Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Köszi a választ. Persze, sokmindent át kell gondolni: - A helység adottságai milyenek - Jóval kényelmesebb, mint kályha + sparhelt - Egyserűbb ételekhez elegendő az égésidő, viszont egy pacal nem fő meg rendesen :)
Köszi a gyors választ ... a többi része jó a sparheltnak, így a tűztér újra lesz samottozva ... és Agyag+só lesz mert az van :) Egyébként melyik a tartósabb ? Agyag+só vagy vizüveg+samott liszt ?
Ha csak a samottozásnak van baja, és az van neki érdemes szerintem. De! Agyagot javítani esetleg sóval szoktak, vízüveggel nem. Vagy agyag, vagy vízüveg de samott liszttel/őrleménnyel keverve. Vagy nagyobb tüzépeken barkácsáruházakban kapható zsákos tűzálló száraz habarcs (2100-3000/zsák). Ezt csak vízzel kell bekeverni.
Nincs metszetem róla, bocs. Főzőlappal kombinálni, miért is ne? Nyílván egy puccos nappaliban, vagy hálószobában nem néz ki jól. Viszont ahol egy légtér a konyha étkező (is) ott helye lehet. A kályha üzemét hatásfokát nem rontja (sőt az öntvény jobb hőleadó kapacitással rendelkezik, mint a tégla, vagy kályhacsempe).Az biztos, hogy a próba begyújtásnál a kályha elkészültekor egy egész kis fával (max 1 kg) már a platt egész forró lett, és érezhetően melegítette a helyiséget.
Szia Sancibácsi! Köszönöm a gyors és részletes választ. Felhagyunk a fekvő járatos tüzelő berendezés építésével. Az eredeti elképzelés egy tömegkályha volt. Én játszottam a gondolattal, hogy téglából építek egy 5 függőleges járatú /lengyel/ kályhát. Annyi szép és jó dolgot lát, olvas az ember, hogy a bőség zavara áll fenn. Kaptam egy szép könyvet (remélik a híveim, hogy ettől okosabb leszek) "Sabján Tibor NAGY KÁLYHAKÖNYV". Ebben a 45. oldalon van egy kályha. Ha ismered és van róla véleményed, kérlek oszd meg velem. köszönettel, ganzos
Tiszteletem! Na és erről a kályháról lehet valahol metszeti ábrát találni? (Nagyon érdekel, hogy is lehet főzőlappal kombinálni a tömegkályhát. Na meg hogy érdemes-é? Érdekes vélemények lehetnek ellene vagy mellette, ami a hatásfokon túl a használatára vonatkoznak. )
'besűlyesztve' azért van, egyrészt mert így kisebb a kályha alapterülete. Lehetett volna a kályha mellé/mögé is állítani a főző részt( a harang redszerű kályhák nagyon jól variálhatók!), de akkor több helyet foglal. Így a (csak)fűtő rész a főző-sütő fölé került. Jobb oldalon lent, az ugyanis fehér sütő! A platni melletti két felmenő függőleges fal tehát ami körbezárja a főzőlapot az igazából azért (is) kell, mert erre van állítva a 'felső harang'. Ha ajtót tesznek rá sütőként azért nem tud funkcionálni (nem is kell mert van sütője); viszont az oroszok szoktak! :-)) Sőt be is polcozzák: ezen szárítják a ruháikat. Azért ott más az időjárás ... Nem akarok minden kérdést bellheather elől lelőni, de ezeknek kályháknak az egyik nagy előnye, hogy a platt mivel öntvény és a tűztér fölött állnak közvetlenül: Begyújtás után egyből elkezdenek melegíteni! Ez ellensúlyozza a tömegkályha hőtehetetlenségét. Ennek ott lehet jelentősége, ahol nagy hidegek vannak (kihűl a lakás/kályha), vagy későn érnek haza: meggyújtja a tüzet, a hűtőből ráteszi a vacsit, míg átöltözik, tesz-vesz a plattni hamar ráfűt a konyha-étkezőre, és már meleg a kaja is:-))
Mivel elég kihalt a topik, így lenne 2 kicsit Off kérdésem.
Az első arra vonatkozik, hogy a képen látható kályháknál mi értelme van a főzőlapot így megcsinálni ? Mármint ilyen lyukszerűen besűlyeszteni ... vagy erre ajtót raknak és egyben a sűtő is megvan ? Sok helyen néztem, kutakodtam, de nem tudok rájönni ez miért jobb így.
A második kérdésem kicsit személyes. Szóval a szomszéd bácsi szerzett 1 még használható sparheltot. Ezt szeretné rendbehozni. Vannak samott lapjai/téglái amik nincsenek nagyon kiégve, de össze vannak törve ... pénze nincs új samottra. A tűzteret újra lehetne/érdemes lenne -e samottozni a meglévő törött samottal, agyagba rakni (az agyagot vízüveggel feltúrbózni) ? Agyagot, vízüveget tudnék neki adni, mert az nekem van kimaradva.
Én is találkoztam már régen a képpel, oldalnézetet nem láttam róla (csak egy könyv ajánló). Ha érdekel, pl. itt megtalálhatod: http://www.grannysstore.com/Do-It-Yourself/masonry_stoves.htm Ha érdekel a kályháról a véleményem: nem rossz, de azért ennél sokkal jobb kályhák/megoldások léteznek. Ezzel az a gondom, hogy: -1.ha a tűzteret a kép szerint füstgáz újrahasznosítósra akarnád megépíteni, akkor ehhez nagyon pontos méretezésre lenne szükség(ehhez egy ilyen sematikus ábra nagyon kevés). -2.mivel a fekvő járatok határoló falait acéllal kell alátámasztani; kérdéses az élettartama, mikor kell elbontani, és újjáépíteni, -3.és a legfontosabb: ez egy fekvő járatos kályha. A járatok hosszát itt is méretezni kell előbb, (ha nem akarod, hogy a kályhában hűljön ki a füstgáz, és kondenzálódjon). Ráadásúl a hatásfoka sem olyan jó mint a harang rendszerű kályháknak. A harang rendszerű kályhák is épülnek nagyon jó hatásfokú tűztérrel, ezenkívül nem fekvő járatokkal egészül ki, hanem 'harangok' hasznosítják a füstgáz hőjét. A leglényegesebb különbség, hogy a járatos kályhák hidegebb-melegebb elégett-kevésbé elégett gázokat egyaránt közösen végig öblítik a járatokban. A harang rendszerűnél viszont a forróbb gázok a harang felsőbb részeibe vándorolnak, míg a hidegebb füstgázok, ill. az égéshez szükséges 'légfelesleg' égésben részt nem vevő gázok a harang alján távoznak, és nem hűtik a járatokat. Pl lásd itt: http://stove.ru/index.php?lng=0&rs=3
Ezt a hozzászólásod nem értem. A linkelt hozzászólás a szerelőbeton, aljzatbeton közötti hőszigetelésre vonatkozott. A vackor álltal mellékelt képen az látható, hogy nem csak a kályha a meleg, hanem a sugárzó hője felmelegíti az aljzatbetont is. ( szőnyeggel fedett, és az azelőtti rész). Valamit félreérthettél, mert én (és a többi hozzászóló) a kályha alatti? KÁLYHA ÁLLTAL TERHELT aljzat szigetelésről beszéltünk. Természetesen a kályha alapterületén kívül eső, (képen látható meleg zóna) közönséges lépésálló eps-el szigetelhető. Ennek szigetelő képessége sokkal jobb mint bármilyen azbezst/klingerit szigetelésnek. Ezeket egyébként is inkább tömítésre, mint szigetelésre alkalmazzák napjainkban (a régi panelos azbeszt szigeteléseket is kötelező eltávolítani, ráadásul egy vagyonba kerül!!!).
Nem szólok hozzá, csak várok:-(( Csak annyit:-(( : "Nem hülyébb egyeseknél a másik sem,még ha nem is kályhás ,hanem mondjuk kicsit továbbtanult annál 10-12 évvel." Én speciel, sajnálom, hogy leállt a topik, és nem vagyok kályhás sem, de tisztelem őket, (mindenkit) hogy ilyet sosem írnék le!
Szia BSZTOM! Nagyon osztom a véleményed! 1314hsz Aztán egy némelyiknek sír a szája,h kihalt a topic,közben osztja az észt,mindenkit leiskoláz,minden új ötletet kivétel nélkül lefikáz:-)Süt az irigység egyes emberekből! Holott az új,jobb dolgok mindig a kattant,szabályokat félrerúgóktól jöttek az esetek többségében. Végigolvastam a topicot 1 nap alatt,de mostanság a kezdeti pozitív stílustól átment egy öndicsérő,önajnározó verzióba!:-) Nem hülyébb egyeseknél a másik sem,még ha nem is kályhás ,hanem mondjuk kicsit továbbtanult annál 10-12 évvel.Akinek nem inge,ne hordja!
Az Alex által számott értékeket vesszük figyelembe. Ő az iskola folyósója fűtésére 6KW/h teljesítményt számolt, a tanárit 2KW/h-val vette figyelembe, azaz 8KW/h megközelítőleg a kályha teljesítménye. Télen teljesen önnálló fűtésként működött, a leghidegebb napokban reggel és este fütőtte az iskolagondnok. Kb 10-10kg fával. Az érték nehezen meghatározható, mert a falu erdejeiből meghatározhatatlan tüzifát hoztak: puhafát, keményfát, időnként teljesen vizeset is. Valószinűleg nincsen "csúcson" járatva a kályha. Vannak benne tartalékok, a leghidegebb napokon napközben is raktak rá, akkor még jelentősen tudott melegedni. A sütő szép fehérre ki van égve, a platnin tea melegedett a gyerekeknek és a tanároknak.
Mindenkit szeretettel várunk májusban a saját kályhánk építésére Etén! Természetesen akik részt vettek bármelyik etei tanfolyamon, azok számára térítésmentes. Egyedül a szállást, étkezést kell állni. Vállaljuk egy-egy bográcsos elkészítését, illetve grillezünk....így próbáljuk hangulatossá tenni az étkezéseket is. Feltétlen jelezzetek vissza, hogy a szállással tudjunk kalkulálni. Várjuk a Helbro tanfolyamán, Chernov tanfolyamán, illetve februári közös építésünkön résztvevőket. A saját kályhánk egy kisebb sütő, főző, fűtő együttes lesz. Tervezett építési időtartam 4 nap 3 éjjel. Aki messzebbről jön, annak jó lenne már előző este megérkezni. A 4 nap elég szűkös és a kályhának el kell készülnie. Remélem minél többen jöttök, várjuk válaszotokat:
nem, valóban nem teljesen hermetikusak, de a cél az, hogy a kéményt-kályhát leválasszák. A vackor féle ábrán láthatót elkészítheted egyébként szögvasból is. Ha két egyforma keretet készítesz és azokat szembe fordítod. Itt a "L" -ek csúcsai összefelé, és a kémény belseje irányába néznek.a hegesztésnál kell gondoskodni, a két keret távtartásáról, hogy a kihúzható lemez ne szorújon meg. Az összehegesztett keret vízszintes szára így a téglák fugájába illeszkedik, a függőleges szára a kémény belsejéhez simúl. Ez is egyszerű és nagyszerű, de kész kéménybe már nehéz (nem lehet) beépíteni.
Nem nagyon volt róla szó, (legalábbis mostanában) hogy a különféle tömegkályha típusoknak (dán, dupla harang, orosz) milyen teljesítménye van? Erről valaki nem tudna infót? Nem is a dán/finn kályhára gondolok, az OK, hanem a többi típus ehhez képest???
Én csináltam. Képet nem készítettem építés közben semmiről, csak a végén, sajna:-( Egyszerű, igazából: egy köracél (átm:10) végét a betonacél hajlítón lehajtottam: kb3-4 cm. Ez a kinti része, a fogó. Azért jó mert így látható az állása: Vízszintesen nyitva, függőleges zárva. A hosszát persze kimértem, hogy (pont) kilátszon:-)) Ezután a nyílás méretének megfelelő vastag acéllemezt vágtam, ezt ráhegesztettem. A tömegkályha esetében, mivel nincs padkám /sajna:-(( / és a kémény a kályha közepén van:a hátfal megfelelő téglasorát ki kellett vágni emiatt (1,5*1,5 cm), és a friss habarcsba beültettem. Aznap megmozgattam, hogy ne kössön össze, később ne szoruljon. Mivel a lemez vastag volt és a saját súlyától is kibillenhet, úgy vettem észre, ezért beépítettem a tetejére egy ütközőt a hulló köracélból. Így a függőtől egy nagyon picit 'túl kell fordítani', hogy neki ütközzön, fektetve pedig a bekötésnél egyszerűen elfekszik. A kör alakú szelepnél természetesen a kör felezőjében fut a fordító tengelye, és erre van hegesztve a kör alakú acéllemez (a kandallóknál láthattál ilyet). Ez talán a legprimitívebb szerkezet. A vackor féle ábrán viszont szabályozható a nyílás mérete is ! (bár ennél is megoldható lenne). De hátha van másnak jobb ötlete esetleg.
Ezt már korábban kiveséztük, de a lukról annyit, hogy egy pár centis luk is számottevő hőveszteséget okoz egy több száz fokra hevített "barlang" tetetején. Ugyan az áramlás lassabb, de ezzel arányosan nő a távozó levegő hőmérséklete. Szerintem ezért nem igaz az sem, hogy minek elzáró, ha a kályhán elzárok minden nyílást. Itt a "fals levegő" hőveszteséget jelent.
Az előzőhöz kicsin későn jutott eszembe: NA EZ A VAK VEZET VILÁGTALANT tipikus esete! Nem akarnám vackortól elvenni a szót, de én kész kéménybe ezt a beépítést nem nagyon tudom elképzelni. Valóban egy néhány centi magas 'segédkéményt' kell beépíteni, vagy pedig a kéményre való csatlakozásnál kell kialakítani kör/négyzetes keresztmetszetű elfordítható változatot, nekem is ilyen van. Erről én csak annyit szeretnék megjegyezni/kérdezni? szerintetek is helyes-e: Gyári elzáróknál is láttam egy-két furatot rajta. Vagyis az elzárás után sem zárnak 100%-osan, pontosan a még parázsból kilépő co miatt, hogy véletlen sem a lakásba kerüljön. Szerintetek? Én inkább a biztonság pártján vagyok a kevés elszálló meleg rovására is.
Ez egyszerű 20x20-as kéményhez használható. Az elhelyezése mindig a helyi adottságoktól függ, ahogy a segédkémény szükségessége is. De, kap valamennyi fals levegőt, de az elhanyagolható mennyiségű. Léteznek gyári kivitelben is, azok valamivel jobbak.
A megfelelő helyre két téglasor közé betéve: Beépítés után a sín felesleges részét le lehet vágni, és a szárat is a szükséges hosszra. Persze ha előre tudod, hol lesz, akkor eleve olyan méretre is csinálhatod. Csak saját felelősségedre építsd be és használd. Hazánkban vitatják, szabad-e vagy sem. Az ellenzőknek azt szoktam mondani, hogy ezt zárva felejteni nem lehet, mert begyújtáskor azonnal észreveszed, ha nem nyitottad ki. Ha pedig nyitva felejted, olyan, mintha nem is volna :o) Egyetlen dologra kell figyelni: Ha egyszer begyújtottál, és esetleg befullad a tűz, soha ne zárd vissza, mert később esetleg mégis beindulhat, és akkor úgy működik, min egy szénégető boksa...
Az 1334-ben én írtam, link-re mutattam, na de ATTÓL TANULNI????? Az zavart be, hogy előtte egy, fogalmazzunk így: rakétakályhából átalakított tömegkályháról volt szó.
Sziasztok, én megyek a Liksay féle tanfolyamra, és egy másikra is, de ide is szivesen elmennék, azért szeretném tudni, hogy valakinek volt tapasztalata az említett mesterrel? Tanult már valaki tőle?
Hú én ezt nem értem. Ott egy magyo.-i 'mesterről' volt szó, akivel legfeljebb ijesztgetni lehetne a jelentkezőket:-)) Most ki jön? És milyen kályhát csinál?
Tud-e valaki nekem elérhetőséget adni, ahol ilyen tömegkályha/tűzhely/kazán tervezését, kivitelezését elvállalnák? Helyileg Kecskemét külterületére keresnék embert.
Egy most vásárolt tanya központi falába szeretnénk ilyesmit, ami a konyha felől tűzhelyként, a fürdő felől kazánként, a szobák felől pedig kályhaként hasznosulhatna...
Előzőleg milyen felméréseket kell elvégeztetni, például alapozás ellenőrzése és falbontások miatt statikus, kéménytágítás, stb. ?
Ha már így szóbahoztad, pár dolgon én is meglepődtem. pl a"Nézzük a kályhákat!" 6. sorától részletezett "problémát" : Kétségtelen, hogy bizonyos famennyiség felett a contraflow kályha hatékonysága romlik, de méretezéssel és kiegészítő, szükség szerint beiktatható padkákkal vagy más többlet felületekkel, légfűtéses változatokkal ez jól kezelhető. A tömegkazánnal pedig egy másik megoldást is találtunk. Ahelyett, hogy túlmelegedne az égéstermék, a vízre leadott teljesítmény emelkedik, akár 8-9 kilowattig. És akár napi 60 kilogramm fát is elégethetünk, ugyanolyan hatékonysággal, azzal a "hátránnyal" hogy ez esetben jóval nagyobb illtve tagoltabb területet is fűthetünk egy kályhával. Ami a kőzetgyapot szigetelést illeti, ami állítólag hajlamos "eltűnni", eszembe jut, amikor Lars tanfolyamán erről szerettem volna beszélni, meglepő vehemenciával fogalmazta meg az egyik szervező a kritikát, miszerint nem kellene folyton a hazai gyártású anyagokat szapulni, így aztán bennem maradt, de talán nem felesleges itt is jelezni: ha nem megfelelő anyagot használunk, nem lesz olyan tartós a kályhánk. Ráadásul néhány kőzetgyapot terméket műgyanta alapú anyaggal kezelnek, ezzel fixálják a szálakat, hogy ne porladjon, poroljon. Ez az anyag kb. 350 fokon MEGGYULLAD. Szóval érdemes alaposan megnézni, mit és hova építünk be. A sütőtér feletti boltív repedése anyaghasználati és szerkezeti kérdés, de nem nevezném konstrukciós hibának, ugyanis nem törvényszerű. Megfelelő habarccsal és némi tapasztalattal elkerülhető illetve orvosolható. Nem vonom kétségbe hogy jók a harang rendszerű kályhák. A pálfodulás - azaz bizonyos korábban favorizált konstrukcók vélt problémáinak sorolása, más kályhák fényezése mellet - nekem is kicsit erősnek tűnik, de ez már ízlés dolga :o)
Nálam is füstölés nélkül szépen beindult, és kis idő múlva láthatatlan volt a füst, és szép fehérre kiégett a tűztér meg a kamra is. Nálam egy ilyen begyújtás a kicsit nagyobb fa mennyiség, és a jó szigetelés miatt 3-4 napra is elég, úgy hogy nincs az a veszett túlfűtés 20kg-nál sem mint egy vaskályhával vagy kandallóval. Ismét bizonyított nálam. Továbbra is ajánlani tudom csak az előző hozzászólásomban linkelt írással ellentétben.
Én ha jól emlékszem pénteken gyújtottam be. Kicsit féltem, hogy a 'hideg' kályha nehezen indúl be, nem lesz tiszta az égés. Kellemes volt a csalódás számomra is! Az igaz, hogy kevesebbel gyújtottam be (max 10 kg), de csak az első 10-15 percben kormolt kicsit, utánna olyan meleg lett, hogy szellőztettem is! :-)
Egy újabb tapasztalat a tömegkályha "lomhaságáról". Mostanában hogy bejött a "jobb" idő, a benti légfűtéses tömegkályhával már nem fűtöttem 2 hete. Ez alatt teljesen kihűlt szobahőmérsékletre. Tegnap mivel kicsit hűvös volt (20.5fok), begyújtottam bent is. Meg már hiányzott a benti lobogó tűz látványa és hőérzete. 12-től délután fél-4-ig 20kg fát égettem el benne. Begyújtás után 5-10 perccel érezhetően fűtött az ajtókon keresztül (kandalló hatás). A padka, és a külső fal pedig délután 4-kor, vagyis 4 órával a hideg kályhába való begyújtás után 55-60 fokos volt. A csúcsot(65 fokot) kb. 6 órakor érte el. A mögötte lévő szobában a légfűtés csőből már 4 órával a begyújtás után forró levegő jött. Ma reggel még 50 fok felett volt a külső oldal fal hőmérséklete. A benti hőmérséklet, este 7-re 23.5 fok lett, de a hőérzet a kályha előtt szinte azonnal érzékelhető volt, a helyiségben meg pár óra múlva. Ezek után nem nevezném egyáltalán lomhának a dán tömegkályhát. Ja, és nekem a külső falam dupla falú, mert van egy élére állított samott bélés, amitől a fal vastagsága majdnem 20cm!!! A sima 12-es falú ettől még gyorsabb. Saját tapasztalatom alapján nem teljesen értek egyet az itt leírtakkal. A másik meg a napi gazdaságosan eltüzelhető fa mennyisége, és az 1 napra kinyerhető energia. Kicsit el vannak túlozva a dolgok.
A 2m magas kályha az minimum 8 magas, 5mm-es dőlés meg sem látszik rajt. Pilisvörösváron építettünk egy kedves bányászcsaládnál falközit, na apám, a falakban 3-4cm is volt, a kályha mint a szálfa, mégis az látszott dülöngélőnek. Mondtam a bácsinak, hogy ragasszon kis libellát a csempére. Na meg olyan is van, hogy eleve dől a fal és a kályhát vele kell párhuzamosan építeni. Elég xar munka, folyamatosan emelni valamelyik oldalt.
Az egy kicsit más kategória szerintem, értem ezalatt a vázkerámia falazóblokkot. Amúgy a Ptm elég jó (méretpontosságra, vinklissége is, és nem 'hordós'). Talán a legdrágább, de a legjobb, az biztos. A befejező sor pedig hogy vízszintes legyen, a 'falagyen' magyarán ahhoz elengedhetetlen, hogy a szerelőbeton, tehát az indítósor alatti fogadó aljzat szintén jó legyen. Mondjuk ez még nem garancia, láttam már sok érdekeset a témában, tudnak alkotni egyes 'kőművesek' :-) Én amire céloztam és amit kristóf is említ: "új anyag nincs benne" Szóval az építési hibáknak két csoportja van: 1. Esztétikai hibák. Ezektől még lehet jó egy épület, ... Őszinte leszek (pedig mingíg kaptammiatta, na mindegy..) Én korábban egy generál.. cégnél dolgoztam, de be kell vallanom nem volt olyan épület, ami valamilyen hiba nélkül készült volna el. Persze ezek egy elfogadható határon belül voltak (ahogy írod a magra 2 és 5mm). Egyébként a legtöbb munkafolyamatra egy háznál, (falazás, vakolás, stb) megvannak a normák, hogy mekkorák lehetnek. A legfelső sort falegyenjét ki lehet korrigálni kiegyenlítő betonnal (persze hőszigetelve!), kisebb probléma függővel eltűnik a vakolásnál... 2. SZERKEZETI HIBÁK. A kályhába a bontott anyagot visszatenni, tatai cseréppel sríbolni, putnoki km téglából tömegkályha magját építeni..... Sorolhatnám a lakóházakra is, de fölösleges. Szóval szerintem ez egy más kategória! A legtöbb valóban kis esztétikai hibát észre sem veszi a tulaj, ha nem nézi vízmértékkel, stb. A szerkezeti hibát meg sajna észreveszi előbb vagy utóbb: de inkább előbb! A használatban is problémát okozhat (kályha kormol, visszafüstöl, a lakóház hőhidas és penészedik....). Nekem inkább az utóbbi kategóriával van bajom! Nem azzal a lelkiismeretes szakival, aki igyekszik, de nem tud hiba nélkül dolgozni (ki tud, őszintén? mondjuk nem 3 cm-t azt vissza kéne bontani!), hanem aki tudja hogyan, miből kellene építeni, de a spórolás, gyorsabb munkavégzés miatt adnak ki a kezükből....., gyakorlatilag becsapva, meglopva a megrendelőt, aki nem ért hozzá!
Sajnos nem mennek tönkre. Egy ismerős kályhásnál voltam dolgozni még tavaly előtt, mert berúgott a segédmunkása és a melóval persze végezni kellett aznap. Azt a kókányolást amit az művelt.... új anyag nem sok volt benne....a kályha dőlt kifelé vagy 3 cm-t, a háziak meg odáig voltak, hogy milyen aranyos a (..)bácsi.
Igen sajna az építőipar minden szegmensében fellelhető ez a kókányolós-kilopós-spórolós-gyorsan összecsapós hozzáállás. Az ember eleinte optimista, azt mondja az ilyenek kiszelektálódnak, de valahogy(?) ezek olyanok mint a hétfejű sárkányok. Újratermelődnek, a csődbementek pedig újjáélednek:-(
Kályhás vagyok, cserép. Nem szobai kazángyártó, hanem cserépkályhás. Hívj fel, talán tudok neked inas munkát szerezni. Ami azt illeti sztem tudok. Budakeszin élek és nem szeretnék kiváló konkurenciát képezni ezért jó messzi tudok neked tanulási lehetőséget. Utána meg együttműködünk és melóidnál ha elakadsz, segítek.
Még mindig azt mondom, hogy akinek nincs szakértelme és/vagy pénze építsen/építtessen Rakétakályhát. Olcsó, a Neten sok infó van róla, Könyv is van ami részletesen tárgyalja ... persze nem TK .. de majdnem :)
Kicsit járt még tegnap este a történet. Nem személyeskedni, akarok, hanem a 'jelenséggel' kapcsolatban engedtessék meg: Valószínű, hogy a fő motívum nem a hozzá nem értés, hanem mint a megnyitóban írtam, a spórolás volt. Jóérzésű ember nem követ el ilyen merényletet saját maga (és családja) ellen. Így az építés sokkal olcsóbb volt:470 ft-os samott helyett 47 ft-os putnoki tégla, a maghoz sem kell használni tűzálló habarcsot, megteszi az agyag-homok kályhás habarcs, stb. Én az építőipar más részeiben is jártam, építésvezetőként több munkafolyamatra kellett különböző szintű rálátással rendelkezni. Jártamban-keltemben azonban rengeteg olyan építkezést láttam, ahol az utcáról ordított a spórolás! Kevés, vagy rosszul beépített anyagok, kókányolás még tartó szerkezetetnél is tetten érhető. Ilyenkor vagy az anyagon spórolnak (kevesebbet-vékonyabbat, vagy egyáltalán bele sem teszik), vagy a technológián: egyszerűsítenek hogy hamarabb végezzenek. Szóval ez a magyar jelenség, ami oly sok kivitelező céget (főleg generálosokat, akik anyaggal együtt dolgoznak) jellemez ide is megérkezett: Álljon itt most két példa: http://koos.hu/2010/03/22/ismeros-%E2%80%99kivitelezo%E2%80%99-epiti-a-hazamat/ Ez építkezéssel kapcs-os, de van itt kályhás témában is a fórumból, Kristof71-től (bontott cserépkályha topik 850-es hsz: "Aha, az összes régi cucc megy vissza, esetleg visznek magukkal egy két cserepet, kemencesamottot. Dolgoztam ilyenek után, a néni meg volt lepve, hogy a kályhát a talapzatig lebontottuk és 12 zsák sitt összejött. Divat még ma is a V-ben való megbontás, a legolcsóbb átrakás sajnos így megy. Egy nap alatt kész, alig van sitt és a legolcsóbb. Szegény kuncsaft örül, hogy jó üzletet kötött és milyen ügyes, hogy túljárt a drágábbak eszén. Aztán persze jön a feketeleves: melltéglák kidőlnek, kiborul az ajtó és előjön a híg lé. Mindez 4 év alatt. Divat még tűztérben dupla tatai hornyolt cseréppel forsríbolni 2 csempesor után. Nagy divat a 4x2,5x7-es kályhákba 3-as járatot és hardmutot tenni, vagy kisötöst és hardmutot. Ez is olcsó, csak ha eltömődik akkor lehet szétkapni a kályhát teljesen.
