Én mindet júniusban oltottam ha jó a növekedési ereje az alanynak gond nélkül beérik csak ha lehet a június első heteiben kell inkább csinálni ,vagy amint már van olyan növekmény ami félfás hamarabb is lehet !
Igen ! A nóniuszhoz közel ragd és fél fás állapotú legyen mindkettő ! Én héj alá szoktam mint a szemzést csak itt nem kell lepattintani a szemet hanem vékonyra vágom a fás résszel együtt ,és úgy dugom a héj felvágott részébe majd kötözöm ,ja és észak felé nézzen az ültetés úgy egy kicsit védve van a tűző nap ellen !
Szerintem ennek már elmúlt az ideje... Ha sikerül is, már az oltott nemes vesszeje nem tud beérni, de hátha idén más lesz az időjárás. Még ma talulás képpen fogok --tanitom másnak-- szemezni, de az sem valószinű, hogy sikerül, s ha igen beérik az oltás. Volt tavaj is több, amin csak néhány szemnyi vessző értett be és takaratlanul elfagyott..
De kutikula boritja a testét igy én akkor is a rovarokkal azonosítom ! És aszt nem is tudjuk mi fertőz, másféle rovarölő nem is nagyon áll a rendelkezésünkre ami felszívódik és a boltokban is kapható ! De nem is kötelező alkalmazni ! Én is kínomban találtam ki és valamelyik segített nem aszt mondom hogy megugrott tőle a szőlő de megszüntette a deformitást és a normális irányba kezdenek a hajtások nőni ,mig előtte minden volt csak növény nem ! Holnap ha nem lenne eső mepróbálok filmet forgatni hogy látható is legyen valami !
Én évek óta a csemegeszőlő alját és a kertet is mustárral ültetem be a nyár végén.A mustár pusztítja a talaj kártevőit, és fertőtlenít
Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható növénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van.
A mospilan olyan a fonál féregnek, mintha rézzel mennél lisztharmat ellen.. (tekintsünk el a felszívódó jellegtől, a lényeg az élő szervezetre gyakorolt hatás)
Ja.
Magam is félek tőle, hogy a mospilan, annyit ér a vírusos szőlőben, mint a halott f@szán a vizes borogatás.
A mospilan olyan a fonál féregnek, mintha rézzel mennél lisztharmat ellen.. (tekintsünk el a felszívódó jellegtől, a lényeg az élő szervezetre gyakorolt hatás)
Továbbá pár éve volt vmi hernyő özön, amely ellen a mérgek se voltak hatásosak... Az ész nélküli mospilan kezelés csak első körben elpusztít minden hasznos és haszontalan rovart, majd egy idő után az erősebbek rezisztensek lesznek rá. Mondhatjuk adunk a szarnak egy pofont.
Ha kimondottan a fonal férgek ellen akarunk védekezni, van arra speckó szer, amit a taljba kell juttatni...
Ezen felül a fonal férgek írtásának kezdeményezése nem minden... A sebfelületek, a szerszámok mind mind segítik a fertőzés szállítását, kialakulását.
De vannak esetek amikor semmilyen földi erő nem képes megmenteni, a legprecízebb odafigyelés ellenére is kialakul a gond. Ekkor se az a megoldás, hogy vásároljuk fel a gazdabolt minden vegyszerét és addig locsoljuk mig a föld olyan élettelen nem lesz, hogy csak a moha kezd el nőni rajta...
Még annyi, hogy fonál férgek ellen bizonyos növények telepítése hatásos lehet!
A teljesség igénye nélkül a bársony virág és a facélia. Előbbi szép és némely rovar nem kedveli, utóbbi meg levéltrágyának is hatásos. Ezek nem ölik, hanem távol tartják a fonál férgeket.
A burgundilé az mosószódával van. Valóban tud perzselni, szóval oda kell figyelni. Én ezért is emeltem ki, hogy CSAK lemosózásnál használtam! Vannak már sokkal jobb réz készítmények, amikkel nem kell pacsmagolni annyit.
Értelmetlen pénzkidobás Mospilannal permetezni a szőlő vírusos betegségei ellen. A szóbajöhető vírusok ugyanis a talajban fonálféreggel terjednek. A fonálférgek ellen pedig a levélzet permetezése hatástalan.
Ha már fertőzött, akkor megette a fene. A tömeges rovar/gyom irtás nem mindig úgy sül el, ahogy szeretnénk. Pl a szomszéd a pókokat mindig hamuval szórta, h ne legyen pókhálós a levél. Én a pókokat óvom, így a nem kellő rovarokat gyéríti.
