Majd ha kész leszek teljesen a körfűrésszel, aztán a gyalugéppel (valójában egy 300-as két késes tengelyem várja új késekkel, előtolás tengelyekkel, csapágyakkal, orsókkal, két váz oldallal, motorral a jobb sorsot), meg csináltam valami rendes elszívót.....
szóval az 5 éves tervben szerepel egy rendesebb szalag. Tetszenek a fából építettek.
Nade most még mindig a körfűrész párhuzam vezetővel szívok. Még mindig megvan az 1 mm. Készítettem egy teljesen új T-t az ALU gépépítő 80x40 profilnak, ez nem mozog semmit sehova.
De a steller másik végén az 1 mm mozgás megvan. Már csak arra tudok gondolni, hogy 1. tényleg az ALU profil hajlik, de nem hinném, a másik, hogy a 60x50x3-es zártszelvény vezető sín. Asszem ez utóbbi lesz, mivel csak az asztal két végén van rögzítve és ez kevés lesz úgy látom.
Ha ez se, akkor tényleg nincs ötletem már semmi.
Azt az 1 mm-ert viszonylag könnyen lehet mozgatni, aztán tovább nem enged.
Mindenesetre vágni fogok egy kőris vagy tölgy betétet a 60x-50-es zártszelvénybe, ami passzos. Vagy ragasztom rétegelt lemez csíkokból. Beleütöm a zártszelvénybe, a fa betét retteneteset merevít a fémszerkezeten. Ha ez sem segít, vagy ezzel együtt van egy 16 mm-es lineáris tengelyem meg rá csapág, azon fog futni a másik vége és eszkábálok valami rögzítőt, amit a dolgozó oldaláról lehet oldani-feszíteni. Az ALU profilban elmegy a rudazat hátra úgy, hogy nincs útban.
Én 2013-ban fából készítettem el az 550-es szalagfűrészemet. Elég brutális darab lett, van vagy 350 kg. Egy 4KW-os motor hajtja egy siemens lágyindítóval. Teljesen burkolt az egész, van portároló rekesze és 100-as elszívó csatlakozása is. Az asztallapja jó nagy, 5*5 cm vastag juharból táblásítottam.
Két éve meg egy 500-as gépet újítottam fel adingos kollégának, ami tölgyfából készült.
Nekem volt régen a szalagfűrészhez (700-as volt, én csináltam igen fiatal koromban, zártszelvény váza volt borzalmas tákolmány volt az egész, de azért vágtam vele) egy egyszerű segédeszköz. 5x5 tölgy stafni, 2,5 m hosszú, és párhuzamosan összefogatva menetes szárakkal, kb 10 cm távol egymástól.
Ez így egy szán volt, erre tettem rá a rönköt. Ehhez volt egy lapos vezető, amellett eltoltam egyszer, így nyertem egy lapot a rönkön, arra ráfordítva már el lehetett egyenesen vágni.
A szülői háznál ma is azok a 280 hosszú akác kapuoszlopok vannak, amik kockára kivágva 16x16-os méretet kiadtak, egy két rövidebb szakaszon szaladtunk csak bele a szélébe. Igen komoly fák voltak, alig tudtuk feltenni a fűrészre az egyik végét.
"csodás faanyagokat tudtam onnan szerezni nagyon olcsón"
Hm. Elképzelni nem tudom, miért mehettek csődbe ;-)
Csak vicceltem. Ez az én helyi fűrészes barátom is mindenféle munkákat vállal, félig ács, félig asztalos, félig fűrészes... persze az ő gépe nem számítógép vezérlésű, de nagyon komoly darabokat vágtak el azzal is.
Emlékszem egyszer az erdészet termelt le a környéken olyan tölgyest, ami a II. világháborúban már állt.
Pár deszka van is belőle itt még valahol. Na az kellett felvágni rönkből. Az elég gáz volt, mert sajnos errefelé fél évig állt a front, nem volt olyan fa, amiben ne fogtak volna repeszdarabot. Nem egy jó bolt ilyent vágni.
Sze.Tamás 2016. 03. 12-n felrakott egy videót, amin valaki megbütyköli egy makita mlt 100-s vezetősínjeinek kotyogását. nem tudja valaki, hogy a tag a videón milyen szalagot használt ehhez? Köszi előre is ha valaki tudja.
Ne restelkedj, mert én nem raktam semmilyen magasra a mércét. Én csak a saját elképzelésemet (meg az asszonyét) próbáltam meg elkészíteni a lehető legkisebb kiadással. Az én bútoromban is van hiba, de szerencsére nem nagyon látszik.
A falunkban volt egy raklap üzem ahova el akartam vinni kb fél m3 cseresznye rönköt felvágni. Ott árválkodott egy kupacban jó 3 m3 juhar rönk. Pocoval közösen megvettük és ott fel is vágattam. Egy olyan fekvő szalagfűrészük volt, amivel az 50 cm átmérőjű rönköket kb 10-15 másodperc alatt vágta hosszába le egy szeletet, a 120 cm hosszú rönkökből. Erősen ki kellett lépni a gép mellett hogy ne hagyjon le olyan gyorsan vágott. 17 KW-os volt a motorja, számítógép vezérlésű ful automata gép volt. A kezelője a mozgó kocsin ült egy székben. 3 vagy 4 emberke ugrándozott a gép mellett akik szedték le a levágott deszkákat. Egy 6-7 méteres 1 méter átmérőjú rönköt kb 1 perc alatt vágta végig.
Nagyon sajnálom, hogy csődbe ment a kis vállalkozás és már nem üzemel, csodás faanyagokat tudtam onnan szerezni nagyon olcsón.
A múlt évben sikerült kapnom pár darab kb 120 cm hosszú, 40 cm átmérőjű frissen kivágott diófa rönköt. Hárman majd beszartunk 1 darab alatt mire beraktuk a csomagtartóba. Otthon láncfűrésszel negyedeltem de még így is kegyetlen súlyosak voltak az 1/4 cikkek. Csináltam egy hosszú széles deszka végére egy egy magas ütközőt, olyan U alakot formálandó, a két vége közé raktam be az 1/4 rönköt, a vég ütközőkön keresztül facsavarral megfogtam a rönk bütüjét. Így már fel tudtam rakni a nagy szalagfűrészre és szépen tudtam szeletelni. Nem steller mellet, hanem kézi vezetéssel. A szalag fogai féloldalasan le voltak lapulva, így félrehordott a vágás, ezért nem kínlódtam a steller beállításával. Több napos munka volt így is felvágni 2 db teljes rönköt az elég nagy teljesítményű 550-es szalagfűrészemen. Egy rönk fele még mindig negyedelve várja a sorsát.
Alakul a konyhabútor , kicsit restelkedve hisz Repgépépítő jó magasra tette a mércét , de ez csak egy falusi konyha munkapult lesz alatta két szekrénnyel egyikbe beleépítve a mosogató másik csak sima tároló lesz . egy kis kanyarral a végében. Kérés az volt hogy akkora legyen a szekrény bele hogy az 50 literes fazék is férjen be amibe majd tesznek kisebbet abba még kisebbet.
Ma a két korpuszt raktam össze , holnapra maradt a összeállítása s az ajtók lemérése hisz az utólag rendelődik meg . Két okból egyrészt nem volt elég pénzük másrészt pedig előre nem tudtam volna kiszámolni a méreteket az íves levágás miatt . ami jó ötletnek bizonyult hisz az ívet 5 cm rel nagyobbra kanyarították mint ahogy terveztem .
A gatter az "hivatalosan" talán olyan keretfűrész, amiben több lap van, egymással párhuzamosan. De valóban gatternak szokás hívni a fektetett szalagfűrészt is. Ez utóbbi nem annyira termelékeny, nagy fűrésztelepeken jobbára valódi gatter van.
De ha fontos, hogy kevesebb legyen a vágási veszteség, akkor a fektetett szalag az igazi.
Egy jó fűrészes elvágja. Nem olyan, aki évente egyszer kétszer fűrészel, mint én, amikor még volt szalagfűrészem.
Aki itt van nálunk fűrészes ember, annak van egy 800-as rettenetes guruló fűrésze, de nagyon szépen tud vele vágni, meg van egy 1100-as kerekű fektetett szalagfűrésze, amibe kocsi húzza be a fát.
Azt éppen nem tudom, működik-e neki ez utóbbi, mert mostanság nem voltam nála és ez egy épített eszköz, régebben voltak gyerekbetegségei. Törte a csapágyakat meg ilyesmi, nem működött mindig folyamatosan. Mivel nincs itt annyi fa a környéken, amivel ezt a fűrészt folyamatosan lehetne etetni, nem feltétlenül működőképes minden nap. De ha igen, az el tudja vágni szépen, 3-4 mm esik ki.
És az a palló 2m hosszon nem propelleres semennyire sem? A képen nem látszik rendesen.
Ha propelleres akkor lehet amiatt több anyag fog kiesni mint a fűrészlap+gyalulás összesen.
Nem tudom milyen vastag a nagy szalagfűrészeknek a fűrészlapja, de gondolom nem esik ki egy centi. Azért klasszik szalagfűrésszel 30 centi magasan 2m hosszon .... főleg így hogy szélezetlen, girbegurba a nyersanyag, nemtom van-e rá megfelelő technika. Nem szakértőként csak "vízszintes szalagfűrésszel" tudnám elképzelni (ez a gatter, igaz?)
Igen, a 6 centinek nagyon szép egyenesnek kell lenni, hogy ez jó legyen... meg a vágásnak is pipecnek.
Itt felém van egy jó szalagfűrészes, de ez Érdtől 60 km. (Aba). Egy deszkáért ennyi menni...
Lehet, hogy romboló, de mi van, ha felvágod egy jó körfűrésszel 3 cm vastag szeletekre keresztben? Ha a 30 cm-ben benne van a bél, akkor annál inkább el kellene vágni legalább a 30 cm közepén/bél mentén...
Erről jut eszembe, úgy 20 éve (bzmg) csináltam egy diófa asztalt. Azóta is anyámnál van. Faragott lábakkal, intarziás (persze csak pár nagy minta volt cseresznyéből meg buxus-ból) lappal. Kb 1 hétig csak faragtam... qrva sok időm volt, most úgy gondolom.
Szóval a fa nem volt száraz. Olyan vályú lett belőle pár hónap alatt, hogy a leves nem folyt le róla! Szét kellett vágnom újra deszkákra. Így már túl keskeny lett volna, dióm nem volt több, kapott egy kőris keretet meg hevedert a lap aljára. Azóta megvan, szereti mindenki.
Az a kérdésem, hogy a rönkszeletelésre használt fűrészgépek mekkora vágásszélességgel dolgoznak ?
Vettem nemrég 6cm vastag diót, amit szeretnék 2db vékonyabbra szelni, de nem lelek a környéken erre alkalmas üzemet. Ezért arra gondoltam megpróbálom láncfűrésszel, de félek nem sok hús fog maradni.
"Harmadik lépésben, általában vízpermettel kondicionálják az alapanyagot. Ez a permet természetesen a szükséges korlát alatt tartja a tüzelőanyag nedvességtartalmát, mindössze egy minimális nedves réteget képez a felületen, ami préseléskor kötőanyagként szolgál majd, biztosítva az aprólékok tapadását."
van egy skil 8003 1800w típusú hőlégfúvóm. Jelenleg 5-7 percet használom festék eltávolításhoz majd megvárom, amíg lehűl. A boltban mondtak, h így kell ezzel. Így meglehetősen lassan haladok... Mi lehet vajon ennek a típusnak az optimális használat - pihenés ideje? Neten nem találtam. Más márkáknál 20 perc használat után javasolnak 30 perc pihentetést.
Másik kérdés, h van ez a két típus ( Extol Craft 2000 (411013), Extol Craft 2000 (411023)), ahol a leírásában ezt találtam: "...nem biztosított a megfelelő gravitációs szellőzés és a hőkioldó idő előtt kikapcsolja a készüléket " 5-6 ezer forintért valóban olyan hőlégfúvót adnak már, amiben van hőkioldó? Ezt valaki meg tudja erősíteni?
Tegnap bedobtam a kosárba egyet. Ma visszaírták, hogy sajnos kifutott termék. Lehet, hogy lövök majd egy No 6 Stanleyt a ebay-n, de általában az egekbe licitálják őket.
Én lassan 5-6 éve, a keletkezett forgácsot a kertbe viszem ki. A gyümölcsfák köré csinálok egy kb 1.5 m átmérőjű lapos teknőt és abba rakom a gyalu forgácsot púpozva. Ennek 3 előnye van.
folyamatosan bomlik le a forgács, humuszosabb tőle a talaj és rengeteg tápanyaggal látja el a fát.
Kevesebbet kell permetezni levéltetűk ellen és gombásodás ellen is. Amíg a forgács laza és nem esik össze addig nagyon jó védelmet a hangyák ellen mert eltévednek a forgácsok között és így nem tudják a tetveket felvinni a fára. (a tetű magától nem megy fel a fára, azt mindig a hangyák viszik fel). Amíg nem alkalmaztam ezt a technikát, 3-4 hetenként permeteznem kellett, azóta viszont elég egyszer kora tavasszal. Persze ennek az is a feltétele, hogy amint keletkezik forgács az minél hamarabb a fák tövébe kiszórjam mert ha lelapul a forgács, akkor már át tudnak menni rajta a hangyák.
Eltűnik a műhelyből a nagy mennyiségű forgács és nem szennyezem a levegőt sem az elégetéssel.
A fűrészport is a kertbe viszem ki, szintén trágyázásra használom de azt elsősorban a komposztáló kupacra öntöm rá szétterítve. A fűrészpor nagy mennyiségű nedvességet képes megtartani így a komposzt kupacot sem kell locsolgatnom, és hamarabb lebomlik a komposzt. Arra figyelni kell, hogy zöld hulladék és a fűrészpor aránya lehetőleg 2:1 legyen, tehát ne vigyük túlzásba a fűrészpor komposzt kupacra szórását.
Ha nagyobb mennyiségű fűrészpor keletkezik, akkor azt a kertben azonnal szétterítem a veteményesbe.
Ragaszanyag nélkül is egyben maradna? :-O Volt youtube-on egy videó, ami "wax" trükköket mutatott be. Ott volt egy olyan a trükkök között hogy fűrészpor/forgács, plusz vmi olaj+wax, formába önti, megdermed mint a szappan és igen jó gyújtósnak.
De akkor ez tüzelőnek nem lenne jó? Gazdaságos tuti nem lenne, de lehet kevesebb "ragaszanyag" is elég lenne.
nekem a hörcsögnek egy kb 30x50cm alapterületű akvárium volt. az 5 centi magasan 8 liter. ha van kedvem, hetente haromszor is kicserelem, az heti 25 liter. ha veszek egy 4méteres 5x15 pallót, felvágom lécnek és felgyalulom, az kb 50liter. egyetlen pallóból.
Egy részét vissza forgatom a műhely hőmérséklet szabályozásába, anyám csirkéi is szoktak kapni, meg a komposztálómba is szoktam rakni.
És van egy ötletem ami 10 éve ötlet, hogy egy préssel összenyomom annyira, hogy egyben maradjon és brikettel fűtöm a műhelyt. De ennek a megvalósítására még nem tettem semmilyen lépést... pedig elméletben már összeállt. 5T olajos emelőre számoltam ki a méretét.
Egy-egy marék gépi forgáccsal a kerti budiban le lehet szórni a friss produktumot. Szagtalan lesz tőle és gyorsabban komposztálódik. Csak az a baj, ha az ember egyszer elkezd gyalulni, akkor percek alatt legyárt egy évre való forgácsot.
Hmm .. mondjuk most nézem hogy náluk nincs személyes átvétel? :-O Akkor ők csak webshopot üzemeltetnek. A címet megnézve streetview-n, kétlem hogy ott személyes átvétel lenne.
De az angol webshop árával (16 font plusz sz. ktsg) még az 1490 HUF sz. ktsg sem rossz.
Csak tipp: ez készleten nemigen lesz . Gondolom egy ilyen alkatrészre ritkán van szükség, nem hiszem hogy bármelyik cég parkoltatna belőle a polcokon. De hátha szerencséd lesz a Márványnál.
... basszus, emlékszem, volt valahol egy ilyen izé, stucni, ami korábban a land rover osztóműben kapcsolta a felezőt, szóval annak a rudazatából egy ricnis tengely szorító darab, na az kéne, azt pont jó lenne a steller rögzítő karnak, de hol a rossebbe láttam utoljára??? ;-DD
Ráadásul nekem a rend nem erősségem. Néha heroikus munkával rendet rakok, de utána rendszerint következik pár nehéz év ;-)
A műhely nálam is kincses bánya, nagyon nehezen dobok ki bármit. Csak nálam már annyira elhatalmasodott ez, hogy baromi nehezen találom meg, pedig próbálok osztályozva rendet tartani, de ennyi limlommal 70 m2-en elég nehéz megbirkózni. Nekem még ott van egy nagy padlás is, a garázs is ami félig van száradó fával, meg egy 10 m2-es pince is, mind az én lomjaimmal tele :) :) :) Most lassan már egy hete keresem a nagyméretű fordulatszám szabályzós vadi új flexemet a gyári dobozában van, és nem találom. :) egyszer majd csak meglesz. Addig meg ott van 2 db kicsi flex tartaléknak meg egy 300-as karos vágó ha ez nem lenne elég.
Ma gépkarbantartást és takarítást csináltam a műhelyben. Két nagy fekete műanyag zsákot töltöttem meg a tűzre való fa hulladékokkal és egy nagy zsákot meg fűrészporral. A konyha készítése alatt minden nap többször is lefújtam a port a gépekről meg a munkafelületekről, esténként fel is söpörtem, mégis ennyi por összegyűlt a bútorokon asztalok és gépek alatt. Az asztali körfűrészem is kitakarítottam belül, mert már kezdett fura hangokat kiadni a sok portól. Most az is lecsendesedett. Az asztalba épített felsőmaróm is fura hangokat ad már, lehet hogy csapágy csere lesz belőle. Meglepően szépen tudtam marni vele a colos ujjmaróval a bútorlapokat, csak egyszer kellett utána éleznem a vídiás marót. A fiókok 12mm-es fenéklapját kellett bemarnom a fiókok oldalfalába körbe. Vettem egy gyorsacél 12-es spirális ujjmarót ehhez a művelethez, de az első bútorlap 50 cm-e után elkékült a maró, annyira felmelegedett. Így a nevenincs vídiás maróval csináltam végig a marásokat. A hengercsiszolón is ki kellene cserélnem a felragasztott gépi csiszoló papírt mert már rettentően el van kopva. Olyan finom már a felülete mint egy 400-as papírnak.
Egy kicsit gondolkodtam is mihez kezdhetek a régi konyha pult vázával. 10*5-ös stafnikból készítettem annó gyári munkalappal. Arra az ötletre jutottam, hogy szétszedem darabjaira (csavarozva van) és megszélesítem a mostani 55 cm-es mély vázat 120*200 cm-esre és a közepébe beépítem az asztali körfűrész gépemet, alá egy normális tölcséres porelvezetővel. Nagyon unom már, hogy hiába rakom fel valamelyik elszívót a körfűrészre, mégis mindenhol száll a por a levegőben és pillanatok alatt úszik a gép alatt minden a fűrészporban. A gérvágó mögé is építeni akarok egy tölcséres porelszívót. A régi konyha munkalapja már eléggé karcos megviselt, a hátsó élén gyárilag van egy melamin védő felragasztva, mégis elkezdett felhullámosodni a lap éle a nedvességtől pedig vízvető is volt rá felszerelve. Ezt a munkalapot már csak polcnak tudom használni, annak viszont jó erős lesz. A körfűrész asztal stellerét is újat kell majd csinálnom a nagy asztalához meg teljes hosszába fémből egy vezető tartót is. Erre még gyűjtöm az ötleteket.