Láttam olyat, hogy a tűztér 3-as samottal volt kirakva, oldalról cseréppel megtámogatva a járatok felől.
Tisztességes munkát elvégezni, normálisan samottozni a fent említett méretnél rendes lengyel járat esetén 80-100e Ft-ból kihozni alig lehet. Akkor esetleg, ha a szomszédban van a tüzép és a barátodnak raksz át a közös udvarban, a tüzép mellett.
Ja és az építéshez szükséges anyagok sem odarepülnek, hanem beszerzed és odaviszed. Esetleg VÁLLALKOZÁSOD is van ami havi minimum 80000Ft.
Talán még az iskolád is sok pénzbe került és még papírod is van róla.
Még az is elképzelhető, hogy BÉLYEGZŐD is van és SZÁMLATÖMBÖD és még minősítést is tudsz írni a kályháról ami állítólag idén kötelező lesz, mert CSAK akkor biztosítják a lakásod.
Ezek nélkül nyugodtan lehet kályhát 80-ból rakni.
Az erdélyi teljes nyugalommal végezhet szar munkát, kit érdekel, ki éri el, hol a garancia?" Sajnos az a tapasztalatom, hogy a 'piac' nem veti ki a szar munkát olcsón végző kivitelező cégeket, vállalkozókat. Ne legyenek illúzióink tömegkályha területén sem!
Két dolognak örülök:az egyik : hogy feléledt a topik! De ez csak másodlagos. Ami fontosabb: egyetértés van a tömegkályha, mint TÖMEGKÁLYHA féltésével kapcsolatban. Mi (használók, építők) szeretjük, és megbarátkoztunk vele annyira, hogy rossz látni is az ilyet! Valóban okulásnak, elrettentés képen mutattam rá! Ha a 'dolgozó' nem magának építette, hanem mást ..., tőle így utólag is elnézést a viccelődésért. Tanulni nem szégyen, én is így bukkantam erre a 'gyöngyszemre': volt egy kis időm, és az orosz verzióval akartam egy kicsit ismerkedni. (Ilyenkor jön rá az ember milyen keveset is tud!). A könyvnek pedig biztosan lenne létjogosultsága, de nem kellene újat írni. Angol nyelven úgy láttam több is létezik (csak ajánlót, kezemben nem volt sajna); le kéne fordítani, és magyar nyelven kiadni.
Itt megpróbálunk viccelődni olyan dolgon ami teljesen elszomorító és dühítő. Sajnos "nagy dumás mesterek" gátlástalanul kihasználják egyesek tájékozatlanságát tudatlanságát.
Igen egy két elrettentő példát is be kell mutatni, hogy akinek nincs semmi előképzettsége az elgonoldkodjon a saját kezü építésen. Az elszántakat - remélem - ezek csak több utánajárásra és tanulásra ösztönözik.
Szükség lenne már egy magyar nyelvű szakirodalomra ebben a témában is. :( ..... a mai helyzetben ki tudna egy ilyen kiadást finanszírozni?
Nem Neked címeztem, csak Te tetted fel a linket, és jól tetted. Aztán rányomtam a "válasz" gombra. De bármelyik utána következőre is rányomhattam volna. Csak arra szerettem volna utalni, hogy ez szerintem egy olyan jelenség, folyamat egyetlen, de nem egyedüli példája. És ez az, ami elszomorít. Tavaly leveleztem a tulajdonossal, építtetővel, ő írt a kivitelezőről. Szívesen kitenném a levelezést, de a tulaj hozzájárulása nélkül nem volna illendő. De talán megbocsátja, ha a első válaszomból idézek:
"... Az "Igy épül a tömegkályha" c. képgaléria láttán ugyanis az az érzésem, hogy nem autentikus forrásból szerezte az ismereteit. Félre ne értse, mint említettem, nem a saját kenyeremet véltem, inkább az általam nagyon kedvelt tömegkályha hazai fogadtatását, hírét. Második levelét épp akkor kaptam, amikor valahogy a fentieket akartam diplomatikusan, bántás nélkül megfogalmazni. Tehát szívesen segítek a megrendelőjének is, de ezt először inkább a tömegkályha építés gyakorlati részében tenném, amennyiben ebből ő nem csinál presztízskérdést."
Szóval valahogy így volt. De remélem, idővel több jó példát is láthatunk itt.
" Csak annyit kérdeznék, hogy akkor most most kik a kufárok? Szerintem azok, akik lejáratják ezt a műfajt. " Egyetértek, bár nem tudom miért nekem lett címezve a HSZ. Én 'elrettentésnek' tettem fel ezt a gyöngyszemet. Engem nem érdekel ki építette, hol tanulta, (fogalmam sincs): alapvető dolgok nincsenek betartva: ezért gondolom tanulságosnak!
Igazad van, de azt hiszem egyáltalán nem árt megmutatni a negítav példákat...ITT..a gugli 4. helyen ezt a fórumot dobja ki , aki tájékozódni akar az rá fog lelni....és nem árt ha tudja, hogy nem minden tömegkályha amit annak akarnak eladni....
Kicsit képzeljétek már a tulaj helyébe magatokat! Szegényt a kétségbeesésbe kergetitek, ha ilyen vitriolosan fogalmaztok... Egyébként egy állítólag Dániában és Németországban tanult mester építette. "Fő tevékenységünk a Dán.Finn tömegkályhák kivitelezése" írja magáról. Amellett, hogy megpróbálom megelőlegezni a hogy munkája nem éri el közveszélyesség határát, és megjegyzés nélkül hagytam a kufározást itt a topikon, erről és hasonlókról beszéltem pl a 1117es hsz-omban. Mármint hogy sokan úgy kezdenek üzletszerűen foglalkozni ezzel, hogy vagy rosszul értelmezett szakmai büszkeségből, vagy hiúságból vagy ki tudja miért nem szánják rá a minimális időt, pénzt és energiát, hogy alapos tudást szerezzenek. Ez az eredménye. Tudnék még jópár hasonló példát belinkelni, de nem teszem, és ezután sem fogom. Régen eldöntöttem már, hogy csak azokról fogok beszélni, akik SZERINTEM rendes munkát végeznek. Csak annyit kérdeznék, hogy akkor most most kik a kufárok? Szerintem azok, akik lejáratják ezt a műfajt.
A hőtárolás a legkevesebb. ..... de, hogy valaki minimális falazási tudás nélkül kályhát építsen. Szétszedni egyszerű lesz - ha nem dől szét magától - mert egy sarok sincs kötésre falazva. ... ha ledől akkor jó lesz járdának? ... ez már az ön- és közveszélyes kategória.
Törölni kellene ezeket a képeket a netről, mert, ha meglátja valamelyik -tüzet közelről nem is látott - fejes a tűzoltóktól akkor törvényileg tíltják meg a tömegkályha építést kishazánkban.
Fűteni lehet hogy fűt: helyesebben; ég benne a tűz! Kérdés meddig (a mag putnoki=> 'n-1' év alatt szétég!!!! De addig is hőtárolás samott nélkül k..a gyenge, pedig ez lenne a tömegkályha 'lelke'. De miért tölti fel az ilyet: égetni magát?
Megkaptam, fogok is válaszolni, de most havazok, elnézést. Egyébként meg nincs benne semmi ördöngösség. A rumfok elvileg ugynúgy kapcsozhatóak, de ha nem, akkor egy-egy lik alulra és felülre és onnan kezdve olyan, mint a ma divatos íves feles sarok. Ha jól értettem. Ha meg nem, vagyis ha a rakólécezésre gondoltál, azt meg leskiccelem, beszkennelem és elküldöm. De nem hiszem, hogy gondot okoz ez neked.
jó kis hobbi mi? A fickó csónakot-hajót javít, ebből él meg. Ha van egy kis szabadideje, bemegy a garázsba/sufniba és KÁLYHÁZIK/TÜZESKEDIK! Azért a génjeinkben csak benne van a lobogó láng, tűz szeretete!!! Az enyémben biztos! :-)
Kísérleti modell, a felhasznált anyag is valami könnyű tűzálló tégla. A tűztér, utóégetőkamra és az ebből kijövő cső samot (bár e csövet szokták perlites agyaggal szigetelt acélcsőből is készíteni).
Említetted a kísérletezgetést .... erről jutott eszembe, hogy mielőtt valaki "kopasz seggel" nekiáll tk-t építeni (mert nincs pénze építtetni) gondolkozzon el a rakétakályhán ... és esetleg azon gyakoroljon valami félreeső helyen. Néhány 10 eFt -ból kijön és elég jó a hatásfoka. Szokták is a Rakétakályhát a szegény emberek tömegkályhájának nevezni :)
Elvileg itt sincs el nem égett gáz ... tulajdonképpen a torok (ő szifonnak hívja) az utóégető kamra. Ahogy méregette és magyarázta, ezzel az J alakú utóégetővel és a ráépített csővel éri el a sec. levegő és az el nem égett gázok tökéletes keveredését és az újraégést. Azért ez a J alakú kialakítás, mert a rakétakályhából indult ki és rátett egy harangot ... vagy kettőt ... vagy hármat :)
Azt hiszem nagyjabol egyrol beszelunk, valoszinuleg te is maskepp reagalsz ha valaki feltesz egy konkret kerdest es maskepp, ha valaki azt mondja, cserepkalyhat szeretnek epiteni, bar eddig meg sosem csinaltam, legyszi mondd el hogyan kell, adjal rajzot stb.
Az ekezetes billentyu, hmm..,igen kellene, de errefele kicsit maceras a beszerzese, legutobb amikor meg lett volna ra lehetosegem elfelejtettem:D, majd legkozelebb. Valami magus biztos ki tudna barmilyen karaktert csalogatni a szgepbol anelkul is, de az nem en vagyok.
Teljesen jogos, amit írsz (bár szerezhetnél egy ékezetes billentyűzetet:)).
Nem is a tanító-tanítvány kapcsolatról beszéltem, hanem a kérdező-válaszadó kapcsolatáról.
Ha valaki kérdez, arra válaszolok a legjobb tudásom szerint. Ha valaki felvállalja, hogy olyasmit csinál, amiről csak fogalmai vannak, az ő döntése, hogy mennyire járja körül a témát, és mennyire bízik a birtokolt tudásában.
Tanítani pedig azért nem szoktam, mert nem szeretnék úgy járni, mint Yoda mester az ifjú Skywalkerrel: tudniillik, hogy idő előtt elrohan. Bár szoktak hozzám jönni "szakmai gyakorlatra" a kályhássuliból - néhány kötelező órára - egyiket sem érzem a tanítványomnak, noha talán majd lesz olyan, akinek érdemes lesz átadni azt a szemléletet, amivel érdemes nekiállni egy szakma gyakorlásának. Ez pedig az ismeretek és a tapasztalatok megszerzésén túl az összefüggések megértése, logikus rendbe szedése és kreatív alkalmazása. Nem bátor újítás, felelőtlen átalakítás.
Talán a szakmám feljogosítana arra, hogy tömegkályha-ügyben is szakértőnek kiáltsam ki magam, de pont azért nem teszem, mert hiába látom a lényegét, hiába tudok eligazodni a rajzokon, még nem építettem egyet sem, nemhogy olyant, ami bizonyított, hogy jó. Tehát ha belefutok egy ilyen igénybe, valakivel közösen fogom megépíteni, aki ebben a műfajban tapasztaltnak számít és aki mellé szívesen odaállok kisinasnak, ahelyett, hogy nagyképűsködve megcsinálnám magam, mondván, hogy ez is csak egy kályha, ahhoz pedig én értek.
Összefoglalva: ha valaki érez magában bátorságot, elszántságot, hogy kipróbálja magát egy cseppet sem egyszerű feladatban, és van bátorsága kérdezni, én nem leszek önző válaszolni. Ha ő úgy érzi, hogy elegendő tudás áll rendelkezésére, hogy a kísérletezzen a maga szakállára, hát tegye. Ez azonban az ő felelőssége és mivel nem is egy forrásból jutott hozzá a tudáshoz, magán kívül nem okolhat senkit, ha nem úgy sikerül, ahogy elképzelte. Aminek egynél több felelőse van, annek ugyanis nincs felelőse.
Tanulsagos, szerintem kb. igy erdemes elkezdeni a kiserletezgetest, olcsobb verzio a kiskertben bontott teglak rakosgatasa, aztan lesni, hogy tud -e fust nelkul egni, vagy sem.A semminel tobb. Ha mar valaki gazanalizatorra nem akar kiadni 300e-et. Persze azert megkonnyiti a dolgokat ha mar van az embernek minimum halvany elkepzelese, milyen uton modon lehet letrehozni azt a bizonyos tiszta egest. ennek az embernek volt.
Azert ez igencsak kiserleti verzionak tunik, legalabbis a fotokon, a tartossaggal kapcsolatban lennenek aggalyaim, ha ez vegleges valtozat lenne. 1790Fahrenheitet emleget, amit mert, az meg azert 977 Celsius szoval, nem csoda ha tisztan eg, innet mar csak a holeadas modja es a tartossag a kerdes.
A rajzokon mar jobban nez ki...de valoban kisertetiesen emlekeztet az orosz kalyhakra... Ami tetszik benne, az az hogy siman belefer egy cserepkalyhaba is, ami meg nem, az a tul sok hoallo beton, na meg az a porszivocso...de kiserleti modell, legyen.
Ha szepen korbepakolja az ember teglaval, akkor igen, szerintem is tomegkalyha, bar hivatalos definicio nem tudom, hogy letezik-e. Mindenesetre a tiszta eges es a rajzok szerint a tomeg "megvan", szerintem a legfontosabb kriteriumok.
Ami pedig az emlegetett es ismert tuztertipusokat illeti, nagyjabol mindegyik hasonlo ertekeket bir produkalni a jelek szerint,110%os hatekonysagot meg elorelathatolag a jovobeni tuzterek sem fognak produkalni:D, kb. itt van a hatar... Innet viszont ugy tunik "design" kerdese az egesz, illetve olyan aprosagoke, hogy kibirja-e az adott szerkezet ezt a hofokot es elviselheto, sot inkabb minel kellemesebb modon adja le ezt a hot. Ez valoszinu vaslemezekkel nem lesz a legjobb megoldas, de az se tul szerencses ha ido elott szetrottyan egy nehany t-as kalyha.
Asszem a velemeny meghatarozasoddal maximalisan egyet tudok erteni....szoval en is igy vagyok neha meg magammal sem ertek egyet:D Az igazsagot amugy sem lehet birtokolni, osztogatni, tolunk fuggetlenul letezik, vagy tudomasul vesszuk, vagy nem.
Viszont felmerult bennem egy-ket gondolat, a tudas atadassal, illetve az azzal jaro felelosseggel kapcsolatban. Es ez most nem az anyagi resze a tortenetnek. Bizonyos keleti kulturakban beszelnek eloszeretettel titkos tanitasokrol, ezek nem attol titkosak, hogy irigyek atadni, hanem egyreszt attol hogy irasban nem lehet atadni, jelen esetben a te szavaiddal elve illik magat osszesaroznia az embernek, vannak dolgok amik csak igy mukodnek. Masreszt vannak bizonyos esetek, bizonyos emberek, akiknel meg hianyoznak az alapok az adott tudas befogadasara es amit megertenek belole az adott idoben, azzal esetleg tobb bajt okoznak a kelletenel. Abban gondolom azert egyetertunk, hogy a tuz egy veszelyes jatek. Masreszt, a tanito es tanitvany viszony egyfajta kolcsonos, idonkent felcserelodo kapcsolat kellene hogy legyen...Hogy ez mennyire valosithato meg egy netes forumon...Hmmm, mondjuk ugy hogy van velemenyem, meg persze kivetelek is. Sem mesterembernek nem tartom magam, sem itt nem szandekozom hirdetni a portekamat. Van amit tudok,van amit nem. (Pl. valami igencsak motoszkal a fejemben, amire szerintem te tudod a valaszt, de az nem tomegkalyhaval kapcsolatos, ha nem mukszik az osszesarozos ut lehet, hogy kapsz egy mailt.) Ettol fuggetlenul ert mar az eszosztas vadja :D. Az eseti segitseg, rovid valaszok, tapasztalatcsere szerintem nem azonosak az internetes tanfolyammal ( nekem ugy tunik, idonkent,itt igazabol erre lenne igeny). A rajzok megosztasa is tobb szempontbol lehet problemas, az egyik hogy kb. pontosan annyi rajz van tk.-rol mint csk.-rol. Konyv tudtommal eddig csak kulfoldiul jelent meg, ismert szerzovel...szoval abbol vagy mashonnet oldalakat bemasolni es feltenni a szerzo hozzajarulasa nelkul??? Ezt mar mas is elmondta. Masreszt ki mit kezd az adott rajzzal, ha nem jol sul el a mutatvany, kismillio ok miatt, akkor a rajzra hivatkozva lehet mutogatni annak a keszitojere? A rajz a tapasztalatok szerint ugye csak felinformacio.
Ettol fuggetlenu, sokan mar a fel- vagy annyi se informaciok alapjan, a tema ismerete nelkul maris ujitasokba kezdenek,kezdenenek,sokszor ketseges es folosleges eredmenyekkel, esetleg masok valtig allitjak valamirol hogy az , ami pedig nem az. Erre felhivni a figyelmet eleg nepszerutlen feladat, de szerintem hasznos informacio.
Meg egy gondolat az A4-es temarol, a vakbelmutet titkai is rafernek arra a bizonyos lapra, egy jol felszerelt konyhaban szinten megvannak a feltetlenul szukseges eszkozok es a szukseg szinten nagy ur bizonyos helyzetekben... Mindenkinek megvan a maga felelossege aki elvegzi az operaciot,sok esetben a betegnek es annak is aki az ehhez szukseges tudast az adott szemelynek atadta. De, ki-ki belatasa szerint. Minden tettunknek, szavunknak, gondolatunknak kovetkezmenyei vannak, megha nem is latszanak azonnal.
Ezt az egesz temat persze a masik oldalrol is megkozelithetjuk. Melyik tipust szeressuk, keverjuk, ne keverjuk? Kinek hiszunk esetleges ellentetes velemenyek eseten? Mi alapjan? Egy foto, amibol tobbnyire nem latszik, hogy mi van belul,esetleg az aranyokbol lehet kovetkeztetni egy-ket dologra? Mi van ha belefutunk az oreg zsido esetebe a libakkal? Pedig lenne meg egy-ket otletem....:D
Kémény az van, padka nincs :-) Padkának nem is volt hely sajna, kicsi a hely, nem tudtunk volna elé pakolni :-(( A kéménnyel én meg vagyok elégedve köszönöm (14*27!!!); még jelenleg is szellőzőként üzemel :-)) ; mint tudjuk annak ellenére a régen épült kémények1/3-a ilyen, ma már nem szabvány: nem vették át tüzelésre. Szerncsére a füstnek nem szóltak, kitalál rajta!
RB-PD5a.skp már szerintem tömegkályha, kialakítás kicsit más, de az elv az megegyezik. Persze nem olyan tartós a szekunder levegő bekeverésének a megoldása.
A többi kép, meg nagyon hasonlít az orosz tömegkályhára.
Az elv az nagyon hasonló, bár a Kuznyecov-féle kályhánál van mód az el nem égett gáz visszavezetésére a tűztérbe.
Néhány konkrétum: http://www.pberg.demon.nl/pictures/PD/ (Egy tégla mérete 8"x4"x2") (Az skp fájlok a Google SketchUp -al megnyithatóak)
Ez nem hagyományos tömegkályha ... ez egy Rakéta/Harang házasítása nagyon jó hatásfokkal. A jóember vett egy cca 300 eFt -s füstgázelemzőt.(Testo-327) Gyakorlatban midig csak egy dolgot változtatott, mért, változtatott mért. Kb 1,5 éve ha jól emlékszem, és folyamatosan megosztja a tapasztalatait.
A fórum, ahonnan ráakadtam (itt is vannak érdekességek) http://donkey32.proboards.com/index.cgi?board=experiment&action=display&thread=113
Bocs, hogy nem pont tömegkályha ... de néhány embernek hasznos lehet.
Köszi, valóban nagyon meg vagyok vele elégedve. Szerintem nem túl magas a hamutér, a 4. sorra lett 'beültetve a rostély. A magasságbeli különbséget az okozhatja, hogy a teteje íves, itt nyilván magasabb, ill. lent 'kiemeltem' annyira, hogy a légfűtéses/konvekciós résznek legyen alul bevezető nyílás. A kevés hamu szerintem egyrészt a miatt, másrészt a fenyő miatt (kevesebb a hamuja?); harmadrészt azért lehetett mert egyelőre csak kb 40 m2-t fűtöttem vele. Sosem gyújtottam be kétszer, sem 12 kg-nál többel.
Szép a kályhád. És az írásod alapján jól is működik. Gratula. Gondolom azért ilyen magas, mert nagy hamuteret csináltál, és ezért hamuzol ritkán. A szélesség alapján a tiéd is olyan mint az enyém, hogy a külső fal belül éltéglával van bélelve? Mert nekem is 125cm és így van.
"Ne adj igazat. Nekem épp van, neked meg túlsokba kerül"
Na akkor egy bekezdés az A4-esedre :)):
Az agyaggal kapcsolatban teljességgel igezad van. A teszt: megkensz egy száraz téglát vékonyan (kb 5mm) agyaggal és hagyod megszikkadni. Ha már kvázi száraz, és 1-2 cm-nél hosszabb, valamint 1-1,5 mm-nél vastagabb repedések nincsenek benne, akkor jó a cucc. Azt, hogy elég agyag van benne, pedig úgy tudod letesztelni, hogy megkensz vele egy száraz téglát a 6x25 cm-es oldalán, majd belenyomsz egy másik száraz téglát az agyagba, "koppanásig". ezután ha az egyik téglánál fogva fel tudod emelni a másikat, s az nem esik le, akkor az agyag jól tapad. Ha kettéválik, akkor sovány.
Ja! A száraz tégla nem poros, természetesen.
A sűrűség pedig legyen képlékeny, nem folyós, de nem is túl kemény. Lehessen kinyomni a ragasztandó felületek közül úgy, hogy nem kell erőltetnünk nagyon, mert akkor elmozdulhat az, amit már beépítettünk.
Ha valaki rutinos, akkor természetesen nem bíbelődik a teszttel, mert tapintásra tudja, hányas a kabát, de ha valaki otthon nekiáll, az akár minden egyes vödör vagy láda bekeverése után ellenőrizzen inkább, mert az a biztos és ideje úgyis van.
Konkrétan nem tudom kiszámolni, EZÉRT mennyit fizettem, de valószínűleg már megtérült. :)
Jó a meglátásod (ez érvényes az egész általad leírtakra).
Akinek van pénze, az nem fog saját maga kályhát építeni (ő célpontja a kályhásoknak). De meg udom érteni azt is aki a drágán megszerzett tudását félti.
Sajnos én nem születtem kályhásnak, de a lottón sem én nyertem. Innen-onnan szerzem az információt, amit köszönök mindnyájótoknak.
Még nem érzem úgy, hogy 100%-ban megleltem a nagy titkot, ami elfér az A4-es lapon, bár lehet, hogy nincs is titok, csak agyonmisztifikál-ják/-juk a dolgokat.
Olyan mint az agyag és a homok aránya. Nincs konkrét arány, mert amennyi agyaglelőhely annyi féle összetétel van, és annyi féle arányt lehet összeállítani. (Most én sem tudom az arányt fejből amit használtam, de ha nagyon kell akkor 30 perc alatt ki tudja kísérletezni az aki akarja.) (Ha száradáskor repedezik, akkor homokot, ha szétporlik, akkor meg több agyagot kell a keverékhez adni, de ezt mindnki tudja.) Sok ilyen apróság van amit jó lenne tudni, ezeket hívom én titkoknak ami elfér az A4-esen. Sok dolog van amivel kapcsolatban (kellő tapasztalat nélkül) csak sejtéseim vannak. Ezeket nem merem megosztani másokkal, mert nem látom még kellő módon bizonyítottnak.
Azért neked válaszolok, mert nagyjából ennél a hozzászólásnál gyűlt bennem össze annyi, amitől már rángatózni kezdett az ujjam. Most alátoltam a billentyűzetet.
Először is, hadd szögezzem le: egyikőtökkel sem értek egyet. Néha még magammal sem. Asszem, ezt hívják úgy, hogy vélemény.
Szerintem: Ha valakinek tudás van birtokában, nem az kell, hogy legyen a vezérlő elve a továbbadást illetően, hogy neki mennyibe került. Ha én tudok valamit, amit mások nem, és erre azoknak szüksége van, akkor fizetni fognak érte, ez tiszta sor. De aki nemtud, vagy nem akar fizetni érte, az nem is fog. Adhatom akármilyen olcsón vagy drágán a tudást, mindig lesz olyan, aki nem fog érte fizetni. De nem is baj ez. Hiszen egy mesterembernek azokat kell megcéloznia, akik igénybe szeretnék venni a tudását és fizetni is hajlandóak érte annyit, amennyit mindkettőjüknek megér. Ha egy mesterember azon van, hogy rábírja vagy rákényszerítse azokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak fizetni az ő tudásáért arra, hogy márpedig fizessenek, valószínűleg egyre inkább emlékeztetni fog Don Quijote-ra, legfőképpen abban, ahogy elveszti mesteremberi hitelét. Azok, akik maguk akarnak megcsinálni valamit, azok általában meg is fogják. Ha segítek nekik, akkor is és ha nem segítek nekik akkor is. Így azt gondolom, hogy ha segítek nekik, azzal mindenképpen jól járunk mindketten, mert ő közelebb jut a céljához, én pedig szert teszek egyfajta szakmai hírnévre, mivel a tudás tulajdonképpen tőlem eredt. És ugyan mesterember nem vagyok, csak egy prosztó szakmunkás, de ha ezt a tudást átadom a fentiek szerint, lehet, hogy többet nyerek vele, mint ha elkérnék érte valamennyi pénzt.
Más kérdés az, hogy mesteri, vagy művészi színvonalon űzni valamit már valóban kevesek privilégiuma, de azt a tudást nehezebb is megosztani bármilyen fórumon, mert ahhoz más dolgok kellenek, mint adatok, rajzok, paraméterek. De szerintem nem is az a célja a topicot látogatóknak, hogy olyan kályhákat építsenek, mint a legnevesebb dán mesterek.
Tehát összegezve: amit itt szakmai titkok féltésének neveznek, vagy bárhogyan is aposztrofálnak, az egyszerű irigység, ráadásul célt is téveszt. Hiszen ha egy "mesterembernek" van annyi ideje, hogy leüljön a gép elé és reklámozza magát és a portékáját itt, vagy másutt (nyilván nem a munkával töltött drága idejét pazarolja a hozzászólások írására),akkor arra is lenne, hogy valódi értékkel bíró információkkal segítse azokat, akik valószínűleg soha nem lesznek az ügyfelei, ha beleszakad az önigazolásba, akkor sem. Ide azoknak az embereknek kellene elsősorban jönnie, akik valóban segíteni akarnak és megelégszenek azzal a fizetséggel ezért, hogy valakik hálával emlegetik a nevét. És ha már kicsit számítóan nézzük EZT a dolgot is: még az sem kizárt, hogy akinek segített, hozzá irányít majd néhány olyan ügyfelet, aki inkább pénzt áldozna, semmint időt és fáradtságot.
Igen. Képeken láttam már 113 cm szélest is (4,5 tégla); inkább mélységre nagyobb; mindenesetre a helyiséghez viszonyítva nagy: mikor a feleségen rájött, hogy mekkora:-) Bár az előző kandalló alapterülete is ilyesmi volt, csak persze az felül 'szűkül', és kisebbnek látszik szemre.
