A franciáknak sem igen volt köztársasági tradíciójuk 1789 előtt. Szerintem a népképviseleti rendszer megvalósult volna, (ahogy meg is valósult, hiszen voltak választások), az, hogy hová fejlődött volna, már spekuláció. Az tény mindenesetre, hogy 1849 közepén, és végén már súlyos viták voltak a radikálisok, és a mérsékeltek között arról, hogy milyen államforma legyen. (pl. a Függetlenségi Nyilatkozat).
1948 nemzeti szabadságharcként való beállítása már ezért is abszurd. A nemzetet alkotó nemesség harcolt volna a jogaiért, amikor egyébként is abszolút hatalmat gyakorolt? Vagy a nemzetiségi eredetű jobbágyok harcoltak volna jogfosztott státuszokból kitörésért és magyarrá válásért? Hiszen ők éppen az osztrákok mellett álltak (lásd szerbek, horvátok, románok) és függetlenek szerettek volna lenni. Vagy talán a városi polgárság harcolt volna jogainak kiterjesztéséért? Ha forradalomnak tekintjük 48-at, ebben van valami, csak ez nem éppen nemzeti jellegű hiszen elenyésző volt a magyar polgárság aránya a német, zsidó, örmény, szerb polgárság mellett.
Mi lett volna továbbá 48 esetleges győzedelmes befejezése után? Mo. megmarad nemzetiségeket elnyomó feudális államként? Ha igen, akkor Petőfit hamar kivégezték volna, a kisnemes Kossuth pedig izzó trónszéken végzi, mint Dózsa egykor. Vagy Mo. forradalmi állam lett volna, a párizsi kömmün mintájára egyfajta korai bp-i kommün? Ez képtelenségnek tűnik. Polgári állam biztos nem lett volna, ehhez ugyanis tradíció kellett volna, ami itt hiányzott. A demokráciák nem a semmiből szoktak kinőni.
Én elhiszem neked hogy voltak ilyen megnyilvánulások is, de a alaphang nem ilyen volt. 1789 utáni időszakból is olvastam francia véleményeket Mo-ról, Mo. mindenhol a despotikus, ázsiai beütésű arisztokratikus állam mintapáldákaként van feltüntetve. A francia köztársaságiak ideálja Róma köztársasági korszaka volt és természetesen az ógörög demokráciák. Nézeteik szerint ezt az idealisztikus államformát rontotta meg a görögöknél az ázsiai (perzsa, egyiptomi) hatalmi minták újraátvétele Nagy Sándor után, ami később Rómában is köztársasági erők bukásához vezetett Caesar után. A magyar arisztokráciát még a sajátjukénál is sokkal negatívabban látták, valamiféle ősi atavisztikusan gonosz elnyomó hatalom mintapéldájaként, amit az európai demokráciáknak ki kell vetniük magukból. Azt pedig te is tudod, hogy Mo-on a nemzetet az arisztokrácia testesítette meg, a sokféle nemzetiség meg a jobbágyságot, a szűk középosztály meg főleg német városi polgárságból állt. Nélkülük 48-at el sem lehetett volna kezdeni.
Asztalos-Pethő: A Magyar Nemzet Története /1933/
Asztalos Miklós: A Történeti Erdély /1936/
Petőfi Sándor Összes Munkái /1906/
Minden cikke, verse, levelezése és útifeljegyzése
valamint összes költeménye 4 kötetben.
Nevess csak PONy... saját tudatlanságodat bizonyitod vele. Sebaj! :)))))) Talán ha elolvasnál néhány, az 1848-49-es politikai emigráció történetével kapcsolatos könyvet, tudhatnád, hogy mekkora rokonszenv kisérte a magyarokat. De neked magyrázhat az ember. Amit te itt állitasz, az már 19.sz végi helyzet. Amit le is irtam. csak nem olvasol rendesen. (Nem csak az utolsó 10 hsz-t kéne nézni :)) )
"Én a francia REPUBLIKÁNUS KÖZVÉLEMÉNY magyarbarátságáról irtam. A magyarokat ők a német-osztrák elnyomás ellen küzdő, bátor, republikánus népnek látták"
Ez nagyon humoros, nevetnem kell. Honnan szedted? A francia köztársasági hagyomány a magyarokat elnyomó, arisztokratikus jellegű, ázsiai eredetű mongol-török népnek tartotta, akiknek állama a despotizmus tűzfészke, az egyik legidegenebb államalakulat Európában. A magyarok 19 sz-i francia beállítása még negatívabb mint a 20. sz-i. Ne feljtsük el a franciák szimpátiáját az általuk akkoriban felfedezett baráti latin néppel, amely magyar elnyomás alatt élt keleten.
