lehet, nekem nem szakmám, csak azt kell tudnom, hogy mire való. a többi még oktatásból ragadt meg, hogy nem minden agyag alkalmas hőálló késztermékhez és nem mindegy, hogy milyen módon dolgozzák fel(tisztítják=iszapolják, szűrik, adalékolják vagy mittudomén :) )
Hát olyant nem igen csinálnak, hogy ilyen célból tisztítanák az agyagot. ( Viszont iszapolják, szűrik stb. )
Elvileg minden agyag tűzálló. Csakhogy némelyek szennnyezettek un. olvadék képző összetevővel ( vasoxidok, alkálik stb ) és ezért ezek nem tűzálló agyagok.
Hogy a kőagyag pontosan milyen agyagból készül nem tom (illene valamikor a szakmám volt ). A lényeg : majd olvadásig izzitják, ekkor kialakul egy üveges fázis és ezért a vegyszereknek nagyon jól ellen áll. De rideg , törékeny.
Amúgy valamikor a kémény toldatokat ilyen kőagyag cső féleségekből is készítették (meg öntvényből ).
Ugylátszik ott fent a kémény tetején a hőingadozás már elhanyagolható.
nem javasolt ez a megoldás, mert a kőagyag cső valószínűleg nem tűzálló/hőálló. az agyagot külön tisztítással teszik jó hőállóvá és nem valószínű, hogy ezt megteszik ha csak vízvezetésre készülő cucchoz lesz.
Viszont találsz a tulajdonságok között olyant, hogy a hőingadozásnak ellenáll ez az anyag ?
Én nem találtam.
Aztán az is érdekes , hogy ezt az anyagot visszahozzák a szennyvízelvezetésbe. Már nagyon régen ezt alkalmazták - még jóval a műanyag előtt.
A sorrend - kőagyagcső (1890 -től kb a 30-as évekig , majd az azbesztcement kb. 1970 -ig és azután a műanyag. Ez egy rendkivűl rideg (szinte üvegszerű ) anyag - a vegyszereknek jól ellen áll.
Viszont egy kéményben nagy a hőingadozás - évente 210 x melegszik és ugyan annyiszor hül - ki tudja meddig tart !!
Fűtés átépítést tervezek. Ez sajnos kéményépítéssel is jár. Nevezetesen a szilárd tüzelésű kazán egy olyan helyre lesz áthelyezve, ahol nincs meglévő kémény.
A kérdésem az, hogy falazott kéménnyel járok-e jobban, vagy pedig esetleg próbálkozott-e már valaki kőagyag csővel, mint kéménnyel. A kőagyag csövet nagyobb szennyvízberuházások során használják. Errefelé most folyik a közműépítés és lehetne hozzájutni jóárasított kőagyag csőhöz. További infó: http://www.pureco.hu/index.php?comp=products&id=23
A schiedel kémény anyagi okok miatt nem jön szóba, a beruházás kb. 20%-a lenne...
Valamelyest javul (holnap megmondom pontosan, mert a szoftverkulcsot lent hagytam a kocsiban) de nem hinném, hogy jelentősen, mivel a téli enyhe állapot esetén, a fűtött szakaszon kívül mindenhol kb. ugyanannyi külső hőmérséklettel számolunk ... nyernél vagy fél métert.
A szakaszadatokhoz:
a1 elem: egy DN 150 acél 45°os könyökidom ami a vízszintestől felfelé 45°os szöget zár be, vastagsága 0,6mm és 20cm en kb 20 cm vezetési hosszban emelkedik, ez miatt a az a2 elem egy 45°-ban felfelé emelkedő kb. 85cm vezetési hosszú (60cm emelkedésű és 60cm vízszintes vetületi hosszúságú csőszakasz. Vagyis a műszai előírásnak megfelelő legalább 60cm vetületi távolság van a kazán és a kémény között.
