Reményeim szerint ez lenne a helye annak a nemzetközi makroökonómiai diszkussziónak, amit már évek óta folytatunk különböző topicokon egy pár emberrel, és amely megérdemelne egy saját topikot. Valamint nagyon remélem, hogy a társalgás hamar eléri azt a szintet, hogy a topik bekerülhet a Polgazd Fórum védett keretei közé.
Az itt megvitatandó témák közé sorolnám pl az amerikai hitelválságot, és a nyomában kibontakozó recesszió gyanús folyamatokat, Kina, Ázsia emelkedését és esetleges bukását, a világméretü erőforrás, energia és élelmiszer inflációt, a tőke és pénzpiacok folyamatait, a fentieket befolyásoló geopolitikai eseményeket, stb
Nem örünék annak viszont, ha magyar aktuálpolitikai témák jönnének fel, valamint a hitelpénzrendszer vagy a derivativ, opciós piacok eredendő gonoszságáról szóló fejtegetéseket sem szivesen olvasnék itt.
Kínának van egy jó adag japánfóbiája. A ztán ha van hadsereg, mindig talál feladatot. Mondjuk még USA-tól jódarabig nem veszi át a csendőr szerepét, de aktivizálódik.
Semmivel sem vitázva a leírtakból (bár lenne miért ;-)) ) változatlanul az a fő kérdés, hogy Kína hadserege számára ki is akkor az "ellenség"? Saját legfőbb üzleti partnerei? Ugyanmár...
Akkor kicsoda?
Praktikusan Kínának most a térségben nincsenek igazán fajsúlyos "természetes ellenségei", nukleáris és űr-hatalom - a stabil önvédelmen kívül nincs szüksége többre.
az oroszoknak a 90-es években inkább csak technológiai demonstrátoraik voltak, majd most a PAK-FA lesz igazi 5. generációs gép.
Azt se felejtsd el, hogy a 90-es években a kínai légierő nem kis részben olyan gépekkel volt felszerelve, amelyeket nálunk a 60-as években vontak ki, irgalmatlan tempóban fejlődnek.
Ne feledjük a II. világháború tapasztalatát - hiába voltak az extrém csúcstechnológiájú, korukat erősen meghaladó német fejlesztések - ha egyszer nem voltak sem kiforrottak, sem kellő számban hadrendbe állíthatók - végül a háborút teljesen hagyományos fegyverek döntötték el...
a csúcsfegyverek alacsony mennyisége ls kiforratlansága mellett a fő ok az volt, hogy Németország gazdaságilag és emberanyagban nem volt egy súlycsoportban a 2 leendő szuperhatalom egyesített erejével szemben, ez Kínára nem feltétlenül igaz
Szerintem is túl fognak - csak mikor? Azért az az 5. generációs gép is csak prototípus, ilyen már a 90-es években volt a ruszkiknak is... Megjegyzem, ezek a dolgok mindig igen nyűgösen kerülnek bevezetésre, a nevezetes, máig állandóan problémás F-22-es USAAF Raptort is ugyebár a 80-as évek végén kezdték tervezni, az első felszállása 1997-ben volt, ehhez képest 2011-ben tudták rendszerbe állítani, és erős túlzás lenne azt mondani, hogy kész, kiforrott...
Az az 5. generációs kínai vadászgép talán 2020 után esetleg rendszerbe lesz állítva pár példányban, de könnyen lehet, hogy mégsem...
Ne feledjük a II. világháború tapasztalatát - hiába voltak az extrém csúcstechnológiájú, korukat erősen meghaladó német fejlesztések - ha egyszer nem voltak sem kiforrottak, sem kellő számban hadrendbe állíthatók - végül a háborút teljesen hagyományos fegyverek döntötték el...
Hogy rövid legyek, azért, mert ha soha nem kelsz fel a fotelből, arra hivatkozva, hogy az nem is szükséges - akkor egy idő után már nem is leszel erre képes, akkor sem, ha egyszer tényleg kellene...
A tétlen ember elkorcsosul, szellemileg-lelkileg-testileg leépül.
ellenpéldának nézd meg az olyan cigánycsaládokat, ahol nem nevelik munkára a gyereket, 3 nemzedék óta senki nem dolgozott, és a teljes, 30 tagú famíliának van összesen 8 általánosa
Ettől még az a helyzet, hogy jelenleg zéró darab anyahajójuk van. Talán pár éven belül lesz egy bevethető, a potenciálisan épülő új 10-15 évnél hamarabb nem lesz számba vehető. És az még mindig csak egyetlen anyahajó, olyan repülőgépekkel, amelyek ügyében jelenleg még az oroszoktól függenek technológiailag. Tegyük hozzá, hogy Kínának harci, katonai tapasztalata sincs, semmi (gyakorlatilag nem vívott győztes háborút a XIX. század óta...) - és ennek a jelentősége sokkal nagyobb, mint sem sokan gondolnák.
