tavaly voltam kint Angliában az éves golden klubkiállításon (700 golden) és idén a Crufts-on, szintén hasonló létszámú kutya.
A gazdák/felvezetők nagy része 50-60 év FELETT volt! mi nagyon kilógtunk a sorból. Sőt, nem volt ritka a 70-80 éves felvezető sem. Meglepő módon a kis felvezetőpórázon vezették a hatalmas angol kanokat minden gond nélkül! a kutyák mint az álom mentek, követve a gazda minden mozdulatát. Nem volt elrántás, morgás, gazdi elhúzása...
Nálunk nézd meg mi megy, még a fiatalok se tudnak megbirkózni sokszor a retrieverekkel, nemhogy az idősebbek. Vajon mi lehet a különbség?!
Ha elmegy a gazdi a családdal akkor nem szabad a kutyától búcsúzkodni még csak rá sem szabadna nézni! Az Én dolgom, hogy hová megyek és ebbe neki "beleszólása" nincs.
Fontos a hazaérkezéskor a "levegőnek" nézés minimum 5 percig nem szabad vele örömködni!
Ameddig ez nem így van addig saját magát hiszi falkavezérnek ...
Ide tartozik a bejáraton ki ill. hazaérkezés szabálya.
"
ezt te most komolyan irod, v csak viccböl???
szerinted amig ezek az örületek nem voltak divatban addig a vilagon mindenhol csak dominans fenevadak rohangaltak?
en a hetvenes evek elejen kezdtem kutyazni, kiepzöbe jarni, stbstb. rengeteg jofej, zsenialis, engedelmes, problemamentes kutyat ismertem. soha senki ezeket a tebolyokat nem csinalta a kutyajaval, söööt meg csak nem is hallottunk rola.
ja
es nem ütöttük, vertük öket ... mielött vki ezzel jön.
Engem az zavar benne, h a tudását, ami egy rendszer ismerete, független adatok tömegeként adja el, mert attól többnek, nagyobbnak, értékesebbnek tűnik, amit ő csinál. :(
Mert ez egy általános tudás,amit előad,és amit többnyire minden régi kutyatartó tud.Csak ő megfűszerezi pár,számomra lehetetlen dologgal,mert amit a kezdő kutyatartó nem ért,az olyan misztikusnak tünteti őt fel:((
Igen,tudom,tkp nem is neked szántam ezt,csak úgy általánosságban írtam.Igen sokan azt hiszik,hogy a kutya nem érti meg,amit mondanak neki,pedig ez nem igaz.Minden szót ért,főleg ha mindig beszélünk hozzá.
Csak egy példa.Én ugye egyedül élek,mindig beszélek velük,nekik.Illetve hangosan gondokodom.Magam is meglepődtem,hogy főzés közben hangosan kimondtam,jaj,basszus,hoznom kell egy hagymát,mert elfelejtettem.És a kutyák már elöttem elindultak a kamra felé,és megálltak a hagymatároló elött:)))Azt hittem rosszul látok,de utána módszeresen próbálkoztam ezzel,és minden alkalomma oda mentek,ahova,és amiért indutam.
nem,o a harmadik...Az elso a gyerekem,aztan a parom es rogton utana o kovetkezi meg kabatban,sapkaban...Ha megkapta az ot megilleto udvozlest,lenyugszik,en pedig nyugodtan vetkozok,pakolok...Nalunk legalabbis igy van..
kriseva,tudod,hogy az enyem ebbol a sempontbol kicsit mas,eleg fejlett szeparacios szorongasa van,hol jobban,hol kevesbe,ha 5 percre egyedulhagyjuk ugyanugy,mintha fel napra,probaltam en is bucsuzkodni,rosszabb volt tole..
Én azzal egyetértek,hogy a kutyában első perctől kezdve tudatosítani kell,hogy a gyerek minden körülmények között felette áll.De a búcsúzkodással nem.Én mielött elmegyek otthonról,mind a 6 kutyámat megsimogatom,és "elmagyarázom" nekik,hogy vásárolni megyek,most orvoshoz megyek,vagy bárhova.Nálam a kutyák megértik,vannak jelek,amit megtanultak.