Ha ilyen pöcsök a Rotel kft-nél az eladók akkor hagyd a fenébe őket. Lehet máshol is kapni stanley alkatrészt. Most néztem, hogy az Ebay-on elég drága, de van egy angol webshop ahol sokkal olcsóbb. Ha mindenképpen magyar oldalon akarod megvenni akkor itt érdeklődj.
Sőt, annyira tömör lett a cső, hogy a 8-as acél "kihézagolása" miatt, hogy középen legyen, betettem a csőbe egy 12x1-es, abba egy 10x1-es réz csövet majdnem végig, a rugóból meg levágtam, mert az eredetileg a cső aljáig ment, de így túl hosszú lett volna. Minden eléggé passzos volt benne, úgyhogy a menet ragasztás a talpba talán nem is kellett volna.
Ami igaz, annyira nem szép dolgok ezek, dehát működik...
Ja, tele van a műhely a condomtól a szentképig mindennel, amit nem dobok ki ;-) Van, amit 20 éve.... pedig talán ezt-azt mégiscsak ki kellene.
Nagyon jól kitaláltad, végül mégis csak tömör lett a cső :) A tetején az a szék alkatrész zseniális, nagyon jól rátaláltál erre az alkatrészre, jól kézre áll, nagy az átmérője is így elég finoman lehet szabályozni.
Nohát a gondolatot gyorsan tett követte, mivelhogy a maró tényleg használhatatlan volt így, pedig időnként kéne.
Tehát a csőbe bekerült egy teljes hossz 8-as szerszámacél. Az talpba fúrtam menetet, beleragasztottam az így 26 centis 8-as anyagot (kék színű a képen, pont az anyag vége volt), a felső végére pedig vágtam jó hosszú menetet.
Csináltam egy új rögzítő mechanikát is rézből. Összeraktam, frankón működik a cucc, egyelőre egy kis kézikerék hiányzik a rögzítő-szorítóhoz.
A 8-as hosszú csavar (mint pl egyes Makitáknál) tetején van egy forgatható izé (ez konkrétan egy kidobott irodai székből mentve), amivel lehet állítani maximum magasságot, a gyári alsó ütközővel együtt meg teljesen lehet rögzíteni addig is, amíg nem készülök el a rögzítő kerékkel.
A tető kinyúlás nálam is elég nagy, a szokásos 40-60 cm helyett 1 méteresre csináltam. Így kicsit jobban van védve a vakolat az eső ellen és el lehet az eresz alatt menni úgy hogy nem ázik bőrig az ember.
Magyarországon elég jellemző, hogy mindent beton biztosra készítenek. Én is ezt az elvet követtem. Érdekes, hogy például az usában ahol sok a 4-es és 5-ös erősségű tornádó is, sokkal nagyobb szarufa távolságokat tartanak a könnyűszerkezetes házak esetében is. Mondjuk a 480 km/órás tornádóknak már ezek sem állnak ellen és letépi a tetőket de még a tégla és beton falakat is ledönti. Az amcsik úgy vannak vele, hogy minek csináljanak tornádó álló tetőt, ha a falak úgysem bírják ki.
Erről a bekeményítésről nem hallottam még. A házam a falú legmagasabb pontján van, a tetőm egy szintben van kb a falu közepén lévő templom toronnyal, így elég nagy a szél támadási felülete ha délről vagy északról fúj a szél. Ha nyugatról vagy észak nyugatról fúj a szél akkor a csónak hatás érvényesül mert a nyugati vége a háznak félkör alakú, így a tető is félkör kúp alakú ott. Ez olyan mint egy felfordított csónak. Keletről nagyon ritkán fúj a szél (nehogy el kezdjetek Orbánozni mert azt én is tudom :) ) jellemzően északnyugati a széljárás az országban. Ezt is figyelembe vettem a tervezésnél, így nem félek, hogy a nagyobb vihar kárt tudna tenni a tetőben. Volt már párszor nálunk nagyon nagy vihar ami háztetőket tépett le és rakott ki az úttestre, a szembe szomszédomnak a fél ház tetejéről leszedte a beton cserepet a vihar, látszottak a szarufák meg a megmaradt lécezés. Nálunk semmi kár nem volt. Még a zsindelyt sem tudta megkezdeni a szél, mert az összeolvad a nap hatására a kátránypapírral ami meg a telibe deszkázással olvad össze.
Elvileg Stanley szervíz is, akartam volna venni tőlük egy "békát", mert szeretnék csinálni még egy gyalut, de azt sem tudták miről beszélek :) Pedig még Stanley cikkszáma is van :
Pár éve az Eurocod nagyon bekeményített a szélnyomásnak, a mostani szabványokkal nem jön ki a 12o cm szarufaköz, illetve, lehet, hogy a tengelyköz ennyi, ami 112.5cm szarufaközt jelent, amire méretezzük a tetőlecet.
45 fokos tetőre is kell hóteher számolni.
A dupla fedésű hódfarkú kerámia a legnehezebb cserép, annak 8okg/nm számolunk.
A talpszelemen 15*15-ös vörösfenyőből van. Az attika fal tetején a vasbeton koszorú 20 cm magas és 35 cm vastag, kívül 5 cm hungarocell volt a zsalu amihez hozzákötött a beton. Az attika falban kb 2.5-3 méterenként van egy 20 cm széles, 35 cm vastag + 5 cm hungarocell szigetelésű függőleges vasbeton pillér ami a ház vasbeton födémjébe van bekötve. A pillérekbe és a koszorúba 20 mm-es betonacél fut körbe 4 száll és 10 mm-es betonvasból készítettem a kengyeleket. A vasszerkezet össze is lett hegesztve a betonozás előtt. A pillérek és a koszorú egy menetben lett kiöntve 1 nap alatt. (10 m3 beton van bennük) Így elég erős az attika fal nem tud a hosszú házban kifele hajolni a tető súlyára és a szélterhelésére. A koszorúból ha jól emlékszem akkor 120 cm távolságonként van egy egy kampós végű kiálló 12-es menetes szár ami átmegy a talpszelemenen és nagy alátétekkel meg anyákkal van lerögzítve. A szarufák a talpszelemre ráülését egy kis kivágással csináltam meg a szarufákon, a rögzítés 2 oldalról 1-1 90 fokos elcsavart fűrészfogú ácskapocs amit csak beverni lehet de kihúzni nem, + oldalanként 2-2 db 200-as szeg és a szarufa élében is egy 250-es szeg fogja a szarufákat a talpszelemenhez.
Elsőre tényleg sterilnek hat a szürke színnel. Sokat gondolkodtam, hogy milyen színű, mintájú bútorlap legyen a front. A házban mindenhol fehérek a falak, és a tető belső lambéria borítása miatt sok a lakkozott fa felület ami sok meleg érzetet ad. Ehhez kellett valami kicsi ellen tónust találnom hogy ne legyen túlságosan sok fa mintázat mert az már nyomasztóan hatna. Ezért próbáltam olyan színt találni ami megfelel ellen tónusnak. A tengerkék szín volt a másik variáció, de az meg nem ment volna annyira a kövezet barnás színéhez. Az túl rikító lett volna. A famintázatú konyhabútor ötletre az asszony reakciója az volt, hogy az túl banyás már. :) A konyhában ha megnézed a képen akkor látszik, hogy világoskék-fehér felhős a csempézés, ehhez is mennie kellett a kiválasztandó színnek. A hűtő a mosogató, a főzőlap és a sütő inox, ehhez is passzolnia kellett a színnek. A rikító színeket eleve kizártuk mint pld a sárga, vörös, lila, zöld, a barna meg a barnás kövezet miatt. így nem sok szín maradt ami menne a fekete pulthoz és a kövezethez, csempéhez és inoxhoz. A szürke valamelyik árnyalata tűnt a legjobb választásnak, ez az ezüstös szürke szín tetszett a legjobban. Ez passzol mindenhez, és ezért látszik kicsit sterilnek.
A fehér bútorváz alapból nem látszik, csak akkor ha kihúzzuk valamelyik fiókot, vagy kinyitjuk valamelyik ajtót. A fekete márvány mintás pult volt a másik sarkalatos pont a színek kiválasztásánál. Olyan kellett ami mindenhez megy stílusban. Lehetett volna ez is szürke valamelyik árnyalata, de akkor túl egyhangú szürke lett volna minden. A márvány mintázatból nem akartam engedni, az nagyon tetszik nekem is meg az asszonynak is. Az előző konyha pult is márvány mintás volt csak világos vaj színű ami ráadásul nagyon kényes szín volt, minden meglátszott rajta. Ezért esett a fekete márványra a választás.
Az is hozzájárul a steril kinézethez, hogy még nincs belakva az új bútor, nincsenek rajta tárgyak amiknek más a színűk. Kicsit benne volt a tervben az is hogy tényleg steril kinézete legyen a színvilágnak.
Nem vagyok lakberendező, nem is tanultam semmi ilyet, de szépérzékkel és kis gondolkodással sok mindenre rájön az ember, hogy mit lehetne és mit nem szabad egy lakásba beépíteni.
A deszkázat komoly héjszerkezeti hatást ad, teljesen korrektnek tűnik a leírás alapján. Ha a talpgerenda kellően merev, akkor nem hiszem, hogy az emberi szem által jól kivehető (fesztáv/200 mértékű) mozgásokra kellene számítanod.
És a 120 cm-es osztásközről mi a véleményed? Én ennyivel építettem fel a házam tetőszerkezetét. Igaz, hogy egyedileg gyártatott 17*7,5-ös szarufákkal és 45 fokos lejtéssel, a szarufákon párazáró fólia, azon még hosszában + 5 cm magas kiszellőző rétegnek távtartó + 2.5 cm vastag telibe deszkázás, rajta a kátránypapír és ezen meg a 3 réteges kanadai zsindely. Ezen nincs tető lécezés, mivel telibe van deszkázva. A párazáró fólia alatt is van egy cm-es légrés majd 15 cm üveggyapot szigetelés alatta, majd még egy fólia, és utána 2 cm vastag lambéria ami alulról látszik és a szarufák közé van beszabva, hogy a szarufák is látszódjanak. Én így terveztem meg a tetőt, a mérnök meg elvégezte a számításokat rá és bőségesen elegendő volt a 120 cm-es osztásra is. A normál cserepes tetőknél 1 m2 105 kg-al számolnak, míg a kanadai zsindelynél csak 14 kg a zsindely súlya. A hó nem áll meg ezen a tetőn, azonnal lecsúszik illetve a hópihe az rajta tud maradni, de az első szélmozgás leviszi. Maximum deres szokott lenni a tető. A szélnyomás viszont elég jelentős amire méretezni kellett mert 45 fokos a tető így elég magas is a gerince és nincs fedélszék sem 6.6m-es fesztávon. A szarufákon 2.5 m magasságban futnak a szarufa összekötők ami egyben a szobák lambéria mennyezetét is tartják. A szarufa összekötők 20 cm széles 2.5 cm vastag deszkákból van készítve a szarufa két oldalán 1-1 darab, és 2 méterenként van 7.5 cm vastag távtartó kocka berakva a deszkák közé.
Már több mint 20 éve lakunk a házban és még sehol sincs semmi behajlás, az ugyanis azonnal látszana mivel alulról a gyalult szarufák is látszanak belül, kívül meg a zsindelyen látszana.
bocs, csak azért írtam, mert mindenki a 12 vagy 15 magason lovagol, miközben az alapvető változtatandó az az osztásköz. ha 20x15 gerendákat tesz fel, a méteres osztás akkor is túl nagy.
Mit nem? Én is azt írtam, hogy sűrűbbre kell rakni. (de még mindig fogalmunk sem, hogy miről van szó. Legalább egy vázlat kellene, addig csak találgatás az egész)
a méteres osztás a kérdés. tökmindegy milyen magas a szelemen, ha méterenként van, akkor közte belóg a cserépléc mint atom. muszáj sűrűbbre rakni. ha meg sűrűbben van, akkor egyből megvan a szelemen teherbírása.
12x7.5 méterenként helyett 12.75 60 centinként. egy méterre 1.66 db jut. Pont annyi fa, mintha 12x12-est tettél volna méterenként. csak nem lóg be a léc.
Csatlakozom az előttem szólókhoz :) Nemcsak a letisztultsága tetszik, hanem a kitartásod is.
Mentettem kedvencekbe a posztodat, majd küldöm szeretettel azon ismerőseimnek, akik szerint bárki - így én is - gyorsan össze tudna "dobni" bútorlapból akármilyen bútort, volt már köztük konyha is, és léccilécci. Úgy, hogy bútorlapból eddig még csak macskakaparót csináltam :D /nem mintha fából könnyebb lenne, sőt .. max jobban tetszene nekem is/
Pont elég volt látnom a kis asztalka és a kis összecsukható szék kapcsán látni, mi meló "nyersfából" valamilyen használati bútordarabot megcsinálni. És ebben táblásítás még nem is volt ...
Írod a hogy bútorlap kapja be, mert egyik részen 19, másik részen 17 mm. ?? :-O Aztak. Pl m18-as rétegelt lemeznél tapasztaltam már max 1mm eltérést, egy halomból való de két külön táblánál, de őszintén szólva bútorlapnál (ami nincs agyonra ázva) el nem tudtam volna képzelni ilyet. Mondjuk - lehet hogy majd én is fogok ha egyszer beadom a derekam ...
mi lesz a fedés rajta? ha lapos, akkor nagy a hóteher. az 1m gerendaköz nagyon nagy, én azt csökkenteném. gondolj bele, egy tetőléc méterre feltámasztva mit bír, ha a közepét terheled?
Nos nem tudom biztosan hogy néz ki 10év múlva. A mi konyhánk 5 éve a miénk, és akkor már benne volt a konyhabútor. A beépített mosogatógép 12 éves. Gyanítom, hogy a bútor sem fiatalabb.
Bútorlap korpusz, a front éger "deszka".
A csak bútorlap polc élzárásai a sarkokon csúnyán kopnak.
A rosszul tömített munkalap a mosogató mellett mintha púposodna.
A tömör lakozott frontok köszönik jól vannak.
Pedig az elmúlt két hónapban - amióta a fiam jár - kap tapogatást rendesen meg néha fizikai behatást is.
De nem aggódom túl, mert ha eléri azt a kort - a gyerek - hogy már nem vágja gallyra, akkor egy csiszol-lakkoz menet után újszerű lehet.
sokat segitene egy alaprajz es egy metszet, akkar kezel rajzolva , nemtom pontosan mit szeretnel kivitelezni de 4 meteres fesztavval majdnem lapostetonel a szelemet es az alatamasztasat is meg kell meretezni es jol ki kell mereviteni az oszlopok szerkezetet is.
Ha betonkoszoruzott teglafalakrol van szo, akkor is meg kell nezni, hogy mekkora a szarvazat kihajlasa.
Csak elmesélek most valamit, miért utálom a bútorlapot.
Nem egyenletes a vastagsága, nem egyenletes a sűrűsége, rettentően gyenge anyag. Ahogy a tipliket furkáltam az élébe meg az oldalába néha szinte erőkifejtés nélkül hatolt bele a fúró, néha meg nyomnom kellett mert az istenért nem akart belemenni olyan sűrű volt a bele.
A szépen, mm pontosra megtervezett rajzaimból egyedül a méretezést nem tudtam pontosan tartani az egyenetlen vastagság miatt. Állandóan méregetnem kellett hogy a két oldalsó elem közé milyen hosszú összekötő kell az éppen aktuális bútorlap vastagságnak megfelelően. Elviekben 18 mm-es bútorlapot használtam, de volt ahol 19 mm volt a vastagsága és volt ahol 17 mm.
A bepozicionálnálásnál fiók front előlapokat kétoldalas ragasztó csíkokkal fogattam meg amíg belülről nem rögzítettem csavarral. Az egyik fiók előlapot sikerült ferdén felragasztanom, és amikor próbáltam leszedni akkor kettétört a fiók elülső fala és a frontről pedig egyszerűen letépte a melamin borítást középen egy foltban. Csinálhattam teljesen új fiókot helyette.
Az erősebbet válaszd. Számolj a rátelepedő hó súlyával is, igaz mostanában alig van hó, de fene tudja mi jöhet még. Nagyon kis lejtésű tetőnél minimális a szélnyomás, de azért ezt sem szabad elfelejteni.
Nem tudom ácsmunkában tud-e itt valaki segíteni nekem. Egy melléképületet fogok befedni, amelyen kis esésű (majdnem lapos) 4m fesztávolságú tető lesz. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen (1m-enként rakott) szarufa keresztmetszet szükséges? Kell a 15x7,5 cm-es, vagy elég lenne 12x7,5-es?
Szép lett! Nem olcsóbb az, csak a saját munkádat nem forintosítottad. 45*16 óra biztos volt. Nekem nagyon olcsó a gáz mert átalányt fizetek (csak tűzhely). Annó sokat filóztam az elektromos és gázos között. Mostmár bánom, hogy gázos mellett döntöttem. A baj, hogy egy idő óta a gáz fűtőértéke nagyon változó. Van amikor alig akar az étel megfőni és van amikor takarékon is észnélkül forr. Azt mondja a szolgáltató, hogy havi átlagba megvan az előírt fűtőérték. Ami igaz is lehet de nem havi átlagba főzök. Mivel a kenyeret én sütöm és leszoktam a kenyérsütő gépről, nekem lényeges a sütő megfelelő szabályozhatósága is, ami a havi átlag óta nem megy. Ezért vettem egy minisütőt. Ha minden igaz holnap érkezik. Na meg egy indukciós rezsót is beszereztem még tavaly.
Igen! Fából más lett volna! De igaza van asszonykádnak a tisztántartással kapcsolatba. A bútorlapot sokkal könnyebb tisztítani és az az Ő reszortja valószanűleg.
Volt munkája sok embernek... gáterek, szárítók, furnérgyárak, bútorgyárak, könnyűipari kisszövetkezetek (ahol inaskodni lehetett a rátermettebb kezdőknek), parkettázók, ecsetnyélgyártók, gyufagyárak, préseltlemezgyárak- egy hosszú -hosszú láncolat- egymással együttműködve 15o éve.
Na de kolléga: ilyen alapon lehet lamentálni a ló-szakma kihalásán is - ami több ezer éves volt - ám a 19.-ik század végere legalább annyi ember kenyerét vette el, mint a masszív-fa bútor szakmában a bútorlap megjelenése.
Ugyan, nagyságrenddel több ember vált földönfutóvá a lovas-szállítás kihalása miatt (lószerszámosok, patkoló-kovácsok, kerékgyártók, hintó- és szekér-készítők, lovászok-hajtók... hadd ne folytassam.
De a gőzgép-szakma is nagyot szívott a dízelek megjelenésével, gyárak százai mentek a levesbe (mert csak nagyon kevés tudott átállni az új technikára), de előtte meg a hajóács-vitorlakészítő szakmából váltak földönfutóvá tíz- vagy inkább százezrek - Európa szerte - pont a gőzgép és a vashajók megjelenése miatt.
De a műanyag-korszak beköszönte is rengeteg szakmát tett feleslegessé, csakúgy, mint ahogy a CNC korszak is sokezer forgácsolót tett ki a partvonalra, mert egyrészt nem volt már szükség annyi egyetemes esztergályosra, másrészt - főleg az érett generációból - meg csak nagyon kevesek tudtak ráállni az új módira - ahol viszont egy gramm szükség sem volt már az addig felhalmozott szaktudásukra.
