A vas az vasoxid formájában van jelen nagy mennyiségben ,és az öntözővízben is ! A talaj az meg van forgatva minden sor alatt és a fák alatt is, és disznó és marha trágyával van feltöltve kb 70cm széles 1-1,20 m mélyen ,és néhány éve már a feltalajt is cseréltem érett ló trágyára olyan 3 talicskányi van a tövek köré rakva ! A hosszú szálvesszőket azért hagyom mert a csemege szőlő nem szeret rövid elemeken teremni ,és arasznyi növekedésnél ha már látható a fürt leritkitom ,később még a fürtökön is ritkítok mint néhány napja is .
Ilyen rövid hajtások és nagy terhelés mellett be tud érni az összes termés? A következő évi szálvesszőt azért meghagyod hosszúra ugye?
Én szvsz több lombot és kevesebb fürtöt hagynék!
A rossz oltványról meg annyit, hogy nekem is van olyan tőke, ami 3. éves és még a fasorba sincs, a mellette lévő meg már 2 db 1.5 méteres hajtást nevelt. A talaj egyformán lett trágyázva, felásva. Sztem vagy az oltvány a rossz, vagy a fajtával van a gond.
A sárga levelekhez meg annyit, hogy klorózisra tippelek. Első körben a terhelést csökkenteném, a vas adagolása az jó dolog, a lombtrágyával óvatosan, ha a nitrogén túlsúlyba kerül az se jó, mert a magnézium felvételt csökkenti.
A cseresznye is erősen klorózis áldozata.
Ki kellene deríteni miért nem tudja felvenni a vasat. Lehet valamiből túl sokat kapott!
De a legelső teendő minden képpen a termés csökkentés, hajtások szabadjára engedése, tavasszal ne haggy olyan hosszú szálvesszőket, főleg ahol nagyon vékonyak (pl suvenir)
Most meg már erőst úgy számolok, hogy két-három éven belül egy főállású segítség is el fog majd kelleni, de hogy honnan és kit tudok szerezni, az nagyon kérdéses...
Van egy ilyen furcsa rémhír az alacsony napszámokról. Én konkrétan kétszer ennyit is adnék. Nem a pénzzel van a gond. Egyszerűen semmi becsülete nincsen a földművelésnek. Kinézik az embert faluhelyen ha a földet túrja.
Mondjuk én csak a kaszálásban kerestem eddig segítséget, akadt egy ember, aki elvállalta (megjegyzem, somlói áron, 5000.-/napért - nyilván a gépet, üzemanyagot, damilt én adom hozzá), majd miután mindenben megegyeztünk, megkérdezte, inni mit adok neki. Mondtam, hogy víz van a csapban, az ebédhez meg kap egy pohár bort. Másnap a megbeszélt időben nem jött, azóta sem jelentkezett... :-(
Felénk még van ilyen meló csak már ember van kevés aki csinálja 3700 ft/ nap áron ki a fene megy el a tűző napra kapálni ,és egyéb dolgokra ,az a baj hogy mindenki aszt szeretné ha a napszámos kezét lábát törné 8-9 órán keresztül !
Az ilyen esetek azok amikor tényleg elfogadható a dolog.
De amúgy ha permetezni tud az alkalmazottja akkor damilos fűkaszával miért nem tud végigmenni a sorok között?
Napszámos kapást szerintem sehol nem lehet már találni.
A napszámos műveltetés pedig egy olyan téma ami önmagában megérne egy külön beszélgetést. Mert én még nem láttam soha életemben, sehol olyan szemre is mutatós szőlőt amit napszámos munkával műveltetnek. Konkrétan ez volt a legnagyobb döbbenetem Hegyalján a múlt héten.
(Nagyon-nagyon zárójelben kicsit a szomszédom(! és nem a gyomirtó!) védelmében:
Idős ember, nagyon beteg a dereka. A szőlő zöldmunkáit még megcsinálja, de a permetezést is egy alkalmazottja csinálja neki munkaidőben (asztalosműhelye van egyébként). Kapást a mi vidékünkön nem lehet találni. A szőlőt meg szereti, eladni nem akarja, akkor boldog, ha kint lehet a szőlői közt...)
