A következő felállásban kellene működni a fűtésrendszernek.
emelet radiátoros fűtés
alagsor padlófűtés
mindkét szint melegvíz ellátása
Mindkét fűtéskört, illetve a melegvizet egy kondenzációs kazán szolgálja ki. Mindegyik fűtésnek külön termosztátja van. Ezzel nem is lenne gond hiszen két darab relével és egy csőtermosztáttal könnyen megvalósítható dolog lenne. De ebben egy gyári doboz van, gyári vezetékezéssel és relékkel, melyek ráadásul egy nyomtatott áramkörre vannak forrasztva tehát magát a vezérlést nem tudom módosítani.
Több gond is van ezzel a gyári rendszerrel:
az egyik rajz azt mutatja hogy mindkét szobatermosztátot, egy tápot, illetve egy kéteres buszkábelt kell az osztóba vinni, de gyárilag is csak két tömszelencét tartalmaz. (ez a legkisebb gond mert pillanatok alatt fúrok rá még kettőt.
A másik nagyobb gond hogy ahova a két termosztát bekötését írja, azok a pontok gyárilag át vannak hidalva a tápról. ( 2. ábra )
Hogy kössem be hogy mindkét szivattyú csak akkor menjen ha a saját termosztátja kéri a fűtést? Vagy kiszedhető az áthidalás és akkor működik a rendszer?
"Jól emlékszem, hogy régen a Baiernek volt olyan horonymarója, ami nem csak két hornyot vágott, hanem közüle ki is termelte teljes szélességében a téglát?"
Olyan horonymaró létezik, amelyben nem csupán két penge van, hanem sok, tehát gyakorlatilag a teljes horony porrá és annyira apró törmelékké alakul, amit a szívó el tud szállítani. Ez a fajta maró jóval lassabban halad a sima kéttárcsásnál, sőt betonon szinte teljesen használhatatlan.
Bármily különös, ezt a jelölést szakmának írják, és a villanyos tudja, mit kell vennie, vagy megadja neked, mit vegyél, és azt kell venni, akármit is jelent
Guglizgattam de nem nagyon találtam semmit se, valahol meg lehet találni a neten, hogy mit jelentenek az ilyen röviditések a kábeltipusok után mint pl.: MCu, MTK, MTL stb.
Biztatóak a dolgok, de mindenképpen ki kell próbálni, meg kell hallgatni. Vettem már gyalugépet (bár az csak 4000-be került) , hogy azt mondta az eladó, jó hangja van, aztán az első bekapcsolás után már szedtem is szét, hogy milyen csapágyat kell vennem bele. ..
Valaki segítene, hogyan is működik ez a megoldás? Én nem teljesen értem, mert vagy a rajz nem jó, vagy én nem tudom felrajzolni a vektorábrát ehhez az aszinkron gépről amiről leveszi a 3*400-at.
Jól emlékszem, hogy régen a Baiernek volt olyan horonymarója, ami nem csak két hornyot vágott, hanem közüle ki is termelte teljes szélességében a téglát?
Aztán a kötést behúzzák egy 15 méteres, padlószint alatti csőbe 6 méter mélyre.
2 év múlva nyáron jön a nagy eső és a kötés áram elosztó funkciója átmegy szintkapcsoló funkcióba. Ettől a gyártás megáll, tanakodás, hibakeresés indul...
Akkor gyorsan ment és ingyen volt, 2 év múlva 4 óra állásba és pár milliós kiesésbe kerül...
Azért a használtba be lehet fürödni, nekem is az egyik horonymarómnak (Makita SG-150) kopott a kis kúpkereke (kb 2cm-s kis alkatrész) 104 000+munkadíj a csere!!!! Meg nem mondanád, ha bekapcsolod, csak ha másik 3-at is meghallgatsz.
Köszönöm a gyors választ! Az iránynak van jelentősége? Azért kérdem, mert irányváltó kapcsolót akarok beépíteni. Gondolom a fékezés pólustól függetlenül megvalósul.
"...indító mágneskapcsoló ejtett állapotban fázis+nullából előállított egyenáramot küld a motor két fázisára (tehát a csillagkapcsolású motor két tekercse kapja ezt)."
Így van. Fékezi. Méghozzá durván :-)
Gondolom ez a főorsó motorja.
Enélkül még percekig forogna lendületből a főorsó.
Szinkron és aszinkron motorok jól fékezhetők ilyen módon. Szinte minden szervóhajtás és frekvenciaváltó tud így fékezni (DC braking).
Ezzel a módszerrel a motor névleges nyomatékának megfelelő fékező és tartó nyomatékot lehet kifejteni. (Az utóbbival csínján kell bánni, mert le lehet égetni vele a motort)
