Na, én is belehülyültem a Sztara Zagora megfejtésébe. A belinkelt oldalon, az Eskizagra azt jelenti, hogy Eskizagra városra, vagyis Sztara Zagorára vonatkozik, mert hát a törökök így hívják. Ezért is szerepelhet ez a szó a török híroldalakon is. De erre nem is gondoltam, hanem csak arra, hogy törökül jelenthet valamit.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat és Kívánok Boldog Új Évet minden topiklakónak!
Az Eskizagra szóra rákerestem a neten. A Sztára Zagoráról szóló honlapokon fordul elő, valamelyik adott is olyan magyarázatot, hogy EskizagraTurkish for "behind the mountains"Sztara Zagora"an old behind the mountains", de előfordult az Eskizagra szó török híroldalokon is, néha EskiZagra formában is, talán valami időrend félét jelenthet: http://imsakiye.wikidot.com/bulgaristan:eskizagra
(Vagy talán egy hónap neve? Most látom nem 1-ével kezdődik. )
Az eski szót lefordíthatták (öreg, "szlávul" sztarec, sztara), a zagra szót azonosíthatták a za gora ("a hegynél") kifejezéssel: Sztára Zagora.
Az angol Wikipédiát jobban értem, ott a trák Beroe (vas), ennek a fordítása a szláv Zseleznik, a török Eskizagra és Zagra-el-Atik neveket említi. A török eski jelentése"öreg" a Zagra szóra meg Zagora-t írt ki az on-line szótár.
Ami a Sztara Zagorát illeti, ha jól értelmezem a szöveget, népetimológia, az arab Zagra el Atik névből . Nézd ét, talán jobban tudod a bolgárt értelmezni.
Egyébként a szlovákban egyaránt van cerenec és cernec. (Elnézést a pontatlan helyesírásért.) Erre az ejtéskönnyítésre egyáltalán nincs szüksége a szláv nyelveknek, különösen nem a r-rel kapcsolatban, amely majdnem szótagképző.
Nwem értgem az okfejtésedet. Honnan veszed, hogy az -ec képző melléknévhez járulhat, és ha így van, miért nem lehet a tő a merítőhálóból képzett melléknév. Az ejtéskönnyítő e betoldását semmi nem igazolja.
Árva. Mindenképpen a folyónév az elsődleges. A FNESz. lényegében tanácstalan, idézem: „A szlovákban Orava a megfelelőjel. Talán preszláv ősiségű, és az ie. *er- ~ *or- ’megmozdul, megindul’ tő rejlik benne. Némelyek szláv alapon magyarázzák, többféleképpen; vö. különösen or. орáть ’kiabál’.” Általában a nagyobb vizek nevei igen régiek, hiszen a népesség változása során ezek rendre átadódnak. Így a magyar etimológia elég valószínűtlen – igazán korai adata viszont nincs, ami ezt teljes mértékben bizonyítaná.
Árva vm. neve honnan van? Létezett már a szlovák Orava név arra a területre vagy a folyóra, és a magyarok egy hasonló hangzású szóval nevezték el azt a területet, folyót és várat? Vagy a magyar Árva szóból csináltak Orava-t a szlovákok?
Sztára Zagora bulgáriai város neve. Anyám azt mondta, hogy Öreghegyet jelent. De a "za- " előtag azt jelenti, hogy valami mögött. Akkor tkp. Öreg (város) a hegy mögött?
Egy másik bolgár város, Csernomorec, a Fekete-tenger partján. A neve a Fekete-tengerre utal?
Én is csak annyit tudok "szlávul" ami itt rám ragadt, meg amire emlékszem oroszból. Az -ecz a szláv nyelvekben képezhet helynévből is lakosnevet, itt a topikban is voltak ilyen nevek:
Balatinácz, magyarul kb. Mocsári (blato - mocsár, nádas sekély tó)
Zahorecz (Zahorán) - kb. Hegyentúli (Zahorie - hegy mögött; gora, hora=hegy)
Szegedinácz - Szegedi, Szeged szláv (szlovák, szerb) Segedin nevéből.