Mert a szabadságért meghalni... 3rom szinü, Tricolor de hol van a Kossuth cimeren a babér, mert eredetileg NAPORSZÁGA s napkorona 24 csáva, s ezért a Jappánok, mi is magyarok vagyunk, sőt bebizonyitották hogy genetikailag, ők vannak a legközelebb hozzánk, amit tüzzel vassal eltitkolnak, sőt Naphon vagyis Jappán lett a legelső letagadott testvérnépünk, semmi közünk egymáshoz?
Na azzal, hogy hiszünk Magyarországunk FELTÁMADÁSÁBAN, azt hogy képzelte el, meg hogy képzeli el a MagyarŐsten magyarja?
Most had ugorjak ki, az Égő - Csiperke csiperke csiperke... bokorbul, s ne haragudjatok, mert tudom hogy mindenki halál comoly, szóval csak RAJTUNK keresztül, meg velünk, sőt a legutolsó Magyarral, mert egy magyar gén, hátra nem maradhat?
Nacsakha mindent bele, nosza, ez is belefér, de mire ennek a témának vége, képes vagy-e, Istenigazábul szabaddá tenni magadat, magyar?
Csak a pontosítás miatt kértem ftonyo mester. Mert több párizsi világkiállítás is volt 1889 előtt s, után, amin szép sikereket ért el hazánk. pl. a pécsi Zsolnay
Ugye hogy nem zavarok senkit, mert maga a jelenlét, üdvözitő? Ha nem is sok a hozzászólás, bizon akiket érdekelt, hogy miért a szerelem, meg a háboru, csak itt a pénz - imádata, mert mi kell a háboruhoz, ami a szent - háromság? Na miért vannak a háboruk? Igen egyet értek azokkal, akik a háborut, ha akarjátok, leirom pontosan, hogy mikor Kossuthék, magyar - pénzgyárat, sajátat akartak létesiteni, bizon a Hasburg - dinasztia támadott, most minden wiláguralomra törő tudja, hogy a magyarokat egyedül se lehet legyőzni, se átverni, igy igaz hogy egymással is meg kell vivjanak, de most ha a magyarok függetlenek akarnak lenni, akkor minden disznó, összeröffen, meg minden waklu, összerug?
nem haragodtok a népies, sőt vidékies, tájszólásért?
Egy olyan változó diplomáciai szöv. rendszerben, mint az akkori, ennek ÖNMAGÁBAN nincs hosszútávú hatása.
Franciapártiság, mint éleslátás: 18. hsz-re mit mondasz. Meg akár 21-re érdemben. A dinasztikus háborúk akkor történelem volt, amiből következtetéseket vontak le.
A közvélemény nem ér sokat az érdekek ellenében. És el tudom képzelni, sőt hinni, hogy a "szimulációs játékokban" (politikusi esélylatolgatás) rendre rosszul jött /volna/ ki Mo. a francia szövetségből.
Háborúba vitel: nem biztos, hogy 1848 nyarát kéne bárkinek is számonkérni Kossuthon, de máson sem. akkor a lépések már adódtak, egyik a másikra
De: egy okos politikus nemcsak egy lépést gondol előre, és nemcsak a látható pozíciókban lehet hatalma. Kossuth is lépett 1848 előtt is, ilyen értelemben jogos LEHET az ő lépéseit, és számításait/szándékait firtatni (bár szerintem nincs jelentősége)
Ami 1867 után dolgokat illeti. A Kossuth-pártiak valóban nem akadályoztak sokmindent. Mert nem volt tényleges hatalmuk. Mert csak azoknak lehetett, akik igazodtak a körülményekhez. (Csúnya szóval: átálltak, köpönyeget fordítottak. De ők nem a magyarok érdekeit képviselték??? Vagy ez csak attól függ, ki/mikor/meddig/honnan nézi?).
Kutya ugat - karaván halad. Anélkül, hogy a részleteket ismerném.
(De ha már Kossuth/1867: A Teleki-öngyilkosságot szóbahozhatná valaki, nem kicsit tartozik ide)
És eszembe jut egy szó: szalámi-taktika. Hívhatjuk így is.(?) Bármennyire is képviselte a magyarok érdekeit Tisza, stb, azért politikus volt, ismerte a játékot...
