Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A megfelelő helyre két téglasor közé betéve: Beépítés után a sín felesleges részét le lehet vágni, és a szárat is a szükséges hosszra. Persze ha előre tudod, hol lesz, akkor eleve olyan méretre is csinálhatod. Csak saját felelősségedre építsd be és használd. Hazánkban vitatják, szabad-e vagy sem. Az ellenzőknek azt szoktam mondani, hogy ezt zárva felejteni nem lehet, mert begyújtáskor azonnal észreveszed, ha nem nyitottad ki. Ha pedig nyitva felejted, olyan, mintha nem is volna :o) Egyetlen dologra kell figyelni: Ha egyszer begyújtottál, és esetleg befullad a tűz, soha ne zárd vissza, mert később esetleg mégis beindulhat, és akkor úgy működik, min egy szénégető boksa...
Az 1334-ben én írtam, link-re mutattam, na de ATTÓL TANULNI????? Az zavart be, hogy előtte egy, fogalmazzunk így: rakétakályhából átalakított tömegkályháról volt szó.
Sziasztok, én megyek a Liksay féle tanfolyamra, és egy másikra is, de ide is szivesen elmennék, azért szeretném tudni, hogy valakinek volt tapasztalata az említett mesterrel? Tanult már valaki tőle?
Hú én ezt nem értem. Ott egy magyo.-i 'mesterről' volt szó, akivel legfeljebb ijesztgetni lehetne a jelentkezőket:-)) Most ki jön? És milyen kályhát csinál?
Tud-e valaki nekem elérhetőséget adni, ahol ilyen tömegkályha/tűzhely/kazán tervezését, kivitelezését elvállalnák? Helyileg Kecskemét külterületére keresnék embert.
Egy most vásárolt tanya központi falába szeretnénk ilyesmit, ami a konyha felől tűzhelyként, a fürdő felől kazánként, a szobák felől pedig kályhaként hasznosulhatna...
Előzőleg milyen felméréseket kell elvégeztetni, például alapozás ellenőrzése és falbontások miatt statikus, kéménytágítás, stb. ?
Ha már így szóbahoztad, pár dolgon én is meglepődtem. pl a"Nézzük a kályhákat!" 6. sorától részletezett "problémát" : Kétségtelen, hogy bizonyos famennyiség felett a contraflow kályha hatékonysága romlik, de méretezéssel és kiegészítő, szükség szerint beiktatható padkákkal vagy más többlet felületekkel, légfűtéses változatokkal ez jól kezelhető. A tömegkazánnal pedig egy másik megoldást is találtunk. Ahelyett, hogy túlmelegedne az égéstermék, a vízre leadott teljesítmény emelkedik, akár 8-9 kilowattig. És akár napi 60 kilogramm fát is elégethetünk, ugyanolyan hatékonysággal, azzal a "hátránnyal" hogy ez esetben jóval nagyobb illtve tagoltabb területet is fűthetünk egy kályhával. Ami a kőzetgyapot szigetelést illeti, ami állítólag hajlamos "eltűnni", eszembe jut, amikor Lars tanfolyamán erről szerettem volna beszélni, meglepő vehemenciával fogalmazta meg az egyik szervező a kritikát, miszerint nem kellene folyton a hazai gyártású anyagokat szapulni, így aztán bennem maradt, de talán nem felesleges itt is jelezni: ha nem megfelelő anyagot használunk, nem lesz olyan tartós a kályhánk. Ráadásul néhány kőzetgyapot terméket műgyanta alapú anyaggal kezelnek, ezzel fixálják a szálakat, hogy ne porladjon, poroljon. Ez az anyag kb. 350 fokon MEGGYULLAD. Szóval érdemes alaposan megnézni, mit és hova építünk be. A sütőtér feletti boltív repedése anyaghasználati és szerkezeti kérdés, de nem nevezném konstrukciós hibának, ugyanis nem törvényszerű. Megfelelő habarccsal és némi tapasztalattal elkerülhető illetve orvosolható. Nem vonom kétségbe hogy jók a harang rendszerű kályhák. A pálfodulás - azaz bizonyos korábban favorizált konstrukcók vélt problémáinak sorolása, más kályhák fényezése mellet - nekem is kicsit erősnek tűnik, de ez már ízlés dolga :o)
Nálam is füstölés nélkül szépen beindult, és kis idő múlva láthatatlan volt a füst, és szép fehérre kiégett a tűztér meg a kamra is. Nálam egy ilyen begyújtás a kicsit nagyobb fa mennyiség, és a jó szigetelés miatt 3-4 napra is elég, úgy hogy nincs az a veszett túlfűtés 20kg-nál sem mint egy vaskályhával vagy kandallóval. Ismét bizonyított nálam. Továbbra is ajánlani tudom csak az előző hozzászólásomban linkelt írással ellentétben.