Hajrá kufárok! A testvérem skandináviában él, és már gyűjti az anyagot, amit INGYEN felteszek majd ide. Addigis előre, az adómentes jövedelemért, és jó barkácsolást!
Ott vannak a képek! Akkor most már nyugodtan oszthatom az észt????!!! Azt én nem akarok. Kérdésekre, problémákra viszont szívesen válaszolok, a saját tudásom szintje alapján! És itt a hangsúly a saját-on van. De mi van tömegkályha kedvelők? Így behalt a topik? :-((((
Dupla harang akkor lenne, ha a búbok feltöltését követően alul történne a füstelvezetés. Itt felül távoznak a gázok. Ez ugyanolyan mint a dán rendszer csak kemence alakú a kályha. Inkább a Gömböc működhet ehhez hasonlóan.
Hát az volt az OFF. Most az ON. Ma kiürítettem a kályha hamuterét: december óta használom, egy TELJES VÖDÖR HAMU volt benne! Cserépkályhában, kandallóban egy hónap alatt összejön ennyi. Egyrészt tökéletesebb az égés másrészt kevesebb fával felfűti a helyiséget. Sajnos 'légfűtésről kevés tapasztalatot tudok írni. Az előszobát, ami a ház leghidegebb helyisége volt (a nappali túloldalán van, a kályha mögött) nagyon jól kifűti, sokkal jobb idő van, pedig ezen a részen ki lett zárva a fűtés (a padlófűtés teljes egészében). A szobák (három háló, és a fürdő) nyílnak a 5,5 m-es közlekedő végén. A meleg levegő szigetelt csövét egyelőre csak eddig a közlekedőig vittem el; a terv minden szobába lessz külön leállás. A 'kályhára' még csak most kötöttem rá (hétfőn), nem tudok komoly tapasztalatot írni róla sajna:-( mivel jött a jó idő, és ritkábban kellett begyújtani. Esetleg most lehetne, újra itt a tél :-( de már csak egy begyújtásra való fám van:-( Mindenesetre a rákötés előtt mértem 46,6 fokot a kályhán, ahová rákötöttem. Szóval a kályháról az eddigi tapasztalatok: még a leghidegebb időben sem gyújtottam be 10-12 kg-nál több fával (főleg fenyő, nagyon kevés akácom volt még, néha egy pár darabot dobtam hozzá). 1ó, 1ó 15 perc max míg leég. Ekkor az oldalán semmi változás nem tapintható (nekem nincs behőmérőzve); 2-3 ó míg oldalt átmelegszik, de 24 ó múlva langyosodik vissza az előző begyújtáshoz hasonlóra! Összegezve, nagyon jó dolognak tartottam a tömegkályhát, ezért is döntöttem, hogy elbontom a kandallómat, és ilyet építek helyette/belőle:-) . De nem csalódtam! Szerintem nincs még egy ilyen tüzelőberendezés amiben ilyen csodálatos lenne az égés, ilyen intenzíven lángolna! Úgyhogy szeretnék most köszönetet mondani anyukámnak, apukámnak...:-)) Viccet félretéve kollégámnak, aki kérdezősködésével elindított a tömegkályha irányába (azt sem tudtam van-e ilyen). Aztán ennek a Topiknak, és Vackornak, hogy a tömegkályhát meg kívánták ismertetni. Hát röviden most csak ennyit, majd képekkel még jelentkezem, azzal adós vagyok.
Hát igen, a maga módján mindkét oldalnak igaza van. De ha megengeditek én a saját véleményem önteném szavakba (betűbe). 1.Én személyesen nagyon sajnálom a topik 'halálát'. Jó lenne, ha a dolgokat a maguk helyén tanulnánk meg kezelni, és nem lennének oda-vissza sértődések! 2.Itt már sokat segitettek (talán segítettünk:-), lásd torok kiépítése, sütő, padka, stb.... De az egész kályha építésének metódusát miért várja el bárki? Különösen ingyen? Olyan emberektől, akik 'megfizettek' érte? Van a kínai mondáson kívül egy magyar is : "kibicnek semmi sem DRÁGA". Amiért más megdolgozott, pénzt fizetett, miért várja el ingyen; nem csak saját, hanem közösségi szintre? Ráadásul itt csak elméletet tudunk megosztani, az érem másik része a gyakorlat! Én örülök azoknak akik mertek belevágni, és maguknak tk-t építeni, és vannak akiknek jól sikerült! Gratula mindenkinek(TSZJ, EEIIZZOO, stb)! De azért voltak itt olyan próbálkozások is akiknek nem volt teljes a siker! Aki 'ingyen' kéri a kész sült galambot, annak is meg kell fizetni, ha mással nem, a nagyobb rizikó faktorral! 3. Miért van megint nekem őszinteségi rohamom? Megint a saját nyakamba zúdítom az OFF-kat!? Évek óta működik a topik, és senki sem írja le, csak hímez-hámoz! Én saját nevemben szívesen segítek azoknak a 'sorstársaknak', akiknek esetleg nincs pénzük megfizetni, és belevágnak, vállalva a kockázatot; hogy saját maguk építsenek. De akik kályhások, és ingyen kérik a 'receptúrát'; hogy utána pénzért építsenek másoknak, miért lenne 'kötelességünk' ingyen segíteni? Írja már le valaki az indokot! Mindenkinek üdv, remélve a tk kedvelők, érdeklődők, építeni, építtetni szándékozók aktivitásában itt a fórumon: Sancibácsi!
Valamit nagyon félre értettél!! Csak aról van szó, hogy ne sajnáljon senki egy gyakorlati épitésre egy kis anyagit álldozni, mert többet árt magának mint amit megsporol. És hát aki már tud tkályhát épiteni ő is megfizette az árát és lehet, hogy a családja is!! Ingyé semmi sincs ezt csak mi magyarok gondoljuk. Az természetes, hogy közelebnbi nexusban vagy valakivel ott van engedmény. Egyébként jótanácsot itt is kapni lehet ingyé d e mint már emlitettem gyakorlati tudás nélkül a legnagyobb jószándékal sem ajánlatos nekiállni. A mondásoknál tartva: krisztus koporsóját sem őrizték ingyé. Üdv neked4
Alsó tűztér kisebb búb samottból, tetején az átégővel, körülötte egy újabb búb szintén samottból (a búb tetejében felgyülemlő gázok másodlagos égéssel elégnek), két oldalán átégőkkel, majd e körül egy harmadik búb téglából, megfelelő távolságra a samottól. A tégla búb alsó részében pedig a kéménycsatlakozás.
A két samottbúb közötti légrésen keresztül kapná a másodlagos levegőt alulról a hamutérből.
A huzatigény mindenképpen kisebb lenne, mivel a füstgázok kevés akadályba ütköznének.
Ha az égéstermékek áramlási sebességét szeretnéd egyenletesen tartani, akkor igen. Ha növeled a keresztmetszet, lassul az áramlás, több hőt adnak le a gázok, azonban a túl sok sebességváltozás növeli az elleneállást. Szóval szerintem több dologtól függ, pl. attól is, milyen a kémény.
"ami ingyen van, az senkinek sem drága" egyébként az sincs ingyen, csak valaki már megfizette az árát. Vagy meg fogja :o)
A füstelvezető padkában - ha jól gondolom - a két füstjárat találkozásáig csak az egyik füstjárat keresztmetszete kell és itt kell növelni a két füst járat keresztmetszetére padkában lévő járat méretét?
Bocs a kép nem lesz meg ma este, pedig fotóztam, a gépre mentettem, stb. A zindex meg mongyon le, nem engei feltölteni; mer aszongya: "A feltöltött kép túl nagy! A kép mérete nem haladhatja meg a 512KByte-ot!" Maeste már nem kinlódok vele, de meg lesz!
Akkor a képek: az egyiken látható a meleg-levegő cső dobozolása (jobbra fent). Mondjuk a színekkel nem vagyok teljesen kibékülve, majd természetes fénynél is csinálok néhány képet.
A tegnap esti megszólítás stílusa miatt nem akartam; mivel olyan szépen kérte ? :-) Most dolgozom, (ill. ebédelek), de ha este lesz rá időm, akkor töltök fel egy pár fotót; ha nem akkor ígérem holnap este legkésőbb. Az előző megszólításra: hogy én csináltam-e? Mivel egyedi, nem hiszem, hogy bárki munkájával össze lehetne keverni!
Osztod az észt az elejétől kezdve, pár képet amit a neten találtál az szúrtál be, de a sajátodról (ha létezik vagy valóban te csináltad) nem, miért????
Szombathelyen van egy tüzép, ahol már láttam szépen lekockázva téglaméretű égetetlen agyagot amit az eladó elmondása szerint kályhások visznek (mondjuk én nem onnan szereztem). De nem tudom, hogy leírhatom-e ide a tüzép címét mert lehet, hogy reklám lenne.
Illetve, ha cserépgyárban, van ismerősöd (tudtommal van cserépgyár Győr és Kapuvár között :o) ), akkor onnan tudsz szerezni.
Valamilyen kályhás kellékeket forgalmazó üzletet kellene keresned, vagy szájhagyomány útján egy környékbeli helyet, ahonnan a szakik szoktak agyagot gyűjteni.
Tudom dúrvának hangzott, egyeseknek; de én korrektebbnek tartom az őszinte igazságot megírni, mint képmutatóskodni, alakoskodni. Amúgy ha lett volna valaki, aki nem értett volna velem egyet, már feltöltötte volna azt az A4-est! :-)
nagyon igazad van sancibácsi!!! Ebben az országban nagyon sokan ugy gondolják, hogy nekik ingyen jár minden más emberek járjanak utána tanuljanak, aztán mindezt csak ugy ingyé osszák meg velük. Szerintem meg kell valamilyen szintü tudás, hogy meg lehessen osztani a tkályha épitést vagy bármi másról beszélünk. Mint irtad anyagismeret, ajtóbeépités stb ami hiányában kárba veszhet minden munka. Én is annak vagyok a hive, hogy gyakorlatban nézze mindenki végig és ha ugy érzi álljon neki mert valami kis lövése már van róla. Az első önnálló munka után rá fog jönni, hogy mit hibázott vagy mit csinált jól. Ne kivánja el senki a más álltal belefeccölt tudást csak ingyé megkapni. Egyébként ez a fórum nem azért van , hogy aki még nemlátott tkályhát itt megtanulja, hanem akinek már van lövése hozzá azt megossza illetve tanácsokkal segitsék egymást. Szerezzen mindenki gyakorlati tudást mert elméletből én nem állnák neki. Üdv mindenkinek.
Szerintem nincs itt nagy titok, meg is lehet barkácsolni, egész jó színvonalon. De a jónál a jobb jobbabb, a szépnél pedig a szebb szebbebb :o) Kinek mi a hobbija, arra áldoz többet. Persze ha valaki Hegylakó, annak van ideje mindent magának kikísérleteznie :o) A mesterember kritériuma pedig az én szememben az, ha mások a munkáján keresztül annak nevezik, Ő magáról ilyet nem nagyon állít. Az ilyentől pedig nemhogy ráfizetés, kifejezetten megtérülő befektetés tanulni. Én így vagyok vele. És mivel jómagam sem vagyok Hegylakó, én is szívesebben segítek másoknak, - gyakran origamisoknak, bocs, csak a rövidség miatt írom így - kölcsönösség alapján, esetleg térben, személyekben és időben koncentráltan, különben bizonyos időtartamú telefonos elsősegélyszolgálat, emiles helpdesk, személyes problémamegoldás és légvárrekonstrució felett saját dolgaimra, családomra, stb. nem marad erőm, időm, fedezetem. Ezzel meg így vagyok, tapasztalatból, nem önzésből :o) Azzal teljesen egyetértek, hogy az élőmunkát manapság nem kezelik értékén, ezért senki nem tudja a másét megfizetni. Erre jó az alternatív pénz vagy a csere. De ezekről máshol folyik a diskurzus.
Üdv!
Én úgy vagyok a dolgokkal, ha a mester anyag árban dolgozik (hidegburkoló, kőműves, fafaragó, kályhás blablabla, illetve, ha az óradíja magasabb az enyéménél), akkor inkább megcsinálom jómagam a dolgokat (természetesen ez még mindig Magyarország, ahol nem a mesterember tiszteletdíja sok, hanem az enyém kevés :o) ).
Utána járok a dolgoknak, és a tiszteletdíjat inkább kísérletezésre szerszámokra, eszközökre költöm. Abból indulok ki, hogyha valaki meg tud csinálni valamit, akkor én is. Az internet, ez a fórum, meg persze az iskolákban szerzett tudás, meg az emberi logika, és a kísérletezés csodákra képes.
Én úgy vagyok a dolgokkal, hogy amit meg tudok csinálni azt nem tartom olyan értékesnek, mert hát még én is meg tudtam csinálni. Ilyen a civil szakmám is, amit nem tartok olyannak ami ne lenne elérhető bárki számára is, ezést nem is értékelem.
Van némi logika abban, hogy miért nem közöl valaki rajzokat:
a.) pénzért szerezte valaki a tudást (nagy titkot) és ebből kíván megélni (ez a mesterember) (a féltve őrzött nagy titok (recept) egy A4-es oldalon elfér)
b.) rájön valaki a nagy titokra (internet, fórum, logika, fizikai ismeretek, anyagismeretek (amit suliban szerzett az ember ált. isk. közép isk. fő isk. egyetem, ha nem lógott), blablabla), de felelősséget nem kívánja bevállalni mert hát 1-2 kályhát kíván építeni csupán magának hobbiból (ez a többség, pl.: én)
Én a meseterember tiszteletdíját flexre, vágókorongra, fúróra, inverterre ...blablabla, olyan dolgokra költöttem, amit máskor másra is tudok használni, mert nem az ablakon kidobott pénz.
Ezért a mesteremberek nem szeretnek, de hát ez Magyarország. Ha megtehetném akkor én is velük végeztetném el a munkát de megszorítások vannak a háztartásokban is.
A topikleírásban láthatod, mi volt az eredeti cél. 2007 nyaráig nem nagyon volt jelentkező, az a kályha megépült, a topik meg éli a maga életét. Kétféle levelező ír ide. Az egyik tábor szerint olyan ez, mit az origami, ha ügyes vagy, rajzról rutinból megy, a másik tábor feltölti a képeit, linkekeket, egyebeket, gyűjti az információkat. Lehet, hogy van olyan topik, ahol részletes kiviteli tervek vannak valamiről - bár kemencékről, cserépkályhákról még szintén nem nagyon láttam, bevallom, nem is kerestem. Aki elég ügyes, az valóban az itteni linkekről vagy önállóan megtalálja azt a néhány forrást, ami alapján megépítheti a saját variációját. Jómagam továbbra is azt ajánlom, hogy aki szeretne ilyet, vagy keressen egy tapasztalt építőt és bízza meg, vagy vegyen rész egy építésen, tapasztalja meg közelről, tapogassa, gyúrja a habarcsokat, szerezzen részletes, GYAKORLATI tapasztalatokat. Szerintem minimum 5 napra van szükség, hogy valaki valamennyire megtapasztalja, mi is ez. Mindenkinek olyan kályhája lesz, amilyen mestert, forrást talál. Ki-ki döntse el, mit tart jónak, mit tart értéknek, mit és kitől vár ingyen, illetve mennyit hajlandó áldozni tanulásra. Mint többször írtam, nem szeretnék itt semmit hirdetni, eladni, ez a hely nem arra való. Annyit mégis írnék erről, hogy vannak lehetőségek, pl tavaly is lehetett menni Dániába: http://www.stenovne.dk/englishpage%20intworkshop.html idén is lesz, de aki akarja, akár magyarországon is megtalálja a neki megfelelőt. Jómagam csak hobbiból foglalkozom ezzel, az utóbbi két évben a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesületet támogatom, amikor jelképes részvételi díj ellenében ilyesmit szervezek. A bevételek adományként a további munkánkat, műszer beszerzést, stb. hivatottak segíteni. Ennyit a karvalytőkéről, akit ez érdekel, azzal már vagy találkoztam, vagy szívesen megismertetem a részletekkel.
Egy ideje figyelem a fórum levelezéseit, s úgy látom kétféle levelező van a fórumon.
Egyik tábor, akik rózsazsín ködbe burkolózva osztják az észt, de semmiféle hasznos gyakorlati tanácsot, adatot nem írnak le. A másik tábor érdeklődő kérdéseket tesz fel, de semmi hasznos választ nem kap, csak azt, hogy pénzért megkaphatja.
Az elején még voltak előrevivő hozzászólások, de mostanába csak személyeskedés az egész fórum. Szó sincs már a tömegkályháról.
Azt hittem a fórumnak az a célja, hogy amatőrök, barkácsolók, érdeklődők megosszák egymás között a tapasztalataikat.
Aki valóban építeni akar tömegkályhát, az interneten (nem itt) minden lényeges információt megtalál, ha keres, s meg tudja építeni a kályhát, ha nem nagyon kétbalkezes.
A gyakorlati rajzzal kapcsolatban leírom a véleményem (csak az enyém), úgy látom senki nem válaszol. Rajzot csak finn kályháról láttam a neten, de 2-3 hónappal ezelőtt volt hozzászóló, aki ennek alapján épített; és a sütőt, afölött a kályha tetejét nem jól sikerült így sem elkészítenie. De mindettől függetlenül a véleményem: Egy másik fórumon már említettem: idealista vagyok. Felmerül a 'legalitás' kérdése! Ha valaki otthon pl. cserépkályhát akarna építeni: vásárol egy könyvet.KIFIZETI az árát! Vagy elmegy egy tanfolyam/szakma... kifizeti az árát, ettől válik 'legálissá'. Mivel tömegkályháról még magyar nyelvű könyv nincs nem tudsz venni. Viszont: -1.Felkérsz valakit aki épít neked. -2.Elmész egy kályhaépítő dzsemborira, és megtanítják. -3.Utána jársz a neten (segitséged a gugli, és a gugli fordító). Aki feltöltötte, nyílvánossá tette. Ha ezt a verziót választod nyílván kell hogy legyen anyagismereted, stb is, nem elég, pl:hogy hány sor magas legyen a tűztér. Ezenkívül borítékolva van a kisebb, nagyobb hiba lehetősége. Én nem érzem magam 'felhatalmazva' arra, hogy amit más pénzen vásárolt, megfizetett érte, és feltöltött, hogy ezeket a linkeket osztogassam, nem tartanám korrektnek. Lehet sokaknak nem tetszik, nem értenek egyet velem: indokolják meg és töltsék fel a rajzot ők. Vagy nem tetszik az érdeklődőknek, hogy nem kapják meg ingyen, amiért mások megfizettek (tanfolyam árát, vagy sok órás/napos böngészést, gyakorlati építést, stb). De ez az élet így működik: minden kapott dologért adni kell valamit cserébe( különösen szól ez nekünk kelet-európai embereknek). Üdv mindenkinek: Sancibácsi.
A legjobb tömeget a vályog adja szerintem (mármint a ház oldaláról). Amúgy valóban van ebben valami, hogy a tüzelőberendezés-ház egy rendszert alkot. Nem mindegy hogy a tömegkályhánk egy (hő)szigeteletlen vályogházban, vagy egy könnyűszerkezetes épületben áll. Nem is annyira a kályha, hanem inkább a ház 'működése' szempontjából. Azért itt megjegyezném: kandallóval, cserépkályhával szemben is megállja a helyét a tk, mivel a külső hőmérséklete kisebb, ennélfogva alacsonyabb hőfokon sugároz; igaz hosszabb ideig!
"Az nem, az nagyon kevés. Égesünk el óránként 1 kg szenet (az mindegy ha celulózbanis van) tehát menjen be a tűztérbe óránként, némi felesleggel is számolva k. 3kg oxigén, 15m3 levegő. 1 óra alatt, nem sok az, egy pár mm átmérőjű cső." Ez a tömegkályhás topik. Amiben nem szénnel, fával tüzelünk. Az azonos hőmennyiséghez nagyobb 'rostélyfelület', vagyis tűztér kell. Ezenkívül csak ismételni tudom magam: a tk-ban tökéletes égés megy végbe, nagy lángon, sok levegővel. Különösen az utolsó előtti fázisban (parázslás előtt), én a hamuzóajtót kopp kinyitom, hogy elég levegő legyen az égéshez. Különben a láng sötét vöröses, vagyis kevés O2-el tökéletlen az égés. Plusz a másodlagos levegő. Ezt állíthatom, hogy nem néhány mm2 keresztmetszet. Ez persze az én tapasztalatom.
Ennél számomra kézenfekvőbb megoldás a légfűtéssel kiegészülő tömegkályha. Egyrészt ismerjük a mondást a járt és járatlan útról :-) ;másrészt fele annyiba kerülhet. Ha valóban a lakás középpontjában van kevesebb csövezést, stb igényel, hiszen maga a kályha dolgozik rá. Ezenkívül csak a távolabbi helyiségeket kell légfűtéssel ellátni, ennyi hőt 'le lehet venni' egy nagyobb méretű töm.kályháról is, én is így oldottam meg. De lehet hogy csak az új dolgok iránti idegenkedés is mondatja velem? Üdv Sancibácsi.
Aludtam is rá egyet. :-) Hát szépen sorba: -A padlószigetelés a legkevesebb. Méretezett vasbetonlemezre rá lehet állítani egy ilyen monstrumot, ami néhány 'papucson' és hőszigetelésen állna. -A helyiség szigetelése még belülről is elég meredek. Külső szigeteléssel viszont különösen. Hiszen 'felfűtöd' a szobát is, gyakorlatilag. Rendkívül tűzveszélyes a dolog! megjegyzem a hőszigetelés nem azt jelenti, hogy nem megy ki a hő, csak azt hogy LASSABBAN, FÉKEZVE. Végül is a házra is teszünk szigetelést, és mégis minden hővel az utcát fűtjük; csak van akinél többször kell begyújtani és többet, van akinél... Tehát: Szerintem egy ilyen helyiséget számítással tervezett hőszig-el kellene ellátni, ami min 30 cm lesz. Külső körítő falainak ugyanúgy 30-as teherhordónak kell lenni (hőcsillapítás), és a fafödémet el kell felejteni! Kérdés megéri-e anyagilag a házon tört-ő ennyi + ? -A kályha levegő ellátása! Merthogy az égéshez az is szükséges! Egy nagy méretű, nagy égésterű-höz pedig sok! A szigetelt helyiségbe nem csak a 'fűtési' levegőd ki-bevezetését kell megoldani, hanem ahogy írod: "ha meleg van lezárod"=>na a kályha tüzét ekkor is kell táplálni! Tehát a kályha levegőellátását célszerű egy külön független rendszerrel megoldani: a család egészsége érdekében:-) -Végül a kályha. (már másodszor jut eszembe AB69: először, hogy Mo-n 1-2 ember tud gondolkodni; most pedig a tömegkályha-téglakályha ellentét). Az utóbbiban igazat kell adni neki. Az általunk megkedvelt tömegkályhában rendkívül tökéletes, un. utóégés történik. Viszont a topiknyitóban V11 írta, hogy mint a szivacs megtelhet, és a további hőmenyiséget már felvenni nem tudja, átfolyik rajta. Ezért nem valószínű hogy az egész kályhát (külsőt) is fel tudod több 100 fokra hevíteni. Ha 'csak úgy' felnagyítod a magot, nem biztos, hogy olyan jó égés, áramlás lesz benne, ez egy kikísérletezett megoldás. Gyakorlatilag egy 'teljesen új' kályhát kell építeni. Szerintem erre nem a dán tömegkályha a legjobb megoldás, hanem inkább egy cserépkályha mintára megépített téglakályha, vízszintes/függőleges járatokkal. Ennek hatásfoka jóval el fog maradni dán kályhától, nincs benne utóégés, stb. Folyamatos tüzelést igényel, ráadásul 'pazarló' tüzelővel. Ezenkívül egy ilyen 'új' kályhán lesz vagy 50 újítás. Megtervezed, megtervezteted és ha jól sikerül 40 bejön. Viszont a maradék 10 miatt ha egy ekkora monstrumot el kell bontani, és újraépíteni, az már nem gyenge (ha értem mit szeretnél egy ilyet felépíteni 2-3/hét 2 fő). És megtérüléssel nem számoltam. Röviden :-) ennyi.
Pontosítanék: Az alumínium szilikát paplanok lehetnek rákkeltőek. Legalábbis én, egy, a meg nem nevezném, kik által tömegkályhákba propagált, meg nem nevezném, milyen márkájú anyag dobozán kiírva is láttam konkrétan, több nyelven, hogy rákkeltő. Nevek a szerkesztőségben :o)
Vackor nem az élelmiszeriparban használatos kalcium/magnézium-szilikátra gondolt, hanem a kerámiaszálas paplanokra. Az ebben alkalmazott (én is úgy tudom van kalcium-szilikát anyagú is) mikroszálak a tüdő hólyagocskákba beékelődve igen! Szerintem. A többire nem reagálnék így gyorsban, nézem a Barcá-t, és emésztem a dolgokat:-))
Szvsz. nem a kályhát kellene közvetlenül szigetelni hanem a "fűtő helyiség" falait. Kérdés lehet az is, hogy hova kerüljön a szigetelés, a helyiség falai is tárolják a hőt, vagy csak a kályha tömege? A helyiség külső szigetelésével növelhető a falakkal a "hőtároló" tömege. Így gravitációsan működhet a légfűtés a ki és bevezetők szabályozásával.
Értem. akkor manuálisan kell belőle kivenni a hőt. Közeli helyiségeknél jó a légfűtés, de messzebb menő csőnél ha nincs jó szigetelés, akkor lehül. És ventillátorral kell nyomni a levegőt, ami áramot eszik, és zajos. mondjuk hőtárolós kályha ventivel halkan is megy. A lényeg hogy gravitációsan igénytelenebb.
Ez nem újdonság, valóban működik a mai napig 20-30 éves rendszer. Lent a pincében van a WC méretű "kályha", és légcsatornákon keresztül gravitációsan megy a meleg minden hova. Ennek egy baja van, hogy a tűzteret 1-2 évente újra kell samottozni, mert megeszi a füst a samottot. De ha az égésteret lecserélnénk a nagy hatásfokú tömegkályha tűzterére, akkor sokkal tovább bírná, és még gazdaságosabb is lenne.
A kalcium-szilikátnak ugyanúgy 1-körül van a fajhője, mint a többi szilárd építőanyagnak (kivéve fém, és szerves), mint pl a samottnak. A k-szilikát LAPHOZ azonban duzzasztott perlitet használnak fel, ennélfogva csökken a tömege (hőtárolása), viszont javul a hőszigetelő tulajdonsága. Kandallósok közkedvelt anyaga tűzállósága, és szigetelő képessége miatt. A hőtároláshoz tehát nem igazán jó, viszont a hozzászólásod jó! és üdv a topikon.
Olvasgattam ezt a topicot. Most hallottam először a tömegkályháról. Eddig csak kisebb és nagyobb cserépkályhákról volt ismeretem. Gondolkodtam egy kicsit a dologgal kapcsolatban."
Ámber! Nekem is van egy ötletem! A tömegkályha már így 'snasz' is jó mert: -kiváló a hatásfoka, -ennélfogva kevés tüzelővel csinál meleget -nem kell átrakni, mint a cserépkályhát, -egyedülállóan jó hőtároló:akár 24 ó-ig; (én ebben a gyenge időben átálltam a 1,5 napos begyújtásra), -tartósan lakott épületnél nincs szükség gyors felfűtésre, hiszen nem engedi kihűlni a lakást, -stb. :-)) Üdv Sancibácsi!
