Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Magamról: Nemrég olvasom a topikot és hasonló irodalmakat. Eddig közöm sem volt semmilyen kályhához, mert nem születik az emberrel. Ezért valahol el kell kezdeni a gyakorlatban is! Mint mondtam, nem akarok magamnak építeni semmit, és nem ebből akarok megélni ezentúl. Csak nagyon érdekel, és nem fontos a kályha típusa és hogy ki csinálja meg csináltatja. Egyszerűen akarok ismerkedni hasonló gondolkodású emberkékkel, barátkozni, tapasztalatot szerezni, sok hülye kérdést feltenni :) , kikapcsolódni a kiscsaládommal és egy jó hétvégét eltölteni. Ennyi, semmi több. Erre szerintem a legalkalmasabb ez a lehetőség, amit ki szeretnék használni...
Szerintem fog válaszolni, de a tervek még csak most készülnek.
Szerintem is, a valasz borzasztoan egyszeru es tervek sem kellenek hozza. Annyit mond finn, dan, orosz vagy egy negyedik verzio, vagy semmit. Az elso harommal mindenkinek nagyon egyszeru dolga van, talal boven informaciot, vazlatot, meresi adatokat leirasokat. Remelhetoleg egy uj eddig ismeretlen verzioval is hasonlo a helyzet, de mindenesetre arrol sem artana valami info, hogy mi az es miert jo.
"A megjegyzésem a referenciákra vonatkozott, ahogy írtam a többi kérdés megállja a helyét."
Az en megjegyzesem is, bar en nem a szemelyes munkassagra koncentraltam hanem a tanfolyam temajara targyara, amirol tovabbra sem tudunk semmit. A tobbi szamomra jelen pillanatban erosen masodlagos, addig mindenkepp amig az elso kerdesre nincs kielegito valasz.Ja es nem kemenceepitest akarok tanulni, nem is arrol szolt a hirdetes.
Lehetőség szerint olyan ne jöjjön el hozzám építeni, aki leszarja hogy a másik mit akar!
Ezzel a mondatoddal tobb szempontbol hazszamot tevesztettel.Eloszor is pontosan azt szeretnem, szeretnenk megtudni, mit akar a masik es az alapjan nem szemelyes okokbol, de eldonteni, hogy a felajanlott informacio kinek-kinek a hasznara valik-e es valoban ez az a tema, tipus ami erdekli avagy sem. De folytathatom a te stilusodban is, nem vagyok hajlondo az ajtomon kilepni sem mindaddig, semmifele meg nem hatarozott taborert, tanfolyamert, amig leszarjak barkinek azt a jogos igenyet, hogy megtudja mit kap a penzeert. Meg akkor is ha esetleg csak jelkepes osszegrol van szo, mert egy tanfolyam a penzen kivul altalaban odautazast, figyelmet energiabefektetest stb is igenyel.
Magamat tobb okbol nem reklamozom, az utobbi hozzaszolasodnal is volt egy egy olyan erzesem hogy kisse terelni akarsz egy meglehetosen fontos, a tanfolyammal kapcsolatban meg alapkerdes felol amire jelen pillanatig nem kaptunk valaszt. Az hogy szemely szerint ezutan rolam mi a velemenyed sejtheted mennyire erdekel. De afelol megnyugtatlak, ha tanfolyamot tartani szottyan kedvem, fogom magam reklamozni es azt is, hogy mit szandekozok eloadni. De jelen pillanatban ez a tortenet nem rolam szol es kozeljovoben sincsenek ilyen szandekaim.
Azt a kerdest amire szeretnenk valaszt kapni barki, vegzettseg nelkul kis jozan gondolkodassal es minimalis a tema utani erdeklodes utan fel tudja tenni. Sot remelem, legalabbis szandekaim szerint az eddig altalam feszegetett kerdesekig is barki eljuthat , akar szakmai kepzettseg nelkul is.Elofordulhat mondjuk nem szandekozik, esetleg nem meri kozkinccse tenni az estleges kerdeseit,ketsegeit, mert esetleg nem kivanja, hogy a szakik vagy szakinak latszo egyenek jol megmagyarazzanak neki barmit is. (Pl. hogy ugyan miert ker referencia munkassagot tomegkalyha epitesrol, amikor az emlitett illetonek valoban popec kemencei viritanak a weboldalan, a kettonek csak annyi koze van egymashoz, hogy nagyes teglabol van)Nos nekem ez kulonosebb aggodalmat nem okoz es epp volt egy kis idom foloslegesnek tuno idotoltesre. Mindenkit arra biztatok, hogy igenis legyen kritikus a szakinak latszo egyedekkel, tegyen fel konkret kerdest a toluk latott, ismertetett megoldasokra es varjon konkret valaszt is.
A szavaimnak eloszor az ertelmet es jelenteset probald megerteni,illetve hogy mire iranyulnak a kerdeseim,egyeb kovetkezteteseket pedig probalj meg utana levonni.
Igen legutobb en hoztam szoba a tankonyvet valoban a 60-as evek belit, a hoigeny szamitassal kapcsolatban, a hoigeny szamitas elve valoszinusitem, a 60-as evek ota nem sokat valtozott azon kivul, hogy bejott a watt meg kilovatt, hozzajutottal, tanulmanyozhatod, mia problemad vele? Nem hiszem, hogy barki allitotta volna, hogy magyar nyelvu konyvet tud a tomegkalyha epitesrol, kulfoldiul persze van, de talan nem kene senkit arra biztatnod, hogy szerzoi jogokat sertsen, azaz a konyv vagy egyeb iromany szerzojenek hozzajarulasa nelkul barmit is kozzetegyen.
Az hogy neked nem szamit egy futoeszkoz hatekonysaga, beered annyival ha annyit mond neked valaki akit szaktekintelynek tartasz,hogy gazdasagos meg keves fa kell bele es nagyon jo. Ettol meg szerintem bele kell torodnod, hogy van aki ennel tobbet szeretne tudni.
Az hogy az epitod vette a faradsagot es elment a helyszinre es atbeszeltetek az elvarasokat, nagyon szep es korrekt dolog de valljuk be hogy ez az alap.
Viszont arrol semmit nem tudtunk meg, milyen tomegkalyhat szandekozik epiteni a nagyerdemu okulasara. Ez lenne pedig a lenyeg es ezert megy itt a hangoskodas.
Mindenesetre nem ertem egy ilyen egyszeru kerdes miert valt ki beloled ilyen heves reakciokat? Az igen tisztelt epito is nehany mondattal rovidre zarhatna a tortenetet.
Bocs Zoliaaa, de engem is megijeszt ez a naivitás! Dupla, tripla samott ordító ...; mi a franc melegítené fel azt a sok samottot megfelelő hőmérsékletre? Nagyobb tűztér, szalmabála? Ha már ettél cserépkályhát: ha kétszerakkora a tűztér alapterület, szerinted nem kéne a kétszer annyi füstgázt elvezetni valahogy? Nagyobb átégő, füstjárat keresztmetszet... De a tömegkályha, és a cserépkályha úgy hasonlít egymáshoz, mint az elsős gyerek dolgozatában: a gólya is költöző madár mint a fecske; ugyanolyan, csak teljesen más! Mindkettőben fát égetünk bent, és a külsején adja le a meleget, de olyan messze van a működésük (kialakításuk) egymáshoz, mint Makó és Jeruzsálem. És ha már az evésnél/főzésnél járunk: Had idézzek a Tömegkályhához a Paprika tv-ből: FŐZZÜNK NAGY LÁNGON! "Elég benne a fa meg az éghető gázok és robsztus megjelenés a belseje minden kályhának 1 forma kisebb változtatásokkal lényeg hogy füstjárat legyen benne elég és átadja a hőt a közegnek a téglának. a cserépkályha elvét ismerem meg már láttam is meg már ettem is olyant. Végül is ugyan azon az elven működik a samot és a cserép tartja a meleget." Nem ez a lényeg! Hanem hogy intenzív, tökéletes égést produkáljunk (főzzünk nagy lángon!), ennek a magas hőmérsékletű égésnek a hőjét csapdába ejtsük, a folyamatosan lehűlő füstgázokat minél jobban hasznosítsuk. Száz szónak is egy a vége: szalmabála méretű tűzteret építeni, tripla samott belsővel, melyben melegvíz hasznosító csőkígyó fut, elég füstjárattal, azt nem is tudom melyik kategóriába soroljam be: -vicc, -a tömegkályha szembeköpése, -vagy csak egyszerű kókányolás. Erről jut eszembe: ha a szalma hamar ellobbanna benne, lehetne folyamatosan pakolni befele a bálákat, mint a cserépkályhába a fát! :-) Lehet rosszul esik az őszinteség, de te vajon mit szólnál, ha egy suszter azt mondaná neked, hogy add már meg a négyjáratos cserépkályha receptjét, mert ő azt át szeretné tervezni, hogy az udvar végében feleslegesen tárolt kokszot elégesse benne; de ezt amúgy át szeretné alakítani egy kicsit, hogy automata adagolású legyen, és ha leégett a tűz benne akkor kenyeret is lehessen sütni benne, ezért a tűzteret búbos kemence formára építené:-) Hát kb ilyen az elgondolásod. De ha akarsz ilyen kályhát építeni természetesen megteheted, csak azt ne hívd tömegkályhának, mert ahhoz semmi köze!
Szerintem fog válaszolni, de a tervek még csak most készülnek. A megjegyzésem a referenciákra vonatkozott, ahogy írtam a többi kérdés megállja a helyét. Lehetőség szerint olyan ne jöjjön el hozzám építeni, aki leszarja hogy a másik mit akar! Még akkor se, ha épp a tankönyv szerinti kuznyecov féle orosz tömegkályha épül meg. Látom, és el is ismered hogy kályhaépítéssel foglalkozol. Legyél szíves, tegyél fel képet, netán mozgóképet a munkásságodból, hogy lássuk, jelen esetben a szavaidból mire következtethetünk. (nem hinném, hogy ez nagyon nagy reklám lenne, de én hozzájárulok....bár tudom hogy te meg leszarod! ) :) Végül még annyit, hogy rendszeresen előbukkan a "tankönyv", de mindig csak lebeg a szemünk előtt, mint egyfajta mumus, azt a látszatot keltve hogy létezik. Amit eddig a topikból elérni sikerült nekem, az a kályháskönyv a 60-as évekből. Ha tudsz olyan irományról, amelyet szorosabban a tömegkályháról lehet elérni innen, ne habozz közzétenni! Végül pedig, lehet valami nagyon tudományos, mérési számításokra épülő, ilyen-olyan féle és ezt azt tudó akármi. Nekem meg az nem számít! Az én építőm vette a fáradságot és eljött a helyszínre, megnézte, átbeszéltük az elvárásokat, figyelembe veszi a helyszín adta lehetőségeket, szerencsére korlát nem igen van. Ez alapján készül a terv. üdv:szaboli
Szerintem Almassi3 nem az epitorol ker elsosorban referenciat,ahogy en sem, hanem arrol amit tomegkalyha cimszo alatt tanitani szandekozik valaki a tanfolyamon. Ugyanis az a szo, hogy tomegkalyha ma mar nem mond semmit. A tomegkalyha szo megjelenese Magyarorszagon eloszor Heikki Hyytiainen munkassaganak es altala tartott tanfolyamnak koszonhetoen jelent meg a koztudatban, egesz pontosan a finn tomegkalyha. (Teglakalyhat azelott is epitettek M.o.-on konyut nehezet ilyet-olyat, megse neveztek tomegkalyhanak, mondjuk azert mert ezek a kalyhak foleg a cserepkalyha elven mukodtek.) Majd Lars Helbro egy kicsit egyszerubb, kicsit mas rendszerrel es tavaly Alex Chernov, a Kuznyecov fele orosz kalyhaval ismertette meg a nagyerdemut. Mindharom eltero rendszer, de vannak kozos pontok pl.; kis utanjarassal a neten barmelyikrol ki lehet deriteni a mukodesi elvet,tulajdonsagokat, sot meresi adatokat is. Ez alapjan barki eldontheti erdekli a dolog avagy sem, mert mondjuk egyiket vagy masikat mar ismeri, az informaciok alapjan pedig azt is eldontheti neki az a rendszer megfelelo-e. Mar csak a felreertesek elkerulese miatt sem artana tisztazni, mirol is van szo tomegkalyha cimen. Lehet hogy egy negyedik verzio, de akkor plane tessek kicsit pontositani, mit tud, milyen elven mukodik, hol lehet utananezni, milyen hatekonysaggal dolgozik, meresi eredmenyek, mik a rendszer jellemzoi, elonyei stb.
Miert pont O? Az sem teljesen egyertelmu, hogy pont O es nem mondjuk egy meghivott eloado, honnet tudjam? Megneztem az oldalat, minden elismeresem, nagyon szep kemenceket epit, lattam ket pofas kis teglakalyhat is, de amennyi az egyiknek az epitesebol latszik, a fustjaratok elso nehany sora,olyat mar lattam cserepkalyhaban. Ennyibol pedig semmifele kovetkeztetest nem tudok levonni, hogy milyen tomegkalyha fog szerepelni a tanfolyamon, taboron.
Ha azt irna pl., hogy Kuznyecov fele orosz tomegkalyha, xy altal aki mondjuk yz-tol tanulta es van ilyen olyan tapasztalata, akkor nagy valoszinuseggel engem is erdekelne. Azzal, hogy tomegkalyha epites, ma mar igy alapbol semmit nem lehet kezdeni.
Ha valaki annyit tud a tomegkalyharol, vagy abban a hitben van, hogy az marha egyszeru, baromi nagy es teglabol van, annak barki felepit egy baromi nagy teglakalyhat ami egyszeru, de ha kicsit nem az akkor meg izgalmasabb, meg lesz gyozodve hogy az A tomegkalyha. Viszont aki kicsit is figyelmesen elkezdi olvasgatni akar csak ezt a topicot, nagyon hamar tuljuthat ezen a ponton.
Es ettol a ponttol, ugyanmar engedtessek meg, hogy barki feltegye azt a kerdest, hogy jo-jo de milyen tomegkalyharol is van szo?
Az, hogy Te szemely szerint milyen funkcionalisan is egyedi kalyhat(de jol hangzik) es kivel miert szeretnel epittetni ez eddig fel sem merult es hidd el engem de szerintem sokan masokat is egyelore hidegen hagy, sot nem is az anyagi oldala volt az elsodleges kerdes.
Milyen tomegkalyhaval kapcsolatos tudast kap az aki reszt vesz a tanfolyamon, kozos epitesen? Kaptunk ra szerinted valaszt? Vagy erjuk be annyival, hogy vitathatatlanul szep kemenceket epit?
Almássi3-tól kérdezem, hogy miért kér referenciát az építőről, amikor pont ő az, aki a legtöbbet mutatja meg az eddigi munkáiból? (semmi Dán, semmi Norvég, semmi Orosz v Amcsi szakember...ő és a csatlakozó, közülünk való lelkes brigád épít, ezt lásd tisztán!) Amúgy, otthonról és fotelből ülve is megnézheted miket és miképp épített. Hogy 10-et vagy 100-at, szerinted sokat számít az már? Az én véleményem vele kapcsolatban, hogy pont ő az, aki jól eltalálja az arányait annak, hogy az építésről ne valami misztikus és felfoghatatlan bonyolultságú, ill. egyedül teljesen kivitelezhetetlen dologra gondoljunk. Ugyanakkor az is lejön a filmekből, hogy első nekifutásra magunknak ne akarjunk egyedül ilyet építeni, Másodiknál is alaposságra és prezizitásra intenek a látottak. Amúgy, a többi kérdésed megállja a helyét, azokra bízvást kaptok választ. Igaz, jó részét magam is meg tudnám válaszolni. Arról van szó, és nem szeretnék ezzel kapcsolatban titkolózni: a kályha és tűzhely az én megbízásomból és nekem fog készülni! Magyarul, én vagyok az építtető.
Kb 2 év óta figyelgetem a topikot. Megtetszett a dolog, már minimum ezért is köszönet jár azoknak, akik megtisztelik írásukkal a topikot. Az új topik olvasónak javasolt átolvasni az egészet. Korábban egy-kétszer magam is kérdeztem már itt butát, vagy feleslegeset. Ok, azt el kell ismernem, hogy sokszor nehéz helyére tenni a dolgokat. Úgy értem, nehéz kihámozni, hogy ki és kivel van, ki féltékeny vagy irigy a másik munkájára, ki beszél a levegőbe, milyen szakmai lényeges és lényegtelen dolgokról folyik véleménycsere .stbstb. De ez amúgy mindegyik topicnak a sajátossága, nem egyedi. Úgyhogy egy ideje én ezekkel már nem foglalkozom. Én magamnak szeretnék egy jó és funkcionálisan is egyedi kályhát, amelyhez kiválasztottam valakit, aki segít a megvalósításban.
Ami a tanfolyam szervezését illeti: Korábban ellene voltam, de most már belátom a létjogosultságát. Egyrészt, van munkadíj költsége az építésnek. Miért ne lehetne arányosan osztozni ezen, ha mindenkinek az előnyére válik az építés?! Másrészt pedig van érdeklődés is rá. A tudásért pedig fizetni kell, ezt meg lehet érteni. Ezért vannak a tanfolyamok, bár a kifejezés szerintem nem annyira találó. Az tényleg nem mindegy, hogy mennyit kér ezért cserébe az építő. Magam is estem már hasra pofátlan összegektől, szándékosan nem kötöm helyszínhez így is sok szó esik róla. Ami az anyagiakat illeti, én abba nem szólok bele. A megállapodásunk szerint engem csak kis mértékben érint a jelentkezők száma. De jelen esetben nem horror összegről van szó, ez biztos. Az építő elvárásairól annyit tudok, hogy olyan gyakorlatias emberek illenek az alkalmi csapatba, akiknek volt már kezében malteres vödör, netán fandli. :) Nem csak nézni, hanem csinálni is kell! Ami engem illet, én jó házigazdaként veszek részt az építésben, majd nézek a vaterán vmi nagyobb bográcsot. :) A gyönyörű környezet, a Dunakanyar szépsége garantált.
"nem nagyon láttam hogy milyen élettartama van 1 ilyen tömegkályhának?Megköszönném ha valaki 1 2 képpel segítene, esetleg jótanácsokkal ellátna"
Jótanácsot mindenképp adnék: Nem olyan hosszú ez a topik, hasznos volna, ha kicsit visszaolvasnál.
A második tanácsom csak arra az esetre, ha a visszaolvasás után maradna pici kételyed is azzal kapcsolatban, hogy simán összeütsz egy ilyet: Keress lehetőséget arra, hogy legalább egy építés erejéig dolgozhass valakivel, aki már legalább látott valakit, aki látott ebben a műfajban jártas, tapasztalt mestert dolgozni, legalább 5 méterről, netán vannak az anyaghasználatra és az alapvető szerkezeti felépítésre vonatkozó konkrét ismeretei. Ez utóbbit egyébként mindenkinek ajánlom, főképp azoknak, akik megélhetési tömegkályhaépítőnek csapnak, vagy csaptak fel. Nem volna hülyeség, mert szerintem ez NEM OLYAN MINT EGY CSERÉPKÁLYHA. KICSIT SEM. És nem etikus dolog a megrendelőket félrevezetni, ha mi sem szeretnénk pl. a parfümériában Kenzo márkanév alatt Vörös Moszkvát kapni.
Ha mégis ragaszkodsz a hsz-odban leírt egyebekhez, akkor sok sikert az egyedi igényeidhez, úgy tűnik, nem vagy egyedül.
Itt találsz képeket, már ha nem zavarnak meg az elképzeléseidben:
Ja, és aki mást is szeretne képeskönyv alapján készíteni, kitanulni, hamarosan linkelek pár képet cipészetről, kelmefestésről - erről mindenképp színesben, mert ott a színekből talán a festékek összetételét is ki lehet következtetni, főleg, ha már festettél lábosban húsvéti tojást. Hasonlóan egyszerű a lovaglást is megtanulni, csupán néhány videót kell átfutni, esetleg megnézni néhány közvetítést díjugratásról. Fog az menni, hiszen tornaórán biztosan próbáltad már a lólengést.
Tudom, sokan csak a sajátjukat szeretnék megépíteni... De azt nem kellene, nem lehetne tényleg rendesen, a lehető legjobbra törekedve? Vagy főzni is csak azért főzünk otthon, mert az olcsóbb, mint az étterem? Tudom, én is voltam már úgy, hogy megnéztem, mi van otthon, aztán abból lett a recept. De akkor nem úgy álltam neki, hogy most fokhagymás őzgerincet csinálok tejszínes tormamártással, csak éppen búzadarából és tartós tejből, őzgerinc formám meg úgyis van otthon...
Félreértés ne essék, nem a funkcionálisan, szerkezetileg átgondolt amatőr munka ellen írok, hanem az igénytelenség, felszínesség ellen. Már annak, aki képes érzékelni a különbséget.
Bocsánat, kicsit hosszú ideje gyűlt már bennem, nem (csak) neked szól.
Mégis mekkora házat/lakást szeretnél füteni? Tudod a teljesítményigényt?
Mert mielőtt tényleg feltaláljuk a vizteres kandallót, számoljunk egy kicsit.
Ha visszalapozol, a 170. hsz-on van egy kép vizes megoldásra, régebben láttam ennek az építéséről egy komplett web oldalt sok fotóval, most nem találom, nem tudja valaki hova lett?
Sziasztok Szeretnék egy két dologgal kapcsolatba érdeklődni ha lehet. Az első az lenne hogy lehet e a rendszert bővíteni központfűtésbe kötni például? Gondolom így kevesebb ideig tárolná a hőt is mivel hamarabb leadná a beépített csőkígyó miatt a környezetnek. Ezért gondoltam olyasmire hogy a magot dupla vagy tripla samottal kirakni az oldalait így jobban tartaná a hőt és ezek közé bevezetni a csőkígyót.És még gondoltam olyanra is hogy nagyobb tűzteret kialakítani hogy 1 kisméretű szalmabála beleférjen.Olvasgattam hogy így nem érdemes meg úgy nem érdemes átalakítgatnia kályhát.Szerintem sok ember tévedésbe van, itt annyi a lényeg hogy az elv megmaradjon a kivitel már tejesen mindegy szerintem.Sokfajta variáció van mégis a tömegkályha lényege ugyan az. Elég benne a fa meg az éghető gázok és robsztus megjelenés a belseje minden kályhának 1 forma kisebb változtatásokkal lényeg hogy füstjárat legyen benne elég és átadja a hőt a közegnek a téglának. Ja még annyi hogy én erről a típusról nem halottam sokat eddig de nagyon felkeltette a téma az érdeklődési körömet. a cserépkályha elvét ismerem meg már láttam is meg már ettem is olyant. Végül is ugyan azon az elven működik a samot és a cserép tartja a meleget.Nézelődtem a neten utána 1 kicsit de építés közbeni képeket nem nagyon találtam. Van 1 2 de mégis kíváncsi vagyok hogy vannak megcsinálva a járatok benne? És még a fontos kérdés nem nagyon láttam hogy milyen élettartama van 1 ilyen tömegkályhának?Megköszönném ha valaki 1 2 képel segítene esetleg jótanácsokkal el látna mi jelenleg központifütésel fűtűnk. De szerintem érdemes tömegkályhát építeni egyedi igények szerint.
Mert végül is akár lehet magyar is, aki eléggé tapasztalt, vagy külföldi is, nekem a pénz nem számít annyira, csak hiteles legyen, és a valódi tömegkályha építését tanítsák meg nekem.
Nekem is ugyan így égett és ugyan ennyi idő alatt, igaz 25x25-ös kéménnyel. Azt hittem csak a nagy kémény miatt, de ezek szerint a kis kéménnyel is szépen muzsikál.
Igen ezeket a kerdeseket nem artana tovabb feszegetni. Mint latjuk tobb fele tipus letezik Dan, finn, orosz, ezekrol kis keresgelessel lehet adatokat gyujteni, mit tudnak, mire kepesek ezek a kalyhak. Jo lenne azert minimalisan is tisztaban lenni a tudas eredetevel, hobbi osszejovetelrol van szo avagy valoban autenthikus tudassal rendelkezo szakember altal atadott tudasrol. Ma ott tartunk kis hazankban, hogy a tomegkalyha szo semmit nem jelent. Egyreszt vannak mar ismert tipusok, nem artana pontositani. Nagyon ugy tunik, hogy ez egy trendi szo lett es nem takar egyebet mint hogy teglabol van es jo "nagy" aztan hogy hozza-e a parametereket ami egy skandinav vagy orosz kalyhatol elvarhato, azt ugye ne feszegessuk, tobb okbol sem. Vannak akik ugy erzik, cserepkalyhas kandallos kemences stb tapasztalatok utan, egy kis innet-onnet lecsippentett (fel)tudassal nekiallnak "tomegkalyhat" epiteni. Megjegyzem ismet, teljesen mas rendszer mint amit idaig magyar oskolakban tanitottak, teljesen mas megkozelitest es megoldasokat igenyel.
Tehat, mielott penzt adnek ki, igenis tisztaznam, ki mit ert tomegkalyha alatt, ha nem ismert tipusrol van szo, alighanem meresi adatokat kernek, ha ismert tipusrol van szo akkor ki az eloado, mit epitett eddig, kitol tanulta, egyszoval referenciak. Ezt szemelytol fuggetlenul megtennem, kiveve persze ha jo ismerosrol van szo, mert akkor felesleges:D
A hirdeto urat nem ismerem, a weboldalat lattam, nagyon szep kemenceket epit, van fent egy ket teglakalyhaja, amirol nem irja ugyan hogy tomegkalyha, de nem is az. Ebbol messzemeno kovetkezteteseket nem vonnek le de azert egy fillert nem adnak ki tomegkalyha epites tanfolyam cimszoval amig az eddig felmerult kerdesekre nem kapnek valaszt.
Szeretnem a latszatat is elkerulni a szemelyeskedesnek, de ma Magyarorszagon messze nem minden tomegkalyha amit annak neveznek, vagy annak latszik.
Mindenki dontse el akar-e valaszokat kapni ezekre a kerdesekre vagy sem.
Én most is fenyőhulladékkal tüzelek. 17X17, 6.7 m magas kéményem van. Veszettül ég, igaz az égés elején a felső ajtót is ki kell nyitni egy kicsit majd kb 20 perc után bezárom. 10 kg kb 50 perc alatt leég.
érdekelne, néhány kérdés, amit mások is meg fognak kérdezni, így elég egyszer leírnod:
Milyen típus készül el? Ki lesz az oktató? Dánia, vagy más országból sikerült igazán tapasztalt oktatót megnyerni? Pénzügyi vonzata? Szállás?.....stb.. Pontos időpont? Többieknek is lesz kérdésük, szerintem közösen feltéve mindenki olvashatja a válaszokat.
Sziasztok! Nem régóta olvasom a topikot, viszont végigolvastam! Úgy vettem észre, hogy érzékeny tabutéma a "tapasztalat" vagy inkább "tudás" és azoknak közzététele. Valóban sokat lehet azért így is tanulni + még egy kis utánajárás... Akinek még ez is kevés, annak ajánlotta valaki, hogy a gyakorlatban kellene "ellesni". Na hát én (is) ezt szeretném, mivel hosszú és drága tanfolyamra nincs módom... Tetszenek a táborok is, de azt majd akkor. Addig is elszegődnék valakihez inasnak a Szigetköz környékén. (Nem akarok magamnak Tömegkályhát építeni -mert nincs hova-, és nem kimondottan csak ez érdekel, hanem tágabb értelemben. Ezért ezt megírom a cserépkályhás topikban is.)
Én tavaly egy egész kalodával eltüzeltem. 25x25-ös kéménynél erős huzattal, 10 kilót beraktam, 1 óra alatt leégett. Sok levegő kell neki, ég mint a zsír, és fehér volt a kamra is meg a tűztér is. Szóval nem volt vele gond.
Ha alacsony a gyantatartalma, akkor szerintem nem okoz gondot (az összes ablakom keretét mostanában égettem el, a tűztér/sütőtér nem kormolódott el).
Ha nagy a gyantatartalama a fának (pl. északról való borovi fenyő), akkor keményfával vegyesen ajánlom az égetését 50-50%-os aránynál nem okoz gondot.
Én mondjuk borovi fenyőt égetek. Ezen a héten kísérletezek azzal, hogy mennyi csöves kukoricát égessek vele együtt. Ezen a héten 50-50%-os az arány jövő héten növelem a borovi fenyő arányát 70%-ra.
50% kukoricánál is úgy ég a borovi, mint a rakéta, szép kékes fehéres lánggal. :o)
Az attól is függ, milyen a kémény huzata. Megint ezzel a felpörgetéses hülyeséggel tudok csak jönni, de tényleg számít, mekkora a kémény. 14x14-esből lehet 14 méteres is, nem biztos, hogy elég. Ha egy autóval ötösben nem tudsz felmenni, kettesben (magasabb "fordulaton" még felmehetsz. Ehhez viszont szufla kell, főleg ha szép nagy tűztere van a kályhának. Ha jó száraz, és tudsz neki megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű levegőt adni akkor is, ha sok ég egyszerre, anélkül, hogy visszahűtenéd, akkor ki tud simán égni. (na itt jön a másik nünükém a részemről továbbra is elítélt külső levegőbevezetéssel) Szóval egy jó kályháhpz, kéményhez feltélenül vedd meg, megéri, és nem lesz gond.
Van-e valakinek tapasztalata, hogy tisztán fenyővel, tartós ideig tüzelve, mennyire marad tiszta (ég fehérre) a fekete sütő? Most nagyon olcsón tudnék szerezni, vajon megéri?
Ha arra gondolsz, amit én töltöttem fel, az nem az ete-i. Ennek nagyobb kéménye van egyrészt, másrészt a nyitott tűztér (a képen szemből látszik) közvetlenül csatlakozik bele. Ha itt nem ég a tűz ezt a becsatlakozást le lehet zárni (szemből bal fent). A kályhának van másik tűztere (zárt) ami kevésbé jól látszik a képen (jobb oldalon lent a fekete öntvény ajtó). Ennek van samottal bélelt füstjáratos... Az egyik érdekesség (tanulság), hogy majdnem mindegyik két 'üzemű'. Gondolom mivel k..va hidegek vannak kell a nagy kályha. És ezek valóban nagyok (érdekes én oroszul nem tudok, de a gugli fordító 'Tehervagon kályhának' fordította. De jól tudjuk ezeknek a szerkezeteknek óriási a hőtehetetlensége. Az átmeneti időre ezért vagy ez a nyitott tűztér, vagy egy teatűzhely áll a rendelkezésre, hogy kevés fával, gyorsan 'kis' meleget csináljanak. Ezen a képen talán jobban látszik.
Bevallom nekem ez, illetve van meg tobb ilyen jellegu kalyha ami komoly fejtorest okoz. Ahhoz, ugyanis, hogy egy ekkora nyitott tuzter szepen muzsikaljon ahhoz eleg rendes huzat kell. Ha kemeny bekotesnel, az ott telibe kemeny, akkor azt mondom lehet, bar kicsit furcsa, ez a kemeny forma. Ha a kemenybekotes szelet veszem, illetve az etei kalyharol keszult rajzot, akkor az lehet egy 14-es kemeny. Ami alapbol sovanynak tunik, illetve a masik lehetoseg, hogy a kalyha produkal ilyen nyomaskulonbseget, jelen esetben szivoerot...raadasul az etei kalyhanal valaki szagelszivot emlegetett. Szoval ha itt valoban ilyen nyomaskulonbsegek vannak egy 14-es kemeny mellett, eleg erdekes. Megerne egy kis elemzest ez az orosz rendszer...Sok erdekesseget ir meg az az oldal.
Bocsi itt a link az orosz kályhákról. Nem is igazán 'nekünk' akiknek már van, hanem tömegkályhával nem rendelkező érdeklődőknek: http://www.youtube.com/watch?v=cOXM_i8Ja2U
Természetesen nem gondoltam hogy innen a klaviatúra mellől én vagy bárki kitalálja a tutit, egy jobb kályhát, mint ami mögött több évtizedes komoly fejlesztés, kisérletezések állnak, és avval is egyetértek, hogy szakértelemmel több az esély egy jobb kályhára.
Ezek szerint akkor mondhatjuk azt, hogy erdemes inkabb egy letezo jol mukodo rendszer minel tokeletesebb megepitesere koncentralni, es elkerulni vagy alapos felkeszules, esetleg kiserletek utan elkovetni rendszerszintu modositasokat.
De ha jól sejtem, itt erre a fórumom nagy többségében nem szakemberek (nem kályhások) járnak, akik csak egyszerűen szeretnék megépíteni a kályhájukat vagy már túl is vannak rajta, mindenesetre többeknek egyedi problémáik vannak:
Jelen esetben a szakember nem szakember dologgal is vannak apro problemak, ugyanis nem nagyon van az egy ket, egy hetes tanfolyamon kivul kepzesi lehetoseg. Nyilvan egy-egy ilyen tanfolyam tobbet tud mondani annak akinek esetleg van mar valami szakmai hattere, tapasztalata, De, hogy ezeknel a kalyhaknal mennyire eles a kulonbseg , mondjuk egy homalyos informaciok alapjan tapogatozo szaki es egy alapos es szorgalmas nem kifejezetten szaki kozott, hat...nem szivesen mennek bele. A jo kerdes lehet, hogy inkabb az, felkeszult-e valaki az adott kalyhatipusbol vagy sem.
Ebben a szakmaban az szep pl, hogy szinte nincs ket egyforma kalyha, az igenyek meg persze mindig masok. Viszont, van eset amikor az igenyeket kell a kalyhahoz szabni mert esetleg forditva nem megoldhato.
-van akinek ez túl nagy kályha, ezért "könnyít" rajta,
Lehet konnyiteni persze, mondjuk 6 teglaig, a hasznalati erteket meg ne firtassuk. Ha elkezdesz konnyiteni egy ilyen kalyhan, elso korben elkezded bealdozni a hotarolo kepesseget, azaz hamar elerheted hogy mar nem egeszen tomegkalyhakent fog mukodni. Masodik korben pedig a tartossag rovasara fog menni. Mar az oindiai almoskonyv szerint sem jelentett tul sok jot, ha valaki pucer hatos teglafalnak kuldott neki utoegetobol, vagy tuzterbol kiaramlo 1000fok koruli gaz ill. langcsovat. De persze lehet probalkozni, en mindenesetre szoltam. A konnyitesre talan nem a dan rendszer a legjobb, szerintem ebbe erdemes beletorodni, annal is inkabb mert ha valoban elvezni akarjuk egy tomegkalyha jo tulajdonsagait, nem nagyon lehet hova konnyiteni. Letezik mas rendszer is, az otven kilos vaskalyhatol a tobb mint negy tonnas monstrumokig , minden sulycsoportban van versenyzo. Valamit valamiert viszont szinte mindig be kell aldozni.
- vagy csak a pénz kevés, ezért "ocsósít"
Idezhetnem a klasszikust; kakibol nem lehet varat epiteni. Lehet sporolni szak- nem szakemberen, adozva vagy zsebbe, vagy az ember sajat maga, ha tud normalis kalyhat epiteni. Ez ugye a munkadij resze, volt mar vita a mi mennyirol. Az anyagon, minosegben, de inkabb mennyisegben,occsositani, lasd konnyitesek esete, egy bizonyos szint utan veszelyeztetni fogja nem csak a kalyha elettartamat. A szaktudasrol ne is beszeljunk. Masreszt a tapasztalat igen sokszor azt bizonyitja, hogy a legolcsobb dolgok sokszor igen dragak, mondjuk mert ujra kell epiteni, plusz egyeb kellemetlensegek. De rajta, akinek ez a hobbija, tegye. - vagy túl kicsi, mert 100 m2-t szeretne fűteni,
A 100m2 messze nincs kobe vesve, futofelulet noveles, tuzter meret, amig a kemeny engedi, hosszabb futesi periodus....szoval lehet. Ha az oroszoknak sikerult templomokat futeni....bar az mas rendszer, de az alapelvek kozott van hasonlosag.
- vagy 1-2 más helységet is fűteni vele, még egy főfalon túl is
Pl legfutes, de van egyeb megoldas is, tobb fal koze stb. Alighanem legalabb emlites szintjen mar itt is felmerult.
- vagy még messzebbre, vizes hőcserélővel.
Ha valaki meg tudja oldani ugy, marpedig meg lehet, anelkul hogy az tuzteret tulhutse ezaltal tokeletlenne tegye az egest a kalyhat pedig koromgyarra alakitsa, akkor rajta. Ha ez nem problema akkor meg kar kiserletezni , kitalaltak a vizes kandallot meg cserepkalyhat. Kormol is kicsi a hatekonysaga, de legalabb vizes, valamilyen megoldasnak az is jo. Letezik a jo megoldas is, volt is rola itt szo, nyilvan ara is van mint mindennek. Vagy alaposan felkeszulni
- vagy csak a kémény túl kicsi,
A 14-es, un. orosz kemeny nem kicsi, a tuzter tul nagy kisebb tuzterrel es hosszab futesi periodussal kell szamolni. Magyarul megfelelo meretu tuzteret kell valasztani az adott kemenyhez. Ha meg rossz az adott kemeny ahogy van, rendbe kell tenni, vagy ujat kell epiteni, kalyha tipustol fuggetlenul. Egyebkent az elso dolog amit meg kell neznie a kalyhasnak, az a kemeny.
- vagy két válaszfal közé (gardrobba?) szeretné beépíteni,
Latod, hogy van tobbfele megoldas, de nem ertem miert jo gardrobot futeni
A szaki, aki azt mondja, hogy azért csinálja azt amit, mert "így szokták", lehet hogy a fenti problémákra jó szakember létére sem tud megoldást, "mivel úgy nem szokták".
Ha nem bizol a szakiban, alap, hogy egy csapot se szereltess vele. Inkabb csinalja azt amit es ahogy szoktak es azt jol. Ha nem tud megoldast akkor meg nem o az embered. Mindketten jobban jartok, mintha belemennetek egy ganyolasba. Az nyilvan egy masik szitu, ha azt mondja,ilyet meg nem csinalt, de tudja ra a megoldast , meg ha a reszleteken agyalnia is kell,de szerinte mukodni fog...ismet ott tartunk, vagy meg tudsz bizni benne vagy nem. Egyebkent ezek az igazan szep es elvezetes munkak.
Ha viszont az ide járó "nem szakik" mégis adnak a fentiekre valamilyen megoldást, úgy hogy közben a teljesítmény, égés minőség, hatékonyság stb. nem változik jelentősen, mérhetően, azt én csak értékelni tudom.
A szaki- nem szaki kerdest emlitettem, azon tullepnek. Valamilyen, vagy a leheto legjobb megoldasrol van szo? Valamilyen megoldas az is, ha lobog a tuz a kalyhaban es nem az ember kepebe nyomja a fustot. Ha ennyi eleg, ahhoz meg nem kell tomegkalyha es valoban taljasen foloslegesen pufolom ismet a billentyuket.
A fent emlitettekre mint latod, van megoldas, talan annyi, hogy ezek valszeg szakiktol, vagy estleg jol felkeszult nem szakiktol szarmaznak, de a jo megoldasok tobbnyire nem ugy jonnek, hogy uccu neki epitsunk kalyhat mert a szomszed Jozsi is epitett. A hasznalhato atalakitasokat minimum az adott rendszer alapos ismerete elozte meg.
Tobbek kozott amiatt nem birtam magammal es szoltam hozza, mert lattam egy ket olyan megoldast itt az idok folyaman amit en nem kovettem volna el, es nem lattam tul heves hozzaszolasokat, hogy egyik masik megoldas nem a legjobb, sot.