De lehet szidni a termopános műanyag nyílászárókat is -mert ezek is rengeteg mázolónak vették ki a falatot a szájából... hisz ezeket már nem kell 5-8 évente átfesteni - viszont a júzer jól jár velük, mert csak egyszer kell kifizetni.
Nekem '90-ben (!) azt mondták a nyomdai ólomszedők, hogy: "Amíg újság lesz a világon - addíg ólomszedők is lesznek - mert ez a "számítógépes játékszer" soha a büdös életben nem fogja tudni helyettesíteni az ólomszedő szaktudását. Számítógéppel lehet számolni - de újságot tuti soha nem lehet csinálni - ez tiszta sor. "
Aha. 2 év múlva mind egy szálig az utcán volt, az ólomszedést felszámoltak, de még a magasnyomást is - nyomdagépestül-mindenestül - mert kellett a hely az új offszet gépeknek.
Na most akkor mi legyen? Álljon meg a világ fejlődése, hogy az elavult szakmák is tovább éljenek?
Térjünk vissza a keretes-fűrészhez és a ropánt-gyaluhoz? Vagy ahhoz, hogy egy bútort 3-4 generáció örököljön meg sorra - mert olyan drága, hogy újat csak a dúsgazdagok vehetnek meg maguknak?
"Mindeközben, egy tömörből készült... hát nem is tudom hogy néz ki 10 év, napi, nedves-vegyszeres tisztítás után."
Miért kellene azt naponta áztatni? 85-ben csináltam a régi házban a konyhát, fából. 97-ben adtuk el, nem volt semmi baja és közben egyszer sem lett átfestve (lemosva igen! :P ). A mostanit 99-ben bútorlapból, mert gyorsan kellett. 6-8év múlva már csúnya volt, mostanra meg ránézni is rossz. Rövidesen újat kell csináljak, de az nem bútorlap lesz.
Amikor arról írtál, hogy megérkeztek a hatalmas bútorlapok, és hogy milyen trükkökkel vágtad a többemberes lapokat egyedül, hát bevallom nem irigyeltelek. De gondolom az asszonyod öröme és elégedettsége végül kárpótolt a fáradozásodért.
Az elektronika mentes sütő sem biztosíték arra, hogy nem fog elromlani. Nálunk egy TEKA villanysütő mechanikus (ketyegős) kapcsolóórája kb 3 évig bírta. Remélem neked több szerencséd lesz vele.
"Nem hiszem, hogy lenne esélyem házi körülmények között úgy kicserélni, hogy minden irányból nézve párhuzamosan fusson a másik vezető rúddal."
Ezt valószínűleg a gyár is így gondolta. Ha megnézed, bizonyára azt látod, hogy az egyik oszlop pontosan van illesztve a géptesthez, míg a másik elég "lötyögősre". Nem lenne egyszerű egy ilyen konstrukciót úgy gyártani, hogy mindkét oszlop pontosan illesztett legyen és könnyen is mozogjon rajta a gép. Nem is lenne ezzel különösebb gond, ha úgy csinálnák, hogy a pontos oszlopon csak csúszik a gép, a rögzítés meg a másikon lenne. Valamikor így készítették ezeket, majd megcsíphette a tervezőket valami, és attól kezdve áttették a rögzítést az illesztett oszlopra. Ezzel elérték, hogy bármennyire is meghúzod a rögzítést, a másik oszlopon mozogni tud, ergo pontatlan lesz, rosszabb esetben rezonál is, amitől elmászhat a másik oldalon a beállítás.
Megvan a konyhád és a célod, eleget dolgoztál rajta, örvendj neki, jó lett- az élek találnak.
Viszont egyre jobban gyűlölöm a bútorlapot. Egy ipari selejtes szemétnek tartom az összes bútorlapot.
Már akkor gyűlöltem, amikor megjelent.
Ugyanez a konyha, maszívból elkészítve, a táblásítás és felület kikészítése és festése, símán felvett volna neked 2oo napot- de csak egyszer.
Volt munkája sok embernek... gáterek, szárítók, furnérgyárak, bútorgyárak, könnyűipari kisszövetkezetek (ahol inaskodni lehetett a rátermettebb kezdőknek), parkettázók, ecsetnyélgyártók, gyufagyárak, préseltlemezgyárak- egy hosszú -hosszú láncolat- egymással együttműködve 15o éve.
Aztán rájöttek az okosok, hogy lehet melaminálni és odavágták az egész ipart.
Most meg elkezdték pörgetni a trendeket (festett MDF, kompozit, frontok), hogy aki teheti, dobja ki az 5 éves bútorját. Ekkora pazarlást ... miközbe mindenki a környezetvédelemről papól.
Hajajj, b@szki...
Itt gyártják a melaminált PAL lemezt, a képen látszik egy fehér teherautó eleje, számot adhatsz, hogy itt mennyi fenyőfa van:
Most nézd meg ezt a gyárat felülről, a körfogalom mellől van lekapva az előző kép.
Hegyek, nem halmok hegyek, évi fél millió köbméter a kapacitás. Ameddig ezek nem voltak itt, azt vágták, ami ért valamit (hiszen nem volt kinek eladni), most a 15-2o éves fenyőt is, mert az is be lehet darálmi.
Aztán csináltak tölünk 3okm-re egy még nagyobbat, mert a kínaiaknak nem győzték már termelni (azokat az se érdekelte, hogy mennyi, csak kapjanak). Osztrákok, bezzeg ott csak gátereket láttam.
Lehet utálni a bútorlapot, de ebben az esetben, szerintem az asszonynak van igaza: erre a célra ideális anyag a bútorlap.
Mert egy dolog a bútor gyártásával élvezkedni (szakmailag, mielőtt még) - és más dolog napi rendszerességgel karban- (pontosabban: tisztán-) tartani azt.
Arról nem beszélve, hogy minimális odafigyeléssel, egy bútorlap-konyhabútor akár még 10 év múlva is újszerűnek hathat - napi használat mellett is. -
Mindeközben, egy tömörből készült... hát nem is tudom hogy néz ki 10 év, napi, nedves-vegyszeres tisztítás után.
Minden esetre, én csak gratulálni tudok ehhez a bútorhoz - szép munka (nekem elhihetitek :-))))
Azt esetleg még megnézem, hogy 16-os rúdra nem tudnám-e felfúrni az ALU részeket. Ui lineáris tengelynek készült 16-os anyagom van (bár még az sincs ennyire felpolírozva, mint a gyári cső volt, mondjuk ezt meg tudom oldani.)
A mai napon befejeztem a konyha projektet. Egyenlőre, mert elfogyott az anyagom, még egy polcot kell készítenem aminek az alján a közeledéskapcsolós led soros lámpák lesznek. Nincs kapcsoló a lámpákon, ha elhúzom a kezem alatta akkor bekapcsol, egy újabbra meg kikapcsol. Ez olyan munkalap világítás lesz, és csak azért kell a polc, hogy legyen mire felszerelni a lámpa csíkokat. Természetesen rejtett lámpák lesznek, elölről nem fog látszani.
Ma beüzemelték a gáztűzhelyt és a gáz főzőlapot, elektronikus gyújtásúak, hőfokszabályzós, légkeveréses, grilles nyársforgatós.... elég brutál pedig elég egyszerű készülékek, nincsenek tele számítógépekkel, így nem is fog egyhamar megpurcanni. Kicsit húzós volt a szakszervizes beüzemelés, 35.000 volt számlával.
Mára már nem sok munka maradt a konyhával, a rögzítettem a pultokat, beépítettem a mosogatót, felraktam 8 méter vízvetőt, és kiszileztem a mosogatót és a főzőlapot is.
Készen vagyok a konyha költségvetésével is, több mint a duplája lett a vége mint amit terveztem, de a mosogatót is és a sütőt + főzőlapot is megvettem ami nem volt benne az előzetes tervben.A bútorlapok és a egyéb kellékek összesen 279.000 lett + 175.000 a gáz szerelvények. A végösszeg így 454.000 lett.
Csak összehasonlításként a fiam pár napja lett kész az ikea konyhájának az összeszerelésével, elég hasonló méretekkel rendelkezik az is, csak ő nem gázos hanem elektromos főzőegységet vett, és neki van egy páraelszívója is, így neki a végösszeg 1.750.000 lett.
Ha csak ezeket az adatokat nézzük akkor igen csak megérte a saját kivitelezés. Még élveztem is, bár elég fárasztó volt egy két része. Majdnem a teljes szabadságom a konyhabútor készítésre ment el, 45 nap alatt készültem el egyedül. A saját munkámat nem számoltam, hogy hány óra volt, de napi 8 órával lehet számolni. Ha napi 10.000 ft-os napidíjat számolok elég szerényen akkor a munkám 450.000 ft lenne.
Viszont egyre jobban gyűlölöm a bútorlapot. Egy ipari selejtes szemétnek tartom az összes bútorlapot. Csak az az egy előnye van a bútorlapnak, hogy viszonylag gyorsan lehet vele haladni. Én juharból és cseresznyéből szerettem volna elkészíteni a konyhát, évek óta szárad a rengeteg faanyag a garázsban felszeletelve, rakatban. Az asszony ragaszkodott a bútorlaphoz a takaríthatóság miatt.
A lényeg az, hogy a konyha már teljesen használható, az asszony most fertőtleníti a szekrényeket, fiókokat. Persze most nagyon örül, hogy végre kész van a konyhája amire évek óta kácsingozott.
Ha már ekkora átalkításba fogsz bele akkor javaslom, hogy azt a csövet dobd ki és csináltass helyére egy tömör acél rudat. Akkor még talán meg is maradhat a régi szorító.
A 6-6 mm szerintem már nem sok. Ha veszel öntapadós D gumi tömítést abból lehet kapni 6 mm vastagot is és 10 mm vastagot is. A külső oldalra lehetséges, hogy érdemes lenne a tokra rárögzíteni körbe egy díszléc csíkot ami illeszkedik majd az ajtóhoz a javítása után.
Nekem a műhely ajtóm van ugyanígy megvetemedve mint neked, sima egysoros üveg ajtó, deréktól felfele üveges, alul meg teli. Szerintem ez egy beltéri ajtó volt amit még az előző tulaj építette be, természetesen kültérinek. Amíg lakatlan volt a műhely rész addig jól záródott, de miután én fűteni szoktam a műhelyben és a rengeteg faanyag miatt igen száraz bent a levegő ezért hasonlóan elvetemedett az ajtó. Felül és alul kiláttam az udvarra a résen. Én pár éve berúgtam ezt az ajtót lábbal, mert beletört a kulcs a zárba. Akkor az ajtó lapot megjavítottam, de a vetemedésel nem kínlódtam. A keretre raktam fel körben egy 4 cm-es díszlécet, így most jól záródik az ajtó és nem szelel. A hőszigetelése továbbra is a nullával egyenlő, de majd csak lesz időm egy új ajtót készíteni ide normális 7 cm vastagra és hőszigeteltre.
( a házam bejárati ajtajait is 7 cm vastagra készítettem annó régen. ) Mondjuk a súlyuk is elég szép lett, egy ajtólapot 4 db zsanér tart.
Amikor megjelent a 68x82-es Eurofalc profil nyugaton (előszőr Svájban, ők az ászok), az eszes asztalosok lemásolták a profilt ls megcsinálták lappal meg falcmarókkal, több lépésbe.
Persze csapolószerszámaik nem voltak... De jó száraz fából dolgozva és rétegelve az 27-es anyagot, jól záró ablakokat lehetet készíteni. Aztán szép lasszan mindenki vett rendes szerszámokat az ablakkészítéshez, cserélhető lapkásat, de kell hozzá marógép is.
A kédered a tokba van?
Most akkor látod, hogy megyik falcba kell húzni az a nutot a rúdzárnak?
Ehhez nem kell a 3. falc a tokon, ami a görgős rúdzárhoz kell.
Kerestem neked metszetet. A felső rajz: nézd meg azt a nutot, amire azt írja, hogy a roto centro vasalat helye. Azt a leakasztott ajtón be tudod marni egy felsőmaróval (és be tudod szerelni az ajtólapba a rúdzárat). De a tokon van egy harmadik falc, oda jár a görgős rúdzár záródarabja, na azt nem fogod tudni behúzni, és neked csak két falcod van a tokon (ha három van, akkor mehet a görgős rúdzár is). De egy záródarabot be tudsz vésni, ami úgy néz ki mind az alsó képen a középső vasalaton. Ehhez nem kell a harmadik falc a tokon.
Ez a vasalat is kilincsfelemelős, az elején jól meg kell nyomd az ajtó tetejét, hogy bezárd, de helyre fogja hozni a friz hevenyedését.
Ellenőrizd, ha az ajtólapon ez első falc (zárfalc) mélysége megvan 22 mm, mert ha nincs az szíváz.
A nutnak van egy pici válla, azt nem fogod tudni megcsinálni, de nem számit, a vasalat lemeze rá fog feküdni a falcra.
Magass belső ajtóknál mi is használjuk, azokat 7omm vastagra készítünk, de attól hogy ilyen vastag, a pl.29ocm magass fríz csak hevenyedik, ha csak egy pontba van bezárva 1oocm magassan. Ilyen ez a szakma. :)
Ma jött két Freud lap. Igazán kíváncsi leszek, mivel igen szépeket írt mindenki ezekről. /először öszvért akartam, hossz- és keresztvágót, de a Szerkeresek megmarketingeltek... illetve van is egy közepes viselkedésű lengyel lapom, ami ilyesmi/
Pár napja került elő, hogy a Bosch GOF 900-as felsőmaróm kehés, mert a magasság állítása szorul, elmászik, pontatlan.
Namost más felsőmarókat nézegetve látok házi megoldást a (kismértékű) átalakításra.
A gyári rögzítő fülét el kell felejteni, mert horpasztotta be azt a "csőtengelyt", amin fel-le közlekedik a maró teste és ehelyett kell más mechanizmust barkácsolni, ami nem egy ponton nyomja be a csövet, hanem körkörösen szorítja meg.
No ezt végig fogom fotózni, hogy mire jutok vele, sztem tanulságos lesz.
Ui több Bosch maróban van ugyanez a megoldás. Interneten találtam bizony olyant, amelyiken (már?) nem ilyen a rögzítés.
Ezek szerint ők is rájöttek, hogy ez tervezési gyengeség.
Látszik a képen, hogy egy sárgaréz csavarvéget nyomna hozzá a csőhöz, ez a rögzítés.
Ez az idők/használat során behorpasztotta-elkoptatta a csövet.
A talp a beépített csövekkel (persze magában hordozva ugyanezt a hibát) 54 font + szállítás Angliából. Itthon is gondolom hozzá lehet jutni ennyiért, a Boschnál van alkatrész ellátás.
Ehelyett a szorító-műanyag cső kombó helyett gyártok majd egy teljesen másik "alkatrészt". Egyrészt a maró tetején ki fog jönni egy csavar, ami fix hosszúságú, vagyis a marógép testének lefelé nyomásával olyan, mintha kifelé jönne a testből - ezen lesz egy rögzítő csavar, a hozzányomós rögzítés helyett meg lesz egy körkörös szorító mondjuk rézből. A gyári szorító műanyag fül helyett is valami más kell, mert ez a cucc nem fér el a gyári helyén, el kell fordítani 90 fokkal, vagyis a fogantyúnál oldalán kell kihozni.
Mindenesetre a lényeg, hogy nem kell venni sokért új marót, mert még menni fog ez.
Eddig sikeresen elkerültem, hogy pozdorja kerüljön a házba. Szeretnék tömör fa vagy legalább faszerű anyagokat.
Inkább csak viccnek szántam - bár lehet, hogy picit komolyan is gondoltam.
Részemről "közismert" bútorlap-huszár vagyok - és bár igen sok, különféle bútort gyártottam már - de az én szaktudásom és gépparkom ki is merül ennél a műfajnál.
Mindazonáltal az a véleményem, hogy ahol az ember nem kerül közvetlen érintkezésbe (bőr-kontaktusba) egy bútorral (pl. egy beépített szekrény esetében), oda nem annyira ördögtől való dolog a bútorlap.
Sok előnye van - elsősorban az ára, a könnyű megmunkálhatósága, a szinte tetszőleges nyers-mérete, a síksága és formatartóssága, a kopásállósága, újabban az igen széles szín-és felületminőség-választéka...és még sorolhatnám.
Persze, nem adja vissza azt az igazi "élő-fa" feelinget - de hát azokért a fránya "feelingekért" igen nagy árat kell fizetni néha.
Konkrétan, ha az általam gyártott bútorokat tömörből készítettem volna - ahhoz egyrészt nagyon komoly szaktudás és ugyanolyan komoly műhelyre és gépparkra lett volna szükség.
Mondjuk gépet-műhelyt még vehettem volna pénzért... de akkor még mindig ott lett volna a szaktudás a "hiánylistán" :-)))
Ha rakok be vasalatot akkor annak nem is baj ha van hely, de persze nem ennyi :)
A pántokhoz elsőre nem feltétlenül nyúlnék, alul felül egyformák a rések, mert a szöszölős tempómat ismerve csak az ékelés legalább 1-2 nap, és akkor még bent sincs a vasalat, majd egy másik hétvégén.
Gondoltam, ha jó helyen járok, segítséget kérek tőletek. Konyhabútor mínuszom van, amit kolléga ajánlásával/segítségével/tapasztalatával, mert magának így csinálta, egyedileg tervezném, szabatnám le az elemeket. Kérdésem az lenne, hogy Budapesten és környékén mely lapszabászatot ajánlanátok? Persze a szokásos paraméterekkel, ár/minőség... :)
Előre is köszönöm, és bocsi, ha tényleg rossz helyen járok, illetve nem lapoztam eléggé vissza válaszért.
Akkor a zár oldalon 12mm. ? Lehet, hogy a pánt oldalra kellene elvinni, hogy csak 3mm hézag legyen, és a zároldalra tenni 12mm-es toldást. Így ott is 3mm hézag maradna.
De kiszáradtak és a csapolások vállai között van egy kis rés. Egy picit összehúzodott a friz is szélességében és a csap is hosszában. A visszékeléssel azt követjük, hogy a rések eltünjenek. A rések picik, de minden összeadódik.
Az ajtólap rámáját (a két friz+ a két csap) képes vagy úgy megékelni, hogy a rések eltünjenek (és rögzíteni ezt a helyzetet az átmenő csapok végébe beütütt ékekkel).
De az üvegosztók csapolásait nem.
Ezért az ajtóráma megékelt állapotában ki kell tölsd a réseket az üvegosztó elemeinek az illesztésein is.
Ezt vékonyra vágott tölgyfa léccel kell megcsináld (blind), ha nem fér be, akkor megvágod (erre létezik célszerszám is) a rést és benyomod valahogy, be is kell egyvezni. Ezeket a lécecskéket vésővel szoktuk faragni ék alakura.
Akkor az üvegosztók is csapként fognak működni.
A üvegszemek, üvegszerelvények, ékelése is nyilvánvalóan merevití a rámát. Tölgyfa ékecskéket kell faragni. Minden sarokban 2 ék jár. De léteznek műanyag ékek is.
Ugyanezt csinálják szereléskor a PVC ablakosok: kiékelik az üveget, az merevíti ki a nyilót.
Jónak éppen jó, de annál már nagyon látszik az élén hogy rétegekből van összeragasztva. Az meg szerintem nem szép egy bútoron, bár a festék eltakarja. A vastagabb rétegelt lemezt csak akkor raknék fel az ajtókra, ha sérült az ajtó felülete, amúgy meg szerintem felesleges többlet költség a vastagabb rétegelt lemez.