Ezt egyszer én is végigszámoltam, úgy emlékszem 10-15 kg fa elégetése jó hatásfok mellett 30-40 fokkal emeli meg 1 m3 víz hőmérsékletét. Vagyis valóban, egy kisebb tömegkályha méretű víztartállyal elérhető ugyanaz a hőkapacitás. És abban is igazad van, egyszerűbb az építés is, mégcsak új dolgot sem kell kitalálni, gyakorlatilag egy vizes kandallót elég összekötni evvel a puffertertállyal, plusz vezérlés, stb. Végül beburkolhatod téglával is az egészet, de ettől még ne hivd tömegkályhának szerintem
A vizet mint hőtárolót nem érdemes bevinni a tk-ba, csak mint hőközvetítő közeg. De nem hülyeség mellé egy 1m3-es vizes puffer radiátor esetén, ha van hely meg pénz. De vizes puffer nélkül is jól működik. Itt az új kályhámról egy videó.
T. Mester Az elképzelés nem rossz, de a tk. lényege szerintem a magas hőfokú közel tökéletes égés, és a hőtárolás. A vizes térrel az elsőt kilőtted, mert nem tudna úgy felmelegedni a kamra, hogy ne legyen benne kicsapódás,(kátrány, korom) . Ha pedig mégis sikerülne simán elfőzné a vizet. Lehet hogy a samott fajhője kisebb mint a vízé, de nincs nála halmazállapot váltás 100 foknál. Rejtett hő meg hasonló. Szerintem felesleges ezzel kísérletezni. A TK. már egy kiforrott technológia, ezt kell adoptálni, kisebb változtatásokat, finomításokat lehet próbálgatni, de csak úgy hogy a működési elv az maradjon meg, mint az elején írtam. Fontos!! én konvektorral fűtök, TK még nem láttam közelről, csak képen de nagyon tetszik:)
A víz fajhője többszöröse a samott téglánéak. Azonban ezt nagymértékben ellensúlyozza két dolog: Az egyik a samott nagyobb tömegsűrűsége, másrészt az, hogy a víz hőtárolóképességét a forráspont miatt sokkal szűkebb hőmérsékleti tartományban tudjuk használni. Nem szeretnélek semmiről lebeszélni, csak gondolatébresztőnek írtam. Sok sikert, v11
A hagyományos égetett téglák, és az egyéb építőanyagok beton, vakolat, gipszkarton, stb anyagok fajhőjét az építészek álltalánosan 1-nek veszik. Ettől az építészek a szervesanyag tartalmú vályogtéglát veszik 1,1-1,2-nek. A fáról, mint szerves anyagról most fölösleges szólni. A víz fajhője 4,2! Pontosan ezért találták ki a melegvizes központi fűtési rendszereket. Ha viszont kitalálod a kályhát amit kinyitsz, lezársz (víz oldalon), és a külsején is hőleadó vizes felület van amit ki, be lehet iktatni: hát szerintem ezzel a szabadalmi hivatalba menj be sürgősen :-)))
Olvasgattam ezt a topicot. Most hallottam először a tömegkályháról. Eddig csak kisebb és nagyobb cserépkályhákról volt ismeretem. Gondolkodtam egy kicsit a dologgal kapcsolatban. Tudja valaki a tégla fajhőjét? Pl a vízhez képest? Mi lenne, ha sok tonna tégla helyett egy nagy víztartályt melegítenénk? Ok, tudom, a kazánt már feltalálták :) De lehet, hogy egyszerűbb lenne az építés is, nem beszélve a vízben lévő lehetőségekről (ti. folyékony) Szóval ott figyelne a kályhámba építve egy nagy víztartály, a szomszéd szobában meg egy radiátor. Ha nem nyitom ki a csapot, akkor úgy működik, mint egy tömegkályha. Ha kinyitom, akkor meg áramlik a víz, és fűthet más helységeket is. Sőt, tehetek egy nagy felületű hőleadót magára a kályhára is, ami a szoba gyors felmelegítésében segítene, majd azt elzárva ismét átállhatok tömegkályha üzemmódba. Nagyon elborult ötlet?
Ja, és ha én jól 'értem a kályhám': a kályha külsejét nem is csak annyira a leszálló füst melegíti fel (bár hozzáteszem dán kályhám van). Hanem az égés befejezése után lezárom a kéményt, és az azt követő 2-3 ó múlva forrósodik át mindenhol, és legmagasabb hőm-re a külső. Szóval szerintem az 1000 fok fölötti tiszta égés nagy hőjét elraktározó samott mag melegíti tovább az égés után a kályha külső falát.
A hamutér, alatta lévő fekvő füstcs. már nem samottból van, nincs annyi 'bevitt' hő, és hőtárolása is kisebb. Szerintem egyszerű eldönteni melyik melegebb. Meg kell tapintani a két ajtót: tűztér-, és hamuzó ajtót!
Szerintem a felvételen van egy kis hiba, illetve nem hiba, csak a hőkamera egyik tulajdonsága, hogy vannak olyan tárgyak amik tükrözik a hősugarakat (mint tükör a fényt). Szerintem ami világos a képen, az a kályhaajtó hősugarainak a tükörképe ami a járólapról visszatükröződik. (Tehát nem a járólap valós hője, csak amit vissza tud verni valahonnan.) Ezt könnyen ki lehet szűrni, ha felvétel elkészítése előtt kicsit mozog az ember a hőkamerával, és akkor változtatja a helyét a tőkörkép, merthát máshogyan veri vissza a hősugarakat. (Lehet, hogy nincs igazam,, mert ez csak egy álló kép.) Az sokat segítene, ha lehetne tudni, hogy melyik színhez milyen értékek vannak hozzárendelve. Ha hírtelen nagy különbségek vannak, akkor bibi van mert tükröződés áldozatai vagyunk.
Nem akarok okoskodni, lehet hogy nincs igazam, bár hőkamerával viszonylag sokszór találkozok.
Ez igaz, de csak a felfűtés idejére, ami ugye napi 1-2 óra. Ha jól értem az alapelvet, akkor fennmaradó 20-22 órán keresztül minden meleg a magból jön, nem tudom a hamutér mennyire szigetel, és tény hogy a hő általában felfelé terjed, de kb. annyira átmelegedhet az alja is, amennyre az oldalfalak, nem?
Az ytong a hőt is és a terhelést is jól bírja. Az álltalában használt p-2 tipusa durván negyed annyira szigetel mint a polisztirol, ami azért nem rossz. Az ötlet sem elvetendő, ugyanis ha dupla vastag (a szigetelés+beton), már csak a fele!
Igen, két külön dolog. De biztos van hőveszteség a kályha alatt is. Kérdés hogy mennyi. És mi a helyzet az ytonggal? Az biztos elbírja, kérdés mennyit hőszigetel.
"Én a kályha körül mértem a padló hőfokát infra hőmérővel. Abban a helységben nem ment a padlófűtés, mégis melegebb volt az aljzat a kályha körül, mint a másik padlófűtéses helyiségben. Szóval a kályha alatti szigetelés nem értelmetlen dolog." A két dolgot szerintem külön kellene választani! Az egyik hogy a kályha körül melegebb, az világos, annak is kell lenni. Nekem is neked is van tömegkályhánk. Hőtérkép sem kell a kérdés megválaszolásához: melyik a legmelegebb része a tömegkályhának? =>az ajtó. Amíg ég a tűz, és ha elaludt is a belső samott mag magas hőmérséklete miatt, mivel a hőálló üveg nagyon jó hősugárzó=> nagyon komoly hőleadása van sugárzó hő formájában. Mivel a beton, és az azon lévő hidegburkolat jó hővezető-hőtároló: felveszi az ajtó-kályha külső által sugárzó hőt. De most a kályha körül, előtt..-i részről beszélünk. Én a szigetelés kihagyását NEM A KÁLYHA KÖRÜLI, hanem a KÁLYHA ALATTI padlóra írtam. A kettő nem ugyanaz. Tehát a 25 m2-es nappali 24 m2-n kell alkalmazni, míg a kályha alatti 1m2-n nem szabad.
Én a kályha körül mértem a padló hőfokát infra hőmérővel. Abban a helységben nem ment a padlófűtés, mégis melegebb volt az aljzat a kályha körül, mint a másik padlófűtéses helyiségben. Szóval a kályha alatti szigetelés nem értelmetlen dolog. Idén egy régebbi puhább gyapot+padlófűtéses helyiségbe fog épülni egy 3.5 tonnás tömegkályha. Majd meglátjuk mi lesz az aljzattal. Kap majd egy 10cm-es vasalt alapot a kályha alatt.
Biztosan van 500 Kpa terhelhetőségű is, csak 30%-os összenyomódás mellett! :-) Én ezeket félre ne érts; magasépítő technikusi végzettséggel, építésvezetői gyakorlattal a hátam mögött írom. De ha bárki feltölt ide egy szigetelő anyagról tanúsítványt, mellé egy statikai számítást, hogy x*y méretű, z tömegű kályha statikus terhelése esetén milyen szigetelés alkalmazható, annak én is megköszönném. A beton nyírószilárdságát igazából nem kavarnám a képbe. A beton természetesen nagyobb nyomó, nyíró, stb szilárdsággal bír. A probléma ott fog jelentkezni ha egy masszív vasbeton lemez alatt kis terhelhetőségű szigetelőanyag van, mégegyszer mondom: a beton a szigetelés összetömörödése miatt egyben fog megsüllyedni, ha nem törik meg, akkor sem. Én ezt magamnak nem kívánnám. Mégegyszer mondom a gyakorlat néha egészen érdekes dolgokat produkált már. Állt olyan épületszerkezet ami a statikai számítások alapján rég össze kellett volna hogy dőljön. Egyrészt ami ma áll nem biztos hogy holnap, jövőre, 10 év múlva, stb, is fog. Másrészt a statikai számításokban, anyagokban ugyanis van 'tartalék', tehát felül méretezik a dolgokat. Ennek ellenére én senkit sem biztatnék arra hogy ha épít akkor olyat építsen ami a számítás alapján nem felel meg!
Ja a duli-fuli: A duli-fulit az vegye magára, akinek inge :-)
Nem vagyok statikus (sem :o) de nekem hiányzik a képletből a vashálóval erősített beton nyírási szilárdsága, azaz hogy mekkora területen képes elosztani a terhelést. Úgy tudom, magyarországon is beszerezhető 500 kPa terhelhetőségű szigetelés. De igazad van, ezt én inkább meghagynám a szakértőknek. Az elmélet működéséhez annyi támpontot tudok majd nyújtani, hogy a 40 kPa terhelhetőségű szigetelés fölé épített kályha alatt idén meg tudjuk nézni a betont. Azt feltételezem, hogy az eltelt pár év alatt az összenyomódás nagy részének meg kellett történnie. Jelenleg ennek semmi jelét nem tapasztalom, meglátjuk, mit látni kályha alatt. A hőszigetelésnél azt javaslom mérlegelni, hogy a kályha alatti hőveszteség objektív okokból várhatóan nem lesz azonos a szoba északi sarkában található ugyanakkora területtel. Már ha feltételezzük, hogy a kályha alul melegebb lesz 20 foknál. Szerintem épp a tárolt hő egy részét veszíthetjük el, illetve nyerhetjük meg, attól függ, honnan nézzük. Nem is tudom, a dulifulira mit mondjak. Mivel nem vagyok kályhás, minimum nem rám érthetted. Még az is lehet, hogy akkor én dulifulizhatok :o)
Hát megpróbálnék a témára röviden reagálni, de valszinű nem fog sikerülni, de ez a téma biztosan sokakat fog érdekelni, akik később olvasnak vissza a fórumban. De végülis mások is írtak már itt hozzászólást, mely lényege hogy csak ők az igazság egyedüli letéteményesei, mindenki más kályhálya sz..r, én inkább érdemben a tényeket szeretném leírni. Először is a lábazatszigetelő anyagokról. Gondoljatok vissza láttatok-e, új építésű házat 3-5 év múlva, és ott láttatok-e olyat, hogy a falra ragasztott kerámia szegő elvált a járólaptól 0.5-1 cm-t? Ez gyakorlatilag azért volt, mert az ajzatbeton 'lesülyedt' tőle, mivel az alatta lévő eps pihentetetlen volt! Tehát az ajzatban alkalmazott szigetelés miatt meg tud süllyedni a padló! Aztán: "Azért léteznek már erősebb szigetelőlapok is, ( pl XPS) akár 50 tonna/nm, azt hiszem általában ezek rózsaszínűek" Ha lesz erről valami pontos adatod azt szívesen venném, addig azonban álljanak itt az álltalam ismert (valamenyi magy.o-i) eps-ről egy kis tájékoztató: Besorolás szerint Eps 100 azaz sárga jelölésű padlóban alkalmazható expandált, vagyis nyílt cellás szigetelőlemez Nyomószilárdsága:100 KPa. Ennél nagyobb szilárdságú lemez (átlag tüzépen ilyet nem is tartanak): az Eps 200: "Nagy terhelhetőségű EPS táblás hőszigetelés Nagy terhelésű beton aljzatok alatti hőszigetelésre alkalmas. Nagyobb forgalmú középületek (750 kg/m2 feletti várható terhelés) beton padlói alá alkalmazott EPS hőszigetelés. Színjelölése: 2 FEKETE sáv. Műszaki jellemzők: hővezetési tényező: 0,031 W/mK. Nyomószilárdság: 200 kPa 10 %-os összenyomódás mellett. " A kék, rózsaszín, zöld színű stir.., aust.., do.., stb extrudált, vagyis zárt cellás anyagok kb ezzel megegyező szilárdságúak, vagyis 200 KPa 10%-os összenyomódásnál, de 2%-os összenyomódásnál csak 60-80 KPa! Ezek a terhelések tehát a kb. 750-1500kg/m2 terhelés viselésére alkalmasak. De ha már a terhelés szóba került és a teherautók. A terheknek alapvetően 2 nagy csoportja van, amivel a statikusok számolnak: -a statikus, ÁLLANDÓ terhek, -és a dinamikus NÉHA JELENTKEZŐ terhek. Azt ugye nem kell bizonygatni, hogy a kályha folyamatosan terheli a padlót, legfeljebb a tüzelő a dinamikus teher :-) , vagyis néha x+12 kg!!! a teher, de ez természetesem már a vicc kategóriája! Szóval gyakorlati számítás alapján egyik sem való tk alá. Ha valaki aláteszi valószínű bírni fogja egy darabig, de sem a kályhát sem a házat nem rövid távra építjük ugye!
Aztán a hőhidasság kérdése: "Hogy mennyi a hőveszteség a padló irányába, erről azért vannak más vélemények, olyan is, hogy kb 10%. Ha ez igaz, az azért nem kevés." Valóban egy átlag lakóház energetikai veszteségének kb 10%-a távozik a padlón. Egy mo-i átlag lakóház 100 m2. A kályha ebből 1 m2. Vagyis a 10 % veszteségnek az 1 % távozik a kályha alapterületén, az=0,1%! Ez pedig kevés azért, hogy méregdrágán állítsuk helre a megsüllyedt, eltört, stb-t! A topik megnyitásakor is a néhány feltétel között (kémény, stb) ott volt a statikailag teherhordó ajzat/stb. Itt gyakorlatilag leállt a topik egyesek belharcának köszönhetően, hogy mások megépítik a gagyi kályhát (Fúj-fúj), és felveszik érte a pénzt, és később esetleg nem lesz olyan, vagy csak magának építette a hülye, és még örül is neki, pedig ezzel lejáratja, ... Szerintem ez is ilyen terület! Ne biztassuk az embereket hogy eps alapra tömegkályhát építsenek, és 5-vagy akárhány év múlva javítani kell a törött, vagy egyben lévő de megsüllyedt aljzatukat. Jó lenne ha ez a topik nem a kályhások duli-fulijáról szólna hanem érdemi hozzászólásokkkal kedvet, ötletet adnánk az érdeklődőknek is a tömegkályhához. Mindenkinek üdv, és várom a hsz-aitokat is, ha valakinek esetleg más véleménye lenne a dologról: mármint tegyünk-e polisztirolt a kályha alá? Sancibácsi
Nálunk 8 cm szigetelés, 8 cm vasalt aljzatbeton, erre épült fél éve a kb 2 t tömegű kályha és egy része alatt fut pf cső is, eddig minden ok, remélem az is marad. Azért izgultam az épitése során
Azért léteznek már erősebb szigetelőlapok is, ( pl XPS) akár 50 tonna/nm, azt hiszem általában ezek rózsaszínűek, de ez itt nem a reklám helye. Még vasúti talpfák alá is teszik. Nem gondolom, hogy ez annyit zsugorodna, hogy bánthatná a csöveket. Ha ez így volna, nem építenék olyan padlófűtéses aljzatokba, amire kamionnal is ráhajtanak. Hogy mennyi a hőveszteség a padló irányába, erről azért vannak más vélemények, olyan is, hogy kb 10%. Ha ez igaz, az azért nem kevés. Ha pedig tudjuk, hol lesz a kályha, ki is tudjuk biztonságos távolságban kerülni a csövekkel. Egyébként én padlóban vezetett fűtéscsövek fölött, 8cm vastag, hálóval vasalt szerkezeti betonra építettem, 4 éve, és semmi gond. Pedig a helyzetet súlyosbítja, hogy néha földrengést okoznak a házunk előtt kátyúba csattanó teherautók. Mindenesetre ezt a kályhát idén úgyis lebontom, és megnézzük, mi lett a padlóval alatta.
Nem, nem bírja el a nagy terhelhetőségű szigetelés sem! Az a normál 100, helyett 150-200 as. De gondold meg, különösen, ha a nappalidban lesz a kályha, és lesz padlófűtés: a hőszigetelés fölött lesz az aljzatbeton, amibe be van ágyazva a fűtés/padlófűtéscső. Ha ezalatt összetömörödik az eps (arról ne is beszéljünk, hogy ezek az anyagok az idő múlásával zsugorodnak, csak a homlokzati lemez előpihentetett). Tehát ha a szigetelés tömörödik, nem elég szilárdságú, megtörik az ajzat betonlemez, benne a csövek, amit utólag javítani gyakorlatilag lehetetlen. De nem is olyan fontos hogy legyen alatta! Egy régi szemlélet szerint az aljzatot csak a külső körítő falak mentén 1,5-2 m szélességben kell. Efölött eljárt az idő, stb, viszont a logika ma is igaz: a föld maga is szigetel a feltöltésben. Vagyis ha a kályhát nem a külső falra építed rá, márpedig azt nem javaslom inkább a lakás 'centrumába'; vagyis elhanyagolható lesz az energetikai veszteség azon az 1 m2-en, ráadásul itt a 'hőhidasság' gyakorlatilag biztos nem okoz egyéb pl. penészedési problémát! :-)
És akkor egy másik: Sokan félnek hogy nem lesz idejük tüzelni, a begyújtással vesződni, mert konzervatív módon gondolkodnak róla! Ha van kedved gyere el hozzám egy begyújtásra! Ha nem érsz rá elmondom: Kb 5 perc megrakni a kályhát. Egy mozdulat meggyújtani a tüzet, s majd becsukni az ajtót! Az égés első 5-10 percében rá-ránézni a tűzre, levegőszabályzás miatt. Az ezt követő 30-40 perc gyakorlatilag a tűz-lánd miatti intenzív gyönyörködéssel telik az ülőgarnitúrából! :-))))) Majd az utolsó pár percben a parázsló égésnél el kell venni egy picit újra a levegőből, és az égés végén lezárni a levegőztetést, és a kéményt! Tehát a kandallóval-cserépkályhával való tüzeléssel ellentétben itt gyakorlatilag kb 1 ó alatt leég a tűz a fától függően, ebből a tüzeléssel való elfoglaltság kb 5-8 percnél nem több! Ennyi ideje pedig szerintem mindenkinek van! úghogy a kályháról szerintem se mondj le!
Én is megtaláltam a magyar vonatkozást már az első pillanatban. Nekem is van olyan prospektusom (ismerem a vállalkozás vezetőjét: egy értelmes gépész). Tőle vettem a kályhaajtóimat, meg a samottégláimat is (rendes ember, 50 samottéglát ingyen el is hozatott az ismerősével hozzám) :o)
A szigetelésről úgy tudom, létezik nagy teherbírású változat is, esetég olyat be lehet rakni. Mindegyiknek van adatlapja, min feltüntetik a terhelhetőségét.
Nem tanácsos alá szigetelés. Ha alacsony energiás lesz, azt 1 kombinált tk elvinné. Tuti nem tennék radiátort, meg főleg gázkazánt. Új háznál manapság őrültség lenne kihagyni egy kéményt főleg egy jó hatásfokú kályhával. Nekem csak azért van minden, mert mindíg utólag jöttek a dolgok. :-) Ha most kezdeném 1 tömegkazán lenne a házban rákötve a padlófűtésre, + a fürdőben a csőradiátorra, meg a bojlerre, kiegészítve sör(lég)- és napkollektorral.
Köszönöm a tanácsot, erre nem is gondoltam. Mármint arra, hogy a tömegkályha kevés ideig ég és utána sokáig meleg. Ez tényleg egyszerűsíti a helyzetet a szellőzővel. Még egy pont a tömegkályha javára! Egyébként nagyon passzív házat nem akarok, inkább az alacsony energiás a cél. próbálom úgy megfogni a dolgot, hogy ami megtérül emberi idő alatt azt beépítem, ami nem az kimarad. A kályha ezen a vizsgán megbukna, szerintem az életben nem térül meg egy kályha a kéménnyel együtt, főleg ha csak kiegészítő fűtés egy másik kiépített rendszer mellett. De a feleségem szeretne kályhát, szóval le leszek szavazva. Kérdés: a kályha alatt lehet szigetelés a padlóban? Elbirja a súlyt?
Vártam, de úgy látszik már nincs a témához több hozzászóló; az előző véleményekhez mindenesetre alakul. :-) Szóval a lényeg szerintem a szerelőbeton alatt elhúzni egy min. 110-es csövet az 'alapban' és a kályhának ill. kéménynek alapot készíteni ebben a fázisban. A kályhának nem szükséges különösen; lényeg a szerelő, vagy szigetelést tartó beton legalább 8 cm, és hálósan vasalt legyen a kályha tervezett helye alatt. Véleményem szerint döntsd el előre milyen házat akarsz: légtömör passzívházat, vagy 'csak' alacsony energiásat. A passzívház mindenképpen egy külön történet, nem csak a kályha, hanem a ház minden porcikája! Az aeg-s házban pedig a begyújtás 1-1,5 ó-ra nyugodtan lehet ablakot nyitni, estleg a rekuperátornak egy kapcsolót később beépíteni, hogy ne 'dolgozzon össze' a venti a kályhával. A kályha pedig azon túl, hogy az innen-onnan olcsón kerülő tüzelőt el tudod égetni, és ezzel spórolsz egy külön fílig-je van, ne mondj le róla. Nekem amúgy a vizes megoldásnál a levegősek szimpatikusabbak, mivel nem áll fenn a víz felforrásának, a kályha 'elázásának' veszélye, és akár gravitációs úton is tud működni áramszünet esetén. Üdv:Sancibácsi
Én a hasított erdei kemény fát bevittem, és 1 nap múlva ki kellett hordanom, mert ronda barna bogarak jöttek elő vagy 10 legalább. Tavaly is így jártam. A fabrikettből nem jött elő:-) A fenyő meg csont száraz, azt nem kell bevinni előre.
2 éve hasitott fával és épitési hulladék fenyővel tüzelek a kályhába, mindkettő jól kiszáradt, tető alatt van, de mostanság jutott rá hó, ami olvadáskor átcsorog a rakaton, feltételezem a fa is sziv magába ebből a nedvességből aztán jönnek a minuszok és visszafagy. Ha begyujtás előtt 1 nappal beviszem a házba, akkor a csapadék elpárolog belőle, de a lakásban nagyobb a levegő páratartalma is. a kérdés, hogy bevigyem-e vagy ne?
Ha nem sürgős, akkor keress rá a tömegkazánra(google 4. találat). Érdemes rajt elgondolkodni. Ez mellé nem kell kiegészítő más hőtermelő. Ajánlom a padlófűtést kiegészítésnek. Ha jól van megcsinálva a kályha, akkor a szekundert megkapja a hamutérből a külső légbevezetésen keresztül, így nem szív semmit bentről. De legrosszabb esetben is csak nagyon minimálisat ha nem elég a hamutérből.
Az jó, ha még ennyire nyitott a kérdés. Én mindenestre a helyedben ha egy adott összegből kellene gazdálkodnom, az első a kiváló hőszigetelés, a második a napkollektoros melegvíz ellátás, a harmadik a tömegkályha, a negyedik egy egyszerű, olcsó biztonsági/kiegészítő fűtés, ami, ha a kályha a vízkörön van, akkor ugyanarra a körre dolgozik, arra az esetre, ha nem vagy otthon, beteg vagy, nincs fa stb. Csak ezután foglalkoznék hőszivattyúval, rekuprátorral, stb. Már ha még maradna rá pénz.
Köszönöm a válaszokat. A kályhát birni fogja a föld, úgy lesz megépítve. Most még csak az üres telek van, bármit alkothatunk. Ez a rész nem gond. Ha kályha most nem lesz akkor is előkészítjük a helyét, akármi lehet még a következő évtizedekben. Pince nincs, de ha kell be tudunk tenni egy külső levegőbevezetést. Ha a szekunder levegő a szobából jön akkor segít valamit ha a primer legalább kintről érkezik? Számít ez valamit? Nem bonyolítja/drágítja nagyon a dolgokat? Én valami olyasmit hallottam, hogy gépi szelőztetésnél nem szabad a lakásban tűznek lenni. Ezért nem lehet gázos tűzhely se, meg elvileg a lakótérből levegőt szívó kályha se. Ez mennyire igaz? Azt látom hogy a gyakorlatban nem így építetek, de az engedélyeket megkapom-e rá? Egyáltalán valamilyen hatóság beleköt az ilyesmibe? Talán a kéményesek? A gáz elfelejtése már felmerült bennem is. Igaz most be van kötve a telekre a gáz, de azért akkor is spórolnánk a tervezés meg ilyesmik díját. Csak az a bajom, hogy ha most nem csinálok vizes fűtést akkor később nagyon nehéz lesz. Sokminden történhet még a ház életében. Akár a hőszivattyú is reális árba kerülhet, vagy hasonlók. De a kályha mellé mindenképpen kéne valami kegészítő fűtés is. És ha van kiépített vizes fűtésem (mondjuk padlófűtés) akkor jobban járok ha egy gázkazánt akasztok rá és nem villannyal fűtök ami sokkal drágább. Naszóval még nem tudom mi legyen. Sziasztok!
Szia! Kérdés.: lesz-e pince? Mert ha lesz, akkor megoldható úgy ahogyan én tervezem a tömegkályhát, a pincéből vezetem be a primer levegőt a kályhába és csak a szekunder megy a belső légtérből. Amikor működik a kályha akkor résnyire kinyitom a pince ablakot és ott felmelegszik 16-20 fokra. Nekem is van földregiszter és saját kivitelezésű rekuperátor ami nagyon jól működik, azóta nincs páralecsapódás az ablakon (üvegtáblák alján és szélein). Természetesen nem félek attól sem, hogy elfogyna az Oxigén, mert az utánpótlás az folyamatosan érkezik, még zárt ablakok mellett is. Talán egyenlőre ennyi . Szép napot!
Én csak a tapasztalatomat tudom leírni, nagyjából a házam hasonló a te elképzelésedhez. K=1-es műanyag ablakok, 40-es PT fal 10cm szigeteléssel. Alapterület 85m2+15m2-es galéria a nappali felett. Penész, pára abszolut nincs mióta kiszáradt a ház, kivéve a fürdés utáni párás levegő a fürdőben. Amúgy 35-40% a páratartalom majdnem száraz. Van szellőztető, de jelenleg nem működik, még nincs teljesen kész a rendszer. A kályha a klasszikus módon bentről szívja a levegőt. A légtömörség miatt egyelőre ablakon jön be az utánpótlás. Amúgy egy autómata légeejtő lesz a végleges megoldás. Ettől független fog működni külön a szellőző. Egyik nem zárja ki a másikat. Nem függ egyik a másiktól szerintem. Sőt, én túlnyomásos rendszert csinálnék. Így ez rásegít a kályhára égés közben. Szerintem a valóságban nem annyira drasztikus a helyzet mint ahogy elméletben annak tűnik. Ja, és a hővisszanyerős szellőzőt kiegészíteném talajhőcserélővel, meg sörkollektorral. :-) + a tömegkályha, + jó szigetelés. így együtt a tuti. Már csak a HMV-et kell megoldani napkollektorral, télen tömegkályhás rásegítéssel. A gázt meg el kell felejteni.