Amikor a gephez ultem, volt a fejemben egy kis lista, mik azok a modositasok, atalakitasok amiket mai fejjel nem kovetnek el. Tobbnyire emlitettem mar oket, inkabb egy osszefoglalas lett volna.
De egy nalam bolcsebb es turelmesebb ember, finoman celzott ra, nem biztos, hogy ertelme van masok akarmilyen ujitasok atalalkitasok miatti oromkodesebe beleronditanom, idovel ugyis rajon. Majd kiforrja magat, a caravan halad a kutya meg ugat. En meg mar kiugattam magam, mindenki ugy epit kalyhat ahogy tud es akar.
Még akkor is, ha ezáltal a végeredmény már nem is "igazi" dán-tömegkályha, lehet már másképp kéne nevezni, mert abban egyetértek, hogy legyen minden az, ami, a krumplileves legyen krumplileves.
Igen, mar csak azert is, hogy mindenki azt kapja amit valoban ker es amire szamit. A krumplileves legyen krumplileves, a lekvaros krumplilevest meg egye meg aki fozte. Fel lehet talalni persze a zseb-dan-tomegkalyhat es tarsait is.
Igazad van a van akinek és akinek kezdetűvel! Kicsit alszik a topik úgyhogy itt egy videó, ami inkább téglába bujtatott cserépkályha egyeseknek, viszont egyszerű, nagy, stb. Azért égés hatékonyságban, hatásfokban biztos elmarad a dán/finn kályhától. Mindenesetre amcsiban minden ilyen nagy tömegű kályhát tömegkályhának, ill. egész pontosan 'kőműves kályhának' hívnak.
A kályha a régi épületrész sarkába kerül ahol a fal 40 cm mészkőből és téglából készült. un. vegyes falazat. A kályha szélessége 120 cm lehet, mert csak ekkora falat tudok kibontani. ...max még + 10 cm ha a falat elvékonyítom 30 cm-re. ..... a fal terhelése ezt még megengedi.
Itt többen mérték, a kályha oldalán max. 60-70C a felületi hőmérsékletet, ennél jóval langyosabb levegő menne be a szobába, a pontos teljesítményigény ismeretében lehetne méretezni, de ez szerintem kevés ahhoz, hogy egy-egy rendes méretű szobát felfűtsön balra-jobbra. Hacsak valami komolyabb ventilátorral meg nem növeled a léghozamot, de ez nem a legjobb megoldás. A teljesítmény viszont növelhető a léghőmérséklet növelésével is, ehhez a légcsatornát valahogy közvetlenül a maghoz kellene vezetni, pl. hátul a mag mögül lehetne kivezetni ahogy dpek is csinálta, szerintem ez hatékonyabb megoldás.
Természetesen nem gondoltam hogy innen a klaviatúra mellől én vagy bárki kitalálja a tutit, egy jobb kályhát, mint ami mögött több évtizedes komoly fejlesztés, kisérletezések állnak, és avval is egyetértek, hogy szakértelemmel több az esély egy jobb kályhára.
De ha jól sejtem, itt erre a fórumom nagy többségében nem szakemberek (nem kályhások) járnak, akik csak egyszerűen szeretnék megépíteni a kályhájukat vagy már túl is vannak rajta, mindenesetre többeknek egyedi problémáik vannak:
- van akinek ez túl nagy kályha, ezért "könnyít" rajta, - vagy csak a pénz kevés, ezért "ocsósít" - vagy túl kicsi, mert 100 m2-t szeretne fűteni, - vagy 1-2 más helységet is fűteni vele, még egy főfalon túl is - vagy még messzebbre, vizes hőcserélővel. - vagy csak a kémény túl kicsi, - vagy két válaszfal közé (gardrobba?) szeretné beépíteni, stb.
A szaki, aki azt mondja, hogy azért csinálja azt amit, mert "így szokták", lehet hogy a fenti problémákra jó szakember létére sem tud megoldást, "mivel úgy nem szokták".
Ha viszont az ide járó "nem szakik" mégis adnak a fentiekre valamilyen megoldást, úgy hogy közben a teljesítmény, égés minőség, hatékonyság stb. nem változik jelentősen, mérhetően, azt én csak értékelni tudom. Még akkor is, ha ezáltal a végeredmény már nem is "igazi" dán-tömegkályha, lehet már másképp kéne nevezni, mert abban egyetértek, hogy legyen minden az, ami, a krumplileves legyen krumplileves.
Üdv!
Voltak nekem is hasonló sejtéseim a fajsúlykülönbség miatti visszaáramlással kapcsolatban, de nem mertem leírni, (hátha nincs igazam). Eléggé összetett az orosz rendszer, nem merném módosítani. Szép nagy böhöm jószág. Tetszik a takarék tűzhely rész.A konyha-nappali közé ilyet építenék, ha lenne megfelelő alátámasztás alulról, a pince felöl .hmmm .majd egyszer .
"Nem lehet nagyon szabályozni. hanem 2db 11 cm széles nyílás is a tűztérből a köpeny felé vezet közvetlen" Valóban így vannak. Ennek a kályhaépítési modellnek (kettős harang, stb) tulajdonképpen a gázok hőmérséklete, és ezáltali fajsúlykülönbsége által keltett áramláson alapszik. A könnyebb gázok felfele, míg a nehezebbek lefelé szállnak. Nekem most nem nagyon volt időm részletesen kivesézni ezeket a kályhákat, viszont már régebben nézegettem.(pl 1020-as hz-s). 1, A primer-szekunder levegő arányát valóban nem lehet állítani, ezt mérésekkel, kisérletezéssel állapították meg: rostély felület ill. szekunder lev. bevezető nyílások aránya határozza meg. 2, A skandináv kályháktól eltérően itt ezek a (11 cm?), és egyéb járatok biztosítják a tökéletes égést. Ezekben a közlekedő járatokban távozik a könnyű, és száll vissza az el nem égett nehezebb füstgáz. Ennélfogva ezeken a kályhákon valóban nem célszerű módosítgatni, ill változtatni, hiszen ez az égés minőségét jelentősen befolyásolja! 3, Én ott láttam ilyen 2cm széles (2*2?) nyílást=>átégőt, ahol felülről zárt a csatorna/akna és biztonsági átégőként funkcionál, ha ugyanarra gondolunk. Nekem amúgy a kedvencem:
Ha egy mukodo, meresekkel igazolt, tobb eves, evtizedes multra visszatekinto rendszert epitesz, valoszinuleg tul nagyot nem fogsz tevedni. Na persze ehhez tudni kell az amit epiteni akarsz.
Masreszt, ha legalabb egy rendszer mukodesi elvet, epiteset ismeri az ember, idealis esetben esetleg tobbet es osszehasonlitasi alapja is van. Tudja hogy min erdemes lehet javitani esetleg es min nem, illetve mi annak az ara,mit lehet keverni es mit nem.
Tiszta egest tobb modszerrel letre lehet hozni eppenseggel, de ugye ezt hajtogatom, hogy ez csak egyik resze a tortenetnek, mar itt is felbukkant harom nem azonos rendszer. Az hogy az igy megtermelt honek mi lesz a sorsa, elbirja-e az eszkoz ezt a magas homersekletet, bent tudja-e tartani es szepen egyenletesen leadni ezt a hot es meg mellette a kemeny is rendesen mukodik...stb. Meg esetleg megemlithetjuk az esztetikat is. Fel lehet hozni pl. a Trabantba Ferrari motor esetet is, a motor gyonyoruen mukodik , megy is az auto ha szet nem szakad az elso percben. Szoval ha tudod merni az eges tisztasagat, az onmagaban meg keves.
Szoval kreativitas ide vagy oda, az nem szokott jol mukodni, ha mindenfele elokepzettseg nelkul, innet onnet szedett rajzokbol vazlatokbol majd kitalalom en az olcsot meg a tutit, kozben meg a mukodesi elvvel sem vagyok tisztaban.
Egy kis elokepzettseggel, tapasztalattal, az adott rendszer megismeresevel azert eleg jol ki lehet szurni, hogy mi az ami kapasbol hulyeseg es mi az amivel erdemes probalkozni, anelkul is lehet persze okoskodni, es ha mas nem, azert majd az igy szerzett bapasztalat helyreteszi a dolgokat, jo esetben, komolyabb problemak balesetek nelkul...
Tessek utananezni mennyibe kerul egy tisztesseges gazanalizator, ill. egyeb szukseges muszerek, konnyu elerni egy kalyha arat csak az a kerdes hanyszor. Szoval igencsak nagyuzemben kellene epiteni, hogy ez megerje...
A torok idealis mereten tenyleg mar erdemes lenne tullepni, a contraflow ertelmenek, biztos van leirasa, ha mast nem kulfoldiul, amugy egy logikus , konnyen atlathato toretenet, sokat nem erdemes rola vitazni. De visszakerdezek, szerinted mi a nagyobb spekulacio, ha mar nagy valoszinuseggel nem fog mericskelni valaki. Egy jol mukodo mar bizonyitott rendszert epiteni, olyan modositasokkal amirol tudja erti az ember hogy miert teheti meg,mi lesz a kovetkezmenye, vagy fantaziat szabadon engedve csak ugy kiserletezgetni?
Es meg egyszer, ezek a rendszerek az eges hatekonysagot tekintve gyakorlatilag elertek a maximumot. Ezen mit fejlesztesz? Vagy letre tudod hozni, vagy nem, de azert utana meg marad jopar kerdes amit meg kell oldanod ahhoz, hogy egy jo kalyhad legyen.
Persze fel lehet talalni a csodakalyhat, fel lehet kerni mindenfele energiaugyi hivatalokat a hivatalos mereshez, meg ki is lehet azt fizetni, amit azert alaposan meggondol az ember es csak akkor teszi, ha nem mar letezo rendszerrol van szo, vagy annyira nagyon jot talalt ki, hogy ugy erzi ez a penz neki vissza fog jonni. Vagy nem tudja mit kezdjen a penzevel es ez a hobbija, ez meg ugye ritka. Esetleg nagy darabszamban gyarto cegrol, multirol van szo, ami ugye foleg vaskalyhakra, kandallobetetekre igaz.
De ha meres akkor mar tanusitvanyok nyilatkozatok stb...Ami jol is elsulhet.De egy ugyes hivatalnok sok ember eletet megkeseritheti, mas valaki meg hasznot huzhat belole. Maris temanal vagyunk, allambacsi , kivitelezhetosegi nyilatkozathoz koti a futoeszkozok telepiteset, amibol a multinak tipusonkent egy meg sem kottyan, allambacsi kozben gallyra teszi vagy tette az adott szakma oktatasat es nagyvonaluan csak szakmai kepzettseghez koti az ilyen mutatvanyt. Valakik nyilvan jol jarnak, valakik meg nem...
Hallottam valami ilyesmit rebesgetni, hogy ez a kivitelezoi nyilatkozat nem teljesen a fantazia szulemenye,magyarul nem epithet akarki kalyhat,ettol az evtol, jo lenne errol tudni, mennyire komoly, szokas szerint hogy lehet kijatszani, mert meglepodnek ha e mogott ismet nem valami agyatlan lehuzos otlet lenne. Kicsit eltertem a meres temajatol, de alighanem ez egy izgalmas felvetes lesz.
Idén nyárra tervezem a saját tömegkályhámat megépíteni. A ház bővítése közben csak olyan helyre sikerül beépíteni ami a nappali és a dolgozószoba közé esik. A tk eleje és a hátsó része lesz szabadon és a két legjobb hőleadó felület az oldalsó füstjáratok fal mellé kerülnek. Valahogy így alakul a két helyiség találkozása:
dolgozósz. I ________ I I I I I_______ I I nappali
A kérdésem a következő lenne: Szerintetek mi lenne a legjobb leghatékonyabb megoldás a hő kivezetésére a takart oldalakról?
Egyik megoldás a légfűtés kialakítása lenne. A füstjáratokat 12 cm-es vastagságban falaznám 6 cm-es helyett és a füstjárat és a tartófal között kihagyott 15 - 20 cm-es részbe vezetném be a helyiség levegőjét és onnan a kályha tetején ki. A hőátadó felületet ( a füstjárat felülete és a vele szemben lévő fal felülete ) könnyen duplájára tudom növelni a falra szerelt ki hajtogatott aluminium lemezzel. Valahogy így: -------------------------------------- I__ I__ I__ I__ I__ I I I I I --------------------------------------
Általában az a kályha jó aminek a füstje láthatatlan, és a kályhából kilépő füst 160-200 fok körül van.
Én úgy gondolom, hogy a dán verzió elég jól ki van "hegyezve", így lényegesen nem lehet javítani a hatásfokon. Persze lehet újítani 1-2 dolgon de az máshol visszaüt. De ez nem jelenti azt, hogy a hatások kötelezően le is romlik, csak némely tulajdonságot befolyásoljuk jobb irányba a másik kárára.
Példa a légfűtésem. Az biztos hogy szakértelem nélkül sokkal kisebb az esély a jó kályhára, persze kis szerencsével nem lehetetlen. Ez az én véleményem.
Akkor honnan tudjuk, hogy melyik kályha a jó és melyik nem?
Írásaid alapján az is meglepetés lehet, ha az itt leírt, a helyi viszonyokra (éghajlat, tüzifa, pénztárca, stb) adoptált "gagyi" kályhák közel azt az eredményt hoznák, mint az eredeti.
Persze nem állítom, hogy így lenne, de szerintem sok innovatív ember ír ide rengeteg kreatív ötletet, megoldást. A fele talán hülyeség, vagy zsakutca, de melyik fele az?
Mérés nélkül nem tudjuk, mert így csak spekuláció, hogy pl. mekkora a torok ideális mérete, vagy a contraflow jelentősége, vagy pl. a primer, szekunder levegő hol, mennyi, milyen meleg legyen, külső vagy belső, stb.
Az eeiizzoo-s etei/orosz képeken van számomra egy-kettő érdekesség:
- a primér és a szekunder levegő is a hamutérből kapja a levegőt. (persze szekunder levegő a tűztér ajtaján is be tud még áramolni). Nem lehet nagyon szabályozni.
- a tűztérben a 8. téglasortól a 14. téglasorig mind a két oldalon van 2 cm széles rés, ahonnan az égéstermék a fő garatot kikerülve a köpeny felé tud áramolni közvetlen (lehet, hogy itt is kialakul másodlagos égés, hiszen a primer levegőhöz a tűztérben hozzá juthatott, bár szerintem nagyon szűk ehhez a rés és csak elő melegíti az alsó járatokat az égéstermék hőjével).
- rajzok között van 2 változat. Az egyiken nem csak ez a 2cm-es rés van, hanem 2db 11 cm széles nyílás is a tűztérből a köpeny felé vezet közvetlen. Ha jól látom ez a változat épült meg.
- rövidre lehet zárni az égéstermék útját a jobb oldali tolózárral (gondolom hideg rendszernél jön jól az égés kezdetén)
- felső tolózárral gondolom fűtőberendezéstből való hő kiáramlását lehet megakadályozni a tüzelés befejeztével.
-középső (alsó) tolózár ("szagelszívó").
(De lehet hogy nagyon félre néztem dolgokat.)
Szép nagy böhöm jószág. Elég sokat jojózik föl le az égéstermék. 4 raklap tégla tuti elfogyott. Kb 4,5 tonnás lehet a jószág.
A torok meretet igy szerintem mar teljesen kiveseztuk, ha valaki esetleg eltero meretu tuzteret akar, es bizonytalan a meretezessel, meg mindig ott van a lehetoseg, hogy a zarosort csak az otolso pillanatban ragasztja be, addig meg kvazi buntetlenul jatszadozhat a torok nyilas meretevel. Kell ehhez meg valamit hozzatenni? Egyebkent meg akorul van, nincsenek 10-20 cm elteresek. De van meg nehany lehetoseg egy kalyha elbarmolasara.
Az utoegeto kamra boltozatos kialakitasa, a finn rendszernel lehet hasznos, mondjuk egy nyeregkemence analogiajat alapul veve, a dan egy masik tortenet. Ilyenkor szoktam mondani, hogy lehetoleg ne keverjunk ossze rendszereket.:D
Nagyobb, alapteruletet, mivel a hoatadasi tenyezo a teglanal nagyjabol adott, a futofelulet novelesevel tudod elerni,(nagyobb palast, futott padkak, stb) ezt kifutheted nagyobb tuzterrel, vagy hosszab tuzelesi periodussal.
Nyilvan mas rendszerekrol, az lenne a jo ha valaki olyan nyilatkozna akinek van valamifele, lehetoleg minel komolyabb tapasztalata.
Az eeiizzoo altal emlitett oldal igen erdekes es sok hasznos informaciot tartalmaz, meg csak most kezdem magam atragni rajta de kerdeseim mar, vagy meg lennenek.
A duplafalu tuztere elsore latszik, hogy kisebb mint egy dan , finn tk. magja, szerintem nyugodtan elfogadhatjuk, hogy tiszta egest biztosit, (hopp egy ujabb rendszer). Az hogy utana un. Harangokban huti le a gazokat, az alighanem mashol is elofordult mar, kerdes hogyan toltottek fel ezeket a harangokat, alul , folul, vagy kozepen. Itt eppen alulrol, ebben is van logika. Tehat a ket fontos lepes , amirol mar szo volt, a tiszta eges es a minel tobb bentmarado meleg megvalosult.
Ami igy elsore fejtorest okoz. Kivancsi lennek egy kemenyen kilepo gazhomersekletre, ha mar kozel 100%-ot emleget. Ugye az kb. azt jelenti, az a homerseklet ami bemegy , az is jon ki? Na ja, hol lesznek ezek merve? Mi van a kemeny huzattal? Vagy az csak ugy kimegy a haz oldalan egy lukon? Mert van ott ugyan kemeny, de ha visszahutom a gazokat, ami megoldhato minden problema nelkul. Valahol valami ki fog csapodni, szoval hol van a trutyi? A huzatrol nem is beszelve, vagy akkora tulnyomas alakul ami kipresel mindent? Hmm..?
Na meg a masik, azok a szep nagy nyitott tuzteru kandalloszeru kalyhak...ha azok kepesek hatakonyan mukodni, na az ismet egy nagyon izgalmas tema lenne. Kemeny meret, visszabeszel-e , mi marad a szobaban,szoval hogy az ordogbe.
Szoval en most evvel kb. itt tartok, remelhetoleg kesobb egyebekre is rajovok, ha valaki mar tul van ezeken a kerdeseken, vagy melyebb ismeretekkel rendelkezik az orosz rendszerrol, ne habozzon. Szemmel lathatolag vannak elonyei.
És ami az 1.-ból lemaradt: -ha sok a primer levegő: felgyorsul az áramlás még a tűztérben. Emiatt a tűztérben elégtelen az égés, hiszen gyorsan távoznak a szén gázok és nem tudnak egyesülni a levegővel (látható füstölés) -ha sok a szekunder levegő; az pedig lehűti a tűzteret és emiatt lesz tökéletlen az égés, hiszen megfelelő hőmérséklet is szükséges a tökéletes égéshez.
Tegnap nem voltam net közelben, és nem is nekem szólt a kérdés, de ha már így meg lettem szólítva:-)) A torokról és egyéb méretezéséről (tűztér-torok-kémény-stb), ha jól emlékszem Vackor is írt az elején, ha valóban kiváncsi vagy olvass vissza. Gondolom nem álmodta, hanem Hebro-tól hallotta. Egyébként az átlag 8 téglás tűztereknél valóban éltégla (6-7) cm. A torokról estleg annyit tennék hozzá, hogy két funkciója van: 1. A tűzteret felülről szűkíti. Ezzel a tűztérben keletkező füstgázok kiáramlását lassítja. Ez különösen fontos a hatékony égés szempontjából, ugyanis a felülről történő égésnél a tüzelőanyag gázosodik. Fontos egy részről, hogy minél tovább a tűztérben tartsuk, hiszen az éghető gázmolekulák a levegővel a láng/fényjelenség jelenlétében egyesülnek leginkább, így a legtökéletesebb az égési folyamat (persze ehhez a levegővel való optimális keveredés szükséges: sok levegő =>hűti a folyamatot, kevés=>co elégtelen égés). Így biztosítható az égési folyamathoz a legmagasabb hőmérséklet is. 2.Az utánégető kamrába érkező gázokat gyorsítja (igegen nyelven 'centrifugal karburatort' és egyéb képeket találsz, amik az utánégető kamrában a füstgáz örvénylését ábrázolják (ha nem láttál ilyet próbálunk feltölteni). Gondoljátok csak el ( a folyadékok, gázok áramlásának csatornáját leszűkítve (pl:folyómeder beszűkülése) a hátulról érkező anyag tolja hátulról a szűk keresztmetszetbe érkezettet, ennélfogva az felgyorsul. Mivel a folyadékok nem összenyomhatók, ott teljes mértékben, gázoknál valamivel kevésbé, de ez már részletkérdés. Szóval felgyorsult gázok érkeznek az utánégető kamrába, ahol elkezd áramolni ( a nehezebb még éghető anyagot tartalmazó gázok visszatérnek lentre, és a magas hőmérsékletű láng segítségével kiégnek,; míg az elégett könnyebb fajsúlyú gázok az átégőn keresztül távoznak. És ha már itt tartunk szerintem az utánégető kamra boltozatos kialakítása jobba elősegíti ezt, mint a sík, vízszintes lefedés: szerinted AB69? Mint a búbos kemence csak kicsiben, és a tűz nem 'csak' ott ég a fenéken, hanem 'spriccel' befele a torkon keresztül (mint a hengerbe a benzinbefecskendező). Hát én 'röviden' csak ennyit a torokról. Amúgy én csak példának hoztam fel, hogy ez már mindenkinek alapból megy. Én AB69 pont arra gondoltam, hogy ideje lenne ahogy írtad: a kicsi és a fél ház méretű kályhákról. Csak ismételném magam: Vannak ahol kis helyiséget, de különösen ahol 100 m2 fölötti épületet kell befűteni. Amcsiban minden 2-2,5 t-nál nehezebb kályhát tömegkályhának, egész pontosan KŐMŰVES KÁLYHÁNAK hívnak. az eeiizzoo álltal mutatott kályha sem kasszikus dán/finn tk. (inkább ahogy te hívod téglakályha). Viszont lehet elégedett a lakástulajdonos akkor is ha nem 97%-os a hatásfok, hanem csak 86; viszont az egész házat befűti, nekem továbbra is ez a véleményem. Ehhez nem állítottam, hogy az ete-i kályhát kell tovább fejleszteni/gányolni; adott esetben lehet más (pl: az orosz mintára megépültet) felépítésűt beépíteni. Ha valaki kifizette a "tanulópénzt" és nem osztja meg mindenkivel a pontos alaprajzot érthető, viszont nem ártana megismertetni az emberekkel ezeket is. Mindenkinek üdv: Sancibácsi.
Ami engem illet, nem szoktam merni. De ha valakinek van egy gazelemzo keszuleke, az alapjan tud kovetkeztetni milyen tiszta az eges. De ezt meg nem mondanam a hatekonysagnak Ha egy homero is kerul a kemenybe, akkor az eges tisztasagabol, a fa mennyisegebol vissza lehet szamolni, mi maradt a szobaban, es mi tavozott a kemenyen. Legalabbis en igy gondolom, de februarban elvileg jelen leszek egy hivatalos mericskelesnel, bar az valami erdekes rendszeru szerepkalyha lesz, nem szuk fustjaratos es elvileg tudja az is a tiszta egest. Persze ilyen szerkentyut badogkannabol is ossze lehet rakni. A holeadas modja es helye a masik izgalmas pont.
Amugy milyen meglepetesre szamitasz? Ha jol van osszerakva egy tk. tiszta egest produkal, nyilvan ha nem tul vizes a fa es nem zarnak le rajta minden lukat. Szoval legyen mondjuk 96% mint a tiszta szesznel, 10%elmegy a kemenyre. 1-2% ide- oda nem meglepetes, tureshatar, ha valaki a kemenyt kivaltja valamivel, lefaragja azt a 10%-ot akkor majd meglepodok es kerem a receptet.
Nyugi, miattad sem idegesitettem magam, nyilvan ez amugy sem szemelyes tortenet, de az egy elegedetlen tk. tulajdonos is sok, az o szamara mindenkepp. Ami a torok meretezeset illeti, ha most nagyon gonosz lennek, azt mondanam erdeklodj sancibacsinal, ha jol emlekszem epp nemreg vilagositott fel, hogy ez a topic mar tul van ezen a kerdesen. Nem a torok a legfontosabb, csak egy fontos resze a tortenetnek, termeszetesen fugg a merete a tuztertol, az meg hogy mekkora tuzteret epithetsz, a kemeny teljesitmenyetol fugg, nyilvan az kellemetlen, ha nem eleg nagy a kemeny, hogy elvigye a szep nagy tuzterben ropogo tuz egestermekeit, na persze akkor mer nem is lesz ott olyan vidam ropogas. Szerintem addig jo amig valaki azt nem mondja hogy a torok merete 6,327 cm. Ugye nem kell reszleteznem miert. De bar nem szandekoztam internetes oktatast tartani, amit muvelek az egyre inkabb kimeriti ennek a fogalmat. Van ket egesz jo muszered, a szemed meg az orrod, es ha valahol konnyu belenyulni, akar utolag is egy tk.-ba. Felteve ha van suto, meg persze ki mikor hogyan es milyen anyagokat hasznal az a torok utolso sora. Ha bizonytalan vagy probalj ki tobb verziot, ha nem fustol es szepen eg akkor megtalaltad a helyes meretet. Ha ez nem jon ossze, akkor valami mas gebasz lesz. Nem erdekem, hogy boldog-boldogtalan csak ugy nekiugorjon, a rossz tomegkalyha viszont mindenkinek rossz reklam. Meg az is lehet hogy egyszer M.o.-n kell kalyhat eptenem, sose lehet tudni. Hogy ezt a ket dolgot hogy tudnam osszeegyeztetni, arrol persze fogalmam sincs. Ha a kalyhad az olyan mint az etei, akkor lehet egy jo kalyha, de gondolom az elso verziorol latott kepek alapjan dolgoztal. Latatlanba csak akkor lehet velemenyt mondani, egy kalyharol ha leri, hogy nem az aminek mondjak, vagy lathatoan ganyul van osszerakva. De ennel tobbet...lehet egy rendszer jo, es lehet gyatran kivitelezni ami meg nem jo. Altalanos ismerteto van mar itt a forum elso feleben, finnrol, danrol egyarant, mondjuk tetszene egy az orosz verziorol is, de a te kalyhadrol latatlanba ennyi informacio alapjan had ne.
Ha ugy tetszik vannak meretezesi kepletek, a hoigeny szamitasokra mindenkepp. Ez ugye kalyhatipustol fuggetlen. Pl. abban az 1962-es kalyhaskonyvben ,tablazatokkal, kepletekkel ahogy illik. Csak at kell szamolni kW/h-ba. Nekem hivatalbol megvan, de anno sikerult pdf-ben is megszerezni, a letoltott verziobol csak a fustjarat nelkuli cserepkalyha hianyzott,de az megvan papiron. Az is egy hasznalhato dolog egyebkent. De mar gozom sincs honnet, sikerult letolteni.. Ha ezen atragta magat valaki akkor a kovetkezo tablazatbol melle tudja rakni a megfelelo teljesitmenyu, holeado feluletu cserepkalyhat. Gondolom az eletben nem lattal tablazatokat bujo, boszen szamolo szakit, utoljara en is csak az iskolaban. A szaki tud egy ket apro okolszabalyt, pl egy negyzetmetert hany csempevel tud kifuteni, latja mekkorak a nyilaszarok, belmagassag, szigeteles stb..., ezt potlekkent hozzasaccolja, kicsit raszamol a biztonsag kedveert es olyan nagyot mar nem tevedhet a kalyha meretet illetoen. A kalyha meretebol pedig kovetkezik, hogy mit rakhat bele mekkora tuzteret, fustjaratokat stb.
Ilyenkor elofordul hogy az ugyfel a szivehez kap, de hogy neki csak kisebbre es olcsobbra van penze es a jo szaki, ha meg eleg munkaja is van azt mondja, sz@r kalyhahoz tessek valami mas madarat talalni. A madar meg lehet hogy ugyanezt elmondja es , en szoltam felkialtassal nekilat es mindenki elegedetlen lesz, vagy egy olyan madarat kerit a kedves vevo, aki nem bonyolitja ennyire, osszeganyol valamit oszt gyorsan jo messzire lelep.Nem hinnem hogy ez maskepp lenne tk.-val. N
Ha a szaki azt mondja, hogy mert igy szokta, szerintem azzal nincs semmi baj amig jol dolgozik.Szoval a szakikkal ez legeloszoris bizalmi kerdes, a legfontosabb okolszabaly pedig, ne epittess semmit olyan szakival akiben nem bizol meg. Ez neked se jo, meg a szaki is deges lesz ha azt erzi, nem biznak benne.
Hasonlo a rendszer a tomegkalyhaval is, segitek, a tk-nal 0,5 kW/h val szamolhatsz negyzetmeterenkent. Tehat mondjuk 3,4-4kW/h 24 oran keresztul tudja egy-ket begyujtassal, az ugye elvileg 96kW/h is lehet, de leginkabb amennyi fa elegett benne.
Vagy jatszhatsz parasztvakitast a nevleges teljesitmennyel, mint a kandallonal pl. Kiszamitod a tuzter meretet abba mennyi fa fer az kb 2,5 ora alatt eg le, itt szep nagy kw/teljesitmeny fog kijonni, mert ugye egy meretes tk, tuztere olyan veszesen nem fog lemaradni egy atlag kandallobetettol, a vaskalyhara meg lazan raver. Persze ilyenkor azt hiszi sok szerencsetlen, hogy az adott eszkoz ezt a teljesitmenyt minden oraban le is tudja adni, es akkor jon a pampogas, hogy mit akar a tk. a 3,5-4kW- javal amikor az o kandalloja mondjuk 16-18 at ad le orankent, ja meg amig tartja a meleget. Na akkor verne le a viz, ha tenyleg ennyi fat be is kene talicskaznia.
De tudjuk, multik nyomjak a kandallobetet, meg a marketinget,reklamokkal, fuzetkekkel es a bugo hangu kereskedovel ki is okositjak emberunket, aki dalolva piszkalja, szinte megallas nelkul a trendi kandallojat.
Oke a vege kicsit off topic, szoval probalj hozzajutni a 62-es kalyhaskonyvhoz es jo szamolgatast. Nyugodtan tegezhetsz es nem huztam fel magam:D Gyozkodni meg senkit nem szandekozok.
Szerintem se idegesítsd magad miatta-m. Ez a fórum sok boldog elégedett tömegkályha tulajdonosról (-1= Husza), és ugyanannyi érdeklődőről szólt. Szeretném ha így maradna. Amiben viszont a te és mindenki véleményét kérném az valóban a kályha működését alapvetően befolyásoló rész a torok kialakítását illeti. Sok vád éri a tömegkályha építőket, hogy ködösítés, titkolózás (ez az a köd amiről beszéltem) folyik a torok méretének meghatározása, kialakítása körül. Szívesen venném, ha valaki egyszerű paraszti nyelven összefoglalná a torokkialakítás mikéntjét. Minden érdekel erről. A magam részéről a rendelkezésemre álló információk alapján a kályhámba beépített torok méretét negyed téglányi (25/4 cm) méretben határoztam meg. Így építettem meg és a két rendelkezésemre álló műszerrel a szememmel és az orommal megmérve úgy tapasztalom, hogy működik. A kályha sütőjében kialakul a lángnyelv, a kéményen keresztül pedig hófehér füst távozik (sajnos a fénykép szembefényben készült nem igazán adja ezt vissza - a jobb oldali a tk). Vettem a fáradtságot és felmásztam a kéményre és beleszagoltam. Enyhén gyümölcsös illatot éreztem (mandula, narancs és citrus) valamint az szittya anyaföld kínkeserves bukéját. -Az egészből annyi az igaz, hogy kevésbé büdös mint a másik és nedvesebb -valószínüleg még nincs teljesen kiszáradva a kályhám. A kályhám kb. mint az etei. Tehát várnák egy általános ismertetőt és ha belefér egy specifikusabb, az én kályhámra szabott véleményt.
Üdv!
Az segítené az előrejutást, ha lennének méretezési képletek. Amiben mondjuk szerepel a fűtendő épület mérete, fűtőberendezés mérete (tűztér, garat, levegő bevezetés nyílása, sütőtér füstnyílás méretek, áramlási sebességek, hőmérsékletek, fajhők, kémény méretek, anyagok blablabla.) Amihez tartania kell magát az embernek a tervezés során. Ebből kiderül már a tervezés során, hogy jól fog működni a rendszer, vagy sem. Az olyan magyarázatot, amit általában kap az ember a miért kérdésre a legtöbb szakitól, az az, hogy azért csináltam így mert így szoktuk csinálni számomra nem elfogadható.
Szerintem kéne szervezni egy olyan képzést tömegkályhára, aminek alapja az égéselmélet, áramlástan, építőanyagok és termékek, munkavédelem, gyakorlat (nem egy típuskályha építés, hanem konkrét méretezés szerinti akár egyedi kályhaépítés) (képzéstematikát nem sorolom tovább), (de nem olyan mostani OKJ-s képzésre gondoltam, ahol nem a tudás átadása a fontos, hanem a pénz átadása, és -csak papíron szakembereket- képzünk).
Hiányoznak a jó szakirodalmak, pl.: cserépkályháról jó szakirodalom tudomásom szerint utoljára 1962-ben jelent meg (a többi csak "képeskönyv"). Azóta mennyi új anyag van már amit lehetne használni.
Igenis kellenek a ön/te hozzászólásai/d. Ha kialakul a parázsvita az nem gond (mire megérti az egyszerű halandó az adott problémát arra jó barát lesz). Mindenki más oldalról más tudási alapról közelíti meg az adott problémát (persze azért mert nem született mindenki kályhamesternek).
De milyen lenne az élet ha mindenki egy kaptafára készült volna....egyhangú...:o)
Ne húzza fel magát senki semmin, győzze meg a másikat, bizonyítsa be a saját igazát.
Ez viszi előrébb a dolgokat (törzsfejlődés).
Mindenki kérdezgessen, tanuljon (mástól, szakembertől, más hibáiból)!
Az hogy a Mester, ahogy te mondod megtanitja barkinek, altalaban egy fajta kalyhat, az emberke, hozzajut minden olyan informaciohoz, ami az adott kalyha felepitesehez szukseges illetve nyilvan ha jol viselkedik, minden tovabbi segitseget is meg fog kapni. Nincs ezzel semi baj, sot ha jol emlekszem en is az effele tanfolyamokat szorgalmaztam, tobbek kozott.
Ezutan az emberke hazamegy, a tanultak alapjan pedig megepit egy jol mukodo kalyhat, vagy esetleg tobbet. Ez mindenki szamara egy szerencses helyzet. De valljuk be ettol az emberunk meg nem tud tobbet mint egy fajta kalyhat felepiteni, es ha fegyelmezetten a tovabbiakban azt fogja epiteni amit tud es tanitottak neki az nagyon jo, ha megtetszik neki a dolog es tovabbi tanfolyamokra is elmegy tovabb boviti ismereteit, ne adj isten meg szakmat is szerez, az megjobb.
Ha valaki osszeszedi az informaciot egy mukodo rendszerrol, megerti hogy mukodik, miert jo, akar az internetrol is, es az alapjan egy jo kalyhat tud epiteni, az is rendben van.
Ami szerintem nincs rendben, ha valaki egy bizonyos rendszerre hivatkozva epit mindenfele, ketes mukodesu furcsasagot.
Hogy ez azert tortenik, mert nem volt kepes valaki az adott rendszerhez tartozo informaciokat megfeleloen osszeszedni es kevert mindent osszevissza, vagy borzaszto okosnak es feltalalonak erezte magat egy egyhetes tanfolyam utan, vagy nem is fektetett eleg energiat az informacio megszerzesebe, vagy csak nagyon bator volt,sok oka lehet. De ha ez igy jol van, akkor jol van.
Ha csak annyi jott le hogy techno-műszaki-biztonsági misztikus köd fele akarom elvinni a temat, tenyleg feleslegesen szoltam hozza.
Vegulis, mindenki ugy epit, a kepessegeinek megfelelo kalyhat ahogy akar,ugy modositgat ahogy akar, hogy idonkent ez nem tul jol sikerul. Mar latom, hogy felesleges errol barkit is felvilagositani, majd rajon, akinek epitette, meg aki masolja az is. Vegulis, tudod mit , a francnak izgatom magam miatta.
egy fajta cement és a granit ragesztó keverékével Az jött be a legjobban majd ki lett fugázva,és jol dolgozik.Igaz ez külföldön volt.Az ajtot amit látsz ott kerültek be a kályhába a folyami kövek ,ök tárolták a meleget.a kövek egy boltiven ültek és alatta égett a tüz.A boltiven keresztül áramlot a meleg fel a kövekre és azok adták azt át a falnak.Persze az egész samottal bélelve.
Én már dolgoztan zsirkövel amit méretre vágva kaptuk meg méretei a tégla es a dupla tégla méretei voltak ,és mi egy sima gyémántos vizes asztali vágon váktuk .Könnyen és szépen vágja mint a vajat
A képről meg nem mondom. Elvileg nagy mértékben CO2 és H2O kell, hogy távozzon a tk-ból. Ha telített vízgőzt tartalmazó égéstermék kikerül a hidegebb szabadba, akkor optikailag észlelhető a vízgőz. Ha mozgásban látom, és lehet látni, hogy a telített vízgőz eloszlik pár méteren belül akkor az a tk.
Ha füst is lenne benne, akkor szilárd részecskéket több 10 m-en keresztül lehetne látni. és az nem a tk. lenne. Az égéstermék színéből is lehet következtetni arra, hogy mi keletkezik, bár egy lemenő nap fényében ez csalóka. A fekete füst nagy széntartalomra utal (tökéletlenebb égés). Fehér égéstermék vízre utalhat.
Egyszer kiszámoltam, hogy ha 10 kg száraz fa égésekor a fában lévő összes hidrogén teljesen vízzé alakulna, akkor kb 3l víz keletkezne.
Viccelsz? Olcsón? Nálunk nem 'terem' ilyesmi. Skandináviában gyakori úgy tudom. Ki van csukva hogy olcsón beszerezd. Ha mégis írd már meg:-) De mégis hogy gondoltad? Megveszed táblába, és kőfagóval megmunkáltatod? És mivel ragasztod/tömíted? Remélem nem csemperagasztóval akarod (ez mindenre jó!!!). Ezt külföldön úgy csinálják, hogy az adott kályhához készen kifaragva, megmunkálva árulják 'készletben'.
Igen erre!Ugy tudom dogz nagzon puha kö de viszont olyan mint a szivacs magában tartja a höt és hosszú ideig képes azt visszaadni.Tökéletes a tömegkályha burkolatának.
Kedves ab69! Nem tudok mindenben egyetérteni teveled. Nekem ez úgy jött le, hogy: A Mester kitalált egy szerkezetet, mely szerinted is pofátlanul egyszerű, és ezt terjeszti, népszerűsíti. Tanfolyamokat szervez, ahol bárki megtanulhatja a kályhakészítés mikéntjét. A képeken, videókon látható emberek tutira amatőrök a világ minden részéről. Van köztük pék, kínai, nyugdíjas néni, ács stb.. akik a tanfolyam elvégzése után képesek lesznek egy ilyen kályha megépítésére. Nem tűnnek kályhásmesternek. Tehát a képlet: adott egy egyszerű szerkezet, amit átlagember is meg tud csinálni, kb. 1 hetes tanfolyam elvégzésével. Köztük és köztünk a különbség mindössze annyi, hogy mi az információt, a tanfolyam helyett az internetről ha lehet, innen ebből a fórumból szeretnénk megszerezni.