A rétegelt lemeznek van egy hátránya is amit nem említettem. Spéci fűrészlap kell a szabásához ami nem szaggatja. A Freudnak vannak ilyen fűrész lapjai, de kicsit drágább mint a közönséges átlag lapok. Viszont az élét sokkal tovább megtartja mint egy átlagos lap.
Én marógéppel esnék neki. Ha esetleg hosszabb lyuk kell, akkor is el lehet azzal kezdeni. Csak kell egy olyan állványféleség, amibe beszorítod a rudat, és arra merőlegesen raksz valami alapot a marónak. Szerintem így van legnagyobb esélye a párhuzamosságnak. Mortise jig néven vannak hasonló eszközök a neten mindenféle minőségben, diy is.
A farost lemezre talán érdemes lenne 3mm vastag rétegelt lemezt ragasztani. Az szépen festhető csiszolás után. De lehet, hogy egy egyszerű öntapadós famintázatú tapéta is jó lenne, bár ahhoz elég nagy gyakorlat kell, hogy a sarkoknál tökéletesen vissza tudd hajtani és össze tudd illeszteni.
Fából előre esztergált lépcsőkorlát oszlopoknál és léceknél használtam ezt a primitív módszert. A helyszínen nem volt semmi komolyabb szerszám, meg pl oszlopos fúróba be sem fért volna a korlátelem. Ott működött.
A gyurma 3 mm kéne legyen. A rétegelt szerkezetéknél szimmetrikusak kell legyenek, ez nem az... inne a adódik a hevenyedése a zár felöli friznek.
Nem hiszem, hogy az ajtólap rámája ennyit szárad volna, nincs vinklibe a ráma. De nézd meg a tokot is.
1. Az ajtó széles és nehéz . Cseréld ki a sarkokat Dr.Hahn-ra vagy valami hasonlóra, 3 darab kell egy ilyen ajtóra. A két felső feljebb. Ezek az részerelős sarkok.
2. Az ajtólap rámáját az átlók pontos mérésével kell ellenőrizni. Ha nem azonos, akkor:
Szereld ki az üvegszemeket és készíts egy vinklit két pallóból amit leszegezel a padlóra (aminek a szárai nem érnek össze), tedd mellé az egyik sarkát az ajtónak, majd készíts még egy vinklit pallóból az átellenes sarokhoz és ékekkel állítsd vinklisre az ajtólapot.
Ebben a helyzetbe tartva az ajtólapot, ki meg kell ékelni az átmenő csapokat a friz és a csap illesztésénél tölgyfa ékekkel, vésőt beütöd és a helyébe jön az ék. Összes üvegosztó sprocnik csapolását is meg kell ékelni, vékony tölgyfa ékeket hasíts és azokat begyömöszölöd a résekbe, pászítófúrésszel probálj meg belevágni ékelés elött.
A üvegszemek is meg kell ékelni a visszaszerelésnél.
A zár felöli friz hevenyedését meg tudod részben oldani a Dr. Hahn sarkokkal: az alsó sarok a tok síkjához képest kifele állítod. Ez valamennyit segít. Nagyon jó lenne egy olyan rúdzár, ami ötpontos, az helyrehozná egy tél alatt a hevenyedést. Csak annak kell egy nut is az ajtólapba és a záródarabokat be kell vésd a tokba. A rúdzáron a záróbütyköket lehet excentrikusan állítani, az elején kifele állítod, majd havonta egyszer húzol egy kicsit befele rajtuk és szép lassan helyrehozza a hevenyedést.
Ha van anyagi kereted, készíts egy új aktólapot, lerajzolom, hogy ebben a stílusba milyet kéne csináltass, de egy olyan céggel, akinek tisztességes ablakgyártó marószerszámai vannak. De tok nélkül nehezen vállalják el.
Pontosan mondjuk egy megfelelő állványos fúró, de méginkább eszterga (amihez ráadásul van olyan tokmány), amibe be lehet fogni négyszögletű anyagot.
Viszont ha arról van szó, hogy kézi fúrógéppel, akkor az csak nagyjából megy. Nálam a leginkább közelítő módszerként az alábbi vált be:
- pillanatszorítóval asztalra szorítottam fektetve a rudat.
- megmértem, "kiszerkesztettem" a bütün a középpontot.
- vágtam egy olyan vastag lapot, aminek a vastagsága a rúd átmérőjének fele mínusz a fúrószár átmérőjének fele. Vagyis egy 40 mm vastag rudat, ha 10es fúróval akartam fúrni, akkor 15 mm-eset. Ezt letettem a rúd végéhez az asztalra, ez volt a "vízszintes" párhuzam vezetője a fúrónak. A függőlegeset meg felülről látod.
Ezt most így nagyon kendács megoldás, tényleg attól függ, mihez kell, milyen hosszú furat kell, szóval izé.
/és most minden komolyabb Mekkelek fogja a fejét és igaza van ;-) /
Amatőr kérdés: téglalap keresztmetszetű rúd végébe hogyan tudok a rúd tengelyével egybeeső vagy legalább azzal párhuzamos furatot fúrni? Többféle módon is próbálkoztam, de egyik sem lett igazán jó.
Én még sosem mértem meg egyetlen kekszet és a lamellók fűrészkorongjait sem, de azzal kezdtem, hogy vettem egy CMT fűrésztárcsát az első lamellózóba. Mostanában csináltam egy polcot kekszekkel. Volt amelyiket csak fogóval tudtam kiszedni a résből, volt amelyiket kézzel is. Pedig ugyanazzal a géppel csináltam mindet. Sosem tulajdonítottam ennek jelentőséget. Ami nem jelenti azt, hogy nem kell, de a lamellóhoz úgyis mindig ragasztó is van, az meg megoldja azt a különbséget.
Az ajtóval szerkezetileg az a baj, hogy az alsó csap legalább 2x olyan vastag kéne legyen mind a felső.
Lehet az is, hogy forkoppal (pozitiv-negativ késsel) készitették és nincs átmenő csap.
A fenyő bel és 1o-1o mm tölgyfa se stimmel, oda egy 1.6-1.6mm tölgy blind járt volna és egy rétegelt fenyő.
A zárfalca az ajtónak az amiben a zár be van vésve, az kb. 25mm széles.
Annak a szélességét mérd meg. A tokozaton is van egy falc, oda van szerelve az ellenlemeze a zárnak.
Annak a szélességét is mérd meg. A külömbség a kettő között kb. 6-7 mm kell legyen.
Ha ez a külömbség pl. 12 mm akkor a sarokból nem lehet annyit állítani (kifele), hogy a zár nyelve beakadjon az ellenlemezbe a tokon. Ha beakad a zár nyelve, akkor nem lehet 2omm külömség a tok és a ajtólap falcai között.
Érted, vagy rajzoljam le?
Abban biztos vagyok, hogy a zár felöli ajtófríz el van csavarodva az ajtólap síkjában.
Remélem, valóban így lesz, már nagyon szeretnék végezni vele, hogy csinálhassak valami alkotó munkát is, mert ez a szerszámgyártás... jobb, ha nem számolom ki a munkaórákat.
A csavarodással annyit kezdhetsz, hogy egy hideg betonpadlóra (pince) locsolj jó sok vizet, majt tedd rá az ajtót, az elcsavarodott felével felfele. Hadd ott egy hétig. Lehet, hogy helyrejön.
De azzal, hogy közbe kisebb lett az ajtólap mind a tok....
Amúgy ha a ház régi, az ajtó a központi fűtés hatására hevenyedik el ennyire. Az ajtót csak a nyelv tartja.
Kapja belőlről a száraz meleg levegőt, kintről a hideg nedveset...
Kekszen is 3.8-at mértem, a tárcsán 4-et. Nem feszesen (már fatiplihez képest), de jól tart.
Sok helyen ezt húzzák le a ferm-en, hogy 4mm a 3.8 helyett. Utóbbi pl az einhell gépen megvan, de az meg kotyog, de mivel jól tart, nem mozog a keksz, így nem érdekel a 4.
Amúgy meg láttam nem egy helyen 3mm lamellázó tárcsát is :) Kisebb káoszt látok ebben is, mint sok másban :( Jók ezek a szabványok :)
A teraszajtó nekünk is ilyen, jól elméretezték (vagy lehet kiszáradt) mert a zár felőli sarokban felül kb 1cm hézag van. Én csak egy is lécet gondoltam odaragasztani, de nem tudom mennyire lesz tartós.
Asszem megvan az az 1 tized milliméter, valóban a steller lefogatója deformálódik (ami szinte hihetetlen, de mégis ez van. ).
Maga a "sín", amin a lefogató csúszik, 60x50x4 mm zártszelvény. Ha mozgatom a stellert, akkor a lefogató és a zártszelvény között mérek 0,1-0,2 tized mm elmozdulást.
3.8mm?? Eddig mindenhol 4mm-essel találkoztam. Az enyém mondjuk gyári állapotában 4.4mm-t vágott, de aztán köszörültem egy keveset a marótárcsán. Most 4mm-t vág, és éppen bemennek a kekszek kotyogás nélkül.
Kipróbáltam ma és nagyon figyeltem mit csinál a ferm lapostipliző.
4mm a tárcsa a 3.8 helyett, de a munka során nem okozott problémát, teljesen jól befeszül a lapostipli, ill. a toldásos tesztnél nagyon pontos volt minden.
Nálam semmi gond nincs ezzel a géppel.
Ami persze nem jelenti azt, hogy más nem futhat bele hibába, de nekem meglepően pontosnak tűnik rajta minden az olcsó kivitelhez képest.
Ami még tetszik, hogy nem porol, minden a kis zsákba kerül.
Ki lett ma ürítve a régi kisműhely.
2 hónapja egy nagy favágó fűrész került elő (zsinórfeszítéses), s ma egy ugyanilyen kicsiben, ami illesztőfűrész funkciókat láthat el, s ami a meglepő, hogy mind a kettőnek tökéletes még az éle :) A kicsinek mondjuk nem volt meg a faékje a tetejéről, ezt pótoltam 2 perc alatt maradék fából :) Nagyon jól vágnak ezek a régi szajrék...
Én használtam és működik a Sellak. Én olaj bázisról váltottam Nitróra, nem volt egyszerű, mert a nitro mindent bont. Így akkor, amikor kapott három réteg sellakot, utána megkapta a nitrót(Ez egy költség csökkentő, módszer, ha tudod, hogy mit csinálsz). Nagyon kell tudnod, hogy mit csinálsz.
Régebben készítettem egy pár kisszéket rétegelt anyagból, ami faolajos és méhviaszos felületkezelés kapott.
Szeretném ezeket lefesteni inkább, mert nem lett olyan szép a réteges mintázat, mint gondoltam előre.
Már lecsiszoltam róla a felső réteget, amennyire tudtam, de mélyen benne van az olaj, lehetetlen teljesen leszedni az eredeti tiszta "fáig".
Szeretném lefújni Plasti-Dippel, vagy Maston gumisprével, de nem vagyok biztos benne, hogy az eleve lekaparható kivitelű bevonat megtapadna-e a felszínen.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy külföldi fórumon, hogy ilyen bevonatváltásoknál szoktak a kettő közé sellak réteget tenni, merthogy az mindenre tapad, és arra is minden felvihető, egyfajta univerzális alapozó.
Ezt egy alkalommal próbáltam vagy 10 éve, csak 14 -es fúróval és hosszú fatiplikkel. Ideig-óráig jól nézett ki az eredmény, de úgy van, ahogy írták, ez nem oldotta meg tartósan a problémát és pár hónapon belül újra "megszállt" az ajtó.
Ha egy ajtón egy csap megmozdul, idővel mindegyik elenged.
Sajnos a szakszerű (extrém) megoldás a következő :
Szétszedni az ajtólapot, kifoldani a frizeken a csapfészkeket, újrafúrni- majd összeállítani az ajtót (mert valószínű, hogy az ajtó nem teljesen száraz anyagból volt készítve és most teljesen kiszáradt- de ez megtörténhet akkár 2o-3o év multán is, ha- közben bevezették a központi fűtést és túlszáradt az ajtó és nem volt elég pontosan elkészítve a csapfészek és a csap illesztése).
Jelzem, hogy egy ilyen művelet műhelymunka és időigényes.
Ha a helyszínen kéne megoldani:
Ha átmenő csapról van szó, meg lehet probálni vésővel készíteni két ékhelyet a csap végében és keményfa ékeket beütni, de az elvállt ragasztást ezzel nem oldod meg.
Aztán készítenék laposvasból saroklemezekel, 25x5mm vastagokat (min.25ox25o-as méretben) és a fentebb leírt csapvég ékelés után felszerelném aparensen (bevésve) facsavarokkal az ajtólap mindkét oldalára, lehet, hogy kapsz egy jó vasalatüzletbe ilyen vasalatot (kapukra használják).
Azt szépen le lehet festeni vagy meghagyod színében (ha szépen be van bevésve), nem zavaró.
Ugyanazt meg lehet csinálni a falcba, de oda egy 25x25-as T acélprofilt kell szerelni, azt le kell gyártani, pluszban nehéz bevésni és felcsavarozni a sarokba.
Megkértek, hogy javítsak meg egy ajtót. Az a baja, hogy sarkokban a csapolásoknál meggyengülhetett a ragasztás, ezért az ajtó nem téglalap, hanem kissé rombusz alakú, így a külső sarka lóg. Arra gondoltam, hogy az ajtót leveszem, visszaütögetem úgy, hogy a sarkok ismét derékszögűek legyenek, aztán sarkonként 3-4 helyen átfúrom 10-es fúróval, és csapokat ragasztok bele (azokat aztán eldolgozom, festem). Ez jó elképzelés, vagy csak az időmet vesztegetném vele?
Megnéztem itt a fermet, de a teszt holnapra marad :(
Nem kotyog, egy baja van, a gyári tárcsa 4mm nem 3.8, mint kéne. Bár egy sima tárcsacserével ez kiküszöbölhető.
Holnap amint lesz idő csinálok tesztet vele, nem vennék mást, ha olcsó kell, nekem tetszik a gép, de én nem vagyok annyira mérvadó, mint itt sokan mások, mivel nincs sok tapasztalatom :)
Azt hiszem félrevezettelek. Nem Festool Domino lapos tiplit akarok használni mert arra nem telik.
A lamello kekszet akarom bevezetni.
Az a pozicionáló eszköz tényleg hasznos, De a lamello keksz legfőbb előnye, hogy nem annyira kényes a pontosságra. Eddig köldökcsapoztam. Annál megszoktam a pontosságot.
A tanműhelyben volt egy kínai sorozatfúró, de agyrém volt pontosan beállítani. Nem is volt aki értene hozzá. Inkább csináltam egy sablont tölgyfából. Sajnos már kezd elkopni.
Ha ezt a tartozékot meg tudod oldani valahogy a gép talpának átalakításával vagy ha van a gép talpának egy ilyen gyári tartozéka, akkor lehet haladósan dolgozni, másképp nem érdemes vele foglalkozni.
Nekünk van Festools Domino, de nagyon spéci szerelési munkálatoknál használjuk (pl. L alakú fa fogodzó gérbe vágott illesztésének csapolása, hosszú 45 fokban illesztett élek csapolása) és inkább áll a gép mint dolgozik. Műhelybe köldökcsapoláshoz sorozatfúrót vagy átfordítható 4mm rétegelt lemez sablont használunk, sokkal jobban lehet vele haladni.
Az átfordítható sablont használtuk 1o évig, ameddig beszereztünk egy jó sorozatfúrót.
Ma feltúrtam az egész műhelyt, de nem találom a kb 1 éve vásárolt nagyméretű fordulatszám szabályzós fűszerüzleti flexemet.
A régi mosogatót be volt építve a falba, jobb és bal oldalon 4-4 cm mélyen, és természetesen körbe mindenhol csempe. A mosogatót ki kellett vennem de az istenért sem tudtam kirángatni a helyéről. Egész délelőtt a falat véstem meg a csempét szedtem le óvatosan hogy csak 1 sor csempét kelljen pótolni (11 db csempét) mivel összesen 15 db csempém volt még tartalékban ebből a 20 évvel ezelőtti építkezésből megmaradva. Va 2 db kicsi 150-es flexem, de én a naggyal szerettem volna kettévágni a mosogatót, hogy kivegyem, de nem találtam. Pedig nem kicsi darab az a flex, még a gyári dobozában van. Kénytelen voltam a kicsi fexel szétvágni a mosogatót, de hátul volt egy összekötő L profil merevítőt a két mosogató teknő között amit nem ért el a kis flex. Másfél órámba került mire sikerült átfűrészelnem az a szar L profilt egy fűrészlappal. Persze térdepelve a mosogató alá bebújva a fejem felett lévő L profilt kellett elvágni amit nem is láttam, csak kitapogatni tudtam mert a teknők mögött volt a falnál.
A csempéket úgy sikerült szépen kiszednem, hogy a rezgővágóval elkezdtem a fugákat kivágni, majd egy rossz favésővel alávéstem Így a körülötte lévő csempék nem sérültek.
Nem tudom milyen zománc volt ezen a mosogatón, de zabálta a korongokat. Egy 40 cm-es vágás alatt 3 új acélvágó korong kopott el.
A csempéket már pótoltam a falon, holnap fugázom. Közben hívott a gázos szerviz, hogy kedden jönnének bekötni a gázsütőt és a főzőlapot. A munkalap még nincs fent, természetesen kivágva sincs. Azt sem lesz egyszerű befaragnom, mert semmi sem derékszög, és egy kémény is beleesik a munkalapba amit ki kell vágnom, meg a mosogatót is és a főzőlapot is. A kémény előtti keskeny polcos szekrény meg még sehol sincs, csak le van szabva az anyaga. A mosogató után a pult végénél is kell még készítenem egy 17 cm széles réstakarót. Szóval eléggé sűrű napjaim lesznek most a hétvégén.
Ezer eurós matrac nem ritka németbe viszont nem tudom van e nálatok felé karitász, ilyen segélyszolgálat ahová behoznak cuccokat és eladják. a pénzből meg segítik az öregeket rászorulókat szegényeket. Na itt vettem egy matracot memóriahabos szivacsot 50 euróért s mikor kibontottam a nájlon csomagolásból kiesett egy számla miszerint 509 euró a rendes ára. Szóval érdemes szétnézni ilyen helyeken is .
Nekem pechem volt a ferm lamellóval, mert az a lehajtható alkatrésze ferde volt, és mindig ferde lett a vágás. Elég sokáig tartott, mire rájöttem, hogy nem én tartom rosszul. Azt eladtam, és egy aldissal is próbálkoztam, nem nagy örömmel. A vaterán vettem egy matuzsálemi korú igazi Lamellót, hát nem ég és föld a különbség az előzőkhöz képest, hanem annál jóval több.
Nincs rögzítve a túlsó vége. Nem mozog. Pontosabban, el lehet mozdítani, de jóval nagyobb erő szükséges hozzá, mint amekkora használat közben hat rá. Ha mégis kell, akkor egy asztalos szorítóval rögzíthető az a vége is. Erre évente úgy 1-2 alkalommal volt szükség.
Az ALU profil csaknem... meglepően nehéz és merevnek is tűnik. 24 cm a másik végén a T. Azt 50x6-os húzott laposvasakból hegesztettem össze. Lehet, hogy ez nem elég erős így. Ki fogom próbálni, hogyha végig pillanatszorítózom, akkor is mozog-e.
Igen és az 1 mm elmozduláshoz a másik oldalon 1-2 tized is elég lehet.
