A becézés tipikus módja a csonkolás + kicsinyítő képző. Az Ágoston tehát csonkolódott Agó-vá, majd kapott egy -cs képzőt (vagy Ag-gá csonkolódott, és -ócs képzőt kapott).
Ha a szó ukránul valóban "вонига", akkor kiejtése [vonɨɦa], s míg a kb. 12. sz. előltt g-nek hangzó ukrán "г" nem is okoz nagyobb problémát (nem ismerem az ukrán történeti nyelvjárástant, és míg a 12-13. sz. családnevek átvételéhez korai, nyelvjárásokban lehet hogy később ment végbe, vagy hogy a közszót előbb vette át a magyar nyelvközösség mint nyelvjárási szót), addig kimondottan nem-palatalizáló centrális (veláris) и* által követett n magyarban nyi-s megfelelése szvsz problémákat vet fel. A román szó jelentését, történetét érdemes lenne ellenőrizni, talán Kvász Ivor segíthet.
*) ukr. и = or. ы ukr. і = or. и ukr. ї = or. йи (fonetikailag. Tudtommal helyesírásilag йи nincs az oroszban, csak и-t írnak).
A "szém ráj" -nak lenne értelme, de sajna Szemraj a lengyel írása, csak a kiejtésnél írtam Semráj-t. De így nem mond semmit nekem, se ez a változata, se az ukrajnai Sámráj változat.
>>az orosz alapján ez ugrik be: szem= hét, raj = mennyország<<
Ok, de ez lengyel helyesírás, tehát a kiejtése semráj. Találtam viszont az inteneten Ukrajnában elég sok Sámráj-t. Szerintem u.a. a név.
Na, addig is, egy újabb:
Mit árul el viselőjéről - vagy őseiről - a Dzsudzsa név? (Dsudsa írásváltozatban is.) Kevés adatot találok az előfordulásáról. Konkrétan Zemplén, XIX sz második fele, XX sz eleje, Gönc, illetve Pelejte (ma SK). Gondolom azon a környéken több helyen is lehetett, de ma nem találok ilyen nevet a telefonkönyvben se.
Szeretnék egy kis segítséget kérni.A család nevem eredete érdekelne.Ha tudna valaki ebben segíteni azt nagyon megköszönném,mert érdekel honnan ered.Meg úgy gondolom viszonylag ritka vezeték név is.Ez most nem tudom hogy könnyebbé vagy éppen nehezebbé teszi a dolgot a kedves segítőnek.Előre is köszönöm a segítséget! Tisztelettel: Fias Péter
A telefonkönyvi előfordulások miatt magam is kétségeim fejeztem ki, s akkor az etimológia akár a вонига is lehet (románul is ezt a fát jelenti?). Azonban ekkor a Vonyigás név-alaknak a Vonyigából való származtatása problémás.
Ez lehetséges megoldás, azonban a gugli rengeteg román és ukrán találatot ad. Ukránul a вонига Sorbus aucuparia L., azaz madárberkenye.
Minthogy a Voniga név románnak mutatkozik (a magyarországi előfordulások is Kelet-Magyarországra mutatnak), nekem nem meggyőző a dunántúli ritka szakszó.
Az Ürmös ragadványnév, az ürmösből (az meg az ürömből), mint tulajdonságjelölő közszóból kialakult családnév. Az, hogy az üröm melyik tulajdonságát vonatkoztatták az e rögzült névvel illetet ős-szülőn, nehéz kideríteni, szinte lehetetlen.
A Mihály és a Bartucz személynévből lett vezetéknév. A Mihály az egyértelmű, a Bartucz pedig mint a Bertalan latin alakjának a Bartolomeus-ból csonkolással (Bart+) majd -ucz képzővel képzett alakja. Ajánlom figyelmedbe.
Van itt az egyik Bertha Bulcsú novellában egy rész:
"Nemrég Balatonszepezden az egyik helybeli horgásznak segítettem a stégjét megépíteni. Csónakból dolgoztunk, de közben egy-egy szál deszkáért vagy alkalmas szerszámért újra és újra ki kellett eveznem a partra. A kiserdőnek nevezett parti bokrok rejtekében a harmadik partraszállás közepette észrevettem egy csáklyát… Ha jól belegondolok, nem is csáklya volt az, hanem egy olyan kétágú, derékszögű alkalmatosság, amivel a kazalból a szénát szokták leráncigálni a parasztok. Ezt a szerszámot a Dunántúlon „vonyigának” hívják. A szepezdi bokrok közé dugott vonyigának 5–6 méteres nyele volt. – Meghökkentem. – Hát ez meg minek? – kérdeztem a helybéli horgászkollégát. A szepezdi horgász aztán elmondta, hogy ez a szerszám szinte fontosabb készség, mint a horog, mert tavaly is söröskupakokat dobáltak az irigyei a helyére."
Szerintem ez lesz a megoldás. Vonyigás, olyan, akinek ilyen eszköze volt. Le akartam ellenőrizni az 1715-ös összeírásban a területi előfordulását, viszont abban nincs egy sem, s a mai telefonkönyvi on-line tudakozóban is 10 találat van (Vonyiga, Vonyigás), viszont teljesen más irányban.
Mégis úgy gondolom ez valami eszköz, s a néprajz felől kellene közelíteni.
Komolyan: Nekem (pontosabban a gyerekeimnek :) vannak Maszkály és Pannahaj rokonai Közép-Zemplénben. A 1332 hsz-ben azt kaptam LvT-től válaszul, hogy a végződés az -ĺ személynévképző. Az elejére pedig a Szemer (mag) alakot gondolom (de ez amolyan névetimológia)
Van Semral török keresztnév (mondjuk női, az nem tipikus névképző), s Šmeral alakkal találkozni a csehben. Szláv névadásban jártasra kell várnod (a tippem kelet-szlovák mégis, a fenti példa-párhuzam miatt).
régen nem jártam erre... ha valaki tudna valamit a Szemraj és Kotász nevekre...
Az előbbi lengyelországi előfordulású [Semráj], de szerintem ukrán lehet. Bár ott csak [Sámráj] formában találtam. Viszont Szamraj családok vannak Lengyelo.-ban is. Mit jelenthet?
Nem vagyok szakértő, de nekem rögtön a Knall(en) jutott eszembe ráadásul a szótár szerint a knellen ennek változata. Amúgy ezt találtam, asszem idevág:
Tudna nekem segíteni valaki abban,hogy mit jelenthet a német Kneller név magyarul.Csak abban vagyok biztos hogy mivel -er -re végződik biztos valamilyen mesterség,vagy jelző név.
Köszönöm a kérdésemre a választ ! :) Én is amúgy nem rég regisztráltam az oldalon mert érdekelt mindig a családfakutatás és ha tudok szívesen segítek :)
Egyébként egy barátom családfáját segítek feltérképezni és a Hrubos illetve a Kancsár név után érdeklődnék. Elég ritka nevekről van szó ha jól tudom.