Jó volna, ha ez a fórum nem menne a techno-műszaki-biztonsági misztikus köd felé.
lupusz2 Nem tudok rajzot küldeni mivel nem készítettem. Úgy gondolom, nem lenne szerencsés, ha az én kályhámat építenéd meg, mert ezt én a saját igényeimnek, lehetőségeimnek és képességeimnek megfelelően alakítottam át. Javasolni tudom, hogy az etei kályhát vedd mintának (ezt elvileg a Mester közvetlen felügyelete mellett építették) nem mellékesen a fotók alapján jól reprodukálható.
Ugyanolyan a fa füstöl mindkét kéményben. Melyik a tk?
Bocs, figyelmetlen voltam es atfutottam a kerdesed felett, de latom azota mar megvalaszoltak, en se tudnek jobb valaszokat adni. Esetleg a kicsapodott anyagok pontos osszetetelenek, elemzesenek utana nezhetnek,bar bar szivesen lemondanek rola:)
Sancibacsi ez egy csodalatos kep, van rendszer amiben biztos nagyon jol mukodik es elofordul hogy van amelyikben nem. De, csak azert mert igy is be lehet vezetni a szekunder levegot, nem epitenem be pl. egy dan rendszerbe, kulonosen addig amig meg nem magyarazza valaki , hogy miert lesz jo nekem, vagy elonyosebb a meglevonel... Szoval az igazi kerdes, ennek a rendszernek a tobbi eleme lenne, illetve, hogy mit tud az a rendszer, esetleg a mukodesi elve... Jo ez gondolatebresztonek, rosszabik esetben kaoszt okozhat a fejekben. De magyarazat, illetve a rendszer tobbi elemenek ismerete nelkul meg eleg sovany.
Amit en igyekeztem elkerulni, hogy barkit szemely szerint emlitsek. A kalyhaeepitesnek van egy szepsege, ha nem robban fel, nem reped az alapokig es nem tolja a kepembe a fustot,mar lehet orulni es ra is foghatom hogy mukodik. De talan azon nem kell vitazni, hogy ennel a kalyhatipusnal ez nem eleg.
Pontositok, ha nem volt vilagos, kalyhan gondolkodni fejleszteni mindenki tud, ahogy a politikahoz, focihoz is mindenki ert, miert en maradnek ki ebbol:D Viszont fenntartom, hogy egy-ket ember van jelenleg kis hazankban, aki erti, hogy mit miert csinal, es tobbet tud annal, hogy latott szerencses esetben valoban kepzett mestertol ilyen kalyhat felepulni. Meggyozodesem, hogy idonkent az is kerdeses, hogy a tanfolyamon reszt vett emberek, azt epitik-e elegseges technologiai fegyelemmel amit megtanultak. Bar ez igazabol nem az en problemam kell hogy legyen. Meg valamit, nem kell feltalalonak lenni ahhoz, hogy valaki jo kalyhat epitsen, meg azt is lehet mondani, hogy eleg akar egy rendszert tisztessegesen megtanulni, es azt fegyelmezetten jo minosegben epiteni. Az ilyen magatartast sokkal tobbre tartom, mint az esetleges eszetlen ganyolasokat. Ami a lelkes amatornel, lehet bocsanatos, de a jelek szerint ugyanugy elofordul a szakinal is. A hangsuly minden esetben az eredmenyen van, es bizony nem minden problema jelentkezik azonnal, de ugye van egy kis kulonbseg akozott ha valami 5-10 vagy 30 ev mulva megy gallyra.
Az én véleményem pedig, aminek egyesek sosem fognak igazat adni, és elismerni (marketing okokból: csak az ő kályhájuk a jó, a többi sz@r, vagy occsó gagyi), hogy igenis külföldön más típusú, kialakítással rendelkező töm.k. is ismertek.
Biztos velem van a problema, de ennek a mondatnak az ertelmezesen kicsit leizzadtam. De tovabbmegyek, az egyesek azt sem fogjak elismerni marketing okokbol, hogy az o kalyhajuk bizonyos parameterkben nincs a helyzet magaslatan, a marketing mar csak ilyen. Nem szeret arrol beszelni, hogy szinte minden, a kalyhak sem kivetelek bizony kompromisszumra kenyszeritik a kedves ugyfelet. Kerdes ki hol, melyik ponton fog kompromisszumot hozni, pl almennyezetre ugye nem epitunk tomegkalyhat es egyeb aprosagak vonatkozasaban. Aki nem ad igazat abban, hogy kulfoldon mas tipusu, kialakitassal rendelkezo tk.-k is ismertek azzal nincs mit kezdeni. Ez a topic ha jol emlekszem ugy indult, hogy Vackor kartars adott egy jo leirast a finn tomegkalyharol, kesobb kiderult, hogy valoban van mas rendszer is, arrol is felbukkant, jo-vagy rossz leiras. Gyanitom, hogy volt aki ezek alapjan, plusz kis keresgelessel, tapasztalattal, esetleg szakmai hatterrel, vagy csak meretes mellennyel rendelkezve belevagott az epitesbe. Tehat, ha Sancibacsi ismer mas mukodokepes rendszert , ne tartsa magat vissza ossza meg velunk.Biztos mindenki erdeklodessel fog figyelni. Valoban leteznek mas rendszerek, a fel haz meretu kalyhatol a viszonylag kis kalyhakig sok minden elofordul. De az hogy leteznek mas rendszerek, nem jelenti azt, hogy ezek elemeit feltetlenul es minden esetben buntetlenul lehet keverni. Szoval jopar dolgot erdemes megvitatni. Nincs kizarolagos igazsag, tehat annak kizarolagos letetemenyesei sem, emlitettem mindenhol meg kell hozni bizonyos kompromisszumokat, a kerdes, ez mennyire talalkozik az igenyekkel, lehetosegekkel. Az eredmeny magaert szokott beszelni, ha neha csak halkan is es csak bizonyos ido letelte utan.
Viszont szerintem a tk.-nal, -mint emlitettem-, van legalabb ket alapkerdes amit illene megtartani. Hogy hozok letre tokeletes egest letrehozo szerkezetet(ajanlom a visszaolvasast 3T) ami kibirja a fellepo, atlagos kalyhak mukodesenel magasabb homersekletet. Hogy tudom a hazban tartani az igy megtermelt hot.
Hogy mindenki tul van-e azon, mekkora legyen a torok ezt gyanitom majd az ido es felbukkano kerdesek dontik el, raadasul nem is biztos, hogy nem letezik, torok nelkuli rendszer. Senki nem allitotta, hogy barmely szakmaban ne kellene tovabb tanulni, de ez nem feltetlenul jelenti letezo es jol mukodo rendszerek szetbarmolasat, szetmodositasat. Ezen sem nem hiszem, hogy erdemes lenne megsertodni.
Ami a levegobezetessel kapcsolatos vitat illet, az teljesen helyenvalo, erdemes atgondolni mit erdemes hideg levegovel szelloztetni, a dunsztosuveg hazat, vagy a kalyhat. Es ha nem is kerul elo a tuti megoldas, felmerultek bizonyos dolgok amire nem art odafigyelni. De felmerult itt egy ket egyeb megoldas ami megert volna szinten egy kisebb vitat. Az hogy valaki sajat maga es modositott es nagyon buszke es nagyon orul neki, meg nem garancia arra, hogy az volt a legjobb megoldas. Es ha minden egyeni megoldasra csak tapsolunk, csak azert mert az egyeni es mas, na ez sem garancia arra, hogy ettol jo kalyhak fognak epulni.
Senkit nem fogok lebeszelni arrol hogy kiserletezgessen de rabeszelni sem. De azt mindenkep szorgalmaznam, elobb egy mukodo rendszert tanuljon, ertsen meg, utana vagjo bele sajat epitesbe. Es persze van meg egy ket aprosag amivel nem art nekikezdes elott tisztaban lenni, anyagvalasztas, ajto beepites, mit bir el a kemeny , mit nem, kifuti-e az adott helyiseget stb...es persze mekkora legyen a torok:D A majd csak lesz valahogy alapon, meg majd a szomszed, majd a vazlat, meg a fotok segitenek . Es hu milyen olcso lesz .Hat tudom, ez itten kerem Magyarorszag.
Efelol nincsenek illuzioim, hogy ez itt Magyarorszag es mindenki ott sporol ahol tud. Meg ahol nem. Nagyon az az erzesem, hogy joparan elmerik a sajat tudasukat es kepessegeiket, illetve nem hajlandoak megerteni, hogy neha az olcso dolgok azok amik igazan sokba kerulnek. Mondjuk azert mert az olcso nem ugy mukodik ahogy kellene, sok ido es bosszusag utan megiscsak kenytelen az ember kifizetni a valodi arat. Ez nem csak kalyhara igaz. En is jartam mar igy. Egy szaki, ha erti a szakmajat, lehet hogy az arat is megkeri, de mondjuk toredek ido alatt elvegzi azt amit en hosszas internetes kutatas, kiserletezgetes es benazas utan tudok osszehozni es esetleg az a valami nem is sikeredett tokeletesre.(Esetleges balesetekrol persze ne is beszeljunk) Sok esetben ha ez ido alatt a sajat munkamat vegzem azt amihez ertek, tobbet keresek mint amit a szakinak ki kene fizetnem. Nyilvan ezt veletlenul sem fogom elismerni, hanem buszke leszek magamra, hogy milyen ugyes voltam es milyen olcson osszehoztam a mutatvanyt. Nyilvan mindenki azt csinal a szabadidejevel es avval tolti amivel akarja, ha pedig oromet leli benne barmi legyen amivel foglalkozik az jo, amig megmarad szabadidos tevekenysegnek.. Teny az is hogy nincs minden szaki a helyzet magaslatan es nem minden tomegkalyha ami annak latszik, ezert mondom , hogy eloszor talan azok az informaciok lennenek hasznosak, hogy el tudjam donteni mi az a tomegkalyha mitol mukodik, es minimum el tudjam kerulni a mekkmester bigadokat.
Persze lehet ugy is kezdeni, hogy volt mar hogy falaztam, hallottam a tomegkalyha jo dolog, talaltam innet onnet rajzokat, reszletekrol fotokat, okos ember vagyok en uccu neki belevagok. Aztan miert, hogyan mukodik, hol a legforrobb,mennyit kell kibirnia az anyagnak, lemaradt-e valami a rajzrol vagy fotorol stb? Melyik elem melyik rendszerbol szarmazik es miert jo vagy sem, ez mind mellekes, de majd en a sajat szam ize szerint rakom ossze,lehetoleg persze a legkevesebb es legolcsobb anyagokbol, na ilyenkor johetnek a meglepetesek. A legszebb persze amikor a szaki is esetleg hasonlokepp gondolkozik. Igen, jo dolog es szukseges informaciokat megosztani, de sajnos meg kell tanulni azt is, hogy mik a tev, felinformaciok, illetve mit lehet kezdeni osszefuges nelkuli reszletekkel, mi az a mi beleillik az adott rendszerbe, mi az ami nem. Ezert mondom, hogy erdemes lenne eloszor a mukodo rendszereket megtanulni es nem azonnal innet-onnet szedett dolgokat osszebarkacsolni.
Igen en is remenykedem, hogy lesz itt bizonyos torzsfejlodes, meg mielott annyi sz@r kalyha epulne, hogy a kezdeti elenk erdeklodesbol csak egy legyintes maradna a nagykozonseg reszerol, -tomegkalyha , ja csak egy teglakalyha, semmi kulonos eddig is volt, illetve a csalodottsag, hogy nem produkaljak azt amit pedig tudniuk kellene.
Lehet hogy ez is olyan lesz mint a kandallo? Mindenki ert hozza mindenki fel (be)tudja epiteni. Mondjuk az a kulonbseg meglesz hogy nem a marketing fogja "kiokositani" az embereket. Nyilvan csak megerzeseim vannak, merre halad ez a folyamat.
Nagyon jó, hogy kötöd az ebet a karóhoz! Sajnos az összetélről pontosat nem tudok, de mivel CO2 és vízgőz biztosan van benne, feltételezem, hogy minimum savas kémhatású, ami nem kifejezetten növeli a kémény élettartamát. Egyébként sokakat izgat az a lehetőség, hogy a kondenzációs kazánokhoz hasonlóan a lecsapódáskor keletkező hőenergiát valahogy hasznosítsák. Csak az a büdös, gusztustalan trutyi, az ne lenne... A huzat problémát még csak-csak lehet kezelni. Képzeld el, amikor majdnem mindegy, milyen nedves fával fűtesz, a végén a párologtatásra fordított energiát a lecsapódáskor visszanyered ;o) Izgalmas lehetőség.
Igen ez korom és víz, nameg fagy is . Vannak egyébként káros kémiai anyagok is a tüzelőanyag típusától függően, de hátha AB69 leírja hiszen ő gondolt erre.
Kicsit vártam a válasszal, hiszem a kérdést AB-nek címezted. "ha alacsony a kémény hőmérséklete, ha biztosítva van a huzat?" A kettő azért egy kicsit ellentmond egymásnak, ugyanis a hideg kémény lehűti a benne áramló füstgázokat is, ami ennélfogva lassabban áramlik felfelé=>kisebb huzat. Hogy mi csapódhat ki? PL: elsősorban kondenzvíz. A lehűlt hidegebb füst kevesebb gőzt tud magában tartani. Ez az 'elveszített' víz a hideg kéményfalon csapódik ki, azt nedvesíti; s mivel álltalában télen/hidegben tüzelnek=>fenn áll a kémény szétfagyásának veszélye is!
Angolul soapstone szóval keresve többet találsz. Én csak annyit tudok, hogy : -nagyszilárdságú tömör kő -nagy testsűrüségénél fogva jó hőtároló (átlag téglához képest 3-4-szer) -töm.kályha külsőnek kiváló, hisz egyenletesen adja le a hőt sugárzó hő formájában -SZÁMUNKRA MEGFIZETHETETLEN:-)))
Továbbra is állnak a kérdéseim, várom a válaszokat!
Milyen anyagok csapódnak ki a kéményben? Milyen károkat okoz a kicsapódás? Miért baj (a kicsapódáson kívül), ha alacsony a kémény hőmérséklete, ha biztosítva van a huzat?
Nem kötözködésnek szánom, hanem tudatlanságomat enyhítendően érdekel a dolog.
Igen itt az égéshez felhasznált levegő útja: alulról a padlón keresztül érkezve, a hamutérnél áthaladva kétoldalt felszáll és hátfalban kiépített négyzetes bevezető nyílásokon a tűztérbe érkezik. Jól látható milyen kicsi a hamurács: csak kevés primer levegő tud az égéstérbe jutni, és több felmelegített szekunder a tiszta égés miatt!
Én igazából most nem arra gondoltam, hogy ezentúl így juttassunk levegőt a kályhába, csak mutatónak szántam, hogy ugyanarra a dologra több megoldás is van. Szerintem nem jó, ha az Ete-i kályhát, mint egyetlen tömegkályha típust ismerjük, és a többiről nem veszünk tudomást. Ez a kályha NAGYON JÓ, de megvannak a korlátai. Ha eltérő igények jelentkeznek(külső levegő bevezetés, 100-120 nm fűtendő alapterület, stb.) akkor hozzá kell nyúlni, vagy teljesen más tömegkályha tipust is lehet építeni. Én erre gondoltam.
Ez is egy egyszerű és nagyszerű szekunder levegő bevezetés a padlón keresztül kívülről. A levegőt ennél már nem is lehet melegebb helyen átvezetni mint a tűztér oldala.:)
Teljesen egyetértek veled! Gyarmati fizetésekből vagyunk kénytelenek megélni és építgetni a házainkat.
Személy szerint én inkább megveszem a szerszámokat és magam csinálok meg majdnem mindent. Tisztelet a kivételnek !..... de a legtöbb nagy pofájú szaki olyan mint a hétköznapi kőműves aki csak négy dologgal nem boldogul a munka során .....az egyenessel .....a függőlegessel .... a vízszintessel ..és a derékszöggel. "..... ha a téglát egymásra rakom és úgy marad, akkor az fal, ha ledől akkor az járda. "
A levegő bevezetését szerintem nem kell annyira bonyolítani, mert ahogyan a kéménynél a lezáró csappantyút ki kell nyitni begyújtás előtt úgy a szellőztető rendszerben is ki lehet nyitni egy plusz beömlőt a kályha közelében. Ezt automatizálni is lehet ha kell.
Szerintem is maradjunk a levegös témánál most kezdenek a dolgok alakulni.Amugy a hőtárolásrol hallott valaki a zsirkőről,burkolás céljából a kandallon?
teljessen egyett értek veled.Az elmúlt hetekben sokmindenre választ kaptam inkább kérdezzünk sokat lehet tanulni.Pont ez a lényege ennek és az ilyen forumoknak.
Egyetértek. Szerintem Eeiizzoo is örül a kályhájának, jól fűt/süt vele. Az átalakítása pedig működik. Miért szarozzuk le? Az hogy egy-két ember tudna a kályhán gondolkodni, fejleszteni :-) Ab69 gondolom az egyik! Az én véleményem pedig, aminek egyesek sosem fognak igazat adni, és elismerni (marketing okokból: csak az ő kályhájuk a jó, a többi sz@r, vagy occsó gagyi), hogy igenis külföldön más típusú, kialakítással rendelkező töm.k. is ismertek. Itt a topikban túl vagyunk már, azon hogy mekkora legyen a torok...:-); szerintem meg pontosan az eddig nem ismert, alkalmazott kérdéseket kellene megvitatni, mint pl a külső lev beveztés (indokolt-e, és ha igen hogyan..), stb. Ja hogy ez nem fog tetszeni egyeseknek, mert kiderül hogy nem ők és termékük az igazság kizárólagos letéteményese? Nem kellene ezen megsértődni:minden szakmának tovább kell tanulni, senki sem a 20-40 éve tanultaknál tart. Eddig képet még nem töltöttem fel, most majd rápróbálok szemnyitogatási, gondolkodási szándékból.
Nagyon sok mindenben érzem a mondanivaló mögötti mély igazságokat.
De ez Magyarország, ahol mindenki ott spórol, ahol tud. Sajnos sok esetben az építtetők órabére alacsonyabb a kiérkező szakiénál (ez nem azt jelenti, hogy a szaki kér sokat, hanem azt, hogy az építtető fizetése alacsony). Ezért sok ember ötletel, kérdezget, információt keresgél, majd megépíti azt, amit tud. Szerintem nem én vagyok az egyedüli, aki eddig ablakot épített be, falazott, vakolt, járólapot rakott, festett, gipszkartonozott, betonozott...stb. Ott spórol a magyar ahol tud, és ez sok esetben a kiérkező szaki munkabére. A fórumozók között nem lehet tudni, hogy ki orvos, kőműves, tanár, villanyszerelő, tűzvédelmi mérnök, kovács, kéményseprő stb. A mesterember természetesen érthető okokból félti a titkait. Ez rendben is van, mert élnie kell valamiből. Az ötletelőknek, segítőknek, segítőkész szakembereknek meg itt van a fórum amiben mindenki leírja tapasztalatát, tanácsát, félresiklott próbálkozásait, tudását. A többség nem próbálkozna máshol "maszekban" kamatoztatni az itt megszerzett "tudását". A többség csak akar egy jól működő rendszert otthonra magának.
Legolcsóbb, ha saját maga áll neki, persze saját kárán tanul az ember. Természetesen benne van a kockázat: mérgezés-, fulladás-, tűz- és robbanás veszélye, illetve egyéb baleset veszélye is!
Lehet számolgatni, kísérletezni, tapasztalatot szerezni, tanfolyamot végezni, mesterembertől ellesni a fogásokat, új ötleteket alkalmazni.
Itt is mint mindenben egy bizonyos törzsfejlődés fog megtörténni. Nem született mindenki kályhásnak.
Próbál mindenki más kárán tanulni, hogy a lehető legjobb rendszert építhesse meg magának. Sokan kérdeznek ostobaságokat, de inkább kérdezzenek, minthogy építsenek egy füstölőt a nappaliban.
Erre vannak mindenfele szamitasok, a harmatpont ugye az amikor kicsapodas jon letre, ez fugg nedvessegtartalomtol, feluleti homerseklettol, gaz homerseklettol , tehat nem egy fix pont. En ugy tudom az idealis kemeny homerseklet 160-200kozott lenne. Tehat 160 fok alatt, tobb tenyezotol fugg, de realis kockazata van a kicsapodasoknak, 200fok felett viszont az eg futeserol van szo. Tehat valahol ez az a homerseklettartomany ami minimalisan kell a kemeny megfelelo mukodesehez, a magasabb homerseklet alt folosleges, az alacsonyabbnal pedig ott a kicsapodasok kockazata.
"A masodik resze a tortenetnek, a megtermelt melegbol minel tobbet a futendo helyisegben tartani ugy, hogy ne a kemenyt futsuk ugyanakkor pedig biztositsuk a megfelelo mukodeset anelkul, hogy a homerseklet harmatpont ala esne. Egy jol megepitett tomegkalyhanal nyilvan nem sok trutyi csapodik ki de azert a kemenyt jobb nem leparlonak hasznalni."
Ez a harmat pont alá esés hány foknál következik be, és hol kell mérni? Közvetlen a kémény tetejénél? Pl egy szigeteletlen 25x25-ös téglakémény tetejétől visszafelé mérve 3-4m-nél ? fok az üzemi átlag füst hőmérséklet, úgy hogy ne legyen lepárló, de ne is az utcát fűtsem? Optimális égés esetén kb. hány fokos füstnél 85-90% a kályha hatásfoka? Mértem a tömegkályháimat is, meg a régi lemez vegyes kazánomat, meg egy új 20kW-ot öntvény kazánt is. Volt egy 6kW-os mobil kandalló kályhám is, ott a füstcső könyök rendszeresen pirosan izzott ha kicsit többet raktam rá. A sima kazánok simán 3-400-500 fokon működtek.
Értem amit írsz, de valamit elbeszélünk egymás mellett.
"Tehát ha légtömör a ház, az égésnek nincs utánpótlása;" Amit én írtam, ott van. A szellőztető tolja be 300m3/h-val előmelegítve. Ha nincs tk akkor is így működik, csak ajtónyitáskor megy ki a túlnyomás, nem a kéményen a kályha üzemelése közben.
/"Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít." Itt tehát nem a füst kiáramlásáról van szó, hanem a mivel "full légtőmör", és nincs utánpótlása, megfordul a légnyomáskülönbség, és a lakásba befelé kezd el 'dolgozni'" a kémény./ De a füstről írtam. Mivel bent a házban túlnyomás van, és az egyetlen út kifelé a kéményen van amíg nyitva a szelep, esélye sincs visszajönni.
Persze ez csak arra az esetre igaz, ha megy a szellőző. De úgy tudom a passzívnál megy, különben nem jutna friss levegőhöz. Persze ha kisebb a kisebb a nyomás bent mint kint, akkor megáll a füst és vissza esik. De ez inkább csak akkor igaz, ha egy elszívó kifelé szív. Nálam 1x volt hogy visszaesett a füst, az első begyújtásnál mikor hideg és vizes volt a kályha. De az emeleten lévő tisztító nyíláson egy vascsövet bedugtam, és gázlámpával engedtem be egy kis forró levegőt, fél perc alatt megindult a füst rendesen. A 2. begyújtástól már nem volt gond.
A passzívháznak van bevitt energia igénye, csak kicsi! Aminek nincs az az aktívház. És a passzívház miért árammal, gázzal vigye be ezt az energiát? Mi tudjuk milyen jó egy tk (és benne lobogó láng) melege!
Itt ugye nem a kéményen kiáramló füstgázról van szó. A kályhában termelődő füstgáz, ami meleg, ennélfogva ritkább mint kémény kalapjánál lévő hideg, tömörebb levegő: felfelé száll a kályhából, a kéményen keresztül. Egészen addig, amíg a lakásból, vagy külső levegő adapterből, vagy bármiből utánpótlása van. Ha nincs, akkor alakul ki a furcsa helyzet, hogy a belső légnyomás kisebb lesz a kintinél, (mivel a kéményen keresztül sok távozott) és a nagyobb légnyomástóltól a kisebb felé áramlik a levegő: vagyis a kéményen keresztül a kinti levegő táplálja a kályhát, és ez a füstgáz (CO) áramlik a lakásba. Kész a mérgezés. Ne tegyünk úgy mintha nem tudnánk. Én értem az 1000. hozzászólást, de nem játék a téma. Tehát ha légtömör a ház, az égésnek nincs utánpótlása; emiatt mivel a fizikát nem lehet hülyíteni, és a kisebbtől a nagyobb felé kiegyenlítődik a nyomás: A kinti kisebb fajsúlyú levegő (füst), a lakásba áramlik. Itt nem csak a hőmérsékletet, hanem a légnyomást is figyelembe kell venni: ami a kémény magassága: a kéménybe torkolás és a kémény kitorkolás közötti magasságkülönbség miatt (a ritkább a levegő könnyebb a sűrűbb hideg levegőnél). "Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít." Itt tehát nem a füst kiáramlásáról van szó, hanem a mivel "full légtőmör", és nincs utánpótlása, megfordul a légnyomáskülönbség, és a lakásba befelé kezd el 'dolgozni'" a kémény.Szerintem ez nem jó!
Ez nem a legbevezetes koruli vitarol szol, hanem kicsit regebbi dolgokra valo osszefoglalo reagalas reszemrol. De azert talan az aktualis vitava kapcsolatban is van egy kis athallas.
Kicsit vegyes erzesekkel szemlelgetem az utobbi idoben topiocot is, meg a magyar neten felmerulo nemely tomegkalyha hirdetest is.
Amit talan erdemes lenne szem elott tartani, mielott nekiallunk modositgatni,epitgetni. Mind a finn mind a dan tomegkalyha mogott, evek evtizedek hozzaerto fejlesztese all, es meglehetosen jol mukodo rendszereket sikerult osszehozni.
Persze mindenki mondhatja , hogy ezek neki nem eleg jok, vagy meg ezeknel is jobbat talalt ki, persze az ilyeneket nem art meresekkel igazolni. Ill. Sok esetben a gyakorlat eleg hamar bizonyitja az ellenkezojet, pl. nemkivant repedesek , lathato, erezheto fustoles, nem megfelelo hotarolas stb...Esetenkent persze a nem megfelelo tecnologiai fegyelem(ami pl. nem szerepel a tervrajzokon, ha van egyaltalan) is eredmenyezhet meglepeteseket.
A masik resze dolognak, talan jo lenne eloszor megerteni az elvet, hogyan mukodnek miert jok , mi az amit tudnak ezek a rendszerek es mi az amit nem. Igazabol szerintem erre lenne jo ez a topic. Es nem feltetlenul a jaj honnet szerzek tervrajzot, hogy epitsem meg az alapjan. Vagy epitettem valamit, de az persze egeszen mas mert en ujitottam rajta valamit. De nyilvan ezt nem en fogom meghatarozni ez max. egy csendes velemeny, es igerem jo darabig ismet csendben is leszek.
Epites plane modositasok elott talan az elmeleti alapokat sem artana kicsit jobban korbejarni.
Esetleg akkor lecsokkenne az occsositasok eccerusitesek szama is.
Pl. Ha valaki eljut odaig, hogy kerit valami fenykepet egy utoegeto kamrarol es megepiti, vajon elgondolkodik-e azon, hogy az ott keletkezo 900-1050fok koruli homersekletet, vajon milyen vastagsagu es minisegu anyag fogja elbirni, nevezetesen eleg lesz-e az allitott tegla. Megjegyzem csendben, anno amikor cserepkalyha rendszerrel epitettunk(mivel akkor meg nem ismertem a tk.-t) annak ellenere hogy ott 2-300 fokkal alacsonyabb homersekletek mozognak, drotoztuk a teglakat , beleltuk a kalyhat, sot volt hogy rabic halot es vakolatot is kapott. Nyilvan a repedesek elkerulese miatt, bar egy ilyen jellegu kalyhaban eleve nagyobb anyagfeszultsegek lepnek fel, mint egy tk.-ban. De erre meg visszaterek.
Kiserletezni probalkozni mindig lehet, kerdes, hogy erdemes-e, van-e ertelme az adott iranyba elindulni. Nyilvan mindenkinek a sajat felelossege, belemegy valami occsositasba vagy sem, megjegyzem egy rosszul felepitett kalyha baromira draga tud lenni, megha baromi buszke is vagyok magamra, hogy en epitettem.
A kalyha epitesnek, ket fo fejezetenek illene lennie: Hogyan epitsunk olyan szerkezetet ami tokeletes egest hoz letre es ki is birja az igy keletkezo magas homersekletet..
A masodik resze a tortenetnek, a megtermelt melegbol minel tobbet a futendo helyisegben tartani ugy, hogy ne a kemenyt futsuk ugyanakkor pedig biztositsuk a megfelelo mukodeset anelkul, hogy a homerseklet harmatpont ala esne. Egy jol megepitett tomegkalyhanal nyilvan nem sok trutyi csapodik ki de azert a kemenyt jobb nem leparlonak hasznalni.
Mellesleg arra sem art figyelni, hogy lehetoleg egyenletes elheto homersekletet biztositsunk, viszonylag keves maceraval
Ezekre a kerdesekre, mind a finn mind a dan kalyha maximalisan kielegito valaszokat ad.
Persze mindenki olyan szempontok szerint es ugy epit kalyhat ahogy tud es akar.
Amin erdemes tovabbra is gondolkodni, hogy lehet mas helyisegekbe is atvinni a meleget. A legfutes egy jarhato ut, persze ha esszel csinaljak, ill. a vizes megoldasokra is ugy tunik, vannak remenyteli kiserletek. Ha a fent emlitettek figyelembe vetelevel es tiszteletben tartasaval kiserletezget valaki es tisztaba van a tk. mukodesi elvevel, akkor annak messzemenokig van ertelme. Ellenkezo esetben mondjuk fel lehet talalni a kozponti futeses kazant, vagy vizes kandallobetetet, vagy valami ilyesmit.:D
Mint sok minden mas a tomegkalyha is olyan, ha itt modositok akkor annak valahol mashol is kovetkezmenye lesz, mondjuk egyik tulajdonsagot ki akarom emelni, akkor azert valahol valamit be kell aldozni. Vagy szerencses esetben, csak teljesen folosleges dolgokat csinal az ember. Szoval jol kitalat, optimalizalt rendszeren nehez ugy javitani, hogy valamit el ne qrjunk. Szerintem par ev evtized alatt pedig sikerult ezeknel a kalyhaknal kialakitani az optimalis mukodesi jellemzoket.
Anyagfeszultsegek es repedesek. A contraflow rendszert, ha lehet mondani epp ezek elkerulesere talaltak ki, nalunk nem volt igazan eleterjedt inkabb az eszaki orszagokban. Fo jellemzoi az also kifustoles es az hogy a leszallo gazok ugye folyamatosan hulnek, a szoba, kalyha kulso feluleten a levego pedig melegszik es felfele aramlik. Ugye innet a contraflow, ennek van egy ket apro erdekes es aldasos kovetkezmenye. Az egyik hogy a kalyha falan belul es kivul levo homerseklet kulonbsege gyakorlatilag allando, ergo lenyegesen kisebb anyagfeszultseget jelent. Masreszt ezek leginkabb lassu gazaramlasu rendszerek, minimalaziljak a futott helyisegben a legaramlast, ami elettanilag, comfort erzet szempontjabol megint csak nem egy utolso dolog. Aztan ezek utan erdemes-e visszaterni a keskeny fustcsatornakhoz, fusttekergeteshez, felso kifustoleshez, majd mindenki eldonti sajat maga.
Repedeseket ezenkivul egyeb dolgokkal is letre lehet hozni, kezdve a nem megfelelo anyagvalasztassal, egy sz@rul berakott ajtoval, kulonbozo anyagok kulonbozo hotagulasanak nem figyelembe vetelevel,stb ezek kozul altalaban egyik sem szokott tervrajzon szerepelni.
Utegeto atalakitasok, megint csak azt mondom, ha valaki ismeri a mukodesi elvet, ovatosabban fog belenyulkalni, modositgatni, meg hideg levegot bevezetni a sutoajton . A finn es a dan rendszer kozott, sokak szamara nem tul nagy a kulonbseg, csak epp mas elven mokodnek, alig eltero eredmennyel. De egy tervrajz, vagy vazlat alapjan, ha tudja az ember mirol van szo, eleg hamar ki lehet szurni, ha esetleg lemaradt valami, vagy csak egy hianyos vazlatrol van szo. Nem biztos , hogy mindig hitelt adnek egy innet-onnet osszeszedett tervrajznak, vagy toredekes fotoknak.
Hogy melegszik a kemeny? Persze a faban levo energiaa kb 10%-a kemeny megfelelo mukodesehez kell, felteve, hogy nem leparlonak akarjuk hasznalni, szoval ovatosan azzal a fustgaz visszahutessel, meg a plusz kanyarokkal. Tessek normalisan meretezni a leomlo nyilasokat, vagy meg esetleg egy 1,5m es padkat elbir kemenytol fuggoen a dan teglakalyha. A nagyobb gaz retegvastagsag a lassu aramlassal legalabb ugyanolyan jol leadja a meleget mint a fustjaratok tekergetesevel.
Ha a folyamatosan hasznalt tomegkalyhaba gyujtunk be es a fa bepakolas elott kinyitjuk a lezarot, akkor a mag van annyira meleg, hogy szepen beinditsa a kemenyt. Ha pedig hidegdugo van a kemenyben es papirral apro faval a kemeny tisztito lyukba gyujt be az ember, ott is elofordulhat az elso percekben, hogy visszapofazik. Mundjuk ilyen esetben elorelato ember tuzrakas elott kinytja a kemeny ajtot es szep nyugodtan megvarja mig normalis iranyba kezdenek el aramlani a dolgok,vagy marad az elofutes. Szoval a kalyhaban buveszkedni, atalakitani, meg direktbe kotni felso kivezetessel meg stb... En biztos nem csinalnam. Cserepkalyhaban, hosszu fustjaratok eseten a biztonsagi beego egy teljesen mukodo, remelhetoleg ma mar elterjedt dolog,ha jol sejtem onnet az otlet, de itt teljesen felesleges.Ket teljesen kulonbozo rendszerrol van szo.Szerintem.
Nyilvan ezek normalisan mukodo kemeny eseten igazak. Volt mar szerencsem nehany kemenynek nevezett eletveszelyes izehez.
Mindaddig amig lelkes amatorok, ugyeskezu kontarok kontarok sajat felelossegre kiserletezgetnek addig meg hagyjan, ami igazan aggaszto, ha tomegkalyha epitest hirdet valaki es mar a keprol leri hogy az jo estben nagymeretu teglakalyha, a konnyitesekrol eccerusitesekrol, occsositasokrol gagyisitasokraol mar ne is beszeljunk.
Nyilvan ha valaki penzt idot energiat szant arra, hogy megtanulja a tk. epitest attol nem varhato el hogy ingyenes internetes oktatast tartson ill tervrajzokat toltson fel. Masreszt felelosseg is, mivel veszelyes uzemu szerkezetrol van szo, en nem biztos hogy barkinek atadnam az ismereteket Ha valaki megtanit egy jol mukodo rendszert, akinek pedig megtanitotta, az ra hivatkozva folytat ketes tevekenyseget, hmmm volt mar ilyenre pelda
De a kalyha mukodesi elverol tobbszor szo volt itt is, igen lehet hogy sokat kell visszaolvasni, es valoszinuleg nem eleg az informacio egy kalyha felepitesehez,inkabb csak kiserletezgeteshez. De ha valaki epittetni akar, van itt mar eleg informacio ahhoz, hogy el tudjon kerulni egy mekkmester brigadot. Sajnos ugyanugy nincs egyszeru helyzetben mint az aki sajat maga akar jo kalyhat epiteni, mindkettonek meg kellene talani a megfelelo embert aki valoban tud es megfelelo technologiai fegyelemmel epit, illetve csak esszel modositgat. Ugyanis kishazankban attol tartok csak egy-ket ilyen ember van. Aki pedig sajat maga akar epiteni, tenyleg jo lenne, ha legalabb egyszer latna felepulni egy ilyen kalyhat es bizonyos kerdeseket is feltehetne. Szoval valami tanfolyam lenne az igazi.
Kicsit hosszura sikeredett, de lassan is erlelodott bennem ez a kicsit osszefoglalonak szant eszosztas. De ha csak egy sz@r kalyha nem epul meg, mert esetleg idoben eszbekap valaki , reszemrol mar megerte. Jo lenne, ha tomegkalyha nev alatt valoban jol mukodo szerkezetek epulnenek. Ha pedig tenyleg azt szeretnenk, hogy tenyleg elterjedjenek, akkor valoban tobbet kell hogy nyujtson, mint az eddig epult teglakalyhak. A teglakalyha itthon sem uj talalmany. Szamomra azert erdekes, cserepkalyha epitest vajon miert nem akarjak az emberek interneten, meg szobeszed alapjan megtanulni? Mindketto veszelyes uzem, es mindkettonel esznel kell lenni, mondjuk egy tk.t nehezebb megrobbantani. De az emberi kreativitas hatartalan.
Persze ha erről az oldalról közelítjük meg, akkor sőt... Kimondottan illik bele. Az hogy honnan kapja a levegőt már részlet kérdés. Az biztos, hogy bonyolítja a dolgot.
Még annyi, hogy a tk működése közben elengedhetetlen a szellőző működése, ami biztosítja a levegő utánpótlást. Ha ez nem megoldható, akkor kell a külső levegő bevezetés. De én akkor inkább az autómata légbeejtő mellett szavaznék. Ha ez nem alkalmazható passzívház esetén, akkor marad a külső légbevezetés. De ha annyira passzívház akkor minek a kályha? elég a kollektor. Ha nem passzívházról van szó, akkor egy légbeejtő nem okoz nagy gondot.
A tk-nál a kéményben van egy elzáró szelep, ami légmentesen lezárja a kémény teljes keresztmetszetét. Mivel általában ez célszerű a fűtött tér magas pontjára tenni, így úgy működik, mint a kályha része, és csak ez felett a tetőtérben hül vissza a kinti hidegtől, de ha le van végig szigetelve , még ott se nagyon. Szóval a tk és a benti tér nem hül vissza a kéményen keresztül. Azt értem hogy a ph full légtömör, ezért van a hővisszanyerős szellőztető, ami tolja be a kinti előmelegített friss levegőt. Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít. Amikor leégett a fa, a szelepet le kell zárni, és olyan mintha nem is lenne kémény. Egy kérdés. Passzívházba minek kályha?
"Én nem javaslom a külső bevezetést még passzív háznál sem" Bocs dpek, de jól értem? A passzív háznak egyik lényege, hogy a légtömörséget méréssel ellenőrzik. Tehát az ablak-fal, padló-fal, födém-fal, stb. csatlakozást különböző, átlag építtető/kivitelező által nem közismert anyagokkal/technológiákkal szinte teljesen légtömörré; másrészt hőhíd mentessé teszik. A hőhíd nem gond a kéménynél, hiszen az fűt nálunk gyakorlatilag, de ha elfelejtik, vagy kicsi rést nyitnak az ablakon, lefolytja a családot szó szerint! Nálunk az ablakok tok-nyíló, bejárati ajtó, fal-födém, aljzatbeton-vakolat, padlásfeljáró, stb. csatlakozásnál, táplálja elég levegő a kályhát, de ahol a benti levegő kéményen át távozásának utánpótlása szinte nulla? Gyakorlatra lefordítva egy átlag téglakémény, amit mi (dpek is) tök jónak ítél, hiszen felmelegszik, és hőt tárol, valamint melegít: energetikailag hőhíd (negatív), mivel szigeteletlenül vezeti be a külső hideget! Gondolnátok, hogy a kéményt hőszigetelni kell? Na mindegy, a lényeg, ha valaki passzív házat épít , mi ne zárjuk ki a tömegkályha építésből!