Novográdecz - talán Újvári (?)
Az Oravecz név is tényleg volt már, csak elsőre nem találtam meg, mert -cz-vel írtam be, nem csak c-vel.
A #183-ban említette LvT, "Oravec Árvai, Árva megyei férfi"
annyi ellenvetésem azért lenne, hogy az itteni tapasztalataim alapján (mivel szlovákul nem tudok) az -ec képző általában melléknév után jön és azt alakítja főnévvé. nálunk az árva melléknévi és főnévi jelentéssel is bír, a szlovákban szükség van egy képzőre hozzá. a merülőhálóból való képzést itt kicsit erőltetettebbnek érzem, mint az ejtéskönnyítő e beszúrását.
annál is inkább, mert azt írod, hogy a szó teljes mértékben szlovák - de mi most egy magyar nyelvterületen használt szlovák szóról beszélünk, ami átmehetett nyelvi módosulásokon, mint ahogy az ny írásmód megjelenésével bizonyosan át is ment, az biztos nem eredeti szlovák.
A gondolatmenet alapvetően helyes, de az e ejtéskönnyítő betoldása erőltetett. Annál is inkább, mert anév valószínűleg szlovák. Az alapszó minden bizonnyal a Čereň, 'merűlőháló' vagy hasonló
szerintem ennek is inkább köznévi jelentése van, ugyanaz az -ec képző van benne, mint a Cserenyecben, vagyis a jelentése árva férfi lenne. de azon se lepődnék meg, ha korábban lett volna már.
nekem nem szakmám a dolog, de az itt tanultak alapján ez Cser(e)ny+ec tagokra bontható, aminek az előtagja a szláv fekete szó egy ejtéskönnyítő e-vel megtoldva (maga a szó a viselője bármely tulajdonságára utalhat: szem-/haj-/ruhaszín), az utótag pedig személynévképző, az csinál a melléknévből főnevet. vagyis a jelentés - szerintem - fekete férfi.
Kedves Fórumozók! Csak most kapcsolódtam be, és egy újszülöttnek minden vicc új. Szerintetek hol próbáljak utána nézni a Borsi és a Bordács név eredetének? Előre is köszi AI
Én a Kohan illetve az Oravecz név után érdeklődnék. Az utóbbiról annyit tudok h szlovák lehet . A kohan viszont kétséges ,azt is hallottam h zsidó származású bár ezt meg is tudnám cáfolni. Szlovák ill. szláv eredetéről hallottam ( Kohanovszky , Kochan névből lett magyarosítva) ha esetleg valaki tudna segíteni.... Bár én a szláv eredetre tippelek mert úgy találtam rá , hogy a Kohn és a cohen névhez semmi köze.
A Kirschweng nev eredetet szeretnem megtudni. A helyesirasban nem vagyok biztos, ugyanis leirva sose lattam, csak hallottam. Azt viszont jo sokszor. :) Ha jol tudom, nemetesitett nev, az eredetije valoszinuleg francia lehetett. Ilyesmik jutottak eszembe, hogy tukorforditas lehet, esetleg hasonlo hangzasu. Persze az is lehet, hogy ez egy lenyegtelen mellekvagany.
Lóki - elnéptelenedett falu a mai Burgenland területén, az onnan elszármazott ember kaphatott ilyen nevet. A ma Unterfrauenhaidnak nevezett helység Soprontól légvonalban délre, Kópházától kb. 18 km-re
Pittner - ugyancsak helynévben gondolkodom. Pittenről származó ember neve lehet Piitner. Pitten Alsóausztriában van, de csak éppen. 13 km-re van Bécsújhelytől délre.
Skaper - egyetlen etimológiát találta, norvégot, ahol talán 'építő', 'alkotó'
