Ez a két névpár teljesen más. A Rákóczi a Rákóc helységnévből -i képzővel keletkezett. A Rákócza családnévvel közvetlenül nem függ össze, nem tudom különben, utóbbi honnan való (talán < Rakovica?). A Balassa a Blasius ('Balázs') keresztnév egyik régi magyar változata. A Balassi-hoz nagyon is sok köze van, lévén utóbbi ugyanaz, -i családnévképzővel, ami eredetileg az -é birtokjelnek felel meg ('Balázs fia').
Mert az ai diftongus a magyar nyelvtörténet korai szakaszában többféle módon is monoftongizálódott. Az -é birtokjelnek így tehát létrejöttek alakváltozatai, és a Balázs-é > Balassi/a végén levő a, i ezért alterál.
Lehet, hogy kissé off, de nem találtam olyan topikot, amelyik kifejezetten ezzel foglalkozna. Miért van kettősség az olyan családnevekben, mint a Rákóczi-Rákócza, Balassi-Balassa?
Az ügyben én nem nyomoztam, nem vagyok tőle boldog, egyszerűen ezt mesélte a nagynéném, jó, hogy le nem tolsz, hogy miért írok ilyen hülyeségeket. Egyébként a zabigyerek 1840-1870 között születhetett, nem hiszem, hogy egy szatmári kis faluban ekkortájt sokat vacakoltak volna egy külföldi nő gyerekének anyakönyvezésével, ő volt a Tinya-gyerek, vagy a Tinya fia, aztán így maradt. Arról nem is beszélve, hogy az olaszok keresztneve van elől, tehát könnyen vezetéknévként kezelhették, még ha hivatalosan regisztrálták is valahol.
Ha az ősanyád tegyük fel hogy így kapta, attól az ő fiú gyermeke miért az anyja nevét kapta? Hányban volt mindez (a fiú születése?)?
Ajánlom figyelmedbe az állami anyakönyvekről szóló 1994. évi XXXIII. tc-t, ami 1895 októberében lépett hatályba, annak is a 38-44 §-ait. (ill. a 35. §-t, a bejelentésre kötelezettek sorrendjét, aztán megnézni a polgáriban, ki is volt a bejelentő). Egyáltalán anyakönyv nélkül sötétben tapogatózás minden családi legenda. (aztán élünk tovább egy saját-bejáratú legendával, mert jól hangzik, frappánsnak tűnik, pedig az igazság sokkal érdekesebb. Mindig érdekesebb.)
Erősen valószínűsítem, hogy 'legenda' a legenda, az anyakönyvi bejegyzéssel - akár a polgári anyakönyveztés időszakában született már a fiú, akár korábban -, sok minden kideríthető.
A családi legenda szerint mérki nagyapám nagyapja (vagy apja, erre már nem emlékszem), egy olasz vendégmunkáslány zabigyereke volt, a lány keresztneve volt a Tinya, melyet apa híján megkapott a gyerek, immáron vezetéknévként.
Kösz a választ,nem viccnek szántam.Utána néztem a neten és az ázsiai országokban sok ember viseli a Darai nevet.Kiváncsi lettem volna van e összefüggés.
Szia! Keleti egyházi névből való Kira román személynévből, amely a maga részéről szláv eredetű - modernül leírva Chira. Buksát nem tudom, esetleg az is román (főképp ha ez ugyanannak a családnak a másik neve). A Iorgu Iordan Kárpátokon inneni neveknél néha elég béna román családnévszótára az azonos alakú román családnevet a 'kerékagy' jelentésű bucșă közszóból eredezteti, amely keleti szláv eredetű. Nem tudom, a magyarban létezik-e ugyanez tájszóként.
Sziasztok!Tudom hogy már irtam a listára, és senki nem füzött hozzá magyarázatot, azért megpróbálnám mégegyszer, hátha valaki új tag elolvassa, és van vmi ötlete!
Ha esetleg tudna vki mondani vmit a Kira, és a Schusser családnevekröl, mert ezekröl nem sokat tudok! Annyit sikerült eddig kideriteni, hogy a Kira/ Buksa család Maros megyéböl, Vajdaszentiványból származik, a Schusser pedig valoszinuleg szudétanémet eredetü!Esetleg ha vkinek van még vmi használható ötlete, hol kereshetnék tovább! Elöre is köszönöm!