Pédául ha vásárolni megyek,nálam a kosár,és más ruha van rajtam,mint ha például más helyre megyek,és mondjuk nem melegítőben,hanem rendesen felöltözve.Mindig megszaglásszák a ruhámat,miközben én elmondom,hogy most hova megyek,és "veszik az adást",pontosan tudják,hogy hosszabb,vagy rövidebb időre megyek el.És beállnak erre,így soha nincs rumli,nyugodtan alszana,míg nem vagyok otthon,mert bíznak bennem,és az ösztönükben,velem szemben.
Soha nem tudnám szó nélkü ott hagyni őket.És kicsi koruktól soha nem volt gond,ha elmentem.
Ha hazamegyek persze örömködnek,de ha belépek az ajtón,mindig megvárják,míg eveszem a kabátom,cipőm,eteszem a cuccomat,igaz addig egy helyben toporzékolnak,de nem támadnak le:))
zerintem fontos,hogy a kutya tudja,érezze,nem elhagyom,csak kis időre elmegyek.Ha csak úgy otthagyom,gondokozásra késztetem,hogy most mi van?Mikor jön haza?Tapasztalatom szerint,ami nem tegnapi,a kutya érti,amit mondok neki,pláne ha ezt kiskorától mondogatom neki.Azt már több kutatás kimutatta,hogy a kutya többszáz szót képes ismerni,még egybefüggő mondatokat is,miért ne értené,ha azt mondom neki,hogy ost elmegyek pár órára,de sietek haza hozzátok?Miért kéne szó nélkül rávágni az ajtót?
a levegonek nezessel nemigen ertek egyet....Egesz nap egyedul van,de legalabbis en nem vagyok vele,engedtessek mar meg csorikamnak,hogy oruljon,ha hazerek es oszintenszolva en is boldog vagyok ha latom...Nalunk legalabbis ebbol meg sosem volt rangsorbeli gond..A bucsuzkodas mellozesevel viszont egyetertek,tapasztalatbol mondom,hogy valoban bevalt...
ugyan az en lanyom mar 9 eves,es 6 volt,mikor a kutya idekerult,de elso perctol tudatositottuk a kutyaban,hogy a gyerek magasan folotte all,es be is tartja...Nem mondom,valamiert az a maniaja,hogy neki kell gondoskodni a gyerek elelmezeserol es hurcolja neki a szajaba a felig megragott kutyakajat,de legalabbis leteszi melle,hogy nehogy ehenhaljon..:)
Akkor nálatok a probléma az lehet, h ebed ledominálja a lányodat. Vagy legalábbis megpróbálja. Ez esetben a lányod távozása az, ami a rumlizást kiválthatja.
Mi -megelőzendő ezt a problémát- úgy rendeztük el a dolgokat, h az etetést a lányunk "fejezi be", így Roger végső soron tőle/utána kapja meg a tálját. (Mondjuk az megkönnyítette a helyzetet, amikor leánykám a köztük fennálló kommunikációs anomáliát a létező legtermészetesebb módon oldotta meg: beleharapott a kutya fülébe, és addig nem engedte el, amíg meg nem kapta, amit akart: a labdát. ) :)
Azt mondják az okosok, hogy azért rumlizik ha elmegy a gazdi mert aggódik érte és stresszel amiatt.
Mondom azt meg hogy ???
Ha elmegy a gazdi a családdal akkor nem szabad a kutyától búcsúzkodni még csak rá sem szabadna nézni! Az Én dolgom, hogy hová megyek és ebbe neki "beleszólása" nincs.
Fontos a hazaérkezéskor a "levegőnek" nézés minimum 5 percig nem szabad vele örömködni!
Ameddig ez nem így van addig saját magát hiszi falkavezérnek ...
