Megérettek a feltételek, hogy a kistelepülés régi és új lakói rendszeresen véleményt cseréljenek itt a fórumon is.
Kérek mindenkit, aki itt él élt vagy ide kiván költözni mondja el véleményét javaslatát, kerülve a politikai megnyilvánulásokat.
Visszatekintésképpen ami a 2012. január 12-i ülésen történt.
1.A civil szervezetek az előző évben kapott önkormányzati támogatás felhasználásáról minden év januárjában beszámolót készítenek. A beszámolóban szerepelnie kell, hogy mire fordították a támogatást, melyeket számlamásolatokkal igazolnak.
A 2011-es évben az alábbi összegekről számoltak el a civil szervezetek:
Vöröskereszt 25.000,-Ft, Galambász Egyesület 50.000,-Ft, Örök Ifjak Nyugdíjas Klub 75.000,-Ft, Pest Megyei Nyugdíjasok Egészségmegőrző Egyesülete 75.000,-Ft, Gyermekeinkért Közalapítvány 250.000,-Ft, Sportszakosztály 900.000,-Ft.
A beszámolókat a testület egyhangúlag elfogadta.
2.Hársfa sor lakói a közvilágítás, a csatorna és az út számukra megoldatlan ügyeiben kívántak pontos és hiteles tájékoztatást kapni az önkormányzattól a jövőre nézve.
Több mindenben rendhagyó helyzetben vannak ők, mert a közművesítési kötelezettségek azt a vállalkozót terhelik, akitől a telkeket illetve a lakóházakat vették. Neki kellett volna rendezni és megteremteni a közvilágítást, csatorna- és útviszonyokat. Azonban ezt nem tette meg: nincs közvilágítás, a lakók nem tudják, hogy mikor köthetnek rá a csatornára (nincs befizetve az érdekeltségi hozzájárulás), az út állapota nagyon rossz az arra járó mezőgazdasági munkagépek és teherautók miatt. Az elmúlt pár évben megfelelő kommunikáció nem volt a lakók és az önkormányzat között, amely nem javította az egymáshoz fűződő viszonyokat. Ezt felismerve és a lakóktól kapott megkeresés eredményeképpen született meg a testületben a döntés, hogy egy közös beszélgetés során tisztázzuk a helyzetet és valamilyen megoldást találjunk.
Csatorna: Hosszú ideig tartott a téma megbeszélése. A polgármester állította, hogy ha vízóránként befizetik az összeget, akkor ráköthetnek a csatornára. Kiderült, hogy a bekötések nem a vízóra megléte alapján történtek, valamint nincs jogalapjuk arra, hogy a 150ezer Ft érdekeltségi hozzájárulást befizessék a lakók, ezt a vállalkozónak kell.
Ezt a Váci Vízi Közmű Társaság is elfogadta.
Közvilágítás (erre a témára a polgármester szakértőt hívott az ELMŰ-től): A Hársfa sor külterületi útnak számít, annak ellenére, hogy a rányíló telkek belterületen fekszenek. A kezdeti heves vita és beszélgetés során kiderült, legalább 1 millió Ft-ba kerülne kiépíteni a közvilágítást. A pénzügyi forrást a polgármester a lakók zsebében jelölte meg. Az alpolgármester szavai a kompromisszumos megoldás felé terelték a beszélgetést. Az érintettek között megjelent az a Hársfa sori telektulajdonos is, aki a rendezési terv első ütemében érdekelt. Ő elmondta, hogy amint a rendezési terv értelmében telkének az átsorolása megtörténik, kiépíti a telkét érintő szakaszon a közvilágítást. Nagyjából ez a távolság a Hársfa sor kérdéses részének a felét tenné ki. A maradék részre kellene megfinanszírozni a kiépítést. A lakók örömmel vették ezt a hírt. Várjuk a rendezési terv kimenetelét.