Nálam 10cm szigetelés van műanyag ablakokkal. Gázkazán nincs a lakásban, és villanytűzhely van. A kályha a lakásból szívja a levegőt, de van szellőző ahonnan kapja az utánpótlást. szellőztetni nem igen szoktunk, csak amit a kályha beszív. Ez elég ahhoz, hogy nincs pára meg penész. Ennél egyszerűbb szellőzés nem is kell. Én nem javaslom a külső bevezetést még passzív háznál sem, mert ott meg a rekuperátoron és/vagy talajhőcserélőn keresztül túlnyomásos a benti légtér, így még rá is dolgozik a kályhára. Amúgy meg a tk sokkal intenzívebben és rövidebb ideig ég, mint egy pislogó rönk a kandallóban. Ott hamarabb visszaszívja a füstöt a páraelszívó.
Bocs tegnap este nem voltam net közelben. Két dolgot kellene szerintem világossá tenni ak76-nak, és mindenki másnak. 1. Nem mindenki olyan 'műszaki' beállítottságú, mint mi, akik tudják mi játszódik le a kályha lelkében:-). Ezért van aki inkább a biztonságot tartják fontosnak. Erre valóban jó az ablakba épített .... Energetikailag szerintem nem biztos hogy negatív a mérleg, javaslom a vita kitárgyalását a hőszigetelés topikban. Itt különben nem csak kJ-kal kell számolni, hanem pénzre lefordítani. Ha kétszer akkora energiát engedek ki, de a fa esetleg harmad annyiba kerül mint a gáz, akkor energetikailag negatív, pénztárcára nézve pozitív a mérleg!! Azért van felelős művezetője is az építkezésnek: tiszteljük azért egymás munkáját, erre a vitára ő teszi fel a pontot az építővel. 2.Kandallóhoz kapható( csak egyes tipusokhoz) külső levegő csatlakozó modul, viszont tk-hoz, a helyszínen kell megoldani! Csak ismételni tudom magam: csak primer levegő bevezetést lehet megoldani a hamutéren keresztül. A szekunder levegő bevezetés az ajtón és esetleg 'furuján' keresztül a történik a Magyaro-n elterjedt kályháknál. Ezért más módon át kellene építeni (mint utaltam rá egy orosz kályhás oldalon látottat átalakítva), de erre gyakorlati példa nem hiszem hogy lenne nálunk. Tehát körülményes a dolog. Ki-ki döntse el hogy megéri-e? Hiszen anyagban, díjban is többletkiadás lenne. Én örülnék ha még más is hozzászólna, mivel ez egy új téma, és valószínű évek múlva az érdeklődők visszaolvasnak ide. Szerintem passzív és rekuperátoros házaknál mindenképpen érdemes a külső levegő bevezetése, hagyományos lakásoknál, és aki érez egy kis gyakorlatias vénát magában, és a hőszigetelés nem áll minden más szempont előtt, ott nem érdemes erőltetni! Sancibácsi.
Az tény, hogy az igazi veszélyt a gáz jelenti a hideg és alattomos füstje miatt, a konkrét esetben azóta megoldották külső levegőellátást. De nem a kályha kapott levegőt, hanem a gáz!
Egyébként igazából kandalló volt, de a lényeg az az, hogy meleg vizet nem csinált, a zuhanyozás kapcsolta be a gázbojlert.
Szóval lehet hogy egy kicsit off-topik, de fontos dolog mindent végiggondolni, főleg ha a ház nem új, ahol hivatalból mindent végiggondolnak, előre megterveznek, összehangolnak, építészek, gépészek, hatóságok stb. látják a terveket. Mert sok régi ház van, ahova pl. a 70es években bekötötték a gázt, mert olcsó volt és kényelmes, majd később építenek egy kályhát/kandallót, mert milyen jópofa, és ezekután most nyílászárót cserélnek mert a gáz/fa már nem olyan olcsó. És ezek közül azt hiszem csak a gázszerelés engedélyköteles, de már pl.. az ablakcsere nem, senki sem nézegeti a ház gépészetét, kályháit, beteszik az uj ablakot, oszt jonapot.
Tervezgetés közben én is a külső levegő beveztésen törtem a fejem, de meg tudtak győzni itt a topiktársak, hogy kár költeni rá a pénzt.
A padló feltörése helyett inkább egy a belső légnyomás esésre nyitó szellőztetőt kell beépíteni az ablakba a kályha közelébe. Ezzel az égéshez felhasznált belső levegőt lehet pótólni. Ennek a nyitását nem lehet elfelejteni úgy mint egy távolabbi ablakot és a kémény előtti pillangó szelep nyitását. :)
Persze nem utolsó szempont, hogy ezzel megakadályozható a gázbojler kéményén keresztüli visszaszívás is.
( egy ilyen szellőztető sokkal olcsóbb mint egy temetés)
Igaz, ilyen történik, de ennek szerintem csak részben van köze van a külső levegő vagy belső égési levegőhöz. Tudom, a kályha is visszaszívhatja a másik kéményt, de szerintem ez inkább a másik kémény, a gázkazán veszélyes és biztonságtalan beépítése és levegőellátása, és a dunsztosüveg lakások elterjedése miatt van. Nálunk például olyan szagelszívó van, ami papírlapot felcuppantja a főzőlapnál (én építettem, komoly 400 wattos ipari ventillátorból) de soha, egyetlen egyszer sem szívta vissza a füstöt a tömegkályhából, pedig egy légtérben van vele... Egyébként meg ha van egy jó kályhád, minek megy a gázkazán? ;o)
Szóval csak annyit tennék hozzá, hogy a CO mérgezések nem csak idiótizmusból történnek.
Egy lakásban ugyanis többen is laknak, te begyújtasz a kályhába, miközben nem figyeled, (miért figyelnéd?) hogy pl. a párod épp mit csinál, ő zuhanyozik a fürdőszobában, ahol a gázkazán is van, köztetek csak a fürdőszobabajtó van alul-felül szép nagy nyílásokkal, ahogy kell... (megtörtént eset)
Bocs, nem néztem utána, csak épp tegnap olvastam itt: http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2009/januar/19.php lehet, hogy téves, én sem voltam biztos benne, azért írtam, hogy "úgy tudom". De köszönöm! v11
1 m3 levegő 1 C fokkal való felmelegítéséhez ~1200 J kell, 1 kg víznél ugyanehhez ~4200 J, mindez szobahőmérsékleten, és csak a pontosság kedvéért jegyeztem meg, amúgy egyetértek.
Ok, feladom. Vezesd be, ha ragaszkodsz hozzá. Csak azt szerettem volna jelezni, hogyha eltekintünk a horror kliptől, ami lefutott előttünk szénmonoxid ügyben (ennek persze komoly alapja van, de van még az öngyilkosságnak pár egyéb idióta vállfaja ezen kívül is), azért ne feledd, a tömegkályha szakaszos üzemű, a fűtést a szellőztetéssel egyszerűen össze lehet hangolni, nincs kockázata a folyamatosan visszaszivárgó gázoknak. Ha normálisan megépített, megfelelő szellőzőkkel ellátott házunk van, DE REKUPERÁTOR - vagy földhő hasznosító szellőzés - NÉLKÜLI, akkor energetikailag egyértelműen negatív a mérleg: a külső égési levegő bevezetés és külön szellőztetés számottevő energia veszteséget jelent a napi egy- kétszeri, kéményen keresztüli szellőztetéshez - azaz a begyújtással egyidőben egy előszoba ablakon, kamra ablakon, netán fürdő, wc ablakon történő szellőztetéshez képest. Magyarul az épület elhasznált, egyébként is kiszellőztetésre ítélt levegőjének égési levegőként történő újrahasznosításához képest. Hiszen a kályhába, és nem a szabadba engedett levegő hőtartalma újrahasznosul, ennyivel több hőt tarthatunk vissza a kályhában az égéstermék huzathoz szükséges minimális hőmérsékletének biztosítása mellett, azaz ennyivel melegebb lehet a kályhánk. És biztos, hogy ez komoly kilowattokban mérhető, hiszen szerintem kb napi 150-350 légköbméternyi levegőről van szó, ennek a felmelegítéséhez úgy tudom, celsiusonként kb. annyi energia kell, mint ugyanennyi liter víz felmelegítéséhez - így már talán nyomósabb az az érv, hogy minden celsius számít. És e veszteség elérése érdekében még időt, energiát, anyagot áldoztunk fel, hogy ennyivel hidegebb legyen a kályhánk, vagy ennyivel több fát kelljen ugyanolyan meleghez eltüzelnünk. Jó, bocs, kicsit körülményes, hosszú voltam, de ígérem, soha többet nem jövök ezzel újra.
Tehát elvileg a friss levegöt be lehet juttatni a kémény mellett is egy külön csöben, vagy a padlóban ha jól értem csak az átméröjének kell tudni a nagyságát
Azt hiszem, lehet kapni olyan légbeeresztőket, amik csak szívó hatásra nyitnak, vagyis csak befelé engedi a levegőt, kimenni nem tud a meleg. Ez szerintem jó megoldás, mert nincs hőveszteség, és működik a vackor-féle szellőző funkció is, ami azért szerintem sem rossz dolog. Ráadásul a padló alatti bevezetés csak új építés esetén megoldható, pl. utólagos nyílásszáró-szigetelésnél általában nem, de nem is gondolom, hogy jobb lenne.
Üdv! Ígértem, hogy beszámolok a tapasztalataimról. Tehát: teljesen amatőr vagyok minimális kőműves ismertekkel (ajtóáthelyezés), A kályhát az interneten található képek és a fórum alapján építettem meg. Tulajdonképpen az etei kályha (mivel elég jó képek vannak róla) az alapja. Tavasszal jött az ötlet, a nyár az anyagbeszerzéssel telt, az ősz pedig a kályha helyének az elkészítésével > tél eleje maradt a megépítésre. Semmilyen tervrajzom nem volt, a képek alapján próbáltam megépíteni a lehető legegyszerűbben. Néhány buktató, csak hogy más ne essen bele: Téglák: kétféle téglát raktam keverve Baranya és Wienerberger A Baranya szép, jó méretpontos, de változó a keménysége (a puhábbat körömmel is meg tudtam kaparni). A W.. na hát ez egy szar.. vastagságban 5 mm eltérés, az oldala behajlik kb 5 mm-t. de legalább kemény. Samott: Miért más a mérete a samottnak? Szélesebb és vastagabb is mint a tégla. Téglaméretekkel terveztem és majdnem gond lett belőle, ezért inkább építés során kiraktam a kályha mellé a következő 3 sort, így ki tudtam sakkozni , hogy hogy is legyen. Samott vágása: na ez nehezen ment Vettem egy Makitát betonvágó tárcsával hát ez nagyon gyorsan elkopott Ekkor megvettem a legkeményebb tárcsát (az ára is legkemény volt). Így már működött. Érdekes, hogy a samottok is változó keménységűek, volt amelyik könnyen vágódott, volt olyan amelyikkel 15 percet kellett kínlódni. Szűkítés: nagyon féltem ettől a résztől, de a Rath-nál találtam 1 méteres áthidalót, így egyszerű lett ennek a résznek a megépítése. Egyébként 5 darabot építettem be a kályhába. A torok méretéről sem találtam pontos adatokat így úgy döntöttem, hogy soronként negyed téglányit szűkítek az 5Xnegyed és a maradék negyed tégla lesz a torok mérete. Ajtók: Kiss-féle ajtóim vannak: a sütőajtót elnéztem, a mag beépítése után vettem észre, hogy a zsanér kijjebb lóg az ajtó szélénél, így a külső borítást a sütőajtónál a jobb oldali részen kb. 1.5cm-rel kijjebb kellett építenem (apró szépséghiba nem vészes). Boltív: Mivel úgysem lett volna olyan szép amilyent szerettem volna, ezért nem csináltam boltívet. Szerencsére az ajtók viszonylag kicsik és két téglából szép szemöldököt tudtam építeni. Az építés tempója: az elején 3 sor később 4 sor naponta. Na hirtelen ennyi az építésről és most a működés. Rendkívül megzavart tisztelt fórumtársaim hozzászólása ÚGYMINT: elkészült a kályhám már meg is sütöttem az első stb . és nyakig ér benne a tűz. Rengeteg álmatlan éjszakát okozott a kályha indításakor, hogy nekem ez miért nem működik? Mit rontottam el? Hű de béna vagyok Mondtam hogy ne csináld nem tudod megcsinálni (ez a feleségem). Először is telefüstöltem a lakást 2-szer, (6-szor) aztán sehogy sem akart az utánégőben megjelenni a lángnyelv, a kályha fala meg jéghideg volt. De ezek másfél hónap után elmúltak -megszűnt a visszafüstölés, fokozatosan növelve a menyiséget, kb. 8kg fa elégetése után megjelent a lángnyelv, és elkezdett melegedni az oldala is. A kéményem 14x14-es kb. 9 méter magas úgy látom működni fog. Most 10-12 kg akácfával fűtök. A kémény elbírja, teszteltem esős ködös időben is az égésnél van benne tartalék. Nem nyitom max-ra a hamuzót mert ilyenkor a láng össze-vissza csapkod - kicsit leszűkítve a levegőt szép nyugodt lángot tudok elérni. Viszont ami bejött, hogy állítva rakom be a tűzifát csodálatos szép hosszú lángnyelvek vannak, az égés nyugodt, egyenletes, mintha egy gázégő égne. Végül megköszönöm a fórumozóknak a tanácsokat, a segítséget és biztatok minden érdeklődőt vágjon bele.
Úgy látom elég jó kis vitafórum alakulhat ki a témából, de tanulságos lehet sokaknak. Az legfontosabb szempont a biztonság, mint azt Hlaci9 írja. Én nem csak fulladásos dúrva baleseteket hallottam, hanem hogy állandóan vizesedett, penészedett a gázkazán helyisége, míg rá nem jöttek, hogy a cserépkályha használatakor dolgozik vissza a gázkémény. Csináltak egy lyukat a külső falra, szellőzőráccsal és megoldódott a probléma. És így elérkeztünk az energetikához, mint másodlagos követelményhez. "Jó volna, ha valaki energetikailag levezetné": "az elhasznált szobahőmérsékletű levegőt a kályha égési levegő ellátása helyett kiengedni az udvarra és azt ismét hideg levegővel pótolni?" Itt a vita gyakorlatilag azon van 'energetikailag', hogy 10, vagy 20 fokos levegővel tápláljuk-e a kályhát! Azért mert a rekuperátorral nem rendelkező házban is KELL! szellőztetni. A külső levegő bevezetéseknél, ha azt normálisan csinálják, és a szerelő beton alatt vezetik be: a talaj előfűti azt (hiszen annak állandó 10-12 C fok a hőmérséklete). Vackor szerinted akkor jó, ha már úgyis tüzelünk, ez praktikusnak hangzik, viszont ilyenkor 'szabályozatlanul' engedjük ki-be a hideg/meleg levegőt! Ráadásul ha a ház nagyon dúrván nem légtömör (egy megtörtént eset-> a villanyszerelő nem tudott rágyújtani, mivel a gipszkarton alól a halogénlámpa kis lyukából úgy süvített ki (be a lakásba) a kinti levegő, hogy elfújta a gyufát); akkor a ház nagy vagy apróbb sok résein szintén ellenőrízetlenül hűl a lakás. Ha ezeket korrektül csinálják, és nem szellőztetnek valóban fennáll a fulladás veszélye. Magát az építési módot pedig talán egy másik építész fórumon kellene kitárgyalni talán. A lényeg a mai modern házak építőinek jogos igénye lehet, hogy a felfűtött levegőt nem akarja az utcára engedni; és a kályhába pedig csak annyi hideg (10 fokra előfűtött) levegőt szeretne beengedni egy szabályozón keresztül, amennyi az égéshez szükséges. Hogy ki melyik alternatívát választja szerintem, nem a kályhás dolga eldönteni, hanem az igényekhez kellene inkább alkalmazkodni: cipzárt kér vagy gombot, azt varrunk fel neki!
Szerintem is felesleges bonyolítás ez a külső levegőbevezetés, de tény, hogy sok baleset, CO mérgezés adódott már gázkazán (vízmelegítő) és hagyományos tüzelés, pl. kandalló egyidejű használatáből, amikor is a kályha a szuperül záródó ablakok helyett a gázkazán kéményéből szívja vissza a füstöt. Szóval szerintem ezért nyomatják a külső bevezetést, energetikailag biztos nem indokolt, azt hiszem ma már konyhai elszívót sem engednek egy légtérbe gázkazánnal.
A 414.es hsz-ban megírtam a szerény véleményemet erről. Jó volna, ha valaki energetikailag levezetné, mitől olyan marha jó egy átlagos, rekuperátor nélküli házban több száz köbméter hideg kinti levegőt kémény és égbolt fűtés céljából fatüzeléssel felmelegíteni, majd az egyébként dunsztosüveggé szigetelt házunkból az elhasznált szobahőmérsékletű levegőt a kályha égési levegő ellátása helyett kiengedni az udvarra és azt ismét hideg levegővel pótolni? Az az elvetemült kályhaárus, aki ilyennel hülyíti a jámbor vevőket, miközben hatékonyságról, takarékos üzemről papol, más elvetemültségekre is képes, én egy gombot sem vennék tőle. Bocsánat, ha kicsit morcos voltam, nem nektek szól.
Igen én is arra válaszoltam, azt hittem arra gondolsz. Természetesen a legtöbb kályha belső levegő ellátású, és szellőztetéssel kell megoldani az utánpótlást.
Kösz Szivessen veszek minden hozzászolást,a ház nem lesz passiv 38 as fallal es talam 1o cm szigivel.Ott lesz Ugye a tömeg kályha plusz a padló fütés amitt szeretnék a nappaiba is rakni mivel ott gallériás les és igy talán jobban fogja az ember érezni a höt.A levegö bevezetést én ugy gondolom azt kinti beszivással kell megoldani?
Ja a levegő bevezetés! Nem akarok minden választ én lelőni, hátha hozzászólna más is (tanulhatnék én is belőle), de! Én el tudnék képzelni több külső levegő bevezetést is, de elsősorban az építtetőkkel (felelős művezető, kőműves) kellene megtárgyalni, és a kályha építőjével. Egyrészt ők hogyan tudnák megoldani, és mennyibe kerülne? Másrészt: a tömegkályhák jó égéséhez korlátozott primer, és bőséges szekunder levegő szükséges. A jelenleg Mo.-n elterjedt tk. építési módoknál csak a primer levegő bevezetését lehet megoldani; a szekunder levegő bevezetése csak lakáson belüli. Megjegyzem orosz tömegkályhánál láttam olyan megoldást, amihez illeszteni lehetne a külső lev. bevezetését, de ez már olyan változtatás a kályhán, amit nem biztos, hogy vállal a kályhaépítő. És ha már a tömegkályháról, és a levegőellátásról van szó: Egyre többen gondolkodnak passzívházban. A passzívházakat légtömörre kell építeni, itt minden 'porcikáját' végig kell rágni a háznak. Különösen kényes a levegőbevezetés és a kémény.
A szerelő betonra vízszig. Ahol a kályha lesz, ott hagyd ki a hungarocellt, és ne kerüljön padlófűtéscső. Így az eredmény: 1.-a kályha alatt vastagított beton (vasalva, ha a padlófűtés alatti síkhálót 'telibe' terítik), mive a tetejét egy síkba húzzák, 2. a nappalidban felesleges padlófűtés :-)) , ugyanis a kályha mellett nem fogod használni! Azért csak csináld, ha nem leszel otthon tüzeni, akkor jó lesz az is. Válasz: IGEN MEGBÍRJA!
Igen! Volt tömöritve,gondolon a viz szigit papirt magd ráolvasztva átfedésben rakják.Esetleg ha valakinek volna szerkezeti felépitésröl képe gondolok itt a kémény kimenetröl és a levegö beszivásrol hogy történnek.persze én is probálok képeket venni majd a épités lépéseiröl.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat." Igen. Bocs hogy kicsit későn reagálok, de ez is 60-70 nm mint a tied. Egyáltalán nem lekicsinylés, csak arra próbáltam akkor is célozni: a 60-70 nm-nél nagyobb lakások is vannak. Nálad is padlófűtés egészíti ki. Az én házam pl. nettóban is 96, ráadásul a kályha nem helyezhető el a lakás központjában mint nálad. A tömegkályhánál egy hátrányt be kell ismernünk a gazdaságossága, és egyéb előnyei ellenére: -1. a tégla kisebb hőleadó kapacitással rendelkezik, mint a mázas kályhacsempe, -2. a felületi hőmérséklet emelésével nő a 'sugárzási hő' leadása minden anyagnak. Emiatt minél tovább növeljük a lakás alapterületét, annál nehezebb a hő szállítása egyrészt, adott esetben gépi úton kell megoldani; másrészt ha 'ventilátoros lefújásos' része, és a hagyományos köpenyes sugárzó hőleadásos része is van a kályhának, akkor meg kell találni a két rész 'egyensúlyát' a kályhán belül, hogy mindenhova jusson-maradjon a melegből. Igaz meg lehetne oldani meleg vizes rendszerrel is jegyezzük meg, de én inkább a levegős mellett vagyok, biztonsági, és egyéb okok miatt is. Szóval erre gondoltam.
Ok' Bár az enyém olyan 7,8 cm lehet háloval 5.5 benne és a föld is le lett döngölve alatta.A kémény rész alatt viszont ott van 110cm alap .Tehát ha a szigetelest kihagyom és öntök rá egy másik 10cm hálos betont akkor az elég?Ugyanis a többi részén padló fütést szeretnék és igy szerelö beton,szigetelés,csövek és a második öntés volna rajta.Kb ösz visz 1o cm.A másik kérdésem hogy a bejövö levegöt honnan kapja ,dupla falú kémény csö,vagy valami más?
A szerelőbeton alatti feltöltést mindenképpen tömöríteni kell, bármi kerüljön rá. Erre egy nedvesség elleni szigetelésnek kell kerülni, az egész ház alatt folytonos legyen! Ami a tömegkályhát megkülönbözteti az étkezőasztaltól, vagy az ülőgarnitúrától:-) -a hőszigetelést (hungarocell) ki kell hagyni (tömegkályhánál célszerű kb min 130*90), az aljzatbetonozás előtt. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy legalább vagy a szerelő, vagy az aljzatbetont hálósan vasalják; vagy mindkettőt. Így aljzatbetonozásnál legalább hőszig+beton=min. 11-13 cm kerül a szerelőbetonra. Ez bőven elég! Sok sikert az építkezéshez, és a kályhához: Sancibácsi.
Sziasztok én most találtam meg ezt a topikot és igen csak megfogott a tömeg kályha én is ott tartok hogy a közel jövöben kandallot épitsünk be csak valahogy elbizonytalanodtam ahogy itt olvastam a sulyokrol 1 2 3 tonna .Nem vagyok benne bisztos hogy elbirja e a szerelö betonom, vagy öntsünk még egy 10cm második réteget alá vas hálokkal telirakva.Ha tudna valaki segiteni Köszi
99%-ban használtam a "szivatót", 1%-ban elfelejtettem, de akkor sem szivárgott a füst, hacsak ki nem nyitottam a kályhaajtót. Tökéletlen égésnél lehet játszani a levegőadagolással. Hamutér ajtaja felöl kevesebb levegőt adok, és a tűztér ajtó felöl többet. Ha bemelegedett a rendszer, akkor meg megfordul az arány.
Nyáron tuti, hogy füstölne, még szívatóval is a kályha.
Az tény, hogy az első 15 percben még nem tökéletes az égés (hideg a rendszer az égés kezdetén 90-100 °C-os az égéstér, ha 24 órával elotte is volt használva).
Egyébként, ha kicsi a huzat a kéményben, akkor a kémény tisztítónyílásába betesz az ember egy kis újságpapírt, vagy összetekert kartondoboz darabot és begyújtja.
Értem én, ez olyan, mint a régebbi kocsikon a szivató, amit csak addig kellett használni, amíg a motor el nem érte az üzemi hőmérsékletet. Csak kíváncsi voltam, hogy próbáltad-e "szivató nélkül" indítani a kányhát?
Zárt tolózárnál is van huzat, de nem megfelelő. Ha mondjuk napközben meleg kint az időjárás és én be szeretnék gyújtani, akkor könnyen "visszapofázna" tolózár használata nélkül. Így az égés kezdetén is tökéletesebb az égés. Másrészt van egy halom borovi fenyőm tüzeléshez (nagy a gyantatartalama), elég hevesen ég, ahhoz kell huzat rendesen, mert különben korom képződne, és a hidegebb felületekre lecsapódna a tökéletlen égéstermék.
Ha már eltelt 15 perc és zárom a tolózárat nincs semmi gond. A borovi fenyő is elég füst nélkül (de azért van közte kemény fa is a biztonság kedvéért).
Én úgy rakom meg fával, hogy jó tömör legyen, minél kevesebb légrés legyen közte, és a tűztér ajtaja felöl gyújtom be (úgyis innen kapja a másodlagos levegőt az égéshez.) A fentről való begyújtás is jó , de azt tapasztaltam, hogy így a legtökéletesebb. A fát csak hosszába rakom be, szépen rendezetten, így egyenletes az égés, és befér a 45 cm-es fa is.
Asszem a sárga vonal lemaradt...a tolózárnál lett volna egy vizszintes csík ami össze kötötte volna a két függőlegesen felfelé menő füst irányát jelölő piros vonalat. bocs
Pirossal van szemléltetve a zárt tolózáras rendszer.
Sárga vonal azt jelöli, mikor rövidre van zárva a hideg rendszer. (tolózár nyitva, kar ki van húzva).
A kémény a csatlakozástól (a fekete cső) számítva még 7, max 8 m.
Hát pontosan megnéztem a szeg dobozát, tévedtem! 70x200 van ráírva, lehet, hogy 2-t is egymáshoz hegesztettem...hmmm, már nem emlékszek rendesen.
A tolózár szerkezete duplafalú 2 L alakú samotlap között mozog a vaskeretes samotlap.
Sajnos nem tudom lefényképezni a tolózárat. Vaku használatakor egy nagy fehérség látszik, vaku nélkül meg sötét.
Én is gondoltam arra, hogy a téglafalazat belső részét samottéglával kibélelem, de nem akartam annyit kockáztatni, nem hittem, hogy tudok kályhát tákolni. Homokos agyaggal kikentem a belső falát és az is jó lett.
Köszönöm a leirást és a rajzot, ha jól értem a mag a bal oldali nyílásnál tulajdonképpen duplafalú, aminek a belsejében csúsztatod a fémkeretbe foglalt samottlapot? (A 100as szöget nem nagyon értem, az ugye 10cm, az nem rövid?)
De örülök hogy kisebb méretű kéménnyel is meg lehet oldani, azt nem írtad, milyen magas a kéményed?
Szép napot! Sok olvasgatás után lemondtam a cserépkályhámról és úgy döntöttem hogy egy tömegkályhát szeretnék mégis a tanyámra építeni.Az ok hogy miért választottam a tömeg kályhát, több szempontból is tetszik ez a kályha.Sütő minden kép kell a tanyára,a tanya kialakítása is régi stílusú,bontott vágott téglával van a nappali kirakva. Ami hátrányom hogy megvan már a helye ( egy ajtó helyére lenne beépítve)100X70cm hely van, a tüzelés és a sütés a konyhából a háló részben volna a másik fele.Azért merészkedem ide írni mert látom hogy nagyon nagy szakik írnak és olvasgatják ezt a fórumot.Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek hogy- hogy mit tervezzek egy ilyen tömegkályha építésénél.Külső borítás bontott tégla volna.A füstjárat egy ülőkén keresztül lenne elvezetve a kéményig,az nincs benne a 100X70 helybe. Előre is köszönöm a segítséget . Üdv Laci
Füstmentes a tolózár használatával a rendszer. Kb 14 x 14 cm-es a kémény.
Rajzot próbálok mellékelni, egy kis rövid leírással.
hegesztettem 2 cm-es laposvasból egy keretszerűséget, ebbe helyeztem a 4 cm vastag félbe vágott samotlapot. A kerethez 100-as szöget hegesztettem, átfúrtam a kályha külső téglafalát, átdugtam rajta a 100-as szög másik végét és ráhegesztettem egy vaskarikát (fogantyú). A hegesztett vaskeret egy 2 cm-es laposvason csúszik, amit csak ráraktam a samottéglára (nincs rögzítve semmihez, csak van). 2 db L alakúra vágott 4 cm-es samotlap határolja a tolózár kettő nagyobbik oldalát. kb 1 mm-es hézag van hagyva, hogy ne szoruljon semmi semmihez sem. A tolózár feletti samottégla falazatot a 2 db L-alakúra vágott samotlap tartja. A tolózár az 1mm es hézag miatt nem ér hozzá a felső falazathoz.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat. 2db kisebb szobát, egy kisebb nappalit, egy közlekedőt, és a fürdőt, meg egy nagyobb konyhát légfűtéssel csövön keresztül napi 15-20 kilóval 21-25 fokon tartja egyenletesen. Szóval van referencia, nem hasraütésből van.
Nálam a kályha még a közlekedőt, és a konyhát is fűti, mivel nagy 2m-es boltívekkel van csak elválasztva. Szinte 1 légtér az egész.
Nekem tetszik ez a megoldás, ahogy a járatokat átalakítottad. Valóban teljesen füstmentes a begyújtás? Én korábban hasonló elzárható segédjáratban gondolkodtam kisebb keresztmetszetű (huzatú) kémények esetére. Nálad mekkora a kémény? Hogyan oldottad meg a tolózárat? (fotod nincs?)
Talán szerencsés lehet még az alapötletedet dpek megoldásával kombinálni, vagyis az ott leirtak szerint az elsődleges (jobb oldali) járatot még plusz élére állított samottal kibélelni, hiszen ez a járat az eredeti verzióhoz képest dupla hőterhelést kap, ha jól értem.
A környezeti minisztérium 70%-os visszanemtéritendő támogatást ad fossibilis energia kiváltásáért. Hőszivattyus fütésnél ez 2-3 milló forint, ami jó esetben 5-6 év alatt térül meg. Erre nem sajnálják a pénzt, holott a villamos energia zömét gáz, vagy szénerőmüvel termelik meg. Legalább is nálunk. Egy tömegkályhát 150-200 ezerből meg lehet épiteni. Természetesen Román samottból, ami odakitnt 200ft/darabáron van. Na most ha azt nézzük, hogy a fa elégetésekor csak annyi CO kerül a természetbe mint amennyit növekedésekor felvett, akkor nincs üvegház hatást növelő környezeti szennyezés. Egy 100m2-es lakást, ami feltételezve le van szigetelve egy kályha becsövezve simán be tud füteni. De ha nem csövezed be két kályha bekerülési költsége is 400 ezerbe kerül, nem pedig 4 millióba. Csak hát a lobbik ebből nem részesülnek, igy a tömegkályhát be sem veszik a támogatásra kerülő fütési módok közzé. Talán ha valami főmuftinak sikerülne épiteni talán előtérbe kerülne.
Azt írod, hogy a távolabbi helyiségeket padlófűtéssel fűtöd. Ez azt jelenti, hogy a kályha a gravitációs légfűtésen kívül még egy hőcserélőt is elvisz? Vagy azt a padlót más fűti? :D
Már csak azért is megérné az egy kályha/ egy lakás koncepció mert, többen elgondolkoznának rajta, hiszen: -a radiátoros-gázkazános rendszer elmaradásával gazdaságosabb lenne a beruházás, -a nagy testvér gázcsap elzárása esetén sem lenne fűtés nélkül a ház, mert ami másokat HIDEGEN HAGY, az bennünket hidegen hagy:-)
Kösz szépen dpek! A 200 légm3 már elég jó! Tanulság, hogy egy finn típusú (a belül élére állított samottal), igaz kicsit megnagyobbított tűztérrel (inkább magasítás, mint szélesítés); de képes kifűteni 200 légm3==> ami megfelelne egy átlagos 65-70 mn alapterületű háznak!! Egyetlen kályha! Ami persze nálad szerencse, hogy a galéria miatt kisebb mint 70 nm, és valójában két helyiséget fűtesz: - a nagy nappalit a kályha külső ( 4 oldala tető, jobb, bal, eleje) sugárzó fűtéssel, - a kályha mögött lévő szobát szintén a hátsó fal sugárzó fűtésével, ha jól értem; hisz a kályhát ráépítetted a válaszfalra, és a válaszfal-kályha közötti levegő áramlik gravitációsan, amit csak a kályha hátulja melegít egyik oldalról, másik oldalról a 'hideg' válaszfal! Tehát egyetlen kályha teljesítménye is elég lenne, egy kb 70 nm-es házba, ahol a helyiségek nem túl tagoltak, és a kályha elhelyezhető a lakás centrumában! Továbbgondolni, és 'fejleszteni' persze sokakat érdekelne: -ahol nagyobb a fűtendő alapterület (90-100 nm, stb ), -vagy a szobák fekvése indokolná. Üdv mindenkinek: sancibácsi!
Igen, jól látod, szélesebb lett annyival, hogy a külső fal belül élére állított samottal van kibélelve. A jobb hőtárolás, egyenletesebb hőleadás miatt, és a külső falra kisebb hőterhelés jut a kamra magasságában. A napi 1x-i begyújtás miatt meg 2 sorral magasabb tűzteret csináltam, így 20kg fa is belefér bőven. Átépült a padka is járatosra, és 2 sor samott van a padka tetején is. Ezekkel a változtatásokkal nem megy 200 fok fölé a kimenő füst. Általában 130-160 fok körül van az átlag. Van gravitációs légfűtésem is, ami a kályha mögötti helyiséget fűti 2db 100-as csövön keresztül. Napi 15kg fánál folyamatos 60-80 fok a kimenő levegő. A szobában 22 fok van. A nappali felett lévő 15m2-es galérián 24-27 fok van, lent 22-24. Ez a fő fűtés, kb. 200lm3-t fűt. A messzebb lévő fürdőt, és szobát padlófűtéssel fűtöm, oda már nem nagyon ér a kályha melege. Mostanában átlag napi 1x 14-18 kilóval fűtök. A sütő is működik, de ha megy a légfűtés viszonylag gyorsan visszahűl. A kályha külső oldala kamra magasságban napi 15 kilótól 40-60 fok közt van. 20 kilónál 48-68. A szimpla falú régi kályha Napi 2x10kg-nál 30-70 fok közt volt. Mindenhogyan előrelépés a + élére állított samott. Most az elnyújtott égéssel kisérletezek, és a lehető legjobban csökkentem a kimenő füst hőfokát, és a légáramot. Így 2-3x-ra nő az égés idő. Kiegyenlítettebb a hőleadás, és kicsit javul a hatás fok, és szükség szerint növelhető a leadott teljesítmény kisebb hőterhelés mellett. De pontosan fogok mérni ezzel kapcsolatban is.
Gratula Tszj a kályhához, és a segítő szándékért is, hogy 'visszatöltesz' egy kicsit ide, a kapottakból! Örülök, hogy nem a típuskályhát építetted, és jól működik, már egy éve, tehát láthatunk bevált, jól működő eltérő megoldást is tömegkályhára. A külföldi (főleg USA, Kanada) oldalakat böngészve jogosan érezzük úgy, hogy Magyaro-n gyermekcipőben jár a töm.kályha építés. A te verziód viszont 'kicsinyített' típus. Sokaknak viszont arra lenne igénye, hogy ne egy átlagos nappalinál kisebb helyiséget, hanem több szobát is fűtsenek vele. Visszaolvasva a hozzászólásokat az utóbbi fél évben több ilyen is volt. Az említett oldalakon teljesen más felépítésű, illetve 2,5-3 m hosszú alaprajzzal rendelkező kályhákat is lehet találni amik, valóban képesek egy egész ház fűtésére, de olyat is amelybe 3-4 naponként kell begyújtani. Dpek! Ha jól látom a kb 1,5 hónapja feltöltött képeid kicsit nagyobb lett a kályhád; valamint a bukójáratok kisamottolásával növelni tudod a kályha hőm-t, a kétszeri begyújtással, tehát növelted a kályha teljesítményét! Megkérdezhetjük: tetőtérbeépítéses/emeletes a ház amit fűtesz vele, és csak rásegítésnek használod, vagy csak a nappalid fűtöd vele (az is elég nagynak tűnik), Valamint a felső szintre mennyi meleg jut így a kályhából, hiszen itt nem látunk ventillátoros, csövezéssel kiegészülő légszállítást. Én is hasonló cipőben járok, de a tapasztalatokra még várni kell. Elbontottam a régit, nagyobb maggal; és beépített légcsatornával rendelkezik. Ezen keresztül a fölszintes házam nappalijával a folyosó ellenkező oldalán lévő hálókat is szeretném fűteni. Karácsony előtt le lettem állítva, de a szünet végeztével, befejezem. Száradás, stb, tavaszra én is tudok tapasztalatot remélem; hiszen a levegős dolgokat is ki kell építeni. Üdv minden tömegkályha rajongónak, és tisztelettel megköszönnénk minden 'kísérlet'-ről beszámolót, tapasztalatot: Sancibácsi.
Sziasztok!
2008. 12. 25-óta használom az én tömegkályhámat.
Sajnos az épület kialakításának köszönhetően csak egy helyiséget tudok fűteni vele (kémények nem jó helyen vannak, épület egy része alatt pince van). Ezért kicsit lekicsinyítettem az én kályhámat. 294 db tégla, 120 samot tégla, 10 db samotlap, 120 kg kötőanyag (samot habarcs, cserépagyag, kaolin, kvarchomok), 1,5 m2 kaolingyapot, 2 öntöttvas kályhaajtó, egy öntöttvas hamuajtó és még egy-két csip-csup dolog fogyott el. Bekerülési költség 210000 Ft + a szerszámok, eszközök. Mindent összevetve 300000 Ft-ból kijön, ha nulláról kell indulni.
Naponta max. 7,5 kg fát égetek el benne egy elgyújtással, ami bőven elegendő! 2 óra 15 perc alatt leég a fa. Égettem csak keményfát, illetve vegyesen borovi fenyőt kemény fával.
A ház amiben van a kályha, 1962-ben épült, az akkori kornak megfelelően. Utólagosan nincs szigetelve, egyedül az ablakok lettek kicserélve, de azok is csak 2 hónapja.
Lényeg az, hogy szigeteletlen ablak mellett leghidegebb napon a szoba hőmérséklete 19,5-22,0 °C között volt, egyébként meg 21,5-24,0 °C volt.
Ablakok szigetelését követően 21,5-26,°C között van a hőmérséklet a szobában.
Ablakok szigetelését követően a szél hatása nem számottevő. A minimum hőmérséklet mindig a begyújtást követő 4-5 órával lehetett mérni. A hőmérő kb. 3 m-re 1 m magasságban van elhelyezve úgy, hogy a kályha hősugárzásától le van árnyékolva (fotel van közöttük).
Van még kettő változtatás a kályhán.