Amennyiben rekuperátort használsz, nem logikátlan, a külső légbevezetés, csak sokkal drágább és bonyolultabb, a végeredmény pedig szerintem nem annyival takarékosabb. lásd: 414, 981,988. v11
Kellene egy kis segítség. Ház tervezgetés közben agyalok a fűtésen meg a többi gépészeten. Jó szigetelést tervezünk, ezért jött képbe a tömegkályha mint ami képes elég kicsi hőmennyiséget leadni és nem fűti túl a házat. Viszont szeretnék hővisszanyerős szellőzetést is mert félek a penészedéstől egy mai modern módon lezárt házban. Ezért az igazi egy külső levegős kályha lenne. De mintha a beszélgetésetekből az derült volna ki, hogy a szekunder levegőt mindenképpen a lakásból kapja a tömegkályha (legalábbis az itthon elterjedt vátozat). Mi a véleményetek? Van lehetőség szellőztető és tömegkályha összekombinálására? Én már nem nagyon tudok dönteni a gépészetet illetően. Tudásom nincs hozzá, csak amit a neten összeszedtem, de ahhoz már túlságosan sok alternatívát láttam hogy a klasszikus gázkazán+radiátor fűtést válasszam. Ha nem megy a kályha és a szellőztető együtt akkor valamelyikről le kell mondanom. De hogy mi lenne a jobb azt nem tudom. Tisztán gázos rendszer szellőztetővel, vagy kályha szellőztető nélkül? Egyelőre nem tudom. De haladjunk csak lépésenként. Egyelőre azt kéne tudnom, hogy van-e tisztán külső levegővel üzemelő tömegkályha (vagy bármi más kályha ami egy -15 foknál 5-6 kW hőigény körüli házba alkalmas). Köszönöm!
A száraz keményfánál us megkapja a hőt rendesen. szerintem nincs nagy különbség hőfokban. Csak a kemény később kap nagy lángra, a fenyő meg hamar begerjed, de hamar le is ég. De a középső szakaszban a kamra telibe lángolása ugyan úgy megvan mint a fenyőnél. csak az elő meg az utóégés hoszabb.
Hát igen, ezen a tömegkazán dolgon gondolkodom, hogyan tovább. Mindenesetre dpek most készül megépíteni a harmadik változatot, azt is megmérjük, és aztán egyenlőre úgy tűnik, az első nyílt építés ugyanott lesz, ahol a TSZJ által linkelt video készült. Ha van valami konkrétum, a honlapomon meg fogom írni.
Ok, a stirling motor egy hirtelen kézenfekvőnek tűnő ötlet volt, nekem sincs, csak hallottam róla. Én hasonló problémát egy szünetmentes táppal oldottam, órákig elviszi a szivattyút, igaz, hogy itt pesten ritka az áramszünet, ezért sose kapcsolt be. Szóval én valószínüleg így oldanám meg a itt is, nagyon érdekekel a tömegkazánod is, hogyan lehet róla többet megtudni?
Igen szépen kifehéredik tőle, de a sütőben finom por hamu rakódik le, gondolom némi hamu bekerül a függőleges járatokba kérdés mennyivel hamarabb kell majd a járatot tisztitani, mintha kizárólag keményfa égne benne? illetve az intenziven égő fenyő gyorsabban ég, de nagyobb hőmérsékleten. A nagyobb hőingás miatt Nem csökken az élettartama a berendezésnek?
Tekintettel a rendelkezésre álló erőforrások szűkös mivoltára, mindig is igyekeztem a már létező, beszerezhető és önmagában működő eszközökkel dolgozni, azokat összekapcsolni, egy bizonyos feladat, probléma minél hatékonyabb és megbízhatóbb megoldása érdekében. Mivel nem tudok elérető áron beszerezhető stirling morort, és hozzá kapcsolható megbízható és megfelelő szivattyút, ilyen rendszert nem tudok a konyhaasztalon összerakni :o)
Igen hogy AB69-t idézzem, ez nem tömegkályha. Ez nem utánégetőkamrával rendelkező klasszikus tömegkályha, 'csak' egy konyhai főzőhely! Mindenesetre a hatásfoka nem rossz, különösen a hosszú padkával.
Engem nagyon érdekel ez a tömegkazán dolog, nagy fantáziát látok benne. Arra nem gondoltatok, hogy a keringetőszivattyút ne elektromosan, hanem mechanikusan, pl. egy Stirling-motorral hajtsátok meg?
Akkor gondolom a kamra is kifehéredik rendesen. Most én is akarok venni fenyőt, mert a hasított kemény fám még nedves, és gőzöl a kémény. Nem akarom a jövő szezont kémény bontással kezdeni.
Mai teszt. 10 kg száraz fenyőt égettem, mikor már az egész rakat izott, de még jól égett rátettem két csontszáraz nyárfa hasábot. Egyből belobbantak, hatalmas lánggal égtek szinte vakitó fehér lánggal, majdnem mint az ivhegesztésnél.
Én is gondoltam rá hogy ez egy része a kályhának! De mivel tűztér,hamuzó,tisztítónyílás egyoldalon van,és mintha látszana a falon hogy elé van építve. Gondolod hogy a túloldalon van a fütő része,ez meg csak főző és segédfűtés? Egyébként lehetne ilyen alacsony kályhát építeni lapos utánégetővel?
Ez a takaréktűzhely valószínűleg Lars, vagy valamelyik tanítványának a munkája az utóégető kamra nem felül van, többféle utóégető megoldással készül. A túloldalon pedig valószínűleg egy fűtött padkában folytatódik. A fűthető terület mérete ennek a padkának a hosszától is függ némileg. A részletekről Lars Helbrot kellene kérdezni, a honlapján (www.stenovne.dk) megtalálható a levélcíme.
üdv zoliaaa! Lehet, hogy rosszul jött le, de azért azt láthatod, hogy a válaszok között a kérdéseidre is volt reagálás. A szalmabálás elgondolásodra is jönnek rendesen. A kályha méretezésénél fontos tényező az ajtó , a tűztér, a kémény mérete s persze közte a füstjárat. De ezek szinte csak a szerkezeti tényezők. A másik amit a sz.bálánál figyelembe kell venned, az a laza szerkezete, amely égésnél nagyon nagy égési levegő felvétellel jár, tehát ezt is biztosítani kell. Ha biztosítod , akkor hírtelen ( értsd: nagyon rövid idő alatt) ellobban a bálád, nagyon nagy hőt átadva nem csak a kályhatestnek, hanem a kéménynek is. Ez a hírtelen nagy égés megnöveli a belső nyomást, amely szerkezeti sérűlést vagy robbanást okozhat. Persze ez akkor is bekövetkezhet, ha lassítod az égést levegő megvonással, mert a gázosodás szintén nagy veszély forrás. " Megnézem jól ég-e?".... aztán repülünk:-( A cserépkályhások sok történetet tudnának ídézni papírral megtömött vagy dióhéjas begyújtásokról. Ha sok szalmád van vagy ingyen forrásod, akkor inkább a brikettáláson törd a fejed . Az szerintem járhatóbb út.
Üdv mindenkinek!Mi a véleményetek erről a kályháról,ennek az utánégetője egy téglalap ami így ránézve 2sor tégla magasságú?! Mekkora légteret lehet egy ekkora kályhával befűteni? És nem látom a plussz levegő bevitelt sem!
Szalmával csak annak érdemes füteni akinek van és nem veszi! Egy bála 300ft. Naponta 2 bála az hatszáz+ bekazlazni, fuvar stb. 10KG FA MAX 220FT, Kétszeri begyujtás is 440ft. Lehet számolni na meg a kényelem. A szalmát bálában nehéz elégetni.
A szalma fűtőértéke:14,65 MJ/kg testsűrűsége: 150 kg/m3.
A széna fűtőértéke: 16,75 MJ/kg testsűrűsége: 250 kg/m3.
A fa fűtőértéke: 16,75 MJ/kg testsűrűsége: 600-900 kg/m3.
Ebből látszik, hogy kb 3 szor nagyobb tűztérre lenne szükség.
Szerintem égés során ebben a nagy térfogatban viszonylag gyorsan változnának az áramlási viszonyok.
Pl.: én égettem (és égetni is fogok) a kályhámban száraz diófa levelet (mert hát az energiát nem akarom pazarolni kinti égetéssel, mint a szomszédok). Macerás égetni, merthát eléggé levegős a levél, és nagy felületen tud hírtelen beindulni az égés, mikor beindul, ég mint a rakéta, másodlagos égés szépen beindul, de gyorsan leég a 2-3 maroknyi levél amit be tudok rakni egyszerre. Októberben, novemberben keletkezik annyi hő a levéltől, hogy nincs semmi probléma, de a -15 fokban nem érdemes kísérletezgetni, akkor ott a fa, meg a csöves kukorica :o) . Persze időigényes a falevél égetés, de rá szoktam érni ilyenkor, meghát piromániás vagyok :o)
Ha csont száraz a falevél, akkor kartonpapírral szoktam biztosítani a folyamatos égést, különben szét lehet robbantani a berendezést :o) .
Nem ajánlom senkinek az ilyen játszadozást, csak annak akinek van ideje, meg van száraz falevele, és aki megszállott.
Működnek már szép számmal szalmával üzemelő kazánok. Ha ezeket is tanulmányozod akkor lehet, hogy találsz rajtuk olyan megoldást amit tudsz egyszerűsíteni ha tovább gondolod az ötleteidet.
Nézzél utánna a kemencék feljődésének. Hogyan és miért alakultak ki több évszázad alatt a most ismert fajták? Általában szalmával náddal tüzeltek az alföldön - mert az volt - ott jellemző a búbos kemence. Járjál utána miért.
szvsz. ha van időd és energiád akkor építsed meg magadnak. A vackornál megépített kályhát sem egy hét alatt találták ki. Az is a sokadik módosítot variáció volt ami akkor abban a kategóriában a legjobbnak bizonyult.- ha jól tudom.-
Kisérletezz ha úgy gondolod. Ezzel a szerkezettel nem tudod lebontani a szonszédok házait, ha nem is működne valami miatt. :) Ha senki nem kisérletezne régi dolgok átalakításán és új dolgokon akkor még mindig lóvasút lenne a kőrúton. :) Sok esetben nem is kell tök új dolgot kitalálni csak két három ötleltet egybeépíteni és lehet belőle egy mindegyiknél jobb szerkezet.
Ha most működne már ez a szalmás kályhád én biztosan nem ilyet építenék a lakásba. Nem hordanék szalmabálákat a nappaliba. :)
Szerintem 1 próbát megér ha tudsz szerezni próbáld ki. Meg szerintem olcsóbban jön ki mint a fával tüzelnél. Meg van valami fű típus is hasonló arra amit a kocsik ülésébe raknak. Na de mindegy ezek csak ötletek voltak. De a képeknek viszont örülök. Az én elképzelésem hasonló csak 1 kicsit másképp nézne ki a belseje meg 1 kicsit autómatizálnám is a dolgokat benne de ezt is biztos kritizálják majd. nem baj legalább látom ki mit gondol róla. üdv zoliaaa
mégegyszer bocs ha megbántottalak. Az emberek sajnos nehezen választják külön az őket személyesen és a gondolataikat-elképzeléseiket-hitüket-stb érintő kritikát. Én a tömegkályha tűztérfelületének megduplázásának, ezzel együtt az átégő, bukó füstjárat megduplázásának gondolatára írtam a kritikát, és nem a TE SZEMÉLYED ELLEN! Légyszi ne vedd személyesnek; csak szerintem a szalmabála kazánba, más kályhába való nem pedig a tömegkályhába. Ha tömegkályhába tennénk akkor pedig nem feltétlenül kellene duplázni a kályha többi elemét (torok, ut.égető, ...). Mindenesetre nekem is szöget ütött a ... :-) , úgyhogy ha szerezni tudok így télvíz idején egy szalmabálát biztosan kipróbálom elégetni a kályhában. Érdekelne azért ha más is hozzászólna, én bírom a kritikát:-) Ha hülyeséget írtam javítsatok ki! Kísérlet előtt azért elméleti álláspontom mégis az, hogy mivel a szalma gyorsabban ég, és 'gázosodik', ezért a tűztér levegő ellátását is teljesen át kellene alakítani, ezenkívül az egészséges az lenne, ha annyi szalmát lehetne egyszerre a tűztérbe tenni, ami egy begyújtásra elég.
Na ez már versenyképes ajánlat! Akkor Te is az elsők között leszel, akinek autonóm hőtranszportos kályhája lehet ;o) Habár akinek már van egy Perendev-motorja... :o)
Na ez már versenyképes ajánlat, akkor Te is elsők között leszel, akinek autonóm hőtranszportos közontifűtése lesz ;o) Már ha egyáltalán szükséges... Ha egyszer már van Perendeved:o)
Háát, egy lottó ötös nekem is jól jönne:o) Egyébként folyamatosan figyelem a mágneses elven működő ketyeréket, de ugye hiszem, ha látom:o) Ha megmondod, hol lehet kapni, már megyek is:o) Csak az a gondom, hogy évek óta hamarosan bemutatjuk, jövőre kezdődik a gyártása, stb. Szóval nagyon várom, akár a szuperhatékony hho generátort és társait.
Természetesen soha nem lehetnek a dolgok tökéletesek, ezért most azon dolgozunk, hogy még egyszerűbben, könnyebben szerelhetően, karbantarthatóan lehessen megépíteni. Az, hogy szeretnénk a lakótérbe felvinni, elsősorban esztétikai kérdés, és részben összefügg az előzőekkel. A továbblépés az autonóm hőtranszport továbbfejlesztése, majd 100-150 wattos elektromos csúcsteljesítmény és napi átlagban 1-1,5 kWh mennyiségű elektromos energia. Jelenlegi ismereteim szerint itt a felső határ 3-400 Watt csúcs és napi 3- 3,5 Kwh, de ez már anyagi okokból jelenleg nem tűnik reálisnak.
Szia, ismerem, olvastam a cikket. Hol vannak meg finomitanivalo dolgok? A cikkbol szamomra egy tokeletesen mukodo rendszer tukrozodik vissza. A kalyhaban levo hocserelo, mien formaju es mien nagy a felulete? A cikkbol kiderul, hogy szeretnetek felvinni a lakoterbe a kalyhat, es hasonlo hatasfokkal mukodtetni a viz-rendszeret mint tomegkalyha funkcioban. Volna egy ket otletem.
EAW, köszönöm a pontosítást, zoliaaa elnézést, hogy ügyetlenül adtam meg a linket. Egyébként az 1-es sorozat az én egyik kályhám építésekor készült, amit idén készülök lebontani, azzal együtt, amit a topiknyitómban emlitettem, hogy tervezek majdan építeni. Merthogy az jutott eszembe, hogy hogyan lehet akár egy egész házat úgy fűteni tömegkályhával, hogy közben nem csapjuk agyon a lényegét. És úgy tűnik, meg is tudom csinálni. És zoliaaa, erre gondoltam a szabadalmaztatáskor. Csak erre.
http://www.tomegkalyha.hu/tomegkazan.html
Merthogy ezt most, azaz pár éve én találtam ki. De nem gondolom, hogy el volnék szállva magamtól. Csak valahol ellentmondásos, hogy miközben minden rendelkezésemre álló erőforrást erre fordítok, és lassan tudok csak haladni, a felmerülő költségeket nem tudom a potenciális felhasználókkal megosztani. Tehát, EAW ezen gondolkodom. Hogy hogyan tudnánk ezt úgy folytatni, hogy mindenki, aki fantáziát lát benne, és szívesen használná is, lehetőségei függvényében hozzájáruljon a fejlesztésekhez. Pontosan el tudok számolni az eddig felmerült költségekkel, és van tervem, hogy miket kellene beszerezni a folytatáshoz. Hogy ez nekem is megéri? Persze, de ez csak tán nem szégyen...
Üdv kila59 Először is végigolvastam a topikat lehet nem annyira figyelmesen mint kellet volna. Szerintem az első hozzászólásom csak érdeklődő jellegü volt de lehet más máshogy fogja fel.Erről én nem tehetek.Meg azt szokták mondani hogy a pap is holtig tanul. A kérdéseimre még mindég nem kaptam választ csak kritikát meg okoskodást. Pedig az ötlet lehet jó csak ezt nem minden ember 1 formán gondolja a náron összerakok 1 et próba gyanánt. majd kiderül mi lesz belőle. Lehet 1 nagy semmi. de akkor ujra próbálkozok nem akarok én ebből meggazdagodni sem megélni ebből csak nagyon érdekel a téma. meg olvastam hogy mennyiből lehet összerakni 1 tömegkályhát. hát nevetséges hogy milyen összegekről beszélnek az emberek én nem tudom hol laknak én szinte ingyen összetudom rakni igaz kell hozzá sok ismerős meg kapcsolat. És a végére: Lehet téleg rosszul álltam hozzá csak már volt tapasztalatom benne hogy sokan lenézték a tudásomat tudod vanakit 20 30 éves szakmai tapasztalata ellenére kiokosítottam és nem tetszett neki de kiderült hogy igazam van erről ennyit. hali zoliaaa
Nafigyu, http://www.ekodum.cz/ klikk ide, bal oldalt valaszd a 4.-ik linket "Vyuziti energie", ott azt, hogy "Biomasy", aztan "finska acumulacni pec 1" ott van 4 tovabbi oldal, aztan "finska acumulacni pec 2" itt egy masik kalyha, aztan van meg ott kemence is!
Szia sancibácsi Értem én hogy mire gondolsz. Azt is hogy mire lyukadsz ki ha borsod megyébe lenne ilyen akkor szívesen megnézném de itt sokan csak felűetesen beszélnek róla . Ha érted mire gondolok.(főzzünk nagy lángon) ez is értem. Látod így informálódik az ember ha érdeklődik. de 1 2 szerintem jó ötletemet lefikázzák azért ez is érdekes. a központi fűtést is lehet mondani 1 paraszt ember fedezte fel. üdv zoliaaa
Hali Köszi a hozzászólásodat de sajna csak 1 képet tudok megnézni a link csak arra mutat. Ötleteket adtam szerintem 1 párat ki hogy gondolja hogy milyen ötlet. Olvastam hogy lesz építés de sajna nekem messze van ezért informálódnék innen a netről. Nekem nem rajzok kellenek meg méretek hanem 1 2 használható fénykép én csak informálódok.Meg ha úgy is alakulna hogy építenék magamnak az nem biztos hogy jó lenne nekem . A szabadalomról meg annyit hogy ki szabadalmaztatná? Van-e értelme egyáltalán ? Mikor ezt nem most találták fel úgy olvastam a neten Meg mire is szabadalmaztatják téleg? Szabadalmaztatásnak is vannak 1 2 kitűzései. meg hogy én ennyit költöttem meg annyit költöttem rá az is csak 1 dolog de megérte nem ? Nem kötekedni akarok én csak sok ember néha elvan szállva magával. Ha tőlem kérdeznek valamit mindég megpróbálok segíteni a legjobb tudásom szerint. Ha valamit nem tudok akkor megmondom hogy inkább ne tőlem kérdezzen. üdv zoliaaa
nem akarok beleszólni a kialakult vitába, nem is ezzel kapcsolatban irok. Figyelemmel olvastam az írásaid, ahol megadtál egy linket, amit próbálok megnyitni, ott viszont csak 1 kép van. Kérlek segíts nekem, lehet, hogy én vagyok ügyetlen.
nem akarok beleszólni a kialakult vitába, nem is ezzel kapcsolatban irok. Figyelemmel olvastam az írásaid, ahol megadtál egy linket, amit próbálok megnyitni, ott viszont csak 1 kép van. Kérlek segíts nekem, lehet, hogy én vagyok ügyetlen.
Jut eszembe, a család is megoldható, a háztól 100 méterre van egy gyermektábor, ahol meg lehet szálni, kedvező térítés ellenében. Dunapart, kisvasút, Börzsöny...és remélhetőleg lelkes és tettrekész , mérőműszer mentes csapat vár :)
"Egész véletlenül lehet, hogy épp arra találtam használható megoldást, amire te most keresel. Három év alatt, egy autó árát elköltve, és három olyan segítővel, akik nem kértek, hanem hozzáadtak. De hogyan tovább? Épp ezen gondolkodom az utóbbi hónapokban. Várom az ötleteket." Mit jutott eszedbe es milyen kerdesekre keresel valaszt?
Kezdjuk a vegen, ugye megint itt van egy terelomanover. Ertelek en, kellemesebb lenne temat valtani. Sokat irok, meg volt hogy nem irtam, azelott megint sokat irtam,de lassacskan megint kezdem unni, van mit visszaolvasnod, az alapjan talan el tudod donteni van-e valami kozom a temahoz avagy sem. Ha az alapjan nem sikerul,akkor nehany feltoltott foto alapjan sem fog menni. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy kerdeseim voltak, nem allitottam olyat amit bizonytanom kellene. Valo igaz, nagyjabol annyi fotot toltottem fel tomegkalyharol mint te, de van egy apro kulonbseg, nem en szervezek tomegkalyha epitest.
Na de vegyuk sorjaba, mert azert csak kiderult a lenyeg.
Kár, hogy egy ilyen, kétsoros kis hír miatt ekkora patália folyik fölöslegesen.
Szerintem jobban jarsz evvel a kis pataliaval, mintha netan a tomegkalyha epiteseden vagy a vegen ,kezd el duzzogni valaki, hogy o dan, finn vagy orosz kalyha epitest akart volna latni. Tehat ilyen emberrel mar valszeg nem lesz gondod, ebben talan segitettunk.
Ez a két mondat egy tömegkályha építést tanulni vágyó ember felvetésére volt egy egyszerű válasz. Lehetőség. Nem több, nem kevesebb.
Most vegre mar tudjuk azt is, hogy nem a fent emlitett tipusok megismeresere szolo lehetoseg, illetve az epitesre kerulo szerkezet tulajdonsagai meresekkel nem igazoltak, tessek elfogadni hogy jo ,meg azt is, hogy az tomegkalyha.
Az kevésbé érdekel, hogy milyen nemzet által kitalált típusról lesz szó.
Ha jol mukodik, csak annyibol erdekel engem is, hogy elismerem a fejleszto munkajat, hogy nekem, nekunk mar nem kell meg egyszer feltalalni. Az iker otos fustjaratot nyugodtan nevezheted sved fustjaratnak a lengyel otost meg lengyel otosnek. Megjegyzem a sved is egy egesz jol mukodo ,rendszer szep kerek cserepkalyhakba hasznaltak, hasznaljak, tobben a contraflow osenek tartjak. talan nem alaptalanul. De az sem volt ok nelkuli, hogy errol valtottak contrflow-ra.
(De azt sejtem, hogy amikor ők kiatalálták régen, nem dugdostak mindenféle füstgázhőmérő szerkezeteket a kéményekbe !!!megszállott módjára!!!.)
Rossz hirem van, a fent emlitett tipusok nem tul regiek, holott az elozmenyek sokkal regebbre nyulnak vissza, a fejlesztoik, tudtommal ma is elnek es virulnak, tovabb torik a fejuket es eloszeretettel dugdosnak fusthomeroket, gazanalizotorokat a kalyha es kemeny kulonbozo nyilasaiba sot nem atalljak ugyanezt megtenni az egymas alatal fejlesztett kalyhakkal sem. Meresek tarhaza, egy kis turkalas utan pl. tobbek kozott az MHA honlapja. Javasolnam.
A dolgaik viszont működnek.
Bizony, es meresekkel is igazolni tudjak,nem erik be annyival, hogy nem nyomja a kepukbe a fustot a kalyha. Sot meg kitelik toluk, hogy a regebbi verziokat is megvizsgaljak, hol lehetne egy kicsit csiszolni rajtuk. Amirol bizonyitottak, hogy mukodik, azt legalabb mar nekunk nem kell ujra mericskelni, felteve, ha betartjuk az epitesi utasitasokat.
Én a megfelelő utánajárás és a saját gondolkodás utáni tapasztalati dolgoknak vagyok a híve.
En is ,raadasul idonkent megkimelt attol, hogy feltalaljak olyat ami mar masnak sikerult.
A matekot rábízom azokra, akiknek az testhez álló, sokszor arra is szükség van az ÉLETBEN.
Valahogy ezzel en is igy vagyok, de ha meggyoznek valamirol, hogy jo es a logikajat megertem, es ha tapasztalataim is igazoljak, akkor hasznalni is fogom,es csak akkor varialok vele, ha meggyozodtem rola, hogy jobba tudom tenni valamilyen ponton,pl matek altal...
De van egy egyszerű tanácsom:
Na ja tanacsom az nekem is van, jut belole a padlasra is.
Ha mindenféle "autentikus" és egyéb mesterektől várjátok a tudást mindenféle sablon formában, akkor fenn áll a csőlátó világlátás veszélye.
A bizonyos lonak , csolatasnak a masik oldala, amikor mi magunkat tartjuk annyira "autentikusnak", hogy nem hallgatunk autentikus mesterek tanacsaira, konnyen elofordulhat hogy jopar hulyeseget elkovetunk, jobbik esetben pedig feltalalunk valami olyat amit mar valaki mas jo regen...
Nem a mester oldaláról, mert az mutatja, amit mutat. Hanem a tanulni vágyó oldaláról.
A tanulni vagyo oldalarol meg sajnos nem art meggyozodni arrol, hogy kell-e neki az a tudas amit a mester mutatni tud. Persze ehhez valahol meg kell szerezni az alapokat is.
Nekem két mesterem volt eddig, egy fafaragó és egy építész. Egyiktől sem kértem referenciákat, mielőtt hozzájuk kerültem, mondván, hogy kitől tanult, honnan másolt... Nem érdekelt.
En viszont sajnos olyan kukacos ember vagyok, hogy elobb korbejarom , megnezem azt a mestert, nem vagyunk egyformak. Egyebkent nekem is volt olyan mesterem akinek nem sok koze volt a kalyhakhoz, viszont ot is alaposan megneztem magamnak.:)
Ha a kemencék és kályhák és egyéb dolgok terén mindenféle "hiteles" mesterekre vártam volna, most is várhatnék, mert nem tudnék semmit.
En se vartam, de addig tiprodtam amig belebotlottam, viszont akkor felismertem. Sok kanyart megsporoltam.De nem tudott sem tanulni, sem barmit csinalni , helyettem. Valamire mindenki jut , de tobbnyire nem az ut vegere.
Nincsenek tanitvanyaim, de ha lesznek egyaltalan, inkabb kockaztatom a szorszalhasogatast, minthogy kioljem beloluk az egeszseges kritikai erzeket, ruhellenem a guruimadatot es hajbokolast.
Legyen ebben a témában példa azoknak az embereknek a tanulási és munka folyamata, akik végigcsinálták azt az utat, ami mentén kialakult a mai tömegkályha, mint jó fűtő szerkezet.
Most mar csak azt kerdeznem meg, anelkul, hogy tudnam mit szandekozol epiteni. Milyen megfontolasbol nevezed tomegkalyhanak es nem egyszeruen teglakalyhanak, amit epitesz?
Mondom meg egyszer nem tudom mit akarsz epiteni, de egy regebbi hozzaszolasodat es nehany fotodat nezegettem, az alapjan iker 5os, azaz sved jaratot raktal a kalyhadba, annak viszon tobb koze van a cserepkalyhahoz, mint a tomegkalyhahoz, hiaba epited tegla kopenybe, az meg nem lesz tomegkalyha.