Úthelyzet: az álláspontok nagyon messze vannak egymástól. A külterületi út mezőgazdasági munkagépek útja, így bármennyire is igyekeznek a kavicsszórással a lakók, a gépek és teherautók miatt előbb vagy utóbb a földben eltűnik a rászórt mennyiség. A helyzetet még a csapadékvíz is nehezíti, mivel nincs megoldva az elvezetése nemcsak a Hársfa soron, hanem a rá merőleges Bacsahegyi úton sem. Felmerült pályázati lehetőség, később kiderült, annak többféle akadálya is van. Sem az útra sem a csapadékvíz elvezetésére nem merült fel kivitelezhető megoldás.
3.A harmadik napirendi pont tévesen került be.
4.Egyebek
a. Polgármester ismét arról számolt be, hogy vandalizmus áldozata volt az Egészségház, Óvoda és a Posta. Az elektromos szekrényeket felfeszítették és a belsejüket tönkretették.
b. Ismeretlenek a csatorna-hálózatban dugulást okoztak, amely elhárítása 30 ezer Ft-ba került.
c. Az óvodapályázat végső költsége már a 120 millióhoz közelít. A korábbi (90 millió) összegről azért ugrott ilyen magasra, mert parkolót is kell létesíteni, a régi tetőt mégis le kell cserélni (sokáig osztották azt a véleményt, hogy jó az a tető), egyéb olyan előírásokat is be kell tartani, amelyekkel előbb nem számoltak, és plusz költségekkel járnak.
d. Ismételten felmerült a honlap frissítése és karbantartása. Mivel a polgármester a felelős, Ő azt kéri, hogy aki szeretne megjelentetni valamilyen híradást küldje el neki. Átnézése után felrakja a honlapra. Az alpolgármester felvetette, hogy egy rövid összefoglaló mindig jelenjen meg a testületik után a honlapon. Igaz, annak örül, hogy a fórumra felkerült összefoglalók egyfajta tájékoztatást adnak a lakosságnak.
e. Brunszvik Teréz Emléknapot rendezett Martonvásár 2011. szeptember 24-én, amelyre meghívót küldött Martonvásár polgármestere Vácduka polgármesterének. Polgármesterünkön keresztül nemcsak neki, hanem az óvoda és iskola képviselőjének is érkezett meghívó. Miért is fontos ez számunkra? Egy idézet a levélből: „Köztudomású, hogy Brunszvik Teréz, a kisdedóvás és nevelés apostola, a Közép-Európa viszonylatában is első budai kisdedóvó intézet alapítója az élete utolsó éveit az unokahúga, Forrayné Brunszvik Júlia dukai birtokán töltötte, és ott is hunyt el 1861. szeptember 23-án, míg temetésére négy nap múlva itt, Martonvásáron került sor.” Ez egy nagyon szép gesztus volt tőlük. Sajnos a levelet a polgármester senkinek sem továbbította. A folytatás: érkezett egy másik levél is amelyben sajnálják, hogy nem tudtunk részt venni az ünnepségen. Többek között a következőket írták: „Csatoljuk a polgármesterükhöz címzett levelet, amelyre levél nem érkezett, ezért két nappal a rendezvény előtt telefonon rákérdeztünk az illető „úrnál”. hogy számíthatunk-e Önökre; a válaszát hadd ne kommentáljam…” Ez a levél nem a polgármesternek szólt, hanem az óvoda és az iskola vezetőjének.
Vágó Sándor reakciója az volt, hogy honnét került elő ez a levél és egyáltalán miért téma ez. Nem azt mondta, hogy sajnos elfelejtkeztem róla és utólag beszéltem velük stb., ...