(azok a kancsavarok csak ideiglenesek, lesz bele jobban illő)
A párhuzamosság miatt már benne vannak, azok nyomnak egy 3 mm vastag laposvasat a két végén. A laposvason van egy 3 mm vastag PVC csík szinten a könnyebb csúszásért, de lehet, hogy emiatt enged amúgy)
A mérce egy 50 cm-es rozsdamentes fémvonalzó lett, azt majd lefotózom, ha kész lesz. A jelzőt gondoltam állíthatóra, nem a mércét.
Két okból mozoghat a steller hátsó vége. Vagy hajlik az alu profil vagy elöl nagyon keskeny a lefogató. Minimum 10, de inkább 20 cm széles legyen a lefogató vastag anyagból ami a zártszelvényre rá tud feszülni. Ezt nagyon erősre kell elkészíteni mert a steller hosszú, nagy az erőkar, így kis nyomásra is nagy terhelés próbálja meg eldeformálódni elöl a rögzítést.
Alakul ez :) Ahogy látom a steller döntés állítását már megoldottad. A párhuzamosság állítást is így old meg, de 2 db csavarral. Elöl a rögzítő karnál majd ugyanolyan széles szögvasat kellene tenned mint ami a zártszelvény mögött van és annak a 2 végére tedd az állító csavarokat. Szerezz egy kis teflon csíkot pár mm vastagot, amit a steller aljára raksz végig, hogy ne akadozzon az asztalon. Ha a steller hátsó végre felszerelsz egy kis porvédős csapágyat akkor az tud gurulni az asztalon, csak úgy szereld fel, hogy állítható legyen a steller magassága 0-0,5 mm között az asztalhoz képest.
Lehet vásárolni öntapadós szalagcentit azt meg a zártszelvényre felszerelt állítható lemez csikra ragaszd és ne a zártszelvényre. Ha fűrészlapot cserélsz akkor így be tudod állítani a nulla pontot a laphoz.
Én úgy vélem, (az enyémet) kellene, mert ha már minden csavart, rögzítést keményem meghúzok, valami valahol akkor is hajlik-enged és kb 1 - 1,5 mm-ert mozog oldalra a túlsó vége. Nem lötyög, de nyomásra enged.
Hogy ... hogy mondod? Száztíz kiló?? :-O Csak a matrac? Aztak.... :D Miből van az?
Amúgy nekem szivacs = matrac :D De azt majd a kisasszony kiválasztja/megálmodja. Ezzel is elszaladhat a költségvetés .... Németországban dolgozó haverom mesélte, hogy csináltatott magának, spéci magára meg a párjára "méretezve", ide ilyen emlékezőhab, oda amolyan mittoménmi - jó 1000 EUR-ért. És ez még nem is a legdrágább verzió volt.
Ezt most nem értem. Mi az, hogy a gép széléhez mérsz? Ok, értem, hogy nem, de miért a szélétől akartál? A közepén lévő jel sem jó? Nekem még sosem jutott a fejembe, hogy a szélétől mérjek, miután ott a jel a közepén. Vagy mit nem értek?
Én nem akartam rögtön úgy kezdeni, hogy tákoljam a gépet, csak használni akarom, arra meg ez jobbnak tűnt.
Avval a pár mm oldali pontatlansággal meg simán együtt lehet élni, csak nem a gép oldalához mérek távolságot, hanem jelölök.
Más hibát nem nagyon láttam a fermben. Jah de, amikor rendeltem várni kellett másfél hónapot, hogy beérjen :D Ez a cég nagyon rendes volt, 3-4 alkalommal is csörögtek, hogy mi a helyzet. Sajnos ez a hozzáállás náluk megvan, laptopszalonnál megvan (csak hogy hazabeszéljek xd, de tényleg megvan), máshol meg ha rendelek webshopon jobb esetben a rendelési felületen látok vmi infot, bár sokszor semmit nem jelentőt oszt megjelenik a postás a cuccal jelzés nélkül.
De nem morgok, csak bosszant :D
Amúgy kis barkácsbolt a Podmaniczkyn.
Ha 20 ker környékén járnál mondanám, hogy próbáld ki, de emlékeim szerint nem itt laksz :)
Lassan vánszorgok a körfűrész projekttel, pedig tolom bele a munkaórákat rendesen, de asszem csak youtube videón készül el az ilyesmi 12 perc alatt.
Ami meglepetés volt: a 15 mm-es textilbakelit szépen "hullámzik", egy csomó helyen kellet aláékelni-lecsavarozni, hogy jó legyen.
A döntését és emelésért felelős 20as meneteszárakat kicseréltem esztergált orsóra - úgy megy, mint a vaj. A menetesszárral nem így volt.
Most a párhuzam vezetőnél tartok. Kezdem elfogadni (már sejtettem azért korábban is), hogy az erős-pontos-szép szentháromságból szabály szerint max kettőt tudok teljesíteni: az erősben biztos vagyok, a pontosért küzdök, a szépet már feladtam.
Na kitörültem Bakszi nicket . Egyszer beírtam a bevándorlás topikba hogy azokat a migránsokat fel kéne mind akasztani akik gyerekeket erőszakolnak meg erre letiltottak , Másik nick kellett ami megmaradt s ahol nem akartam hogy ismerjenek oda erről irkáltam csakhogy mindig felejtem el átkapcsolni. Véglegesen törültem , forró puncik oldalra amúgy sem irok :D
A súly önmagában kevés lesz, a forgáspontok elhelyezése miatt az áttételekkel is számolni kell. Akkor tudja megmérni a szükséges erőt, amikor már össze van szerelve az ágy és megvannak a gázrugók felfüggesztési pontjai.
Én a gázos franciaágy vasalattal jártam így. Két gázrugót is kipróbáltam hozzá, pedig a megadott súlyhoz illőt vettem, de egyik sem volt jó. Most gáz nélkül emelgetjük, szerencsére nem sokszor kell.
Én elég stabilnak éreztem a rögzülését becsukott állapotban, és annyira könnyedén azért nem nyílik le. Minimális fizikai erő kell hozzá.
Persze jól kell méretezni. Sógor szerint az asztalosnak cserélnie kellett a szerkezetet az építéskor, mert az első nem volt megfelelő (azt nem tudom, hogy túl erős, vagy túl gyenge volt)
Én egyszer aludtam ilyen lehajtható ágyban. Olaszországban volt ilyen egy síszálláson. El lehet képzelni, hogy ott sem a nagy szobák jellemzők, de az az ágy egyáltalán nem volt nyomasztó, azt hittük, hogy egy szekrény, amíg nem kezdtük keresni, hol is fogunk aludni. :)
A véletlen kinyílás ellen meg azért lehet védekezni, akár valami fix kampóval, hogy ne essen a gyerekre. Csak hogy Ragacs is megnyugodjon. :)
A sógoroméknak ilyen van, egy 1,5 szobás 40 nm-es lakásban.
Mivel van gyerek a "nappali" egyben háló szoba is lett, mert a kicsi megkapta a félszobát.
Az ágyszekrényt asztalos csinálta, az egyik oldalán sarokszekrény, a másik oldalán egy alul fiókos, felül TV szekrényes szekrénysorban bújik meg. A sarokszekrényes megoldás miatt nem lóg bele durván a szobába, viszont élhető a szoba nappaliként is.
nem mindenki egyforma. Nekem ami szemmagasságban foglalja a helyet, az nyomja össze a teret nagyon.
ilyen ágyat élesben, nem fotón eddig 3x3.5m meg hasonló méretű lakótelepi szobákban láttam csak. és egy olyanban, pláne hogy kell még rendes szekrény is, iszonyat túlbútorozottnak hat. még ha egy teljes falat elfoglaló szekrénysor része, akkor is. ráadásul egy 10.5m2 szobában egy 1.8m2 szekrény az az alapterület hatoda!
Mint a titkárnő, aki sosem vét gépelési hibát, kivéve a "mert" szót, mert 10-ből 5-ször "metr"-nek gépeli.
Nadehamár ... szívesebben méreteznék fölé :) Legfeljebb csimpaszkodik az ágykeretbe. Mondjuk ha durván fölémegyek, lehet le sem lehet zárni. (?) Mindegy, messzinek tűnő projekt, csak elmélkedek.
Én hagynék helyet az ágyneműnek, szépe bevetném az ágyat felcsukás előtt és egy gumis hálóval rögzíteném.
Akkor 20 centi hely gondolom elég.Láttam olyat amiből padot lehetett lenyitni felcsukott állapotban.Praktikus tud ez lenni Kőbányán is egy kis lakásba.
Igaz, de ha 150cm a magassága és 210cm a szélessége, akkor kevésbé otromba. Persze ha elfér és kissé kompromisszumos is, mert aki belül fekszik, az csak a másikon keresztül tud bemászni! Ami nem feltétlen hátrány! ;-)
Pedig itt de :D Illetve elvileg. Ács az illető. Mutatott képet előtető illesztéseiről amit láncossal csapott ki. Elvileg. Képen igen szépen nézett ki.
Én elhiszem hogy valaki 15x15-ös gerendát szépen farag láncossal. Tőlem biztos szebben, aki életében 2x vágott azzal :D
De ne mondja már hogy 6-os rétegeltet nyílegyenesen, pl 40 centi hosszon, egy adott szöget végig tartva tud elnyesni. A vágás minőségét most inkább hagyjuk, pedig az én példámban az is igen fontos.
Szóval .. izé ...
Mondjuk őszintén .... ez a bútorlapos sztori is meglepett, de elhiszem mert mondtad hogy láttad. Nyilván van olyan lánc is ami szépen vág. Csak azért lep meg mert anno 3 körfűrész lappal csináltam tesztet, és még a 60 TCT fogas Freud is pattintott ki néhol, főleg a melamin-os lapból. A "puha" laminálásúból már kevésbé. Egyedül a k. drága bútorlapvágó vágott szépen.
A hosszani élek párhuzamosak ÉS egyenesek lesznek? Tegyük fel.
Nem lesz szanaszét szakadozva a széle a rétegelt lemeznek? Tegyük fel.
Mármint külön-külön tegyük fel. De együtt a három ... :-O Fogadni nem fogadtunk, de kértem róla videót. Arról is, ahogy összeállítja a 40 szegmenses fahordót.
Valamikor 1989 környékén rendeltem először bútorlapot felvágva, élfóliázva. Mikor mentem érte, még nem volt kész minden elem, megnézhettem, hogyan csinálják. Akkor bizony láncfűrésszel vágta ki a szaki a darabokat a táblából, és vasalóval élfóliázott, ahogyan ma én is csinálni szoktam. Ehhez képest egészen pontosak lettek a darabok. Akkor még én sem hallottam lapszabász gépekről, de valószínűleg ezek az asztalosok is csak hallottak róla talán az iskolában.
Egyébként meg alighanem a barkácsolók nagy része azért igyekszik minél jobb gépet venni, mert azt gondolja, ezzel pontosabban meg tudja csinálni azokat a munkafolyamatokat, amiket a profik akár kézi eszközökkel is. Már ha a profik egyáltalán használnak manapság kézi eszközöket.
lehet még nem kopott össze a szénkefe a komutátorral. Annak is lehet hangja. Próbáld meg kikapcsolt állapotban megpörgetni a tengely felől forgásirányban kézzel vagy akár egy csendesebb akkusfúróval.Ezzel szűkítheted a kört.
A topik onnan indult hogy kell-e a gépeket beállítani mielőtt használjuk, az úr meg rákérdezett hogy minek veszünk gépet, ha (pl) digitális szögmérővel állítgatjuk.
Én itt feladtam :D
De hétvégén megcsinálja...
Esküszöm ha megcsinálja, kihajítom az összes fűrészemet és veszek egy láncost mind helyett ... És meztelenül üvöltözve rohangálok körbe-körbe a Hősök terén hogy HallelujaStihl.
Egyszer már volt róla kép. És akkor még offtopik sem volt mert szalagcsiszolóhoz való 2010x150-es P80-as szalaggal a nyakában együtt szerepelt.
De tessék :D Ez ott készült ahol a halas is:
A szék méretei ott vannak a terven. 20 col széles, a hosszabbik ív 36 col hosszú. De ha az összerakott kiterjedésére gondolsz, majd lemérem neked. Vagy leméretem kolleginával. Olyasmire emlékszem pl hogy az ülőke legmagasabb pontja olyan 45 cm körül van:
A ne álmodozzra? Hogy nem szokott, neki tervei vannak :D
Nem olyan sürgős projekt, van ágya, nagy, de kihúzhatós tartóval - alig tudja kihúzni. Nem szereti, nyekeg-nyökög (most gondold el, a 46 kilója alatt), meg - velem együtt - a fa híve, ez meg bútorlapból van, vmi 50 ropiért vette használtan.
Vannak olyan országok és azokban olyan városok, ahol a lakás ára ( és a bérlet ára is) a csillagos ég.
Na, ott lehet eladni ilyen lehajtható ágyat. Amúgy egy eszemeny hülyeség, mert minden nap be kell vetni az ágyat- aminek kell egy külön tárolóhely. Erre nagyon hamar rájön mindenki, aki egy ilyent megvesz. Amúgy talán 6oo-8oo euró egy felhajtható dupla ágynak a vasalata, amit egy újjal a helyére emelsz.
De leverné a vesémet ha ilyen tervvel állítanék be :D A mostani ágya mögötti fallal sokat foglalkozott, míg azok a tükörszerű "buborékok" felkerültek. Ez egy dedikált hálószoba ahogy néztem, némi szekrény az egyik falon már van. Szóval oda neki csak egy nagy ágy kell, felnyithatós, ágyneműtartós.
Köszi a gázrugós linkeket, én azt hittem ezek sokkal drágább mulatságok. Most már csak azt kellene tudnom mekkora súllyal kell megbirkóznia. Ha aláméretezek, gondolom nem tartja fent. Ha meg nagyon felé, akkor ... nehéz lesz lezárni? Mondjuk - ha már oda jut a dolog - a gázrugót utólag is meg lehet venni, ha már tudom ilyen súlyú a keret+matrac.
Rengeteg cág gyárt ilyen termékeket. Ha nem lenne biztonságos nem engednék forgalmazni. Mondjuk, a vasalat nem barkács munka tárgya. Azt készen kell megvenni és nem olcsók.
A Gugli 11400 találatot mond. Szóval sokan és sokfélét.
Igen csak megint nem tud sms t kűldeni a telefonom Írja ki vegyek egységet pedig álítottam 7 euróra percet , furcsa . Amúgy kegyetlen hideg fogadott , Máramaroson havazott az éjjel persze egyből elolvadt de akkor is .
Én se tennék ilyen ágyat sehová ha elfér akkor sem , akármilyen okból véletlenül lenyílik s odaüt vagy odacsíp egy gyereket . Nálam minden magas bútor a falhoz hozzá van csavarozva , de ebben benne van az esély ...
Sziasztok, kézi körfűrészbe milyen lapot ajánlanátok nyír rétegelt lemezhez? Inkább paraméterekre lennék kíváncsi, de konkrét típus is jól jöhet (eléggé lutri, hogy egy-egy típus van-e a boltokban itt vidéken, ha nincs, jó lenne, ha el tudnám mondani, hogy ennyi fogú, ilyesmi élszögű stb.) Határidős a projekt, mint mindig, ha időre lenne szükség :)
Jajjnekem (?) ... köszi, jó kis gyakorlás ez is :-) És tetszik hogy nincs agyonbonyolítva.
De lassan kimegyünk a szezonból, max jövőre. Tesóméknak pont jó lesz, ha minden összejön nekik akkor sikerül ősszel egy kis kertes házba költözni, tavaszra/nyárra kaphatnának egy ilyet.
Köszi :-) A tervezés nem engem dicsér, ahhoz még "kevés" vagyok. A tervet letöltöttem a linkről amit korábban írtam, gyak. 1:1 arányú kinyomtatható sablonok alapján mentem (a 2 íves résznél) a többinél pedig egyszerűen átváltottam az inch méreteket metrikussá, és azt is 1:1-ben követtem.
De valóban jó móka volt. Ha nem is egy "gazdaságos" cucc, de hobbistaként ezt ugye nem nézzük (? .... kivéve mikor igen), másrészt minden ilyen dolog az egyre alaposabb munka felé terel, tapasztalatszerzés, stb.
Nagyon tetszik a gazdájának. Eleinte azt mondta nagy lesz, de rájött hogy tudja jól elhelyezni az erkélyen, és még törökülésben is tud rajta ülni.
És búcsúzóul mondta hogy jó lenne egy franciaágy is, 180x200, fenyőből, felnyithatós, gázteleszkópos(?!?! .... mert már látott ilyet, mondom feleségül ne vegyelek??), mert kihúzós nem jó, nincs hely. Azt sem tudom hogy kell az ilyen vasalatnak nekikezdeni, még a váz csak-csak, úgyhogy mondtam neki h egyelőre ne álmodozzon.
Úgy októberig nincs rá szükségem. Addig kitart a 8-as köldökcsap készletem. Meg beszerzem a szükséges szorítókat. Ha addig nem lesz az Aldiban, megveszem az Einhellt. kb 18 ezer Ft.
Nekem megvan az aldis lamellázó, sokat használom, csak egy bajom van vele. Mindig rá kell dugni a porszívót, különben az első bevágás után már el is dugult ha nincs forgács elszívás.
Én úgy vagyok vele, hogy már nem magyarázom meg magamnak sem. Ha tetszik akkor megveszem. Évekig fájt a fogam egy jó kis lombfűrész gépre, hogy majd milyen jópofa dolgokat tudnék vele kivágni. Még valamikor az év elején volt az egyik fűszerboltban lombfűrészgép. Persze az asszony is ott volt velem. Mondtam hogy megveszem a gépet, persze jött a duma, hogy minek. Mondtam, hogy csak azért veszem meg most, mert most lehet ezt a típust kapni. Hazavittem, kipróbáltam 5 percig, azóta a szekrényben pihen. 2-3 éve ugyanígy vettem meg a élfólia vágót is, még csak ki sem tudtam próbálni mert nem volt min. Ott pihent a fiókban mostanáig, de most annyit használtam a konyhabútornál, hogy teljesen elkoptak a kései és már alig vág. Most vehetek másikat ha belekezdek majd egy új bútorlapos projektbe. Ami meg hátravan ebből a mostani projektből még élfóliázás azt meg megcsinálom egy vésővel.
Ezért jó ismerni a kisipari megoldásokat és gépeket, hogy ne álljon az egész üzem, kisiparban ez elengedhetetlen,
abba az üzembe elkelne egy formatizáló körfűrész is, vagy egy álló lapszabász gép, nem lehet csak a cnc-re hagyatkozni, legközelebb vmi szenzor nem áll jól és azért nem megy , ezeknek a szervizköltsége óriási.
Ettől kisebb iparosnak meg saját érdekében kell ismernie mondjuk a merülőfűrészt.
Hát igen a birtoklási vágy az az élet sok részére kihat.
Ma voltam Jászberényben a lapszabász cégnél ahol a bútorlap táblákat vettem. Azt már kitárgyaltuk, hogy itt láttam működés közben az egyik legnagyobb CNC vezérlésű lapszabász gépet. Már az ajtóban azzal fogad a pultos hölgy, hogy ugye nem vágatni kell most mert elszakadt a gép elővágójának a szíja és emiatt az egész üzem leállt. Mondtam neki, hogy csak kivetőpánttért jöttem.
