Bár nem vagyok a megszólított szakemberek közt, de leírom kb mire jöttem rá a témában, mit javaslok ilyen esetben.
1. Az üvegfelületet a lehető legkevésbé csökkentsék, hacsak nem direkt a lényegesen sötétebb helyiség a cél! A modern ablakok általában eleve kisebb üvegfelületűek, mint a gerébtokosak ugyanazon külső kávaméretre elkészítve. A hőszigetelési követelmények ezt tovább rontják több szempontból is. (plusz üvegréteg, low-e réteg akár kettő is, homlokzati szigetelés miatti lőrés effektus, az ablak hőhídmentes beépítése miatti toldalékok, kávabélés...)
2. Az ablakokat lehetőleg külső falsíkra építtessék be, vagy ahhoz minél közelebb (ki is lehet rakni a szigetelésbe valami módon, de ez nem biztos, hogy kifizetődő megoldás lenne ebben az esetben).
3. A kávát előtte lehetőleg béleltessék, vagy béleljék ki megfelelő vastagságú kemény polisztirollal (legalább 3 centi XPS), különösen, ha nem falsíkra kerül az ablak. A redőnylefutóknak elég 2 centiméter toktoldó, vagy ugyanennyi XPS, amire nem fed rá a homlokzati szigetelés. Az XPS anyagára olcsóbb, mint a toktoldó, jobban szigetel a felrakása pedig elég egyszerű. A lefutók becsavarozása kissé körülményesebb ilyenkor.
A redőnycélú és a szigetelési célú toktoldózást mindenképpen külön célszerű kezelni. A szigetelési célúnál jobb az XPS bélés. Vagyis a 2 centinél nagyobb toktoldós megoldást nem ajánlom, bár ablakos szemszögből egyszerűbb, bejáratottabb, ezért szerintem azt szokták javasolni. Nyilván ennek kivitelezése azt feltételezi, hogy vagy maga az ablakos legyen nyitott rá és végezze el normális összegért, vagy valaki más végezze el a bontás és a káva előkészítés műveletét korrekt módon és áron. Ezt egyébként kis affinitással bárki el tudja végezni, sok esetben családi körben is megoldható.
4. Lehetőleg kerüljék el a belső tokos redőnyt, mert nem csak költségesebb, de a belső tok hőhídmentesítése általában alapesetben nem megoldott. Megoldható ugyan, de annak a megoldása egy külön történet, és ennek helyigénye is van, ami az üvegfelület rovására megy. Ráadásul az ablak (különösen az ilyen széles) rögzítését is nehezíti tudtommal illetve drágítja egy ilyen megoldás.
Különösen akkor nem célszerű megtartani a belső tokos verziót, és vele az ablakok síkját, ha előtte nem egy statikai célú áthidaló van, hanem valami könnyen kiüthető megoldás (pl élére rakott tégla...). Ekkor ezt el lehet távolítani és a helyét mondjuk pl fapalló szigetelőanyag kombinációval kitölteni, hogy a külső redőny háta mögött ne legyen hőhíd. Kb az ablaktok szélességében mehet a szigetelés (XPS, nagy testsűrűségű gyapot...) az ablak belső síkjától befelé pedig egy faszerkezetű vagy más olyan elem, amihez az ablak rögzíthető. Ezt sok más módon is meg lehet oldani három dologra kell közben figyelni, statikai teherbírás, szigetelőképesség, hangszigetelés.
5. A külső redőny lehetőleg feküdjön bele a homlokzati szigetelésbe, lehet akár szigetelhető, vakolható is, ilyen magas ablaknál 15 centibe belefér. A külső redőny mögé, mint a fentiekből kiderült fölöslegesnek tartom az ablakot felengedni, de nem végzetes hiba, csak drágább lehet és szigetelési szempontból gyengébb. Egyetlen esetben van mindenképpen értelme, ha nem biztos egészen, hogy egyáltalán lesz redőny. Ekkor lehet növelni az ablakot a korábbi redőnytok helyével is (már amennyiben ez nem okoz gondot építésügyi előírásokkal való ütközés tekintetében).
6. A konkrétan beépítendő ablak osztása és funkciói jórészt egyéni preferenciák függvényei a biztonsággal gyártható megoldásokon belül maradva. Ezt érdemes jól átgondolni. Szerintem a minél kevesebb tokelem, minél több üvegfelület általában a leghatékonyabb megoldás, ami persze az egyéb szempontok figyelembevétele miatt nem feltétlenül valósul meg maradéktalanul. Esetenként fix elemek beépítése is megfontolandó lehet, mert bár sok funkció kiesik, de a legnagyobb fényáteresztés jár vele a legkisebb költség mellett és a hibalehetőségek száma is drasztikusan kisebb.
Én a konkrét esetben valószínűleg kétszárnyú tokosztott ablakban gondolkodnék, ez ilyen esetben szokásos megoldás és ésszerű kompromisszum.