Az eredeti tömegkályhán kétoldalt megy le az égéstermék, és alsó ponton csatlakozik a kéményhez. Ezt nem tartottam célszerűnek, mert, akkor a hő egy része a kéménybe távozik, és a padlószinttől fölfelé folyamatosan a hőt nem a szobának adja le hanem a kémény falának, aminek csak egyik oldala határos a szobával, másrészt begyújtáskor nehéz rávenni az égésterméket hogy alábukjon ezért:
1. Úgy alakítottam ki a járatot, hogy az égéstermék középen fölfelé a sütőn keresztül menjen majd ezután jobb oldalt az oldalfal mentén lemegy, a hamutér mögött balra megy majd ott felfelé az oldalfal mentén és a kályha tetején csatlakozik a kéményhez. (persze ez még jobban megnöveli az égéstermék útját a kályhában és, hogy begyújtáskor ne okozzon ez gondot ezért:)
2. Tolózárat helyeztem be a felső tűztérbe (a sütőnél bal oldalt), hogy begyújtáskor az égéstermék közvetlenül a kéménybe mehessen, így elkerülhető a begyújtáskor a füst. Ezt 15 percig hagyom nyitva amíg bemelegszik a kémény, azután elzárom.
2009. október végétől indult nálam a fűtési szezon. Előtte megnéztem a kályha belsejét. Az összes járat rendben volt. A rendes tégla égéstermékkel érintkező részét úgy alakítottam ki annak idején, hogy agyaggal lekentem. Az agyag is ép volt (arra számítottam, hogy lepergett, de nem).
Lehet, hogy ez nem igazi dán kályha, de a lényeg, hogy nem füstöl, csak a vízgőz és CO2 távozik a kéményen, tudok benne kenyeret sütni, és nagyon jól fűt (takarékos), ja és a lényeg, hogy én készítettem.
Köszönöm mindenkinek a segítségét a fórumos ötletekért. Remélem, hogy ezzel én is segíthettem nektek. 1 év internet böngészés, 0,5 év anyagbeszerzés 2 hónap kézimunka és fejtörés, de kész van és 1 éve üzemel. :o)
Nekem ez inkább kandallónak néz ki, de lehet hogy csak a szőlő savanyú :-) ? Amúgy nagyon király. Az íves ajtó gondolom arany árban lehet. Mondjuk a fekete sütőben ott a láng mint a tömk-ban, s ha valóban az akkor örülök hogy nem csak a mo.-n megszokott hasáb alakú kályhát látjuk.
Szia! Van-e több képed a "MŰ" -ről? Arra gondolok, hogy menet közben készítettél-e képeket . Vagy más szögből . No meg adatok, adatok....., hogy tanuljunk mi is belőle,. Előre is köszi!!!
A képen látható cső, az flexi alucső, és a födém, ami gipszkartonból van, az felett fut! A nappaliba meg le, egy villanykályha ventillátor szívja és tolja a meleg levegőt! Nagyon bevált! Ha már teljesen kiszáradt a kályha, azt is megmondom, mikor milyen hőmérsékletű! Reggel hatkor gyújtottam be, és most 13:45 és 62 fok!
Szia! Sedítek! görditósávval leviszed az uj képig:...tallózás...megkeresed a kivánt képet.... ha megvan... megnyitás....feltölt....a kép megjelenik a feltölt alatt...beszurás
Elkészült az én kályhám is, amire olyan régen vágytam! Ha van érzéke, és leginkább fogalma, az embernek, akkor 3-4 nap alatt meg lehet, formázni az egész kályhát! Egy-két gyökérkefe, ha bontott a tégla, és ha finoman bántok a gyémántkoronggal, akkor az is elég lesz, hogy az álmotok valóra váljon! Küldök egy képet is, remélem nektek is olyan szépnek, tűnik, mint nekem! Majd megpróbálok fűtési értékeket is megadni, ha kiszárad a kicsike!
A cserépkályhás fórumon olvastam, hogy milyen módszerrel vágod a téglákat. Ha jól értettem nagyflexel és kompresszorral helyettesíted a vizesvágót. Ez azt jelenti, hogy miközben te vágod a géppel a téglát a segítőd vizet permetez kompresszorral a téglára? Vagy egyedül is meg tudod oldani? Még egy kérdés: hogyan oldod meg a tégla rögzítését?
Először is a légtelelős az légterelős lenne, bocs:-)) Azt írtad hogy a linken kapható amcsi 'kész' finn tipusú tömkályhát építetted meg, házilagos kivitelben: azért is kérdeztem. Az ott látható tk utánégető kamrája fölött lezárásként a rajzon egy előregyártott tűzálló beton elem van, melynek átégője felfelé a tűztér torokra merőlegesen van! Innen egy szintén kész elemmel 'elfelezik' azt (turbulenciát okozva a jobb hőhasznosítás miatt), majd a füstgázok csak ezután buknak függőlegesen lefelé. Tehát tulajdonképpen nem EZT a kályhát, csak HASONLÓT építettél. Ilyenkor már nehéz okosságokat kitalálni. 1.Amúgy ez a torok méret szerintem is nagy. 2.A kályha tetején valszeg nem ad le annyi hőt, hogy azt bárhová is érdemes lenne elvezetni. Különösen padláson keresztül; ahol ha szigeteled is, nagy a hőveszteség. Én is hasonló cipőben járok: szeretném végre a saját töm-al a gyerekek szobájára is rásegíteni. Emiatt én egy kürtőt építettem bele; és az ebben felmelegedett levegőt próbálom gravitációsan, ha nem ventivel eljuttatni a szobákba. Sajnos az egyéb melók mellett úgy épül mint Petrocelli háza, és már a karácsonyi készülődés miatt 'le vagyok tiltva' :-( Ha kész lesz a két ünnep között, az újévben tudok tapasztalatot megosztani. 3. Igen a sütő csak úgy működik, ha a sütődobozt körüljárja a forró füstgáz, vagy a begyújtás után (ahogyan a rajzon szerepel).
Sziasztok : ) Kössz a választ. HA véletlenül nagyon bénák a kérdések, akkor nézzétek el. Ti már ezen az úton messzebb haladtatok, ezért a tudásotok nagyobb. A véleményeteket elfogadom. : ) A kérdések a következők. Hogy méretezitek a szűkítő arányát a második égéstér felületéhez képest? Vagy a második égésteret mi módon méretezitek? Az volt a gondunk, hogy a sütőt ha beépítettük volna, túl magas lett volna. Vagy a második égéstérből kijövő "füstöt kellett volna körülötte elvezetni, mert mi csak ráraktuk a tetejére. Ha a sütő a második égéstér, akkor abban csak akkor lehet sütni, főzni ha "kihűlt". Vagy azt a sütőt kell beépíteni, amit a fényképen küldtél, de akkor hol van a második égéstér? Körülötte? Vagy felülre akkor egy elég nagy ajtót kell rakni, hogy használni lehessen. Olyat mi se láttunk, hogy rajta volt a sütő. Azt gondoltuk, ha tényleg van 900-1000 C, akkor a 4 cm vastag samottlap másik oldalán van 200-400 C meleg. Ez elég lett volna a kenyér sütéshez (220 C ) és víz forraláshoz (főzés). Mi láttuk a két ajtókat, de nem bírtam elképzelni a nagy meleg miatt, annak használatát. Ha leszigetelem a tetejét , akkor lassabban hűl ki, de nem is ad le annyi meleget felfelé? Van egy olyan elképzelés, hogy a kályha feletti nagy tömegű meleget a padláson keresztül légcsatornákon elvezetjük a gyerekek szobáihoz. Gondolkozunk azon is, hogy egy rekuperátorba vezetjük ezt a meleget és így friss levegővel tudjuk megoldani a fűtést. Készül a légkollektor az egyik déli gyerekszobába, amit szintén belekötnénk a rendszerbe rásegítésként. Most, hogy nem -15 fok van, légkollektor (a déli oldalról) már nyomná a 35 fokos meleg levegőt. A gyerekeknél most olyan 18-20 fok van. Amit most írtok, azt nyáron meg fogjuk csinálni, újra rakjuk a kályhát. A sütőt már leszedtük, mert értelmetlen. Tudtok-e jó minőségű ajtó beszerzési forrást (ár-érték arány fontos)? Itt pl. olyanra gondolok, ami zár rendesen 1 hónap múlva is, vagy az azbesztszál berakásának titkait felfedhet valaki. : ) Üdvözlettel Vizihokis : )
Az a 15cm durván túl van méretezve. Kb. fele is elég lenne. Ha jól értem nem az utóégető kamra a sütőd, hanem a kamra tetejére tettél egy ilyet? Én ilyet sehol nem láttam. A kamrára kellet volna külön csak egy sütő ajtó, a fedés után pár réteg samott, és szigetelés.
Kedves Sancibácsi! Sajnos a légtelelős lezárást nem pontosan értem. Az utánégetőre egyszerűen két nagyméretű samottlapot raktunk, ami az utánégető falát képző samott téglákon nyugszik. A tűzteret fokozatosan szűkítettük, lépcsőzetesen, de csak egyik oldalról, így kb. 15*40 cm-es rés maradt. A samottlapra eredetileg egy tégla magasságnyi légrést hagyva rátettük a vaslapos sütődobozt és körbeépítettük téglával, de így csak kellemesen meleg volt benne. Aszalásra alkalmas, de mi sütőt szerettünk volna. Ezért most a samottlapokat lekentük, hogy vízszintes legyen és így erre a kb. 1 cm-es agyagrétegre tettük a sütőt, de a beleszórt liszt így sem barnult meg. Viszont a kályha tetejére felrakott gumicsízma talpa a samottlap felett ráolvadt :-((. Sajnos hőmérőnk nincs. Boldog Karácsonyt ! Üdv Vízihokis
Miből/hogyan készítettétek az utánégető fölötti légtelelős lezárást, és miből a tűztér felső lezárását, mely a torokban végződik? Ezeket egyáltalán így készítettétek el? Az eredeti rajzon előregyártott tűzálló beton. Milyen hőmérsékletű az a samottlap, amiből gondolod hogy nincs teljes utóégés? A válaszaid kellenének, további gongolkodáshoz . Egyébként gratula a tömk-hoz! Üdv, és kellemes karácsonyt neked, és valamennyi tömegkályha készítőnek, használónak: Sancibácsi!
Sziasztok! Építettünk a http://mainewoodheat.com/2008/07/the-albiecore/ oldalon szereplő tervek alapján egy tömegkályhát. Honnan lehet szerintetek tudni, hogy a felső égéstérben megtörténik-e a nagyon magas hőmérsékletű utóégés vagy sem, ha nincs se ablakunk, se ajtónk a felső égéstéren. A kijövő füst és az égéstéren levő samottlap hőmérséklete alapján gyanítjuk, hogy nincs teljes utóégés. A fenti terveken számunkra nem volt világos, hogy a felső tér honnan kap és kap-e egyáltalán levegőt. Ezért nem tettünk rá semmilyen nyílást. Lehet ez az ok? Ha igen, lehet utólag fúrni rá lukat, és ha igen, mekkorát? Egyébként (ez gondolom nem újdonság) így is nagyon szeretjük. Ettől függetlenül szeretnénk a kályha feletti meleg levegőt a távolabbi gyerekszobákba - a padláson keresztül szigetelt csövekben - juttatni. Van valakinek erre bevált megoldása?
Esti 20 kg-os begyújtás után 2-3 órával ennyit mutattak a hőmérők. A kimenő füst hőfoka max égésnél 215fok volt, amikor már nem lángolt az utóégető kamra, akkor 130fok, kb. a kémény fél magasságában mérve. A 72 fok a kályha oldala, a 98 meg a légfűtéses levegő áramlás gravitációsan.
Nálam 12-15kg fa után 60 fokos a dupla falú. A szimpla lapjára rakott téglánál 70-80 fokig is felment 15kg után. Vagy rakd meg napi 2x8-10 kilóval. 90fokig simán elmenne mint egy cserépkályha.
Nekem a szimpla lapjára rakott tégla is felmelegedett simán 70-80 fokig az oldalán. El tudom képzelni, hogy az élére állított mekkora hőterhelést kap. Én lebontottam az elsőt, és azt vettem észre, hogy azok a téglák amik a kamra magasságában voltak, hiába volt nagyon tömör csengő nagy szilárdságú, kb. 3cm-es vastagságban hosszába el voltak repedezve, és bontás után szétestek, 3-4 hónap(kb. 20qfa) használat után. Közte az agyag, meg vörösre ki volt égve 2 cm mélységig. szóval ott nem 100-200 fok van. Az újjáépült kályha már kapott belül +1 élére állított samottot. Így közel 20cm-es a falvastagság. Így már kicsit később melegszik fel, és nem is megy fel 70-80 fokig, csak kb. 60-ig, de nem is hűl ki annyira. Egyenletesebb a hőleadása. Szóval szerintem inkább vastagabb legyen mint vékonyabb.
Nem tudom mit ertesz egyebkent dan sziszteman, a konnyitettet azt reszben latom. Az hogy mennyire jo otlet allitott teglabol epiteni, ha van meg egy mukodokepes utanegeto is... Azt majd az ido, a mukodessel kapcsolatos tapasztalatok a kedves felhasznalo es te eldontitek. Ha ez kiserlet volt, akkor tovabbi jo kiserletezest es okulast a tapasztaltakbol. A legtobbet azokbol lehet tanulni.
Sajnos egyideje gépes gondjaim voltak, igy csak most láttam a képeket és a beírást:-(
A kályhánál mindenképpen fuga megújítás és az ajtó körüli szigetelés ellenörzése és megerősítése szükséges. Ezt a korrekciót mindenképpen nekem kell elvégezni, mert a kályhaépítés is az én feladatom volt!
Remélem rövidesen egy jól müködő és szép kályha képeit tehetjük fel az oldalra.
A kályha, dán szisztémás könnyitett téglakályha. Viselkedése és terhelhetősége is eltér a megszokott méretű tömegkályhától. A felső ajtó hőterhelése is nagyobb a megszokottnál. Kerámia hőszigetelést kapott, de ez a viselkedése alapján megerősítést igényel.
A melegen történő fúgázásra gondoltam én is, csak nem lesz szép a végeredmény, mert a fúgák szélessége elég nagy szórást fog mutatni, de az már az én bajom..
Ha a meddig az időtartamra vonatkozott, akkor kb. a 3. 4. héten kezdett így szétnyílini, de akkor még max 5-6 kiló fa volt benne. Egyszerre 8 kilónál még több nem volt, az kb 1,5 óra alatt égett le. Az ajtó nem tudom hova került, ennél a fázisnál pont nem voltam jelen sajnos.
Közben elkészültem a saját kályhámmal is, amit a régi helyére építettem újra. Többek között a hőtágulás hiánya miatti repedés, szebb tégla, meg néhány apró módosítás miatt. Ilyen volt Ilyen lett
Elkészült még a nyáron Vácrátóton is egy tömegkályha. Mivel a tulajdonosnak internet hiánya miatt nem állt módjába a fórumba írni, így megkért hogy írjam le a véleményét az ő nevében.
Ez egy légcsatornás kályha ami légcsövön keresztül fűt 2 távolabbi helyiséget gravitációsan, de ha kell van fordulatszabályzós ventillátoros lehetőség is a kályhába építve. A további hőleadás céljából van járatos fűtött padkája is, segédkéménnyel.
Egy kb. 70m2-es szigeteletlen vályogházat fűt, egyelőre napi 1x 10-15kiló fával. Nagyon meg van elégedve vele. Hihetetlen hogy milyen jó a hőérzete, és mennyire egyenletesen adja a hőt. Szó szerint ezt mondta: "ez egy csodakályha". Abban a helyiségben ahol a kályha van 24-27 fk van. A többiben 19-22. Csak kályhával fűt.
Én az első kályhámmal ugyan így jártam. Semmi köze ahoz hogy mennyire van kiszáradva. 1 hónapos szárító fűtés után az első nagyobb adag fánál szétnyílik. Nekem ilyen volt.
A felső ajtó nyomta szét, mert nem hagytam neki helyet a táguláshoz. De nem csak oldalt, hanem a tetején is kell, mert a mag emelte az ajtót, ami emelte a boltívet is. Többek közt ezért is bontottam le, és építettem újra. 2x jól meg kell rakni, és amikor legjobban szétnyílik, ki kell kaparni í fugát és újra fugázni. Utána már nem volt repedés.
Nem egészen értem a dilemmádat. Egyenlőre kint sincs minusz, bár a mai éjszaka már esélyes rá, de 1 v 2 sziesztakályhával vidáman tudsz 5 fokot csinálni, utánna ha kész leszel óvatos száritó tüzelés
Így van. Agyaghabarcsot nem lehet fagyállóvá tenni (igazából a betont sem, csak nagyon kis mértékben). Nem akarok túl elméleti lenni, de a fagy hatása az agyaghabarcsra: -A kismértékben fagyos (jégkristályos) agyag száradás után lesz nagyon pórusos, nem elég szilárd, és nem elég légtömör -ha bedolgozás után után fagy meg: kitágul:szétnyomja a téglákat, olvadás után ua mint az első estben. A mínuszt kerüld a lakásban, agyagot, homokot, téglát 'melegítsd' elő a lakásban bedolgozás előtt!
Ha meg tudod oldani, hogy a kályha +0 'C feletti hőmérsékleten legyen akkor építheted szerintem. A jégkristályok nem csak a cementet nyomják szét, de az agyagot is. Ha a bekevert anyagok és a nedves kályha nem tud megfagyni akkor dolgozz nyugodtan. Max. tovább tart majd a kiszáradása. :)
Tisztelt Sancibácsi.Ha csak a cementes cuccokhoz való a fagyálló adalék,akkor talán télen is építhetek kályhát,vagy van ennek valamilyen hőmérsékleti határa? csog2
Szia r0li Köszönöm akkor talán mégis lesz belőle valami , nekem a kéményem még nincs teljesen rendben ,de a télen 3hetente teszik rá a kémény tisztító port és tavasszal egész biztos ok. Míg otthon voltam 2 kezelés 3 hetente 1mást követő 3nap és jelentősen javult. Fenyőm fám nincs csak kemény . Üdv trasgo
Ezek a sütőajtó fölött vannak. Arra is gondoltam (lehet, hogy hülyeség), hogy a sütőajtó hőtágulása esetleg szétnyomja a boltívet. Mondjuk ennek ellentmond, hogy az oldalfalak is kifelé mozdultak 2-3 mm-t és nem hiszem, hogy a vasajtóban ekkora erő lenne.
A 8 kg fa 1,5 hónap szárítófűtés után következett. A szárítás kb 2 marok fenyővel kezdtem és naponta kb 0,5 kg-mal emeltem, így 1 hónap alatt elértem az 5-7 kg fáig, ami már keményfa volt. A repedéssel a legnagyobb bajom, hogy felfűtés után kb +3mm-megnyílik, majd pár óra múlva visszamegy. Szóval nagyon mozog a hő hatására. Én is újrafúgázásra készülök, mégpedig meleg állapotban, hogy megszüntessem a hőingadozás okozta mozgást.
Tegyél fel egy olyan képet, amin a teljes repedés látszik. Nekem is megrepedt, az alsó ajtó felett, de nem ennyire. Kikapartam az agyagot, amig tudtam majd ismét fugáztam. Nekem azért repedt meg, mert agyag került a téglák mögé is.
Felpörgetés alatt nem az indítást, inkább az elérhető maximális maghőmérsékletet értem, kicsit úgy, mint régen a simson mopedeknél, ahol az egyik teljesítmény- korlátozás a kipufogóba épített szűkítés volt. (Persze csak addig, míg egy jól irányzott seprűnyéllel ki nem ütöttük :o)
Erre a "felpögetésre" butaság amit javasoltam a 858-as hsz-ban? Sokaknak lehet ilyen problémája, mert szerintem nagyon sok ilyen 14x14es régi kémény van ebben az országban, amit nem egyszerű, vagy nem érdemes lebontani, újraépíteni.
Ne aggódj, amint kiszárad, minden rendben lesz! Amíg nedves, az történik, hogy hidegen szépen elindul, és ahogy melegszik, elér a füst páratartalma egy kritikus értéket, amitől annyira nehéz lesz, hogy "visszazuhan" a kéményen. Ez csak időszakos, mint a sportban a holtpont, ha a kályha tovább melegszik, lassan átlendül ezen. Ezt segíti a kémény melegítés. Szóval ez meg fog szűnni, hacsak nincs a kéményeddel más gond is. De gondolom, átnézted. A kis kémény keresztmetszet leginkább a kora őszi, átmeneti időszakban mutatkozhat meg, abban, hogy nehezebb lesz "felpörgetni" - megfelelő hőmérsékletre fűteni a kályhát. Ebben lehet, hogy kompromisszumos megoldás, de a visszafüstöléstől ne ijedj meg! (szerintem) üdv: v11
Köszi az ifót a kályha szép! A kéményed rendben van (tiszta)? hány méter? Nincs véletlenül 1 másik rákötés is? És kérlek számolj be minden fejleményről. Helyileg hol vagy? Üdv trasgo
A kéményhez hozzászólva, nekem most lett kész a kályhám: ilyen lett:
A kéményem viszont csak 4 téglás 14x14. Kevés tapasztalattal rendelkezem, de megosztom azt.
A kályhába 4-szer gyújtottam be, kb. két maroknyi száraz akácfával alkalmanként. Mivel még nincs kiszáradva, az első két begyújtás keservesre sikerült. Mindenhonnan dőlt a füst, azóta is szellőztetek. Ezután utánanéztem az interneten és azóta szabályosan előmelegítem a kéményt stb. Így még nyersen ebben a takony időjárásban azt tapasztalom, hogy ha kevés levegőt adok neki nem füstöl a kályha, ha megnyitom a hamuzót, vagy az ajtón kinyitom a levegőt, füst szivárog az ajtók mellől, vagyis a kb 2cm kőzetgyapoton kersztül a mag és a borítás között átjön a füst. Tudom, hogy a kémény kicsi és előre bekalkuláltam, hogy nagyobb kell hozzá, de mivel ez megvolt -gondoltam próba szerencse. Még próbálkozok a szárítással, hátha nem füstöl ill. megvárom az igazi hideget, akkor mi lesz.
Mi köze a teljesítménynek a kéményhez: sok! Elvonatkoztatva a tk-tól: a kémén teljesítménye Kw határozza meg a beköthető tüzelőberendezés max teljesítményét. Ez természetesen a kémény 'légszállítási' kapacitásával áll összefüggésben: nagyobb tüz.berendezés->több füstgáz->nagyobb kéményigény. Visszatérve a tk-ra nem igaz a kémény kw értéke, hiszen az intenzív égéshez jóval több oxigénre van szükség, emiatt a kályha telj-nél jóval nagyobb kapacitású kéményt igényel. De hogyan hasonlíthatsz össze dpek két különböző magasságú és keresztmetszettel rendelkező kéményt: A TELJESÍTMÉNYÜK alapján! Üdv Sancibácsi
Szerintem a huzat igény attól is függ hogy mivel tüzelsz. Pl a fenyőhöz a 23x23-as nálam éppen elég, a kemény fához meg sok. Tehát ha keményfával(főleg nagyobb darabok, nem gyújtósra hasogatott méret) tüzelsz, akkor kevesebb levegővel is elmegy, mivel az égés nem olyan intenzív, és ugyan annyi levegő 1 kg fa elégetéséhez nem 5 perc kell, hanem mondjuk 8, és így a kisebb kémény mellett is megkapja a szükségeset mennyiséget.
Nem értem ezt a kW-ot, hogy mi köze a kéményhez. Ilyen alapon akkor a 2kW-os tk-nak elég lenne 10x10cm? A fűtőberendzésnek huzatigénye van, ami Pa, semmi köze a teljesítményhez.
"és építettem 1 drága 2t sparheltet" Ez jó:-) Azért a 12m nem kevés! Nem csak a keresztmetszet, hanem a magasság is (levegő fajsúlykülönbsége) adja a huzatot!
még nem adtam föl , de már nem is tudom. Mert ha csak a begyújtás lenne gond szerintem ott is csak a szezon első, utána a mag meleg mindig és megindítja a huzatot, hanem működés közben kellő huzat hiányában a szükségesnél kevesebb frisslevegőt tökéletlen égés , és építettem 1 drága 2t sparheltet üdv
Elméletileg a 14*14-es 12m-en 7.4 KW-ot, a 14*20-as (csak ilyet találtam a táblázatban) 9m-en 8,7 KW-ot tud. Van különbség, bár nem olyan nagy. Szerintem ne add fel a tk építés gondolatát, bár a kéménycsatlakozást én semmi estre sem csinálnám 14*14-re! Üdv Sancibácsi!
A fagyálló 'valójában kötésgyorsító adalék' a cementes anyagokhoz készült, és a cement 3-6 töm%-ként adagoljuk. A tk-t agyaghabarccsal készítjük, ebben nincs cement, így a 'fagyállónak' sincs semmi (jótékony) hatása rá.
Egy huzat mérés után már el lehetne dönteni. Mindenesetre padkát nem raknék, csak max olyat ami nem járatos, és egyből a kályha mellett a kéménybe megy közvetlen a füst, ha a kémény a kályha mellett van. És padlószinten segédkémény nélkül.
Ahol épül a kályha fagy van? Mert ha nem, akkor minek a fagyálló? Én februárban építettem, amikor bőven fagy volt, a vizes ázott aztán megfagyott téglákat raktam. Amúgy nem tudom, én fagyálló nélkül raknám. Annyira hideg még nincs.
Pont azér kérdeztem én is mint vberko Mert kb. 9 m-esre van az ajánlás az enyém 12 m-es Talán a 12m-es 15x15 megfelel a 9 m 18x18 -asnak , de siokemeny remélem megmondja. Te belemernél fogni?? Üdv trasgo
Tisztelt mindenki. Azt szeretném kérdezni,hogy ilyen téli hidegben,fagyálló adalék hozzáadásával lehet-e kályhát építeni.A segítséget előre is megköszönve:csog2
Sziasztok Úgy néz ki, hogy jövőre a kéményt sikerül helyrehozni (kéménytisztító por) 2x kezelés után már jelentős eredmények vannak. 12m x 15x15cm +esetleg a padlástérben szigetelhetem is ez szerintetek elég az itt megépített méretű kályhákhoz?? Köszi üdv trasgo
Ha nekem ilyen szűk kémény aggályom lenne, megpróbálkoznék egy olyan megoldással, hogy pl. ahol a tk alul össze van kötve a kéménnyel, ugyanígy párhuzamosan felül is összekötném, mintegy rövidre zárnám a füstjáratot a kémény felé (bypass), de valami csappantyúval, amit csak begyújtáskor nyitnék ki.
Mert arra gondolok, hogy így tudnám növelni a huzatot a hideg kéménynél is, gyakorlatilag úgy indulna a fűtés, mint egy hagyományos kályhában, ha viszont a tűz beindult, a kémény meleg, elegendő a huzat, ekkor elzárom a csappantyút és a füst már mehet az eredeti útvolnalon.
Sajnos nekem is éppen szűk kémény a gondom, de a környéken (Békés megye) nem tudok egy szakit, aki megnézné a helyszínt és elmondaná, hogy szerinte mit lehetne kihozni belőle. Egyenlőre csak tapogatózom, de fölöslegesen nem szeretnék hívni senkit az ország másik végéből, miután még az sem biztos, hogy jövőre lesz belőle valami
A kis kémény talán gond lehet a normál tk-hoz, de a kis fűtendő légtér nem. A teljesítményt jól lehet szabályozni a fa mennyiséggel, és a begyújtás gyakoriságával.
Tanácsot szeretnék érni a hozzáértőktől. Mégpedig abban, hogy 2x 20 m2 átlagos szigetelésű helyiségek esetén (a válaszfalban lenne elhelyezve a TK), 9m magas 1/2 téglás kéménynél érdemes-e TK-ban gondolkodni ? Ami számomra kérdéses az a keskeny kémény és a viszonylag kicsi fűtendő légtér.
Ha szeretnéd valahol a hőleadást növelni, szerintem inkább növeld ott a keresztmetszetet, minthogy lefojtsd az egész kályhát. Ennyi erővel a kéményt is leszűkíthetnéd... A várható eredmény akár lehet egy alacsonyabb hőfokú, tökéletlenebb égés, azonos méretű tűzterű, nagyobb huzatú kályhához képest. De ez csak egy vélemény.
A leszálló ág alján ahol kifordul a füst a kéménybe, azért gondoltam, hogy ne legyen olyan széles, hogy a füst a melegét nagyrészt a kályha oldalán adja le. Ha kicsi a kiforduló keresztmetszet akkor szerintem a füst hőjének a nagyobb része melegíti az oldalfalat, és kisebb lesz a kilépő hőmérséklet a fojtás miatt. Persze csak egy határig amíg a kémény huzata ki tudja szívni az égésterméket. Ha téves az elméletem akkor javítsatok ki!
A "furulya" csak a finn kályhában van. Ott kicsit más a kamra is. Etén dán kályhát építettek, ott máshogy van megoldva a másodlagos levegő. Ezért nincs bent a 2 lyuk. Azt nem tudom, hogy a kettőt érdemes -e kombinálni. A furulyás megoldás talán kicsit bonyolultabb is, viszont nagyon érdekes és látványos működés közben.
még egy dolgot kifelejtettem.... 2009- ben vagy 2008.-ban? nem tudom Etén volt egy tanfolyam, ahol a helyi iskolának építettek egy dán kályhát . Végignéztem az egy órás videót no meg az irdatlan sok képet, amit egy japán résztvevő készített , és ott nem tettek bele légbevezetőt.. mhhh ez nem örökérvényű? vagy " mindenki másként csinálja", mint az a bizonyos LGT szám????
Tudtam én , hogy érdemes ide "járni " közétek.. nap-mint nap tanul az ember valamit.
Ha egy kicsit nem figyelek oda a végén olyan okos leszek majd mint Ti. No azért ez egy kicsit tulzás.
Köszi a kimerítő választ. Így már teljes a kép!!!
Én akkor ugy fogom megoldani azt a problémát, A tűzálló beton elem várható élettartama nem éri el a samottét,hogy belefaragom a csöveket a samottéglába. Az 5. sor tetejébe félig és a 6. sor aljába félig.
Van egy kivétel, amikor már csak a felső ajtón beengedett levegő a megoldás. Mikor csont száraz fenyő deszkákkal lécekkel tüzeltem, akkor annyira veszettül égett, hogy egyszerűen a torkon keresztül nem tudott annyi levegőhöz jutni a kamra, és halványan feketén füstölt a kémény, résnyire kinyitva a felső ajtót megszűnt a füstölés. Érdekes módon a kamra, és a sütő ajtó ennek ellenére nem kormolódott, mert a kellő hőmérséklet megvolt, csak kevés levegő híján nem tudott az összes fagáz elégni, így látszott kéményen. De a legjobb, ha alulról kap elegendő mennyiségűt.
Agur a Heikki által épített, kitalált másodlagos levegő bevezetést idézte. Az az alapgondolat, hogy a gázok akkor keverednek az utóégetőben a legjobban, ha már az égéstér felső harmadánál, az áramlásra merőleges irányba vezetjük be a másodlagos levegőt. A torok, amit egyébként Heikki talált ki, az utána következő kamrával épp a turbulenciát volt hivatott szolgálni, de állítólag nem volt önmagában elég jó. Ezt Heikki sok kísérlet, megfigyelés alapján tapasztalta meg, a fúvókás dolgot ezért fejlesztette ki, és kiválóan működik. A topik indulása óta volt szerencsénk olyan megoldásokat megismerni, amik ezt a problémát más irányból közelítik meg. A tűzálló beton elem várható élettartama nem éri el a samottét, azonkívül bonyolult az elkészítése, az élettartam szempontjából érdemes az egész magot megfelelő minőségű samottból készíteni. Lars Helbro az általa cenrifugal carburatornak nevezett ötletével ezekre adott alternatív választ: http://www.stenovne.dk/englishcentrifugalcarburator.html. Tehát a másodlagos levegő/ többlet levegő keveredéséről mindenképp úgy érdemes gondoskodni, hogy az közben ne hűtse le a folyamatot és a keveredés megfelelő legyen. Ebből a szempontból a közvetlenül az utóégetőbe juttatott levegő kicsit késeinek tűnik. Szbalint: hirtelen két dolog jutott a rajzodról eszembe. A tűztér méretét javasolnám az itthon elterjedt samott méretek miatt pl 38x50 cm-esre tervezni, persze ez a kéménytől függően változhat. A leszálló járatok alját szűknek látom, ott meg kell a gázoknak fordulni, lehet hogy kicsit öblösebbre kellene tervezni. Nem vagyok túl jó rajzolvasó, az utóégetőt nem egészen látom át.
Sziasztok Régóta nem írtam csak olvastam ((( v. talán ))) A kérdésem a következő lenne a fölső szintre szeretném a meleg levegőt fölhozni, a zajok nélkül, tehát a kályha fölött fölmenő, ellenkező sarokban lemenő kört (a kályha nem ér a plafonig) kb. 200-as csőkre gondoltam és valami 4 -6 esetleg 8 levegő terelő a csőbe ami jó hang elnyelő lamella , de az áramlást kevésbé gátolja (mire gondoltok??) ha van fémre javaslat kérlek írjatok én fára gondoltam ez jó lehet??(max 45Cfok még motorral is ). Talán alu lamella, ólomtörzsbe fúrva az (ólom purhabal kifújva talán akrilgyanta (egészség)) Remélem 1értelmű volt a kérdés?? V. talán mégsem? Más: Ma láttam 1 kályhát ahol az után égetőbe (nyitott sütő-kemence) kapja a secunder levegőt , tehát a szűkítő fölött 2 sorral ez működhet ???? Más: Az ismerősöm látott 3170 Isz. prof mesterek által készített tk-t talán 1-ik tan olyam résztvevőitől?? Semmiféle secunder levegő csak a hamuzó (kicsi ,160 eft pénz, házaspár) Mo.-n ez is elgagyosodik mind minden más , jó lenne negatív észrevétel is címmel telefonszámmal stb. Nem vagyok érdekelt , nincs szándékomban másnak építeni , még a magamét sem sikerül ,(kémény gondjaim vannak).
Üdv! Azon kívül hogy téglából van és 2t, nem sok köze van a topikbeli skandináv(dán,finn) kályhákhoz. A samott habarcs duplán el van túlozva. Amúgy szép a rajz. Le a kalappal. Miben tervezted?
Én a cserépkályha utánzatú téglából készült kályhákat csak téglakályhának tartom. Az igazi tömegkályha a finn, dán téglakályha. A működésük és hatásfokbeli különbségük miatt.
Az olcsósításnak én se vagyok híve, csak bizonyos határok között, ami még nem megy a hatásfok, és a működés rovására. Inkább gyűjtsenek még pár hónapot, vagy készüljön lassabban, de legyen szakszerűen kivitelezett, és nem kispórolt anyagokból kontárul összedobva.
Igen lényegében a nálunk ismert cserépkályha járatokhoz hasonlóan függőleges/vízszintes járatokkal, de vannak egészen nagy méretűek is (0,8*3 m!); természetesen nagyobb teljesítményűek.
Milyenek az orosz változatok???????????? Oszd meg velünk, kérlek.
Ha itt tartunk, én egy ismerősömnél láttam német leírást téglakályháról (Steinofen), ott lényegileg olyan építésmód és járatképezés volt, mint egy cserépkályhánál, csakcsupán téglából építve. Részemre ez logikus: nagyobb tömeg ---> nagyobb hőtároló képesség, a germán szerző is erre hivatkozott....
Igazad van, és üdv! Az olcsósítást igazából nem nagyon tudom hová tenni, mivel nem nagyon tudom azt sem, mennyi a drága! Ismerős a mondás:"ha unatkozol bontsd el a házad!" no én elbontottam a kandallómat, ami samott tűzteres volt, vettem egy kevés cuccot hozzá, és építem végre a saját tkályhámat :-) Az árban csökkenteni lehet: vagy munkadíjban, vagy anyagban; bár az anyagból egyszerűsítve nem ugyanazt az eredményt kapjuk, díjban kérdéses, hogy találunk-e egy munkanélküli madarat, aki olcsóbban de ugyanolyan jó minőségben precízen megépíti! Elvileg egyébként sokféle tömkályha létezik, itt a dán-finn változat ismert, de minden 850 kg-nál nehezebb téglakályhát annak neveznek külföldön! Ez a magyaro-n elterjedt a legegyszerűbb tkályha a legkisebb teljesítményű, ennél az orosz változatok anyagigényben (ennélfogva persze emiatt munkadíjban/anyagban is ) drágábbak. Ha tehát a samotton, egyéb járulékos dolgon (külső lev. bevezetés, kémény lezárás, stb) változtatva, SPÓROLNAK, nem azt a minőséget kapják (kissebb hőtárollás, stb).
Azért minden tömegkályha építő nevében köszönet neked Vackor, hiszen te; vagy (teáltalad) lett ismert itt magyarországon. Üdvözletet küldök és jó melegedést kívánokminden tömegkályha építőnek, és felhasználónak: Sancibácsi!
Kedves BSzTom, csog2 és mindenki, aki építésre sztánta el magát,
az utóbbi majd' két év alatt mind többen kezdik megismerni és megszeretni ezt a műfajt, és szerencsés, talán az átlagosnál kitartóbb elszántabb kevesek tanfolyamokon, nyílt építéseken lehetőséget kaptak arra, hogy autentikus forrásból gyarapíthassák ezirányú ismereteiket. Amikor indult ez a topik, nem gondoltam végig, milyen folyamatot indithat ez el, és milyen felelősséggel járhat, milyen érdekeket sérthet. Sokan sérelmezik, hogy miért nem kerülnek itt elő részletes rajzok, építési leírások. A leggyakrabban említett indok, hogy ezt kizárólag rajz alapján nem lehet-nem ajánlatos kezdőként megépíteni. Van ebben igazság, de -számomra legalábbis - több más akadály is létezik: - Létező kiadványokból, könyvekből nem volna etikus, jogszerű a szerző engedélye nélkül publikálni. - Tanfolyamot több okból sem hirdetek itt, ebból a legfontosabb, hogy nem azért nyitottam, és egyébként sem tartom magamat erre elég felkészültnek. Azok, akik tapasztalatuk, tudásuk alapján ilyen tanfolyamokat tartanak, nyilván azt a sokéves tapasztalatot kamatoztatják, amit a résztvevők instant megkapnak. - sancibácsinak részben igazat adok, bár egy akármilyen drága tanfolyam elvégzését egyébként sem tartom elegendőnek saját tanfolyam szervezéséhez, hirdetéséhez. Örömmel látom, hogy egyre nagyobb az igény mesterekre, képzésre, de análkül, hogy bárkit meg akarnék bántani, azt is szomorúan látom, ahogyan a mennyiségi gyarapodás hígulással is jár, legalábbis ahhoz képest, amit erről kitartással (ismét csak sancibácsi...) és igen, olykor részvételi díj ellenében meg lehet(ne) tanulni. Persze sokféle technika, építési megoldás létezik, eccerűűűsíííítttik óóóócccsssóóóósíííccccsáááák is páran, vagy csak éppen nem autentikus forrás alapján építik, az ő dolguk. Nekem pedig egy kályha, egy mester lehet szimpatikus és akkor a honlapomon jól megemlítem majd, vagy nem tetszik és akkor meg nem. Ennyire tudok egyenlőre vállalkozni, nomeg arra, hogy a dpek és édesapja kitartó munkája és segítsége nyomán idén télen futó kísérletekről részletesen beszámoljak, az első nagyobb hidegek után. És igyekszem a magam módján mindenkinek segíteni, pont úgy, ahogy eddig is tettem. Egyébként mindenkinek azt javaslom, keressen egy olyan mestert, akit hitelesnek tart, és dolgozzon mellette legalább egy kályha erejéig. Aztán építse meg a sajátját, ne aggódjon ha megfelelően rákattan, pár év múlva úgyis lebontja, és épít egy jobbat :o) csicso75: - én homok és agyag keverékét használom a külső falhoz, az arányok a homok és az agyag minőségétől függően: kb 1 rész agyag és 3-5 rész homok. - Az ajtó rögzítés ízlés és hit kérdése, nekem inkább a maghoz rögzített tetszik. - Az, hogy honnan kap levegőt, attól is függ, milyen az utóégető kamra, de az a legfontosabb, hogy elegendő levegővel, megfelelő hőmérsékleten megfelelően keveredjenek a gázok.
elnézést, ritkán vagyok itt, ezután se tud másként lenni :o)
Köszönöm, a tanácsokat, és rengeteget nézelődtem már itt a neten, és úgy érzem, 60% az elméleti tudásom, de ezt még kevésnek tartom! Vannak olyan fontos részek, amivel, kis hibával is, nagyon el lehet szúrni a kályhát! Teljesen megértem, azokat, akik kurzuson vettek részt, és nem árulnak el semmi konkrét építési fortélyt! Úgy néz ki, hogy lesz egy mentorom, kályhaépítés ügyben, remélem tisztázni, tudom majd a részleteket, és ha letisztult bennem is a dolog, akkor viszont, teljes gőzzel nekilátok! Van a mennyezet fölött elvezetve egy cső, ami a kályhától, a nappaliig húzódik, és egy régi villanykályha ventillátor löki a meleget! Ezt is hasznosítani szeretném! A régi kályhámnál is volt, be is vált, de remélhetőleg, ezzel az új kályhával még tökéletesebb lesz! Összegezve, addig nem akarok nekiugrani, míg az utolsó részlet nincs meg a fejembe! Ahhoz egy kicsit drága az anyag, hogy kétszer építsem meg!