A kö9zépnemesség lecsúszása gazdasági alaípú volt, mert nem tudtak beilleszkedni a kialakuló piaci viszonyokba - tehát nem voltak versenyképesek. Hátrányukat vad nacionalizmussal, gyászmagyarkodással, antiszemitizmussal fedték el.
Nagyjából. +elfoglaták az államigazgatást, mint improduktív társaság (és a szokásos 10%okos-90%hülye arányt ők is hozták). Bár ez a vadnacionalizmus-gyászmagyar-antiszemitizmus a kelleténél sommásabb. Nem a Kossuth pártiak voltak inkább a gyászmagyarok?
És egy elvi dolog. Nem tartom indokoltnak közvetlen kapcsolat feltételezését egy társ. réteg gazdasági helyzete és hangulatának soviniszta/antiszemita/lázadozó/tüntetésre-vonuló/stb. kinövései között. Az időbeli egybeesés nem elégséges érv. Sem itt, sem máskor(ban).
Tudom, alap-felépítmény.
Gyakorlati haszna annyi volt, hogy az egészu 48-nak 1848 szeptember végén vége lett volna. Utána megtorlás, tartománmyi szintre züllesztés stb. 67-ben pont a szabadságharc ténye volt az, amiért FJóska tárgyallt Deákkal.
Ez bizony jogos. Mégha hiba is volt ESETLEG elkezdeni, ezért KELL végijátszani.
És innen jut eszembe, hogy a többi nemzetiség nem harcolt Bécs ellen az önrendelkezésért. Sírtak is képviselőik, hogy a magyaroknak több jut belőle ("nincs igazság"). Más kérdés, hogy később a sirámok eljutottak megfelelő fülekbe, és találkoztak megfelelő érdekekkel. De ez meg a magyarok problémája lett (nincs igazság...)
A döntő csaták sikvidéken zajlottak volna. Senki sem hülye az Alpokba menni.
Civilekre ez igaz lehet. Az Udvarra is. De a katonákra MIÉRT? Mit állítasz szembe azzal, hogy egy hegyvidék jól védhető és nehezen támadható?
A "döntő csaták" azért játszódnak síkvidéken, mert ott van HELY az erőkoncentrációra. Ha mindkét fél úgy ítáli meg, hogy jól jön ki a csatából.
De ugye a háborúkat nem feltétlenül nagy ("döntő") csaták döntik el. Az anyagháború fogalma csak egy döntő csatát ismer a sok nagyból: az utolsót. A gerillaháborúban jószerével csata sincs.
Egyébként abban igazad van, hogy ez tényleg egy mellékes szál.
Bécs bevétele (szebben fogalmazva: segitség a frankfurti parlament kérésének megfelelően a bécsi felkelőknek 1848. októberében) olyan morális hatást gyakorolt volna a Birodalom népeire, hogy az az állam szétesését jelentette volna.
Ezt nem állítanám ilyen mereven. Pest-Budát is elfoglalták az osztrákok. Kossuthék megoldották a kérdést, nem volt összeomlás.
Nem mennék olyan messzire, mint Hitler, aki - Moszkva kapcsán a tábornokainak - azt jelentette ki, hogy egy/a főváros elfoglalásának nincs jelentősége a XX.sz.-ban (főleg, hogy 1848 nem XX.), de nem kizárólagos jelentőségű a dolog. Az oroszok is kiürítették Moszkvát Napóleon ellen visszavonulva.
"Ez viszont kétségtelen, de a háborút átviszik Ausztriába, az már nem érintetlen:)
Magyarok vs alpesi hegyivadászok? fordulnának az esélyek, hazai pálya; lovasságot feledni; hogy juttatsz ostromágyúkat mondjuk 150 km hegyen át Kufsteinbe?
Nehéz ügy ez az érintés"
rev!
Nem tudom miért lovagolsz ezen? Ausztria területének nagy része ugyan hegyvidék, DE JÓRÉSZT LAKATLAN!!!!!!!!
A döntő csaták sikvidéken zajlottak volna. Senki sem hülye az Alpokba menni. Látod, az Udvar is Olmützbe menekült, nem pedig az Alpesi erődbe! :)))))))
Bécs bevétele (szebben fogalmazva: segitség a frankfurti parlament kérésének megfelelően a bécsi felkelőknek 1848. októberében) olyan morális hatást gyakorolt volna a Birodalom népeire, hogy az az állam szétesését jelentette volna.