7. A belső bejavításnál normálisnak mondható kivitelezés esetén mindenféle hőhídmentesítés címszóval végzett munka értelmetlen, gipszkartonnal és mindenféle polisztirol lapokkal nemigen kell foglalkozni, a gerébtok helyének a lehető legkisebb anyagszükségletű kielégítően esztétikus kivakolását javaslom.
Azért is írtam le ezeket, mert nálunk és rokoni körben rengeteg hibát elkövettek ilyen téren gerébtokos ablakok cseréjekor. Például jó drága áthidalókat raktak be a megszüntetett redőnytok helyére, mindenféle statikai szerep nélkül hőhídnak....
Azon erdemes meg elgondolkozni, hogy BNY-NY ablakot akarsz-e oda, vagy tokosztottat
----
Most elárulok egy szakmai titkot: én sosem gondolkodom ezen, mindig tokosztott kerül az olyan nyílásba, ahol ráépítőtokos redőny kerül a szerkezetre. Ebben az esetben ugyanis nem tudjuk megcsavarozni a szerkezetet felülről, a tokosztó az valamelyest plusz merevítést ....
Szia! Köszönöm Neked is az építő jellegű hozzászólásodat. Igyekszem minden részletre kiterjedően összehasonlítani az árakat. Nem egy vagy kétszázezer forint fogja eldönteni, hogy kit választok, de jelenleg ez négy-öt százezer forint, ami már döntő lehet.
A kisebb meretet tuti nem csinaltatnam, haromretegu uveg eseten (jobban fogja a fenyt) kulonosen nem. Az oldalara toktoldot boven, hogy minima 4-5 centi grafitos habbal lehessen majd rafordulni az ablakra (ennek pontos meghatarozasahoz ha egy evben kerulne cserere az ablak es lenne a hoszigeteles, minden ablaknal a kulso ablakkavat kis reszen tobb ponton levernem, hogy tudjam, hogy amikor veglegesen leverem az egeszet, akkor itt fel, 1, 2 vagy 3 centi nyeresegre lehet szamitani, ebbol adodik, hogy milyen szeles toldo kell ra, de a redonygurtni miatt 25mm-es mindenkepp). Ilyen szeles ablaknal mindig tema, hogy aluredony kene, nyilvan megvan a tapasztalat is ablakoseknal mogotte, hogy miert, nekem ket 160*160-as ablakon van egyteritekes muanyagredony, de negy ev alatt meg nem adodott olyan szituacio, ami miatt azt mondtam volna, hogy a fenebe, hogy nem az alut kertem. Semmi baj vele, nem csorog, nem zorog, megy fol, le ahogy kell, nem lengeti a szel, kvazi nem ertem, hogy miert kellett volna alut kernem. Azon erdemes meg elgondolkozni, hogy BNY-NY ablakot akarsz-e oda, vagy tokosztottat, es akkor mind a ket szarnyat bukora lehet rakni, ami nagy josag szerintem (ellenben kicsit dragabb, buksz ugy 2.5 cm szelessegnyi uvegfeluletet, es a zongorat meg a franciaagyat nem fogod tudni az ablakon keresztul kozlekedtetni :) ).
Jelenlegi 160x130cm régi faredőnyös, gerébtokos ablakot szeretnék kicserélni rokonaim műanyagra.
A piros vonallal jelzett kisebb méret is szóba került, milyen megoldást javasoltok, ha redőnyt is szeretnének, mi lenne a legjobb hőhídmentes megoldás?
Később 16cm szigetelés is kerülne a házra, B30 téglából épült a ház, hogyan kellene beépíteni?
Sok esetben tapasztalom azt hogy a "megrendelő jelöltek" árat vesznek , és nem ablakot vagy ahhoz tartozó szolgáltatást. Kérlek ne haragudj meg hogy ezt írom, ezzel nem téged akarlak ismeretlenül megbántani hanem általánosságban írok.
Nem egyszer volt rá példa hogy azért volt az én ajánlatom drágább mert a másikhoz képest (ugyanazon paraméterű ablak esetében) tartalmazta pl. redőny esetében annak az előkészítését, tégla építésű társasháznál külön opcióként a helyreállítást, nyílt égésterű gáz készüléket tartalmazó helységnél az automata szellőzőt... és még sorolhatnám.
A vége ilyen esetben hogy ezekre nemcsak célzásokat tettem az lett hogy több tíz vagy százezres tétellel drágább lettem (százeresre példaként hogy nem kongó barna műanyag "gagyi redőnyt" számoltam egy aranytölgy vagy dió ablakokból álló munkához).
Elnézést ha negatívra sikerült a hozzászólásom, de a célom csupán az volt vele hogy nézd meg jól melyik ajánlat mit is tartalmaz igazán, lehet kibújik a szög a zsákból ha nem is ennyire sarkosan ahogy fentebb írtam.
