Ha az októberi Nemzeti Ünnep alkalmával te és a turistatársaid hasznosan akarnának a friss hegyi levegőn tevékenykedni, akkor szíves figyelmedbe ajánlom a szádvári vármentést:
Tegnap két várnál jártam. Salgó és Somoskő erősségeit látogattam meg jó néhány turistatársammal. Ilyenkor sajnos kevesebb idő jut az elmélyült szemlélődésre, a fényképekre állandóan mások is felkerülnek, ráadásul az idő is épp a tűréshatáron volt. Laikusként, 12 év után újra ott járva annyit állapítottam meg, hogy nincs komolyabb változás egyik helyen sem. Salgó ingyenesen, Somoskő 480 forintért (gyerekjegy 160,-) látogatható.
Érdemes végignézni ezt a csodaszép grafikai megoldású animációt, amely bemutatja, hogy építették meg a XIV. században a csehországi Prága városában az első kőhidat. Ennek neve napjainkban Károly-híd, az oda sereglő turisták egyik kihagyhatatlan sétaterét jelenti.
Bár a középkor építészének nem állt rendelkezésére számítógép és bivalyerős gépek, de azért nagy találékonysággal megoldotta a felmerülő problémákat. A várépítkezésekhez is hasonló megoldásokat alkalmazhattak.
1306 előtt – Valószínűleg „Szepesi” Rikalf fia az idősebb Rikalf {a Tarkői és Berzeviczy nemesi családok őse} építtethette a magas hegycsúcson Tarkő erősségét.
1306 – Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése idején már a Tarkői família három ága együttesen birtokolta.
1436 előtt – Ismeretlen ok miatt Tarkői „Fogas” János nemes úr hűtlenné vált a királyhoz, ezért ellene sereg vonult fel, amely megostromolta és elfoglalta az erődítményt. A bíróság döntése alapján ettől az ágtól elkobozták a javait.
1436 – 1458 – Ebben az időszakban a Tarkői bárói família másik két ága, Henrik és Tarcay Kelemen és családja mondhatta a magáénak a váruradalmat.
A Müllner-könyv lapozgatása során egy olyan erősséghez értem, amelyből már 100 esztendővel ezelőtt sem sokat láthatott és archiválhatott a fotográfus. Mégis 2 olyan várrészletet tudott lencsevégre kapni, amelyek már nem érték meg napjainkat. Az egyik a felsővári várkapu boltíve, a másik pedig a kerek öregtorony csonkja. Ha valaki napjainkban elzarándokol Tarkő {szl: Kamenica} várához, már egyiket sem fogja meglátni. Szerencsére egy lelkes várbaráti csapat esztendők óta megkezdte maradékának megmentését. A régészeti feltárások kiderítették, hogy nem csak a kettős sziklagerincen épült meg a hegyi sasfészek {Felsővár}, hanem a tőle keletre elterülő nagyobb területet is belefoglalták a védőművekbe {Alsóvár}.
Gondolom, hogy idővel a kőfaragó céhen belül specializálódtak az egyes mesterek. Volt aki az építőiparban {vár, templom és lakóház} építésre szakosodott, míg talán az ügyesebbek már a nemesi sírkövek nehéz, de igen jól kifizetődő faragásával kereste meg a betevő kenyerét.
Ez a sirkőtipus gyakori lehetett mert hirtelenjében kettő hasonlot is tudok mutatni a Kárpát-medencéből, az első a Michaelkirche-ben van (Szent Mihály templom, Bécs) a másik pedig Kreuzenstein várában.
A régebbi tervek szerint az egri vár középkori piacát a XIX. században elfoglaló épületek le fogják bontani, hogy megkutathassák és valamilyen módon bemutathassák az ott rejtőző régebbi korok épületeit.
"... az alsó várudvar funkcióbővítő felújítása, a Püspöki-palota műemléki felújítása, a vár középkori főterének és a Provizori-palotának a rekonstrukciója, a középkori várszékesegyház részleges rekonstrukciója, a Dobó István Vármúzeum turisztikai célú fejlesztése, valamint a műemlékek folyamatos felülvizsgálatát célzó Műemlékőr projekt folytatása.