Bécs elestének hirére a kiújuló krakkói, prágai stb. forradalmakat már nem tudták volna leverni, tehát a Birodalomnak gyorsan vége lett volna.
"Azért akkor nem lett volna esélytelen a dolog ha a franciák akkor például az oroszokkal és velünk fognak össze hogy meggyengítsék a két német birodalmat."
Mindehhez szükségeltetett volna egy független, erős Mo is....
"Ha hagyják hogy az osztrák birodalom túlsúlya Magyarországra tevődjön át 48-49 után akkor ez a 3 állam együttvéve már nem kis erőt képviselt volna.Persze az angolok írtóztak attól hogy itt nagy változások legyenek.. "
Akkor a birodalom már nem lett volna osztrák... A német-osztrák területek csatlakoztak volna a Német Birodalomhoz (tehát a tkp. Ausztria, Cseh- és Morvaország, Szilézia), Galicia és Bukovina orosz megszállás alá került volna. Mi max. a dalmát tengerpartot tudtuk volna megtartani a horvátok leverése után.
Ergo: az Osztrák Birodalom szétesése egyből a nagynémet egységet hajtotta volna végre POROSZ VEZETÉSSEL. Mert igy a kialakuló No-ban, mint később 1871-től is a protestáns németség vitte volna a primet. Mindez együtt járt volna a Habsburgok trónvesztésvel is, ui. ők nem lettek volna porosz uralom alatt hercegeskedni, mint a többi német állam feje tette.
A német egység szuper-nagynémet (mItteleuropa)( verziójának nem volt esélye., ezért buktak bele a Habsburgok 1866-ban: A NÉMETSÉGNEK NEM VOLT SZÜKSÉGE A MAGYAROKRA ÉS A SZLÁVOKRA.
A Mitteleuropa terve meg szerintem akkor kivitelezhetetlen lett volna,szinte senkinek nem fűződött hozzá gyakorlati haszna.
"Így van. A franciák nem feltétlenül magyarbarátok voltak, hanem a Habsburgokkal szemben sok mindenkivel szövetkeztek. A törökökkel is. Avagy pénzelték Rákóczit. Igaz, a 18. században volt egy Bourbon-Habsurg-házasság, de a Habsburg-ellenesség alapvetően akkor is megmaradt."
Csak azt tudnám, a 18. sz-i DINASZTIKUS háborúk vajh mit keresnek ebben a topicban? :))))
Én a francia REPUBLIKÁNUS KÖZVÉLEMÉNY magyarbarátságáról irtam. A magyarokat ők a német-osztrák elnyomás ellen küzdő, bátor, republikánus népnek látták.
Ez változott meg a magyar politikai elit német-talpnyalásával, ami nem is meglepő, tekintve, hogy Andrássy Gy hozta tető alá a német-osztrák szövetséget.
Ettől kezdve ejtettek minket, mint a németek kiszolgálóit, és lettünk elnyomók - ami sajnos egybevágyott a mo-i nemzetiségek elleni fokozott fellépéssel is.
"Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők."
Mond, Te és Én egyféle törikönyveket nézünk?????
"Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba."
Ezt honnét veszed?
A Nemzetőrség megszervezése (ergo: magyar haderő) már a reformországgyűlések régi terve volt, a magyar vezényletű ezredeket már az 1790-es operátumok is követelték, a napoleoni háború alatt I. Ferenc többször is igérgette - persze csak falból.
A nemzetiségek (különösen a szerbek) összehangolt támadása Mo. ellen még 1848 nyarán elkezdődött. EKKOR indult Kossuth az Alföldre toborozni, és kérte a hires újoncmegajánlást.
A nemzetiségek mögött Bécs állt, amely vissza akart táncolni a márciusi reformoktól.
A felkelt szerbek ellen cs.kir. ezredeket vetettek melyeket az ALKOTMÁNYOS MAGYAR KORMÁNY, és annak hadügyminisztere vezénylete alá helyeztek.
Kossuth kezébe a hadügyek Batthyány szeptemberi lemondása, a kormány kvázi megszűnése UTÁN kerültek, ekkor alkakult meg az OHB, Kossuth elnökletével.
Mindezt megelőzte Jellasics támadása.
Nos, akkoe ki is vitte háborúba az országot?
"Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),"
Gyakorlati haszna annyi volt, hogy az egészu 48-nak 1848 szeptember végén vége lett volna. Utána megtorlás, tartománmyi szintre züllesztés stb. 67-ben pont a szabadságharc ténye volt az, amiért FJóska tárgyallt Deákkal.