Engedjenek meg egy kis magánvéleményt ezzel kapcsolatban. Azt majdnem mindenki tudja, hogy Vágó Sándor nem a jó modoráról híres. De polgármesterünknek azt azért tudnia kellene, mint Vácduka szülöttének, hogy ki volt Brunszvik Teréz, miért fontos a falunak (a nevelőotthont is róla nevezték el) és hogy milyen gesztus értékű a meghívás. Ha ezeket nem tudja, mert feledékeny is lehet néha az ember, legalább mondja el másnak, hátha érdekli. Sajnos ezt nem tette meg, ezáltal lejáratta a falut és a lakosait egyaránt. Ezen túlmenően felmerül a kérdés: Hány ilyen vagy hasonló levél nem került nyilvánosságra, amely Vácdukára nézve pozitív lett volna? Vágó Sándor eddigi 10 éve alatt érkezhetett-e több olyan levél, amelyről még az őt támogató képviselők sem tudhattak? A választ nem tudjuk...
5.Zárt ülés keretében segélyezési kérelmeket tárgyalt a testület.
A vonatkozó törvény szerint február 1-től ketyeg az óra. Egy törvényt nem bírálhat felül egy önkormányzati rendelet. Ha nem történt kiértesítés (tértivevényes levélben), akkor mulasztás történt.
Amúgy létezhet helyi rendelet, mely meghatározhatja milyen okok miatt mentesíthetők egyes háztartások a talajterhelési díjfizetés alól.
Egy példa: "Mentes a díjfizetési kötelezettség alól az a kibocsátó, ahol az ingatlanon a gerincvezetékre történő rácsatlakozási lehetősége gravitációs úton nem biztosítható."
"Amúgy meg most majd kiderül, hogy mennyire bírja a csatornarendszer a teljes terhelést."
Erről meg nem is szólva, Baja esetében úszik a szennyvíztől a város egy-egy esőzés alkalmával.
Egy apróság: aki nincs csatornára kötve, az sem úszta meg eddig olcsóbban. Hiszen a víz árán felül fizetett köbméterenként plusz 180 Ft-ot (120 Ft 1,5 %-kal növelve), és havonta a szippantásat, aminek a díja alkalmanként 6000 Ft! :(
Valóban, az a nagy kérdés, hogy a február 1-t hogyan kell értelmezni, mire vonatkozik.
Várjuk az állásfoglalásokat és a törvénnyel kapcsolatos végrehajtási rendeletet a részletekkel. Amint a pontos információkat megkapjuk, minden érintettet tájékoztatunk.
A talajterhelési díj növelésével teljesen egyetértek, a határidővel viszont egyáltalán nem. A lakosságot ösztözni kell, nem kizsigerelni, ezzel a határidővel meg csak ezt érik el. Időt kellene adni a lakosságnak, illetve tájékoztatni időben a változásról. Az nonszen hogy 5 nappal a brutális áremelés előtt lehet egyáltalán hallani bármit is a díj módosulásáról. Fagyott talajban meg különösen könnyű rákötni a csatornára, jobb időpontban nem is hozhatták volna. Én fél éves türelmi időt adnék, addig a régi díj fizetését írnám elő, hogy időt adjak a tájékoztatásra és a felkészülésre (rákötés megtervezése, pénz összeszedése, DMRV szakemberek túlterheltségének elkerülése). Ez a módosítás nem csak Vácdukát érinti.
Tételezzünk föl egy átlagembert, aki nem bújja a magyar közlönyt, havi 10m3-es vízfogyasztással. Ez most neki kb 3000 Ft. Kéthavi számlázást figyelembevéve, 6000 Ft helyett 42000 Ft-os számlát kap majd a kezébe, ami természetesen váratlanul fogja érni. Ezzel a plusz kötelezettséggel sikerül elérniük, hogy ha valaki amúgyis szorult helyzetben van, az még lejjebb csúszhat, (újabb) tartozást halmozhat fel és ráadásul esélye se lesz rákötnie, mert nem tudja kigazdálkodni a pénzt rá, esetleg még a 150e Ft-tal is adós, a tartozás meg csak gyűlni és gyűlni fog...
Ez megint ékes példája az átgondolatlan törvénymódosításnak.
Amúgy meg most majd kiderül, hogy mennyire bírja a csatornarendszer a teljes terhelést. (Szerintem semennyire, eddig is sok probléma volt a csatornával.)
