Igen a szomszéd is ezt mondta aki nagy guru szőlőben.
Permetezéskor kínosan figyelek mindig a permetlé hőmérsékletére is. Általában 2-3 napot van kint a napon a víz amiből permetlé készül. Tegnap konkrétan hugymeleg volt a víz amivel permeteztem. Szerintem nem a permet a gond hanem hogy nagyon le sikerült levelezni és nagyon éri a nap ami most így 40fokban annyira nem jó...
Viszont azt látom eltekintve ettől a pár szemtől hogy jó évünk lesz!
Szerintem ez "csak" megégett a peronoszpóra ennél a bogyó méretnél(kb kis cukorborsószem nagyság=már csak a fürtkocsány körül tud behatolni a bogyóba.mert csak ott van lélegzőnyílás.A külömböző rothadásoknál meg puha a bogyó,Hány fok volt mikor szórtad és az is számít,ha permetlé és a lomb,bogyó hőmérséklete közt jelentős a külömbség.Ezeket a szemeket túl sok permetlé érte azt vélem felfedezni,de figyeld mi lessz.
Ez turán és szürkebarát. A szemek kivétel nélkül a déli oldalon voltak. Hajlok a perzselés felé mert permetezek 1,5-2 hetente. Persze gomba is túlélheti a permetet a quadris-t...
Milyen fajta szőlőről van szó? A bogyók melyik égtáj irányában vannak?
Pl: ha északi oldalon, akkor nagy eséllyel gombás betegedés (kevesebb napsütés, nagyobb pára, jobban kedvez a gombának), ha déli, akkor a perzselés is lehet.
Így egy kép alapján én inkább fakó rothadásra tippelnék, nem perzselésre. De 1 kép alapján tényeket állítani minden ismeret nélkül félrevezető lehet.
Túl sokat nem kell visszaolvasnod. Csak ennek a lapnak az alsó harmadába (18903-15).
Ma már nálam is van néhány ilyen fürt. :-( Holnap hozom a képeket.
Természetesen én is olvastam azt a cikket, ahol a napégéssel (is) magyarázzák a nyavalyát, de a saját szőlőmet elnézve bizony van olyan fürt, ahol esélye sincs ennek, ráadásul a fürtben egyetlen bogyó a beteg. Igaz, van olyan is, ahol feltűnően a felső felület töpped (aztán ugyanebben a fürtben tisztán látszik, hogy a kocsánynál indul a bajság). Továbbra is tartom a véleményemet a zöldrothadással kapcsolatban (fenntartva, hogy a napégés is oka lehet egy ilyen tünetnek).
A cikk szerint se viszi a réz és kén, a saját tapasztalatom is ez (a leírásban szerepel,
hogy egyenesen 24 órányi időre permetlébe tették, akkor se pusztult el - szerves cucc kell).
Megint tanultam, jövőre másként lesz... Szórtam ugyan felszívódó ilyen-olyan szereket is, de az már régebben volt, azóta megint kellett volna. Mert így a gomba eszi meg a szőlőt, nem én. :-(
Akkor minek is csinálom? Csak hogy ne unatkozzak, meg legyen mit kerülgetni, és költeni rá...? :-(
Segítséget szeretnék kérni. Ez milyen betegség? Peronoszpóra? 1-2 szemen jelent meg eddig. Ma kapott quadris kezelést, remélem jót tettem és ez megállítja...
Már a 90-s évek elején észlelték a soproni borvidéken a filoxéra kártételét a Kékfrankos ültetvényeken,rovarölővel permeteztek isellene.Azt,hogy az európai nemes szőlőkre is rámegy az a kártevő alkalmazkodó képességével függ össze.Kötött talajon a gyökérlakó egyede jelen van,és a sok elvadult,gondozatlan últetvénnyel magyarázzák a megjelenését.A soproniak szerint a filoxéra levélkárosító alakja könnyen elpusztitható rovarólő kezeléssel.
A Cserszegi fűszeres borszőlő fajtát Bakonyi Károly állította elő Cserszegtomajon 1960-ban,az Írsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből klónszelekcióval.
Az Írsai Olivér szülőpárosa:Pozsonyi fehér x Csaba gyöngye.A Pozsonyi fehér származása ismeretlen,valószínű hazai természetes magonc.A Csaba gyöngye Stark magonc /Bronnerstraube xMuscat ottonel/.
Tehát eddig nincs benne amerikai "vérvonal".A piros Tramini származása ismeretlen,egyesek szerint osztrák,/Dél-Tiroli/,mások szerint Elszászi.
Valamit nem értek "Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja."
Én úgy tudom hogy pont az amerikából származó alanyok állnak ellen a filoxeria fertőzésnek és ezekre az amerikai alanyokra oltják az európai nemes veszőket. Ha egy nálunk honos nemes veszőt gyökereztetünk azok vannak kitéve a filoxeria fertőzésnek főleg agyagos talajokon.