Nem elírás csak rossz helyről nézed ... Vess egy pillantást a b1. szakasz réteg adataira : belső átmérő 0,16m (a samottcső) anyagvastagsága: 15 mm hővezetési tényezője : 1,1 W/mK, az anyagvastagság miatt a külső átmérő:0,19 m, ahonnan indul 33 mm-nyi hőszigetelő anyag (hővezetési tényezője: 0,033 W/mK). ennek külső átmérője: 0,256 m. ami egy 0,256*0,256 m es belsőjű, négyszög keresztmetszetű, köpenyelemben van aminek falvastagság: 0,04 m (hővezetési tényezője: 0,57 W/mK) a béléscső abszolút érdessége pedig 1,5 mm. Az így leírt rendszer pedig 6,5m vezetési és magassági hosszú, vagyis teljesen függőleges.
Hát ha ezeket mind elolvasod eltévedsz a sűrű erdőben.
Így van : a gázkazánok kéményei a problémásabbak.
Lényegesen balesetveszélyesebbek és egy szolgáltaói lánc folytán mindenki sütögeti a pecsenyéjét.
Így azt ajánlom tájékozódj az ép. hatóságnál és kérd ki egy szakember véleményét a mérettel kapcsolatban. Szerintem a gyártó jó eséllyel megtudja mondani - habár ha az eladási kényszer az erősebb - csőbe húzhat !!
Bár megpróbáltam visszaolvasni a témában, de inkább a gázkazánokhoz találtam kémény hozzászólás.
Az viszont igaz, hogy mind a 8900 hozzászólást nem olvastam el, ezért aztán valószínű, hogy már korábbi hozzzászólásokban előfordulhatott ilyen információ!!
Minden kéménynek "részt kell vannie" valamilyen szintű éphatósági engedélyezési eljárásban, a kapcsolódó 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, 1.sz.melléklet 9. táblázat alapján, az általános előírások 12/A és 13. bekezdések alapján pedig - sajnos, nem sajnos - még a kéményseprőnek is köze van hozzá, valóbban csak szakvéleményezés szintjén.
Sajátos a kémény előírt huzata megfogalmazás: 23Pa, de megpróbáljuk. Úgy értelmezem hogy a belépési pontra ennyit huzat kell. A műszaki adatok között nem szereplő, ismeretlen adatokat, mint pl.: kilépő füstgázhő hasonló teljesítményű berendezések alapján (150-210°C) 190°C-re veszem. Ha jól tudom ventis égési levegő ellátású a DC22S ezért égési levegő ellátásra nem számolok huzatigénnyel.
Szóval műszaki adatok alapján, 190°C-kilépő fgh-vel, 1m vezetési hosszú 1db 45°-os könyököt tartalmazó összekötő elemmel, 45°-os becsatlakozással, áramlástechnika: téli enyhe állapotra (+15°C külső hőmérséklet):
14x14cm kürtő: (méretezése) 4,2m fűtött térben, 5,8m külső térben, vagyis 10m hatásos magassággal produkál a kémény ekkora huzathatást a becsatlakozásnál. A rossz hőtechnikai tulajdonságoknak köszönhetően jelentősen csökken az égéstermék hőmérséklete, ezáltal lassul az áramlása a kéményben. Hőtechnikailag nem megfelelő!
DN 160 samott, szigetelt rendszer: (méretezése) 6,5m hatásos magassággal, teljes nyomvonalon külső térben produkálja a 23Pa huzathatást. Hőtechnikailag megfelelő.
A műszaki előírásokban megadott füstcsőkialakítással az összekötő elemnek huzatnövelő hatása van, ezért a berendezésnek akár 25Pa huzatszükséglete is lehetne (hasonló elven működő és hasonló teljesítményű berendezéseknek 5 - 15Pa huzatszükséglete van.).
Ezért tartom fontosnak a tervezést és méretezést mert sok vesződségtől és felesleges bosszúságtól szabadul meg az ember, ha tudja mit hová és mekkorát építsen, hamár belevág a kéményépítésbe.
Elég érdekes eszmecsere folyt a Víz-,gáz-,fűtésszerelés topikon a gázkazánok kéményével kapcsolatosan.