Ha egyaltalan erre akarsz tomegkalyha epitest szervezni es nem valami masra, aki akar egy jo bulit, annak akit tulsagosan nem erdekel, hogy milyen kalyhat lat csak teglabol legyen es mondjuk jo nagy, azt nem beszelem le. Biztos jol fogja erezni magat, tanulni is fog ezt azt.
De ha jol ertem, az aki a fent emlegetett tipusok valamelyiket akarja jobban megismerni, az rossz helyen fog kopogtatni.De ezt majd mindenki eldonti sajat maga.
Azon pedig lehet vitatkozni, hogy mit nevezunk tomegkalyhanak es mit nem. En mindenesetre cserepkalyha fustjaratait, ma mar nem epitenem teglakalyhaba, plane nem neveznem tomegkalyhanak, nem azert mert nem lehet, vagy nem mukodik,(apro kellemetlensegekkel) hanem azert mert van hatekonyabb es jobb megoldas, altalaban ezt hivjak tomegkalyhanak...
Üdv Mindenkinek! Sajnálom, hogy a hangnem idáig fajult:-( Sajnálom, hogy az okos figyelés, az ismeretszerzés-megismerés helyett valaki úgy köszön be, hogy ledorongolja azokat, akik valóban segítően teszik oda magukat ezen a fórumon! Tízen több éves kályhaépítő múlttal számomra a mai napig hasznos ez a topik! Kaptam itt biztatást, kaptam kritikát! Az elsőnek örültem , a másodiknak is, mert építő kritika volt és olyantól kaptam, aki nagyobb tapasztalattal bír nálam! Tisztelem azokat a szakembereket és amatőröket, akik átadják önzetlenül saját szerzett, tanult, megélt tapasztalataikat kezdőknek. Talán nem lenne nagy elvárás, hogy ezt megfelelő alázattal fogadja az, aki kapja. Minden új betérőnek javasolnám én is, olvassa végig a topikot! A legtöbb kérdésére választ kapna és nem íródnának olyan bejegyzések , mint pl. zoliaaa részéről.
Dakkum!
Mivel az első betűtől, az utolsóig követem a topikot, igy arra is emlékszem, amikor bejöttél a fórumra. Bizony nem teljessen volt kerek számodra, hogy mitől más ez a "tömegkályha" dolog. Persze, azóta sok idő eltelt és gondolom másnem az itt leírtak és feldolgozottak alapján tisztában vagy hogy mit-miért és hogyan. Jelzik a munkáid is , hogy odateszed magad! Ne bántódj meg kérdéseken, felvetéseken. Mások segítése a cél, nem a Te ledorongolásod!
Látom mellre szívtad, pedig a célom nem a megbántásod volt, hanem hogy egy kudarctól megkíméljelek, hidd el. Én most nem mennék bele ebbe a mit nem láttam kezdetű nótába. Inkább mégegyszer megpróbálom elmagyarázni, hogy hátha megérted! A cserépkályha, kazán, stb, és a tkályha TELJESEN más. Pl próbálj egy diesel autóba benzint tankolni, vagy fordítva. Írd meg mit tapasztaltál működés közben. A többi tüzelőberendezésnél álltalában elveszik a levegőt, hogy ne szaladjon ki a kéményen), a tömegkályhánál pont fordítva: (főzzünk nagy lángon) sok levegővel, nagyon magas hőmérsékleten (elgázosítva a tüzelőanyagot), és azt a magas hőmérsékleten kiégetve kell tüzelni. Tömegkályha használók elmondanák neked hogy mit tapasztaltak ha égés közben egy pillanatra rányitották az ajtót: -a sok 'hideg' levegő egy pillanatra lehűtötte az égésteret, emiatt a tűzteret betöltő piros lángnyelvek helyett hirtelen elborította a füst az égésteret egy kis időre, míg újra be nem állt az optimális égéshez szükséges magas hőmérséklet. Az ajtónyitás, amivel 'agyon lehet csapni' a tk működését, a cserépkályha használatánál teljesen megszokott. Tehzát én azt javaslom legalább elősször nézz meg működés közben egy tk-t, és ha építeni akarsz, különösen ha 'el akarsz térni tőle'; nézz meg egy ilyen alap kályhát, hogy fogalmad legyen a dolgokról mit mihez képest érdemes merre módosítani. Üdv.
Ha úgy érezted, lebecsülő volt a válaszom, elnézést kérek. Ugyan valóban kicsit vitriolos volt a reakcióm, de egyrészt, mint írtam, nem csak Neked címeztem - annyi vonatkozik Rád, amennyit magadra veszel - másrészt remélem, nem kerülte el a figyelmedet, hogy adtam két tanácsot. Azokat továbbra is komolyan gondolom. felhívnám a figyelmedet arra. hogy egy linket is küldtem, egy finn tömegkályha építését láthatod, SOK FÉNYKÉPPEL. Nagyon szívesen. Egy adott feladatot, célt sokféleképpen el lehet érni, és sokféle eredménnyel. Én javasoltam egy módszert. Te választasz. Szerintem idén is lesz még néhány lehetőség alapos ismeretet szerezni az efféle kályhákról. Ha visszaolvasol, láthatod, jómagam nem reklámoztam és nem is fogok itt hasonlókat. Azonban aki komolyan gondolta, és nem sajnálta rá az időt és az egyébként nem megfizethetetlen részvételi díjat, az ott volt valamelyiken , akár itthon, akár külföldön. Tudod, mi a furcsa? Egynek sem láttam hirdetését, reklámját, hogy tömegkályha építést vállal, netán nyílt építést tart. Sajnos azonban fordítva igen. Ezt tartom szomorúnak. Azt, pedig, hogy ki akar fejleszteni, és ki nem, lehet, hogy nem jó helyre címezted:o) Kicsit ide tartozik, miért nincsenek itt részletes rajzok, leírások. Vannak, akik évtizedeket töltenek azzal, hogy valamit kitalálnak, majd finomítják, javítanak rajta, és kialakul valami, amit sajátjuknak mondhatnak. Természetesen legtöbbjük tudatában annak, hogy nem volna éertelme ezt a sírba vinni, megosztják másokkal. Ebből aztán megint mások ihletet merítenek, és újabb ötletekkel viszik tovább. De ki fizesse meg az évek, évtizedek alatt elfuserált kísérletek, tévutak árát, ami egy sikeres fejlesztéssel legtöbbször jár? Erre találták ki a szabadalmat, amivel a szerencsés ötletgazda talán még életében élvezheti találékonyságának gyümölcsét. De mi van, ha nem szeretnéd szabadalmaztati az ötletedet, hanem közkinccsé szeretnéd tenni? Könnyű ítélkezni afölött, aki értékén kezeli a tudást, de magukba néztek azok, akik sérelmezik, hogy nem adják ingyen? Gondolkodtak-e azon hogy ők mivel segítettek, segíthetnek? Egész véletlenül lehet, hogy épp arra találtam használható megoldást, amire te most keresel. Három év alatt, egy autó árát elköltve, és három olyan segítővel, akik nem kértek, hanem hozzáadtak. De hogyan tovább? Épp ezen gondolkodom az utóbbi hónapokban. Várom az ötleteket.
Kár, hogy egy ilyen, kétsoros kis hír miatt ekkora patália folyik fölöslegesen. Lásd:
"Dakkum 2010.01.28 19:58:17 Š (1095)
Tavasszal-nyáron a Dunakanyarban csinálunk egy tömegkályha-tűzhely építést. Ha érdekel, szólj."
Ez a két mondat egy tömegkályha építést tanulni vágyó ember felvetésére volt egy egyszerű válasz. Lehetőség. Nem több, nem kevesebb. Egyelőre nem írtam sem tanfolyamról, sem táborról, hanem: építésről.
Lásd:
"Berci75 2010.01.27 13:02:12 Š (1094)"
Ha odáig jut a tervezése a dolognak, megcsinálok egy hirdető plakátot és ha kedvem tartja, előfordulhat, hogy felkerül erre a fórumra a hír. Lehet, hogy egy tematika is, mint a kemencés meneteknél.
Mérési eredményekre ne számítsatok.
Az kevésbé érdekel, hogy milyen nemzet által kitalált típusról lesz szó. (De azt sejtem, hogy amikor ők kiatalálták régen, nem dugdostak mindenféle füstgázhőmérő szerkezeteket a kéményekbe !!!megszállott módjára!!!.) A dolgaik viszont működnek. Én a megfelelő utánajárás és a saját gondolkodás utáni tapasztalati dolgoknak vagyok a híve. A matekot rábízom azokra, akiknek az testhez álló, sokszor arra is szükség van az ÉLETBEN.
De van egy egyszerű tanácsom:
Ha mindenféle "autentikus" és egyéb mesterektől várjátok a tudást mindenféle sablon formában, akkor fenn áll a csőlátó világlátás veszélye. Nem a mester oldaláról, mert az mutatja, amit mutat. Hanem a tanulni vágyó oldaláról.
Nekem két mesterem volt eddig, egy fafaragó és egy építész. Egyiktől sem kértem referenciákat, mielőtt hozzájuk kerültem, mondván, hogy kitől tanult, honnan másolt... Nem érdekelt.
Ha a kemencék és kályhák és egyéb dolgok terén mindenféle "hiteles" mesterekre vártam volna, most is várhatnék, mert nem tudnék semmit. Ehelyett magamtól kezdtem el csinálva-tanulni. Valamire jutottam.
Szőrszálhasogatás helyett javaslom mindenkinek ezt a fajta tanulási folyamatot.
Az eddigi tanítványaimmal jól kijöttem, de nem is hasogatták a szőrszálakat. Örvendenék, ha ezt elmondhatnám a későbbiek folyamán is.
Legyen ebben a témában példa azoknak az embereknek a tanulási és munka folyamata, akik végigcsinálták azt az utat, ami mentén kialakult a mai tömegkályha, mint jó fűtő szerkezet.
Ha lesz az építés, lesznek egyszerű kívánalmak és tanulási lehetőség. Mindenki eldönti jön-e vagy nem.
--------------------------------------
Na be is fejezem, mert nem akarok a szarrágás hibájába esni.
Szia sancibácsi Általába a hő szokta felmelegíteni a samotot ha nem tudnád de szerintem tudod . A füstázról meg annyit hogy látszik nem láttál nagyüzemi kazánz abba is van füstgázelszívás meg önadagoló automatika.A másik ha már növelem a tüzterer szerintem magától értetődik hogy mindent növelek ! Ja : miért is nem hasonlít a cserépkályha és a tömegkályha? Nincs benne füstjárat? meg samot tégla? meg burkolat A cserépkályhánál a cserép a burkolat és a hőleadó. A tömegkályhánál pedig a tégla vagy amivel burkolják az a hőleadó. Szerintem de javítcsál ki ha tévednék . Meg a tömegkályha szembeköpködése ???????????? Ezt nem értem??? Inkább továbbfejlesztése nem ? És még a végére én már tüzeltem szalmával ha nem is mered akkor miről beszélsz látszik hogy nem halottál erről sem pedig ez sem ujdonság meg nem is én találtam ki. Ja és cserépkályhába nem csak fával lehet tüzelni szénnel is csak kell 1 kis átalakítás kokszot még nem próbáltam rég láttam már.De az öntvény kazánunk bírta a kokszot mert 1 időbe fütöttem vele mert nagyapám kovács volt neki maradt. És ha megkérhetnélek inkább ötletet agyatok ne kifogásokat meg okoskodást nehéz engem meggyőzni bármibe is én csak kíváncsiskodok nem kell lenézni senkit amiért kérdez érdeklődik meg lefikázni. üdv zoliaaa
Szia vackor11 Egy kicsit rosszul olvastad a hozzászólásomat nem okoskodó emberek véleménye kell hanem jó tanács.A másik meg én nem azt mondtam hogy ugyan az mint a cserépkályha hanem az elve ugyan az tárolja a hőt. Figyelmesen olvass ha megkérhetlek. Nem utolsó sorba a fejlesztés soha nem áll meg néz rá a kocsikra az építőiparra bármire ha érted mire akarok kilyukadni.Meg nem kell lebecsülni a másik embert ha nem ismered meg hogy mire képes. a fejlődés soha nem áll meg jegyezd meg. Attól hogy van aki nem akar fejleszteni attól még más akarhat. Üdv zoliaaa
Szia hlaci59 A lakás kb 130m2 és a belvilága 330cm L alaprajzú most egy 30 éves rendszer van a lakásba az öntvénykazán is egyidős vele. A kazán 35 kw ez kifűti a lakást ha a kémény is izzik. A képet megnéztem én is láttam de én a tűztér oldalára akarom nem a hátára. üdv zoliaaa
Magamról: Nemrég olvasom a topikot és hasonló irodalmakat. Eddig közöm sem volt semmilyen kályhához, mert nem születik az emberrel. Ezért valahol el kell kezdeni a gyakorlatban is! Mint mondtam, nem akarok magamnak építeni semmit, és nem ebből akarok megélni ezentúl. Csak nagyon érdekel, és nem fontos a kályha típusa és hogy ki csinálja meg csináltatja. Egyszerűen akarok ismerkedni hasonló gondolkodású emberkékkel, barátkozni, tapasztalatot szerezni, sok hülye kérdést feltenni :) , kikapcsolódni a kiscsaládommal és egy jó hétvégét eltölteni. Ennyi, semmi több. Erre szerintem a legalkalmasabb ez a lehetőség, amit ki szeretnék használni...
Szerintem fog válaszolni, de a tervek még csak most készülnek.
Szerintem is, a valasz borzasztoan egyszeru es tervek sem kellenek hozza. Annyit mond finn, dan, orosz vagy egy negyedik verzio, vagy semmit. Az elso harommal mindenkinek nagyon egyszeru dolga van, talal boven informaciot, vazlatot, meresi adatokat leirasokat. Remelhetoleg egy uj eddig ismeretlen verzioval is hasonlo a helyzet, de mindenesetre arrol sem artana valami info, hogy mi az es miert jo.
"A megjegyzésem a referenciákra vonatkozott, ahogy írtam a többi kérdés megállja a helyét."
Az en megjegyzesem is, bar en nem a szemelyes munkassagra koncentraltam hanem a tanfolyam temajara targyara, amirol tovabbra sem tudunk semmit. A tobbi szamomra jelen pillanatban erosen masodlagos, addig mindenkepp amig az elso kerdesre nincs kielegito valasz.Ja es nem kemenceepitest akarok tanulni, nem is arrol szolt a hirdetes.
Lehetőség szerint olyan ne jöjjön el hozzám építeni, aki leszarja hogy a másik mit akar!
Ezzel a mondatoddal tobb szempontbol hazszamot tevesztettel.Eloszor is pontosan azt szeretnem, szeretnenk megtudni, mit akar a masik es az alapjan nem szemelyes okokbol, de eldonteni, hogy a felajanlott informacio kinek-kinek a hasznara valik-e es valoban ez az a tema, tipus ami erdekli avagy sem. De folytathatom a te stilusodban is, nem vagyok hajlondo az ajtomon kilepni sem mindaddig, semmifele meg nem hatarozott taborert, tanfolyamert, amig leszarjak barkinek azt a jogos igenyet, hogy megtudja mit kap a penzeert. Meg akkor is ha esetleg csak jelkepes osszegrol van szo, mert egy tanfolyam a penzen kivul altalaban odautazast, figyelmet energiabefektetest stb is igenyel.
Magamat tobb okbol nem reklamozom, az utobbi hozzaszolasodnal is volt egy egy olyan erzesem hogy kisse terelni akarsz egy meglehetosen fontos, a tanfolyammal kapcsolatban meg alapkerdes felol amire jelen pillanatig nem kaptunk valaszt. Az hogy szemely szerint ezutan rolam mi a velemenyed sejtheted mennyire erdekel. De afelol megnyugtatlak, ha tanfolyamot tartani szottyan kedvem, fogom magam reklamozni es azt is, hogy mit szandekozok eloadni. De jelen pillanatban ez a tortenet nem rolam szol es kozeljovoben sincsenek ilyen szandekaim.
Azt a kerdest amire szeretnenk valaszt kapni barki, vegzettseg nelkul kis jozan gondolkodassal es minimalis a tema utani erdeklodes utan fel tudja tenni. Sot remelem, legalabbis szandekaim szerint az eddig altalam feszegetett kerdesekig is barki eljuthat , akar szakmai kepzettseg nelkul is.Elofordulhat mondjuk nem szandekozik, esetleg nem meri kozkinccse tenni az estleges kerdeseit,ketsegeit, mert esetleg nem kivanja, hogy a szakik vagy szakinak latszo egyenek jol megmagyarazzanak neki barmit is. (Pl. hogy ugyan miert ker referencia munkassagot tomegkalyha epitesrol, amikor az emlitett illetonek valoban popec kemencei viritanak a weboldalan, a kettonek csak annyi koze van egymashoz, hogy nagyes teglabol van)Nos nekem ez kulonosebb aggodalmat nem okoz es epp volt egy kis idom foloslegesnek tuno idotoltesre. Mindenkit arra biztatok, hogy igenis legyen kritikus a szakinak latszo egyedekkel, tegyen fel konkret kerdest a toluk latott, ismertetett megoldasokra es varjon konkret valaszt is.
A szavaimnak eloszor az ertelmet es jelenteset probald megerteni,illetve hogy mire iranyulnak a kerdeseim,egyeb kovetkezteteseket pedig probalj meg utana levonni.
Igen legutobb en hoztam szoba a tankonyvet valoban a 60-as evek belit, a hoigeny szamitassal kapcsolatban, a hoigeny szamitas elve valoszinusitem, a 60-as evek ota nem sokat valtozott azon kivul, hogy bejott a watt meg kilovatt, hozzajutottal, tanulmanyozhatod, mia problemad vele? Nem hiszem, hogy barki allitotta volna, hogy magyar nyelvu konyvet tud a tomegkalyha epitesrol, kulfoldiul persze van, de talan nem kene senkit arra biztatnod, hogy szerzoi jogokat sertsen, azaz a konyv vagy egyeb iromany szerzojenek hozzajarulasa nelkul barmit is kozzetegyen.
Az hogy neked nem szamit egy futoeszkoz hatekonysaga, beered annyival ha annyit mond neked valaki akit szaktekintelynek tartasz,hogy gazdasagos meg keves fa kell bele es nagyon jo. Ettol meg szerintem bele kell torodnod, hogy van aki ennel tobbet szeretne tudni.
Az hogy az epitod vette a faradsagot es elment a helyszinre es atbeszeltetek az elvarasokat, nagyon szep es korrekt dolog de valljuk be hogy ez az alap.
Viszont arrol semmit nem tudtunk meg, milyen tomegkalyhat szandekozik epiteni a nagyerdemu okulasara. Ez lenne pedig a lenyeg es ezert megy itt a hangoskodas.
Mindenesetre nem ertem egy ilyen egyszeru kerdes miert valt ki beloled ilyen heves reakciokat? Az igen tisztelt epito is nehany mondattal rovidre zarhatna a tortenetet.
Bocs Zoliaaa, de engem is megijeszt ez a naivitás! Dupla, tripla samott ordító ...; mi a franc melegítené fel azt a sok samottot megfelelő hőmérsékletre? Nagyobb tűztér, szalmabála? Ha már ettél cserépkályhát: ha kétszerakkora a tűztér alapterület, szerinted nem kéne a kétszer annyi füstgázt elvezetni valahogy? Nagyobb átégő, füstjárat keresztmetszet... De a tömegkályha, és a cserépkályha úgy hasonlít egymáshoz, mint az elsős gyerek dolgozatában: a gólya is költöző madár mint a fecske; ugyanolyan, csak teljesen más! Mindkettőben fát égetünk bent, és a külsején adja le a meleget, de olyan messze van a működésük (kialakításuk) egymáshoz, mint Makó és Jeruzsálem. És ha már az evésnél/főzésnél járunk: Had idézzek a Tömegkályhához a Paprika tv-ből: FŐZZÜNK NAGY LÁNGON! "Elég benne a fa meg az éghető gázok és robsztus megjelenés a belseje minden kályhának 1 forma kisebb változtatásokkal lényeg hogy füstjárat legyen benne elég és átadja a hőt a közegnek a téglának. a cserépkályha elvét ismerem meg már láttam is meg már ettem is olyant. Végül is ugyan azon az elven működik a samot és a cserép tartja a meleget." Nem ez a lényeg! Hanem hogy intenzív, tökéletes égést produkáljunk (főzzünk nagy lángon!), ennek a magas hőmérsékletű égésnek a hőjét csapdába ejtsük, a folyamatosan lehűlő füstgázokat minél jobban hasznosítsuk. Száz szónak is egy a vége: szalmabála méretű tűzteret építeni, tripla samott belsővel, melyben melegvíz hasznosító csőkígyó fut, elég füstjárattal, azt nem is tudom melyik kategóriába soroljam be: -vicc, -a tömegkályha szembeköpése, -vagy csak egyszerű kókányolás. Erről jut eszembe: ha a szalma hamar ellobbanna benne, lehetne folyamatosan pakolni befele a bálákat, mint a cserépkályhába a fát! :-) Lehet rosszul esik az őszinteség, de te vajon mit szólnál, ha egy suszter azt mondaná neked, hogy add már meg a négyjáratos cserépkályha receptjét, mert ő azt át szeretné tervezni, hogy az udvar végében feleslegesen tárolt kokszot elégesse benne; de ezt amúgy át szeretné alakítani egy kicsit, hogy automata adagolású legyen, és ha leégett a tűz benne akkor kenyeret is lehessen sütni benne, ezért a tűzteret búbos kemence formára építené:-) Hát kb ilyen az elgondolásod. De ha akarsz ilyen kályhát építeni természetesen megteheted, csak azt ne hívd tömegkályhának, mert ahhoz semmi köze!
Szerintem fog válaszolni, de a tervek még csak most készülnek. A megjegyzésem a referenciákra vonatkozott, ahogy írtam a többi kérdés megállja a helyét. Lehetőség szerint olyan ne jöjjön el hozzám építeni, aki leszarja hogy a másik mit akar! Még akkor se, ha épp a tankönyv szerinti kuznyecov féle orosz tömegkályha épül meg. Látom, és el is ismered hogy kályhaépítéssel foglalkozol. Legyél szíves, tegyél fel képet, netán mozgóképet a munkásságodból, hogy lássuk, jelen esetben a szavaidból mire következtethetünk. (nem hinném, hogy ez nagyon nagy reklám lenne, de én hozzájárulok....bár tudom hogy te meg leszarod! ) :) Végül még annyit, hogy rendszeresen előbukkan a "tankönyv", de mindig csak lebeg a szemünk előtt, mint egyfajta mumus, azt a látszatot keltve hogy létezik. Amit eddig a topikból elérni sikerült nekem, az a kályháskönyv a 60-as évekből. Ha tudsz olyan irományról, amelyet szorosabban a tömegkályháról lehet elérni innen, ne habozz közzétenni! Végül pedig, lehet valami nagyon tudományos, mérési számításokra épülő, ilyen-olyan féle és ezt azt tudó akármi. Nekem meg az nem számít! Az én építőm vette a fáradságot és eljött a helyszínre, megnézte, átbeszéltük az elvárásokat, figyelembe veszi a helyszín adta lehetőségeket, szerencsére korlát nem igen van. Ez alapján készül a terv. üdv:szaboli
Szerintem Almassi3 nem az epitorol ker elsosorban referenciat,ahogy en sem, hanem arrol amit tomegkalyha cimszo alatt tanitani szandekozik valaki a tanfolyamon. Ugyanis az a szo, hogy tomegkalyha ma mar nem mond semmit. A tomegkalyha szo megjelenese Magyarorszagon eloszor Heikki Hyytiainen munkassaganak es altala tartott tanfolyamnak koszonhetoen jelent meg a koztudatban, egesz pontosan a finn tomegkalyha. (Teglakalyhat azelott is epitettek M.o.-on konyut nehezet ilyet-olyat, megse neveztek tomegkalyhanak, mondjuk azert mert ezek a kalyhak foleg a cserepkalyha elven mukodtek.) Majd Lars Helbro egy kicsit egyszerubb, kicsit mas rendszerrel es tavaly Alex Chernov, a Kuznyecov fele orosz kalyhaval ismertette meg a nagyerdemut. Mindharom eltero rendszer, de vannak kozos pontok pl.; kis utanjarassal a neten barmelyikrol ki lehet deriteni a mukodesi elvet,tulajdonsagokat, sot meresi adatokat is. Ez alapjan barki eldontheti erdekli a dolog avagy sem, mert mondjuk egyiket vagy masikat mar ismeri, az informaciok alapjan pedig azt is eldontheti neki az a rendszer megfelelo-e. Mar csak a felreertesek elkerulese miatt sem artana tisztazni, mirol is van szo tomegkalyha cimen. Lehet hogy egy negyedik verzio, de akkor plane tessek kicsit pontositani, mit tud, milyen elven mukodik, hol lehet utananezni, milyen hatekonysaggal dolgozik, meresi eredmenyek, mik a rendszer jellemzoi, elonyei stb.
Miert pont O? Az sem teljesen egyertelmu, hogy pont O es nem mondjuk egy meghivott eloado, honnet tudjam? Megneztem az oldalat, minden elismeresem, nagyon szep kemenceket epit, lattam ket pofas kis teglakalyhat is, de amennyi az egyiknek az epitesebol latszik, a fustjaratok elso nehany sora,olyat mar lattam cserepkalyhaban. Ennyibol pedig semmifele kovetkeztetest nem tudok levonni, hogy milyen tomegkalyha fog szerepelni a tanfolyamon, taboron.
Ha azt irna pl., hogy Kuznyecov fele orosz tomegkalyha, xy altal aki mondjuk yz-tol tanulta es van ilyen olyan tapasztalata, akkor nagy valoszinuseggel engem is erdekelne. Azzal, hogy tomegkalyha epites, ma mar igy alapbol semmit nem lehet kezdeni.
Ha valaki annyit tud a tomegkalyharol, vagy abban a hitben van, hogy az marha egyszeru, baromi nagy es teglabol van, annak barki felepit egy baromi nagy teglakalyhat ami egyszeru, de ha kicsit nem az akkor meg izgalmasabb, meg lesz gyozodve hogy az A tomegkalyha. Viszont aki kicsit is figyelmesen elkezdi olvasgatni akar csak ezt a topicot, nagyon hamar tuljuthat ezen a ponton.
Es ettol a ponttol, ugyanmar engedtessek meg, hogy barki feltegye azt a kerdest, hogy jo-jo de milyen tomegkalyharol is van szo?
Az, hogy Te szemely szerint milyen funkcionalisan is egyedi kalyhat(de jol hangzik) es kivel miert szeretnel epittetni ez eddig fel sem merult es hidd el engem de szerintem sokan masokat is egyelore hidegen hagy, sot nem is az anyagi oldala volt az elsodleges kerdes.
Milyen tomegkalyhaval kapcsolatos tudast kap az aki reszt vesz a tanfolyamon, kozos epitesen? Kaptunk ra szerinted valaszt? Vagy erjuk be annyival, hogy vitathatatlanul szep kemenceket epit?
Almássi3-tól kérdezem, hogy miért kér referenciát az építőről, amikor pont ő az, aki a legtöbbet mutatja meg az eddigi munkáiból? (semmi Dán, semmi Norvég, semmi Orosz v Amcsi szakember...ő és a csatlakozó, közülünk való lelkes brigád épít, ezt lásd tisztán!) Amúgy, otthonról és fotelből ülve is megnézheted miket és miképp épített. Hogy 10-et vagy 100-at, szerinted sokat számít az már? Az én véleményem vele kapcsolatban, hogy pont ő az, aki jól eltalálja az arányait annak, hogy az építésről ne valami misztikus és felfoghatatlan bonyolultságú, ill. egyedül teljesen kivitelezhetetlen dologra gondoljunk. Ugyanakkor az is lejön a filmekből, hogy első nekifutásra magunknak ne akarjunk egyedül ilyet építeni, Másodiknál is alaposságra és prezizitásra intenek a látottak. Amúgy, a többi kérdésed megállja a helyét, azokra bízvást kaptok választ. Igaz, jó részét magam is meg tudnám válaszolni. Arról van szó, és nem szeretnék ezzel kapcsolatban titkolózni: a kályha és tűzhely az én megbízásomból és nekem fog készülni! Magyarul, én vagyok az építtető.