Ez döbbenetes, már az, hogy a Cserszegin megjelent a filoxera levélkárosító alakja. Erről van egy kis történetem. A Cserszegit Keszthelyen nemesítette egy szőlőnemesítő (Bakonyi Károly). Miután ez a fajta igen bevált és sok kórokozónak is ellenáll és nem utolsósorban kellemes az íze is, sokan próbálták megfejteni a titkát. A nemesítő szerint nincs benne amerikai vér. Viszont más szőlőnemesítők szerint az ellenállóságát valószínűleg egy amerikai őstől örökölhette. Ezt azonban eddig senki nem tudta bebizonyítani. ÉS itt a Te megfigyelésed, hogy a Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja. Szóval a filoxera egyedei felismerték az amerikai vonalat! A rovarokat nem lehet félrevezetni.
Hátha tudtok segíteni nekem. A szőlőmben van pár tőke, amiről azt hittem, hogy olasz rizling, de tüzetesebb vizsgálat után gyanút fogtam, hogy valami más lehet.
A hajtás szártagja zöld, bár nem teljesen, viszont a nódusznál bordós, a levélnyél szintén, a rügy nagyon piros, a levél fonáka inkább csupasz. A levél az egyébként kb. úgy néz ki, mint az olasz. A vitorla az egyetlen ami többé-kevésbé hasonlít a könyvekben leírtakra. Ideteszem a képeket, hátha valaki felismeri az élénkpiros rügyről. Persze lehet, hogy mégis valamilyen változata az olasz rizlingnek. A tőkék minimum 30 évesek, de akár öregebbek is lehetnek.
Amiről azt gondolom, hogy tényleg olasz, az így néz ki:
A nemes szőlő levelén nem szokott lenni... Én csak mint irtam, a Cserszegin láttam valamelyik évben.
Az oltvány gyökerén sem szokott lenni...
Arra meg nem oltanék, amelyikről azt irja a "fáma", mint az Otellóról: száraz meszes talajon a filoxéria is gyötri. Bizonyára a kezdetben nemesitett alanyok egy részét is kárositotta, de ami forgalomban van hivatalosan azokat tudomásom szerint nem...
Ami képet küldött a szomszéd szőlőjéről, az nagy valószinűséggel az alany hajtott ki, és annak tényleg a levelén "éldegél", de nem sok vizet zavar. Nekem sok alanyom van, és már most kezd látszani a fiatal hajtásokon a levéltetű dudorai...max ritkitom, de minek permetezni???
S ha már ismét erről: más de senki nem válaszolt rá. Miféle szőlők azok, amelyek több száz évesek? S még nem pusztitotta ki a gyökértetű? Vagy homokon vannak? Akkor el tudom képzelni!
Olvastam vkinek a dolgozatát, amelyben többek között azt próbálta bizonyitani, hogy vannak régi fajták, amelyeket a gyökértetű nem károsit, de példaként csupa fiatal szőlőt hozott (azokat még nem találta meg szerintem). Szóval nem tudott megggyőzni.
Igaz akkor "túldimenzionálták" (mint azóta is pl. a parlagfűt), hogy azután olcsón fel tudják vásárolni a szőlőterületeket, de attól még igaz.
Nekem van kb 20 éves sajátgyökerű Zalagyöngyém, s két éve van csak kipusztulóban... megvárom halálát, hogy lássan a végsőket is. De tudom, hogy ez a baja, mert mellette az oltott tökéletes, s már ástunk ki korábban ilyen tőkét s láttuk!!!
Homokon tényleg csak a levélzeten tud kárt tenni, továbbá max oltvánnyal tud bekerülni. Viszont ha valahonnan ilyen oltványt vennék, többet nem kéne onnan még ingyen se semmi! Lehet túlreagálom a dolgot, főleg hogy homokon vagyok, de egy hivatalos oltványostól azért az ember el is vár vmit!
Szerintem nem szürkepenész, ami az otellóra egyébként sem jellemző. Sima napperzselésre gyanakszom. Nekem minden évben megjelenik néhány fürtön, melyek a napfénynek egész nap ki vannak téve. Ezt úgy értem, hogy sem délelőtt sem délután nincs takarásban. Ha zavar szedd le, de ha megszárad magától is leesik egy idő után.
Filoxéria levélen lakója... Az alanyon nálam is van bőven--elfér nem okoz kárt nagyon-- s volt olyan év, hogy a Cserszegi fűszeresen is láttam, de mostanában nem
Szerintem a különböző szürkepenészek ellen kevés dolog van, ami nagyobbat szólna, mit a quadris (max).
Ha most permeteztél, a helyedben én nem szórnék rá újabb vegyszert. Nyilván a beteg szemeket/fürtöket már úgysem tudod meggyógyítani, a még egészségeseket pedig védi a quadris. Inkább egy-másfél hét múlva szórj rá valami rothadás elleni specifikust a következő permetezési fordulóban.
A félreértések elkerülése végett írom, hogy nem a permetezés után, hanem a permetezéskor vettem észre, hogy ilyen a szőlő. Ma reggel egyébként azt láttam, hogy ehhez közel, de más szőlőfajtán is látható a probléma. Azóta "reszeltem az egeret" egy kicsit a neten, és úgy tűnik, hogy szürkepenész. Ennek kialakulásának jót tehetett a nemrég volt sok eső. Valószínűleg egy héttel később permeteztem le a Quadris-al, mint ahogy kellett volna. Most keresni kell valami specifikus szert, mondjuk Switch 62,5, illetve a problémás fürtrészeket jó ha eltávolítjuk.
....ilyet még nem láttam,ismeri Valaki?...a szomszéd szőlő vitorláján volt.