Én ha jól emlékszem pénteken gyújtottam be. Kicsit féltem, hogy a 'hideg' kályha nehezen indúl be, nem lesz tiszta az égés. Kellemes volt a csalódás számomra is! Az igaz, hogy kevesebbel gyújtottam be (max 10 kg), de csak az első 10-15 percben kormolt kicsit, utánna olyan meleg lett, hogy szellőztettem is! :-)
Egy újabb tapasztalat a tömegkályha "lomhaságáról". Mostanában hogy bejött a "jobb" idő, a benti légfűtéses tömegkályhával már nem fűtöttem 2 hete. Ez alatt teljesen kihűlt szobahőmérsékletre. Tegnap mivel kicsit hűvös volt (20.5fok), begyújtottam bent is. Meg már hiányzott a benti lobogó tűz látványa és hőérzete. 12-től délután fél-4-ig 20kg fát égettem el benne. Begyújtás után 5-10 perccel érezhetően fűtött az ajtókon keresztül (kandalló hatás). A padka, és a külső fal pedig délután 4-kor, vagyis 4 órával a hideg kályhába való begyújtás után 55-60 fokos volt. A csúcsot(65 fokot) kb. 6 órakor érte el. A mögötte lévő szobában a légfűtés csőből már 4 órával a begyújtás után forró levegő jött. Ma reggel még 50 fok felett volt a külső oldal fal hőmérséklete. A benti hőmérséklet, este 7-re 23.5 fok lett, de a hőérzet a kályha előtt szinte azonnal érzékelhető volt, a helyiségben meg pár óra múlva. Ezek után nem nevezném egyáltalán lomhának a dán tömegkályhát. Ja, és nekem a külső falam dupla falú, mert van egy élére állított samott bélés, amitől a fal vastagsága majdnem 20cm!!! A sima 12-es falú ettől még gyorsabb. Saját tapasztalatom alapján nem teljesen értek egyet az itt leírtakkal. A másik meg a napi gazdaságosan eltüzelhető fa mennyisége, és az 1 napra kinyerhető energia. Kicsit el vannak túlozva a dolgok.
A 2m magas kályha az minimum 8 magas, 5mm-es dőlés meg sem látszik rajt. Pilisvörösváron építettünk egy kedves bányászcsaládnál falközit, na apám, a falakban 3-4cm is volt, a kályha mint a szálfa, mégis az látszott dülöngélőnek. Mondtam a bácsinak, hogy ragasszon kis libellát a csempére. Na meg olyan is van, hogy eleve dől a fal és a kályhát vele kell párhuzamosan építeni. Elég xar munka, folyamatosan emelni valamelyik oldalt.
Az egy kicsit más kategória szerintem, értem ezalatt a vázkerámia falazóblokkot. Amúgy a Ptm elég jó (méretpontosságra, vinklissége is, és nem 'hordós'). Talán a legdrágább, de a legjobb, az biztos. A befejező sor pedig hogy vízszintes legyen, a 'falagyen' magyarán ahhoz elengedhetetlen, hogy a szerelőbeton, tehát az indítósor alatti fogadó aljzat szintén jó legyen. Mondjuk ez még nem garancia, láttam már sok érdekeset a témában, tudnak alkotni egyes 'kőművesek' :-) Én amire céloztam és amit kristóf is említ: "új anyag nincs benne" Szóval az építési hibáknak két csoportja van: 1. Esztétikai hibák. Ezektől még lehet jó egy épület, ... Őszinte leszek (pedig mingíg kaptammiatta, na mindegy..) Én korábban egy generál.. cégnél dolgoztam, de be kell vallanom nem volt olyan épület, ami valamilyen hiba nélkül készült volna el. Persze ezek egy elfogadható határon belül voltak (ahogy írod a magra 2 és 5mm). Egyébként a legtöbb munkafolyamatra egy háznál, (falazás, vakolás, stb) megvannak a normák, hogy mekkorák lehetnek. A legfelső sort falegyenjét ki lehet korrigálni kiegyenlítő betonnal (persze hőszigetelve!), kisebb probléma függővel eltűnik a vakolásnál... 2. SZERKEZETI HIBÁK. A kályhába a bontott anyagot visszatenni, tatai cseréppel sríbolni, putnoki km téglából tömegkályha magját építeni..... Sorolhatnám a lakóházakra is, de fölösleges. Szóval szerintem ez egy más kategória! A legtöbb valóban kis esztétikai hibát észre sem veszi a tulaj, ha nem nézi vízmértékkel, stb. A szerkezeti hibát meg sajna észreveszi előbb vagy utóbb: de inkább előbb! A használatban is problémát okozhat (kályha kormol, visszafüstöl, a lakóház hőhidas és penészedik....). Nekem inkább az utóbbi kategóriával van bajom! Nem azzal a lelkiismeretes szakival, aki igyekszik, de nem tud hiba nélkül dolgozni (ki tud, őszintén? mondjuk nem 3 cm-t azt vissza kéne bontani!), hanem aki tudja hogyan, miből kellene építeni, de a spórolás, gyorsabb munkavégzés miatt adnak ki a kezükből....., gyakorlatilag becsapva, meglopva a megrendelőt, aki nem ért hozzá!