Ha ezek a nevek mind egy településről valók, és 1650 után amikor a Háda feltűnik, a Halda eltűnik, (vagy legalábbis minden évnél komplementer eloszlásban vannak) akkor 100%-osra veheted az összefüggést, azaz a Háda a Hal(a)da folytatása.
al > á (ā), ol > ó, el > é (ē), stb. (azaz az /l/ nyújtó hatása elvesztése mellett) teljesen közönséges jelenség, a nyelvtörténet legrégibb szakaszaitól kezdve egészen máig hat. Olyannyira állandó váltakozás, olyannyira állandóan egymás mellett élnek az alakok, hogy hiperkorrekt módon (vagy régibb szakkifejezéssel hiperurbanisztikusan) fordított alakok is keletkeznek (mert az hitt helyesnek): ó > ol, stb. Így alakult ki (még az írásbeliség ideje előtt egy eredetibb hó* + d > hold.
*) v.ö. rokon nyelvek szavaival és a magyar hó(nap) kifejezéssel.
Szeretném tudni a valószínűséget, hogy a vezetéknevem eredetileg Halda volt és végül Háda lett. Az az információ, ami következik, vagyonadó-feljegyzésekből van. ( Kanyár falu, Szabolcz megye) :
Szia! Milyen foglalkozásnevet feltételezel ? Legkézenfekvőbbnek valóban a ragadványnév, s azon belül a tulajdonságot jelentő közszóból képzett személynév tűnik, de annak tényleg "nincs értelme", ill. nem így.
Olyat el tudok képzelni, ahol a 'feje' valamilyen más jelentéstartalommal rendelkezik. pl itt a Néprajzi Lexikon feje címszavánál a rostszövéssel kapcsolatban: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/4-1025.html
Az Eustach > Ostap/Ostaf-ot nem is neked kell levezetned, ez a polonisták harcmezeje.
Viszont a már korább általam említett Ostafin lengyel vonatkozású találatai mellett az Eustach kimondottan lengyel megfelelője szép párhuzam, az eredetet bizonyítja ill. erősen valószínűsíti.
Osztafin barátunk lengyel eredetű névvel rendelkezik.
Eustachius viszont II. sz.-i keresztény mártír volt, így a kivándorlás alapján megpendített, de megalapozatlan spekulációként jelzett konkrétabb felekezeti eredet nyilván megcáfoltatott.
Nos, én csak ötletelek, de az Osztafin név olvastán valamiért rötön Osztap Benderre asszociáltam, így a nevet Osztaf+in formában bontottam. Rövid guglizás szerint ez nem is akkora marhaság, mivel az Ostap és az Ostaf egyaránt kelet-lengyel változatai az Eustach keresztnévnek. Az -in végződés pedig rengeteg családnévben megtalálható - bár nem annyira lengyel részeken (p. vorona - Voronyin, puska - Puskin, pecska - Pecskin, Nyikula? - Nyikulin, Athanas - Afanasz - Afanaszin, stb. ).
De az Eustach - Ostap - Ostaf - Ostafin - Osztafin átalakulás pontos levezetését (akár hangzásilag, akár földrajzilag) nem vállalom.
Sziasztok! a családfámat kutatom, elég sokáig visszavezettem, anyai és apai ágon is. a családnevek eredetét is sorban megnéztem, rengeteg német, horvát, vend és persze magyar, különböző magyarázatokkal, lokálisan is jól belőhető földrajzi területekkel. viszont van egy családnév, amiről csak annyit tudok, hogy gradistyei horvátok viselki, az ősei(n)k a török elől menekültek Mo.-ra. viszont a névnek ebben a horvát nyelvben nincs különösebb jelentése. írom ezt úgy, hogy sajnos én nem beszélem ezt a nyelvet, így csak megkérdezni tudtam és ez volt rá a válasz. a Kapitár családnévről van szó. esetleg előfordulhat, hogy a szlovén Kopitar egy olyan alakja, amit úgy diktáltak be mondjuk, hogy ez az alak véglegesült és akkor ez ment tovább? esetleg valami ötlet, hogy mi lehet a családnév jelentése?