Kösz szépen a könyv ismertetőjét, jó lenne a polcomon tudni.
Baranya vármegye Szent István-kori históriájához az egyházi alapításokon kívül szorosan hozzá tartozik egy numizmatikai téma is: a nagyharsányi kincslelet. 1968-ban került napvilágra a település feletti Szársomlyó hegyén akkortájt még üzemelő kőbányában egy korsó, amiben addig ismeretlen típusú ezüstpénzeket is felleltek. A szakértők vitáiból kibontakozott az a vélemény, miszerint államalapító királyunk Szent István első pénze lehet, amit trónra lépte és megkoronázása alkalmából készítettek.
A számomra 2 szempontból is érdekes Szársomlyó hegye.
-- Itt fedezték fel Szent István király első pénztípusát, a LANCEA REGIS-denárt.
-- A középkorban itt emelkedett egy vár is, amelyből nem tudni mennyi maradt meg? A távolból semmit sem látni belőle.
Pécsváradon egyszer jártam, még 2006-ban amikor a 3 részes váras könyveink anyagát gyűjtöttük össze szerzőtársammal. Emlékszem is a makettre a vaskos boltívek alatt. Társam volt a fotós, míg én a szövegeket írtam a várakhoz.
Megnéztem a vártúrás albumomban, hogy amikor 2014 júniusában jártam baráti társasággal a szalánci várnál, már akkorra elkészült a kerek lakótorony védőtetője.
Hát erősen remélem és megkövetelem, hogy egy olyan műemléknél, mint ez egri vár csakis kizárólag régész szakember jelenlétében bontsanak le épületet. Gondolom, hogy a gyorsabb haladás érdekében álltak neki géppel, bár szerintem is finomabb, kíméletesebb lenne kézi erővel, hiszen bármikor faragott középkori kövek kerülhetnek elő.
A falakat habarcsba rakott kőből emelték, rendszeres térközönként két téglasorral lezárva, megerősítve.
Nemrégiben néztem meg az alábbi ismeretterjesztő filmet a Bizánci Birodalomról. Benne többek között a híres "bevehetetlen" bizánci fal építéséről is közöltek részleteket. Azért jutott az eszembe, mert a bizánciak is a kőfalakat időközönként téglasorokkal tagolták, hogy az építmény kibírja a gyakori földrengéseket.
Kösz szépen a megerősítését, miszerint végre valahára ez a XIX. századi épület nem fogja csúfítani többé az egri vár udvarát. Meglátjuk mi van alatta illetve mi lesz helyette?
Igen, tudom... és nemcsak vár külsőt illetően volt "saját stílusuk", hanem az építéstechnikát illetően is... Lásd: "A falakat habarcsba rakott kőből emelték, rendszeres térközönként két téglasorral lezárva, megerősítve. A tornyok sarkait is téglával erősítették. A falakat vakolat fedte, amelyet kőblokkos mintázattal láttak el díszítés gyanánt. " A Garda tó környékén sok hozzájuk köthető vár hasonló technikával készült. Köszönöm a Veronai képeket, szeretem magát a várost és az erősséget is :) ...a várat jól ismerem, viszont a magyar festő művéről ez idáig nem tudtam... mindig megtud új dolgokat itt az ember... köszönöm :)
A link nem ir rola, hogy a vár nem volt mindig apátság és az azt megelöző időről egy szót sem erősit meg és nem is cáfol.
A helyi ismeretterjesztés világosan megirja, hogy ez Géza paotája v. más néven udvarháza volt.
Aztán, a kolostor előzménye:
"Az itt álló kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne Benedek-rendi – ahogy nálunk nevezik: bencés – szerzetesek számára létesítsen otthont."
Koppány szvsz. Istvánt nem ismerte el, de Gézával ilyen gondja is lehettek? Gáza független uralkodoként Koppány fölött állt mindig is? Továbbá Somogyot, amihez anno Pécsvárad is tartozott Géza adományozta Koppánynak? Koppány legyőzése után pedig Géza palotáját Asztriknak adta át István?
Szerintem amikor Müllner János 100 esztendővel ezelőtt felballagott Makovica {szl: Zborov} várromjához az egyik szeme sírt, míg a másik nevetett. Hiszen egy nagy területű, híres történelmi emlékhelyhez ért el, amit viszont igen sűrű erdőség borított be. Ami így a számára szinte fotózhatatlan volt! Éppen ezért be kellett érnie egyetlen exponálással. Míg napjainkban -- hála a serény kezű makovicai várbarátoknak -- már a műemlék területe teljesen kitisztított, így átlátható, bejárható és fotózható kedvünk szerint. Tehát az egykori Serédy majd Rákóczi-vár állapotában pozitív változásokat hozott a jelenkor.
