Nagyon szépen köszönöm a gyors és hasznos választ! Megkereslek e-mailben, szerintem ilyen konkrét és személyes esettel ne rakjuk tele a fórumot, nem sok közösségi haszna lenne.
A kúttervhez hozzászólván szinte mindenki csak a létesítési engedélyről beszél. Tény, hogy jegyzőség válogatja a kiadás módját, ám rámutatásra Én még sosem kaptam engedélyt. Hozzáteszem nem is kértem, csak a hivatalos formában. Évente tucatnyi engedélyeztetést csinálok, és így is hogy Felelős műszaki vezető ás Mélyfúró technikus vagyok valahol szívatóra akarnak tenni.
A létesítési engedély határozat 1-2 évi érvényes a benne leírtak szerint. Oké hogy a kút elkészül, de hol marad a végleges használatba vételi engedély? Hiszen az a fontos!!!!!
Hiába készült el egy ház, ha nem lett meg kérve rá a lakhatási engedély, az ugye akkor nem is lesz sem tul.lapon sem térképen....
Tehát valójában a használatba vételi nélküli kút ugyanúgy illegális, hiszen az papíron sosem készült el!!!!
És a használatba vételi engedélynél kérik a jogosultságot, kimennek a kutat lemérni, és egyéb meglepik.
Minden vízkút (építési) engedély köteles és minden engedélyhez kell terv ( kútterv ) amit csak arra jogosult készíthet. Az hogy egyes önkormányzatok ezt nem így tudják, örülj neki. Csak nehogy eljöjjön az idő amikor majd az utód banda az önkormányzatnál erre rádöbben és hogy még jobban szívathassa az elődeit eltömedékelteti majd az ilyen "rámutatunk és fúrunk" kutakat :) ( Abban az országban ahol a magántulajdont csak úgy el lehet venni visszamenőleges törvényhozással taknyolmány módosítások sorával bármi megtörténhet )
A kérdésed többi részére már kaptál választ másoktól, no meg miért nem attól kérdezed aki írta azt amit vitatsz ?
Irta:Freddy4 "Üdv. Bela Janecsko ! Talajvizkutak fúrásához nem kell enaplót vezetni, ill. késziteni. Csupán 1 műszaki adatlapot kell az elkészült kútról beadni a Jegyzőnek. "
Az én idézeteimből a lényeg kiemelve: "Olyan esetekben, amikor jogszabály az építési napló vezetését nem teszi kötelezővé ...." A dokumentációnak részét képezi továbbá – a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyezési hatáskörébe tartozó kutak kivételével - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló rendelet szerinti építési napló.”
Neked még tényleg nem volt olyan, hogy a jegyző nem kért tervet? Ahol én fúrtam több helyen annyi az egész kijön a jegyző vagy valaki az önkormányzattól megmutatja neki a tulaj hova szeretné és legtöbb esetben ha a tavolság megfelelő a házaktól mondja, hogy akkor itt lehet kezdeni a fúrást. Azért nem értem ezt a terv készítést mert még nem tapasztaltam. Az e-naplóval kapcsolatban most elbizonytalanodtam mert Freddy és Kapocska hozzászólása üti egymást!
Te esetleg tudod, hogy szükséges e e-naplót vezetni vagy sem?
Vannak tópartok ahol 5 méterből is dől a víz és vannak helyek ahol 50 ben sincs semmi. Arra mondjuk még nem jártunk, talán valaki azért lesz aki tudja mekkora mélységet kell ott fúrni egy stabil kútért, de nem hinném hogy különösebben macerás lenne. Sopron környéke amúgy is nagyon változatos, van ahol 100 alatt sincs semmi és van ahol dől a víz kisebb mélységekből is. Majd ha lesz időm megsasolom a térképeimet azért. Valami kis patakocska táplálja azt a tavat, vagy esetleg talajvíz ? A tómeder anyaga az mi ? Agyagos, köves vagy esetleg kavicsos homokos ?
Az általad leírt ár már eléggé közelít a barátságoshoz. :)
Lenne hozzá egy-két kérdésem:
- Azt lehet tudni a munka megkezdése előtt, hogy pl. nálam átlagosnak tekinthető-e a rétegsor? Ezt a fúró szakember meg tudja előre nézni földtani térképeken vagy valahol?
- A laza omlásra hajlamos rétegek mélységközeit ha béléscsövekkel kizárják, akkor ott nem lesz hőátadás? Ezt azért gondolom, mert ott a föld nem tud visszajutni a szonda köré (szerintem).
- Az alap esetben szereplő teljesen legális 4000 Ft/m árhoz milyen költségeket kell még hozzászámolni? Gondolok itt a kiszállásra, stb... Vagy ez már benne van?
- Mi a helyzet akkor, ha előre nem merül fel, csak a fúrás közben derül ki, hogy omlik a kút és béléscsövezésre van szükség. Ekkor a megrendelő mondhatja, hogy kösz, de ennyit nem kívánok beleölni a szondába? Milyen költségeket kell ekkor megfizetni?
Ha úgy jobb akkor választ küldheted privátban az email címemre is.
Rövidke összefoglalóval kezdeném a kérdésemhez: Idén tervezzük kis családi házunk építését, amit víz-víz rendszerű hőszivattyú fűtene. A telekválasztás is ennek függvényében történt,
egész konkrétan egy két és fél hektáros vízfelülettel rendelkező, átlagban két és fél méter mély tó / víztározó melletti telket vettem. Az ideális megoldás az lett volna, hogy közvetlenül a tóból veszem a vizet,
de van egy szervizút a tó körül, ami a telkem határa és a víz között húzódik, így ez sajna nem kivitelezhető. Marad a kútfúrás. A telekhatár kb. öt méterre van a vízparttól.
Ehhez szeretnék bennfentesektől némi segítséget kérni, hogy merre induljak el, milyen nyűggel jár az egész, milyen mélységig érdemes lefúrni, annak milyen költségvonzatai vannak.
Nagyon megköszönném, ha tudnátok ehhez némi támpontot, szakmai segítséget adni.
"Ez viszont sokkal nagyobb anyagi beruházást igényel." Költség csökkentő tényező, több furat esetén is:
"A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) értelmében nem engedélyköteles tevékenység a természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéregrészből történő geotermikus energiahasznosítás. " Sok sikert.
Ilyen ajánlatot mint a 23045 hsz-ben kaptál Freddy4-től, ha a lábad lejárod akkor sem kapsz. Vagy csak teszteled a csapatot? Két napja: "A topicban visszaolvastam elég sokat és egyértelműen az körvonalazódik számomra, hogy felesleges a szondás szivattyú, a levegős jobban megéri."
Pedig az alap elméleti rész nem bonyolult, persze azzal nem lehet semmire se menni, ha már konkrétumról van szó. Bővebben meg inkább egy egyetemi tananyaghoz hasonlítanám, és nem biztos, hogy ezzel kéne kezdenie egy laikusnak.