Én nem hiszem, hogy van univerzális megoldás amit minden évben minden termőhelyen becsukott szemmel lehet használni.
A füvesítésnek megvan az az előnye, hogy a fehérherével jól tudsz nitrogént megkötni és úgy általában jó zöldtrágya a kaszált gyom. A rotálás pedig lazítja a talajt, oxigént visz a felső rétegekbe és megakadályozza az alsóbb rétegek kiszáradását. De mindkettőnek lehet előnytelen az adott időjárás.
A gyomirtót én nem bűnnek tartom, hanem egy problémának. Az, hogy egy nagybirtok rászorul az a beteg foglalkoztatási rendszert és beteg vidéket jelzi. Az, ha egy kicsi gazda gyomirtózik pedig a nettó lustaság jele.
A természetességbe nálam a fajélesztő sem fér bele. Ugyanis az egyértelműen ízkép befolyásoló beavatkozás. Márpedig azt biztos használ, nem is titkolja.
Korábban tettem fel képeket a szőlőmről, kicsit betegesnek tűnt, a fehérben sárgultak, a vörösben pirultak a levelek itt-ott. Az eső és a lombtrágya megoldotta a kérdést. csak úgy mondom, úgy rémlik többeteknek voltak hasonló problémái.
A szőlőmben apró lucerna(medicago minima)szaporodott el,igen rátarti kis növény,mellette más gazok nemigen rúgnak labdába .Viszont hetekkel ezelött kiégett,de a száraz sűrűn összefonódott indái védik a talajt,viszont nem is párologtat.
Szerintem egyértelmű ismérv a (z esős, csapadékos évben is) holdbéli tájnak tűnő szőlősorok. Az egyik szomszédom szintén gyomirtózik, nála látom (és mutogatom is mindenkinek, mennyire más a két parcella).
Mentőövnek viszont - ha nincs más megoldás - meg tudom érteni a nagyoknál. Van, mikor gyors megoldás kell, és sok-sok hektárt megkapálni (pláne, ha nem állandó munkásaid vannak, hanem napszámosok, akik máshol is dolgoznak) nem mindig egyszerű.
Sokat gondolkodtam arról, mi is lenne az ideális sorközművelés.
- A füvesítés ugye nagyon természetközeli meg bio, csak aszályos évben vízkonkurrencia a szőlőnek. - A kapálás/rotálás domboldalon nagy esőknél beindítja az eróziót.
- A gyomirtó szennyezi a talajt, plusz amiket Te is írtál...
Én most valami olyasmivel szeretnék próbálkozni, hogy márciusban bevetni fehérherével és a kikelő egyéb növényeket is csak kaszálni, ősszel meg (szüret után) rotálni vagy beszántatni lóval a sorközt, hogy a talajközeli gyökereket eltépjem és a téli csapadékot (ami nem annyira özönvízszerű) is jobban bevegye a talaj.
Nagyon el lennék szomorodva ha az illető gyomirtót használna, de végülis lehet hogy igazad van sajnos. Pedig valahol mintha a természetességről beszélt volna őis.
Az ítélkezés nem kenyerem. Engem inkább az érdekelne, hogy van-e egyértelmű ismérve a gyomirtózásnak. Nekünk az előző felső és a mostani alsó szomszédunk is fújta a gyomot. Láttam mindkettőt többször is. Náluk próbáltam ellesni, hogy mi is ennek a valódi következménye. Egyértelműen tömörödik ettől a talaj és porosodik, eróziónak jobban kitett lesz a föld.
A nagyoknál akik gyomirtóznak szerintem ez úgy megy, hogy ha a bérbrigád idaér a kapálással akkor kapálnak ha pedig nem akkor lefújják. Vagyis a nagyok nem feltétlenül a módszeres és program szerű gyomirtózást tolják, hanem eseti mentőövnek használják a szert.
Én csak annyit mondtam, hogy az előző képen a sorok alja kapáltnak tűnt. Ez határozottan durvább kép.
Amúgy arra felétek az a terület, amit tavaly még én rotáltam traktorral, a sorok alatt szintén gyomirtózva volt, akárki akármit is gondoljon erről... :(
Így nézett ki fénykorában.