Az az elképzelésünk, hogy hitelesen mutassuk be a fénykorát a 16-17. században élő várat" - emelte ki Habis László. Szavai szerint szakítani kell azzal a korábbi műemlékvédelmi felfogással, amely szerint még ha ismertek is egy elpusztult műemlék műszaki paraméterei, homlokzati képe, akkor sem lehet visszaépíteni.
Berecz Mátyás elmondása szerint a program során vissza szeretnék építeni a vár déli oldalának képét alapvetően meghatározó Varkoch-kapu bástyát. Tervezik a Püspöki-palota nyugati szárnyánál lévő Tömlöc-bástya megerősítését és tetővel való lefedését is.
A Püspöki-palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító Püspöki-palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is. Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz.
Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló Provizori-palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani Provizori-palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedi."
Hát ezért kell lebontani azt az épületet...
Berecz Mátyás kitért arra is, hogy a szoros határidőre tekintettel a beruházás szakmai előkészítését, a tervezést még az idén, az építkezést pedig legkésőbb a jövő év második felében el kell kezdeni.
Akkor bizony erősen a lovak közé kell csapni, kedves egri várépítők!!!
Alföldünk igen szűkölködik középkori emlékekben, "köszönhetően" a török hódoltság másfél évszázados pusztításának. Ezért nagy örömmel olvastam el az alábbi tanulmányt, amelyben Kertész Róbert szolnoki régész ismerteti azt a sírkő töredéket, amelyet a Tisza folyó menti városban, pontosabban annak egykori várának helyén ástak ki egy mélygarázs építésekor. Az eddigi vélekedések szerint a mezővárost a XV. században birtokló Pálóczy főnemesi család egyik tagját temették el Szolnokon, akinek síremlékét fedhette ezt a töredékében megmaradt sírkő. A tanulmányban sok érdekes részletet megismerhetünk Szolnok város középkori topográfiájáról is.
Kiválóan összeállított, nívós munka. Még sok ilyet szeretnék látni a Pazirik cégtől. Időnként érdemes végignézni a honlapjukat, hiszen csodálatos grafikákban mutatják be a várak világát.
Dr. Feld Istvánnak, a Castrum Bene Egyesület Elnökének a helyszínre érkezésével Zádorvár belekerült a magyarországi várkutatás "legfelső szintű" vérkeringésébe. Remélem, hogy majd az októberi visegrádi egynapos konferencián a kutató régész összefoglalja több hetes tevékenységük eredményeit, hogy kissé tisztuljon a köd erről az eddig jórészt ismeretlen múltú várról. Ami pedig a zádorvári vármentőket illeti, kívánok nekik a következő esztendőkre elpusztíthatatlan lelkesedést, verőfényes napokat, kifogyhatatlan pályázati pénzeket és szorgos kezek garmadáját!
Zádor várnál zajlik az élet és a feltárás. A hétfői napról tettek közé egy leírást a facebook Zádorvár-Pécsely oldalon. Én ezt be is másolnám ide:
Zádorvár munkálatok - szeptember 18. .... azaz egy igazán különleges hétfő… amikor kiderült, miért is különleges hely a Zádorvár
A szomorú esős vasárnap után egy igazán különleges hétfő köszöntött ránk. Amellett, hogy szép napra (még a nap is előbújt) ébredtünk igazán illusztris látogató érkezett hozzánk. Hogy ki is? Alább minden kiderül :)
És ha ez nem lett volna elég - egyébként a jóból sosem elég -, még a Hild József Építőipari Szakközépiskola Műemlékkutatói is megérkeztek, hogy segítsék a zádorvári munkákat.
Na, de ki is volt az illusztris vendégünk? Dr. Feld István úr, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense tett látogatást a Zádorvárban, hogy tájékozódjon munkánkról, arról, hogy meddig jutottunk ez alatt a három hét alatt. Nagy megtiszteltetés ez számunkra, hiszen személyében a középkor és a kor várainak egy nagy tapasztalattal rendelkező tudósa nézte meg mit csinálunk, hol tartunk munkánkkal. Tanulmányai, kutatásai és eddigi munkái alapján szerzett tapasztalatából adódóan, már az első pillanattól rengeteg új információt mondott az előkerült falak szerkezete és elhelyezkedésük alapján. Nagyon sok új, még megfejtendő kérdést vetett fel, öröm volt hallgatni és inspiráló volt közösen gondolkozni vele. Bízunk abban, hogy elégedett volt munkánk minőségével és az eddig elért eredményével. Büszkeséggel tölt el azon mondata, hogy ez egy igazán különleges vára hazánknak - néhány itt most a szeme elé került várbeli megoldással még nem találkozott eddigi munkái során - a régészet a tudomány szempontjából!
