Erdekes lehet.. halvany lila gozom sincsen. Annyit tudok bizonyosan, hogy az Osztafin nev gyakori hevesben, ezek tobbnyire rokonok is, sot, Parad-Paradsasvar tersegeben egeszen a 18. szazadig visszakovethetoen ott vannak az Osztafinok, a Karolyi uradalomban is dolgoztak, dednagyapam inas volt a kastelyban, de hogy elotte hol tekeregtek, azt mar nem tudom...
Sziasztok!Ha esetleg tudna vki mondani vmit a Kira, és a Schusser családnevekröl, mert ezekröl nem sokat tudok! Annyit sikerült eddig kideriteni, hogy a Kira család Maros megyéböl, Vajdaszentiványból származik, a Schusser pedig valoszinuleg szudétanémet eredetü!Esetleg ha vkinek van még vmi használható ötlete, hol kereshetnék tovább! Elöre is köszönöm!
Hajdú Mihály a keresztnév/utónév helyett az egyénnevet, illetve egyéni nevet javasolja és használja (a két változat a családnév családi név kettősség mintáját követi).
Nekem ez gyanús. Szerintem a nagybácsid spekulál, népetimologizál. A -fi magyar névképzésről tanúskodna, de ennek ellentmond az anorganikus (inetimologikus) -n a név végén. Ez a magyar névadásra semilyen fokon nem jellemző. És akkor még a tőből is két hang esne ki, mégpedig, és ez _teljesen_ atikpikus, egy szótagkezdő és egy szótagzáró.
Igen irreális. Itt segít tovább a WWW. A Google 'osztafin'-ra ca. 2600 találatot ad, 'ostafin' egy lehetséges "nemzetközi" írásmódjára 69 000-at. Szóval inkább innen ered a név.
Érdekes, hogy sok az Ostafin amerikából, de találunk németet is, sőt, Piotr-t is persze mind csak szúrópróbaszerűen.
A következő feltűnő adat, hogy kimondottan sok Ostafin van Lengyelországban, méghozzá leginkább Dél-Lo.-ban (a történelmi Małopolskában): Krakkó és Rzeszów környékén. (http://www.moikrewni.pl/mapa/kompletny/ostafin.html).
A háború előtt Rzeszów lakosságának kb. 30%-a zsidó, ami lehet, hogy összefügg a név angolszász területen való, utónevek* alapján immár néhány generációs, elterjedségével is (de persze nem kell, hogy összefüggjön).
______ * Ugye, a keresztnév nem polkorrekt, és a lehetséges kontextusban pláne zavaró. De az utónév is csak magyar névsorrend esetén értelmezhető. Any suggesstions? Az angol "given name" elegáns megoldás, de rosszul fordítható; nekem legalább is ad hoc nem sikerült jó magyarítással előrukkolnom.
Osztafin névről érdekelne, mit is tudnak nekem mondani. Édesanyám vezetékneve. Mátra térségében, Heves megyében nem ismeretlen név. Nagyapám testvére szerint török eredet rejtőzik mögötte "osz(t)mánnak a fia"
Beütöttem a facebook keresőjébe a Zivco nevet és valóban, ez egy keresztnév, így amint Hive is írta , az én esetemben ez egy keresztnévből lett családnév. Ha az a családnévszótár amit említesz horvát nyelven íródott, akkor nem sokra megyek vele.
De visszatérve a másik névre, ami még érdekelne, a Turkovicsra, miből érzed úgy, hogy ez török eredetű lenne? A "-vics" végződés nekem olyan horvátosnak tűnik.
hive +1 Ahhoz a kérdéshez még, hogy utána lehet-e nézni. Úgy tudom, abszolút utána lehet nézni, a fórumbóli tudomásom szerint létezik horvát családnévszótár, és vsz. Magyarországon is van belőle példány. Más kérdés, hogy nekem az se segitene, ha belenézhetnék:)
Függetlenül attól, hogy a Zsivko tényleg keresztnév-e, ez egy tipikus családnévképzés lenne. A magyarban is rengeteg ilyen eredetű, úgynevezett apanév van. A triviálisok pl. Pál, Márton, Ábel, Ignác. De sok családnév becenévből lett, ami már nem biztos, hogy elsőre feltűnő: Bence, Balaskó, Lackó, Bedő, Stef.