A nemzetiségek önmaguk rontották meg a viszonyukat a magyarsággal, mert AKKOR a magyarság nem volt abban a helyzetben, hogy elnyomhasson.
Az 1896 körüli időszakot ne keverjük már ide!
"megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők."
A kö9zépnemesség lecsúszása gazdasági alaípú volt, mert nem tudtak beilleszkedni a kialakuló piaci viszonyokba - tehát nem voltak versenyképesek. Hátrányukat vad nacionalizmussal, gyászmagyarkodással, antiszemitizmussal fedték el.
Alexander, amúgy kicsit se zavar, hogy a 67 utáni miniszterelnökök MINDE, KIVÉTEL NÉLKÜL Kosssuth követőiként kezdték???
Andrássy Gyula, Tisza Kálmán????
Hogy pl. Tisza mint a Kossuth-emigráció magyarországi KÖZVETITŐJE váltott köpönyeget 65-ben, és szigetelte el Kossuth mo-i hiveit, és terelte őket a SAJÁT pártjába???
Mit akadsályoztak szerinted a Kossuthiánusok 67 után?? Semmit! Szóhoz sem jutottak a Deák-Tisza-féle, Habsburgiánus Szabadelvű Párt mellett egészen 1905-ig!
Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt
Egy háborúhoz végül is legalább két fél kell. Még mindig nem dőlt meg az a nézet, hogy minket támadtak meg. Akkor pedig nem belevitte az országot a háborúba,hanem vállalta a fegyveres harcot, ami végül is kötelessége volt, mint felelős államférfinak. És messze nem volt egyedül ezzel a nézetével.
A probléma az volt ezzel a háborúval, hogy elvesztettük. Eleve a külföld nem is tekintette a nemzetközi jog szerinti háborúnak.
A középnemesség lecsúszása törvényszerű lett volna, úgy gondolom,enélkül is. Valahogy nem érezték meg a korszellemet.
az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők.
Biztos, hogyha mondjuk Jellasics sikerrel jár, nem csinálnak vissza mindent és nem leszünk tartomány? És miben bénították meg a politikát a Kossuth nézeteit vallók? Végül is a - majdnem sikeres - harc nem gondolkodtatta el Ausztriát? Úgy gondolom, igen.
Írtam hogy fantázia,de azért érdemes vele eljátszani,hol máshol mint egy ilyen topicban.
Továbbra is azt mondom hogy ha kicsit előbbrelátóak a franciák vagy a ruszkik akkor látniuk kellett volna hogy a német államok hamarosan egy nagy birodalomba fognak tömörülni,a korszellem ezt diktálta szerintem.Ha ezt látják akkor talán megpróbálták volna megakadályozni és például nekiállnak átszervezni az Osztrák Császárságot.
Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők.
Azért akkor nem lett volna esélytelen a dolog ha a franciák akkor például az oroszokkal és velünk fognak össze hogy meggyengítsék a két német birodalmat.Ha hagyják hogy az osztrák birodalom túlsúlya Magyarországra tevődjön át 48-49 után akkor ez a 3 állam együttvéve már nem kis erőt képviselt volna.Persze az angolok írtóztak attól hogy itt nagy változások legyenek..
A Mitteleuropa terve meg szerintem akkor kivitelezhetetlen lett volna,szinte senkinek nem fűződött hozzá gyakorlati haszna.
A tizennyolcadik században a Habsburgok, és a franciák közeledtek egymáshoz, elsősorban a megerősödő Poroszország ellen, de amikor a barátságuk elmélyült volna, jött a francia foradalom...
Így van. A franciák nem feltétlenül magyarbarátok voltak, hanem a Habsburgokkal szemben sok mindenkivel szövetkeztek. A törökökkel is. Avagy pénzelték Rákóczit. Igaz, a 18. században volt egy Bourbon-Habsurg-házasság, de a Habsburg-ellenesség alapvetően akkor is megmaradt.
"A franciák magyarellenessége 1870 után alakult ki, de főleg 1889-ben, amikor a magyarok szorosan a német orientációt követve maguk is franciaellenessé váltak (pl. a világkiállitásra nem kimenetel stb.) "
De utánna azért kimentünk a többire, ha jól tudom, nem?