Sajnos nem mennek tönkre. Egy ismerős kályhásnál voltam dolgozni még tavaly előtt, mert berúgott a segédmunkása és a melóval persze végezni kellett aznap. Azt a kókányolást amit az művelt.... új anyag nem sok volt benne....a kályha dőlt kifelé vagy 3 cm-t, a háziak meg odáig voltak, hogy milyen aranyos a (..)bácsi.
Igen sajna az építőipar minden szegmensében fellelhető ez a kókányolós-kilopós-spórolós-gyorsan összecsapós hozzáállás. Az ember eleinte optimista, azt mondja az ilyenek kiszelektálódnak, de valahogy(?) ezek olyanok mint a hétfejű sárkányok. Újratermelődnek, a csődbementek pedig újjáélednek:-(
Kályhás vagyok, cserép. Nem szobai kazángyártó, hanem cserépkályhás. Hívj fel, talán tudok neked inas munkát szerezni. Ami azt illeti sztem tudok. Budakeszin élek és nem szeretnék kiváló konkurenciát képezni ezért jó messzi tudok neked tanulási lehetőséget. Utána meg együttműködünk és melóidnál ha elakadsz, segítek.
Még mindig azt mondom, hogy akinek nincs szakértelme és/vagy pénze építsen/építtessen Rakétakályhát. Olcsó, a Neten sok infó van róla, Könyv is van ami részletesen tárgyalja ... persze nem TK .. de majdnem :)
Kicsit járt még tegnap este a történet. Nem személyeskedni, akarok, hanem a 'jelenséggel' kapcsolatban engedtessék meg: Valószínű, hogy a fő motívum nem a hozzá nem értés, hanem mint a megnyitóban írtam, a spórolás volt. Jóérzésű ember nem követ el ilyen merényletet saját maga (és családja) ellen. Így az építés sokkal olcsóbb volt:470 ft-os samott helyett 47 ft-os putnoki tégla, a maghoz sem kell használni tűzálló habarcsot, megteszi az agyag-homok kályhás habarcs, stb. Én az építőipar más részeiben is jártam, építésvezetőként több munkafolyamatra kellett különböző szintű rálátással rendelkezni. Jártamban-keltemben azonban rengeteg olyan építkezést láttam, ahol az utcáról ordított a spórolás! Kevés, vagy rosszul beépített anyagok, kókányolás még tartó szerkezetetnél is tetten érhető. Ilyenkor vagy az anyagon spórolnak (kevesebbet-vékonyabbat, vagy egyáltalán bele sem teszik), vagy a technológián: egyszerűsítenek hogy hamarabb végezzenek. Szóval ez a magyar jelenség, ami oly sok kivitelező céget (főleg generálosokat, akik anyaggal együtt dolgoznak) jellemez ide is megérkezett: Álljon itt most két példa: http://koos.hu/2010/03/22/ismeros-%E2%80%99kivitelezo%E2%80%99-epiti-a-hazamat/ Ez építkezéssel kapcs-os, de van itt kályhás témában is a fórumból, Kristof71-től (bontott cserépkályha topik 850-es hsz: "Aha, az összes régi cucc megy vissza, esetleg visznek magukkal egy két cserepet, kemencesamottot. Dolgoztam ilyenek után, a néni meg volt lepve, hogy a kályhát a talapzatig lebontottuk és 12 zsák sitt összejött. Divat még ma is a V-ben való megbontás, a legolcsóbb átrakás sajnos így megy. Egy nap alatt kész, alig van sitt és a legolcsóbb. Szegény kuncsaft örül, hogy jó üzletet kötött és milyen ügyes, hogy túljárt a drágábbak eszén. Aztán persze jön a feketeleves: melltéglák kidőlnek, kiborul az ajtó és előjön a híg lé. Mindez 4 év alatt. Divat még tűztérben dupla tatai hornyolt cseréppel forsríbolni 2 csempesor után. Nagy divat a 4x2,5x7-es kályhákba 3-as járatot és hardmutot tenni, vagy kisötöst és hardmutot. Ez is olcsó, csak ha eltömődik akkor lehet szétkapni a kályhát teljesen.
