Biztos már megbeszéltétek, csak én maradtam le róla, a kövek miért kellenek a cserepek tetejére? Árnyékolás? Vízmegtartás? Talán ezek azok a "biovalami" kövek?
Jól mondja, saját szabadalom, de nem tökéletes a dolog, mert egy idő után a gyufaszál megdagas a sok víztől, lés akkor nem csöpögtet tovább. Úgyhogy néha cserélni kell. nem könnyű beszabályozni, hogy pont annyi vizet ereszen át, amennyit akar az ember, néha 1-1 fogpiszkáló is kellaz elejáén tömítésnek, amit később aztán el lehet távolítani. Egyébként azon gondolkozom, hogy mi van, ha nem is gyufázunk, csak egyszerűen a kupakot pont annyira csavarjuk a palackra, hogy nagyon lassan eresszen egy kis vizet.
Az ágakat milyen töménységű wuxallal kell befújni? Kell higítani vagy csak simán befújni vele az ágakat? Sajnos most eléggé felkopaszodott az egyik leánderem és szeretném kipróbálni ezt a módszert.
Ebben a hőségben van, hogy némelyiket naponta 2x. De jövő héten elutazunk, akkor örülök, ha 3 naponta 1x lesznek locsolva. Fel is kell szerelnem a pillepalacokat víztatálynak.
pont erről beszéltem az előbb,hogy a tápanyagozás helyhez kötött. van képed bianco rosato-ról? nem vagyok benne biztos,hogy nincs,csak még van 2 kakukktojás,amit nem tudom,miről maradt meg,azért,köszi,ha mégsem,élnék a lehetőséggel. :) hányszor locsolsz 1 nap?
Én eddig nem. Igaz, korábban nem is szörfözgettem a neten ilyen szándékból. Egyébként én az itteni hozzászólásokból azt szűrtem le, hogy azért egy kicsit túl van misztifikálva ez a tápozás dolog. Itt, mint kiderült jónéhányan teljesen különböző szeert használnak az eredmény mégis kb uaz vagyis nem, mert azért van különbség: az egyiknek szebb növényei vannak, mint a másiknak...) Szóval vsz bnem az a lényeg, hogy ki mit használ, hanem hogy hogyan: a törődés, gondoskodás, odafigyelés az, ami igazán számít.
Megértem, hogy leander szempontból nem hiányzik az eső, de azért ebben a tikkasztó forróságban azért nem ártana. Ahol nincs eleget locsolva, kikopik a fű, és már a fákon, bokrokon is kezd látszani , hogy szomjaznak, hiába volt korábban annyi eső. Úgyhogy éna azért inkább várom az esőt, még ha sok virág és bibmó áldozatuául esne.
hali! szívesen . Én odafigyelek tápanyagozásnál az összetételre. Szerintem nem kell szakembernek (van itt köztünk szakember?)lenni ahhoz,hogy az ember pár növényt el tudjon látni,vannak olyan emberek akik kertészek ,könyvből tanultak és sajnos mégsincs egyátalán semmi érzékük az egészhez. Különben meg minek könyv,amikor itt az internet?Itt legalább több szálon fut az ügy. A leander nevelését nem hiszem ,hogy könyvből meg lehet tanulni.Nagyon sok gyakorlat ,türelem kell hozzá és nyugalom,figyelni kell a növény minden új levelét ,minden rezdülését,minden különböző fajtánál,sok dolgot ki kell választani 'személyenként',azt pedig mind meg kell jegyezni. Ezért tartom jó dologanak ,amikor valaki szerez egy növényt,következő évben még egyet,aztán még egyet.Gyűlik közben a tapasztalat,kevesebb kudarc éri és nem fosztja meg magát a gyűjtögetés élményétől. üdv,cs.
Ja, vmikor korábabn azt mondtad, hogy ha betápozod a felkopaszodott szárat, az elősegyíti az új hajtások mgjelenését. Ennek kapcsán kérdezem, hogy ezt zoknál is így tapasztaltad, amelyek amúgy nem nagyon szeretnek új hajtást növeszteni (én egy bianco rosato-nál tapasztaltam ezt pld)?
És még 1 kérdés: ez akkor is elősagyíti a hajtásképződést, ha a szárak végén lévő hajtást nem vágod le? Meert akkor aztánm tányleg forradalmi a felfedezés!
