyog tollas, akkor sem kacsa, ha na nem tanultunk róla...
A "piramis" legfeljebb annak kellemetlen, aki minden bizonyíték ellenére is ragaszkodik e kamu védelméhez. A labdák sem kellemetlenek: nem csak a "piramisok" környékén vannak, hanem szerteszét, nem tökéletes gömbök (sőt, a többség lapos, úgynevezett kenyér-forma), csak egy kisebb részük van gránitból (jellemzően a kisebb méretűek), és semmi probléma nincs az elkészítésükkel sem, egyáltalán nem "lehetetlen".
Mondjuk, hogy a boszniai piramisok fantazmagóriák, belemagyarázások... de sajnos Boszniában még vannak kellemetlen leletek... pl ugyanolyan mesterséges kőgömbök, mint Costa Rica-ban...
Sajnos szabályosak, tökéletes gömbök, sajnos gránitból vannak, sajnos - ez is megintcsak - lehetetlen, hogy ősidőkben ilyet csináltak eleink... sajnos véletlen pont arrafelé, ahol a boszniai "kamu" piramisok vannak... jájjj... de kellemetlen ez is...
Egyébként korábban éveken át nagyon aktív volt a csoportban a Sanyi, Shenouda nick-en... nem tudom mért tűnt el... de ezen a honlapon még publikál időnként.
Hogy nagy mesemondó, arra csak annyit tudok neked reagálni - bár tudom lerágott csont, de ide most bőven jó lesz - hogy Schliemann-t is kiröhögték és nagy mesemondó, fantaszta kóklernek titulálták, mindaddig amíg egyszer csak kiásta Tróját.. utána már kussoltak a nagyokosok... ;)
„Csizi Sanyi szerint sok tíz-vagy akár százezer éves, vénuszi eredetű telkhin technológia, melyet a Atlantisz, majd pusztulása a Héliupoliszi Testvériség őrzött illetve használt”
Csizi Sándor szerintem egy nagy mesemondó, habár a piros ruhás kislányt és a nagymamáját el tudom képzelni, még farkast is láttam az állatkertben, de vénuszi eredetű telkhin technológiáról és a Héliupoliszi Testvériségről nem találok információt.
A kanadai Oak Island két kincset is rejt a legendák szerint. Az egyik a Templomosok kincse, talán a Frigyládával, menóra és egyebek... (a legenda szerint a menekülő és kincseiket mentő Templomosok egy hajóval idejöttek, és a Jeruzsálemben illetve Etiópiában talált, ősi zsidó kincseket többek közt, itt rejtették el) a másik egy híres kalóz kapitány (Kidd) legendás kincse (kb 500 évvel későbbről ugyebár...) A szigeten a kutatás évszázadok óta, kb aranyláz jellegűen napjainkig (bár már jóval lájtosabban) zajlik... Egy kisfilmben volt szó róla, és megakadt a szemem valamin.
A mítkus Samír ugyebár, mely tán hitech eszköz (Csizi Sanyi szerint sok tíz-vagy akár százezer éves, vénuszi eredetű telkhin technológia, melyet a Atlantisz, majd pusztulása a Héliupoliszi Testvériség őrzött illetve használt), mely tán Mózes kezében is járt (vízet fakasztott a sziklából ugyebár), egy kővágó eszköz (s tán sok egyéb funkcióval), mely sokak szerint a magyarázat, az ókori-őskori tökéletes vésetekre, gránitba és egyéb nagyon kemény kőzetekbe... a kövek (és megalitok) extrém fejett csiszolását illesztését, vágása is a Samírral, samírokkal lehetne magyarázni. Nem emlékszem, hogy Puma Punku, vagy Sacsayhuaman, vagy valahol másutt, a prehisztorikus meglalitikus (és igen bizony: rejtélyes) romok valamelyikénél, melyek hemzsegnek a bolygón, vannak fura szabályos bevágások kemény kőbe, mintha az építkezésen a melós próbaképp vagy szórakozásból a flex-el belevág a téglába... kb hasonlóan kemény kőzetbe (tán sznitén gránitba), szabályos mély csíkok vannak bevágva itt-ott... több ezer évesek... nem tudjuk hogy csinálták..
Vissza az Oak szigetre! Itt a képen ezek a szabályos (aligha természetes) bevágások a sziklákon, nekem ugyanilyennek-, vagy legalábbis nagyon hasonlónak tűnnek.... Egyébként a ugyebár Hancock (Jel és Pecsét) a Templomosok nyomába ered Etiópiába és ott szintén nyomait találja, megmagyarázhatatlan építészeti technológiának kőmegmunkálásnak (egy kőtömbből mintha lézerrel vágták volna ki, olyan templomok, de a gigantikus, templomosok korában épült európai középkori katedrálisok is felvetnek kérdéseket)..
Nos mi van, ha a Templomosok egy kincsmentő különítménye valóban 1307-ben ide érkezett hajóval, hozták a Samírt (talán a Frigyládát és egyebeket) elrejteni... és ezek itt a Samírral készült jelek a sziklákon (vagy akár csak szórakozásból egyikük vagdosott vele a környéken...)
az óbirodalmi piramisok hieroglifáiról pedig valószínűleg bejutottak még akkor is a piramisokba Gizában pl..
Igen, valószínű. Abban a korban rendelkezésre állhattak azok a leírások, amik segítségével (az Ó- és Középbirodalomban) bejuthattak akár a Nagy Piramisba is.
