Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
A Nectarok jók, ahogy az M-audiok is. Persze más téma ha zongorázni akarsz élethűen. Ahhoz kalapács mechanikás hangszerek kellenek, nem ilyen rugósak...
TP/40: Professional Digital Piano. The new design of the hammer and the return spring application creates the right combination for the press of the keys as on the real Acoustic Piano. 76 & 88 keys, Dynamic rubber contacts, Monophonic Aftertouch available.
Annyit hozzá tennék még, hogy bár a Korg sok helyen RH3-nak kereszteli az eredetileg TP40-est, valójában pl. egy SV1 stage zongiban és az LP380-as cabinet pianojukban is kissé más érzete van ua. nevezett billentyűzetnek!
Ha esetleg ebayen kifogsz olcsón egy SP500-at, a lista alapján abban is TP40 van és nekem annak idején nagyon meggyőző mechanikának hatott. Talán ez volna a legelérhetőbb olcsón.
TP40 woodra gondolsz vagy azt nem szeretnéd a súly miatt?
Vhol vmi német oldalon láttam nem rég hogy egy cégen keresztül lehet a Fatartól vásárolni csak mechanikát, amit egyéb esetben végfelhasználó nem tehet meg. Megpróbálom megkeresni, de mint ha a Doepferhez kötődött volna valamilyen szálon... (nem olcsó!)
Közönöm igy legalább van angolul mert az sem volt!talán igy azért a lényeget ki szedem,ez a "feltőlté-letőltés már igy 72 évesen nem egyszerű !Majd kibogarászom mégegyszer tisztelettel köszönöm.
Cooperx, te is Kawai hivő lettél.. Nem csodálkozom. Én is pont ide érkeztem meg, jelenleg és ezer eur-ig ez a zongora adja leginkább egy akusztikus hangszer érzetét, ill. a vele azonos Kawai CN17, ami ugyanez feketében. Bár ez a legolcsóbb belépö "bútor"-zongorájuk, de már ezen is élvezetes játszani. Mondjuk egy jó tangóharmonika még jó lenne bele, dehát oké, ez nem szintetizátor. És a Kawai-nak bevallottan az akusztikus hangszer legjobb megközelítése a célja, úgyhogy ez így rendben is van ahogy van.
Írod: "Lecserélném a szintit egy kalapácsmechanikás digitális zongorára. Visszaolvastam elég sokat a fórumon, de egyértelmű választ nem találtam, hogy mi lenne jó. Mivel elég „öreg” vagyok már ahhoz, hogy az ujjaim szarjanak arra, amit az agyam szeretne, így nem hiszem, hogy valaha Rachmaninov zongoraversenyeket fogok játszani."
Kawai KDP 110, ha elegáns és tartós és megbízható és igen jó minőségű hangot szeretnél.
Kb. 310 ezer.
Ezt - a fejlődésed függvényében - kb. 10 év múlva majd lecseréled.
Decathlonban volt régebben egy kb. 5 cm átm. szivacslabda, félig átmenet a gumi felé, de leginkább olyan PUR-habból lehetett, mint az autók ülése. Egy zongoratanár ismerősöm elkezdte nyomogatni és úgy rárepült, hogy 2-t vett magának hogy egyszerre nyomkodhassa 2 kézben. Azt mondta régen a boxolóknak való gumigyűrűt gyötörte, az meg a kezét, mert ez a szivacslabda kellően lágy és kellően kemény volt egyszerre. Mostanában nem látom a Dekaban, de talán sportboltokban szét lehet még nézni. Az benne a jó, hogy bárhova magaddal viheted és folyamatosan gimnasztikázhatod a kezed és ujjaid izmait (mint ha kb sport edzésre járnál). Ha felépülnek idővel az izomzatok a kezedben, sokkal jobb lesz, persze a billentyűkön való gyakorlást nem lehet kihagyni mellette, csak ne vidd túlzásba.
Sokan esküsznek még a Bartók Mikrokozmoszaira is (zeneiskolákban szintén alapmű)
A zongorának pedig inkább hagyd meg az általános gyári beállítását dinamikát illetően. Felesleges a leggyengébb fokozatra állítani!
Gyakorlás előtt pedig gimnasztikázd a kezedet, lazítsd el, rázd le, ahogy pl. egy futáshoz is bemelegít az ember (esetleg konzultálj gyógytornásszal megfelelő edzőgyakorlatokhoz), semmi esetre se erőből, görcsösen gyakorolj! Könnyeden, lazán, gyakran pihenj, főleg ha elfáradtál. Elsőre senkinek sem könnyű. Ez egy folyamat. Át kell esni rajta hogy rutinná válhasson.