Ott van az üzembe ez a sok tízmilliós gép, csillog, villog, csodálatos vágásokra képes hihetetlen sebességgel dolgozik tökéletes pormentesen, halkan és egy szíj szakadás nem csak ezt hanem az összes munkafolyamatot megakasztja a többi gépen is. (élfóliázást és a bútor összerakást is) Nem egy nagy cég, talán ha húszan dolgozhatnak ott, de egy apró szíj mindenkinek keresztbe tesz.
Ez az , vegyen e az átlag user 100.000Ft-ért felsőmarót, ha 1.)nem használja ki 2.)úgysem lesz hozzá alkatrész öregkorára 3.)kitermeli e az árát egy hobbistának? 4.) keveset használva egy fűszeres géppel ugyanolyan szépet lehet csinálni mint egy metaboval inkább a szakértelmeden türelmeden múlik mint a gépen 5.)csak az életveszélyes gépeket kell kerülni ahol annyira rossz az anyagminség hogy a flex házából belerobbanhtanak az arcodba a forgó alkatrészek (ki mondja meg melyik az ennyire rossz gép?) én ezért is vettem minőséginek mondott gépeket
Ahol én dolgoztam ott a kézigépek majdhogynem luxusnak számítottak mert egyetlenegy kézigép sem veszi fel a versenyt a nagy gépekkel szemben, csak helyszíni szerelésre jók vagy nehezen hozzáférhető helyekre jók (bútorasztalos ,belsőépítész munkákat csináltunk drágán kb luxuskategóriát faragás,egzotikus faanyagok stb). Pl egy ilyen felszereltségű műhelybe minek kézi körfűrészgép, vagy merülő erre ott a lapszabász körfűrész, dekopír fűrészt egyszer sem használtunk mindent meg lehetett csinálni jobban gyorsabban szalagfűrésszel, vagy nagyobb körkivágókkal és szebben, lamello marót sem használtunk mert gyorsabb volt a sorozatfúróval dolgozni,a kis asztali körfűrészt, kombi gyalut nem láttuk sem közelről sem távolról ahova mi mentünk oda már profin fényezett anyagot vittünk ahol a fényezés több munka volt mint maga a famunka abba már nem nagyon szabad belerondítani nem odavaló gépekkel.
Kézi szalagcsiszoló sem volt a kezünkben sem excenter sem rezgő , arra ott volt a nagy asztali szalagsziszológép, vagy az egalizáló csiszológép ami nagy felületet csiszol tizedmilliméteres pontosságban hatékonyan.
Felsőmarót sem nagyon használtunk, mindent meg lehetett csinálni asztali marógéppel, esetleg ritkán élmaró használtunk.
Lehetne még sorolni.
Nyilván műhelytől, munkaproflitól is függ és persze pénztárcától is ki milyen gépet vesz. Néha azért sem érdemes egy műhelynek kicsi gépet venni ha van helyette nagyobb mert bejön Józsi ittasan , vagy rossz napja van és a kicsi gépet gyilkolja leejti és ezek a gépek senkinek sem olcsók a tulajnak sem. Van olyan műhely ami kicsi kevés hely van benne, pénz lenne nagy gépre de hely nincs és pénz sincs a nagyobb helyre ,ott mindenhol kézigép van. Van ahol kevesebb a műhelymunka de több a beszerelés,helyszíni szerelés.
Aztán vagyok én aki ebben dolgozott (már nem ebben) de a kék Bosch ,Makita gépek alig vannak használva amiket összevásároltam, én pl minőséget szerettem volna venni míg megtehetem hogy sokáig gép maradjon a gép light felhasználás mellett azért mert nincs nagygépem ezért kompromisszumos megoldás a kisgéppark. De nem akarom beköttetni a 380-at, nem akarom javíttatni a nagygépeket ha gond van, ahol a kis kék Bosch GOF900 ACE sikított az akácfában ott a nagygép nevetve ment volna el ,tudom látom érzem a különbséget.
Mindegy ez megint hoszzú lett,jelenleg itt tartok ez a véleményem tapasztalatom, fogok még kis gépet venni, mert szeretnék ezt azt kivitelezni , de bejátszik a birtoklási vágy is meg vhol azt is tudom hogy ez annyira nem gazdaságos összevásárolni gépeket amik állnak, ebből a pénzből bármi mást is lehetett volna venni vagy készterméket, mindegy nem a kocsmába ment el.
A húsz éves még jó de kishibás gépekhez nincs semmilyen alkatrész, tényleg ennyire előre kell gondolkodni?
Nem, nem kell.
A profi géphasználók sem 20-25 évben gondolkodnak, ugyanis ők olyan intenzíven használják kenyérkeresetre a gépeket napi 8 órában, hogy 4-5 év alatt bőségesen amortizálták az árukat - ráadásul ennyi idő alatt még alkatrész is akad, ha "netalán-tán".
Gyökeresen más gondolatmenet mentén vásárol egy profi, mint egy amatőr, hobbista.
A) Ha nekünk 5-8 év alatt mégis megnyekken valamelyik fűszerüzleti gépünk, akkor aznap abbahagyjuk a melót, káromkodunk egy közepesen csúnyát (az asszony is mondja a magáét, hogy 1 nappal tovább kell nézze a disznóólat, amit csináltunk) - és másnap elmegyünk és pár ezresért veszünk egy másikat. Na bumm, ennyi történt.
B) Ha egy profinak hal meg a gépe egy nagy melón, valahol Halálfasza-Alsón, ahol épp a munka van - oda már kevés egy káromkodás.
Pláne ha brigádban dolgozik, másoknak a keze alá - akik szinten kényszerpihenőznek, amig megoldódik a gép-gebasz - na, az már mókás dolog.
Sok tíz, netán százezrekbe is mérhető a kár amit egy nem-odavaló gép okozhat ilyen esetben - tehát egy profinál még szép, hogy csak profi gép jöhet számításba - még ha van is egy kis fogszívás a kasszánál, amikor meg kell venni.
Erről egyre inkább az a véleményem hogy azt hiszem körül kellene néznem az Einhell,Kinzo,Ryobi,Ridgid kategóriájú gépek között is. Azért vettem én is kék Bosch-okat mert azon voltam hogy majd öregkoromra is meglesznek vigyázok rájuk nem adom kölcsön őket se faternak se barátnak és legyen sok jó minőségű gépem.
Mostanra változott meg a véleményem (nálam nincs ipari szintű használat keveset mennek) , már nincs az a mondás hogy "Opelsohasem kop el" a Makita sem a régi már az összes nagy márka már csak a múlt hírnevéből él (plusz a jelen anyagtakarékosságából stb) , tehát ha ma megveszel egy Bosch,Dewalt, Makita,Metabo kombót az már nem aza minőség mint amiről ezek híresek voltak 15 évvel ezelőtt, a másik pl évente frissül a modellpark a Boschnál 2 db csavart arrébb tesznek a fúrógépen és máris más lesz a típusszám , ki tudja ezt követni?
A húsz éves még jó de kishibás gépekhez nincs semmilyen alkatrész, tényleg ennyire előre kell gondolkodni? Megveheted a legdrágább Lamello márkájú gépeket, ha nincs alkatrész 25 év múlva akkor a kezedben lesz egy 500.000Ft-os hulladék(amibő akár nyaralhattál volna a gyermekeiddel).
Grószfater gépparkja: senki nem tudja az ismerősök sem se a barátok hogy ezek a gépek mennyibe kerültek újonnan, azt sem tudják mi a használt gép értéke, ez eltávolítandó szemét, néha meg a semmit érő szarjaikon akarnak nyerészkedni.
Itt a fórumokon sem mindenki gépszakértő, én sem tudok annyira vélemyényt alkotni mondjuk a Dewalt gépekről mert alig néhány volt a kezemben.
Valóban a világ arra megy hogy vannak többmilliós célgépek,többtízmillósak a kisgépek a gagyi irányába mennek, a magyar felhasználó esetleg tolná neki egyhuzamban mikor mondjuk azt a munkát inkább egy nagyipari szalagcsiszoló gépre kéne bízni, a kisméretű "profi" gépek túlvannak használva, középméret nincs (ezt már korábban beszéltük) pedig ez lenne a belépő a kisipar világába.
Ne felejtsük el abból tudunk főzni amink van, a jó lenne meg igy kéne úgy kéne-ből nem fogsz jóllakni.
1) Fúrógép (Noname, piaci, nem ütvefúró, 500 W, gyorstokmány) - 10 éves, baromi sokat dolgozott, durva munkát is, pl. malter-keverés) mai napig hibátlan
2) Flex, Tesco, 900 W, nyeles. 10 éves. Rengeteget dolgozott, ma is a topon van, imádom ezt a gépet.
3) Fúrókalapács, OBI, 8 éves keveset dolgozott (mondjuk 150 luk betonba+némi falvésés), újszerű. 7 rugó volt, ennyit megért.
Parkside (Lidl)
1) Akkus fúró-csavarozó - 20 Nm, 10,8V. 3,5 éves, napi használatban van fúrásra is, tökéletes állapotban van ma is -beleértve az Li-Ion akkut is. (a Lidl-s gépek csúcsa, az egyik kedvenc gépem)
2) Dekopír 800 W. 2,5 éves, még friss, közepesen sokat dolgozott, újszerű állapotban van. (erős mint állat, brutál vágásteljesítmény)
3) Szalagcsiszoló 3 éves, közepesen sokat dolgozott, tökéletes ma is (teszi a dolgát, használható)
4) Flex, 1200W vario-sebesség. 8 éves, alig használt, újszerű. (Nem szeretem, messze elmarad a Tesco-s flextől - alig használom.)
5) Forgósatu - 80 és 100 mm-es, az előbbi vagy 8 éves, remek darab, maximálisan használható, tartós darab.
Workzone (Aldi)
1) Dremel, 135W, min 5 éves, elég sokat dolgozott, 1x tirisztor csere (400 Ft), egyébként tökéletes állapotban van ma is. (jó gép, tud annyit, mint az eredeti Dremel, sőt. 0-3 mm-es Proxxon tokmánnyal használom)
Agoyama
1) Körfűrész, 750 W - 8 éves, keveset dolgozott, tökéletes állapotban van (nem szeretem, gyenge szar, 1200W alatt nem szabad körfűrészt venni)
CMI 1) Rezgőcsiszoló, 135 W. Cca. 5 éves, közepesen sokat dolgozott, tökéletes állapot. (teszi a dolgát, teljesen használható)
Wolfcraft
1) Barkácsasztal 10+ éves (rengeteget dolgozott, fő segítőtárs - nagyon szeretem, hibátlan ma is.
2) Fúróállvány kicsi 10+ éves (szintén nagyon sokat dolgozott, hibátlan. Csavarok lettek cserélve.)
3) Fúróállvány, fogasléces. cca. 6 éve használtan (!) vettem a lengyelpiacon, nagyon komoly eszköz, precíz melóra is alkalmas.
Egyelőre marad az einhell. Nem tervezem hogy 12es szárú marókat használjak. Ha meg mégis igényem lesz rá, akkor veszek egy nagyobbat az asztalba, ez meg marad kézinek. Ahhoz úgyis batárok a nagyobb teljesítményűek. Majd beírom ide mik a tapasztalatok. Tudom milyen minőségi gépekkel dolgozni, a cégnél olyanok vannak. :-) De azt magamnak nem veszem meg, évi 2 polc élének a lekerekítéséhez.
Ha nem spiáter a gép váza hanem látszik rajta, hogy marógépben készült akkor ezt meg kell menteni. Még olyan áron is hogy átalakítod tűgörgő csapágyasra ahogy pld én tettem az kombi gyalugépemmel. Az is siklócsapágyas volt, és felforrósodott a használat során, persze a hőtől kitágult a tengely és megszorult ami miatt az előtoló szíját egy másodperc alatt elégette. Egy kevés gépmunkával bele tudtam rakni egy tűgörgős csapágyat, azóta akár órákon át tudok vele egyhuzamban gyalulni.
A gép vázát érdemes nagyon átnézni, hogy nincs e valahol hajszál repedés, ez még javítható de ha eltörik akkor már nem biztos, hogy megéri összevarrni.
de állványból még sosem sikerült totál 90 fokosat fúrni,
Ez a nyak-befogás pontatlansága miatt van. A befogó bilincs általában nem megmunkált felület, meg a felfekvés is elég kicsi.
Én sokat furkálok állványról és a merőlegességre is kidolgoztam már "kézműves" receptet.
- befogok a tokmányba egy 8-10 es 8 15 centi hosszú ezüstacélt, és azt megpörgetem, hogy tuti szalad-e. Általában szépen szalad.
- befogom a gépet az állványba, megszorítom, de nem szorítom meg teljesen a nyakát, éppen csak még mozdíthatóra
- előveszek egy kis (12 centis) derékszöget és az állvány talpához képest megnézem, hogy az ezüstacél merőleges-e... mindkét (x-y) irányba.
- a még mozdítható gépet beállítom úgy, hogy az ezsüstacél merőleges legyen
- véglegesre megszorítom a gépet az állványba.
Ez bevált - teljesen elfogadható merőlegeset tudok így fúrni - annyira, hogy meg 5-6 centi mély furatból is dörzsölésmentesen jön ki a fúró - ami a legjobb próbája a merőlegességnek, hisz ha eltér, dörzsöl mint állat és oválisat is fúr.
Én meg a saját dewalttal hasonlítom össze és a saját jobban tetszik. Könnyebb, jobban szabályozható a ravasszal (bár állványban hátrány, mert nincs fordulatszabályzás rajta, csak a ravasz, ami maxon rögzíthető csak, de állványból még sosem sikerült totál 90 fokosat fúrni, így annyira már nem is érdekel :D), sokkal jobb a fogása, 4 méter kábel.
Ráadásul ezzel a dewalttal nagyon sok csavarozáson is túl vagyok és sose fordult ki a fej a csavarból, míg boschnál ezt nem tudtam megtenni, erős rászorításnál az nagyobb erőt adagolt, mint dewalt.
Bosch előnye össz a szabályzórész, esetleg az, hogy a gyorstokámánya szorító része jobban kijön és avval jobban be lehet fogni a fúrógépbe való csiszolótányért.
Minden mellett nem cserélnék vele, nagyon bevált ez a kis ócó dewalt (olcsóbb volt a Boschnál :D)
Hozzáteszem Dewalt se egy csoda, olyan egyszerű alkatrészekkel dolgozik, hogy csak pislogok én is, de működik a dolog ahogy elnézzük.
Ipari Bosch, Metabo, Makita, Dewalt meg gyak egy árkategória, akkor már nem Boscht fogok venni.
Ráadásul, ha biztos lennék az unoka kiszolgálásában,....
Először abban kellene biztosnak lenni, hogy az unokát egyáltalán érdekelni fogja-e a grószfater "ócska" gépállománya... avagy kilóra-kuppacban fogja-e valamelyik lomis a lengyelpiacra kivinni - ha majd "úgy adódik".
A saját szememmel láttam olyan hagyatékot - amelyikben a jobblétre szenderült teljes gépparkját egy kupacban árulták az örökösök, jelképes összegért (a többi "lommal" együtt értsd: komplett műhely-felszerelés) - mert nekik csak az örökölt ingatlan volt érték, minden ami benne volt, csak nyűg.
Halkan megjegyzem, hogy a jelenleg New-Yorkban élő fiam sem biztos hogy ráizgulna egy örökölt (mondjuk Fein) flexre - ott a manhattani irodaházban, ahol dolgozik.
Egy hobbistának? Aki hétvégeken használja, vagy egy-egy melóra, időnként, mondjuk egy évben 5-6 alkalommal ?
Hát nem tudom, hogy ilyen célra pont jó választás lenne az ipari kategória - főleg, ha az illető nem gázol térdig a pénzbe és esetleg vannak más, családi kiadásai is.
Egy (1 darab) ipari gép árából egy teljes gép-arzenált vásárolhat magának a hobbi (de korrekt) kategóriából - és akkor felmerül a kérdés, hogy:
1) vegyen-e inkább egy 100+ ezer Ft-os mondjuk ipari kategóriás felsőmarót - ami hobbi-felhasználás mentén nem csak a fiát, de még az unokáját is kiszolgálja majd? ...avagy
2) ebből a pénzből vegyen-e inkább másik 5-6 darab különféle gépet (körfűrészt, dekopírt, fúrógépet, felsőmarót szalagcsiszolót, akkus csavarozót, stb.) - amik egyrészt nagyon sok évig kiszolgálják...másrészt, ha netán meg is nyekken valamelyik pár év múlva, az se érvágás, mert vesz helyette gyorsan egy újat?
De ne csak kérdezzek: részemről erőteljesen a 2) -es verzióra szavazok - pláne 10 éves pozitív tapasztalattal a hátam mögött.
Hangsúlyozom: ez a kérdés egy hobbiasztalos (hobbi-barkácsoló) esetében tevődik fel - nem a professzionális, napi 8 órás alkalmazásban.
Ebben a gépben sem sok csapágy van. A tányérkerék meg ha jól sejtem egy spiáter anyagból készült. Régen rendes csapágyakat raktak a gépekbe és acélból készítették a fogaskerekeket. Ma már szinte mindent műanyagból készítenek, vagy spiáterből. Az már nagy szó, ha a műanyagba egy réz perselyt tesznek amiben forog a tengely. Elég ha kicsit megkopik a persely, bemegy a por és megszorul, utána a gép házába forog az egész persely és persze a gép házat vágja haza ezzel. Ezek már nem nagyon javíthatóak.
Mivel már a "márkás" gépek is így készülnek kisebb hiba esetén még esztergál hozzá az ember egy perselyt de a legtöbb géphez már nem lehet alkatrészt beszerezni, vagy ha igen akkor meg gazdaságilag nem éri meg megvenni hozzá az alkatrészt mert irreálisan drágán adják. A gyártók már kivétel nélkül azt az elvet követik, hogy vedd meg a gépet, használd egy kicsit utána dobd el és vegyél egy másikat. Én ezért haragszom nagyon a márkás gépek gyártóira, mert ők is ezt az elvet követik kivétel nélkül. Az olcsó noname gépektől nem várja el az ember hogy tartós legyen, de egy 50-100.000-es géptől már elvárná az ember, hogy normális alkatrészekből és normális anyagokból készítsék el a gépet. Ezért is hagytam abba a gépjavítást. Egyszerűen nem éri meg már ezzel foglalkozni, pénzt keresni meg már nem nagyon lehet ezzel, mert ha megmondom az ügyfélnek, hogy mennyibe kerül az alkatrész hozzá, akkor már nem is kéri a javítást.
De két baja is lett, talán 3 év, tényleg hobbi használat után. Egyrészt a szalag továbbító gumihenger két (grafit) csúszó csapágya úgy kikopott, hogy a henger nyolcasokat kezdett írni.
Ezt még tudtam orvosolni, de a motor tengelye és a hátul látható tányérkerék fogai átugrálnak terhelés alatt. Nem is kell hozzá lenyomni a munkadarabra, elég működés közben ráhelyezni.
Egy építési vállalkozó hordott hozzám rendszeresen makita, meg milwaukee szalagcsiszoló gépet javítani. Annyit használták a melósai ezeket a gépeket, hogy állandóan elkopott vagy a szénkefe vagy a csapágy. Aztán átált arra, hogy a drága gépek helyett megvette az "olcsó" B&D gépeket, pár hónap alatt leamortizálták a gépeket és még garanciába visszavitték az üzletbe, ahol persze megállapították hogy nem éri meg javítani és kapott egy új gépet helyette. Így pár hónaponként új gépet tudott a melósok kezébe adni, és neki egy fillérjébe nem került. :)
Nem valami szépen hegeszt az ürge, és az első görgő is táncol mert nem fut a tengellyel a görgő egy vonalban. De legalább ebbe a gépbe rendes csapágyakat rakott, nem műanyag szarokból van mint egy két gagyi teszkós gépben. A váza sem fog elcsavarodni a gépnek, jó erős lett.