Hello csicso! Én technikus lennék de én is sok kőműves munkával összekentem magam! Ha csak a tömegkályhás oldalt minden hivatkozással végigjárod megtanulhatnád! Nekem is 4-4,5 napomba telt, de én is innen kaptam az ihletet. Amúgy teljesen korrekt, ha valaki 200000 körüli összegért megtanulta, és ingyen nem teszi közkinccsé! Ha van időd szánd rá, és a netről megtanulhatod, rajzolvasási, és térlátási gyakorlatodnak kell lenni ha kőműves vagy. Ebben a szakmában tudom hogy jobban szeretik a cementes cuccokat, de kályhának nem jó. Vagy agyagot veszel, és azt soványítod homokkal, vagy veszel valami nagyobb tüzépről Rath tűzálló habarcsot . Ez ugyanis nem a vízzel keverve; hanem begyújtás után kerámikus kötést hoz létre, mely tűzálló! Üdv Sancibácsi!
Kisméretű bontott téglával szeretném a külső falat! Milyen habarcs kell hozzá? A belső magnak, gondolom, ez a C 30! Viszont nem tudom, ez a universal super falazóhabarcs jó erre a célra?
Hol lehet megtanulni a tömegkályha építés csínját-bínját? Az etei workshopról lemaradtam, most olvastam, hogy nyáron volt. Sok infót le lehet szedni a Hálóról is, de azért én össze is szeretném sározni magam. :) BSzTom
Máris lenne kérdésem! Miért van az, hogy az egyik kályhánál, a samott magon van elhelyezve az ajtó, a másikon meg kívül a külső burkolaton? A másodlagos levegő nagyon fontos tényező, vagy ha a hamutérből, és az ajtón lévő nyíláson adunk neki levegőt az is elég? Három éve van egy kályhám, én kreáltam, ott, ha adom neki a levegőt teljes kályha magasságban ég a tűz, de iszonyatos módon! Olyan 960 kg de csak ajtó, és samott téglából van! 2 begyújtással, Puha fával max 21 fok, 72m2-en! Ezért gondoltam, hogy egy kicsit nagyobbat, és kifinomultabbat kell építenem! Kőműves a foglalkozásom, így ha a technikai része világos lenne, akkor, nagy gond nem lehetne!
Én is csatlakozni szeretnék, az építők soraihoz! Még nézelődöm itt is, ott is, de ha megvan a kellő infó, akkor nekilátok! Sajnos tény, hogy nincs itt semmi konkrét rajz, és egy kicsit mindenki titkolózik, de ha kell egy ilyen kályha, akkor neki kell veselkedni, és meg kell építeni! Remélem, ha elakadok, vagy kérdésem lenne, akkor azért egy-két segítséget adnak itt, az ebben jártasabb kályhások, nem írok neveket, mert aki a fórumot végigolvasta, az úgy is tudja, kikről is van szó! Azért szívesen találkoznék egy olyan emberrel, aki azért képben van, és személyesen akár, egy rövid idő alatt átbeszélnénk, azt az építés dolgot! Biztos vagyok benne, hogy el tudna látni, egy pár jó tanáccsal! Ha lenne rá egy vállalkozó, aki ebben segítene nekem, akkor megköszönném! A tanácsokat szívesen veszem, de én szeretném megépíteni a saját kályhámat!
Hát azt itt nem találsz. sajna... , hogy miért azt én sem értem
Ha az enyém kész lesz, márpedig jövő nyárra muszály neki, akkor az fönn lesz minden lépése, hogy az ügyeskezű kontárok ( mint én ) tanuljanak belőle és netán belefogjanak.
Én már két házikót felépítettem és saját tapasztalataimból tanultam. ( Ja és azt megosztottam a többiekkel, hogy ők ne essenek olyan hibába, amit nekem ki kellett javítani és aztán továbblépni . látsd. isoteq. v. proconcept topikat.) Kész voltam egy munkafolyamattal, -ami elég lassan ment, -mert olyat még nem csináltam , akkor jött a következő , holott ha ezeket a részeket csináltam volna egymás után akkor már nagyon profi lett volna ( gyors és preciz ). És ez igy ment egészen a beköltözésig, de ennek ellenére élveztem az egészet.
Tisztelt Vackor11. Én egy új látogató vagyok,szeretnék segítséget kérni(rajzok,leírások)vízteres tömegkályha építéséhez.Az épület 92m2 hasznos területtel bír,magassága 2,75.A ház szigetelt,a nyílászáró is új szigetelt kivitelűek.A segítséget előre is megköszönve. Tisztelettel:csog2
Igen ezek az USÁ-ban, Kanadában elterjedt, félig előregyártott tömegkályhákról készült kép. Itt egyes elemeket (indító, stb), készen lehet vásárolni. A tűzteret itt is km samottból építik, de a helyszini adottságokhoz adoptálható.
Mennyire fontos a kémény lezárása? Van-e valakinek tapasztalata lezárt kéményes és nem zárt kéményes üzemeltetésnél? Dpek! Az utánégető füstnyílásai mért ekkorák? Milyen megfontolásból ilyen a méretük? Végeztél-e kísérleteket esetleges szűkítésükkel?
Ilyen fatüzelésű téglakályhánk van, tavaly nyár végén építették, és azóta használjuk. Naponta egyszer kell begyújtani, és az egész házat egyenletesen melegen tartja. Nagyon kényelmes, gazdaságos, nagyon jó.
Eladó a házzal együtt, Börzsönyligetben, gyönyörű erdős környezetben. Kismaros, Gálhegyi út 57.
Ár: 20m Ft
A ház 2 szintes, 3+2fél szobás, téglaépítésű, nagy 2 autós kocsibeállóval az udvaron, ami garázzsá vagy lakóépületté is alakítható.
Sok hozzászólásodat olvastam és irigykedve tapasztaltam, hogy sokat tudsz a témából. Honnan??? Én már két házikót felépítettem, de ahogy olvasgatok a tömegkályháról egyre inkább félek egyedül belevágni. Tanfolyamra sajna nemigen van időm elmenni, máshonnan meg nem találok adatokat, méreteketTe honnan szedted össze a sok okosságokat?
Az olcsóságot a gázhoz képest úgy értettem, hogy a gázos fűtés kihagyásával nyert mondjuk 2 millió Ft-ot a hőszigetelés javítására és egy elektromos fűtés kiépítésére költöm. És a jobb hőszigetelés miatti kevesebb fűtést hasonlítom az eredeti hőszigetelés + gázos fűtés árához. Így már lehet hogy értelmes a dolog. Az én helyzetem azért ennél bonyolultabb. Egyrészt mert kétszintes az épület. A másik, hogy szeretnék szellőztetőt, szóval kéne a kályhához a külső levegő bevezetés meg a többi extra hogy a lakás felé a lehetőségekhez képest zárt legyen. Az ideális a légmentes lenne, ami nem tudom mennyire kivitelezhető. Ha nem nagyon, akkor elgondolkodom hogy mennyire fontos az a szellőztető, és mennyire fontos a maximális hatékonyságra törekedni. Elvileg ha nem annyira légtömör a ház akkor is szellőztet (ez lenne a fontos), csak az energiát nem tudja olyan hatékonyan visszanyerni. Sziasztok!
Üzemeltetni csak akkor olcsóbb (fával+villannyal fűteni) ha olcsón tudsz fát szerezni. A gáz teljesítményre vetítve 2-2,5-szer olcsóbb a villanynál. Az igazi az lenne ha csak tk-val is tudnál fűteni, áram nélkül. Ennek kiépítése, üzemeltetése is olcsóbb, a gázosnál. "Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha?" Egy átlag tk 1,2-1,5 kw, amit a magyarországi képeken látsz. "El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? " Ehhez alaprajz kellene, ugyanis a lakás közepén lenne jó a kályhát elhelyezni. Ha tetőtér beépítés van, az még bonyolíthatja a képletet. A rekuperátoros szellőztető nem zavar be, ha nem passzívházat építesz, ott ugyanis alapvető követelmény az épület légtömörsége. Ott a magyarországi oldalakon látható kályhák nem megépíthetők, különleges külső levegő bevezetést, kéményt, stb igényelne. Üdv sanci bácsi.
Árakról és hatékonyságról szeretnék érdeklődni. Építkezés előtt állunk, a tervek nagyjából megvannak. Adott egy bruttó 150 négyzetméteres kétszintes ház. Ezt kellene fűteni. A jelenlegi terv 30 cm tégla plusz 12 cm hőszigetelés. Két lehetőségben gondolkodom. Egyrészt van ugye a hagyományos gázos fűtés. Emellé a feleségem mindenképpen szeretne valamiféle kályhát, nosztalgia, dizájn, ilyesmi okokból. Másrészt ötlet szinten felmerült bennem a gázos rendszer költségén a hőszigetelés jelentős megemelése, és akkor fűtést a kályha (ha már úgyis lesz, és az egyenletesség miatt szerintem egy tömegkályha) adná kiegészítve valami olcsón beszerelhető elektromos fűtéssel. Az elektromos fűtést könnyen lehet helyiségenként vezérelni, ami számomra azt jelenti, hogy a gázos fűtéshez képest egyszerűbben és megbízhatóbban lehet egyenletes hőmérsékletet csinálni mindenütt. Talán ez a rendszer egyszerűbben tudna alkalmazkodni a kályha által leadott nem annyira egyenletes hőmennyiséghez. Ezért valószínűleg akkor is megérné egy ilyen kályha+elektromos megoldás ha nem olcsóbb üzemeltetni mint a kályha+gáz párost. Kiépíteni meg mindenképpen olcsóbb. A kérdéseim: - Szerintetek lehet ilyen rendszernek létjogosultsága? Mennyire megvalósítható? Versenyképes tud lenni egy gázos fűtéssel? - Egy durva szigeteléssel levinném a ház hőigényét maximum 2 kW-ra, de ugye ez a nem annyira hideg időszakban még kevesebb. Tud ennyire kicsi teljesítményt leadni egy tömegkályha? - El lehet osztani a hőt értelmesen a lakásban? A kályha a földszinten lenne, mondjuk közvetlenül a lépcső mellett. Gondolom ilyenkor felszáll a meleg, de marad lent is? Egyáltalán jó ha a kályha a lépcső mellett van? Meg lehet ezt jól tervezni? - Szeretnék hővisszanyerő szellőztető rendszert (passzívházas mintára). Nem kavar ez be a kályhának? Vagy inkább segít elosztani a meleget? - Mennyibe kerül egy tömegkályha? Bontott tégla van, pontosabban most még be van építve de nemsokára bontott lesz belőle :-) Előre is köszönöm a segítséget. Sziasztok
Nagyobb tűztérhez nagyobb kémény is kell. A ház hőigényét kell megnézni, és kiszámolni hogy mennyi fa menne el 1 nap. Nem muszály egyből az egészet nagyítani, elég csak 1 sorral megemelni a tűzteret, meg esetleg 1 sorral az ajtót, és/vagy nagyobb ajtót tenni (pl 50x50cm), így már több fát tudsz egyszerre berakni. Én a tűzteret nem módosítgatnám csak úgy találomra. Ezt egyszer már kikisérletezték, ezen már csak rontani lehet mindenféle saját variációval tesztelés nélkül. A nagyobb verziónál is csak a mélysége és a magassága van növelve, a szélessége nem. Jó a felsőpetényi agyag, de nagyon finom, ezért 50%-ban durva homokkal kell keverni.
A nagyításnál arra gondoltam, hogy a mag 2.5x2.5 téglányi. Mi lenne ha 3x3-as lenne (egy csomó tégladarabolást megspórolhatok). Természetesen minden arányosan nagyobb lenne. Erről jut eszembe a mag magassága is elég változatos -már legalábbis a képekről úgy tűnik - gondolkodott rajta valaki az alsó és felső tűztér arányain: magasabb alsó- alacsonyabb felső, egyforma alsó-felső és magasbb felső-alacsonyabb alsó -húúúúú és még alacsony alsó-felső na meg magas alsó-felső . Ennyi.
A habarcsra visszatérve felsőpetényi kályhás habarcs lesz és veszek kerámiaszálas paplant - bár úgy látom, hogy csak tízméteres tekercsben van -ha van valakinek 2 méter maradék szívesen megvásárolnám tőle!
Először vegyes kazán, majd gáz, végül egy másik (kisérleti) tömegkályha. Miért ne lehetne elvenni a tömegkályhából hőt? Az nem a házat fűti? Mind bent hasznosul az a lényeg. A légfűtés vagy a tömegkályha helyiségéből kapja a levegőt, vagy a fűtött helyiségből, és szintén oda nyomja.
Ti mivel fűtitek a fürdőszobát, vagy a többi olyan teret, ahova a tömegkályha nem sugároz? (nincs gázunk) Egy elktromos hősugárzó úgy érzem nem elég, a falak sugározzák a hideget.
Akkor leírom még egyszer a véleményem tapasztalatom. A ház jól szigetelt 90m2-es. Fűtött légtér 240lm3. Nagyon meg vagyok elégedve a kályha nyújtotta komforttal, meleggel, hatásfokkal. Jól működik az első kályhában alkalmazott légfűtéses variáció is. Igénytelen, napi 1-1.5 óra üzemidő, kb. 5-10 perc foglalkozást igényel. Gyorsan fűt, és mindegy mikor gyújtok be. Nincs túlfűtés, de nem is hül ki. Pont úgy fűt ahogy kell. Nagyon élvezetes a fűtött ülőpadka. És külön lenyűgöző a kamrában pörgő láng látványa. Füstje gyakorlatilag szagtalan, és láthatatlan. Mindenkinek ajánlani tudom csak új fűtésként, vagy cserépkályha és kandalló helyett. Hogy írjak konkrét adatokat is, tavaly a leghidegebb időben lett tesztelve, novembertől márciusig, napi 2x10kg- al fűtöttem. Most pár hete kezdtem fűteni napi 1x10-12kg-al. Az első 3 begyújtásnál 3-4-5 napig is meleg volt 1 begyújtással. Mikor kint leesett az átlaghőmérséklet 3-6 fokra, akkor gyújtottam be minden nap 1x10-12kg-al. A benti hőfok 21-23 fok átlagosan. Ez már sokkal jobb hőérzetet ad, mint 24 fokos radiátoros fűtésnél. 1 szezont 20-30mázsával ki lehet fűteni ha megfelelően hőszigetelt a ház. Nekem ez a véleményem. Örülök hogy rátaláltam, megtetszett, és azóta mindenkinek ezt ajánlom lehetőség szerint. Akinek ajánlottam és építettem idáig, egytől egyig nagyon meg vannak elégedve. De még várom a bővebb visszajelzést, mivel csak most kezdünk belemenni a télbe. engem meggyőzött és lenyűgözött. Ezzel szemben közeli ismerősök kandallóval való fűtésre csak panaszkodnak. Fő ok, hogy ha befűt akkor olvad minden körülötte, ha nem rakja kialszik és hideg van. Igényes és szabályozhatatlan. Ha valakinek megtetszik a tömegkályha bátran ajánlom, aki nem hiszi járjon utána. Észrevételem, hogy a dán kályha gyorsabb és nagyobb teljesítményű, így jól szigetelt házba inkább a finn, vagy a dupla falú dán verziót ajánlom. Kiegyenlítettebb, egyenletesebb a hőleadása.
A másik, hogy látszólag egyszerű téglakályha, de szaktudás nélkül házilag belefogni nem ajánlott. Abból születnek a félresikerült kályhák, és a hibás működésből adódó rossz vélemények. A komplett építés szakembert igényel. Szigetelésre dilatációra semmiképp nem ajánlom a papírt. Kizárólag csak az előbb említett kerámiaszálas paplant használom. Illetve hőszigetelésre kőzet vagy üveggyapotot.
külső téglaburkolathoz igen, jó a kályhás agyaghabarcs. A mag és a borítás közé kőzetgyapotot tüzépen tudsz vásárolni. Az a kartonpapíros kép szerintem valamelyik amerikai kályhaépítő dzsemborin készült. Az tulajdonképpen nem igazi kályha, csak próba: építés után feldöntik, elbontják. Itt a kerámiaszálas paplant helyettesítették vele, mert olcsóbb. Ha te tüzelni is akarsz benne akkor a finn kályhához ne papírt használj :-) Lehet arányosan nagyítani, miért ne. De merre ?
Na elkezdtem építeni egy kályhát. Hirtelen a következők nem tiszták:
1: Az ajtók köré kell-e tenni valamilyen tömítőanyagot (üveg-kerámiaszál sodratot vagy jó a hőálló kinyomópaszta)? 2: Ugye a magot c 30 RATH-tal rakom össze, de a külső téglaburkolathoz mit használjak? Jó-e a kályhás agyaghabarcs vagy a sima malter? 3: A mag és a borítás között a kályha első oldalán vékony kőzetgyapotlap van. Hol lehet ilyet szerezni? Láttam képet olyanról is, hogy egyszerű papír vastag kartont raknak ide. Jó ez is? 4: Mekkora az utánégető torok mérete? 5: Az lejött, hogy kicsinyíteni nem érdemes a kályhát - de mi a helyzet az arányos nagyítással?
Ritkán járok erre, ezért előre megköszöm a segítő hozzászólásokat.
Az a baj a rézcsővel, hogy kicsi a hőfelvevő felüllete ami közvetlen érintkezik a kályhával. Hatékonyabb lenne, ha rézlemezre rá lenne keményforrasztva, így sokkal nagyobb lenne a hőátadás a rézcső felé, mint a napkollektoroknál.
Van tekercsben kapható rézcső. Azt lehet hajtogatni is, igaz külön hajlító kell hozzá, de valamirevaló fűtésszerelőnek van. Ezt ki lehet alakítani 90 fokos hajlításokkal emelkedően egy sík (pl beton ) felületen. csak a két kiállás lent és fent áll ki a kályhából, melynek kötése (forrasztása ), már kályhán kívül lesz.
Szerintem se lenne elég hatékony, max. HMV-re lenne elég. A lágyforrasztás meg nem elég hőálló a kályhába. Ott a mag akár 200 fokra is felmelegedhet. A puffer maga a kályha, így nem sok értelme van még egy pár 100 literes vizes puffernak.
Sajnos hanyagolom a blogoma, a télen ígérem bepótolom. Elég hideg kezdett lenni, ezért sietnem kell a vizes munkákkal. A tk hőcserélőjét újra gondoltam, a falhűtés mintájára, csak rézcsőből, vastag osztó alól és gyűjtő felül s közöttük függőlegesen, sűrűn vékony rézcsövek. Így forrasztás is lenne. Vackor szerint ez nem adna eleget, ő ennél sokkal jobbat tud, csak 3-4 szer drágábban. Nekem még odébb van a kályhaépítés, de csövezés, helykialakítás szempontjából jó, hogy kiderült nem kell puffer tartály. Viszont ennek árát rá kell költeni a hőcserélőre.
Nekem sima légfűtéses. A mögötte lévő szobát fűtöm a tűztér és a fő fal közti légréssel 100-as alu csövön keresztül gravitációsan. Ma reggel még langyos volt a kályha a vasárnap esti 10kg-os begyújtástól. A benti hőfok most esett fél fokot 24.5-ről. Kb. 200lm3-t fűt a kályha. Hozzá kell tenni, hogy 10cm szigetelés van a 40-es PT falon.
Akkor te nem melegvizes kombinációban gondolkodol? Milyen csővel oldottad meg a légfűtést, vagy te vagy aki a hátsó szobát fűtöd be-ki vezető lég...csatlakozással? Bocs, de elég régen ül ( inkább FEKSZIK) a topik és nem emlékszem pontosan!
Ajózsi: töltöttél fel a házépítésről valami újat a blogodra? Érdekelne a tkályha, és az egyebek is: elég szokatlan építési módot választottál; én is ilyet szeretnék jövőre csak vályogból, ha kormány, a házvásárlók, szóval Isten is úgy akarja! Megoldottad ezt a hőcserélős témát?
Üdv mindenkinek: egy nem tömegkályha építő vállalkozó / :-) !/, hi-hi! :sancibácsi.
Tegnap este megvolt az első komolyabb idei begyújtás. 10 kg hulladék fával rőzsével gyújtottam be. Egyből fűtött az ajtókon keresztül, aztán meg 1-2 órára rá átmelegedett a külső fal is, 3-óra múlva már a mögötte lévő szobába is jött a meleg a légcsövön keresztül, amit a mag hátulja melegített. Reggel még forró volt a kályha minden része. 22-ről 24-re emelkedett a benti hőfok. Ebből nekem az derül ki, hogy a nagy tömeg ellenére gyorsan fűt, és átmeneti időben sem fűti túl a házat, mint ahogy azt régebben mondták páran.
Topik témánál maradva én a hőcserélő beépítését, csak a kályha építéssel egyidejűleg tudnám elképzelni, az általad is javasolt megoldással: hátfalon, és hőszigetelésen 'belül', a samottfal külső oldalán. Így nem éri olyan durva hőterhelés sem a csövet, hosszabb élettartammal bír! A hőcserélőt ha rézből csináltatod: javaslom egy darab csőből készíttesd, 'csőhajlítóval', nem pedig könyök idomokkal forrasztva! Üdv Sancibácsi!
Nem utálnak, legalábbis remélem, csupán csak furcsálják az építkezést és a kivitelezés módját barátaim és ismerőseim is. De a kitartás meggyőző. Persze akad kitartó kétkedő is, aki kétszer is képes ki-be mászni a falon, hogy meggyőződjön mégis van olyan erős az én mész-homok vakolatom is mint nála a cementes. Azt keserű lenyelni az ilyennek, ha még az enyém jobb is.
Talán off-topik ez a napház itt, csak azért említettem, mert egy tömegkályha a hőtárolásával, nagy tehetetlenségével jól illeszkedik, ahogy te is írod, és ez is újdonság. Én nem vagyok építész, egy kályhát se raktam, sőt nem is láttam hogyan rakják. De így voltam a háztervezéssel, építéssel is. Vakolni a youtube-rol tanultam ausztrál, brit "csináld magad" videókról és úgy érzem elég jól csinálom miután egyedül kivakoltam az egész házat. Persze lassan megy így. Eltaláltad, hogy ketten kerestek meg tömegkályharakással kapcsolatban, de nem volt ajánlat, inkább biztatás. Személyesen kerestek meg, ők is kíváncsiak voltak a házra. Én biztos vagyok benne, hogy beválik, de még nincs kipróbálva, mivel szigetelés nincs feltéve. Még egy-két évbe beletelik, hogy minden tartozékot felszereljek, fél-trombe falat, zsalugátereket, stb. Beszámolok bővebben a blogon.
A kályha hőcserélője azért fontos, mert az odavezető csöveket be kellene vakoljam, a kéménynek át kellene üssem a falat.
Elnézést, ha félreérthető voltam, nekem is gusztustalan aki itt reklámozza magát, és hazudozik.
Magamról: Én építész vagyok /technikus/ igazából, (ez ha az itteni hozzászólásom olvasod kiderül). Viszont több kandallót/kályhát építettem már a környezetemben. Viszont te lehet nem néztél utána, a srác passzív-szolár épületet akar építeni: röviden a történet: vastag-nehéz falak, déli irányba sok jól szigetelő ablak, mellyel a napot csapdába ejti. A nehéz, de jól szigetelő falhoz szerintem is jól illik a töm.kályha, ezért szeretnék én is.
Visszatérve: ajozsi valahol Erdélyben, székelyföldön építkezik! Innen üzenem, én sajnos nem tudok neked tömegk-t építeni! Viszont lenne egy 1000-m, hogy ajozsi kapott vagy 2 mailt, ajánlkozóktól, de az egyik sem én voltam!
Kedves v11 szerintem se legyél szabadkőműves!
Kedves Ajózsi: ha kiutálnak, akkor is érdekelne, mennyire vált be az elgondolás (milyen jó lett a terv, bár a 15 cm szig-t én is egy kicsit kevésnek érzem). Azért nem a hőszig topikban kérdezlek mert azt nem biztos, hogy olvasod.
Szerintem jobb, ha a teljesítményt a ritkább begyújtással és/vagy a kevesebb famennyiséggel csökkented. Ezel egyben növeled a fűtési hatékonyságot is, hiszen csökken az égéstermék átlaghőmérséklete, így kevesebb hő távozik a kéményen keresztül.
Ezt a megjegyzést talán kicsit differenciáltabban, cézottabban kellett volna megereszteni. Egyrészt, mert jómagam sosem igyekeztem azt a látszatot kelteni, hogy én vagyok minden fortély tudója, aki jó pénzért hajlandó a titkait megosztani. Egyéb, megélhetési célú tevékenységeim mellett szabadidőmben, jókedvemben nyitottam ezt a topikot, foglalkozom a tömegkályhával, egy autónyi pénzt öltem tanulásba, utazásba, a kísérletezésekhez szükséges anyagok beszerzésébe. Ugyan áprilisban mi is szerveztünk a Környezeti Nevelési Hálózat kiemelten közhasznú egyesülettel (www.kne.hu) egy "tömegkályha építő játszóházat,"de ezt sem ezen a topikon, sem máshol nem hirdettem, ugyanis épp azok kedvéért rendeztük, akik levélben korábban megkerestek, és kifejezetten szerettek volna egy ilyen lehetőséget. A rendezvény bevétele, ami kb 3 db tűztérajtó ára, adományként a Hálózat számlájára került. Ebből finanszírozzuk (nánk)a további tevékenységünket. Ha ebben bárki tud segíteni, szívesen vesszük, keressen minket bátran. Akik a tudást pénzért árulják, szépen kérem, ne ezt a topikot használják hirdetőtáblának. Azt pedig, hogy a szabadidőmből, ingyen, kinek, mennyit segítek, hadd döntsem én el. Az utóbbi pár évben megtanultam a leckét. Én biztosan nem akarok egy új szabadkőműves páholyt alapítani. Sem itt, sem máshol.
Ha cserépkályhát akarnál építeni, az se úgy megy hogy beszélsz egy cserépkályhással, küldjön pár vázlat rajzot, azt majd egy ismerős köművessel 2 sörért megépítteted, vagy netalán magad megveszed a szerszámokat, és nekiállsz egyedül.
Mizu? Hol tart az építkezésed? Tényleg érdekelne a végeredmény: tapasztalat, energia fogyasztás! Én vályogházban gondolkodom, tömegkályhával, melyet én építek. Becsülöm bárki legyen is, aki járatlan útra lép, a bevett gyakorlatot felrúgva!!!
Szerintem nem sok olyan fanatikus van, mint én, aki képes voltam ezt az EGÉSZ topikot végigolvasni (az összes hozzászólást).
A lényeg: mindenképp szeretnék egy finn tömegkályhát építeni (ebben a topik végigolvasása csak megerősített). A problémám az, hogy a történtek ellenére sem találtam egy összefoglaló "útmutatót" arról, hogy miképp álljak neki és hogyan építsem meg, pedig szinte az összes hozzászólásban lévő linket megnyitottam.
Van rengeteg kép, okosság meg minden, de az, hogy 0-ról a kész kályháig hogyan tudok eljutni az nincs. Volt említés egy videóanyagról is, de azt sem találom sehol.
Amúgy írtam mailt a citromos címre, de gondolom az fullon van olvasatlan levelekkel.
Nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni akár metszeti rajzokkal, akár "speciális trükkökkel" az építésre vonatkozólag.
Köszönöm! Erre fele nincsenek vályogházak, legalább is én nem láttam még. A cigánytéglának viszont van hagyománya, az alcsíki cigányok Kozmáson, Lázárfalván vetik a téglát. Nemrég és még néha napjainkba is, az volt a szokás, hogy ha valaki építeni akart egy távolabbi faluban, elhívott egy cigány családot egy hónapra, akik ott helyben az udvarán vették a téglát, katlant raktak és kiégették. Én szállítottam, mert kaptam olcsón bontásból származó téglát, amit újrahasznosítottam. A földszint ebből készült. Bár tetszik a vályog és a döngöltföldház is, nem hiszem, hogy erre lehet nálunk bankkölcsönt felvenni.
A gipszből valóban nagyon jó páraáteresztő, lélegző vakolat készíthető. Azonban az ökoépítők óvnak az egészségre ártalmas kémiai adalékanyagokat tartalmazó (kötéslassító, gombaölő stb.) kiszerelések, használatától. A gipszkartontól viszolygok. Laktam ilyenben, párásítani kellett, párátlanítani, bár lehet, hogy nem a gipszkarton hibája, hanem a festéké. A gipszkartont nem lehet meszelni, mert a mész lemarja a papírt róla. Általában lefestik diszperziós festékkel vagy egyébbel ami jól takar, de a páraáteresztés nem az erőssége. Ha nem festékkel akarunk takarni, akkor illik 3szor leglettelni és csiszolni és szívni azt a fincsi port. Szóval drága is. Láttam elég sok penészes gipszkarton falat. Nekem nem kell.
Szia! Nagyon szimpatikus a próbálkozásod. Még csak most kukkantottam be a blogba, de máris lenne 2 kérdés. Miért tégla, és nem vályog? És a gipszkarton miért nem kóser, nem elég páraáteresztő? Pedig valamikor azt tanultam a gipsz jó páraszabályzó (emiatt nem lehet vizes helyiséget gipszes anyaggal vakolni).
Ezeket a kéménycsöveket kézzel szobrászkodják a segesvári gyárban, tégla agyagból. Úgy látom két félcső, amit összetapasztanak és így égetik ki. Belsejük nem olyan sima mint a külsejük, bár jobb lenne fordítva. A mellékhelységet ritkán használnám, ezért gondoltam valami gyors reagálású lemezkandallóval kellene fűtsem amikor éppen kell. Pl. egy kis teljesítményű lemez vagy öntöttvas kandalló, 15cm füstcsonkkal. Azért gondoltam, hogy a forróbb füstű kandalló kell alól legyen, mert innen indul felfele az áramlás. Így ha mind a két kályha üzemel, elméletileg kiviszi a hidegebb füstjét is, ami fennebb van bekötve. De nem föltétlen akarom egyszerre használni. A tömegkályha csatlakozását még nem tudom. Itt azt irják, hogy max. 3 kandalló köthető egy kéményre. http://tuzimado.hu/kandallo/a-kandallo-meretezes-alapjai-1-a-kemeny-meretezese/
Szerinted, a tömegkályha hidegebb füstje miatt kellene nagyobb átmérő? A magassággal nem lehet ellensúlyozni? 8m lesz felrakva, a kályhák az alsó 1.5 méterben csatlakoznának.
Köszönöm gyors válaszod, a mért adatok sokat segítenek a fűtésszakértő barátaimmal folytatott érvelésben. Valóban logikus, hogy maga a nagytömegű kályha a puffer és nincs értelme kilopni a hőt egy másik pufferbe. Legfeljebb egy bizonyos hőmésrékletig keringetni a használati melegvíz tartály hőcserélőjében, majd ez alatt direkt mehet a padlóhoz. Nyáron a melegvizet én is napenergiával képzeltem el, ezért eddig egy tartály a tartályban 500/140 literes pufferre gondoltam, de ennek árából vehetek egy 200 literes, két spirálos elektromos bojlert és egy szolárpanelt is. Ha nem süt a nap és a kályha se volt begyújtva akkor is lehet zuhanyozni. Köszönöm, hogy megnyugtattál.
A kéménycsövet 18cm belsőátmérősként rendeltem, de ez a gyakorlatban nem ilyen szép kerek. http://www.siceram.ro/materiale_de_constructii/cos-de-fum/element-de-cos A kémény méretezéséről olvasva(http://tuzimado.hu/kandallo/a-kandallo-meretezes-alapjai-1-a-kemeny-meretezese/), megvoltam győződve, hogy nem kell vastagabb és persze arra számítottam, hogy olyan szép egyenes csődarabokat kapok mint a képen, de sajnos a legtöbbjük ovális, végük beszűkül, egyenetlen. Megpróbálom visszacserélni nagyobbra.
A kályhába épített hőcserélőre lennék kíváncsi, melyik típus vált be eddigi kísérleteid során? A napház, amit építek, szintén egy nagy kísérlet, én is szívesen osztom meg tapasztalataimat, terveket. naphaz.blogspot.com
Mint alább láthatod, épp ezen a hőcserélős dolgon ügyködünk, de még korai volna kijelenteni, hogy megvan a tuti, ezért nem is reagáltam korábban. Mindenesetre számomra az tűnik logikusnak, hogy ha már van egy több tonnás hőtárolónk, akkor abban tároljuk a hőt, ne külső puffertárolóban. A használati melegvízhez viszont ajánlatos egy 150-300 literes tartály, extra esetben két hőcserélős, így a nyári napenergiás melegvízkészítésre is lehet használni. A segédkéményes megoldás szerintem (nálam) működik, feltétele a két független elzáró. A kéményed kicsit kicsinykének tűnik, a 200-as az ideális, a 180-at alsó értéknek tartják. Keress tapasztalt építőt, aki képes a szükséges módosításokkal megépíteni, vagy tud alternatív megoldást a klasszikus tömegkályha helyett.
Azért tavaly március óta nem vagyok ebben az őrült dologban annyira biztos, hiszen épült egy kísérleti hőcserélős kályha, ami egyenlőre padlófűtésre dolgozik, közvetlenül, hőcserélő, puffertartály és egyéb hókuszpókusz nélkül. Mivel március óta még nem volt alkalom élesben, teljes fűtési szezonban kipróbálni, csak egy 0,+5 Celsius fokos külső átlaghőmérséklet mellett készült egy hetes (március eleje) méréssorozat adatai alapján következtettünk arra, hogy valószínűleg működik.
Alább egy teljes nap mérése:
75m2 padlófelület 23 fokon 33W/m2 hőigény
Fa felhasználás 2x15kg/nap (reggel 7.00, este 19.40)
Fa felhasználás 2x15kg/nap
A mérés 1 teljes nap
minimum telj. vízre 1.75 kW
maximum telj. vízre 4.25 kW
Átlag telj. vízre 2,5 kWh
Átlag telj. egyéb 1,5 kWh
víz átlag hőm. 25,5 fok
Padló átlag hőm. 23,3 fok
átlag lakás hőfok 20,5 fok
össz E vízre 60,3 kWh
Össz E egyéb 35,7 kWh
veszteség 24,0 kWh
kalkulált fa hőenergia hasznosítás: 80%
Ezúton is öszönet dpek-nek a lelkiismeretes, kitartó, precíz munkáért és mérésekért.
Amint elegendő tapasztalatunk lesz, a tomegkalyha.hu oldalon írunk róla.
A két készülék, egy kémény problémát esetleg úgy lehet esetleg orvosolni, hogy mindkettőre szerelünk egy subert. Tudom, állítólag nem szabályos, csak éppen működik.
Már miért ne lenne okos dolog? Cserépkályhában tudok jól bevált módszert, de itt a töm.kályha topikban ezelőtt külföldi elterjedt gyak-ra hivatkoznak. Szóval miért, kiváncsian várjuk a magyarázatod.
Szerintem tömegkályhába hőcserélőt tenni nem egy okos gondolat. Hasonlóan őrült dolog, mint cserépkályhába.
A kéményekről:
Mit értesz égetett agyagcső alatt?
16-os átmérőre biztosan nem köthetsz tömegkályhát és "bádog" kandallót is. Egy 20-asra már talán. De nem szerencsés. Az egyik a másikon keresztül fals levegőt tud szívni=kémény kátrányosodás, huzatromlás.
Egyszerre is működnének, vagy csak hol az egyik, hol a másik?
Milyen keresztmetszetű a tömegkályha kéménybe csatlakozása, és mekkora a kandalló füstcsöve?
Épülő házam fűtését tömegkályhával szeretném megoldani, ehhez kérek néhány tanácsot. A ház egy emeletes, nagy hőtároló képességű, déli tájolású, nagy ablak felületekkel a déli irányba, északra nincs egyetlen nyílás sem. Úgynevezett napház. Szigetelés 15cm vagy 20cm EPS lesz. Fűtendő légtér 380m3. A jobb hő elosztás érdekében a földszinten padló és 2 szobába falfűtést tettem, összesen 75m2. Ennek fűtővizét és a használati melegvizet is a tömegkályhával szeretném melegíteni. Melyik hőcserélős megoldás vált be a tk-ba építve? Eddig a kályha hátsó samott falára tett csőkígyó és kőzetgyapot szigetelés tűnik a legjobbnak, de jó lenne látni néhány tapasztalatot. A puffertartály kiválasztásánál tanácstalan vagyok. Mekkora puffer kellene? Puffer vagy elektromos bojler? Vagy is is? (Gáz nincs és nem is akarom bevezetni.)
A kémény 16 cm belső átmérőjű égetett agyagcső 5cm kőzetgyapot szigetelés lesz rajta és ezt rakjuk körbe téglával. A csatlakozó elemek átmérője nagyon szűk kb 10-12cm. Ez így elégséges vagy jobb lesz kivágni ezekből? Ugyanarra a kéményre szeretném majd rákötni egy mellékhelység szabadon álló, bádog kandallóját. Hogy lenne jobb csatlakoztatni ezeket a kályhákat? Arra gondoltam, hogy a kandalló füstje forróbb, ezért lennebb kell bekössem a kéménybe, hogy ne fullassza meg a hidegebb füstű tk-t. Lévén hogy a tk alól kell csatlakozzon a kéményhez, párhuzamosan építsek egy külön kéményt 1.5m magasságig és ott a kandalló csatlakozása fölött csatoljam be ezt a nagy kéménybe?
Kályha- és kemenceépítő tábor szervezéséhez helyszínt keresek. Ha tudtok magánembert, iskolát, önkormányzatot, akármilyen közintézményt, ahol érdeklődés van effélére, kérlek, írjatok.