Rossz mozdulatok rögzülése - Tyja. A hegedüvel való próbálkozásom emiatt futott zátonyra anno :o/ Forceracer, ez esetleg egy jó otthoni zongoraiskola lehet. Kissé bárgyú, de elég fokozatos.
Azért a tanár másban is segít, jelen esetben az esetleges rossz kéztartás, mozdulatok rögzülésének megelőzése talán a legfontosabb.
Amúgy ami a billentésbeállítást illeti, én első körben kísérletezést javasolnék: melyik az a beállítás (esetleg játékstílustól függően is), ami még nem okoz fájdalmat... az nem feltétlen baj, ha kicsit kiesik a komfortzónából... aztán óvatosan, fokozatosan lehet utánaállítani...
Igen, erre gondoltam, talán az erzékenyebb beállítással ösztösönen kisebb erövel fogsz ütni és az is elég. Bár lehet egy tanár most lecseszne, mert pont a tanulásnál normál érzékenységgel kéne gyakorolni. Mindenesetre ne kemény boogie-woogie-t meg rock'n'roll-t játsz elsö körben. Inkább finoman, lassan, skálákon haladva le fel, zengetöpedállal, úgy mintha valami érzelmes dalt akarnál elöadni. Jól szól a Roland, nem igaz? Nem lehet panasz, én is ezt mondom, mégha idöközben Kawai hivö lettem, akkor is.
Ez totál igaz amúgy, röviden és velösen, a tanár pont ebben a fokozatos tanulásban-hozzászokásban segít. Ezért mondják ök, hogy tanulásnál a jó billentyüzet a legfontosabb, a hangzás másodlagos. Nekem mondjuk a hangzás a mániám, dehát nem is vagyok zongoratanár.
Inkább pihentesd, a további megeröltetés semmiképp sem jó. A billentésérzékenységet állítsd "-2 SUPER LIGHT"-ra, teljesen jó lesz az. Igen, erre céloztam, hogy a szintetizátor után nagyon nehéznek fog tünni - de ne vegye el a kedved.
Egyébként amikor a Rolandokat nézegettem, én is észrevettem, hogy az FP-30 billentyüzetének a legnagyobb a tehetetlensége, hozzá kell szokni. És a vicc, elvileg tökugyanezt a PHA-4 billentyüzetet építík több más modellbe (F140, RP102, RP501 - én ezeket próbáltam) és mindegyiknek érzésre gyorsabb-könnyebb a billentyüzete, gyorsabban visszatérnek, ahogy te mondtad, nem "ragad le" annyira mintha teljesen más konstrukciók lennének. Odaültettem az eladót, ö is ugyanezt tapasztalta, mondom jól van, nemcsak én képzelem ezt be magamnak. A yt-on is vannak videók erröl a jelenségröl, mert mindenki észrevette, kis súlyokkal mérik ki és valóban más. Rá is kérdeztem a német Roland oldalon, de csak a hivatalos katalógusadatokat énekeltél el, mindegyik PHA-4, holtpontszimulációval, szintetikus csontfelülettel, blabla. Szóval gözük sincs.
Hogy megnyugtassalak: 1-2 hét és hozzá fogsz szokni, rá kell érezni, bemegy majd az agyadba, hol a holtpont és onnantól kényelmesen tudsz majd játszani rajta. És ha esetleg párév múlva egy Steinway versenyzongorát kapsz karácsonyra, fel lehetsz készülve: egy akusztikus hangszer is kb. igy viselkedik, söt.. Szóval pihi, mindig kell egy nyugtató tea (vagy sör) a két ütlegelés között.
Azért ez a billentés hosszú távon sokkal nehezebb.
Egyelőre még csak azért fájok mert gyengék az ujjaim - főleg a kicsi - szerintem nem is lesz belőle komolyabb probléma. De valahogy csak meg kell erősödnie!
Van e tanácsotok ilyen esetre? Pihentetés vagy éppen rádolgozás, ujjedzés? (Nem a kézfejem fáj, kifejezetten a kisujjam - szóval nem kezdődő ínhüvelygyulladás)
A "+2 super heavy" beállítás az egy tuti dolog. Gondolj bele, mi van ha a cirkuszban egy elefánt az ormányával zongorázni szeretne, az idomár beállítja erre, milyen jómár.. :o) Node, gratulálok, jó gyakorlást!
Nem a billentésérzékenységet állították át neked? Vigyázz, az elektronikus érzékelésállítást jelent! Nincs befolyása a billentyűk mechanikai ellenállására, csak a kezed érzi azt hogy adott hangerőhöz nem kell nagyon püfölni, de a mechanikai áttétel szabályozás egyetlen digitális zongoránál nem állítható (még).