Köszönjük azt is, hogy nem csak minket örvendeztetett meg tudásával, hanem az ezen a napon segíteni érkezett több mint 20 Hildes diákot. Véleményem szerint számukra is értékes tájékoztatást adott a korra jellemző, a várak építését is befolyásoló szokásokról. Szívesen hallgattam volna még rögtönzött előadását.
Na, de ezzel rá is tértem arra, hogy a hétfő napon a Hild József Építőipari Szakközépiskola Műemlékkutatói népesítették be a várat. A sok segítő kéz jól jött számunkra. A diákok egy csoportja a falakat rajzolta, másik csoportja az omladékot szállította át a kődepóba a harmadik csoport követ válogatott. És volt egy tanulmányi versenyre készülő csoport is, akik a Zádorvárban fellelhető információk segítségével készültek/készülnek fel a versenyükre. Reméljük, drukkolunk azért, hogy sikeres legyen munkájuk.
A diákság, miután meghallgatta Feld István tanár úr előadását serényen munkához látott és igen nagy eredménye lett munkájuknak. Volt itt minden, ami 20 diák jókedvű, közös munkája során előfordulhat - igazán pezsgővé vált a várudvar! :)
Köszönjük szépen a sok megmozgatott követ, a szép falrajzot és a támogató jelenlétet. Bízunk abban, hogy több alkalommal lesz szerencsénk a közös munkához velük, értékes munkát végeznek!
Az esős vasárnap után ez a hétfő egy igazán verőfényes nappá kerekedett, az előbújt nap sugarával pedig megkoronázta a jelenlévőket, munkájukat.
Köszönöm Dr. Feld István úr látogatását, támogató szavait, köszönöm a diákok és tanáraik segítségét és köszönöm az égieknek a jó időt, felejthetetlen nap lett ez a szeptember 18.-a.
Folytatás holnap a szeptember 19.-én történtekkel. Minden olvasó megtisztelő figyelmét köszönöm!
Nézzük csak miről mesélnek a falak?
Vakond toronyból (felülről) is megszemlélték az előkerült falakat.
Az a falszakasz szerintem...... három régész, ha találkozik, sok sok kérdés kerül felszínre... a sokat látott Tanár -Dr. Feld István-, a "praktizáló középkoros" -Dr. Belényesy Károly- és a diploma előtt álló ifjú -Rozs Péter-... (jobbról balra)
Hildes diákok hallgatják az eddigi munka eredményeit és Feld István úr kiegészítését.
Kőválogatás a vegyes omladékból... nem hálás munka.Nagyon érdekes információkat osztott meg a Tanár úr.
Hú de sok a kő a falban... és ezt mind le kell rajzolni??? :)
Rajzolás elkezdődött, kell is a segítség :)
Segítőink a Hild József Építőipari Szakközépiskola Műemlékkutatói. KÖSZÖNJÜK A MUNKÁTOKAT, SOKAT SEGÍTETTETEK!!!
ja még valami a kisajátított házakhoz: nem lesz minden lebontva, csak ami túlnyúlik a contrascarpa falán. a többi megmarad, majd a "turizmust szolgálja" láthatóak a legújabb terveken is.
a Huszárvárral kapcsolatban: kár, hogy az új beruházás teljesen el fogja fedni/pusztítani, mert a tervező ide egy lépcsőzetes fogadóépület-komplexumot álmodott, amibe a Déryné házat is beépítik.
1. Látva mi maradt meg Eger várából, kissé művinek tűnik a terv.
2. Olyan várak kiegészitése mint pl. Csesznek, Hollókő, Sümeg etc. nagyon helyénvaló lehet, mert jelentős részük ma is áll.