Láttam olyat, hogy a tűztér 3-as samottal volt kirakva, oldalról cseréppel megtámogatva a járatok felől.
Tisztességes munkát elvégezni, normálisan samottozni a fent említett méretnél rendes lengyel járat esetén 80-100e Ft-ból kihozni alig lehet. Akkor esetleg, ha a szomszédban van a tüzép és a barátodnak raksz át a közös udvarban, a tüzép mellett.
Ja és az építéshez szükséges anyagok sem odarepülnek, hanem beszerzed és odaviszed. Esetleg VÁLLALKOZÁSOD is van ami havi minimum 80000Ft.
Talán még az iskolád is sok pénzbe került és még papírod is van róla.
Még az is elképzelhető, hogy BÉLYEGZŐD is van és SZÁMLATÖMBÖD és még minősítést is tudsz írni a kályháról ami állítólag idén kötelező lesz, mert CSAK akkor biztosítják a lakásod.
Ezek nélkül nyugodtan lehet kályhát 80-ból rakni.
Az erdélyi teljes nyugalommal végezhet szar munkát, kit érdekel, ki éri el, hol a garancia?" Sajnos az a tapasztalatom, hogy a 'piac' nem veti ki a szar munkát olcsón végző kivitelező cégeket, vállalkozókat. Ne legyenek illúzióink tömegkályha területén sem!
Két dolognak örülök:az egyik : hogy feléledt a topik! De ez csak másodlagos. Ami fontosabb: egyetértés van a tömegkályha, mint TÖMEGKÁLYHA féltésével kapcsolatban. Mi (használók, építők) szeretjük, és megbarátkoztunk vele annyira, hogy rossz látni is az ilyet! Valóban okulásnak, elrettentés képen mutattam rá! Ha a 'dolgozó' nem magának építette, hanem mást ..., tőle így utólag is elnézést a viccelődésért. Tanulni nem szégyen, én is így bukkantam erre a 'gyöngyszemre': volt egy kis időm, és az orosz verzióval akartam egy kicsit ismerkedni. (Ilyenkor jön rá az ember milyen keveset is tud!). A könyvnek pedig biztosan lenne létjogosultsága, de nem kellene újat írni. Angol nyelven úgy láttam több is létezik (csak ajánlót, kezemben nem volt sajna); le kéne fordítani, és magyar nyelven kiadni.
Itt megpróbálunk viccelődni olyan dolgon ami teljesen elszomorító és dühítő. Sajnos "nagy dumás mesterek" gátlástalanul kihasználják egyesek tájékozatlanságát tudatlanságát.
Igen egy két elrettentő példát is be kell mutatni, hogy akinek nincs semmi előképzettsége az elgonoldkodjon a saját kezü építésen. Az elszántakat - remélem - ezek csak több utánajárásra és tanulásra ösztönözik.
Szükség lenne már egy magyar nyelvű szakirodalomra ebben a témában is. :( ..... a mai helyzetben ki tudna egy ilyen kiadást finanszírozni?
Nem Neked címeztem, csak Te tetted fel a linket, és jól tetted. Aztán rányomtam a "válasz" gombra. De bármelyik utána következőre is rányomhattam volna. Csak arra szerettem volna utalni, hogy ez szerintem egy olyan jelenség, folyamat egyetlen, de nem egyedüli példája. És ez az, ami elszomorít. Tavaly leveleztem a tulajdonossal, építtetővel, ő írt a kivitelezőről. Szívesen kitenném a levelezést, de a tulaj hozzájárulása nélkül nem volna illendő. De talán megbocsátja, ha a első válaszomból idézek:
"... Az "Igy épül a tömegkályha" c. képgaléria láttán ugyanis az az érzésem, hogy nem autentikus forrásból szerezte az ismereteit. Félre ne értse, mint említettem, nem a saját kenyeremet véltem, inkább az általam nagyon kedvelt tömegkályha hazai fogadtatását, hírét. Második levelét épp akkor kaptam, amikor valahogy a fentieket akartam diplomatikusan, bántás nélkül megfogalmazni. Tehát szívesen segítek a megrendelőjének is, de ezt először inkább a tömegkályha építés gyakorlati részében tenném, amennyiben ebből ő nem csinál presztízskérdést."
Szóval valahogy így volt. De remélem, idővel több jó példát is láthatunk itt.