Szia! Köszi a válaszodat. Mondjuk az eltérés egy része abból is adódik, hogy, az egyik százalékosan nagyobb kedvezményt ad, mint a másik :) Én alapvetően a Rehau felé hajlok, de ha paraméteriben ugyanezt tudja a másik is, akkor miért ne venném meg azt.
Ha gondolod küld át nekünk is ugyanazt az árajánlatkérést, amit a másik két ajánlattevőnek elküldtél, és küldök rá neked egy Synegos árajánlatot, lesz összehasonlítási alapod...
A hozzáértőkhöz lenne egy kérdésem. Az alábbi két profil közül melyik a jobb?
Rehau Synego vs. Inoutic Eforte?
Mindkettőre kaptam árajánlatot, de az Inoutic 15%-20% olcsóbb (és ez százezreket jelent). A Synego ennyivel jobb lenne, vagy csak még nem találtam meg a megfelelő beszállítót? ;)
külső párkányt, mit keresel. Amit lehet(ne) csinálni az az, hogy a műa. párkányfogadó külső és belső oldalára is vágatsz purenit csíkot úgy, hogy a tok alá min. 2 mm-rel még be lehessen csúsztatni a párkányt. Alacsony tágulású habbal beragasztod kívül és belül is, és ehhez már hozzá lehet tolni akár egy Helopalt is ...
Láttam tavaly egy spéci, fantasztikusan jó ( tényleg !!!) lengyel megoldást, de az alá nem fér be semmilyen kő... ha megvan valahol a rajza, előtúrom valamikor ....
Az, hogy mi okádékul csúnya, vagy sem, az a user dolga.
Simán el lehet takarni a furatokat a kilincsnél. Ez a legpitiánerebb dolog az átfordításban. Az ollókar meg evidens, hogy új kerül bele. Ha jól meggondolom gyárthatnák az ablakokat úgy is, hogy fel van fúrva mindkét kilincshely, olló, zsanér, aztán majd eldöntik merre nyíljon. Nem lehetetlen így is legyártatni (szerintem).
Értem én, hogy jobb üzlet kihajítani és berakni egy újat, de ez sem lehet mindenhol megoldás.
Mondjuk a kifelé nyíló, váltószárnyas,átmenő kilincses helyszíni átszerelése(szárnycserével)kifelé nyíló bejárati ajtóra-na az már durva volt.Persze bent maradó tokkal,mert bontani már nem lehetett.
Minden pántfuratot sublerrel kellett kiméregetni,nem volt egyszerű.(a la Micheller Myrtill)
Ha ablakos lennék tuti csinálnék egy pontos fúróállványt amit az ablakszárnyra rá lehetne fogatni ilyen esetre, de minimum egy tisztességes, vastag fúrósablont esztergáltatnék ami koppra ráilleszthető a helyére és odaszorítható lenne.
---
Ezt én nem kérdésnek értelmeztem, de elképzelhetően az volt, csak én vagyok a gyengeelméjű.
Ha ablakos lennél, akkor tudnád, hogy az Ügyfélhez nem fúróállvánnyal mész oda.
Ha ablakos lennél - értsd: normális, szakmáját szerető és ahhoz értő ablakos -, akkor tudnád, hogy melyik munkafolyamathoz, milyen eszközzel nyúlj hozzá, és azt is tudnád, hogy ezek között nem szerepel a fúróállvány, pláne nem valamilyen házi gyártmányú.
Onnan gondolom, hogy nekünk az eddigi 9 évünk alatt egyszer sem volt rá szükségünk, pedig szembesültünk néhány megoldandó feladattal a pár 380*1000-es lichthofablak tokbaszerelésén kívül is.
Hát, pont az, hogy nem műhelyben történik. Aztán a tokot amúgy se tudnád kivenni, az ablakszárnyakat még csak-csak, de kizártnak tartom hogy valaki cipelné.
Aki sablon nélkül dolgozik az szerintem hülye. 10,5mm-re kell az ablakszárnyban fúrni, és párhuzamosan, merőlegesen, pontosan. Csak azt nem tudom hogy kézben tartott fúrógéppel hogyan lehet, mert a feljelölés az egy dolog, de az, hogy merőleges legyen a fúrás és ne is másszon el az meg egy másik.
Ha ablakos lennék tuti csinálnék egy pontos fúróállványt amit az ablakszárnyra rá lehetne fogatni ilyen esetre, de minimum egy tisztességes, vastag fúrósablont esztergáltatnék ami koppra ráilleszthető a helyére és odaszorítható lenne.
Ritka az olyan ember, de tény és való, hogy él, és létezik! :)
... de azért egy már beépített szerkezetet a helyszínen egyszerűbb szerintem faragni sablonnal, ott azért csak nincsennek műhely körülmények, meg felvasaló asztal, állvány...