Köszi a tippet. Épp csak kipróbálni volt időm és most egy hétig nem is leszek,de elsőre úgy tűnik működik a dolog ! Legalábbis terhelés nélkül nem akar folyton lefutni a helyéről. :-)
Érdekes, hogy így most már a Pacman által is mondott állítócsavar is működni látszik. Tehát be lehet annyira húzni, hogy elinduljon befelé, de megfelelő beállítással a helyén fut.
Korábban tök mindegy volt hová tekertem a csavart, befelé húzta a szalagot amit aztán a perem megtartott...egy darabig.
No, folyt köv. egy hét múlva, majd kipróbálom csiszolással is.
Egy időben kis kereset kiegészítés végett javítgattam mindenféle barkácsgépet.
Amiket eddig javítottam szalagcsiszolókat, azokon kivétel nélkül lehetett állítani az első görgőt hogy jobbra - balra hordja a szalagot vagy szépen középen fusson. Én is találkoztam ilyen félrehordás miatti bemaródás hibát de viszonylag egyszerűen meg tudtam oldani ezeket egy 0.5-ös horganyzott lemezből csináltam az első görgő belső oldalához egy akkora alátét lemezt ami nagyobb volt mint a gumigörgő átmérője. Az alátét szélét kicsit körbe elhajlítottam a görgőtől, persze ahogy a gép műanyag teste engedte, így az alátét lemez széle nem tudott megakadni a szalagban és a szalagot sem szedte cafatokra. Meglepően sokáig bírták ezek az alátétek.
Sok szalagcsiszolón azért mászik el a jól beállított szalag mert túl nagy erővel nyomják rá a fára a gépet és a gép váza ehhez gyenge, a terheléstől tized mm-ket elcsavarodik és akkor már megy is félre a szalag. Olyannal is találkoztam, hogy annyira el volt már kopva a görgő csapágya hogy amiatt csavarodott el az első tengely a terhelésre. A csapágycsere ezt általában megoldotta.
Én 22 év alatt 3 db szalagcsiszolót vettem. Az első egy B&D gép ami gyakorlatilag totálisan szétkopott, az alsó fém talpa amin a szalag csúszik annyira elkopott, hogy kilyukadt majd leszakadt menet közben. Ettől még lehetett használni. Még a mai napig működik ez a gép, bár már nem használom, Ezzel a géppel felépítettem egy házat, el lehet képzelni mennyit ment.
A második gépem is kb 10 évig használtam, egy teljesen noname gép, ennek a motorja füsttel működött, mert amikor kijött belőle a füst sok száz óra használat után akkor utána már nem működött tovább.
A harmadik gépem egy Parkside gép, 2-3 éve vettem, tökéletesen működik pedig ezt sem kímélem.
Ha melaminált PAL-ból kell valamit dolgozni (és van egy kisebb sorozat), akkor én is elmegyek egy olyan céghez, aki csak ezt csinálja és felvágatom-lekanniztatom, mert csak megtőlteném a műhelyt (és a szakikat) egy csomó munkával és cipekedéssel.
Ha nagyobb mennyiségről van szó, akkor az árút egyenesen nekik küldöm.
Csak a furnéros lapokat szabjuk és kannizzuk (vagy blindeljük) a műhelybe.
Apám eszi az akkus boschokat 2 évente, nem hajlandó mást venni, de mégis 2 évet tart egy szett.
Amúgy a maktec mt362 is hasonló módon rögzít, de sose volt vele gondom. Egy marhasága van, hogy nincs lágyindítása és sztem mocsok nehéz.
Ill. még egyet nem szeretek benne, a motorrögzítő gombot elég rendesen nyomni kell és szar helyen van vagy csak én bénázok :D
Ki-be kapcsolójától hülyét kaptam, egy 20 forintos ki-be kapcsoló, nem biztonsági, hanem sima billenő az egyik kar mellett, épp kéznél, izé, ujjnál.
Az, hogy sztem a vágásmagassága hülyén van kitalálva már más kérdés, mert ugyan valóban 6cm, csak nagyon fentről számítják a 6cm-t, normál fejjel jó az max 3-nak :)
Lehet veszek majd egy hosszabbítót oda
Amúgy meg ezen a spóroláson nem csodálkozom, nem csak itt van ez, laptopokat árulok, már új thinkpad t sorozatot is egyre nehezebben mernék venni, nem hogy vmi otthoni hulladék sorozatot :(
Inkább vettem 5 éves Elitebookot, még mindig tartósabbnak tűnik, mint az új üzletiek, teljesítményben meg ugyanott van, még nem ezek az idióta kisfogyasztású procik mennek benne, hanem a normál fogyisak, talán még erősebbek ezek a régiek, mint a most használt procik :D
Undorító a mostani hozzáállás a termékekhez. Ok, hogy fogyasztói társadalom, de ez már hulladékgyártás felső szinten ami megy.
Ma csináltam egy videót, hogy hogyan csinálom én az élfóliázást. Még meg kell szerkesztenem és fel kell töltenem, de most hulla fáradt vagyok mert reggel 4 óta kint vagyok a műhelyben és most jöttem csak be este 9-kor. Amit én felrakok vasalós élfóliát, azt megcsiszolom, az éleket lehelet finoman, ott nincs semmiféle él ami sérülést okozhatna.
Ettől függetlenül én is azt mondom, hogy az az emeletes ágyat én sem csinálnám bútorlapból, az egész ordít a rétegelt lemezért. Olvass vissza, írtam erről.
Nekem is Bosch 900ACE felsőmaróm van, alapjában véve jól megy de nálam is volt elállítódás akár 1 mm is menet közben, ez a gyorsrögzítős téma vhogy nem sikerült, hála istennek nem mélyebbre állítódott. Igaz 10 cm-es akácgerendába martam csapot és csapfészket , CMT marókéssel nem is kíméltem mert centis fogásokkal mentem mélyebbre és talán ez egy kicsit sok a 8mm-es szárnak.
A probléma pedig az hogy ez a 100Ft-os kategória , ennyi.A Bosch Makta Metabo Dewalt Milwaukee AEG stb gépeknés is vannak jobb gépek drágábban 2 3szor annyiért. Ezért a pénzért most ezt kapjuk.
Azért leszólni sem akarom a Bosch 900ACE-t mert igencsak sok dolgot meglehet vele csinálni.
Mindenki más márkát szeret, miért, miért sem maga dolga. Gondolkodtam egy dewalt nagyflexen 45ezer ft, megmondom őszintén nem tetszett, valahogy az anyagminőség olyan gagyinak tűnt.
Azt sem tudom hogy régen minden jobb volt e esetleg, de most láttam egy kb 20 éves Kinzo szalagcsiszolót alumínium házas, gondolom ott még beletették az anyagot, de most már egy csavarfej megtekerőjén is spórólnak a fémmel , mehet rá a műanyag ami úgyis letörik majd vagy leesik.
Felsőmarónál pl már próbáltam jót venni (kb 10 éve). Nem ment nagyon sokat. Kék Bosch GOF 900 ACE. Akkoriban nem is volt olcsó, kb. 70 ezer ft.
Gondoltam, ott már elvárható a tartósság. Nos, a két szárból (remélem, jól el tudom magyarázni), ami a gép emelését-süllyesztését vezeti, az egyik cső. Abban van egy rugó, az nyomja vissza alapállásba a gépet. A pillanatrögzítést egy fül(re csavarozott lemezdarab) végzi, a fület egy rugó húzza, ennek következtében a lemezdarab rászorul a szárra. De így nem tart eléggé, vagyis nem marad meg a marási mélység pozíciója - ráhúzol tehát kézzel a rugóra. Ennek következtében a cső szár deformálódik és már nem jár rendesen le-fel a gép. Már küzdöttem vele sokat. Lecsiszoltam a deformálódást, így már rendesen jár le-fel, de a marási mélységet nem lehet rendesen rögzíteni. Nem ismerem a többi maró konstrukcióját, de ez nem egy "ipari" megoldás.
Egy talp a két szárral egybeépítve 54 angol font. + posta. Na itt már bátran gondolkodhatunk esztergálásban vagy valami házi megoldásban, mert nem elég jó ez a konstrukció.
Más tekintetben - motor, elektronika, csapágy -a gép teszi a dolgát.
Namost elfogadom, hogy én egy RontóPál vagyok, de azért mégiscsak... amikor megveszed a gépet, nem látsz így bele. Ezeket csak később tapasztalod meg.
A hobbi árát nem feltétlen nézi az ember, de ez a hobbi tipikusan olyan, hogy más tekintetben pénzt is megtakarítunk, amikor készül valami értelmes dolog, de az azért mégsem megyen, hogy mindenből 100 ezres kategóriát vegyünk meg.
A baj, hogy már a nagy márkák sem a régiek sok esetben. Azoknál is nagyon meg kell nézni mit is veszel, pl Makita is belement a barkácsosdi baromságba...
Jelenleg Dewaltot bármikor merek szemrebbenés nélkül venni, ha épp ki tudom fizetni, mert náluk inkább ez a probléma :D
Nem hobbista pénztárcára mért, de avval nem is jellemzőek a hibák.
Amit vettem Dewalt fúró, 22000ft-ért azóta is nagyon jól megy, pedig az kapott már betontól kezdve mindent, de csak megy és megy.
Ha hasonlítani akarnám a Maktec csavarozóhoz, akkor már csak a tokmány is ég és föld a kettő között. Tudom, Maktec, jelenleg Makita néven fut ugyanaz a gép és kék színben :D Hulladék a tokmánya dewalthoz képest, pedig nem rossz márka az sem.
De nem morgok, gyáraknak is el kell adni valamit, mi lenne már, ha mindig csak jót gyártanának és tartósat? :D
Ez igaz. Van Skil fúrógépem is hasonló korban, meg még ennél is régebbi B&D fúrók, amik nem a mai színvonalat képviselik. Ezek azonban még Made in Holland meg Switzerland van rájuk írva.
Ma már nem szabad Skilt venni, de azért kapható ma is jófajta szalagcsiszoló is, mondjuk Makita névvel. Nem mindegy, hogy 5 évig használsz 1 gépet megelégedéssel, vagy 5 évig 5 gépet ugyanannyi pénzért állandóan bosszankodva.
Na ilyenkor mondja a szegény barkácsoló, hogy az a drága, ami olcsó. Aztán rájön, hogy jobb rendes gépet megvenni egyszer, mint gagyit ötször. Az én Skil szalagcsiszolóm legalább 20 éves, és ma is azt használom, pedig néha nagyon meg lett hajtva az évek során.
Ahogy írtam lejjebb, nekem ilyenek voltak, több. Az egyiken pl akárhova állítottam sem maradt meg a szalag. Aztán egyszerűen kitört az egyik henger. A másik gépnél hasonlóan nem állt meg a szalag, vagy ki, vagy befelé akart lefutni. Azzal már nem emlékszem, mi lett. Az egyik "Ferm" a másik valami tesco volt.
Most a két parkside-ból egyik jól működik, a másiknál lehet, hogy ki kellene cserélni (garanciától függetlenül) a hengert, amiről lejött a gumi. Végül is az egész gép nem egy ökör ára...
Hm - lassan az egész hátralevő élet nem lesz elég arra, hogy megcsináljam, amit nem kell boltban venni ;-)
De átgondolandó egy ilyen "örök életű" mechanika, kösz az ötletet!
A polcon 3 komplett szalagcsiszoló is van szétesett mechanikával... motor, elektronika, szíjtárcsák, minden ép. Ebből kettőnek a szerkezete megfelel ennek. A boschnak nem, mert ott hosszában van beépítve a motor egy hülye csigakerékszerű kihajtással a végén, na ott az kezdett el "átugrálni" csiszolás közben.
A futásállító csavar megvan ezen is, de a perem nélkül semmit nem ér. Gyakorlatilag akárhová állítod behúzza a szalagot ha nincs ott a perem. Este kipróbálom a ragszalagos hordósítást.
A Tescóban láttam a múltkor egy az egyben ugyanilyen megoldású Riekel csiszolót mindössze 8 ezerért, de nem mertem megvenni, gondolván hogy semmivel sem fog tovább tartani...
Egy bajom van ezzel. Mégpedig, hogy pl. szalagcsiszolóból talán az ötödiket hordom el. Volt egy Black & izé, 2 tök noname, egy Bosch (ez közel 30 e ft volt, gondoltam, ez majd többet bír ki, hát nem), most nemrég parkside-ból kettőt vettem, de egyikről már lerohadt (1 óra csiszolás után) a meghajtó hengerről a gumi.
És annyira sokat nem használom, szóval bőven a hobbi használaton belül van.
Már azon gondolkodom, hogy venni kellene valami rendesebb, 70-80 ezer ft-os makitát, aminek teljesen más a szerkezete, hátha az többet bír, mert ezek ipari hulladék mind.
(125 mm-es flexnél is akkor jutottam révbe, amikor megvettem egy 40 ezer ft-osat.)
Érdekes ez a peremes megoldás. Nekem is Hyundai szalagcsiszolóm van, évekkel ezelőtt vettem az OBI-ban. Nekem egy csavarral lehet a szalagfutást állítani, de amiket láttam csiszolókat, szinte mindegyiken. Neked nincs ilyen egyáltalán? B tervnek pedig ott van Vajk javaslata.
tekerj ragtapaszt a henger közepére, hogy hordós legyen, és magától középen marad a szalag.
a meghajtó henger szokott hordós lenni, a másik meg nem, hogy tudj vele íveset csiszolni és keresztbe ne legyen homorú. elég is ha az egyik henger hordós.
Apropó nem márkás csiszológép... Van egy Hyundai szalagcsiszoló gépem, amit alig tudtam használni. A szalagot az első műanyag henger szélén lévő perem vezeti meg. Sajnos ez a perem alig 1 óra csiszolás után lekopott, megette a szalag. ( már lejárt a gari mire használni kezdtem volna ) Azóta többször próbáltam pótolni a peremet ilyen-olyan megoldásokkal, általában műanyagból, de nem lett jobb a gyárinál. Szóval használhatatlan.
Esztergáltatni egy normális peremes hengert mondjuk alumíniumból túl drága volna hozzá. Szóval csak papírnehezéknek jó :-(
egy ilyen ágyat nem csinálhatsz meg vasalós élfóliával. annak éles lesz minden széle, abszolút nem való gyereknek. a minimum a 2mm abs. de az egész dizájnról ordít, hogy rétegeltlemezhez készült.
Éppen tegnap vágtam fel egy egész tábla ( 2070*2800 mm) nagyon drága bútorlapot a konyhaszekrényem frontjához. Kb 1 óra alatt felvágtam a táblát, a méret + 1 cm ráhagyással mert a merülőfűrészemben lévő freud lap csak az egyik oldalon vág szépen. Az asztali körfűrészen még át kell tolnom az összes élet de az nagyon haladós.
Az asztali korfűrészben lévő bútorlap vágó freud lapom tökéletesen vág, azt a vágást nem tudod megkülönböztetni a lapszabászati legjobb minőségű vágástól. Nincs kitörezedés semmi. Mondjuk nem is volt éppen olcsó ez a fűrészlap, de a helyi lapszabászatban is ezt használták évekig. Csak az éltartósság miatt álltak át a gyémánt lapra, nem a minőség miatt.
A márkás géppel semmivel sem fogsz haladósabban dolgozni mint egy noném géppel. A műveletek elvégzési ideje nem ettől függ. A minőségnél sem sokat számít, hogy te most egy makita géppel csiszolsz vagy egy olcsó teszkós géppel. A csiszoló papíron és főleg a te gyakorlatodon múlik a minőség.
A gép típusa csak az élettartamánál számít, egy teszkós géptől ne várd el, hogy 1-2 óra munka után is használni tudod még. Azok nem arra vannak kitalálva, hogy órákon keresztül egyhuzamban működjenek. Ha elolvasod egy olcsó gép leírását akkor meg fogod találni azt a szöveget, hogy hány percig használhatod egyhuzamban és utána hagynod kell kihűlni a gépet. Egy márkás gépnél is van ilyen, de általában órákat kibírnak egyhuzamban károsodás nélkül. De egy közép kategóriás gép is kibírja ezt már ahol nem műanyagból vannak a csapágyak benne mint az olcsó teszkós gépekben. (javítottam eleget ilyen szarokat)
az ok, hogy a vágás nem két fillér, de nem mindenki tudja mekkora a tábla, ezért ha táblás árat adsz meg, akkor nem tud vele mit kezdeni.
ahol én veszek ilyesmit, ott pl egy egyszerűbb színek 2180/m2 ha elhoznám egybe, 2480 ha felvágják nekem és a hulladék ott marad. a tábla 5.8m2 körül van, a felfűrészelés tehát nincs 2000 forint. hány óra alatt vágsz fel egy táblát, és milyen lesz annak a minősége a bolti vágáshoz képest.
A pipaléceket szerintem nem érdemes házilag elkészíteni, csak akkor ha hegyekben áll otthon hozzá az anyag meg a beállított fűrészgép és a csiszológép, vagy marógép.
Ha pipalécet akarsz csinálni ahhoz inkább az asztalba épített marógép a nyerő és haladós. Ha jó késsel csinálod akkor még csiszolni sem kell utána. A körfűrésszel is meg lehet csinálni de azt csiszolnod kell utána, kivétel ha freud keményfa hosszvágó lappal vágod ami 22.000 huf.
Még én sem vállalkozok ilyenre, pedig nekem minden gépem megvan hozzá, még a különféle profilú marókések is és a freud fűrészlapok is. Akkor van értelme házilag csinálni, ha mondjuk rengeteg időd van erre és minden feltételed adott hozzá. De nem fogsz olcsóbban kijönni vele mintha készen megveszed.
Élfóliáztár már? A bútorlap élfóliázását egy sima hétköznapi vasalóval csinálom. Kicsit lassabban mint ezzel a kézi élfóliázóval de ugyanolyan könnyen és nem kell fél misiért egy gépet vennem hozzá. Az élfólia gyárilag ragasztózva van, a hőre felpuhul a ragasztó és ragadni fog amíg ki nem hűl. Még görgőre sincs szükségem hozzá, elég egy 2 cm széles rétegelt lemez vagy keményfa csík amivel lesimítod. A lelógó széleket egy kézi élfólia vágóval vagy egy éles vésővel vágom le egy mozdulattal. Utána áttolok még rajta kétszer egy fára ráragasztott csiszolópapírt hogy ne legyen éles a széle a lapnak. Piszok gyorsan lehet ezekkel az egyszerű eszközökkel is élfóliázni.
Már régóta olvasgatom a fórumot, az itthoni barkácsolgatás miatt.
Jelenleg háromszög kereszt metszetű pipalécre van szükségem. 3 cm vastag léceim vannak itthon. Van értelme asztali körfűrészen hosszában átlósan elvágnom, vagy inkább vegyem meg barkácsboltban készen. Hosszvágó körfűrészlapra amúgy is szükség lenne ( 250 mm átmérő) max. 10 ezerig.
Van egy Bauhaus-ban vásárolt Alpha Tools excenteres csiszolóm, mennyivel haladósabb dolgozni egy márkásabb géppel ?
A táblás ár nem egyenlő a leosztott m2 árral, igazából még leosztani sem érdemes, mert mire osztod le? Hány vágás kell egy táblán?