Nagyjából nekem is ezek voltak az érveim, amikor rákötöttem. Még a harmadik, hogy nem akartam tovább fizetni a szippantósnak, miután egy gyenge pillanatában elárulta, hogy ő is csak az erdőszélre viszi és ott kiereszti.
Nekünk is nagy érvágás volt, de rákötöttünk a csatornára! Két okból hoztuk e döntést: 1: környezetvédelem, 2: hosszabb távú költség megtakarítás!! És lám..... mindkettő bejött!! Nem vitatkoztunk, csak gondolkoztunk...
Itt a környékünkön csak hozzám meg még egy szomszédhoz járt a szippantós, amikor még ezzel szenvedtem. Mindenki másnak vagy eleve "elszivárgós" rendszerű vagy kinyomatják egy szivattyúval a többiek meg szagolják. Gondolom ez az arány nagyjából stimmel az egész falura. Tudom, hogy nehéz idők járják, de nem emlékszem, hogy bárki nyilvánosan felemelte volna a hangját a csatorna ellen. Főleg nem azok közül, akkik nem kötöttek rá azóta sem.
Először is volt 150000 forintja a hozzájárulás megfizetésére. Most sincs neki ennyi pénze és a bekötésre is kell lové.
Az önkormányzat most meditálhat azon mi lesz azokkal akik nem kötnek rá és nem is tudják kifizetni a köbméternkénti 1800 forintot.
Mire elég a 150 rugó? 83 köbméter környezetterhelési díjra. Igaz ez a pénz az önkormányzatot illetné, de ha nem fizeti meg Marinéni, Józsibácsi? Lesz adó módjára behajtás?
Aki eddig nem kötött rá az lehet azért tette mert nincs rá pénze (Svájci Frank alapú hitel) mostanság igen felment az ára! És még sorolhatnám a munkahely problémát és az egészségügyi okokat is ide.
Persze aki már használja az dupla díjat fizet aki meg nem az elviteti a szippantóssal a szennyvizet az sem két forint már.
A talajterhelési díj arra van kitalálva, hogy a rákötésre kényszerítse azokat, akik eddig ezt nem tették meg. Csak akkor éri el a célját, ha nagyobb költség, mint a megemelkedett vízdíj. Ne felejtsük el, hogy aki jó állampolgárként rákötött az elején az már egy éve dupla vízdíjat fizet.
A jogszabályok alapján valóban 10 x magasabb díjat határoztak meg. Úgy gondolom mindenkit megdöbbentett ez a változás , hiszen nagyon rövid határidőt adtak (február 1., a tövényt december 30-án módosították).
Tudomásom szerint a DMRV Zrt még nem küldött senkinek sem tájékoztatás a díj módosulásáról. Ha mégis, kérem jelezze.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek után aki még nem kötött rá a csatornára, az gyorsan megteszi. Remélem a DMRV Zrt. szakemberei felkészülnek és nem lesz hosszú várakozási idő az átvételeknél.
Amint hivatalos, megbízható információk lesznek a részletekkel kapcsolatban, azt megosztom mindenkivel.
"12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3."
És lám, tényleg NINCS igazad. Egyszerűen nem fogtad fel amit írtam. Maga az ÚT SEM FELEL MEG a pályázat kiírásának. Nem ilyen típusú utak felújítására szól a pályázat! Szerintem ez nem túl bonyolult...
És nem azzal van a baj, hogy "erdőjárókkal" találkozom. De miért én, saját zsebből fedezzem az út folyamatos karbantartását? De ezek szerint, Te, a saját utcátokba biztos beleöltél már sok pénzt és energiát, és így tudod miről beszélsz.
De azt hiszem, én itt befejeztem. Utálom a parttalan vitákat. És azt is, ha valaki okoskodik minden tudás nélkül.
Talán ezért is ilyen kihalt ez a topik... Kinek van kedve szélmalomharcot vívni kötözködő emberekkel? Itt nem eszmecsere zajlik, vagy információ áramlás.