Ide tartozik a bejáraton ki ill. hazaérkezés szabálya.
Behívás ... ha nem feltétlen engedelmeskedik akkor szintén nincs a helyén a kutya a rangsorba.
Nálunk a lányom és a kutya közt van mindennapos "versengés" ... kislányom engem másol a kutyával való viselkedésforma elsajátitásában több kevesebb sikerrel.
Ha ketten megyünk a kutyuval sétára akkor minden Ok.
Ha családdal együtt és ott a gyerek akkor káosz veszi kezdetét és hangnemet kell váltanom a kutyával szemben.
Ja, hogy így munka? Az azért teljesül - talán - napi 1 óra rendszeres séta, közbe játék, feladatok. Csak amikor itthon vagyunk, akkor szerintem kicsit elkényeztetjük, és talán "egyenrangúbbnak" érzi magát bizonyos helyzetekben. Gondolom én.
a munkat ne ugy ertsd,hogy sebesulteket kerestetsz vele a romok alatt:)
Az enyem kimondottan elvezi,ha feladatot kap...ul,fekszik,marad,eldobom a labdajat,ha nem hozza eleg kozel,addig nem dobom ujra,amig pontosan a labam ele nem teszi,ilyesmi:)
lehet neheziteni,ha a tobbiek korulotte labdaznak,a sotetben elveszett labdat orommel megkeresi,elvan vele feloraig is,de mindig megtalalja:)
Olyan feladatok,amik mozgatjak az agyat is,nem csak ertelmetlenul vagtat..ez is,az is kell..Az enyemnek legalabbis,tehat nem reprezentetik a tapasztalatom
nem mindig vagyok ideges,ha hazemegyek:)) Ha jo volt,akkor csovalja nyolcasokat ir a labam korul,ha nem,spurizik az agy ala...Mondom,hogy egy professzor:)
"behívás (ezzel nincs gond, csak ha ismerős kutyák vannak a közelben)"
Nekem anno azt mondták erre a kiképzők, hogy akkor a kutya nem tudja a behívást. Vagyis tudja mit kéne csinálni, csak ha olyan a szituáció, akkor felülbírálja a te parancsodat.
Ugyanez igaz a többi dologra is, amit írtál, ha rászólsz, hogy NE/NEM SZABAD akkor bármilyen tevékenységet be kéne fejezni, amit épp akkor végez.
Ergo a dominancia-viszonyok nincsenek tisztázva nálatok, ezen a részén kéne változtatni és akkor megszűnnének a gondok.
A többieknek abban nagyon igaza van, hogy ezzel a labrador agya nincs lefoglalva. és ha a retriever agya nincs lefoglalva, akkor keres magának saját tevékenységet és ez nekünk nagyon rossz, mivel általában a környezete az...
Naponta egy kis labdázással, alap-engedelmességi feladatokkal, vagy épp amit a kutya szeret nagyon le tudnád fárasztani!
Attól ő még labrador marad: a legsokoldalúbban képezhető kutyafajták egyike. Az, h erre ő képes, sajnos, azt is jelenti, h igénye is van rá. Eldöntheted, h te csakazértsem, de ennek meglesznek (ill. már megvannak :( ) a maguk negatív következményei. Ami egyikőtöknek sem jó.
Jaja, ezt már elején megjegyeztem! Csak nézett rám buta arccal, hogy most miért kap ki? Nem is csinálom, meg most már az is elég, ha csúnyán nézek rá - egyébként ilyenkor tudja ám, hogy rosszt tett. :) (még azt a bűnbánó fejet)
Egyébként, gondolom, hogy a nem elégséges enrgialekötés+gazdijelenlét az oka a különböző viselkedéseinek. Ezen még tudok segíteni, bár nem sokat, sajnos.
Viszont, nem is akarom én versenyeztetni, dolgoztatni! Csak az alapvető tudnivalókat jó lenne elsajátítania:
- behívás (ezzel nincs gond, csak ha ismerős kutyák vannak a közelben)