Jómagam nem hiszem, hogy Géza fejedelem a hatalmát ki tudta volna terjeszteni a Dél-Dunántúlra. Hiszen ott a szomszédságban a somogyi nagyúr, Koppány parancsolt.
Szerintem most is itt van az igazság a régmúltról:
A Gerö könyv 1142-röl indit és Istváni alapitására teszi Pécsváradot. A mai tudomány állása szerint az alapitás egy generácioval korábban történt.
A 980-as években már állt, mint Géza fejedelem palotája.
Ekkorra datálhato Géza palotakápolnája, ahol a legkorábbi magyar középkori fresko is fennmaradt (egy angyal arca).
Lásd képek.
A Géza épitette palotaszárny keskeny résnyi ablakait is, adom ezt is a képen. Ezek méretét meghatározta, hogy abban a korban nem használtak üveget, igy hideg esetén az ablakokat betömték.
Gratulálok a pécsváradi maketthez, szerintem igen jól sikerült.
ha lenne valakinek felvétele az eredeti állapotról...
Ezen mit értesz pontosan? Hiszen egy sok száz esztendős épületet mindig alakítottak, bővítettek vagy éppen romba döntöttek. Például a koronahozó Asztrik apát rá nem ismerne egykori apátsági otthonára a jelenlegi alakjában.
Nekem az tűnt fel, hogy ennek az itáliai várnak a fecskefarkos oromzatai mennyire hasonlítanak a moszkvai Kreml pártázatához.
Ezt találtam a moszkvai várral kapcsolatban:
A 15. század végére Moszkva lett az egységesülő orosz állam központja, melyet uralkodói – Konstantinápoly1453. évi eleste után – Bizánc és Róma örökösének tekintettek. A Kreml nagyszabású átalakításához III. Iván nagyfejedelem (1462-1505) neves itáliai építőmestereket hívott udvarába, köztük volt Aristotele Fioravanti, (aki előzőleg Mátyás király palotaépítkezésein dolgozott), Pietro Antonio Solari (Solari 1493-ban bekövetkezett halála után Alvisio da Carezzanót hívta meg az építkezés továbbfolytatására a cár) és Marco Ruffo. Irányításukkal épült ki a híres Katedrális tér a három székesegyházzal, a harangtoronnyal és a Granovitaja-palotával. Az olasz építőmesterek irányításával jelentősen megerősítették a védműveket: a korábbinál magasabb és erősebb falakat, védőbástyákat alakítottak ki és téglaburkolattal látták el azokat.
A 17. században épült többek között Nyikon pátriárka palotatemploma és a Potyesnij-palota, ahol a cári család számára rendeztek mulatságokat és színielőadásokat. A védőbástyákat dekoratív sátortetőkkel látták el, a falak eredetileg négyszögletes "fogazatát" az ún. moszkvai vagy nariskini barokk stílus jegyében, "fecskefarkúra" alakították át, így láthatók ma is.
Azt tudjuk a régi krónikákból, hogy az orosz cárok sok nyugat-európai építőmestert hívtak be, hogy a központosított állami munkálatokban részt vegyenek. A nyugati stílusirányzatok hatottak az orosz építészetre is.
Kösz szépen, ezt a rajzot még nem ismertem a csobánci várról.
Amúgy a híres törökverő Gyulaffy-család egykori végváráról, amikor már romként búsongott a régi dicsőségen, több metszet és fotográfia fennmaradt. Érdekességük a vaskos falú nagy lakótorony felső szintjének csonkja, ami felkiáltójelként meredezett az égbolt felé. Ez napjainkra már nem maradt meg, de így tudjuk, hogy magasabb volt a torony régen.
A pécsváradi makettet még az egyetemi éveim alatt építettem a 2000. évi kiállításra.
Eredetileg a dongaboltozatos tér közepén állt a kiállítás végeztével került a jelenlegi helyére. Azóta több alakalommal lebontották és újraépítették. Egyrészt öröm számomra, hogy megbecsülik, másrészt problémás hogy nem fér be a jelenlegi helyére, az kis tér kisebb mit az apátság 1:50 es alaprajza. Számos részlet hiányzik már az makettről, ezért ha lenne valakinek felvétele az eredeti állapotról annak nagyon örülnék. Az Elméleti rekonstrukció Bodó Balázs adatai szerint készült.
Gerő László és csapata valószínűleg realistább és komolyabb szakember volt,mint a legtöbb mai. Ma vannak kontárok is szép számmal. Persze akad ma is jó szakember. Budán most nem ezek szava érvényesül sajnos.