Nekem az lenne a kérdésem a tapasztalt fórumozókhoz, hogy a vegyestüzelésű kazánok kéményénél (pl.: a falon kívüli szerelt saválló) milyen engedélyek, előírások stb. szükségesek?
Van e egyáltalán különbség ilyen vonatkozásban?
Műszakilag nyilván, de amíg eljut az ember a kivitelezésig?
Nem túlzó az a számítás. Az általad választott magasságból várhatóan csak 6,5-6,8 méteres hatásos magasság adódik. 20Pa huzatigényt véve ez még a méretező táblázat 22.oldala alapján is minimum DN200-as kürtő, csakhogy a gyártó a totya esetén nem engedi az diagramban alapul vett összekötő rendszer hosszt és könyökmennyiséget, valamint a légellátás is megoldható kisebb huzatráfordítással. Ezért is lenne elég egy DN180 körüli kürtő márha 20-25Pa körüli a kazán huzatszükséglete.
Gondolom a SchiedelShop online "méretező progijával" számoltál (ami inkább megrendelési számot méretez), csakhogy ott nem a névleges teljesítményt kell megadni hanem a hőteljesítményt, hiszen az elvezetni kívánt égéstermék mennyisége abból adódik ... vagyis véssed csak be a kb 45kW értéket és "program" máris DN200-as kürtőt fog javasolni. (a füstcső méretét csak azért kéri, hogy annál kisebb kürtőt ne javasoljon.)
A fellelhető műszaki adatok alapján nem egyértelmű a kazán saját huzatigénye, mivel ugyanazon dokumentációban szerepel 0,2 és 0,3 mbar is, ami egy áramlástechnikai méretezésnél nagyon nem mindegy.
A kettő közt félúton (25Pa) vettem fel az értéket, bőséges légutánpótlást feltételeztem, és a gyári előírású füstcsőkialakítást vettem figyelembe.
A fenti méretezés alapján az általad kiválasztott DN160-as kémény 8,66 épített magassággal, nem megfelelő. A műszaki leírásban található (9.oldal) kéményméretező táblázat alapján pedig mégúgyse elegendő.
Behelyettesítve:
20Pa esetén ilyen paraméterekkel DN160 elég lenne,
25Pa esetén ilyen paraméterekkel DN180 kellene,
30Pa esetén 2 elemmel magasítva DN200-220 kellene.
A kéményseprők amúgy ehhez hasonló méretezéset úgyis fognak kérni, a fenti adatok pedig egy kicsivel eltérhetnek ettől, hiszen az épület szakaszmagasságait nem ismerem és ez egy teljes hosszában kívül álló kéményről készült.
35kw Totya kazánhoz (150-es füstcső) egy 8,66m-es 160-as shiedel uniplus kéményt néztem ki.Ezt most 200.000Ft körül lehetne megvenni.Mi a véleményetek ,mert a leiert nagyon lehúztátok.Megéri az árát?
A 10 cm az építési leírásban is benne van.Nekem a fedlapos változatot szállitották le,ott a külsö betonköppenyre rá kell tenni egy gyári szellőzést biztosító lemezt ami belenyullik a kerámiabetétbe. Ez biztositja a szellőzést a külső köppeny és a kerámiabetét között.
olyan kivitelező építhet kéményt, akinek erre képzettsége van és a vállalkozási /működési engedélyében a kéményépítés szerepel. van ahol elfogadják műszaki vezető nyilatkozatát is, ha a kivitelező nem adhat ilyet, de erre előre kell rákérdezni, mert zömében nem fogadják el ezt.
nem kell neki alap. 15-20 cm vastag lemezre ráterhelhető általában, ha az be van vasalva rendesen. ez azt jelenti, hogy ~2x2 m-es d10-es vasháló már elég lehet, szimmetrikusan a kéménytengelyre. de ez függ a többi vastól és a lemez vastagságától, de nagyságrendileg ez jó.