Szerintem egyébként jelenleg a kínai vezetés sem nagyon képes 1-2 lépésnél előbbre látni. Ők is tisztában vannak azzal, hogy az expanzív fejlődés időszaka lassan lezárul, az ezen a pályán elérhető maximumot rövidesen elérik - és nekik sem nagyon van még ötletük arra, hogyan tovább...
De anyahajói jelenleg nincsenek is Kínának. Nemsokára talán lesz egy, ha az ex-Varjagot végre befejezik, de azért ez még komoly ütőerőnek aligha nevezhető. Emögött én inkább azt sejtem, hogy elsősorban a nyersanyag-energiahordozó-utánpótlásának biztosítására Kínának egyre több érdekeltsége van Afrikában, Ázsia egyes, tőle távolabbi területein, és adott esetben meg akarja ezeket védeni.
Nem nagyon van értelmes célpont amúgy, amit megtámadhatna. Legalábbis vállalhatatlan következmények nélkül...
Kína tíz éven belül piacra lép a saját széles törzsű repülőgépeivel, és nagyjából ilyen időtávlatban várható az is, hogy piacra kerülnek az első már EU/USA belpiacon is komolyan vehető, versenyképes autóik.
Ezek után új szintre fog helyeződni a kereskedelmi huzavona, Kína lassan eljut oda, hogy el tudja látni saját belső piacait saját termékeivel is - és a náluk már megszokott, jól működő informális protekcionizmus okán erre képes is lesz úgy, hogy papíron nem kell megsértenie a szabadkereskedelmi egyezményeket. Ezek után viszont az EU és az USA számára más lehetőség nem marad, mint felmondani/korlátozni ezeket az egyezményeket...
Addig nehéz kvótázni, amíg a VW, Airbus, stb. többet ad el Kínában és más ázsiai országban, mint Európában. Amint feljönnek a keletiek annyira, hogy ez már nem így lesz, azonnal jönni fognak a kvóták mert már nem lesz vesztenivaló. Ez mindenesetre az utóbbra utal, s nem az előbbre.
Mire használná, és ki ellen? Kínának a terjeszkedési lehetőségei valójában eléggé korlátozottak, vagy nagyon sűrűn lakott, népes, katonailag szintén elég jelentős országok veszik körül (India...), vagy igazándiból nem sok mindenre használható, lakhatatlan területek (Szibéria).
Ez nyilvánvalóan globális probléma. Nem kezelhető egy-egy ország vagy régió szintjén, ez olyasmi, amiről már anno Keynes is álmodozott, arról, hogy a masszívan exportáló, fejlett országok önkorlátozással engedik fejlődni a gyengébbeket.
Erre még valószínűleg nem érett az emberiség. Kína nagy menetelése egyébként szerintem lassan eléri a lehetőségeinek határát.
A nagy baj akkor lesz, amikor sem ez, sem az nem működik.. Ezért nagy baj, hogy az eurozóna létrehozását ennyire elkapkodták. A mediterráneumnak még évtizedeket kellett volna hagyni - de az sem kizárt, hogy soha nem lettek volna igazán érettek erre...
A nagyhatalmaknak nem érdeke a háború. A spanyolok, olaszok, portugálok pedig izolálodhatnak ha akarnak, majd rájönnek ők is, hogy nem működik a bezárokozás... Meg amúgy is ki támadna meg kit?
A szaúdiak nem fogják olcsobban adni az olajat a spanyoloknak szolidarításból. Az indonéz pedig nem fog azért gyalog járni, hogy több olaj jusson az olaszoknak.....
A közmunka nyilván jobb, mint a segély, mert azért mégis tudatosítja az érintettekben, hogy nincs ingyenebéd.
És igen, mondasz valamit, előbb-utóbb szükség lehet kvótákra, korlátozásokra. Nem azért, mert ez elméletben jó dolog (nem az), hanem azért, mert a gyakorlatban nem fog másképpen működni...
Rendben van, igazad van - no de mi lesz, ha az érintettek nem veszik tudomásul..?.. Nem elvekről - hanem gyakorlatról van szó, korábban az ilyen, kontrollálhatatlan feszültségek végül mindig háborúkhoz vezettek. Azokban pusztult el rendre a népesség úgymond "felesleges" hányada is.
Tudom. A fejlett országokban 60% a foglalkoztatottság. Ennek töredéke a termelő szektor. Te azt mondod, mindenki hegyezzen zabot, de ez közfoglalkoztatottság, ami ma Magyarországon létezik és ugyanúgy finanszírozni kell, mint az alapjövedelmet. Akkor meg az alapjövedelem miért marhaság? Lehet, hogy visszajön a tervgazdaság, az OPEC minta? Leosztott termelési kvóták mellett kell felzárkóznia a fejlődő államoknak?
Arról beszélek, hogy amíg tele van Spanyolország olyan külföldiekkel, akik dolgozni mennek oda, addig a spanyol fiatalok százezreinek esze ágába sincs dolgozni olyan munkát, amit a külföldiek csinálnak.
Nyugdíjasok tömegei lettek Spanyolországban családfenntartók - éppen ezért.