Ha csillagot kell adni, egy témának, s három csillag a legtöbb, akkor ime, 1848 - 49 szabadságharcunk, az a löket a beteljesüléshöz, mint 1956 s mondhatnuk -e 1990 vagy mi a követekező dátuum, amit ma ünnepélyesen bejelentek, mert 1998 MUK - ja volt, amikor az Égiek akaratából, elkezdtem azt a végső - beteljesülését a Magyar Szent -szabadság harcainknak, s MINDEN nap s pillanat KÜZDELEM A MAGYAR IGAZSÁGÉRT, ami 1998 - 99 májusába, végső KIFJELŐDÉSI ÁLLAPOTÁBA ment át?
Ne felejtsétek, LEBBEGEK A LEVEGŐBE, aki nem akar, az ne vegyen komolyan, mert amit most bejelentek, esetleg, azokat is hanyat vágná, akik magukat a szabadság harcosainak, titulálná? Na meg a szobrok, találka a szobornál?
Ime mi beléptünk ide, hogy azokat, aki még élve maradtak, azokat megmenthessük, mert NEM EZ VAGYUNK, ITT A FÖLDI TEST, VAGYIS A BURÁNK, hanem ezt felvettük, amit az első 1/3 szakasza az ittlétünk ideje allatt, le kellene ugy vedleni, hogy megtudtam ki vagyok, pá pá... vagy most maradok, mert a többeiknek is segitek, SZABADULNI AKAROK, SZABADDÁ TENNIE MAGÁT, ELŐSZÖR, AZTÁN SZABADULLVA - SZABADITOK....
Ime amit ma bejelentek, ÉN T.UU NEM EZ, EBBŐL VAGYOK, NEM E WILÁGBÓL, hanem ide beléptem, NEM FELVETTEM AZ ÖSSZEKÖTTETÉST A MI ÉGI - HADERŐINKKEL, HANEM EGY VAGYOK KÖZZÜLÜK, tehát ez lenne a nagy bejelenteni valóm, s nemcsak én vagyok az, aki végre pete - lárva - báb, kifejlett csere-csodabogár lennék, hanem ennek a VÉGE, hogy megtudjuk a SZINTISZTA MAGYAR IGAZSÁGOT, mert Ő EGYEDÜL, Ő EGYEDÜL, A KINYILATKOZTATOTT MENNYEI EGYSZENT - SZÁLL... IGAZSÁG = ÖRÖK VILÁGOSSÁG, TETT -E, TEHET- E CSAK, SZABADDÁ BENNÜNKET, MINT EGYÉN, MINT MAGYAR NEMZET, NEMZETEK EGY TESTVÉRISÉGE? FELTÁMADÁS...
LADI LADI LOM... NEMZETI BOM BOMMM... LÁTNI AKAROM!!!
A franciák 1848-ban - mily meglepő - magyarbarátok voltak, de: éppen a fentebb leirtak okán, mivel gyengék voltak nem tudtak segiteni
Az ellenségem ellensége a barátom.
I.Napóleon is a magyar függetlenség barátja volt, de a magyarok "nem hajlottak a jó szóra"
Persze én kissé rossz szájízzel beszélek a francia politikáról. (Na, miért?)
Ezzel együtt is valószínűnek tartom, hogy egy kellően erős Mo.- már nem lett volna népszerű (mivel nem gyengíti Ausztria helyét, hanem átveszi. Ez esetben Ausztriát kell támogatni, vagy Csehországot stb.)
És ha másfelől nézem, indirekt a Te állításod is ezt igazolja (1870 után...)
Egyáltalában. ha egy szomszéddal ésszerűen ki lehet egyezni, miért orientálódjak a szomszéd ellenségei felé, mikor az sokkal kevesebb kézzelfoghatót ad.
Ha a magyar nemesség ( a begyöpösödött!!!) ezen elvek mentén alakította ki ösztöneit (döntési sémáit), azt jól tette. (És teljesen úgy viselkedett, mintha így lenne).
Az élet igazolta őket 1703-11 és I. Napóleon kapcsán is (ugye, utóbbi vereségében nem a magyarok voltak a mérleg nyelve).
Nyilván a szomszéddal sok kölcsönösen okozott kár/elmaradt haszon után tudott kialakulni vmi egyensúly
És a vereségek ellenére igazolta ezt a XX. sz. is. Paradox, de a pánszláv társaság/kisantant sem járt jól a franciákkal - szerintem. De ez egy másik topic témája
A Gábor Áront nem tudtam. Mondjuk ezt én sem reklámoznám a dicső múlt képeskönyvben, ha így volt. De hihető, az ágyúöntés szakma, nem háziipar, már a török időkben is megvoltak a trükkök.