Kb 2 év óta figyelgetem a topikot. Megtetszett a dolog, már minimum ezért is köszönet jár azoknak, akik megtisztelik írásukkal a topikot. Az új topik olvasónak javasolt átolvasni az egészet. Korábban egy-kétszer magam is kérdeztem már itt butát, vagy feleslegeset. Ok, azt el kell ismernem, hogy sokszor nehéz helyére tenni a dolgokat. Úgy értem, nehéz kihámozni, hogy ki és kivel van, ki féltékeny vagy irigy a másik munkájára, ki beszél a levegőbe, milyen szakmai lényeges és lényegtelen dolgokról folyik véleménycsere .stbstb. De ez amúgy mindegyik topicnak a sajátossága, nem egyedi. Úgyhogy egy ideje én ezekkel már nem foglalkozom. Én magamnak szeretnék egy jó és funkcionálisan is egyedi kályhát, amelyhez kiválasztottam valakit, aki segít a megvalósításban.
Ami a tanfolyam szervezését illeti: Korábban ellene voltam, de most már belátom a létjogosultságát. Egyrészt, van munkadíj költsége az építésnek. Miért ne lehetne arányosan osztozni ezen, ha mindenkinek az előnyére válik az építés?! Másrészt pedig van érdeklődés is rá. A tudásért pedig fizetni kell, ezt meg lehet érteni. Ezért vannak a tanfolyamok, bár a kifejezés szerintem nem annyira találó. Az tényleg nem mindegy, hogy mennyit kér ezért cserébe az építő. Magam is estem már hasra pofátlan összegektől, szándékosan nem kötöm helyszínhez így is sok szó esik róla. Ami az anyagiakat illeti, én abba nem szólok bele. A megállapodásunk szerint engem csak kis mértékben érint a jelentkezők száma. De jelen esetben nem horror összegről van szó, ez biztos. Az építő elvárásairól annyit tudok, hogy olyan gyakorlatias emberek illenek az alkalmi csapatba, akiknek volt már kezében malteres vödör, netán fandli. :) Nem csak nézni, hanem csinálni is kell! Ami engem illet, én jó házigazdaként veszek részt az építésben, majd nézek a vaterán vmi nagyobb bográcsot. :) A gyönyörű környezet, a Dunakanyar szépsége garantált.
"nem nagyon láttam hogy milyen élettartama van 1 ilyen tömegkályhának?Megköszönném ha valaki 1 2 képpel segítene, esetleg jótanácsokkal ellátna"
Jótanácsot mindenképp adnék: Nem olyan hosszú ez a topik, hasznos volna, ha kicsit visszaolvasnál.
A második tanácsom csak arra az esetre, ha a visszaolvasás után maradna pici kételyed is azzal kapcsolatban, hogy simán összeütsz egy ilyet: Keress lehetőséget arra, hogy legalább egy építés erejéig dolgozhass valakivel, aki már legalább látott valakit, aki látott ebben a műfajban jártas, tapasztalt mestert dolgozni, legalább 5 méterről, netán vannak az anyaghasználatra és az alapvető szerkezeti felépítésre vonatkozó konkrét ismeretei. Ez utóbbit egyébként mindenkinek ajánlom, főképp azoknak, akik megélhetési tömegkályhaépítőnek csapnak, vagy csaptak fel. Nem volna hülyeség, mert szerintem ez NEM OLYAN MINT EGY CSERÉPKÁLYHA. KICSIT SEM. És nem etikus dolog a megrendelőket félrevezetni, ha mi sem szeretnénk pl. a parfümériában Kenzo márkanév alatt Vörös Moszkvát kapni.
Ha mégis ragaszkodsz a hsz-odban leírt egyebekhez, akkor sok sikert az egyedi igényeidhez, úgy tűnik, nem vagy egyedül.
Itt találsz képeket, már ha nem zavarnak meg az elképzeléseidben:
Ja, és aki mást is szeretne képeskönyv alapján készíteni, kitanulni, hamarosan linkelek pár képet cipészetről, kelmefestésről - erről mindenképp színesben, mert ott a színekből talán a festékek összetételét is ki lehet következtetni, főleg, ha már festettél lábosban húsvéti tojást. Hasonlóan egyszerű a lovaglást is megtanulni, csupán néhány videót kell átfutni, esetleg megnézni néhány közvetítést díjugratásról. Fog az menni, hiszen tornaórán biztosan próbáltad már a lólengést.
Tudom, sokan csak a sajátjukat szeretnék megépíteni... De azt nem kellene, nem lehetne tényleg rendesen, a lehető legjobbra törekedve? Vagy főzni is csak azért főzünk otthon, mert az olcsóbb, mint az étterem? Tudom, én is voltam már úgy, hogy megnéztem, mi van otthon, aztán abból lett a recept. De akkor nem úgy álltam neki, hogy most fokhagymás őzgerincet csinálok tejszínes tormamártással, csak éppen búzadarából és tartós tejből, őzgerinc formám meg úgyis van otthon...
Félreértés ne essék, nem a funkcionálisan, szerkezetileg átgondolt amatőr munka ellen írok, hanem az igénytelenség, felszínesség ellen. Már annak, aki képes érzékelni a különbséget.
Bocsánat, kicsit hosszú ideje gyűlt már bennem, nem (csak) neked szól.
Mégis mekkora házat/lakást szeretnél füteni? Tudod a teljesítményigényt?
Mert mielőtt tényleg feltaláljuk a vizteres kandallót, számoljunk egy kicsit.
Ha visszalapozol, a 170. hsz-on van egy kép vizes megoldásra, régebben láttam ennek az építéséről egy komplett web oldalt sok fotóval, most nem találom, nem tudja valaki hova lett?
Sziasztok Szeretnék egy két dologgal kapcsolatba érdeklődni ha lehet. Az első az lenne hogy lehet e a rendszert bővíteni központfűtésbe kötni például? Gondolom így kevesebb ideig tárolná a hőt is mivel hamarabb leadná a beépített csőkígyó miatt a környezetnek. Ezért gondoltam olyasmire hogy a magot dupla vagy tripla samottal kirakni az oldalait így jobban tartaná a hőt és ezek közé bevezetni a csőkígyót.És még gondoltam olyanra is hogy nagyobb tűzteret kialakítani hogy 1 kisméretű szalmabála beleférjen.Olvasgattam hogy így nem érdemes meg úgy nem érdemes átalakítgatnia kályhát.Szerintem sok ember tévedésbe van, itt annyi a lényeg hogy az elv megmaradjon a kivitel már tejesen mindegy szerintem.Sokfajta variáció van mégis a tömegkályha lényege ugyan az. Elég benne a fa meg az éghető gázok és robsztus megjelenés a belseje minden kályhának 1 forma kisebb változtatásokkal lényeg hogy füstjárat legyen benne elég és átadja a hőt a közegnek a téglának. Ja még annyi hogy én erről a típusról nem halottam sokat eddig de nagyon felkeltette a téma az érdeklődési körömet. a cserépkályha elvét ismerem meg már láttam is meg már ettem is olyant. Végül is ugyan azon az elven működik a samot és a cserép tartja a meleget.Nézelődtem a neten utána 1 kicsit de építés közbeni képeket nem nagyon találtam. Van 1 2 de mégis kíváncsi vagyok hogy vannak megcsinálva a járatok benne? És még a fontos kérdés nem nagyon láttam hogy milyen élettartama van 1 ilyen tömegkályhának?Megköszönném ha valaki 1 2 képel segítene esetleg jótanácsokkal el látna mi jelenleg központifütésel fűtűnk. De szerintem érdemes tömegkályhát építeni egyedi igények szerint.
Mert végül is akár lehet magyar is, aki eléggé tapasztalt, vagy külföldi is, nekem a pénz nem számít annyira, csak hiteles legyen, és a valódi tömegkályha építését tanítsák meg nekem.
Nekem is ugyan így égett és ugyan ennyi idő alatt, igaz 25x25-ös kéménnyel. Azt hittem csak a nagy kémény miatt, de ezek szerint a kis kéménnyel is szépen muzsikál.
Igen ezeket a kerdeseket nem artana tovabb feszegetni. Mint latjuk tobb fele tipus letezik Dan, finn, orosz, ezekrol kis keresgelessel lehet adatokat gyujteni, mit tudnak, mire kepesek ezek a kalyhak. Jo lenne azert minimalisan is tisztaban lenni a tudas eredetevel, hobbi osszejovetelrol van szo avagy valoban autenthikus tudassal rendelkezo szakember altal atadott tudasrol. Ma ott tartunk kis hazankban, hogy a tomegkalyha szo semmit nem jelent. Egyreszt vannak mar ismert tipusok, nem artana pontositani. Nagyon ugy tunik, hogy ez egy trendi szo lett es nem takar egyebet mint hogy teglabol van es jo "nagy" aztan hogy hozza-e a parametereket ami egy skandinav vagy orosz kalyhatol elvarhato, azt ugye ne feszegessuk, tobb okbol sem. Vannak akik ugy erzik, cserepkalyhas kandallos kemences stb tapasztalatok utan, egy kis innet-onnet lecsippentett (fel)tudassal nekiallnak "tomegkalyhat" epiteni. Megjegyzem ismet, teljesen mas rendszer mint amit idaig magyar oskolakban tanitottak, teljesen mas megkozelitest es megoldasokat igenyel.
Tehat, mielott penzt adnek ki, igenis tisztaznam, ki mit ert tomegkalyha alatt, ha nem ismert tipusrol van szo, alighanem meresi adatokat kernek, ha ismert tipusrol van szo akkor ki az eloado, mit epitett eddig, kitol tanulta, egyszoval referenciak. Ezt szemelytol fuggetlenul megtennem, kiveve persze ha jo ismerosrol van szo, mert akkor felesleges:D
A hirdeto urat nem ismerem, a weboldalat lattam, nagyon szep kemenceket epit, van fent egy ket teglakalyhaja, amirol nem irja ugyan hogy tomegkalyha, de nem is az. Ebbol messzemeno kovetkezteteseket nem vonnek le de azert egy fillert nem adnak ki tomegkalyha epites tanfolyam cimszoval amig az eddig felmerult kerdesekre nem kapnek valaszt.
Szeretnem a latszatat is elkerulni a szemelyeskedesnek, de ma Magyarorszagon messze nem minden tomegkalyha amit annak neveznek, vagy annak latszik.
Mindenki dontse el akar-e valaszokat kapni ezekre a kerdesekre vagy sem.
Én most is fenyőhulladékkal tüzelek. 17X17, 6.7 m magas kéményem van. Veszettül ég, igaz az égés elején a felső ajtót is ki kell nyitni egy kicsit majd kb 20 perc után bezárom. 10 kg kb 50 perc alatt leég.
érdekelne, néhány kérdés, amit mások is meg fognak kérdezni, így elég egyszer leírnod:
Milyen típus készül el? Ki lesz az oktató? Dánia, vagy más országból sikerült igazán tapasztalt oktatót megnyerni? Pénzügyi vonzata? Szállás?.....stb.. Pontos időpont? Többieknek is lesz kérdésük, szerintem közösen feltéve mindenki olvashatja a válaszokat.
Sziasztok! Nem régóta olvasom a topikot, viszont végigolvastam! Úgy vettem észre, hogy érzékeny tabutéma a "tapasztalat" vagy inkább "tudás" és azoknak közzététele. Valóban sokat lehet azért így is tanulni + még egy kis utánajárás... Akinek még ez is kevés, annak ajánlotta valaki, hogy a gyakorlatban kellene "ellesni". Na hát én (is) ezt szeretném, mivel hosszú és drága tanfolyamra nincs módom... Tetszenek a táborok is, de azt majd akkor. Addig is elszegődnék valakihez inasnak a Szigetköz környékén. (Nem akarok magamnak Tömegkályhát építeni -mert nincs hova-, és nem kimondottan csak ez érdekel, hanem tágabb értelemben. Ezért ezt megírom a cserépkályhás topikban is.)
Én tavaly egy egész kalodával eltüzeltem. 25x25-ös kéménynél erős huzattal, 10 kilót beraktam, 1 óra alatt leégett. Sok levegő kell neki, ég mint a zsír, és fehér volt a kamra is meg a tűztér is. Szóval nem volt vele gond.
Ha alacsony a gyantatartalma, akkor szerintem nem okoz gondot (az összes ablakom keretét mostanában égettem el, a tűztér/sütőtér nem kormolódott el).
Ha nagy a gyantatartalama a fának (pl. északról való borovi fenyő), akkor keményfával vegyesen ajánlom az égetését 50-50%-os aránynál nem okoz gondot.
Én mondjuk borovi fenyőt égetek. Ezen a héten kísérletezek azzal, hogy mennyi csöves kukoricát égessek vele együtt. Ezen a héten 50-50%-os az arány jövő héten növelem a borovi fenyő arányát 70%-ra.
50% kukoricánál is úgy ég a borovi, mint a rakéta, szép kékes fehéres lánggal. :o)
Az attól is függ, milyen a kémény huzata. Megint ezzel a felpörgetéses hülyeséggel tudok csak jönni, de tényleg számít, mekkora a kémény. 14x14-esből lehet 14 méteres is, nem biztos, hogy elég. Ha egy autóval ötösben nem tudsz felmenni, kettesben (magasabb "fordulaton" még felmehetsz. Ehhez viszont szufla kell, főleg ha szép nagy tűztere van a kályhának. Ha jó száraz, és tudsz neki megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű levegőt adni akkor is, ha sok ég egyszerre, anélkül, hogy visszahűtenéd, akkor ki tud simán égni. (na itt jön a másik nünükém a részemről továbbra is elítélt külső levegőbevezetéssel) Szóval egy jó kályháhpz, kéményhez feltélenül vedd meg, megéri, és nem lesz gond.
Van-e valakinek tapasztalata, hogy tisztán fenyővel, tartós ideig tüzelve, mennyire marad tiszta (ég fehérre) a fekete sütő? Most nagyon olcsón tudnék szerezni, vajon megéri?
Ha arra gondolsz, amit én töltöttem fel, az nem az ete-i. Ennek nagyobb kéménye van egyrészt, másrészt a nyitott tűztér (a képen szemből látszik) közvetlenül csatlakozik bele. Ha itt nem ég a tűz ezt a becsatlakozást le lehet zárni (szemből bal fent). A kályhának van másik tűztere (zárt) ami kevésbé jól látszik a képen (jobb oldalon lent a fekete öntvény ajtó). Ennek van samottal bélelt füstjáratos... Az egyik érdekesség (tanulság), hogy majdnem mindegyik két 'üzemű'. Gondolom mivel k..va hidegek vannak kell a nagy kályha. És ezek valóban nagyok (érdekes én oroszul nem tudok, de a gugli fordító 'Tehervagon kályhának' fordította. De jól tudjuk ezeknek a szerkezeteknek óriási a hőtehetetlensége. Az átmeneti időre ezért vagy ez a nyitott tűztér, vagy egy teatűzhely áll a rendelkezésre, hogy kevés fával, gyorsan 'kis' meleget csináljanak. Ezen a képen talán jobban látszik.
Bevallom nekem ez, illetve van meg tobb ilyen jellegu kalyha ami komoly fejtorest okoz. Ahhoz, ugyanis, hogy egy ekkora nyitott tuzter szepen muzsikaljon ahhoz eleg rendes huzat kell. Ha kemeny bekotesnel, az ott telibe kemeny, akkor azt mondom lehet, bar kicsit furcsa, ez a kemeny forma. Ha a kemenybekotes szelet veszem, illetve az etei kalyharol keszult rajzot, akkor az lehet egy 14-es kemeny. Ami alapbol sovanynak tunik, illetve a masik lehetoseg, hogy a kalyha produkal ilyen nyomaskulonbseget, jelen esetben szivoerot...raadasul az etei kalyhanal valaki szagelszivot emlegetett. Szoval ha itt valoban ilyen nyomaskulonbsegek vannak egy 14-es kemeny mellett, eleg erdekes. Megerne egy kis elemzest ez az orosz rendszer...Sok erdekesseget ir meg az az oldal.
Bocsi itt a link az orosz kályhákról. Nem is igazán 'nekünk' akiknek már van, hanem tömegkályhával nem rendelkező érdeklődőknek: http://www.youtube.com/watch?v=cOXM_i8Ja2U
Természetesen nem gondoltam hogy innen a klaviatúra mellől én vagy bárki kitalálja a tutit, egy jobb kályhát, mint ami mögött több évtizedes komoly fejlesztés, kisérletezések állnak, és avval is egyetértek, hogy szakértelemmel több az esély egy jobb kályhára.
Ezek szerint akkor mondhatjuk azt, hogy erdemes inkabb egy letezo jol mukodo rendszer minel tokeletesebb megepitesere koncentralni, es elkerulni vagy alapos felkeszules, esetleg kiserletek utan elkovetni rendszerszintu modositasokat.
De ha jól sejtem, itt erre a fórumom nagy többségében nem szakemberek (nem kályhások) járnak, akik csak egyszerűen szeretnék megépíteni a kályhájukat vagy már túl is vannak rajta, mindenesetre többeknek egyedi problémáik vannak:
Jelen esetben a szakember nem szakember dologgal is vannak apro problemak, ugyanis nem nagyon van az egy ket, egy hetes tanfolyamon kivul kepzesi lehetoseg. Nyilvan egy-egy ilyen tanfolyam tobbet tud mondani annak akinek esetleg van mar valami szakmai hattere, tapasztalata, De, hogy ezeknel a kalyhaknal mennyire eles a kulonbseg , mondjuk egy homalyos informaciok alapjan tapogatozo szaki es egy alapos es szorgalmas nem kifejezetten szaki kozott, hat...nem szivesen mennek bele. A jo kerdes lehet, hogy inkabb az, felkeszult-e valaki az adott kalyhatipusbol vagy sem.
Ebben a szakmaban az szep pl, hogy szinte nincs ket egyforma kalyha, az igenyek meg persze mindig masok. Viszont, van eset amikor az igenyeket kell a kalyhahoz szabni mert esetleg forditva nem megoldhato.
-van akinek ez túl nagy kályha, ezért "könnyít" rajta,
Lehet konnyiteni persze, mondjuk 6 teglaig, a hasznalati erteket meg ne firtassuk. Ha elkezdesz konnyiteni egy ilyen kalyhan, elso korben elkezded bealdozni a hotarolo kepesseget, azaz hamar elerheted hogy mar nem egeszen tomegkalyhakent fog mukodni. Masodik korben pedig a tartossag rovasara fog menni. Mar az oindiai almoskonyv szerint sem jelentett tul sok jot, ha valaki pucer hatos teglafalnak kuldott neki utoegetobol, vagy tuzterbol kiaramlo 1000fok koruli gaz ill. langcsovat. De persze lehet probalkozni, en mindenesetre szoltam. A konnyitesre talan nem a dan rendszer a legjobb, szerintem ebbe erdemes beletorodni, annal is inkabb mert ha valoban elvezni akarjuk egy tomegkalyha jo tulajdonsagait, nem nagyon lehet hova konnyiteni. Letezik mas rendszer is, az otven kilos vaskalyhatol a tobb mint negy tonnas monstrumokig , minden sulycsoportban van versenyzo. Valamit valamiert viszont szinte mindig be kell aldozni.
- vagy csak a pénz kevés, ezért "ocsósít"
Idezhetnem a klasszikust; kakibol nem lehet varat epiteni. Lehet sporolni szak- nem szakemberen, adozva vagy zsebbe, vagy az ember sajat maga, ha tud normalis kalyhat epiteni. Ez ugye a munkadij resze, volt mar vita a mi mennyirol. Az anyagon, minosegben, de inkabb mennyisegben,occsositani, lasd konnyitesek esete, egy bizonyos szint utan veszelyeztetni fogja nem csak a kalyha elettartamat. A szaktudasrol ne is beszeljunk. Masreszt a tapasztalat igen sokszor azt bizonyitja, hogy a legolcsobb dolgok sokszor igen dragak, mondjuk mert ujra kell epiteni, plusz egyeb kellemetlensegek. De rajta, akinek ez a hobbija, tegye. - vagy túl kicsi, mert 100 m2-t szeretne fűteni,
A 100m2 messze nincs kobe vesve, futofelulet noveles, tuzter meret, amig a kemeny engedi, hosszabb futesi periodus....szoval lehet. Ha az oroszoknak sikerult templomokat futeni....bar az mas rendszer, de az alapelvek kozott van hasonlosag.
- vagy 1-2 más helységet is fűteni vele, még egy főfalon túl is
Pl legfutes, de van egyeb megoldas is, tobb fal koze stb. Alighanem legalabb emlites szintjen mar itt is felmerult.
- vagy még messzebbre, vizes hőcserélővel.
Ha valaki meg tudja oldani ugy, marpedig meg lehet, anelkul hogy az tuzteret tulhutse ezaltal tokeletlenne tegye az egest a kalyhat pedig koromgyarra alakitsa, akkor rajta. Ha ez nem problema akkor meg kar kiserletezni , kitalaltak a vizes kandallot meg cserepkalyhat. Kormol is kicsi a hatekonysaga, de legalabb vizes, valamilyen megoldasnak az is jo. Letezik a jo megoldas is, volt is rola itt szo, nyilvan ara is van mint mindennek. Vagy alaposan felkeszulni
- vagy csak a kémény túl kicsi,
A 14-es, un. orosz kemeny nem kicsi, a tuzter tul nagy kisebb tuzterrel es hosszab futesi periodussal kell szamolni. Magyarul megfelelo meretu tuzteret kell valasztani az adott kemenyhez. Ha meg rossz az adott kemeny ahogy van, rendbe kell tenni, vagy ujat kell epiteni, kalyha tipustol fuggetlenul. Egyebkent az elso dolog amit meg kell neznie a kalyhasnak, az a kemeny.
- vagy két válaszfal közé (gardrobba?) szeretné beépíteni,
Latod, hogy van tobbfele megoldas, de nem ertem miert jo gardrobot futeni
A szaki, aki azt mondja, hogy azért csinálja azt amit, mert "így szokták", lehet hogy a fenti problémákra jó szakember létére sem tud megoldást, "mivel úgy nem szokták".
Ha nem bizol a szakiban, alap, hogy egy csapot se szereltess vele. Inkabb csinalja azt amit es ahogy szoktak es azt jol. Ha nem tud megoldast akkor meg nem o az embered. Mindketten jobban jartok, mintha belemennetek egy ganyolasba. Az nyilvan egy masik szitu, ha azt mondja,ilyet meg nem csinalt, de tudja ra a megoldast , meg ha a reszleteken agyalnia is kell,de szerinte mukodni fog...ismet ott tartunk, vagy meg tudsz bizni benne vagy nem. Egyebkent ezek az igazan szep es elvezetes munkak.
Ha viszont az ide járó "nem szakik" mégis adnak a fentiekre valamilyen megoldást, úgy hogy közben a teljesítmény, égés minőség, hatékonyság stb. nem változik jelentősen, mérhetően, azt én csak értékelni tudom.
A szaki- nem szaki kerdest emlitettem, azon tullepnek. Valamilyen, vagy a leheto legjobb megoldasrol van szo? Valamilyen megoldas az is, ha lobog a tuz a kalyhaban es nem az ember kepebe nyomja a fustot. Ha ennyi eleg, ahhoz meg nem kell tomegkalyha es valoban taljasen foloslegesen pufolom ismet a billentyuket.
A fent emlitettekre mint latod, van megoldas, talan annyi, hogy ezek valszeg szakiktol, vagy estleg jol felkeszult nem szakiktol szarmaznak, de a jo megoldasok tobbnyire nem ugy jonnek, hogy uccu neki epitsunk kalyhat mert a szomszed Jozsi is epitett. A hasznalhato atalakitasokat minimum az adott rendszer alapos ismerete elozte meg.
Tobbek kozott amiatt nem birtam magammal es szoltam hozza, mert lattam egy ket olyan megoldast itt az idok folyaman amit en nem kovettem volna el, es nem lattam tul heves hozzaszolasokat, hogy egyik masik megoldas nem a legjobb, sot.
Amikor a gephez ultem, volt a fejemben egy kis lista, mik azok a modositasok, atalakitasok amiket mai fejjel nem kovetnek el. Tobbnyire emlitettem mar oket, inkabb egy osszefoglalas lett volna.
De egy nalam bolcsebb es turelmesebb ember, finoman celzott ra, nem biztos, hogy ertelme van masok akarmilyen ujitasok atalalkitasok miatti oromkodesebe beleronditanom, idovel ugyis rajon. Majd kiforrja magat, a caravan halad a kutya meg ugat. En meg mar kiugattam magam, mindenki ugy epit kalyhat ahogy tud es akar.
Még akkor is, ha ezáltal a végeredmény már nem is "igazi" dán-tömegkályha, lehet már másképp kéne nevezni, mert abban egyetértek, hogy legyen minden az, ami, a krumplileves legyen krumplileves.
Igen, mar csak azert is, hogy mindenki azt kapja amit valoban ker es amire szamit. A krumplileves legyen krumplileves, a lekvaros krumplilevest meg egye meg aki fozte. Fel lehet talalni persze a zseb-dan-tomegkalyhat es tarsait is.
Igazad van a van akinek és akinek kezdetűvel! Kicsit alszik a topik úgyhogy itt egy videó, ami inkább téglába bujtatott cserépkályha egyeseknek, viszont egyszerű, nagy, stb. Azért égés hatékonyságban, hatásfokban biztos elmarad a dán/finn kályhától. Mindenesetre amcsiban minden ilyen nagy tömegű kályhát tömegkályhának, ill. egész pontosan 'kőműves kályhának' hívnak.
A kályha a régi épületrész sarkába kerül ahol a fal 40 cm mészkőből és téglából készült. un. vegyes falazat. A kályha szélessége 120 cm lehet, mert csak ekkora falat tudok kibontani. ...max még + 10 cm ha a falat elvékonyítom 30 cm-re. ..... a fal terhelése ezt még megengedi.
Itt többen mérték, a kályha oldalán max. 60-70C a felületi hőmérsékletet, ennél jóval langyosabb levegő menne be a szobába, a pontos teljesítményigény ismeretében lehetne méretezni, de ez szerintem kevés ahhoz, hogy egy-egy rendes méretű szobát felfűtsön balra-jobbra. Hacsak valami komolyabb ventilátorral meg nem növeled a léghozamot, de ez nem a legjobb megoldás. A teljesítmény viszont növelhető a léghőmérséklet növelésével is, ehhez a légcsatornát valahogy közvetlenül a maghoz kellene vezetni, pl. hátul a mag mögül lehetne kivezetni ahogy dpek is csinálta, szerintem ez hatékonyabb megoldás.
Természetesen nem gondoltam hogy innen a klaviatúra mellől én vagy bárki kitalálja a tutit, egy jobb kályhát, mint ami mögött több évtizedes komoly fejlesztés, kisérletezések állnak, és avval is egyetértek, hogy szakértelemmel több az esély egy jobb kályhára.
De ha jól sejtem, itt erre a fórumom nagy többségében nem szakemberek (nem kályhások) járnak, akik csak egyszerűen szeretnék megépíteni a kályhájukat vagy már túl is vannak rajta, mindenesetre többeknek egyedi problémáik vannak:
- van akinek ez túl nagy kályha, ezért "könnyít" rajta, - vagy csak a pénz kevés, ezért "ocsósít" - vagy túl kicsi, mert 100 m2-t szeretne fűteni, - vagy 1-2 más helységet is fűteni vele, még egy főfalon túl is - vagy még messzebbre, vizes hőcserélővel. - vagy csak a kémény túl kicsi, - vagy két válaszfal közé (gardrobba?) szeretné beépíteni, stb.