3. A fehérre vakolt falu épülettömbök felhuzása (Csókakő) a történelem meghamisitása, mert kórházszerü várak lehet sose voltak? (Lásd számos mai computer rekonstrukcio)
4. A rekonstrukcio fontos része az épületszobrászat, mert ezt a korabeli várak nem nélkülözték. Kapubéletek, pártázat, konzolok, stukkok, indák, fülkeszobrok, faragott ablakkeretek, háloivek, keresztivek, gyámkövek etc. Tudom hogy ez a legnehezebb. Sokan ezt tarthatják hamisitásnak. Csakhogy ezek adták meg a vár jellegét és egy egy apro részletböl ezek segitségével ismerhetők fel ma is a várak. Meg vannak a középkori, reneissance motivumgyűjtemények, ezek felhasználása a rekonstrukcioban nem tekinthető hamisitásnak. Lásd Schulek Frigyes.
Meglátjuk mi és milyen módon valósul meg Egerben. Ráférne egy normális rekonstrukció. Csak tartok az ilyenektől. Bár mostanában más voltak szerintem jó felújítások. Füzér és Diósgyőr mindenképpen a jobb újjáépítések közé tartozik.
Apropó Diósgyőr! Ott is jártam múlt hétvégén. Építkezés természetesen nincs. Kb 200 négyzetméteren látható a valamikori huszár vár ásatási területe,ahonnan sok szép lelet került elő. Jó lenne a huszár vár egész területét megkutatni,mert a mostani terület talán a fele sincs a régi területének.
Én most a várárokban sehol nem láttam zajló feltárásokat.
Nekem úgy tűnt,hogy a várárokba beépült házakat már kisajátították. Sehol a házaknál mozgás. Az udvarokat felveri a gaz. Néhol a házak udvarán látható,hogy megtalálták a várárok ellen falának maradványait. Ez a képeken bekarikáztam.
Nem is teszek fel más képet, csak a z ásatásról és a várárokról. Na és egyet a lovagi torna térről,ami szerintem felesleges pénzkidobás volt. Üresen kong. Max a várnapokkor telhet meg,ha van program,de ennyiért kár volt megépíteni. Inkább a várra költötték volna...
A tervekben szerepel az egri középkori székesegyház valamilyen szinten való {???} részleges rekonstrukciója és környezetének megújítása. Hogy aztán a nemrégiben feltárt régebbi egyházi épületeket hogyan fogják beilleszteni... majd meglátom!
a vár középkori főtere és a Dobó István-palota rekonstrukciója;
a középkori székesegyház (melynek jelenleg csak az alapfalai állnak) részleges rekonstrukciója és környezetének megújítása;
a vár északi bástya-rendszerének, valamint a Gótikus-palota és környezetének helyreállítása, rekonstrukciója (Föld-bástya, Tömlöc-bástya);
az egykori városfal jelenleg is álló, de leromlott állapotban lévő szakaszának helyreállítása (Városfal utca);
Az egri vár részét képező Zárkándy-bástya helyreállítása, állagmegóvása. A végső pusztulás küszöbén álló bástyát a 20. század legelején épült vasútvonal vágta le a várról.
Müllner János 100 esztendeje 2 fotót kattintott Nagysáros {szl: Saris} váráról -- vagy csak ennyit mutattak be a könyvben. Akkoriban a várrom területét már erősen visszahódította a természet, fák és bokrok szövevénye takarta el a látnivalót a fotográfus témát kereső lencséje elöl. Még én is ilyen "Csipkerózsika-álmában" láttam a hatalmas területű erősséget, ahol kedvenc sátorozási helyszínemet jelentette az egyik kis kerek torony belső tere. Aki azonban napjainkban zarándokol el a sárosi várba, az már a helyi vármentők sok éves erőfeszítésének köszönhetően egy átlátható, rendezett, folyamatos restaurálás alatt lévő műemléket tekinthet meg, ahol rendszeresen várjátékokkal emlékeznek a régmúlt időkre. Sajnos ellenben a nagysárosi várkastélyt, ahol 1701-ben letartóztatták II. Rákóczi Ferencet, már csak a régi fotókon szemlélhetjük, hiszen a II. Világháború poklában olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy teljesen lebontották.
Nézzük csak miről mesélnek a falak?