Hátha valakit itt is érdekel, nyár végén kaláka szalma-kunyhó építést rendezünk! Bemutató kerti pavilon építését tervezzük szalmabálából. A résztvevők élesben is kipróbálhatják a szalmaépítést, vályogvakolást.Tét nélkül. Aki szeretne szalmából építkezni, vagy csak érdeklik a szalmaházak, annak itt a helye!
Bővebb információ és jelentkezés: Magyar Szalmaépítők Egyesülete, http://www.szalmaepitok.hu/ Időpont: szeptember első hétvégéje (szeptember 5-6.) lesz. Helyszín: Mátraballa, Május 1 út 75. (a focipálya után)
Összeköthető egy kellemes családi kirándulással, részt vehettek a falunapon, burgonyafesztivál, eszem-iszom, zene, tánc, tűzijáték.
Szerintem a samottnak is van egy életciklusa. Az, hogy a te téglád hol tart, milyen "öreg", több dologtól függ, pl. hány felfűtés-lehűlési cikluson ment keresztül, mennyire agresszív gázok érték közben, milyen hőterhelésnek volt kitéve, stb. Ha túl lestrapált, esetleg néhány év múlva nápolyi lehet belőle, jártam már így. Pedig ránézésre egész jó állapotban volt, mikor beépítettem. Szóval kicsit lutri, Te döntsd el, megéri-e a rövidtávú biztos megtakarítás a jövőbeni nagyobb kockázatot (esetleges idő előtti bontás, javítás).
Találtam nem egyenes, hanem hajlított alakú samottéglákat. Ezeket fel lehet még használni, érdemes? Régebben fazekas kemenceként szolgált a szabadég alatt, de mára összedőlt. Meg lehet menteni? Vagy nem érdemes foglalkozni vele?
a jövő héten kezdem az építkezést, a nappaliba alternatív fűtési lehetőségként tömegkályhát tervezek építtetni. Az aljzatbeton statikai terve is ennek megfelelően készült, de sajnos nem teljesen egyértelmű számomra, hogy mekkora és milyen kéményt kell építsek a leendő kályhának. Köszönöm a segítséget,
Láttam az etei honlapon, hogy a kanadai mester föző-sütő-fűtő egységet fog építeni,"... Magyarországon az első ilyet látják szakszerűen felépülni."
Sokat járok-kelek az országban és egyre több helyen találkozok tk-val. Sokkal több van már , mint azt gondolnánk, tudnánk. un. multifunkciós kályhák is léteznek az országban. Ennek ellenére nagy érdeklődéssel várom Chernov mester kipróbált megoldását.
(A szinezést-fetést a megbízó intézi. A kémény magas, mert tető is lesz a kemence felett. Szemből nézve jobbról rostonsütő, balról bográcsozó, középen kemence. Vasalatok készülőben. Nagydarab jószág.)
Engedjétek meg, hogy itt is közzé tegyük. Megalakult a Magyar Szalmaépítők Egyesülete. Miért éppen szalmabála? Csak néhány gondolat: a két oldalt vályoggal tapasztott szalmabála hőszigetelése eléri a passzív házakhoz megkövetelt értéket, ez kb háromszor jobb az új magyar hőtechnikai szabályozás által megkövetelt értéknél. A gabona növekedése során széndioxidot használ fel, mellékterméke a szalmabála, a közelben mindenhol olcsón megkapható. A szalmabála ház kellemes, egészséges életteret biztosít lakóinak. Az Egyesületről: első feladatunk a legális építéshez szükséges ÉMI minősítés megszerzése. Ezt az engedélyt minden építtetőnek ingyenesen rendelkezésére bocsájtjuk. További céljaink: épített környezetünk ökologikusabbá tétele, kutatások-fejlesztések végzése, nevelés-szemléletformálás, rendezvények rendezése, más rendezvényeken való részvétel. Ha felkeltettük érdeklődésedet, látogass el honlapunkra: http://szalmaepitok.hu/
Helló!A tk-ba 12-15kg keményfát (akác14,76MJ/kg,tölgy15,12MJ/kg,bükk15,12MJ/kg stb.) szoktak égetni.1 nap,1alkalom,1adag fa általában.A fák testsűrűsége:akác730kg/m3,tölgy650kg/m3,bükk680kg/m3 stb.(0%-os víztartalomnál)A fenyőfa:luc430Kg/m3,erdei490kg/m3 tömegű és 15,84MJ/kg fűtőértékű.Térfogatra lényegesen nagyobb adódik.A kérdésem az,hogy a fenyőfából is befér egyszerre a tűztérbe a napi "adag"?Milyen gyakorisággal és mennyiséggel lehet számolni fenyő vagy más fa esetén?
A fenyőfát 1000Ft/q áron látom árulni.Ez azt jelenti,hogy 5x olcsóbban lehet fűteni a mai gázzal szemben:
Fűtőanyag
Fűtőérték
1 GJ hőenergia előállításához szükséges mennyiség
1 GJ hőenergia előállításához szükséges mennyiség ára
Hőtermelő berendezés hatásfoka
Tűzifa (20% nedv.)
15 MJ/kg
67 kg
1.467 Ft
60 %
Feketeszén
25 MJ/kg
40 kg
2.200 Ft
70 %
Barnaszén
17 MJ/kg
59 kg
1.941 Ft
70 %
Földgáz
34 MJ/m3
29 m3
3.029 Ft
85 %
Propán-bután
45,7 MJ/kg
22 kg
5.996 Ft
85 %
Villamos energia (nappali)
3,6 MJ
278 kWh
10.556 Ft
100 %
Levegős hőszivattyú
n.é.
79 kWh
3.002 Ft
n.é.
Szondás hőszivattyú
n.é.
70 kWh
2.660 Ft
n.é.
Fapellet
18 MJ/kg
56 kg
2.667 Ft
90 %
Ez a táblázat 2008.01.27.-én készült.A gáz most 3300Ft-ba kerül,a fa 2200Ft/q áron számolva is a felébe,olcsóbban hozzájutva(kamiontétel=240q=1600Ft/q) a harmadába,fenyő esetén 1000Ft/q az ötödébe kerül.Üdv.
Az alsó ajtó soha nem kormolódik. A felső ajtó se a fenyő miatt, hanem a levegő miatt, mivel a fenyő nagyon sok levegőt igényel az intenzív égés miatt, és ha nem kap elég levegőt akkor hajlamos kicsit. Meg akkor kormolódik még, ha kevés fával gyújtok be vagy kicsit nedves, és nem ég kellő intenzitással, akkor nincs meg a kellő hőfok. Nyugodtan lehet benne fenyőt égetni. Az egyik kedvenc fám. Hamar leég és jó meleget is ad. Sokkal könnyebben is gyullad meg.
Így néz ki egy használt tk belseje 10-12mázsa fa elégetése után. Lefotóztam a kémény füstjét is, miközben ég a tűz. A kéményből kilépő füst hőmérséklete kb. 180 fok. (Csak viszonyításképp, a vegyes kazánom füsthőfoka kb. 350 fok volt.)
Dunavarsányban május 11-i kezdettel egyhetes kemenceépítő tábort szervezünk. Ha esetleg az ismeretségi körötökben van olyan ember, akit érdekelhet, kérlek küldjétek tovább neki ezt a levelet.
A hirdető palkát a www.liksay-kemence.extra.hu címen olvasható. A tematika pedig a http://www.liksay-kemence.extra.hu/temp/dunavarsany-tematika.pdf címen.
Az alábbi helyeken van pár kép arról, hogy hogyan néz ki egy kemenceépítés tábor fomában.
I. Miskolc-Diósgyőr Kézműves Ház - 2005. ---------------------------------------- Rendező: Fügedi Márta Népművészeti Egyesület
most nem sok időm van, lefuttattam egy kis szimulációt, lehet, hogy mindkettőtöknek valamilyen részben értékelhető választ ad (bocs akicsitt hevenyészett kivitelért, később megpróbalom mozgóban belinkelni:
Mi a különbség a gázzal illetve a pakurával égetett samottok között? A samott.net alapján a pakurás olcsóbb egy kicsit és sötétebb a színe és több a súlya.
Amúgy a tégla ára 380 /szlovák, román/és 650 /magyar, rath/ között van, tényleg ekkora lehet a különbség az egyes termékek között?
Érdeklődéssel olvastam a hozzászólásokat és felemrült bennem néhány amatőr kérdés, a Következők:
1: a külföldi honlapokon lévő képeken láttam, hogy a magba vasakat építenek be Pl ajtó fölé, a szűkítő megkezdésekor stb.. Mi erről a véleményetek? 2: Ez a samott megfelelő-e a tömegkályhához http://www.samott.net/? 3: A környékünkön csak lyukacsos téglákat látok a tüzépeken és a külföldi képek többségén is az van Jó-e ez a tömegkályhához? 4: Mivel vágjátok a téglákat? 5: A szűkületnél szintén képeken láttam, hogy nem mindenki vágja le a samottott 45 -vagy x fokban - gondolom a füst áramlása nem lesz olyan egyenletes mint a levágásnál. Ennek ellenére vágás nélkül is meg lehet építeni a magot?
Hirtelen ezek jutottak az eszembe Várom észrevételeiteket!
Tartok tőle, hogy akaratom ellenére félrecsúsztak a dolgok. Valójában régóta tervezgettem, hogy néhány problémát megvitassak Veled a tömegkályhával kapcsolatban. Azért Veled, mert reálisan nézve, szakértőjének és szaktekintélynek számítsz, mind a fellelhető irodalom, mind a használat, mind az építés tekintetében. A nyilvános megszólításhoz egy félreértés adta meg a kellő lökést, amit azóta tisztáztunk.
Ilyen alapon eszembe sem jutott sértegetni, vagy vádolni, nagyon sajnállom, hogy az idiótás konnotációt magadra értetted, nem erre gondoltam.
A poén kedvéért, egyszerű jelentése, egy szó másodlagos értelme. A baráti társaságomban egy kijelentés hangulati velejárója értelemben használjuk, lehet sznobok vagyunk. Ennek értelmében, ha bárki is tolakodónak ítéli a szövegemet, a konnotációt szúrtam el.
Nem tagadom, a helyszínen rakott kályhák látszólagos egyszerűségükkel, és igen bonyolult, többnyire csak tapasztalati képletekkel leírható működésükkel lenyűgöznek. Mániákusan szeretném megfejteni a titkaikat, a nem megérteni, hanem csinálni kell elvet kevésnek érzem.
Miután nem érzek alapvető különbséget a különböző hőtárolóval rendelkező, ha úgy tetszik, lassú hőkiadású kályhák között, sokszor nem értem az elméletben található különbségeket. Mondok egy példát, egy jó tűztérnek egy járatosban, és egy contraflowban is ugyanazokkal a paraméterekkel kell rendelkezni, a tűznek fogalma sincs arról, hogy hol ég. Ha biztosított a jó keveredés lehetősége és a szükséges hőmérséklet, akkor megfelelőnek kell lennie itt is, ott is. Természetesen ezeket a feltételeket különböző módon is lehet biztosítani, na éppen ezt szerettem volna megbeszélni.
Másrészt tolakodó sem szeretnék lenni, ha gondolod ennél a pontnál fejezzük be az eszmecserét. Ha érdemes vélsz néhány kérdést nyilvánosan megtárgyalni, engem az utánégetés és a füstgáz visszakeringetés izgat, kérlek, jelezd!
Én csak egyszerű felhasználó szintjén értek a cserépkályhákhoz, az is lehet, hogy eddig nem találkoztam igazán jóval. 2004 óta használok egy másféle kályhát, és nekem ez nagyon megtetszett. Nagyon sajnálom, ha bármilyen megnyilvánulásom azt a látszatot keltette volna, hogy lebecsülöm a cserépkályhát, cserépkályhásokat. Azt viszont egészen biztosan állíthatom, hogy nem neveztem a tömegkályhát egyedül üdvözítő megoldásnak, és senkit, aki más úton jár, nem neveztem és nem is gondolok idiótának. Soha nem reklámoztam itt sem tanfolyamot, sem olcsó kályhát, mint ahogyan Te sem. Nem is építek sok kályhát, nem is hasonlítgatom és mérem össze magam olyanokkal, akik többet vagy kevesebbet építenek. Nekem nem ez a megélhetésem, és több más okból sincs miért bárkire is féltékenynek lennem. Mint remélem, Te is látod, nem ilyen természetű beszélgetések, és főleg nem marketing céljából indítottam ezt a fórumot. Annak azonban örülök, hogy mostani válaszod túlnyomórészt szakmai tartalmú. Nem rendelkezem olyan szakmai tudással, hogy bármiben is kijavítsalak, helyesbítselek. Kértségtelenül kicsit másképp, empirikusabban, ha tetszik "tudománytalanul" szemlélem, tapasztalom meg a kályhákat. Ezt a konnotációt sem értem, kerestem a neten az értelmezését, de ilyenekre akadtam: "A konnotáció hagyományosan a denotáció ellentéteként használatos. A két fogalomnak a szemotikában és a szemantikában van nagy jelentősége. A denotáció mindkét területen valamiféle központit, vagy elsődlegest jelent a szemantika esetében a jelentés magját, vagy a referenciát, a szemiotikában elsődleges szignifikációt; ezzel szemben a konnotáció valami másodlagosat vagy éppen szubjektívet jelent másodlagos, illetve asszociált jelentést, nem a jelölt és jelölő közötti viszonyt, hanem inkább különálló jelek közötti viszonyt." Uhh, ettől még jobban belezavarodtam:o)
Félre a tréfát, András, szerintem ne bonyolítsd túl, mindenki úgy muzsikál, ahogy tud, ki kottából, ki fejből, csak a zene szempontjából talán mégis csak az volna a jó, ha egyik zenész sem akarná túlharsogni a zenekart, és itt nem Rólad van szó. De hogy ne is rólam legyen, igyekszem a továbbiakban is egyszerűen, tisztán játszani. Lehet, hogy csak kis kamarazenekarban, de talán nem hamisan... Üdvözlettel: Péter
Kedves Péter!
Köszönöm a gyors választ. Az említett emil a rendszergazda jobbító tevékenységének áldozatául eshetett, nincs egyedül. Ha még aktuális, kérlek, küld el az otthoni címemre.
Elfogadom, ha Lars kályhájában az ajtó síkjánál bevezetett levegőhányadot szekundernak nevezzük, annyi biztosan megkülönbözteti a többitől, hogy nem kényszerítjük keresztüláramlani a berakott famennyiségen. Már máshol is láttam, jó megoldásnak tartom, attól függetlenül, hogy a fenék síkjában, vagy néhány centiméterrel följebb vezetjük be.
Viszont ezek szerint nem nevezhetjük egyedüli üdvözítő megoldásnak a két, vagy akár több szinten történő levegő bevezetést. A megfelelő működésnek nem kizárólagos feltétele a tüzelő anyag felettilevegő hozzávezetés. Semmi bajom vele, kétségtelenül jó keveredést biztosít, én is alkalmaztam már egy hármas járatú téglakályhában, de nem gondolom, hogy ez az egyetlen helyes út.
Ugyanakkor tapasztalhatjuk, hogy a hőtárolóval nem rendelkező fűtőberendezésekben, kandallóban, kandallókályhában, szinte kizárólag ezt a levegő hozzávezetést alkalmazzák. Vajon miért?
Az ausztriai kályhásszövetség kísérletei szerint, egy önmagában álló tűztérnek, mindig rosszabbak a tüzeléstechnikai paraméterei, mint egy ugyanolyan konstrukciójú beépítettnek. Valószínűleg a hőtároló (legyen az járatos, conraflow, vagy harang rendszerű) áramlási ellenállása hat vissza pozitívan a tűztérre. Nekem ez először furcsának tűnt, rákérdeztem, és megerősítették a feltevésemet. Miután a járatos kályhákban a minimális 78% hatásfokhoz szükséges járathossz garantáltan biztosítja ezt a fojtást, további vizsgálódás nem történt, szükséges minimumát senki sem próbálta meghatározni. Sajnos annyit foglalkoznak a contraflowval, mint Lars a járatossal.
Ezek alapján szinte biztos,hogy a torok utáni keresztmetszet bővülés, az un. Borda-Carnot átmenet viszonylag nagy áramlási ellenállása kedvező hatással lehet a tűztérre.
Bizonyára minden kályhával foglalkozó előtt ismert, hogy a nálunk épített kályhák kb. 85-90%-a függőleges füstjáratú, ellentétben a német nyelvterületen rakott szinte kizárólagosan vízszintes járatúakkal. A függőleges járatú kályhák egyik típusánál a takarás nem teljesen fedi a tűzteret, a contraflowéhoz hasonló méretű, de más oldalhossz arányú felégőn, ha úgy tetszik, torkon keresztül áramlanak a gázok a felégőnél általában nagyobb keresztmetszetű második térbe. Természetesen mások az arányok, sohasem láttam ezt a teret közvetlen fűtésű kemencének kialakítva, de a Borda-Carnot átmenet ezeknél is megtalálható. Hangsúlyozom, nem mindegyik függőleges járatú kályha ilyen, továbbá vízszintes járatúval ugyanolyan jó eredményeket lehet elérni.
A torok alatti egyenes falú szűkítés kisebb áramlási ellenállást, és kisebb turbulenciát okoz. Vessük ezt össze Lars három T-jével! Egy adott keresztmetszeten a füstgáz sebessége :
v(m/sec)=V(m3/sec) / F(m2) , függvénye az időegység alatt átáramló gázmennyiségnek és a keresztmetszet méretének, de független az előtte lévő tér kialakításától. Ezért nem értem a gyorsító szerepét.
Teljesen igazad van, egy szilárd tüzelésű berendezés teljes terhelésen működik a legjobb hatásfokkal és leginkább környezetkímélőn. Ugyanakkor megértem, ha valaki az életkörülményei folytán az égés elnyújtására kényszerül, jó esetben erre alkalmasnak ítélt berendezéssel, vagy akár tüzelési trükkökkel. Jó, ha a tapasztalatait megosztja a többiekkel. Azt viszont nem értem, hogy miért kell ezt az egyedüli helyes megoldásnak hirdetni, esetenként azzal a konnotációval, hogy a más utat járók legkevesebb idióták. Mindenesetre magyarázatoddal a száraz lepárlásfogalmát megértettem.
Végezetül, nem hiszem tévedhetetlennek magam, ha valamit rosszul gondolok, vagy érthetetlenül adtam elő, kérlek, jelezd! Lenne még néhány probléma, amit a fórum nyilvánossága előtt szeretnék megbeszélni Veled.
Üdvözlettel
András
Vackor11, topicnyitó ide vagy oda, a hozzászólásod stílusa nekem sem tetszett....hiába a lekezelő írónia, ha valaki valamit álít, bizonyítsa be, hogy az állítása igaz. Adjon rá konkrét választ, számokkal....stb. Ha azt írja, hogy 350e, akkor miért ne lehetne annyi?! Bizonyítsa be! Mindenki maga eldönti, hogy reális, avagy nem. Én egy másik topicban futottam köröket azzal kapcsolatban, hogy könnyűszerkezetes házat mennyi költségből is lehet felépíteni, tisztességes és nem kontár, erdélyi ácsok közreműködésével. Én nekem sikerült olcsón és jót építtetnem, mások ott sem hiszik. Miért ne lehetne TK-t is olcsón és jót építeni? Jöjjenek a számok, költségek....ezek ellenőrizhetőek.....lássuk meg. Az sem sokkal tisztességesebb dolog, hogy fű, fa, virág gyakorlati "tanfolyamokat" szervez méregdrágáért 10-15 főnek, és a végén a szervezőnek ingyen felépül egy TK-ja.
Nekem 2 mester készítette Győrben, és kijött az emberibb összegből, és számlával. De biztos kijött volna a 2* árból is, mert akkor inkább központi fűtést szereltetem volna annyiért.
Ha ezt nekem sikerült kiváltanom, elnézéseteket kérem, nem állt szándékomban, és ezentúl nem írom ide, mibe (fog) kerülni nekem, egy szimpatikus fűtőeszköz. Természetesen én is olvastam az etei kályha árait, és az ott leírtakat én, mai áron kb. anyagköltségként értékeltem. Nagyjából utánanézve, ma sem gondolom másként. Sajnos azt is be tudom lőni, mibe kerül ma Mo-n két ember bére (hogy, az eszköz-amortizációról és egyéb nyalánkságokról ne beszéljek). Ha a 4-5 napot veszem kivitelezésre alapul (2 fő), nem ez a világ legjobb üzlete. Többet ilyennel igérem nem jövök ide, csúnya off...
Legelőször azt szeretném leírni, hogy ha van valaki, akinek a szakértelmét és tapasztalatát nem vonnám kétségbe, az Te vagy. Épp ezért konstatáltam szomorúan, hogy 2008 június 29.-én küldött emilemre a mai napig nem válaszoltál. Talán egyszerűen csak elkerülte a figyelmedet, én ezt remélem. Másodszor, de nem másodsorban elnézést kérek a cserépkályhás lapban írt cikkedre utaló megjegyzésemért, különösen, mert nem olvastam, csak egy ismerősöm elbeszélésére hagyatkoztam. Ez az egyetlen momentum, ami hozzászólásomból Neked szólt, és igazán megbántam, ám az összes többit én is vállalom, bár elveszítettem a nyugalmamat és indulatból írtam, hosszú idő alatt felgyűlt, sok apró, személyedtől független történés után. Ezzel kapcsolatban én sem szeretnék többet írni, bármennyire is kikívánkozik belőlem. Én sem akarok és nem is akartam senkit megbántani. A kioktatás és a tolakodás nem volt soha a stílusom, de szívesen mondtam, mutattam volna még párat az - általam sem guruként tisztelt mesterektől - látottakból. Valószínűleg Neked nem sok újat tudnék mondani, de akiket érdekel, eddig is megtaláltak, és ezután is meg fognak találni. Érdekes, egyszer már kérdeztek itt engem hasonlóan: "én ugyan tudom a választ, de tőled szeretném hallani":o) Nem gondolom tisztességtelennek, bár esetleg az is benne lehet, hogy ha te "a"-t mondasz, én "b"- t és fordítva :o)
Bár nem lehetek és nem is vagyok minden titkok tudója, Larsnál a rostély egészen a tűztérajtó vonaláig tart, és kialakul az üveg előtt egy légfüggöny, ami egyrészt védi az üveget, másrészt felforrósodva a toroknál és a kamrában keveredik. Bár másodlagos levegőként nem olyan egyértelműen elkülöníthető, mint Heikki-nél, de a többlet levegő ellátásában illetve szabályozhatóságában - legalábbis megfelelő tűztérajtó használata esetén... - mindenesetre fontos szerepe van.
Vannak, akik levegőmegvonással illetve nem száraz fa használatával azon mesterkednek, hogyan tudják az arra egyébként nem teljesen alkalmas fűtőeszközökben az égést elnyújtani, időben egyenletesebbé tenni. Ezzel rossz esetben azt érik el, hogy idővel lecsökken, illetve egyáltalán nem alakul ki a tűztérben illetve a kéményben a megfelelő hőmérséklet, és a fából felszbaduló faecet, fakátrány és egyéb, a tananyagomban nem szereplő anyag a tűztérben illetve a kéményben kikondenzálódik. Szárazabb fa esetén csúfolhatjuk ezt száraz lepárlásnak is, mindenesetre a végtermék jó büdös:o) Én ezt nevezem lepárlásnak.
A tömekályhák tűzterének felfelé szűkülő, toroknak is nevezett nyílásban végződő részét tudomásom szerint Heikki gondolta ki, és a gázok koncentrálásával a magas hőmérséklet elérésén kívül arra törekedett, hogy az így felgyorsított gázok egy hirtelen táguló szakaszba érve lelassulnak, és ezáltal turbulencia, keveredés jön létre, segítve a tökéletes utóégést. Ha ott voltál Heikki előadásán akkor tudod, hogy a mérések hogyan cáfoltak rá - legalábbis részben - erre a várakozásra. Gyorsítónak nevezik egyébként a rakétakályhák jól hőszigetelt (általában) függőleges szakaszát is ahol szintén igen magas hőmérséklet és tiszta égés alakul ki.
Nagyon sajnálom, ha Téged, vagy bárki mást megbántottam a Cserépkályhás újságban megjelent cikkel, igazán nem ez volt a szándékom. De újraolvasás után is a kisebb pontatlanságokkal és stilisztikai hibákkal együtt, vállalom a leírtakat. Nem is igazán értem hogy mi benne a lekezelő. 44 év tervezői munka során, ha mást nem is, azt megtanultam, hogy óvatosan kell bánni a kategórikus kijelentésekkel, különösen, ha tranziens állapotban üzemelő berendezésről van szó. Másrészt nem hiszek a gurukban, egy állítást akkor fogadok el, ha bizonyítása önmagában nem ellentmondásos, és nem mond ellent az alapvető természettudományos tételeknek.
Miután valóban laikus vagyok, nem igazán értem a felkorbácsolódott indulatokat. Kérlek nézd el nekem, ha esetleg félreértés folyományaként, fölöslegesen írom a következőket:
Nem vagyok tagja semmilyen szervezetnek. Más kérdés, hogy időnként a Macsoi (Magyarországi Cserépkályhások Kandallóépítők-és Gyártók Országos Ipartestülete) vezetősége néhány kérdésben kikéri a véleményemet, cikkírásra, vagy előadás tartására kér fel. Miután ezt megtiszteltetésnek érzem minden ellenszolgáltatás nélkül szoktam elvégezni az ezzel járó munkát.
Soha, semmilyen fórumon, senkiről semmi rosszat vagy terhelőt nem írtam.
Egyebek mellett cserépkályha és kandallóépítő szakvizsgám van, a munkáimról számlát adó kisvállalkozó vagyok. Még annál is kisebb.
Az árképzésem eseti, erről nincs kedvem többet írni.
Építettem már jó kályhákat, és persze rosszakat is.
Valószínüleg nem definálnék úgy, hogy a differentia specifica meghatározásánál valamit leszólok. (A B nemben tartozik, megkülönböztető jele, hogy C ebben és ebben gyengébb nála)
Nem tudom megítélni, hogy a kályhákról kevesebbet, vagy többet tudok, mindenesetre nem eleget. Ennek szellemében engedd meg, hogy egyelőre három kérdést tegyek fel Neked:
Lars contraflowjában hol van a szekunder levegő bevezetés? Elismerem, nem túl tisztességes kérdés, mert tudom a választ, de szeretném, ha Te írnád le.
Milyen egy tűztérben lejátszódó, tudom, nem kívánatos desztilláció (=lepárlás)?
Mi a gyorsító, és mi a szerepe?
Üdvözlettel
András
Azt hiszem, mindenkitől elnézést kell kérnem a szószaporításért
Nem gondoltam,hogy ilyen vihart kavar a 350eFt-os beírás.Az idézet az etei általános iskolában 2004 nyarán felépített első magyarországi tömegkályha oldaláról származott:
,túl magasra adódik a kéménybekötés,mert pincém nincsen a ház alatt,így lesüllyeszteni nem tudom.45 fokos elemmel talán?Van ezzel kapcsolatban tapasztalat,vagy hagyományos téglakéményben gondolkozzak esetleg valami hengeres béléssel a belsejében?
Másik:
Ha fémlemez hamuzófiókot használnánk és a hamuzóajtó széles lenne,hogy kiférjen rajta.Egy mozdulattal kivehető és üríthető lenne.Az elején pl.furatokkal,hogy a levegő áramlását ne akadályozza.Az NDK-s OHRA 512,517-es kályháknál alkalmaztak ilyet.Lenne ennek értelme?Üdv.
Hogy elcelodunk, viccelodunk, eloszor a 350 000 es arnal jutott ez eszembe. Valoban csak egy-ket feldobott labdara valaszoltal.
Az hogy a Ti jovoltotokbol bekerul a jovoben a cserepkalyhas kepzesbe ennek kulon orulhetunk, remeljuk legalabb olyan kimeritoen oktatjak majd mint a thermokoksz kalyhat par eve. De remenykedjunk, hogy valoban alaposan koruljarjak a temat,es nem azert mert kulfoldi, hanem valoban nagyobb tapasztalatu mesterek munkaira fognak hagyatkozni, mielott oktatni fogjak. Innet mar csak el kell vegezni a tanfolyamot es levizsgazni.
Az arra visszaterve, en is egy hasonlo munkaigenyu cserepkalyha munkadijat vettem kiindulo alapnak a rarakodo jarulekokkal egyeb koltsegekkel ket emberre szamitva. Tudom, van olyan aki egy 50-esert zsebbe, plusz szallas kaja es utana meg felejtsuk el hogy itt jartunk alapon is megcsinal vagy atrak egy cserepkalyhat. Nevezzuk ezt elhivatottsagnak, vagy normalis arnak? En nem erre gondoltam. Es biztosithatlak azok a cserepkalyhasok sem akik a munkajukbol szandekoznak megelni tisztessegesen.Barki leellenorizheti, ismertebb kalyhasoknal akik hivatalosan es tenylegesen is a munkajukbol elnek. Arra a feldobott labdara viszont nem valaszoltal, hogy milyen kalyhat kapunk 350 000-ert. Errol nem mondtal semmit. Esetleg arra gondoltal amitol nincsenek elajulva a kalyhas mesterek, mert ugye csak magyarorszagon okoz gondot a hirtelen teli lehules, de pl. Daniaban Finnorszagban mar nem, szoval ott jol es vidaman mukodnek ezek a kalyhak, de csak azert mert ott meg veletlenul sincs hirtelen teli lehules. Amugy most hogy mondod nekem is kezdenek ketsegeim tamadni, ha istalloba epitem akkor lehet hogy meg a 12 fokot sem tudja majd tartosan produkalni es azt is a tehenek lehelik es akkor mi lesz ha az ajtot is kinyitjak? Nem jo ez a kalyha, ki kell szamitani kepes-e befuteni az adott teret.
Meg egyszer es es utoljara, mi is itt a fo problema. Jart Magyarorszagon ket mester, mindegyik egy meresekkel igazoltan jol mukodo kalyhatipust oktatott. Mindegyiknek megvan a maga elonye, hatranya, mint barmely mas futoeszkoznek. Ugy tunik a finn mestere hotarolasban jobb a nagyobb tomeg miatt, Helbroe , valamivel olcsobb egyszerubb es teljesitmenyre jobban kihegyezett szerkezet.
Mindkettonek megvan a maga epitesi modja, jol meghatarozhato anyagszukseglete mind mennyisegben mind minosegben. Ha ezeket betartja az ember kap egy jol mukodo, bevalt tipust ami mogott evtizedek tapasztalata all. Az pedig nyilvan ne a kalyha tervezojenek a problemaja legyen ha valaki olyan helyre akarja epiteni amit 16-foknal jobban nem lehet felfuteni egy ilyen eszkozzel.
Ha valaki reszt vesz egy ilyen kepzesen, meg tudja epiteni az adott tipust, de nyilvan nem ettol lesz kepzett kalyhaepito szakember, egy het alatt. Nyilvan felmerulnek tovabbi kerdesek a es nyilvan nem fog elzarkozni a mester ha a jovoben segitsegre lesz szukseg. Hiszen a nevet adta a tanfolyamhoz az adott kalyhatipushoz, elemi erdeke hogy jol mukodjon. Nyilvan amig a tanitvany tisztessegesen viselkedik a segitokeszseg is meg fog maradni. Tehat, valaki megtanult egy jol mukodo kalyhatipust, ezt a tipust tudja es akarja epiteni, tisztaban van vele, milyen minosegu es mennyisegu anyagra van szukseg, es arra is ra fog jonni, barmilyen komolyabb modositasnak, anyagtakarekossagnak, bizony kovetkezmenyei vannak a kalyha elettartamara, mukodesere, minosegere nezve. Nagyobb teljesitmeny valoszinuleg akkor lehetne elerni, ha nem kellene kemenyt mukodtetni, Az esetleges modositasok a dan kalyha szerkezeteben felepiteseben viszont ugy tunik nem a hatekonysagot novelik. Tehat az epitesi mod adott, az anyagszukseglet adott, kisebb nagyobb szorassal, de nem nagysagrendi elteressel. Alap esetben kb. 4 nap szakmunkaval es ugyanennyi segedmunkaval lehet szamolni, a jarulekaival egyutt. Igen, javasolt alapul venni egy tisztesegesen dolgozo, munkajabol megelo cserpkalyhas dijait. Ne almodjon senki, nem fog beleferni 350 000forintba, ezt nyugodtan ki merem jelenteni. De barki szamoljon utana, ellenorizze le, valoszinuleg alapesetben az anyagkoltseg lesz kb. ennyi.
Nyilvan van egy masik ut. Aminek az az alja, hogy otvenesert zsebbe,leheto legkevesebb es legolcsobb es ezert leggyengebb anyagokbol epitek valami sz@rt.Ez az amiben en es remelhetoleg meg joparan nem szeretnenk reszt venni, vagy eppen nem orulnenk ha idaig fajulna, ebbe az iranyba indulna el a tomegkalyha epites kis hazankban. Nyilvan vannak fokozatai mig idaig eljut valaki. Nyilvan el lehet indulni ezen az uton is, kalyhat is sokfelekepp lehet epiteni, valaszinuleg valahogy mukodni is fog az adott kalyha. De talan nem kene finn, vagy dan kalyhanak nevezni, plane nem kene azokra a mesterekre hivatkozni akik ezeket a tipusokat kifejlesztettek.
Persze mindenki kitalahatja a sajat kalyhatipusat, mondhatja azt is hogy ez szebb is olcsobb is kisebb is jobb stb... mint a fent emlitettek. Tessek meresekkel igazolni, ahogy a fent emlitett urak is megtettek. Lehet probalkozni mondjuk modszertani kozpontokkal, ahol ugye minimum hogy elvegzik a szukseges mereseket es hitelesitik,(vagy legalabb az altaluk ajanlott tipus(ok)rol hiteles adatokkal tudnak szolgalni). Vagy ha ez valamiert nem mukodik felkeresni egyeb erre hivatott tarsasagokat.
Vegulis mindenki elegedett lehet, lehet sokfele teglakalyhat epiteni, epittetni van itt minden,az elere alitott drotozott teglabol oszerakott kalyhaktol a skandinav kalyhakig minden.Occso kalyha meg nem occso kalyha,jo kalyha es kevesbe jo kalyha, mindenki megtalalhatja az igenyeinek es penztarcajanak megfelelot, kis szerencsevel es odafigyelessel annyi penzt fog fizetni a kalyhajaert amennyit az er. Viszont ha valaki dan vagy finn tomegkalyhat akar es belefut olyan szakemberbe aki ilyet ajanl neki, alighanem nem art ha halaposan megnezi mit kap a penzeert, javaslom keszitsen fotokat a referencia munkakrol, hasonlitsa ossze a fent emlitett urak weboldalain szereplo kepekkel, ha meg mindig ketsegei vannak, nyugodtan elkuldheti a fotokat es megkerdezheti, tanitott-e ilyen kalyhat a mester es vallalja-e hogy az o nevet kapcsolatba hozzak az epitmennyel, valoszinu azt is megmondja, hogy reszt vett-e barmely tanfolyaman az epitesre jelentkezo. A valasztol fuggoen pedig lehet tovabb alkudozni, vagy hagyni a fenebe az egeszet. Ugy tunik eljutottunk erre a pontra amikor ez szuksegesse valhat. Akinek az ar lesz a legfobb szempont, keresse meg a legolcsobb ajanlatot ne kerdezzen sokat, de ne is varjon tul sokat,biztos lesz erre is jelentkezo, de ez mas terulen is igy mukodik.
Konc feltes, ez nekem nagyon tetszik. A kedves ugyfelre gondoltal mint koncra?
Az egyik azt mondja ilyen kalyhat epitek, ennyi anyag kell hozza es ennyi a munkadija, ennel olcsobban nem csinalom meg. Illetve ha igen az mar egy egesz mas kalyha lesz. Aztan megjelenik egy masik, benyog egy olyan arat ami kb. az anyagkoltseget fedezi, nem hajlando megmondani sem azt hogy pontosan milyen kalyhat epit, mennyi anyagot hasznal fel, sem a munkadijrol nem beszel. Vajon melyik magatartas utal a koncert valo aggodalomra?
Remelem azert ez a kis kardcsortetes segit tisztabban latni a kialakult hiszteriaban, vagy legalabbis a kedves ugyfeleket abba az iranyba inditja el, hogy megnezik mit kapnak a penzukert, illetve kik allnak erte sorba.
Innet viszont lehet hogy nekem is inkabb csondbe kene maradnom es belepni valami jonevu szervezetbe.
Ebben a stílusban, és hangnemben azt hisszem, hogy hozzánk méltatlan bármit is hozzátenni a témához. Egy-két feldobott labdára válaszolok:
Magyarországi OKJ-s képzésben, legalább is egy oktatási központban foglalkoznak a tömegkályhával jóvoltunkból. Az oktatás egyik vezetője jön a nyári Workshop-ra, így teljes egészében bekerül majd az oktatásba is, és érdekes, nem pénzért, hanem ingyen a téma iránti szeretetből, ingyen a meghívásunk alapján. Pont azért, hogy helyére kerüljön ez az egész hisztéria. Mert aki teljes biztonsággal kezeli a kályhaépítést, az tud különbséget tenni a kályhák között és tudja, hogy hova milyen kályhát kell ajánlania. És fontos az is, hogy ahol a család hőigénye magasabb, ott is a befűtendő légköbméterre megfelelő kályhát kell építeni. A tömegkályha sem csodafegyver, az ajánlott kb 15 kilónyi fából felszabaduló hőmennyiséget osztjuk szorozzuk, sokszorozni ez sem képes a hőt. Valóban másképp működik, mint a cserépkályhák, bár Európában nehéz kályha címszó alatt már igen jó kályhákat építenek, bár más elv szerint, de hasonló hatásfokkal. Kályhát építeni valóban inkább mérnöki tevékenység és biztosan kell kezelni a technikákat. Lehet teljesen üzleti alapokra helyezni, de azt hiszem elhivatottság kell hozzá. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy a tömegkályha építését egy hasonló csempekályha építésének a munkadíjával hasonlítsa össze, és aki ebbe nem fér bele, arra tényleg nem tudunk mit mondani. Reménykedünk, hogy jövő évben, mostmár teljes egészében bekerül a kályhás képzésbe is, megfelelő helyére kerül és normális árakon fognak építeni a kályhaépítők.
Vannak kályhás mesterek, akik nincsenek elájulva a tömegkályhától, és nem azért mert nem ismerik (azért valljuk be őszintén, hogy nem mi találtuk fel a spanyol viaszt). Például Bujna Ferenc évek óta tagja az MHA-nak, csak csöndben van, kályhákat épít és fejleszt. És nem érez késztetést meddő vitákra itt Magyarországon, és még mondhatnék más neveket is. Amiért a magyarországi kályhások fenntartással vannak, az az, hogy a nagy hőingáshoz, főleg a nagy téli külső lehűléshez nem tud alkalmazkodni. Tehát előfordulhat az egy rosszabb hőszigetelésű ház, vagy rosszul kiszámított nagy légköbméter esetén stabil 16 fokot tud biztosítani a kályha, ami nyilvánvalóan kevés. Ebben az esetben egy csempekályhánál azonnal újra megpakolják a kályhát, ami egy tömegkályhánál teljesen fölösleges, mert minimálisan fog jobban fűteni. Tehát ebből következik, hogy az egyenletes hőmérséklet nem csak a kályha, hanem a lakás, a fűtött légterület megfelelő szigetelésén múlik, amiről az építtetőt tájékoztatni kell, illetve a kályhát építőnek mindig meg kell győződnie.
