Mindenképpen úgy lesz megcsinálva, hogy kisüsté vagy tornyos választási lehetőség is legyen. Ez már nem sok. Persze én is kiváncsi vagyok, hogy milyen a valóban kisüsti. :)
Végülis valóban, a hűtő felső végén kijövő víz hőmérsékletével lehet szabályozni a hűtő és a deflegmátor teljesítményének az arányát. Ha pl. 15oC-os a hűtőbe belépő hűtővíz, 30oC-os a hűtőből kilépő, 70oC-os a deflegmátorból kilépő, akkor (70-30)/(70-15)-öd rész, azaz a teljes hűtés 73%-a esik a deflegmátorra. Ha 25oC-os a köztes hőmérséklet, akkor pedig 82% ez az arány. Jó megoldás.
Márpedig így van összes Ulrich Kothe gépen. A lenti linken van egy galéria, egyértelműen látszik, hogy a kapilláris szonda a véghűtő tetejében van, vagyis arra szabájoz. De az majdnem ugyan az mintha a deflegmatorra szabájozna, mert ami ott kilép melegvíz az egyből megy a deflegmátorba. :)
Ezt rosszul gondolod, az összes ilyen készülékben, ha egy vízkör van is a hűtőnek és a deflegmátornak, akkor is a deflegmátor hűtőteljesítményére szabályoznak. Éppen ezért a hűtőt magát erősen túlméretezik, hogy ott mindenképpen elégséges legyen a hűtés, a legkisebb deflegmáció mellet is. Másik megoldás, hogy nincs külön deflegmátor és hűtő, csak hűtőt használnak, és a kijövő párlat egy részét (80-90%-át) visszatáplálják az oszlop tetejére.
A deflegmátort nem külön szabályzod, hanem ami melegviz lejönt a csőköteges hűtőről az megy tovább a deflegmátorba. A hűtőt meg ugye thermofejes keverővel tudod szabályozni jol. Veghűtőn alul ott a thermofej, kapilláris érzékelő a tejeben. Kb ugy szokták nálunk, hogy annyi vizet enged lent rá a hűtőbe, hogy a teteje 35-38fok körül legyen. Ez a 35-38fokos víz meg megy a deflegmátorba, onnan meg a kb 70fokos víz megy a gyüjtőbe (azzal van fűtve a főzde is).
Ezt viszont nem jol tudod. Tornyosnál nagyon fontos a folyadékszint állítási lehetőség a tányérokon. Ha magas a folyadékszint, akkor jellegtelen vodkás pálinkát kapsz. Ha alacsony a folyadékszint, akkor alacsonyabb alkoholtaralmú de aromássabb pálinkát kapsz. Nálunk is folyamatosan állítja a főzőmester a főzés alatt többször is a tányérokat. Szita vagy kis buboréksapkás erősítő oszlopokat whisky és vodkához használnak. Gyümölcshöz három tányéron 1-1nagy (new german aroma style) buboréksapkát használnak. Nálunk 7éve van ilyen kothe, most állították be a másik kothét. Olyan ez is mint a kisüsti, meg kell tanulni főzni rajta. Az agárdi volt talán az első, (csak az Christian Carl) a második ilyen tornyos itt (sáppusztai pálinkafőzde) lett beállítva 2007-Ben. A balos saválló borításos a régi 400L-es, a jobbos az új 500L-es. Mindnek saválló az üst, réz a fedő és a sisak.
Szerintem a tányéron való folyadékmagasság állíthatósága nem olyan fontos. A lényeg az, hogy fölötte a csőköteges deflegmátor hűtőteljesítményét hogyan szabályozod. Ugyanis elsősorban a fűtőteljesítmény és a deflegmátor hűtőteljesítményének az arányán múlik az elválasztás. Hogy az üst és a deflegmátor közt buboréksapkás tányérokat, szitatányérokat, vagy töltött oszlopot használsz, az már részletkérdés.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