Továbbá nem tudjuk, hogy biztosan rovar által okozott vírus fertőzés van-e.
Értem én, hogy az a biztos, ha mindent kiszórunk, de hosszú távon ez nem megoldás. Persze ha a kabócák elkezdenek rajzani, akkor megint más a dolog, ott valóban kell a védekezés, de ezt csak az lássa aki ott van.
Félre ne értsd, nem megszállok ökohülye vagyok, csak rájöttem, hogy szimplán lehet természetközelibben is termelni. De nem csak szőlőt, hanem mindent. Egy idő után ha haggyuk a természetet beállni, akkor kialakul egy olyan élővilág, amiben ha végig sétálsz még szépnek is találod...
Erre saját ellenpéldám, hogy a most átvett szőlőm nincs olyan kondícióban, hogy permetezés nélkül meglegyen... Eső előtt kapott egy rezes kezelést. Most végigmenve olyan réz-kén szag van, ami nem olyan kellemes... Persze a lelkem nyugodtabb, mert tudom, hogy nem fog lebetegedni a szőlő, de akkor se olyan. Bár ez a szőlős likvidálva lesz, majd pihentetés után újratelepítem rendes művelés módban.
Természetesen igazad van az Na2CO3 nem azonos az NaHCO3-al. De ha megnézted volna az általam beírt linket, akkor rájöhettél volna, hogy a Burgundilé-hez eredetileg és az esetek többségében Na-karbonátot (Na2CO3) használnak. Ezen túlmenően találtam a neten egy ausztrál biotermesztőt, aki Na-bikarbonátot használt. Mint érdekességet adtam meg az utóbbit.
A kettő nem felcserélhető, a nátrium-karbonát (mosószóda) erősen lúgos, maró hatású anyag, a bikarbonát (szódabikarbóna) alig lúgos, majdnem semleges. Az egyenértéksúlyuk is nagyon különbözik, szóval aki a receptben egy az egyben kicseréli a bikarbonátot karbonátra, az jó eséllyel hazavágja a növényeit.
A rovar -féreg további szívásának rágásának a és további fertőzés átvitelének a meggátlására ,ugyanis nem a levegőben kerül oda a fertőzés hanem a rovar viszi át a fertőzést a növényre ,ez lehet a lombon ill a gyökéren is ! Mindenképp érdemes 1-2 héten belül megismételni a kezelést ,és eszt évente ismételgetni lényeg hogy felszívódó rovarölőt használjunk ilyen esetekben !
Nekem van itthon elfekvőben rézgálicom. Ezt beáztattam és a mosószódát is. A hivatalos állás szerint a rezet kell a mosó szódába önteni. Én először fordítva csináltam. Lehet azért, lehet nem, de a mosószóda egy része kőkemény kövé (kristállyá) állt össze. Pont akkor tud perzselni, ha túl sok mosószóda szilárdul meg, így a réz magában már perzsel. De pont a mosószóda az, ami lugosít és tapadást biztosít.
Én szigorúan csak lemosónak használtam, ahol még nem tudott perzselni. Levélzeten nem kísérletezek, ha véletlenül elrontok valamit és leperzselem a lombozatot, akkor cumi van.
Természetesen ha elfogyik a rézgálic, akkor maradok valami jó tapadású réznél és azzal fogok lemosózni.
Én szvsz a lemosót minden évben fogom alkalmazni. Eddig 2x permeteztem, egyszer a lemosó 1x felszívódóval virágzás előtti héten.
A következő permetezés narancshéj-csalán-fahéj permetelés lesz. De ha nagyon beüt a gond, akkor nincs mese, rá kell menni rézzel és/vagy kénnel.
A rézszulfát oldatot nátrium karbonáttal semlegesítik: 1.1,2-1,5 arányban. Nagyon gyorsan fel kell használni, mert a Na-karbonát kikristályosodik és akkor feltehetően perzsel. Éppen ezért szinte már sehol sem használják.
Egy másik recept szerint:
1kg rézszulfát, 1.25 kg Na- bicarbonat 100 liter vízbe. A Na-karbonát oldatot kell a rézszulfát oldatba önteni kevergetés közben. A 2%-os oldat perzsel.
Mondjuk az a sok penz elvileg nem is mind az oldalra ment el, hanem van ott meg "Korszerű genomikai és biotechnológiai technikák bevezetése a szőlő és gyümölcs (fás szárúak) egészséges szaporítóanyag előállításában, növényvédelemben és a fajtanemesítésben" is, ami egyebkent eleg draga mulatsag.