Persze gondolom, majd a következő választások előtt megint felélénkül a topik, hirtelen mindenki cselekedni akar majd a falu érdekében...
Azért mert én meg azt gondoltam, hogy Ti is éppen úgy nem akartok pályázni, mint a polgármester. És lám tényleg igazam van. Ha képben vagy a kiírt pályázatokkal akkor korábban el lehetet volna kezdeni a felkészülést rá és lett volna idő, meg olyan földtulajdonos esetleg az önkormányzat amelyik megfelelet a pályázati feltételeknek.
Aki erdő közelében lakik, erdőjárókkal találkozik (gyalogossal, lovassal, motorossal, traktorossal, teherautóssal). Ezen nem tudom miért lepődtél meg?
Hogy minek kell olyanra válaszolni, amiről fogalma sincs az embernek...?!
Már az ülésen is jeleztem, hogy erre mi nem pályázhatunk, de Barna, csak erősködött, hogy ugyan miért nem, magánszemélyek is részt vehetnek rajta... (Amúgy nagyjából képben vagyok az aktuálisan futó pályázatokkal kapcsolatban, nem túl bonyolult utánuk nézni...)A testület meg kapva-kapott a témán, hogy akkor nézzünk utána, és kész. Erre írtam.
Az, hogy a Hársfa sor ma úgy néz ki, ahogy, és az, hogy egyáltalán járható, CSAK és KIZÁRÓLAG az ott lakóknak köszönhető. Eddig csak mi tettünk bele pénzt és energiát, senki más!!!! És pont ezért olyan bosszantó, hogy az erdőbe járkáló teherautók, a földeken dolgozó kombájnok meg folyamatosan amortizálják.
Ja, és ezek a pályázatok azért trükkösek ám. Nem olyan egyszerűek, mint aminek látszanak...
Mi történt a képviselő testületi ülésen Hársfa sori levél kapcsán?
Hársfa sor közvilágítását a tulajdonosoknak kell megoldani, mert „megtekintett állapotban vették meg a házaikat”, az út külterület, a fejlesztőnek kellett volna eredetileg biztosítani a közvilágítást, de ő már nem érhető el (mondta a polgármester). Szerencse az ott élőknek, hogy a faüzem mögötti terület építési területi átsorolása megtörtént és a tulajdonosnak előírták, a telke határvonaláig a közvilágítás kiépítését, ezért a lakóknak csak a saját házaik előtti oszlopokat és lámpatestet kell megcsináltatni.
Hársfa sor útburkolattal kapcsolatban semmi biztató nem hangzott el. Oldja meg mindenki maga, egyébként más utcákban is hasonlóan rosszak az utak és különben sincs pénz e az önkormányzatnak.
Hársfa sor vízelvezetés megoldatlansága abból ered, hogy a víz lefelé folyik! A Bacsahegyi út végére javasolják a lakók, egy áteresszel vezessék túl a faluból lefolyó áradatot a Hársfa sor másik oldalára, hogy nem az úttesten menjen le a patakig előttük. (Meg fogják vizsgálni a javaslatot a képviselő testület tagjai)
A pénztelenségről cseréltek eszmét a képviselők a jelenlévőkkel és szorgalmazták, hogy bátran jöjjenek máskor is a lakók a testületi ülésekre.
Teljesen hibás az okfejtésed. Mit tettek azért, hogy legyen út Nálatok?
Saját erőből és az önkormányzat noszogatásán túl semmit. Erre ő írt egy ötletet, Te meg jól leszúrtad, hogy nem olvasta el a pályazatot. Ti miért nem vettétek észre, de ez hatványozottan igaz az önkormányzatra is!
Ők semmit nem vesznek észre. Most az ovoda pályázat lóg a semmiben. Nem igazából a reális igény mentén lavirozanak.
Egyébként nem tudom miért nem pályázik a falu semmire?