Ha a piramisok építői a burkolókövekre rótták hieroglifáikat, akkor miért festették, mázolták azokat? Hiszen joggal félhettek attól, hogy az időjárás elemei (főleg az eső) idővel eltünteti azokat. Ha ilyen időtálló építményeket emeltek, akkor a jeleket miért nem belevésték, belekarcolták a burkolókövekbe? A másik: hogy teljesen biztos, hogy a burkolóköveket az építők festették tele jelekkel? Elméletileg, talán lehetséges, hogy az építés utáni évszázadokban valamikor történt a jelek felvitele. Tudom, a kész burkolatnál már nehezebb volt.
de hieroglif jelek sem a mnkaure sem a hafre piramisban sincsenek, a "halotti" templomaik is némák.
Sőt, én úgy tudom, hogy a Sznofrunak tulajdonított 3 piramisban (dahsuri, médiumi) sincsenek hieroglifák. Pedig tudott, hogy a hieroglif írásmód elég korán, már Ménész idején is (5100 év) rendelkezésre állt Egyiptomban (kifejlődött már arra). A nagy pramisoknál miért ez a nagy némaság? Nem volt bennük becsvágy, hogy a kőfelületeken megörökítsék nevüket, tetteiket?
Ha rákattintasz a belinkelt oldalra, több festményt is láthatsz. Szerintem a művészeti alkotások nagyon érdekes (és persze valóságot hűen tükröző) ábrázolását adják a 150-200 évvel ezelőtti piramisoknak és a tájnak.
de hieroglif jelek sem a mnkaure sem a hafre piramisban sincsenek, a "halotti" templomaik is némák..ellentétben a környéken lévő masztabák rendesen díszitettek és "kommentáltak", a IV. óbirodalmi dinasztiák korából is..
Az Újbirodalomban restauráltak és javítgattak amin tudtak, de azokból az időkből sincsenek másolatok az óbirodalmi piramisok hieroglifáiról pedig valószínűleg bejutottak még akkor is a piramisokba Gizában pl..
Az Óbirodalomból származó Sahw-ré piramisának "halotti" templomában nem sokkal Hwfw uralkodása után penge éles feliratok voltak a templom felső gerendáin, kép mellékelve róluk..bár összehasonlítva akármelyik gizai piramis "halotti" templomával az abusiri példákat ég és föld a stílusbeli különbség..
Nem, ezt a jelenséget úgy nevezik nálad és hasonlóknál, hogy szelektív hallás vagy szelektív figyelem vagy szelektív tudás vagy szelektív informáciszerzés. Épp tegnap beszélgettem erről egy hölggyel. Szerinte is a legtöbb ember szelektív figyelmű, mert csak azokra az információkra, tényekre hajlandó koncentrálni, ami számára megfelelő, személyiségéhez, világképéhez passzol. Elismerte, hogy ő is ilyen, mert az agya akaratlanul is elfordul azoktól a tényektől, amelyek nem szimpatikusak, vagy idegenek számára. A beszélgetésünk azzal zárult, hogy megállapodtunk: az igazság, a valóság soha nem egy szélsőséges álláspont, soha nem szélen van, hanem sokkal inkább valahol középen, az Arany Középút. Az élet inkább ezt igazolja. Ezért nem szabad, hogy a fejünket struccként a homokba dugjuk.
Na, ez nem hagyott nyugodni. Tegyük rendbe ezt a dolgot. Ezt írtam a 11124-es hzsz-ban, legelőször:
"Ne feledjük: a teotihuacani Nap piramist (és a 2 kisebbet) 70 év (!) ásatás után tárták fel a növényzettől, földtől stb.-től."
Ebből a mondatból az derül ki, hogy Osmanagic tolmácsolásában - tudat alatt, még ha nem is fejtettem ki - de tisztában voltam vele, hogy a 70 év ásatás nemcsak a Nap piramisra vonatkozik, hanem a 2 kisebb építményre, a Hold piramisra, a Quetzalcoatl templomra, valamint (bár nem utaltam rá) a Holtak utcájára és egyéb kiegészítő építményekre. A "(és a 2 kisebbet)" kifejezés használata erre utal, mert nem privilégizálja csak a Nap piramist. Nem gondoltam, hogy ennyire szájba kell rágni a dolgot. De gondoltam, hogy az előadás 5. percénél leellenőrzöd az információt és magad is meggyőződsz annak igazáról.
Ez amúgy álnév nem? Olyan fura, hogy Osman-agic... olyan mint, oszmán mágus... nem? Vagy felavatott ősi szakrális mester.. az Illuminátusok és a Heliopoliszi Testvériség főpáholyának titkos nagymestere... több ezer éves szent ember..? :D (bocs piálgatok)
Szerintem túltárgyaltuk a témát. Leellenőríztem, Osmanagic igazat mondott: a XIX. század derekáig Teotihuacant tényleg növényzet és föld takarta. A wiki is utal rá, hogy a korai ásatások több évtizedig tartottak.
Csendben megjegyzem, hogy ide vezethet, ha a tudásszomjnak nem állítanak korlátokat.
Tudásszomjnak? Köztudott, hogy Vyse leírta naplójában, hogy addig nem nyugszik, ameddig valami rendkívüli felfedezéssel nem tér haza egyiptomi megbizatásáról. Végül is minden passzol. :)
Megint nem figyeltél rendesen a videóra. Osmanagic azt mondja, hogy 150 évvel ezelőtt Teotihuacant és a benne lévő Nap piramist 70 évig tisztították meg a lerakódott földtől és növényzettől. De engem ez nem foglalkoztatott, hogy a piramis vagy a környéke... mert nekem természetesen lejött a szövegkörnyezetből, hogy nemcsak a piramis, hanem az ősi város többi része is meg lett tisztítva a dzsunbujtól. Naná, miért, hogyan lehetett volna másképp?