Sajnálom, hogy a topic egy ilyen enyhén gúnyos hangvételbe csúszott át, de ebben azt hiszem nagyobb a konc féltése.
Akit érdekel a téma, úgyis meg fogja találni a megfelelő építőket és a megfelelő oldalakat.
Aki építtetni szeretne, mindenféleképp kérjen referenciamunkát, mert az elégedett ügyfél a legjobb ajánlólevél.
További jó élcelődést, viccelődést, mi inkább kályhákat építünk.
nem értek veled egyet. Először is, nem illik így nekirontani senkinek, még ha korábbi hozzászólása ellenére (461) üzletelni kezd az általa "igen tiszteletre méltó módon nem anyagi természetű témákról" tárgyaló topikon. A hozzászólásod szakmai és pénzügyi részéből pedig süt a tájékozatlanság.
Különben kedves Corsa 11, szaboli, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára, és minden érdeklődő! Ha igazán olcsó tömegkályhát szeretnétek, van még ennél is jobb ajánlatunk! Akit mi ajánlunk, díjmentesen épít kályhákat, nem írt lekezelő cikket magyar cserépkályhás szaklapban a tömegkályháról, mert még kevesebbet tud róla, nem nyilatkozott külföldi fórumokon lekicsinylően azokról, akiktől megismerte a tömegkályhát, és tagja a Nemzetközi Nőnapnak, a Szent Grál Keresői Világszövetségének, és melleseleg minden olyan szakmai szövetségnek, ahova pusztán tagdíj befizetésével be lehet kerülni. Írj emailt és küldjük.
Ha továbbküldöd ezt a levelet, bónuszként a Galaktikus Agyagkötészeti Intézet által hitelesített igazoló oklevelet adunk a kályhádhoz, hogy milyen marhajó lett.
Látogassatok el a Mikulás, a Tejterméktanács, az Üzemegészségügyi Hitelintézet, az ÁNTSZ, az ombudsman és Elvira néni által is elfogadott ismeretterjesztő oldalunkra (korábban a fatüzelés, a tüzifa és a tűz magyarországi hivatalos oldala), ahol konkrét építési információk híján sok üzleti ajánlatot és kapcsolt Gugli reklámot találhattok.
Végezetül egy játékra invitálok mindenkit: Töltsék le és telepítsék az alábbi ingyenes szoftvert: http://www.textbroker.de/uncover/ másolják a vágólapra a topiknyitó szöveg utolsó 9 sorát, (ctrl+c) majd illesszék a program felső ablakába (ctrl+v) Nyomják meg a keresés (nach Plagiaten suchen) és élvezzék az eredményt, amíg lehet ;o) Éljen a gondolati autonómia és a kreativitás!
Tisztelt promethaus, ha ez az ar tisztesseges es barki szamara elerheto anyagarakrol szol gondolom nyugodtan nyilvanossa is lehetne tenni, illetve hogy mibol mennyi az annyi? De legalabbis arra lennek kivancsi, mennyit er kb. 4 nap szakmunka? A 350000-es arral engedd meg hogy eros ketsegeim legyenek. Egy atlag kalyha tisztesseges osszerakasa kb. 4-5 nap, lehet rutinbol egy egyszerubb 3 nap, ket embernek. Ebbe az idotartamba nem hiszem hogy belefer pl. a sarkok lecsiszolgatasa, vagy barmi extra.Es meg mindig kerdes ki fog az anyag utan szaladgalni? Itt tobben is azt mondjak, hogy ez kb. az anyagkoltseg , az en ismereteim is ezt erositik. Nem hiszem hogy a Rath vezeto mernoke nagysagrendekkel olcsobban tudna megvenni az anyagokat, egyszeru halandokrol ne is beszeljunk. Persze nincsenek illuzioim, elobb utobb valoszinuleg megjelennek azok a mestermberek akik husz, majd tiz, vegul pedig sammott tegla nelkul is meg tudnak epiteni egy ilyen kalyhat. Nyilvan egy ilyen kalyha nem az elso ket begyujtas utan fog szetesni, ajtot is be lehet epiteni sokfelet es sokfelekeppen, akar negy biciklikullovel is....Szoval talalekony a magyar, lesznek meg itt otletek. De terjunk vissza munkadijra, ha ket emberrol van szo, legalabb az egyik ebbol a tevekenysegbol szeretne megelni tisztessegesen, szerszamokat karbantartani, utazni, tovabbkepzesre jarni. stb akkor idonkent nem artana adot, tb.-t egyebeket fizetni meg mielott az APEH estleg erdekes kerdeseket tesz fel. Es persze van egy masodik ember is...Megint mondom nincsenek illuzioim, de masnak se legyenek, hogy ezert a penzert milyen kalyhat kap es ki fogja osszehozni a kedves nagyszulei nyugdijat. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy ebbe az arba minosegi anyag, gondos nem osszekapkodott munka, egyeb koltsegek, tisztessegesen, vagy legalabbis valamennyire tisztessegesen adozott munkadij belefer, szamlaval, garanciaval, munka utani felelossegvallalassal. Aki ezt az arat komolyan leirta, az hosszabb-rovidebb tavon sajat magat teszi tonkre de a hiszekeny ember szemeben sajnos arra vet rossz fenyt aki esetleg tisztesseges munkaert tisztesseges dijat ker, kerne.
Ami a szakkepzettseget illeti: jelenleg magyarorszagon tomegkalyha epitest hivatalosan nem oktatnak, a cserepkalyhas es kandolloepito kepzes tananyaganak pedig tudtommal nem resze, hacsak az utobbi par honapban ez meg nem valtozott, de ezen igencsak meglepodnek. Informacioim szerint volt ket kulfoldi mesterek altal tartott tanfolyam. Maradjunk annyiban, hogy aki reszt vett valamelyiken, fel tud epiteni egy olyan kalyhat amit ott latott. Nem lokdosodtek ott az olyan emberek akiknek volt mar alapkepzettseguk, szakmahoz kapcsolodo vegzettseguk. 2,3, talan negy? Amugy nem az en tisztem eldonteni ki nevezze magat szakembernek. A tenyeket mindenki ellenorizze le sajat maga es vonja le a kovetkezteteseket...
Persze most meg barki barmit megtehet,mindenki elott nyitott az ut, szakmai vegzettseg , kepzettseg tapasztalat nelkul bele lehet vagni a bizniszbe, meg uj a tortenet, mindenki azt mond amit akar. Be lehet lepni hangzatos szovetsegekbe , fel is vesznek hiszen lattunk mar teglakalyhat esetleg tanfolyamot szerveztunk, reszt vettunk rajta sajat weboldalunk van. Fel fognak venni a tagok koze, miert ne? De valamire valo szovetsegeknek, mint ipartestuleteknek bizony van eleg komoly sajat kovetelmeny, vizsgarendszeruk. Egy ilyen vizsgat letenni az persze masik tortenet, valoszinuleg szakmai tapasztalatot is megkovetelnek plusz ugye a vizsgajuk. De ketseg kivul elismernek minket, elismerik hogy jelentkeztunk a tagok koze.Az utobbit barki megteheti. A kulonbseget ugye nem kell magyarazni. Aztan persze foggal korommel orizzuk a kis tudasunkat, igyekszunk nagyokat mondani es hangzatos kritikakkal illetni azokat akiknek esetleg szinten vannak, esetleg meg komolyabb melyebb ismereteik a tomegkalyharol, vagy egyeb kalyharol.
Letrehozhatunk modszertani kozpontot, aztan elkezdhetunk ujitgatni egy jol ismert tipust. Egyszerusitjuk olcsobba tesszuk, eloszor feltalaljuk a fustjarat nelkuli kalyhat, amit mar cserepkalyhasoknak is ismernek, aztan meg a buboskemencet, olcsobb is samott se kell bele , de majd megmagyarazzuk hogy az kismeretu tomegkalyha.
Sokfelekepp lehet kalyhat epiteni, de a finn es a dan verzionak megvannak a maga jellegzetessegei, miert akkora, annyi es olyan tegla kell hozza, sajat mukodesi elve. De konyorgom, ha mar ezeket a neveket hasznaljuk, akkor tartsuk tiszteletben a kitalalojuk evtizedes tapasztalatait es fejleszteseit.
Lehet elvenni a tomegbol,elere allitott teglabol epiteni a kopenyt, lehet sporolni a samotteglaval, mert miert ne, draga is mi meg nagyon okosak vagyunk, aztan csodalkozunk ha nincs huszonnegy oras futesi ciklus, kerdeses a kalyha elettartama, illetve nem teljesiti az igerteket. Sokfelekepp lehet kalyhat epiteni, sokfele kalyha letezik, dan, finn, harang kalyha dupla, harang kalyha, raketa kalyha stb. Mindnek megvannak a maga jol leirhato jellemzoi es mukodesi elve. Mindenki talal az igenyeinek megfelelot, van kismeretu folyamatos tuzelesre (Helbronak is van egy ilyen tipusu kalyhaja es van Magyarorszagon ket olyan ember akinek meg is tanitotta) az amerikaiak szeretnek fel haz meretu kalyhakat epiteni, es nem gond egy talicskanyi fat egyszerre elegetni. Szoval van meg mit tanulni magyarorszagon, bar sok fent emlitett tipussal felveszi a versenyt egy jol megepitett cserepkalyha, akar buboskemence is.
A finn es a dan(Helbro)kalyhat itt a topic elejen eleg reszletesen sikerult kitargyalni. A Helbro kalyha nagyon ugy tunik hogy hatekonysagban a topon van es ahhoz kepest egyszeru, tartos es nem tul draga, a finnek is megvannak a maga elonyei. Kerdes hogy ismerik es betartjak-e az epitesi modjat?
A tuz veszelyes uzem. Rosszul megepitett kalyhaval csaladot lehet kiirtani.
Lehet probalkozni a sajat epitessel is, vazlatok alapjan, azelott modositani itt ott, hogy megertettuk volna pontosan hogy is mukodik, vagy epp nem sok fogalmunk van rola hogyan kezeljuk le a hoingadozasbol kovetkezo mozgasokat, ezt-azt kisporolni, kevesebb anyagbol megepiteni, utana meg butan nezni, miert van ott az a marha nagy repedes, miert nem tartja annyi ideig a homersekletet mint kellene, miert fustol es miert eszik az igertnel tobb fat, megha finn vagy dan vagy akarmilyen kalyhanak is nevezi el a kalyhat az alkotoja. Sokfele hibat el lehet kovetni.
Persze mindenki ugy epit kalyhat ahogy tud. Nyilvan a mostani helyzet idovel csak jobb lessz, de ma nem sok ember van akire rabiznam egy ilyen kalyha megepiteset. Arra semmikepp aki 350 000-ert elvallalja tokkal vonoval. Ja es szamlat kerek. Szoval aki ilyen kalyha epittetesen tori a fejet, nezze meg maganak alaposan a mestert es legfokepp az elozo munkassagat es nem kell minden hangzatos cimnek bedolni.
Corsa11: Tudjunk ajánlani Rath vezető mérnökét, vagy a nemzetközi szövetség magyar képviselőjét, ők ebből az árból (350.000) anyag és munkadíjjal együtt kihozzák neked, és minőségi munka az eredménye.
Egy "K" típusú köpenyhőelem 1100°C-ig használható, bolti ára 10-15eFt. Kívülről nézve egy szál vékony rozsdamentes "drót":), belőle kiálló két vezetékkel. Van olyan multiméter, amely fogadja a jelét. (kb. 10eFt) Ha jobban feltúrom a raktárt, talán még akad is selejtezett, de használható hőelemem.
Bocsánat a kései válaszért (Corsa11), én egy bő 100000-assal többre jutottam anyagköltségben, de kb stimmel. Nem vagyok olyan bátor mint dpek, de így nem is vállalok olyan rizikót - főleg, hogy életemben nem falaztam még - mint ő. Hőmérő ügyben arra jutottam, hogy csak védőcsőben (védőzsákban) lehetne berakni, átvezetve mindenen a kültérig, ami önmagában komoly tétel (és meglehetősen ipari megoldás kinézetre, és árra is), így lemondtam róla :( Meg eleve sem olcsó egy 900+ fokot bíró hőmérő. Még a füstgáz útjába esetleg berakhatom (pl. padka), a fűtésszabályzó körbe kellene, hogy tudja mikor nem kellene beindulni.
A födém felett padlás van, használaton kívül, fagerendás, de sajna egyenlőre nem tudom kizárni, hogy nem kell beépítenem eccer
Közben vackor11 is, és más is válaszolt magánban, de sajna alul, padkával nem tudom elvinni a kéményig, mert közte 1 kb 80-90cm közlekedő van ennek a födém alatt részén gondoltam, magasan ott nem zavar, és nem is látható.
Ha a födém alatt viszem akkor is emelkedő szögben kellene a cső? A 80cm-s oldal irányú távolság mellett, még kb 50cm-t emelkedhetne is a födém alatt, ha kell.
A kályha mögött segéd kéményt tudnék építeni 1 kis falbontással, és annak a tetejét a födém alatt kötném össze a kéménnyel
A kémény külső mérete, 50*50. Szerintem a belseje lehet vagy 25*25, viszont nem volt használva soha. Legalábbis általam, már vagy 20 éve nem. Előtte meg nem tudom, de lehet vagy 30-40 éves.
Érdemes még egyáltalán ezt a kéményt használni, vagy csak úgy engedélyeznék, ha béleltetném?
A samott anyag kb. 120.000.-, a tégla kb. 30.000,-, az agyag ha veszed, kb. 8.000.-, az ajtók kb. 85.000,-.
Itt nem áll meg az anyagszükséglet, mert kötőanyagnak még kell tűzállóhabarcs, kell szigetelés, nem akármivel. Van még szállítási és eszköz költség és persze az építésidíj. Igaza van Istvánnak! Jó esetben az anyagok szállítással kijönnek a 350-ből.
A kéménynél 2 m-ig engedélyezett az elhúzás, de csak pozitív elhúzás lehetséges azaz emelkedő szögben. Ezt praktikusabb lenne a födém felett megoldani. Mindenképpen acélcsőves megoldást javasolnék, melyet körbe kell szigetelni, nehogy a csőben hüljön a füst harmatpont alá.
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy 1 kandallót, vagy kályhát tervezünk kis családi házunkba. Szóba került a tömegkályha is.
Viszont nem tudom lehetséges-e tömegkályhával olyan kéménybekötés, hogy a kályha hátulján alul menne ki aztán felfelé a födém alatti magasságig, majd megint vizszintesre fodulna, és onnan kb 80-100cm-re van a kémény ahová kötni lehetne. A kémény össze magassága kb 6-7m, a bekötéstől számítva felfelé még kb 3-4m.
Ez mai árakon inkább csak anyag költség normális anyagokból, esetleg szállítással együtt. Egy közepes kályhára, kis padkával+ kémény bekötés. Persze kis tűztérajtóval kapásból lehet 20E-et spórolni. Szóval ez nem mérvadó egy tk árra.
Az összköltség függ a választott ajtók árától,a külburkolat minőségétől, a díszítőelemektől.
Egy átlag kályha bekerülési költsége kb.:350000 Ft ez tartalmazza az alapanyagok, ajtók és az építtetés költségét. (A kéménybekötés maximum 70cm) Különleges vágások, faragások akár duplázhatják az árat.
A beruházás a gázárral kalkulálva 2-3 év alatt megtérül.
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
Én csináltatni fogom a tömegkályhámat. Itt a fórumon fellelt építőkkel vettem fel a kapcsolatot, olyan 700-ra van becsülve. Ez ennek a kályhának az ára kb. (munkával, anyaggal, tudással, 1 méter padkával, némi sk kontárkodással:)). Nincs benne az egyéb fűtésmódosítások költsége (az még szebb összeg lesz a végére, de nem kifejezetten emiatt). - van azért ilyen is, szeretnék hőmérőt berakni a tűztérbe, de ipari megoldások között is csak olyat találok, ami nem kifejezetten "otthonbarát" - Filóztam a tanfolyamon és az SK építésen, de 1-2 kályhán túl többet, én valszeg sose csinálnék, így meg egyszerűen nem éri meg megtanulni. Inkább megpróbálom olyanokra bízni, akik tudják mit lehet kihozni belőle, és nem a saját kályhám lesz a kisérleti darab :) Azért, azt nem zárom ki, hogy hobbiból, még elmegyek ilyen okításra :)
Köszi. Megnyugtattál. Azért kicsit áttervezem, hogy a vizuális rálátás meglegyen mindenhol, magyarán hogy ne árnyékolja le semmi a hősugarat, mikor épp felém tart. :)
Pár napja személyesen is elmentem Bp-en egy kandallós-cserépkályháshoz.(XVI.Bökényföldi u.)Nem hallott még a tk-ról,lekezelően fogadta.Az ő általa bemutatott cserépk. viszont 1MFt-ba kerülne.
Láttam nála tűztérajtókat.A nagyobbik kb.40x40cm-es üvegfelülettel,felül is egyenes 53eFt,a sütőtérnek megfelelő ugyanilyen szélességben,felül ívelt 48eFt volt.
Lényeges a tűztérajtónak felül ívesnek lennie?Hol kapható esetleg olcsóbban ajtó?
A samott tégla kiválasztásánál a tartósságra törekedve milyet érdemes választani?
A tk-nál az égési levegőt csak a tűztérajtón vagy a hamuzóajtón is keresztül is szabályozzátok?Üdv.
Nálam is így van. Tény hogy jó idő van fent is, de nem olyan látványos a különbség mint a kandallónál. Inkább csak akkor van melegebb, mikor fűtök, és az ajtón keresztüli közvetlen meleg hamarabb és jobban felszáll mint amit oldalt sugároz. Tüzelés után mikor már az ajtó nem fűt számottevően, akkor nem igen megy föl. Szóval nem kell attól félni hogy az összes meleg felmegy. Maradjunk annyiba hogy fent sem lesz hideg a kályhától.
Szép nagy lehet az a galéria ahol a felső szinten már légüres tér van. :-D Anyukám! Felmegyek megnézem mit csinálhatnak a gyerekek odafönt a sztratoszféra felett mert igen csendben vannak! :-D Asszem arra gondoltl hogy egy légtér van. nemtom TK-nál mennyire megy fel a meleg, gyanítom nem annyira mertinkább sugárzással melegít.
Galériás részre, (lentre, de fölötte légüres tér van, mely csatlakozik az emeleti folyosóval) építenék tk-t. Attól félek, hogy az összes meleg fölszáll, és lent igazából nem is érvényesül a meleg. Szerintetek?
Ez baromság. Akit kérdeztél tuti nincs tömegkályhája, és fogalma sincs róla hogy egy ilyen kályha hogy működik. Nálam decembertől idáig ment főfűtésként a nappaliban a dán tk. Hidegtől függően napi 10-20 kg fával 1-2x-i begyújtással. (Volt hogy 1 nap kimaradt.) Viszonylag nagy a tűztérajtóm is. Ezzel pont úgy működik, ahogy vackor írta. Esti begyújtásnál megvan a kandallóhatás(gyors felfűtés de csak fokozott teljesítménnyel, de nem úgy hogy elolvad a fotel vele szemben.) Utána másnapig egyenletesen adja ki a maradékot úgy, hogy közben 2 fokon belül van a hőingadozás. A kályha soha nem hül ki teljesen, ha napi 1x be van gyújtva. Tökéletesen illeszkedik a magyar életformához. Mellette szintén a lomha padlófűtés van. Radiátor nincs. A pf-t kombináltam egy másik szintén lomha tk-val. El lehet képzelni milyen. Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. Nekem tökéletes. Ugyan olyan igénytelenül egyenletesen mindenhol meleg van, és még 1 fok sincs a hőingadozás.
Kérdezz meg egy tömegkályha építőt a kandallóról és a cserépkályháról, az is lehet érdekes:o) Én már kicsit belefáradtam abba, hogy bizonygassam a szkeptikusoknak a dolgot. Röviden annyit, hogy ha a takarékosságot nem a kályhától kezded, hanem a megfelelő hőszigeteléstől, tájolástól elrendezéstől, és nem egy reptéri várót akarsz vele fűteni, akkor SZERINTEM fő fűtésként használható. Ha - természetesen objektív okokból - a fentiekre nincs lehetőség akkor úgyis fűtöd az utcát, szabályozva vagy szabályozatlanul. Egyébként én még nem tudtam annyira szabályozatlankodni, hogy 28-30 fokra fűtsek vele... Az életmód- időbeosztás kérdésre egy fürgébb vátozat lehet megoldás, mondjuk este 6 körül begyújtasz, 10-15 kg fát elégetsz, egy nagyobb tűztérajtóval megvan az instant kandalló-feeling, azzal a különbséggel, hogy nem esik le a gatya rólad a hőségtől, a tűz kialvása után és nem hűl ki 0 perc alatt, estére kellemes időt csinál, reggel nem a fagyos lakásban járkálsz. Ha nem gyújtasz be reggel, akkor sem fog annyira kihűlni, hogy délutánra már csak emlék maradjon a tegnap esti meleg. Kb. ennyi. Tessék, már megint egy csomót blabláztam. Pedig már 1848-ban is.... illetve elnézést, a 13-as és a 117-es hsz-ban is mennyit gépeltem:o)
Cserépkályha és kandallóépítő véleményét kértem a tk-ról:
Egyfelől réteg igény, más felől a hazai életvitelhez abszolút nem alkalmazkodó fűtési mód! Nem is látom nagy jövőjét, pedig okos dolog! Mondjuk nem a mi életformánkhoz!
Én:Eddig éppen az ellenkezőjét gondoltam,mert abban napi 1-szer,nagy hideg esetén 2-szer kell begyújtani és 1-3 óra alatt (fenyőfa-tölgyfa pl.) leég a tűz és ezzel vége is.Használhatod a sütőjét ezután és legkevesebb 24-36 órán át nagy felületen adja a meleget.(kb.3 kW-ot) A hőingadozás a lakásban rendkívül kicsi (2Cfok),nyilván megfelelő nyílászárók és hőszigetelés esetén.
Nem tudom Te hogyan élsz, de szerintem a többség reggel elmegy dolgozni, délután hazaér. Reggel nem hiszem, hogy bárki fölkel 3 órával korábban, hogy begyújtson, tehát a reggeli begyújtás ugrott. Délután 4-5 körül ha hazajöttél, begyújtasz a tömegkályhába, ami a nappaliban áll. Lesz kb. este kilenc óra mire a kályha felmelegszik, és elkezd fűteni. Utána viszont reggelig dönti magából a meleget, az üres nappaliba! Nyomja a szabályozhatatlan meleget, akkor is, ha már 28-30 fok van a nappaliban! Erre gondoltam! Ez a megoldás tökéletes lehet fő fűtésre, de nagy hőtehetetlensége miatt kiegészítő fűtésre alkalmatlan! Annak a gyorsaság és a szabályatozhatóság lenne a lényege, amely tulajdonságok egyikével sem bír a fent leírt megoldás!
Beszéltem tegnap egy kályhás uriemberrel és szóbakerült a tömegkályha. Az derült ki a társalgásból, hogy talán ismeri, de elbizonytalanitott, mert azt mondta, hogy a tömegkályhánál nagyobb a hő, igy nemérti, hogy miért nem kéne ujrarakni 10-15 évente. A másik dolog ami elgondolkoztatott, hogy ő azt mondta, hogy az utánégetőhöz a levegőt ventillátorral kell biztositani. Igaz ez?
Nem tudom, hol érdemes bevezetni a másodlagos levegőt, talán a főzőlaptól lefelé vezető füstjáratból vagy esetleg a sütő ajtaján keresztül, kívülről. A füstöt a 659-es hsz-ban lerajzolt tervek alapján akarom elvezetni.
Na így már alakul, jó ötlet! hol tervezed a levegő bejuttatását az utánégetőbe, és mi lesz a füstel ezután. A kétféle "üzemmód" egyébként kétféle tüzelési technikát kíván!
Vackor tanácsát megfogadva továbbgondoltam a masinát. A sütő és a főzőlap közé egy samottlapot terveztem be. A főző és sütő funkciót súberekkel lehetne váltakoztatni.
Súber-variációk:
A, Kétállású-szelep, 1-es számmal jelölt állásban a sütő funkció, 2-es állásban a főző funkció működne.
B, Lehet, hogy elég lenne a 3-assal jelölt helyre egy súber? Zárt állásban a sütés, nyitott állásban a sütés és a főzés egyszerre(?) menne.
Szerintem ilyen esetekben nem az utánégető kamra, hanem a "búbos kemence módszer" lenne jó: az égéstérben lehetne visszakeringetni az el nem égett füstgázokat.
szerintem a főzőlap túlságosan visszahűti az égésterméket, így az utóégető könnyen lepárlóvá alkulhat. Számomra úgy tűnik, a torok, a "gyorsítás" ugyan megvan, de már előtte, a tűztér feletti részen megkezdődik a hőleadás, tehát a torok mindkét felén nagy a hőveszteség. H a főzőlap helyére egy masszív hőszigetelést képzelünk, az már lehet valami olyasmi, amit vársz.
Nagyrábén épülő mtömegkályha tanfolyamra még lehet jelentkezni. Nem a profitért csináljuk, hanem minél többen elérhető áron eltudják sajátitani, igy terjeszteni magyarországon. Jelentkezni deak.marton4@freemail.hu
Azt gyanítom van ilyen, mert képeket láttam hasonlóról tömegkályhás oldalakon ( márnemtomhol) , de rajzot kéne szerezni, vízszintesen másképp működnek a dolgok, a méretezésen sok múlik, ha magad kisérletezel könnyen lehet, hogy 10szer kell újraépítened mire működik,
Azon agyalok, hogy mi lenne ha a sütő itt is utánégető kamraként működne? Mint a kályhákban, csak itt fekvő helyzetben. Ha lesz időm lerajzolom. Vagy ez is spanyolviasz?:)
Idén amerikai kályhások tudását lehet ellesni, ha még van hely :) Tapasztalt hazai kályhás, szerintem már van, csak még nem tartunk ott, hogy Ők tartsanak egy tanfolyamot. El fog annak is jönni az ideje :)
Hát nem nyaljuk a külföldiek seggét, de szalai ur is tőlük tanulta. Pontosan kb 1 hét mulva tudom megmondani mennyibe kerul. Nem vészes, függ attól is, hogy szállás kell e meret aki hajdubiharból van annak anyival kevesebbe kerül. Lényeg az, minél többen lenénk annál olcsóbb! ha érdekel a tömegkályha épités deak.marton4@freemail.hu-n vedd fel velem a kapcsolatot, meghát akit még érdekel.
Hello lepedő! Mibe kerülne? És ki lenne az oktató? Remélem végre nem nyaljuk a külföldiek seggét, csak van már tapasztalt magyar kályhás, aki ehhez ért. Salgótarjáni ajtók milyen árban vannak az íves+nagy üveges?
Szerintetek működőképes lenne egy ilyen konstrukció? A takaréktűzhely a konyhai részen, a füstjáratok a konyha mögötti szobában lennének. A tisztítónyílásokat és a súbereket nem rajzoltam be. A kémény 25x25-ös.
Ezek csak kandallók meg tűzterek, amit a tk-ba kell tenni az a cserépkályhaajtó kategória, abból eddig kevés jót találtam, csak magyar termékeket (meg románt de az borzalmas)
tud valaki jó ajtólelőhelyeket, elsősorban üvegest keresek, de a magyar oldalakon, szinte mind csúnya, (nekem nem tetszik), ellenben külföldi tk- kon sok szépet látam.
Nálam a "2kW" az valójában 3 kWh, 2x10kg fával fűtve 200lm3-t. 19-21 fok közti állandó hőmérséklettel. De az a 19-21 hőérzet szempontjából kb. 23-24 fokos radiátoros vagy más légfűtéses hőfoknak felel meg. 1 szoba és egy előszoba kivételével az egész házat befűti önállóan. Ennyi fával ez tényleg csoda. Kandallóba, vagy vegyes kazánba ez a 20 kg kevés lenne ugyan ilyen állandó hőmérséklet tartásához ebben a kinti -5-10 fokban.
A dán kályha építőjének a honlapja 18x18-as kéményt említ. Bár a kör keresztmetszetű kéményben jobb az áramlás, én inkább a 180-as kéményt rakatnám oda biztos ami tuti.
Egy félkész házunk van használatba vételi előtt,a kémény még nincs kész, és az átadásra kell,terveben van egy tömegkályha építése a nyár folyamán,a kérdésem az lenne, hogy véleményetek szerint milyen méret lenne jó? Ez egy szerelt kémény lenne a magassága 7m, 150mm-es elég vagy kell a 180-as átmérő. Segítségeteket köszönöm.
Nálam az alaposághoz hozzátartozik a gyarkorlati kipróbálás...., nos ez az ún." 2Kw -os csoda" valóban nagy csoda! Október óta nap mint nap bizonyít , tehát nem újságból nyert információk alapján jó.
Őszinte leszek, én lemondtam az sk építésről, a pontos méretezés igénye miatt. Többen vannak itt akik építettek saját kezűleg kályhát, (idén is lesz tanfolyam, laza két hét, tuti, drága :)), de én nem tudok elég időt szakítani rá. Nekem az is épp elég meló lesz, hogy besegítek, és a maradék (U alakú) épület fűtését hozzáigazítsam. Ha tudsz rá pézmagot szerezni, a topicleírásba.9n lévő címen segítenek a tanfolyamban, ami után még sok hasonló kályhát építhetsz. Komplett építési leírást szvsz senki nem fog tudni kínálni, mert ahány helyszín, annyi lehetőség. Legutóbb itt dpek épített kályhát - klasszul néz ki- én felvettem a kapcsolatot a fenti linkeken lévőkkel, és próbálok -nyárra- egy kályhaépítést összehozni velük :) (Meg dpek-et is meg akarom látogatni, tapasztalatátadás miatt)
Sziasztok! Megkaptam a gázszámlámat, azt hittem hanyatt esem! Négy gyerekünkel így is majd meg fagytunk.Régóta olvasgatom a fórumotokat és nagyon izgalmasnak találom. Ezek után elhatároztuk a feleségemmel, hogy nyáron megépítjük a saját első kályhánkat . Nagyon megköszönném, aki tudna valami pontos leírással is segíteni a kialakításához. Esetlegesen az email címem a következő: simizoli@vipmail.hu Sziasztok!
ja: és ami a legfontosabb, azért lenne jó ott, mert 63 nm egybeföggő terület nappali+ étkező+ konyha + folyosó és innen nyilnak az ajtók a többi szobákba
a rétegrendem a köv.: -10-15cm vastag sóder -13-15cm vastag beton + vasháló -vízszigetlés -10 cm hőszigetelés - 5-6 cm vastag beton ( itt futnak a fűtéscsövek ) + vasháló
természetesen mindent tudok, hogy mi hol van, mert kb. 4000 db fényképfelvétel készült a házról. és persze azért is , mert a házikót szinte mi hárman csináltuk :após+ a fiam + én
NAGYON RENDESEK VAGYTOK, HOGY IGY KIVESÉZITEK A PROBLÉMÁMAT!!!
Ha mégis szeretnél a kályha alatt is szigetelést, akkor a teherhordó réteg alá szerintem Styrofoam floormate 500 vagy 700 vagy ennek megfelelő más gyártmányt betehetsz.
Erre az esetre en azt a tanacsot kaptam, hogy a beton felso reteget ki kellene azon a teruleten bontani, kiszedni a szigetelest es a helyet kionteni vasalt betonnal. Mindez persze csak akkor szukseges, hogy ha az aljzat felso betonretege mar onmagaban nem lenne elegendo ahhoz, hogy ezt a terhelest elbirja.
Az en esetemben sajnos nem tudom, hogy mennyire massziv a meglevo aljzat (mert nem en epitettem a hazat, 4 eves koraban vettem), tehat szinte tuti, hogy meg kell erositenem, ha biztosra akarok menni. Esetedben lehet akar szerencses is a dolog, ha biztosra tudod, hogy hogyan lett kivitelezve az aljzatod, mert statikusok szerint ekkora teher elbirasahoz egy 15cm vastag vasalt beton elegendo es ha ez nalad megvan, mert pl tudod, mert te csinaltad, vagy epp ott voltal, mikor csinaltak, akkor gond egy szal se.
Már kezd tisztulni a kép, köszönöm!!! Akkor mi a helyzet, ha az ajzatbeton alatt van 10 cm vastag lépésálló szigetelésem? Félek attól, hogy nem fogja birni ezt a nagy súlyt és össze fogja nyomni. Vélemény? Szép napot Nektek!
Nagyon a lenyegre tapintottal, mert igazabol ez a legnagyobb dilemmam nekem is. Ugyanis nem szivesen vernem szet a meglevo aljzatbetont a nappaliban, hanem azon agyalok, hogy megfelelne-e vajon, ha egy ilyen massziv vasalt "dobogot" keszitenek az epitendo kalyha ala. Szepen leburkolva akar meg jol is mutathatna, ha a kalyha egy ilyen kiemelesre epulne.
Ezt ki lehet váltani azzal ha nem süllyeszti be az ember hanem egy keretbe készít 15 centi vastag vasalt beton alapot a meglévő betonozásra? Ezt szépen le lehet burkolni téglával ahol a kályhából kilóg.
Hasonloan kerdes foglalkoztatott engem is. Elvileg egy ekkora tomegnek nem kell igazan alaalapozni. Egy statikus ismerossel beszeltem, O azt mondta, hogy a lenyeg, hogy a kalyha alapkonturjanal nagyobb teruletu, 15cm vastag duplan vasalt aljzatot kell csinalni neki. Kivancsi lennek, hogy a jelenlegi tk tulajok hogyan oldottak meg ezt a problemat.
Én a tk-ba fenyővel is tüzelek, és hihetetlen, de melegebb van tőle mint a kemény fától. A fenyő 1 órán belül leég, a keményfa meg 2-3-órát is ég, és mégse ad olyan meleget. A fenyő után mindíg fehér a tűztér és az utóégető, a kemény fa után meg fekete. Igaz a kemény fa nem teljesen száraz. Nekem bejött a fenyő, és ez után is azt veszek ha találok olcsón. Kisebb adag után 40 perc múlva lezárható a kémény. A fenyőnél soha nem látszik a kéményen hogy ég bent a tűz, a többi fánál jócskán füstöl elég hosszan az elején, de van hogy végig.
Majd kipróbálom tök száraz kemény fával is, csak egyelőre nincs.
Kész a házikónk és most eszméltem, hogy milyen nagyszerű is a tömegkályha. Viszont nem terveztem be, nem készitettem alapot. Utólag mi lehet a megoldás? Bontsam fel a nappalit és menjek le 80-90cm mélyre és kezdjem az alapozást, vagy van más megoldás is? Mert azért a 3-4 tonnával nem lehet viccelni!Előre is köszi a válaszokat! ÜDV
Csodák pedig nincsenek, ha a hőleadó felületet nem akarod növelni, és ez így nem elég, akkor kénytelen leszel a hőmérsékletet emelni, ergo a kéményt fűteni. vagy javítani a hőszigetelésen, sztem kb. ebben a sorrendben: 1 födém 2 ablak 3 falak 4 aljzat
Hőmérésre javaslom az m-838-at innen, 1000 Ft-ért:
http://www.permanent.hu/akcio.php
eccerű darab, a szondáról le fog égni a műanyag, de egy darabig használható.
Kedves Vackor11! Köszönöm a választ. Az 100%,hogy jócskán a kéményt fűtöm,de nem mertem több,ill.hosszabb járatot építeni,mert fogalmam sem volt,hogy mennyit bír el a kémény,hogy meglegyen a megfelelő huzat.A levegővel próbáltam játszani, de ha keveset adtam kátrányosodni kezdett az ajtó környéke. Nem vagyok vele megelégedve ,éppen ezért gondolkodom a tömegkályhán. De, mivel a külső hőmérséklete annak is csak hasonló,60fok körüli,a helyzet nem változna.Persze értem,hogy tömege végett jóval ritkábban kell pakolni és az utánégetés miatt gazdaságosabb.A hőleadó felületet,azaz a méretet nem nagyon szeretném növelni. Várom a véleményt !
A kilépő füstgáz hőmérsékletét hogyan tudom megmérni? Köszönöm!
Nem biztos, hogy rossz kályhát építettél, az is lehet, hogy valóban nagyon nagy a szoba hővesztesége. Ha egyszerűen meg akarod tudni, mennyi múlik a kályhádon, próbáld valahogy megmérni a kéménybe lépő füstgáz hőmérsékletét. Ha jó a kályhád, akkor a füstnek 200 fok fölé nem kellene melegednie 10-12 kg fától. Ha magasabb hőmérsékletet mérsz, akkor szerintem már a kéményt illetve az eget fűtöd, és van mit javítani a kályhád konstrukcióján.
A téglakályhában nem történik utóégetés ami a tömegkályha kényegét adja. Ezért kevesebb hőt tud elraktározni. Ha kevesebbt raktároz el akkor kevesebbet is ad le. Talán a felülete is nagyobb a tömegkályhának bár ez azon is múlik hogy melyik variációt építed meg.
Tavaly nyáron kókányoltam egy egyszerű téglakályhát.Kisméretű , élére állított samott téglából van az egész,három fekvő járattal. A mérete kb. :180*90*70 cm. A gondom az,hogy nem tudom vele a helyiséget, 26 m2-t kifűteni.Igaz,hogy régi vályogház 40-es falakkal,két 150*150 -es ablakkal,szigetelés semmi ,szóval hideg lakás.A kályhát egy öl fával felfűtöm , tapintásra kb 60 fok körülire,és azt szép lassan leadja. Ha kint mint most is 0 fok körüli az idő,akkor tartani tudom a 19-20 fokot. Ha a gazdaságosságtól eltekintünk,kb ugyanezt tudja egy tömegkályha is.Kicsi lenne ez a méret,felület? Nekem lustának tűnik.
Lehet, hogy erdemes lesz majd vele kiserletezgetnem... mindenesetre azert ugy vagyok vele, hogy a leirasok is kemenyfat emlegetnek, igy probalom majd ezt betartani.
Ha hihetünk neki, a sűrűségük megegyezik (akác,tölgy). Valóban a fenyő fűtőértéke sem sokkal rosszabb,viszont jóval olcsóbb. Szerintetek megérheti e ezzel fűteni?
Fűtőberendezése (no és a fűtési szokások/beidegződések) kérdése hogy kinek miben mi válik be. A tölgy ha kiszáradva könnyűvé válik akkor az csak annyit jelent hogy iszonyú vizes amikor megveszi az ember. :-) Tudod mi az igazán hihetetlen? Hogy tömegre vetítve a FENYŐ igencsak a lista elején tanyázik! Csak nem nagyon van olyan tüzelőberendezés ami ezt hasznosítani is tudja. mármint az intenzív de rövid égést. A tömegkályha viszont ígéretes ebből a szempontból a leírások/elmondások alapján.
Erdekesek ezek a szamadatok. Nem gondoltam volna, hogy a tolgy vezeti a listat. Apam mindig arra panaszkodott, hogy a tolgy, ha kiszarad teljesen, akkor olyan konnyuve valik, mintha megszunne a tomorsege, es baromi gyorsan ellobban a tuzon. Legalabbis O ezt tapasztalta, ezert szereti jobban az akacot meg a bukkot. Ettol fuggetlenul lehet, hogy hoertekben megis jol teljesit, csak az akac parazsa tovabb tart... valami ilyesmit mondott, mikor legutobb ertekeztunk errol. En azert maradnek az akacnal, mert egyreszt van egy kisebb akacosom :-), masreszt azt tudnek legolcsobban es legkonnyebben szerezni.
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/0/4/2/1/THM_0007000421.jpg
a nyil helyén lenne a kályha