Jókai. Igen.
Az a tag értette a mögöttes folyamatokat, nem kalandregényként kell olvasni. (Megdugja-e végül Baradlay Richard a kedves kis hogyishívjákot - lényegtelen, bár ez adja-adta el a könyvet.)
Meg kéne venni J-Összest...
Ez viszont kétségtelen, de a háborút átviszik Ausztriába, az már nem érintetlen:)
Magyarok vs alpesi hegyivadászok? fordulnának az esélyek, hazai pálya; lovasságot feledni; hogy juttatsz ostromágyúkat mondjuk 150 km hegyen át Kufsteinbe?
Az 1848-at követő 10 évre jutott pl. a Krími Háború. Ebben Ausztria nem volt közvetlen érdekelt, de diplomáciailag tárgyaltak vele.
Továbbá olasz egység, német egység. Ezek Mo-tól független problémák voltak. Diplomáciailag pár évet TALÁN tologathatóak, tehát egy 0.5-1.5 éves "lázadásnál" van esély eltolni őket az erőforrások csoportosítása érdekében, többnél nem.
(Nekem valamiért mindig a német vezérkar villámháborús kontra hosszú háborús elgondolásai jutnak eszembe)
Röviden: "nemzetközi helyzet mindig van", persze nem olyan súlyos, mint 1700-as évek elején.
b.
Magyar hadiipar. Látatlanban gondoltam, hogy volt, de szintén látatlanban feltételeztem, hogy nem esett egy nagyságrendbe Au+Cseho. kapacitásával.
De tán komolyabb, mint II. Rákóczi alatt.
Viszont, mivel 17703-11 ben az előny tartósan az osztrákoknál volt, ezért megengedhető (bár logikailag nem nyilvánvaló) feltevés, hogy fenti 2 pont a kiegyenlítettséghez visz közel (esetleg magyar előny irányába az egyenlőtől, de én az akkori londoni tőzsdén nem fogadtam volna nagyösszeggel hazámra).
Márpedig minél kiegyenlítettebb, annál döntetlenebb (tovább tart)
Én nem egy "Duna-menti-középkelet-Eu-i köztárs.-ra" gondoltam.
Hanem Osztrák dominanciájú államszövetségre. Ez megvalósult, de ha Ausztriát nem köti le 1848-49, és az utána való rendfenntartás + adó-be-nem-folyás., akkor kevesebb teret veszít a mai Észak-Olaszo. területén, ill. Poroszo.-val szemben.
Egy kisebb Németország esetleg egészen másképp viselkedik pl. Angliáva szemben a flottaversenyben, vagy Franciao.-val szemben kevésbé támadó. Egy Ausztria központú német egység pedig máshova IS helyezi a súlyokat.
Ennek a hatását az (1.) vh kitörésére, főleg annak idejére (mai eszközeinkkel, szerintem) egyszerűen nem lehet kiszámítani. Máskor csúcsosodnak a vh.-hoz vezető kül. problémák. És ha máskor tör ki, az erőviszonyok is mások lehetnek, tán még a szövetségi rendszerek.
Amúgy Ausztria megszűnése esetén ki vette volna át a helyét? Ekkor még nem volt a nemzetiségi kérdés vagonkérdés, az osztrákok parasztostul, polgárostul, nemesestől ott maradtak volna. Még egy újabb Fehér-hegy sem valószínű!
Az egységes "Nagy-Németo. határos Mo-val, ilyen súly esetén köhögni is nehéz lett volna, nemhogy 48. A cseheknek pláne.
Ekkora súlyú ország (ld. 2 bekezdéssel előbb) pedig könnyebben csoportosít erőket a Balkán bedarálására - mondhatni, a siker esélyével
(mondjuk egy Sedan és egy flottaverseny között, _kvázi-békében_ , fegyverkezve, de nem elfogyasztva a demográfiai és anyagtartalékokat)
De szűnjön meg Au.;
Szerintem Mo. mindenképp kevés lett volna egy vezető szerephez, hiába volt az átlagnál rebellisebb. És mit mondasz a cseh iparra + az abból élőkre? Ill. a kül pánszláv dolgokra, szerb határőrvidék dolgaira.
Ez esetben a 48-as háború sokkal kuszább, többfrontosabb lett volna, zavaros és változó szövetségekkel. Tán még 20 évnél is több lett volna, mire minden elrendeződik, legalább nagyjából.