Szia! Zsivko horvát keresztnévnek tűnik, az 'élni' jelentésű tőből (nem tudom, ki lehet a védőszentje). A Zivkovic név elég gyakori, ha az ember csak a sportot figyeli is:) Turkovicsnak talán török lehetett az őse? Mindenesetre Babócsa régebben horvát volt, ellentétben Devecserrel.
Az egyik Zsivkó Iván. Ő az én egyik ősöm, és 1811-ben a mai Magyarország déli határszélén élt a Dráva partján, Babócsában. Szerintem délszláv eredetű név. A másik név ami érdekelne pedig a Turkovics. Ő az 1820-as években Devecserben (Veszprém megye) élt, de az biztos, hogy nem ott született. Mindketten katolikusok voltak, ha ez számít valamit.
Azt szeretném megtudni, hogy jelent-e valamit a nevük, illetve, hogy hol lehet ennek utánanézni.
Hello Én a Kola családnév eredete és jelentése után kutatok . A régi magyar családnevek szótára XIV-XVII sz.. Cimű könyvben már rátaláltam ott kiderült ,hogy Apára utaló családnév név Esetleg tudna valaki mondani róla még valami használható dolgot
Hali! Ha jol ertem, lehet erdeklodni nevek felol. Nos, engem az alabbi eredete erdekelne: Susoczky
Lattam hosszu es rovid "o"-val, a vegen "i" vagy "y". Sokat vitaztunk rola, esetleg lengyel nev-e, de sose tudtuk eldonteni. Ha valaki tud valami felvilagositast nyujtani, koszonom.
Az Oradea kérdését egyelőre bezárnám a fiókba, mert amit Kiss Lajos megad, abban nem hiszem, hogy találnék érdemlegest (azért megnézem). Az -ea simán lehet helynévképző is, amit az átvételhez ragasztottak, amint az alább említett Vajasd > Oiejdea esetben is.
Viszont befektettem egy kis munkát, és E. P. nyomán átnéztem a szókezdő magyar v folyományait a román helységnevekben. A m. va- > rom. oa--ra egy példát találtam: Varda (Marosváradja neve 1331-ben és 32-ben) > Oarda. A Várca ~ Oarța nevet kizárnám, mert ennél valószínűleg az utóbbi az elsődleges.
Különben pont az Oradea a legnyugatibb vokalizált szókezdő v-jű átvétel. Kissé keletebbre fekszik Oșorhei (Fugyivásárhely, fontos út mellett fekvő mezőváros), Dél-Biharban Oșand (Vasand, a szomszéd Oláhgyepes 14. sz.-i román telepítésnek tűnik). Az Erdélyi-medencében vokalizált alakokat találunk: Odverem (Vadverem), Oșorhel (Erdővásárhely, 14. sz.-i román falu), Orhei (Várhely), Elciu (Völcs), Uila (Vajola) és Oarda (Várda). (+ A szilágysági Völcsök ~ Ulciug). Bár találtam ugyanennyi v-s román alakot is (és egy gh-set, ami román nyelvjárási fejlemény), de mindegyik szász falué, és mindegyiknél valószínű a szász közvetítés. Az egyetlen kivétel a mezőségi Vița (Vice). Az ellenpróba a biztosan késői (17-18. századi) átvételeknél csak északon működik többé-kevésbé, mert a Bánátban és Zarándban a magyar eredetű nevek is szerb közvetítéssel kerültek a románba. Egészen pontosan datálható az 1720-as években telepített Vezend (Vezend), ugyancsak 18. század eleji lehet Vetiș (Vetés) és a 17. századik második feléből való Vașcău (Vaskoh; mivel kb. ekkor kapta ezt a magyar nevet). A Berettyó menti Varviz (Várvíz) se nagyon lehet korábbi, a szilágysági Verveghiu (Vérvölgy) meg elméletileg lehetne, de ezt meg ma is magyar falvak veszik körül.
Különben miután a hangsúly a románban átkerült az utolsó előtti szótagra (ami normális), akkor az á már nem volt hangsúlyos, pláne nem hosszú. Igyekszem több hasonló helynevet is találni. A Várad alakból Orăd lenne a várható, bár ez meg nagyjából egybeesne Arad korábban megszokott román Orod nevével...