Én a konyhabútor lábtakarójához és a szekrény felső összekötőihez, és a fiókok oldalfalához 10 cm széles csíkokat vágtam a táblából. A gatyámat kifizettem volna ha lapszabászatban vágatom fel ezt méretre. Nem kevés vágásról van szó hanem 205 darabot kellett vágnom csak a fehér bútorlapból. (4 táblából) És ez még nincs élfóliázva. És akkor még ott van a hátlap, és a 22 db fiók fenéklap méretre vágása is.
2 tábla munkalapot 4100 mm hosszt nem tudtam volna hazavinni tető csomagtartón, kénytelen voltam felszabatni. 4 darab szállításivágásért fizettem3048 Ft-ot áfával. Ha akarod beszkennelem neked a számlát ha nem hiszed el.
Ezért nem beszélünk m2 árról. mert nem tudod előre megmondani mennyi az annyi. A táblás ár az egy egzakt ár. Az összehasonlítható másik táblás árral. A tábla méretek meg a bútorlap esetén elég egységesek. Ha m2-re vásárolod a bútorlapot (vagy bármi mást) akkor abban az árban benne van már sok helyen a vágás ára is, de van ahol ezért külön kell fizetned. Ha a neten nézed pld a bútorlap árakat akkor szinte mindenhol a táblás árat adják meg. Csak 1-2 helyen találkoztam olyannal hogy kiírják mellé a m2 árat is zárójelben a gyengébbek kedvéért :) Eddig csak egy helyen találkoztam olyan bútorlap árral ahol csak m2-ben adták meg az árat és a táblás árat fel sem tüntették.
Egy nagy tábla ára 15.000 huf volt..... 1 hónapja vásároltam a legolcsóbb fehér bútorlapot, 11.000 / tábla áron a konyhabútoromhoz.
Na de urak! Beszéljünk már m2-ben... hogy én is értsem.
Én azt tudom, hogy a legolcsóbb korpusz-fehér, 18-as bútorlap kereken 2 ezer Ft / m2 - leszabva, csak a nettó, elvitt anyagot kifizetve (hulladékot nem).
Ugyanaz mintásban = 3 ezer/ m2.
Élfóliázás nincs benne, de a szabás meg az, hogy csak az effektív, elvitt anyagot kell kifizetni, az igen.
A szóban forgó bútornál én látok bele többet 10 (max 12) m2 anyagnál - ami a fehérből kijön 25 ezerből - összesen.
Plusz az élfóliázás, ha nem otthon végzi az ember, hanem ABS-t akar.
Szerintem ez azért nem egy ökör ára egy ekkora bútorért - igaz, ehhez még hozzájönnek a szerelvények - de azok bármilyen anyagból is legyen, így is, úgy is befigyelnek.
Pár napja voltam a bauhausban és ott láttam 18 mm vastag gyönyörű hossztoldás nélküli görcsmentes, csiszolt táblásított fenyőt. Egy nagy tábla ára 15.000 huf volt. Ennyiért még én sem tudom elkészíteni a táblásítást.
1 hónapja vásároltam a legolcsóbb fehér bútorlapot, 11.000 / tábla áron a konyhabútoromhoz. Mire megveszem hozzá a szegőt ez is kb ugyanabban az árban van és akkor még én szabom a táblát, én élfóliázom otthon. Ha méretre vágva élfóliázva rendelem meg a bútorlapot akkor simán kijöhet a 20-22.000 huf/ egy táblára.
Lamináltból csak akkor lenne értelme, ha a 25-30 kg-os kislány csak babázni ül le az ágyra meg aludni fog rajta. Ha már van 2 eleven fiú gyerek akkor azok ugrálni fognak rajta, meg a bunyó stb a laminált meg úgy szétszakad a tiplizésnél hogy szép lesz nézni.
Ezt lamináltból én sem csinálnám meg, nem bírja a nagy terhelést. Ehhez a 20-22 mm vastag rétegelt lemez már megfelelő anyag. Még a 18-as is szóba jöhet de a fekvő rész front oldalát meg kell erősíteni mert le fog hajolni a terhelésre.
Durva saccolásom szerint ehhez 5-6 tábla rétegelt lemez kell táblamérettől függően. (többféle táblaméret van) Ez durván 100.000 ft de ehhez még sok minden kell, hogy minden anyag festék, matrac stb meglegyen. Én a végösszeget házi kivitelezés esetén kb 200.000-re saccolom.
Ha asztalba akarod építeni akkor ne olyan gépet vegyél amibe 6 és 8 mm -es patron van csak. Nagyon hamar rá fogsz jönni, hogy kell e 12 mm-es patron is. Ne a márkát nézd, a márka neked nem fog kimarni semmit de ha van rendes teljesítménye is a gépnek akkor az igen. Nálam a márka a /20 rendű a fontossági listán. Sokkal többet számít a teljesítmény, a parton, a finom állítási lehetőség és a lágy indítás, fordulatszám szabályozás. Ezek után jön a garancia, szerviz ellátottság,
Ha ezek mind megvannak akkor jön az, hogy elmegyek egy helyre ahol élőben kezembe foghatom a gépet és leellenőrzöm hogy mennyire billeg a feje a rögzítés után. A legtöbb felsőmaró ezen vérzik el.
Én egy mastermax marógépet építettem be az asztalba, ez egy viszonylag olcsó gép mégis tudja amire szükség lehet.
Azért az a foghíjas tudás hozzám képest mesterszint :)
Legnagyobb bajom nekem (is) a nagyméretű táblák kezelése és a nagy derékszög hiánya, amit lassan muszáj lesz pótolnom, de most nagyon pihenő pályára álltam.
Kabátos szekrény anyagán agyalok mi legyen, de elég esélyes, hogy mégse táblásított fenyő lesz, hanem marad a jó öreg bútorlap, ha már a mellette lévők is azok, csak a színt kéne tudnom hozzá, mellette lévő cipősszekrények boltiak, nem akarom, hogy nagyon elüssön tőle :)
Esetleg rétegelt, de az se lesz túl kevés a végére és akkor már szinte ugyanott vagyunk, mint a bútorlappal :)
Hát nemigen vagyunk ugyanott - mert egyrészt a rétegelt sem filléres anyag, másrészt egy vállalható minőségű festés aládolgozása rétegelten... hát az sem egy díszmenet ekkora felületeken.
Az már csak ráadás, hogy ha a fát le is festik fehérre, akkor ott ette meg a fene az egészet
Márpedig az ilyen jellegű (gyerek és ifjúsági) bútorok jellemzően festettek - minél üdébb, hangulatosabb színekben, annál jobb. :-)))
Festés alá meg aztán tényleg felesleges a görcsmentes, bútor-minőségű fűrészárú - max sokkal drágább és munkaigényesebb lesz
(a festés plusz-melójáról és anyagigényéről már nem is beszélve).
Így saccra ránézve (bár nem vagyok még kismester sem - hát még nagy) de egy ilyet kb. 1 hét alatt biztos összedobnék bútorlapból, talán még vállalható minőségben is. Mindezt a meglévő "fűszeres" gépparkommal és foghíjas szaktudásommal is :-)))
Így gondolom legalábbis - és szomorú lennék, ha nagyot tévednék :-)))
Az már csak ráadás, hogy ha a fát le is festik fehérre, akkor ott ette meg a fene az egészet :D
Teljesen egyetértek Önnel Uram, tudom, hogy szemét anyag a bútorlap, de ilyen projektre leginkább praktikus.
Még ha csak táblásított fenyőt veszek alapul is horribilis ár jönne ki. Ha meg én táblásítom építőanyag minőségből se kevés és kérdés a végeredmény a fa nedvessége miatt, amibe már oly sokszor belefutottam...
Esetleg rétegelt, de az se lesz túl kevés a végére és akkor már szinte ugyanott vagyunk, mint a bútorlappal :)
Mondjuk azt nem nagyon értem - mert ez tipikusan egy olyan bútor, ami simán elkészíthető lamináltból is - legfeljebb sokkal olcsóbban és könnyebben, mint fából.
Persze, tudom, igazi asztalos a kezét sem teszi rá lamináltra - de azért ezt a (vélhetően) csak pár évre szóló gyerek-ifjúsági bútort talán túlzás lenne valami túl nemes anyagból, illetve túl nagy munka- (és pénz-) ráfordítással elkészíteni.
Tudom, ez csak magánvélemény - de szerintem remekül elkészíthető lamináltból is ez a bútor - ami megfelelő tervezéssel és kiegészítőkkel egy stabil, tartós darabbá is válhat. Nem túl sok munkával és főleg nem túl sok pénz árán.
Sikerült túlvásárolnom magamat vékonylazúrból, van egy nagy vödörrel még, a festésnél arra gondoltam. Dió szín, a teraszkorlátnál is az van, így passzolna. De a vörösfenyő alap színe nem érvényesülne, ez igaz. Vagy az olajat a lazúr alá kellene? (Bocs, ha sötét vagyok)
Nem nagyon értek a felsőmarókhoz, de ezek borzalmasan pörögnek, ha valahol számít a minőség, itt biztos! Nem véletlen, hogy a jók százezer fölött kezdődnek. :(
Segítene valaki? Ezek között van érdemi különbség a +100w motorteljesítményen kívül? Ritkán használnám, asztalba raknám. Van értelme a drágábbat vennem?
Azt meg hozzáteszem hogy az én tapasztalataim szerint mostmár olvsobban jövök ki, ha megveszek egy jobb gépet, az anyagot, egyszuer elb@szom es ujra nekiallok, mintha elviszem egy "szakihoz" aki elb@ssza és kifizetem neki a hibásat.
Nekem 1600w van, csak még maktec mt362-nek hívták, de ugyanaz, mint a 3600.
Nem lágyindítós, ahogy bekapcsolod ránt és dolgozik, nagyon kellemes vele a munka, de arra készülj, hogy elég súlyos darab, de nagyon jó vele dolgozni.
Amcsiból tudsz hozzá szerezni 12.7-es (1/2"-os) szorítót, s ebbe normális minőségű 1/4, 1/8-ados szorítókat is akár (én megtettem :))
Lágyindítás hiánya nekem nem számít, arra kell figyelni, hogy ne a marandó anyag közvetlen közelébe legyen, amikor bekapcsolod, mert megmozdul pár centit, akárhogyan is tartod.
Mint gépet szeretem, beépíteni már macerásabb, finombeállítást meg kell tanulni rajta, de jól állítható.
Nagyon szeret dolgozni fenyőben, én csak abban használtam eddig.
Elsősorban azt nézd meg, hogy tudja e a konstans elektronikát. Ez döntő lehet a vásárláskor, mert induláskor nem ránt a gép, hanem lassú fordulatról( ez alig 1mp időt vesz igénybe) pörög fel, valamint a terheléskor sem fog teljesítményt veszteni.
Egy kis szakmai segítséget szeretnék kérni felsőmaró ügyben.
Venni szeretnék egy felsőmarót az otthoni barkácsporkomhoz. Abszolut laikus felhasználáshoz.
Maktec gépet gondoltam de nem tudom hogy mennyivel lenne jobb ha rászánnám magam és az 1600w-os masinát venném a 900w helyett. Biztos hogy mindkettő bőven jó lenne de a 12es szárbefogáson kívül mi az a tényező ami miatt a nagyobb felé érdemes dőnteni.
mdf, rétegeltlemez meg keményfa lenne a célterülete.
Ha valakinek lenne pár segítő szava a döntésben az szívesen fogadnám!
Nincs szelemen. Vályogfalon a gerenda és arra szegelve a nádpadló direktben. A szélső gerendák végeibe belemegy a csavarhúzó, de a többi elég jó, csak néhány lyuk van rajta. Persze a részletek akkor derülnek ki, ha bárdolom.
Annyi, hogy ha kereszboggal találkozol a kannin ( ez az éle a deszkának, két kanniból és két lapból áll egy deszka), azt pászítófűrésszel vágd le, mert a vónókéssel nem megy.
Aztán készíts egy fürdőt (egy 3oo-as pvc csövet vágj el hosszába és a két végét ragazd le) és fürdesd meg a deszkákat lenolajba.
De van a Tikurrilanak egy keményfára való olaja, Pinja W-Olaj, abból egy 9 literes hordó elég lesz ha vissza tudod folytatni a fürdőbe a pluszt a deszkákról.
Az első osztályú a vörösfenyőre is. A deszkákat csak 2o másodpercig kell tartani a fürdőbe. Hamar megy.
A tető halála a rossz hélyazat. A hélyazaton keresztűl télen bejut a hólé a szarufákra, onnan lefolyik a talpszelemenre és nem tud kiszáradni, a nyári melegben elterjednek a gombák, aztán megkezdik a bogarak. A szarufák végei és a talpszelemen sérűl mindig. A megoldás a tető hélyazat folyamatos karbantartása, 15 évente a cserepek átforgatása, esetleg egy tetőfólia, de azt be kell vezetni a csatornába is, stb.
A bogár ellen: menj el a HBZ-hez ők forgalmaznak Renner-t, náluk kapsz jó minőségű rovarölőt (az ablakgyártó rendszereknek ez az első rétege,- cikkszám YM Mo99). Vegyél 2o litert. Azt ecseteld fel 3x (kesztyű, szemüveg, maszk), aztán hívj egy céget, aki tűzvédelemmel foglalkozik (ezek kell adjanak egy bizonylatot is a munkájukról és a kezelőszerekről) és a kész tetőt szakszerűen lekezelik (szórással), minden tűzvédelmi szernek van bogár és kékpenész elleni szere is belekeverve- csak kis mennyiség.
Ami nagyon rossz, azt ki kell váltani, nagy munka, de ha nincs rajta teher, akkor megoldható (de még akkor is ha van, csak kell egy kicsit gondolkozni). Kivágod a sérült részt és egy pont ugyan olyan fát készítessz és beteszed helyette. Persze becsapolva az ép végeghez. Lehet, hogy fog kelleni laposvas erősites is néhol, kérdezz, majd megírom (ez abban az esetben szükséges, ha lehetetlen megcsinálni az csapolást).
A Tetol nem jó, csak merítéssel és új fára, ami száraz is kéne legyen.
Leszedtem a tetőt léc csere miatt. Aztán látva a gyenge szarufákat, azt is leszedtem. A széldeszkákat leszedve most viszont látom, hogy a gerendák egy része elég rovarfertőzött. Ahol beázhatott, ott a leginkább, de amarra is van elszórva egy-egy lyuk. Ezt már nem tudom leszedni, mert akkor a mennyezet (nádpadló is lejönne). Szóval mindenképpen meg kellene menteni, de olyan megoldással, hogy többet probléma ne legyen belőle. Nem akarom, hogy az új szarufákat is egye valami, mert átfertőzi stb.
Kérdésem, hogy milyen szerrel, milyen eljárással lehet ezt elérni?
Kerítés esetén szerintem a csiszolás jóval gyorsabb lehet, bár ebben nagyobb tapasztalatotok van. A mostani sem teljesen sima felületű, de ez nem baj, sőt, a jellegét kicsit erősíti is. Bár simának is jól nézne ki, ez tény. A csiszolást, mivel nem kell pontosan csinálni flex-szel gondoltam, amivel szerintem elég haladós. Ha így veszem, akkor nekem ~10p/deszka és 4-5 deszkánként egy korong. Így mondjuk 15 korong és 3,5 napnyi munka jön ki (a te számolásodból visszaosztva).
De lehet, hogy tévedek! Összehasonlíthatatlanul nagyobb tapasztalatotok van, mint nekem, szóval ne kötözködésnek vedd, csak meg akartam mutatni, én hogyan számoltam. Az mindenesetre tiszta sor, hogy miért ennyi náluk az ennyi. Azt is megértettem, hogy miért nem lehet kérgezést kérni gyalulás nélkül. Nem akarom spammelni a topicot, ezért köszönöm még egyszer, próbálok az eddig elhangzottak alapján dönteni.
Kalkuláljunk egy kicsit. Egy szalagfűrésszel nagyon szépen, egyenletesen felvágott anyagot mire mindkét oldalát megcsiszolod simára az kb fél óra munka, fél óra áramfogyasztás, közben nem eszel, nem pihensz, csak csiszolsz mint egy robot. 1 deszkához el fogsz használni kb 1 db csiszoló szalagot, vagy 3-4 csiszoló korongot. Azaz ha naponta 10 órát dolgozol mint egy robot akkor meg tudsz csiszolni 20 darab deszkát. ami durván 2 m kerítés anyag duplán rakva. Közben elhasználsz egy csomó áramot, 20 db szalagot vagy kb 60 db csiszoló korongot. egy 20 méteres kerítés szakasz durván 10 napos kemény munka, és valószínüleg el fogsz használni 1-2-3 csiszoló gépet is közben mert a barkács gépek nem ilyen használati terhelésre vannak méretezve.
Megéri ezek után a gyalulást megspórolni? Szerintem nem. Ha normálisan le van vastagolva az anyag akkor még csiszolni sem kell, egyből festhető, utána lehet felszerelni.
A KérgezőEmber, magyar szuperhős :)). Köszönöm, igen, sok igazság van abban, amit mondasz. Ezért is kértem ki a tanácsotokat. Szívesen tanulok új dolgokat, ez is benne van a pakliban, kérgezni pedig még sosem kérgeztem, de nem akarok belefutni egy irgalmatlanul nagy munkába. A festékfelvételre gondoltam én is, de egy jobb fajta festék is csak 10e Ft-os nagyságrend. Ha gyalulás nélkül veszem, akkor megcsiszolhatom még kicsit az viszonylag gyorsan megvan talán.
Mindegy, tényleg köszi mindenkinek! Bocs, ha sok fordulós volt a téma.
Akkor viszont annyira nem drága a dolog, mert a gyalult anyag jobb lenne kerítésnek is.
Persze értem én, hogy gyalulás nélkül is oké az oda, de azért elmondanám, hogy a gyalult anyagra kevesebb felületvédő anyag megy fel, és könnyebb is felvinni. Ezen már jön vissza némi lóvé.
Aztán mivel sima a felület, az időjárást is jobban állja, mert hamarabb lefut a víz róla, és hamarabb szárad majd. Ez sem utolsó szempont.
Azt kell eldöntsed, mit szeretnél, és ez mennyire van pariban a többlettdíjjal - meg az anyagi forrásaiddal.
Vonókéssel leháncsolni nem egy agymunka, jól elfáradsz majd bele, de baromi látványos lesz, ahogy térdig gázolsz a kéregben, asszonypajtásnak-gyerekeknek hős leszel pillanatok alatt!
Elkészültem a konyhabútor vázával, készen vannak a fiókok is. Már csak a frontot kell kiszabnom a táblából, él fóliázni, felszerelni, fogantyúkat és lábakat felszerelni, munkalapokat méretre vágni, kivágni a főzőlap és a mosogató helyét, egy kicsit vésni és csempézni is kell a mosogatónál mert a régi mosogató be van ültetve a falba U alakban. Utána már csak a vízvetőt kell felrakni és a pult fölötti polcot kell elkészíteni a maradék anyagokból.
Tegnap mondtam, hogy ki kell vágni az egyik alsó szekrény hátlapját mert a sütő pár cm-el mélyebb. Ma elkészítettem ezt is és a sütő alá készítettem egy polcot amit 8 db Aldis L vassal és 125 db csavarral rögzítettem. Az én 100 kg súlyomat is elbírja, míg a sütő csak 30 kg amit meg kell tartania. Szóval jó erősre készítettem, nem szeretném, ha leszakadna a polc a sütő súlya alatt amikor a karácsonyi pulykát süssük.
A sütő alatt maradt egy kis hely is, ezért oda még gyorsan összedobtam egy fiókot.
Holnap kezdem a front táblájának a felszabását és az él fóliázását.
ez kis helyen elfér nappal.