(De tényleg; Miért nem fogadhattak el a magyarok nem-orosz alapú szlávokat és miért nem viszont? Mi kellett volna, hogy mégis? Nem nyilvánvaló, sem a válasz, sem a kérdést kiváltó állítás igazsága.)
Engedjétek meg, hogy a levegőbe - lebbeghessek, ami nem azt jelenti hogy nem tallpval a földön megállni a hellünket, hanem fejjel az Égbe? Nagyon fontos hogy mi mozgatta meg mozgatja a magyart, amire nincs idő letárgyalni? Mondjuk mit kiván a magyar nemzet, ami mindörökké e wilág tetteje is, hisz gondolat meg szólás szabadság, ahol, most mivel a magyar Lelkes - Istenes nép, amit rögtön az Égiek akaratából jönne vissza a magyar törzsek a világ minden tájáról, mind a mia napig a családok, minek?
Na előttünk nem e wilági - birodalom kigyózzó srkánybaszókánya kácsingódzik, hanem a beavatott nagy gondolkodóink, tudják hogy mi az Égek - Ügete, népei vagyunk, Égi küldetéssel, ami megint: amiképpen a Mennyekbe, ugy itt a földön is, most ha csak egy föld lenne, akkor Föld, de ime a világ, ami világ, mig por az por, ami latinba szegén pur, földet tur?
Nézzük a körülöttünk letéző, állandóan váltakozó jött ment népeket, amik küzzül kiemelkedik a Nugat - Római - Fancó - Nemec - NadKár birodalma, amit Szent Isvánék tüznek ki Céllul, hogy központja, mikor Szent Isván előtt, Urapa magyar volt, tehát vissza a régi NadKár magyar hegemóniát? (gondolkozz, vagy eleve Égi - Birodalom, vagy fődi?) Ahoz hogy fődi - birodalom, elengedhetettlen a biblia - Kháoszt, oszt meg s uralkodj rajtuk, vagy DAIDU - divide? Meg lett -e litván - látván steppe, a hun magyar hun nem, mert terek - gyepek - rétes - rétek... népei, a magyar testileg - Lelkileg ugy osztva, hogy a MAGYAR 1TUDAT = ÉGI - HONOS - HUN SZÁRMAZÁS TUDAT, MEGELLETT, RÖGTÖN 9CET FIADZOTT? Mi is az uj Istenség neve: Jé Howa?
Akik ugy godolják a zsidókat akarom megcélozni vagy hibáztattni, ők ugyanolyan áldozatok, mint a több népek, csak üket igazábul felültették a waklura? Szóval nehogy valaki itt, panaszkodjon, hogy ime 1 antiproszló, amivel, nem-e abszi - ulti, a legcsodabb abrak a dara fegyverünk, CSAK MAGYAR TERMÉKEKET VÁSÁROLNI, most szellemben is megmaradni az ÉGI - KÜLDETÉSÜNK mellett, amiről később, mert hacsak annyi, hogy kinek van több puskaporja, azt hamar el lehet, puffogtatni?
"Az, hogy a magyar hds. visszaszorította az osztrákokat a Lajtán túlra, jó dolog.
problémák:
a. Ettől a magyar hds nem csökkenthető békelétszámra. Tehát "fogja" a gazdaságot (konkrétan katona kell paraszt helyett; ennivaló kereskedelem helyett; ágyú nem tudom mihelyett, mert ipar kevés volt, tehát vásárolni kell - Gábor Áron nem hinném, hogy egy országot elláthatott)"
Volt magyar hadiipar, a nagyváradi ágyúgyár, a Ganz öntöde stb. Ezzel atz volt a probléma, hogy mindig menekiteni kellett a gépeket hol azt osztrák, hol az orosz elöl. Nem lehetett felfuttatni a gyártást.
Gábor Áront inkább hagyjuk.. :)) Ágyúi több kárt okoztak a honvédeknek, mint az osztrákoknak (Sorra felrobbantak :)) )
"b. Ausztria sok érintetlen hátországgal bírt, ha élelemtermelővel nem is. Csehország termelte a fegyvereket. Ill. megvolt a pénzalap az élelem beszerzésére."
Ez viszont kétségtelen, de a háborút átviszik Ausztriába, az már nem érintetlen:)
A magyar nép és a szabadságharc viszonyára egy Jókai-idézet: (Jókait árdemes a "sorok között" olvasni:)) )
"A föld népe már felbuzdult annyira a haza oltalmára, hogy a fiait feláldozza a honért, de annyira már nem, hogy a - barmait is."