A szaki, aki azt mondja, hogy azért csinálja azt amit, mert "így szokták", lehet hogy a fenti problémákra jó szakember létére sem tud megoldást, "mivel úgy nem szokták".
Ha viszont az ide járó "nem szakik" mégis adnak a fentiekre valamilyen megoldást, úgy hogy közben a teljesítmény, égés minőség, hatékonyság stb. nem változik jelentősen, mérhetően, azt én csak értékelni tudom. Még akkor is, ha ezáltal a végeredmény már nem is "igazi" dán-tömegkályha, lehet már másképp kéne nevezni, mert abban egyetértek, hogy legyen minden az, ami, a krumplileves legyen krumplileves.
Üdv!
Voltak nekem is hasonló sejtéseim a fajsúlykülönbség miatti visszaáramlással kapcsolatban, de nem mertem leírni, (hátha nincs igazam). Eléggé összetett az orosz rendszer, nem merném módosítani. Szép nagy böhöm jószág. Tetszik a takarék tűzhely rész.A konyha-nappali közé ilyet építenék, ha lenne megfelelő alátámasztás alulról, a pince felöl .hmmm .majd egyszer .
"Nem lehet nagyon szabályozni. hanem 2db 11 cm széles nyílás is a tűztérből a köpeny felé vezet közvetlen" Valóban így vannak. Ennek a kályhaépítési modellnek (kettős harang, stb) tulajdonképpen a gázok hőmérséklete, és ezáltali fajsúlykülönbsége által keltett áramláson alapszik. A könnyebb gázok felfele, míg a nehezebbek lefelé szállnak. Nekem most nem nagyon volt időm részletesen kivesézni ezeket a kályhákat, viszont már régebben nézegettem.(pl 1020-as hz-s). 1, A primer-szekunder levegő arányát valóban nem lehet állítani, ezt mérésekkel, kisérletezéssel állapították meg: rostély felület ill. szekunder lev. bevezető nyílások aránya határozza meg. 2, A skandináv kályháktól eltérően itt ezek a (11 cm?), és egyéb járatok biztosítják a tökéletes égést. Ezekben a közlekedő járatokban távozik a könnyű, és száll vissza az el nem égett nehezebb füstgáz. Ennélfogva ezeken a kályhákon valóban nem célszerű módosítgatni, ill változtatni, hiszen ez az égés minőségét jelentősen befolyásolja! 3, Én ott láttam ilyen 2cm széles (2*2?) nyílást=>átégőt, ahol felülről zárt a csatorna/akna és biztonsági átégőként funkcionál, ha ugyanarra gondolunk. Nekem amúgy a kedvencem:
Ha egy mukodo, meresekkel igazolt, tobb eves, evtizedes multra visszatekinto rendszert epitesz, valoszinuleg tul nagyot nem fogsz tevedni. Na persze ehhez tudni kell az amit epiteni akarsz.
Masreszt, ha legalabb egy rendszer mukodesi elvet, epiteset ismeri az ember, idealis esetben esetleg tobbet es osszehasonlitasi alapja is van. Tudja hogy min erdemes lehet javitani esetleg es min nem, illetve mi annak az ara,mit lehet keverni es mit nem.
Tiszta egest tobb modszerrel letre lehet hozni eppenseggel, de ugye ezt hajtogatom, hogy ez csak egyik resze a tortenetnek, mar itt is felbukkant harom nem azonos rendszer. Az hogy az igy megtermelt honek mi lesz a sorsa, elbirja-e az eszkoz ezt a magas homersekletet, bent tudja-e tartani es szepen egyenletesen leadni ezt a hot es meg mellette a kemeny is rendesen mukodik...stb. Meg esetleg megemlithetjuk az esztetikat is. Fel lehet hozni pl. a Trabantba Ferrari motor esetet is, a motor gyonyoruen mukodik , megy is az auto ha szet nem szakad az elso percben. Szoval ha tudod merni az eges tisztasagat, az onmagaban meg keves.
Szoval kreativitas ide vagy oda, az nem szokott jol mukodni, ha mindenfele elokepzettseg nelkul, innet onnet szedett rajzokbol vazlatokbol majd kitalalom en az olcsot meg a tutit, kozben meg a mukodesi elvvel sem vagyok tisztaban.
Egy kis elokepzettseggel, tapasztalattal, az adott rendszer megismeresevel azert eleg jol ki lehet szurni, hogy mi az ami kapasbol hulyeseg es mi az amivel erdemes probalkozni, anelkul is lehet persze okoskodni, es ha mas nem, azert majd az igy szerzett bapasztalat helyreteszi a dolgokat, jo esetben, komolyabb problemak balesetek nelkul...
Tessek utananezni mennyibe kerul egy tisztesseges gazanalizator, ill. egyeb szukseges muszerek, konnyu elerni egy kalyha arat csak az a kerdes hanyszor. Szoval igencsak nagyuzemben kellene epiteni, hogy ez megerje...
A torok idealis mereten tenyleg mar erdemes lenne tullepni, a contraflow ertelmenek, biztos van leirasa, ha mast nem kulfoldiul, amugy egy logikus , konnyen atlathato toretenet, sokat nem erdemes rola vitazni. De visszakerdezek, szerinted mi a nagyobb spekulacio, ha mar nagy valoszinuseggel nem fog mericskelni valaki. Egy jol mukodo mar bizonyitott rendszert epiteni, olyan modositasokkal amirol tudja erti az ember hogy miert teheti meg,mi lesz a kovetkezmenye, vagy fantaziat szabadon engedve csak ugy kiserletezgetni?
Es meg egyszer, ezek a rendszerek az eges hatekonysagot tekintve gyakorlatilag elertek a maximumot. Ezen mit fejlesztesz? Vagy letre tudod hozni, vagy nem, de azert utana meg marad jopar kerdes amit meg kell oldanod ahhoz, hogy egy jo kalyhad legyen.
Persze fel lehet talalni a csodakalyhat, fel lehet kerni mindenfele energiaugyi hivatalokat a hivatalos mereshez, meg ki is lehet azt fizetni, amit azert alaposan meggondol az ember es csak akkor teszi, ha nem mar letezo rendszerrol van szo, vagy annyira nagyon jot talalt ki, hogy ugy erzi ez a penz neki vissza fog jonni. Vagy nem tudja mit kezdjen a penzevel es ez a hobbija, ez meg ugye ritka. Esetleg nagy darabszamban gyarto cegrol, multirol van szo, ami ugye foleg vaskalyhakra, kandallobetetekre igaz.
De ha meres akkor mar tanusitvanyok nyilatkozatok stb...Ami jol is elsulhet.De egy ugyes hivatalnok sok ember eletet megkeseritheti, mas valaki meg hasznot huzhat belole. Maris temanal vagyunk, allambacsi , kivitelezhetosegi nyilatkozathoz koti a futoeszkozok telepiteset, amibol a multinak tipusonkent egy meg sem kottyan, allambacsi kozben gallyra teszi vagy tette az adott szakma oktatasat es nagyvonaluan csak szakmai kepzettseghez koti az ilyen mutatvanyt. Valakik nyilvan jol jarnak, valakik meg nem...
Hallottam valami ilyesmit rebesgetni, hogy ez a kivitelezoi nyilatkozat nem teljesen a fantazia szulemenye,magyarul nem epithet akarki kalyhat,ettol az evtol, jo lenne errol tudni, mennyire komoly, szokas szerint hogy lehet kijatszani, mert meglepodnek ha e mogott ismet nem valami agyatlan lehuzos otlet lenne. Kicsit eltertem a meres temajatol, de alighanem ez egy izgalmas felvetes lesz.
Idén nyárra tervezem a saját tömegkályhámat megépíteni. A ház bővítése közben csak olyan helyre sikerül beépíteni ami a nappali és a dolgozószoba közé esik. A tk eleje és a hátsó része lesz szabadon és a két legjobb hőleadó felület az oldalsó füstjáratok fal mellé kerülnek. Valahogy így alakul a két helyiség találkozása:
dolgozósz. I ________ I I I I I_______ I I nappali
A kérdésem a következő lenne: Szerintetek mi lenne a legjobb leghatékonyabb megoldás a hő kivezetésére a takart oldalakról?
Egyik megoldás a légfűtés kialakítása lenne. A füstjáratokat 12 cm-es vastagságban falaznám 6 cm-es helyett és a füstjárat és a tartófal között kihagyott 15 - 20 cm-es részbe vezetném be a helyiség levegőjét és onnan a kályha tetején ki. A hőátadó felületet ( a füstjárat felülete és a vele szemben lévő fal felülete ) könnyen duplájára tudom növelni a falra szerelt ki hajtogatott aluminium lemezzel. Valahogy így: -------------------------------------- I__ I__ I__ I__ I__ I I I I I --------------------------------------
Általában az a kályha jó aminek a füstje láthatatlan, és a kályhából kilépő füst 160-200 fok körül van.
Én úgy gondolom, hogy a dán verzió elég jól ki van "hegyezve", így lényegesen nem lehet javítani a hatásfokon. Persze lehet újítani 1-2 dolgon de az máshol visszaüt. De ez nem jelenti azt, hogy a hatások kötelezően le is romlik, csak némely tulajdonságot befolyásoljuk jobb irányba a másik kárára.
Példa a légfűtésem. Az biztos hogy szakértelem nélkül sokkal kisebb az esély a jó kályhára, persze kis szerencsével nem lehetetlen. Ez az én véleményem.
Akkor honnan tudjuk, hogy melyik kályha a jó és melyik nem?
Írásaid alapján az is meglepetés lehet, ha az itt leírt, a helyi viszonyokra (éghajlat, tüzifa, pénztárca, stb) adoptált "gagyi" kályhák közel azt az eredményt hoznák, mint az eredeti.
Persze nem állítom, hogy így lenne, de szerintem sok innovatív ember ír ide rengeteg kreatív ötletet, megoldást. A fele talán hülyeség, vagy zsakutca, de melyik fele az?
Mérés nélkül nem tudjuk, mert így csak spekuláció, hogy pl. mekkora a torok ideális mérete, vagy a contraflow jelentősége, vagy pl. a primer, szekunder levegő hol, mennyi, milyen meleg legyen, külső vagy belső, stb.
Az eeiizzoo-s etei/orosz képeken van számomra egy-kettő érdekesség:
- a primér és a szekunder levegő is a hamutérből kapja a levegőt. (persze szekunder levegő a tűztér ajtaján is be tud még áramolni). Nem lehet nagyon szabályozni.
- a tűztérben a 8. téglasortól a 14. téglasorig mind a két oldalon van 2 cm széles rés, ahonnan az égéstermék a fő garatot kikerülve a köpeny felé tud áramolni közvetlen (lehet, hogy itt is kialakul másodlagos égés, hiszen a primer levegőhöz a tűztérben hozzá juthatott, bár szerintem nagyon szűk ehhez a rés és csak elő melegíti az alsó járatokat az égéstermék hőjével).
- rajzok között van 2 változat. Az egyiken nem csak ez a 2cm-es rés van, hanem 2db 11 cm széles nyílás is a tűztérből a köpeny felé vezet közvetlen. Ha jól látom ez a változat épült meg.
- rövidre lehet zárni az égéstermék útját a jobb oldali tolózárral (gondolom hideg rendszernél jön jól az égés kezdetén)
- felső tolózárral gondolom fűtőberendezéstből való hő kiáramlását lehet megakadályozni a tüzelés befejeztével.
-középső (alsó) tolózár ("szagelszívó").
(De lehet hogy nagyon félre néztem dolgokat.)
Szép nagy böhöm jószág. Elég sokat jojózik föl le az égéstermék. 4 raklap tégla tuti elfogyott. Kb 4,5 tonnás lehet a jószág.
A torok meretet igy szerintem mar teljesen kiveseztuk, ha valaki esetleg eltero meretu tuzteret akar, es bizonytalan a meretezessel, meg mindig ott van a lehetoseg, hogy a zarosort csak az otolso pillanatban ragasztja be, addig meg kvazi buntetlenul jatszadozhat a torok nyilas meretevel. Kell ehhez meg valamit hozzatenni? Egyebkent meg akorul van, nincsenek 10-20 cm elteresek. De van meg nehany lehetoseg egy kalyha elbarmolasara.
Az utoegeto kamra boltozatos kialakitasa, a finn rendszernel lehet hasznos, mondjuk egy nyeregkemence analogiajat alapul veve, a dan egy masik tortenet. Ilyenkor szoktam mondani, hogy lehetoleg ne keverjunk ossze rendszereket.:D
Nagyobb, alapteruletet, mivel a hoatadasi tenyezo a teglanal nagyjabol adott, a futofelulet novelesevel tudod elerni,(nagyobb palast, futott padkak, stb) ezt kifutheted nagyobb tuzterrel, vagy hosszab tuzelesi periodussal.
Nyilvan mas rendszerekrol, az lenne a jo ha valaki olyan nyilatkozna akinek van valamifele, lehetoleg minel komolyabb tapasztalata.
Az eeiizzoo altal emlitett oldal igen erdekes es sok hasznos informaciot tartalmaz, meg csak most kezdem magam atragni rajta de kerdeseim mar, vagy meg lennenek.
A duplafalu tuztere elsore latszik, hogy kisebb mint egy dan , finn tk. magja, szerintem nyugodtan elfogadhatjuk, hogy tiszta egest biztosit, (hopp egy ujabb rendszer). Az hogy utana un. Harangokban huti le a gazokat, az alighanem mashol is elofordult mar, kerdes hogyan toltottek fel ezeket a harangokat, alul , folul, vagy kozepen. Itt eppen alulrol, ebben is van logika. Tehat a ket fontos lepes , amirol mar szo volt, a tiszta eges es a minel tobb bentmarado meleg megvalosult.
Ami igy elsore fejtorest okoz. Kivancsi lennek egy kemenyen kilepo gazhomersekletre, ha mar kozel 100%-ot emleget. Ugye az kb. azt jelenti, az a homerseklet ami bemegy , az is jon ki? Na ja, hol lesznek ezek merve? Mi van a kemeny huzattal? Vagy az csak ugy kimegy a haz oldalan egy lukon? Mert van ott ugyan kemeny, de ha visszahutom a gazokat, ami megoldhato minden problema nelkul. Valahol valami ki fog csapodni, szoval hol van a trutyi? A huzatrol nem is beszelve, vagy akkora tulnyomas alakul ami kipresel mindent? Hmm..?
Na meg a masik, azok a szep nagy nyitott tuzteru kandalloszeru kalyhak...ha azok kepesek hatakonyan mukodni, na az ismet egy nagyon izgalmas tema lenne. Kemeny meret, visszabeszel-e , mi marad a szobaban,szoval hogy az ordogbe.
Szoval en most evvel kb. itt tartok, remelhetoleg kesobb egyebekre is rajovok, ha valaki mar tul van ezeken a kerdeseken, vagy melyebb ismeretekkel rendelkezik az orosz rendszerrol, ne habozzon. Szemmel lathatolag vannak elonyei.
És ami az 1.-ból lemaradt: -ha sok a primer levegő: felgyorsul az áramlás még a tűztérben. Emiatt a tűztérben elégtelen az égés, hiszen gyorsan távoznak a szén gázok és nem tudnak egyesülni a levegővel (látható füstölés) -ha sok a szekunder levegő; az pedig lehűti a tűzteret és emiatt lesz tökéletlen az égés, hiszen megfelelő hőmérséklet is szükséges a tökéletes égéshez.
Tegnap nem voltam net közelben, és nem is nekem szólt a kérdés, de ha már így meg lettem szólítva:-)) A torokról és egyéb méretezéséről (tűztér-torok-kémény-stb), ha jól emlékszem Vackor is írt az elején, ha valóban kiváncsi vagy olvass vissza. Gondolom nem álmodta, hanem Hebro-tól hallotta. Egyébként az átlag 8 téglás tűztereknél valóban éltégla (6-7) cm. A torokról estleg annyit tennék hozzá, hogy két funkciója van: 1. A tűzteret felülről szűkíti. Ezzel a tűztérben keletkező füstgázok kiáramlását lassítja. Ez különösen fontos a hatékony égés szempontjából, ugyanis a felülről történő égésnél a tüzelőanyag gázosodik. Fontos egy részről, hogy minél tovább a tűztérben tartsuk, hiszen az éghető gázmolekulák a levegővel a láng/fényjelenség jelenlétében egyesülnek leginkább, így a legtökéletesebb az égési folyamat (persze ehhez a levegővel való optimális keveredés szükséges: sok levegő =>hűti a folyamatot, kevés=>co elégtelen égés). Így biztosítható az égési folyamathoz a legmagasabb hőmérséklet is. 2.Az utánégető kamrába érkező gázokat gyorsítja (igegen nyelven 'centrifugal karburatort' és egyéb képeket találsz, amik az utánégető kamrában a füstgáz örvénylését ábrázolják (ha nem láttál ilyet próbálunk feltölteni). Gondoljátok csak el ( a folyadékok, gázok áramlásának csatornáját leszűkítve (pl:folyómeder beszűkülése) a hátulról érkező anyag tolja hátulról a szűk keresztmetszetbe érkezettet, ennélfogva az felgyorsul. Mivel a folyadékok nem összenyomhatók, ott teljes mértékben, gázoknál valamivel kevésbé, de ez már részletkérdés. Szóval felgyorsult gázok érkeznek az utánégető kamrába, ahol elkezd áramolni ( a nehezebb még éghető anyagot tartalmazó gázok visszatérnek lentre, és a magas hőmérsékletű láng segítségével kiégnek,; míg az elégett könnyebb fajsúlyú gázok az átégőn keresztül távoznak. És ha már itt tartunk szerintem az utánégető kamra boltozatos kialakítása jobba elősegíti ezt, mint a sík, vízszintes lefedés: szerinted AB69? Mint a búbos kemence csak kicsiben, és a tűz nem 'csak' ott ég a fenéken, hanem 'spriccel' befele a torkon keresztül (mint a hengerbe a benzinbefecskendező). Hát én 'röviden' csak ennyit a torokról. Amúgy én csak példának hoztam fel, hogy ez már mindenkinek alapból megy. Én AB69 pont arra gondoltam, hogy ideje lenne ahogy írtad: a kicsi és a fél ház méretű kályhákról. Csak ismételném magam: Vannak ahol kis helyiséget, de különösen ahol 100 m2 fölötti épületet kell befűteni. Amcsiban minden 2-2,5 t-nál nehezebb kályhát tömegkályhának, egész pontosan KŐMŰVES KÁLYHÁNAK hívnak. az eeiizzoo álltal mutatott kályha sem kasszikus dán/finn tk. (inkább ahogy te hívod téglakályha). Viszont lehet elégedett a lakástulajdonos akkor is ha nem 97%-os a hatásfok, hanem csak 86; viszont az egész házat befűti, nekem továbbra is ez a véleményem. Ehhez nem állítottam, hogy az ete-i kályhát kell tovább fejleszteni/gányolni; adott esetben lehet más (pl: az orosz mintára megépültet) felépítésűt beépíteni. Ha valaki kifizette a "tanulópénzt" és nem osztja meg mindenkivel a pontos alaprajzot érthető, viszont nem ártana megismertetni az emberekkel ezeket is. Mindenkinek üdv: Sancibácsi.
Ami engem illet, nem szoktam merni. De ha valakinek van egy gazelemzo keszuleke, az alapjan tud kovetkeztetni milyen tiszta az eges. De ezt meg nem mondanam a hatekonysagnak Ha egy homero is kerul a kemenybe, akkor az eges tisztasagabol, a fa mennyisegebol vissza lehet szamolni, mi maradt a szobaban, es mi tavozott a kemenyen. Legalabbis en igy gondolom, de februarban elvileg jelen leszek egy hivatalos mericskelesnel, bar az valami erdekes rendszeru szerepkalyha lesz, nem szuk fustjaratos es elvileg tudja az is a tiszta egest. Persze ilyen szerkentyut badogkannabol is ossze lehet rakni. A holeadas modja es helye a masik izgalmas pont.
Amugy milyen meglepetesre szamitasz? Ha jol van osszerakva egy tk. tiszta egest produkal, nyilvan ha nem tul vizes a fa es nem zarnak le rajta minden lukat. Szoval legyen mondjuk 96% mint a tiszta szesznel, 10%elmegy a kemenyre. 1-2% ide- oda nem meglepetes, tureshatar, ha valaki a kemenyt kivaltja valamivel, lefaragja azt a 10%-ot akkor majd meglepodok es kerem a receptet.
Nyugi, miattad sem idegesitettem magam, nyilvan ez amugy sem szemelyes tortenet, de az egy elegedetlen tk. tulajdonos is sok, az o szamara mindenkepp. Ami a torok meretezeset illeti, ha most nagyon gonosz lennek, azt mondanam erdeklodj sancibacsinal, ha jol emlekszem epp nemreg vilagositott fel, hogy ez a topic mar tul van ezen a kerdesen. Nem a torok a legfontosabb, csak egy fontos resze a tortenetnek, termeszetesen fugg a merete a tuztertol, az meg hogy mekkora tuzteret epithetsz, a kemeny teljesitmenyetol fugg, nyilvan az kellemetlen, ha nem eleg nagy a kemeny, hogy elvigye a szep nagy tuzterben ropogo tuz egestermekeit, na persze akkor mer nem is lesz ott olyan vidam ropogas. Szerintem addig jo amig valaki azt nem mondja hogy a torok merete 6,327 cm. Ugye nem kell reszleteznem miert. De bar nem szandekoztam internetes oktatast tartani, amit muvelek az egyre inkabb kimeriti ennek a fogalmat. Van ket egesz jo muszered, a szemed meg az orrod, es ha valahol konnyu belenyulni, akar utolag is egy tk.-ba. Felteve ha van suto, meg persze ki mikor hogyan es milyen anyagokat hasznal az a torok utolso sora. Ha bizonytalan vagy probalj ki tobb verziot, ha nem fustol es szepen eg akkor megtalaltad a helyes meretet. Ha ez nem jon ossze, akkor valami mas gebasz lesz. Nem erdekem, hogy boldog-boldogtalan csak ugy nekiugorjon, a rossz tomegkalyha viszont mindenkinek rossz reklam. Meg az is lehet hogy egyszer M.o.-n kell kalyhat eptenem, sose lehet tudni. Hogy ezt a ket dolgot hogy tudnam osszeegyeztetni, arrol persze fogalmam sincs. Ha a kalyhad az olyan mint az etei, akkor lehet egy jo kalyha, de gondolom az elso verziorol latott kepek alapjan dolgoztal. Latatlanba csak akkor lehet velemenyt mondani, egy kalyharol ha leri, hogy nem az aminek mondjak, vagy lathatoan ganyul van osszerakva. De ennel tobbet...lehet egy rendszer jo, es lehet gyatran kivitelezni ami meg nem jo. Altalanos ismerteto van mar itt a forum elso feleben, finnrol, danrol egyarant, mondjuk tetszene egy az orosz verziorol is, de a te kalyhadrol latatlanba ennyi informacio alapjan had ne.
Ha ugy tetszik vannak meretezesi kepletek, a hoigeny szamitasokra mindenkepp. Ez ugye kalyhatipustol fuggetlen. Pl. abban az 1962-es kalyhaskonyvben ,tablazatokkal, kepletekkel ahogy illik. Csak at kell szamolni kW/h-ba. Nekem hivatalbol megvan, de anno sikerult pdf-ben is megszerezni, a letoltott verziobol csak a fustjarat nelkuli cserepkalyha hianyzott,de az megvan papiron. Az is egy hasznalhato dolog egyebkent. De mar gozom sincs honnet, sikerult letolteni.. Ha ezen atragta magat valaki akkor a kovetkezo tablazatbol melle tudja rakni a megfelelo teljesitmenyu, holeado feluletu cserepkalyhat. Gondolom az eletben nem lattal tablazatokat bujo, boszen szamolo szakit, utoljara en is csak az iskolaban. A szaki tud egy ket apro okolszabalyt, pl egy negyzetmetert hany csempevel tud kifuteni, latja mekkorak a nyilaszarok, belmagassag, szigeteles stb..., ezt potlekkent hozzasaccolja, kicsit raszamol a biztonsag kedveert es olyan nagyot mar nem tevedhet a kalyha meretet illetoen. A kalyha meretebol pedig kovetkezik, hogy mit rakhat bele mekkora tuzteret, fustjaratokat stb.
Ilyenkor elofordul hogy az ugyfel a szivehez kap, de hogy neki csak kisebbre es olcsobbra van penze es a jo szaki, ha meg eleg munkaja is van azt mondja, sz@r kalyhahoz tessek valami mas madarat talalni. A madar meg lehet hogy ugyanezt elmondja es , en szoltam felkialtassal nekilat es mindenki elegedetlen lesz, vagy egy olyan madarat kerit a kedves vevo, aki nem bonyolitja ennyire, osszeganyol valamit oszt gyorsan jo messzire lelep.Nem hinnem hogy ez maskepp lenne tk.-val. N
Ha a szaki azt mondja, hogy mert igy szokta, szerintem azzal nincs semmi baj amig jol dolgozik.Szoval a szakikkal ez legeloszoris bizalmi kerdes, a legfontosabb okolszabaly pedig, ne epittess semmit olyan szakival akiben nem bizol meg. Ez neked se jo, meg a szaki is deges lesz ha azt erzi, nem biznak benne.
Hasonlo a rendszer a tomegkalyhaval is, segitek, a tk-nal 0,5 kW/h val szamolhatsz negyzetmeterenkent. Tehat mondjuk 3,4-4kW/h 24 oran keresztul tudja egy-ket begyujtassal, az ugye elvileg 96kW/h is lehet, de leginkabb amennyi fa elegett benne.
Vagy jatszhatsz parasztvakitast a nevleges teljesitmennyel, mint a kandallonal pl. Kiszamitod a tuzter meretet abba mennyi fa fer az kb 2,5 ora alatt eg le, itt szep nagy kw/teljesitmeny fog kijonni, mert ugye egy meretes tk, tuztere olyan veszesen nem fog lemaradni egy atlag kandallobetettol, a vaskalyhara meg lazan raver. Persze ilyenkor azt hiszi sok szerencsetlen, hogy az adott eszkoz ezt a teljesitmenyt minden oraban le is tudja adni, es akkor jon a pampogas, hogy mit akar a tk. a 3,5-4kW- javal amikor az o kandalloja mondjuk 16-18 at ad le orankent, ja meg amig tartja a meleget. Na akkor verne le a viz, ha tenyleg ennyi fat be is kene talicskaznia.
De tudjuk, multik nyomjak a kandallobetet, meg a marketinget,reklamokkal, fuzetkekkel es a bugo hangu kereskedovel ki is okositjak emberunket, aki dalolva piszkalja, szinte megallas nelkul a trendi kandallojat.
Oke a vege kicsit off topic, szoval probalj hozzajutni a 62-es kalyhaskonyvhoz es jo szamolgatast. Nyugodtan tegezhetsz es nem huztam fel magam:D Gyozkodni meg senkit nem szandekozok.
Szerintem se idegesítsd magad miatta-m. Ez a fórum sok boldog elégedett tömegkályha tulajdonosról (-1= Husza), és ugyanannyi érdeklődőről szólt. Szeretném ha így maradna. Amiben viszont a te és mindenki véleményét kérném az valóban a kályha működését alapvetően befolyásoló rész a torok kialakítását illeti. Sok vád éri a tömegkályha építőket, hogy ködösítés, titkolózás (ez az a köd amiről beszéltem) folyik a torok méretének meghatározása, kialakítása körül. Szívesen venném, ha valaki egyszerű paraszti nyelven összefoglalná a torokkialakítás mikéntjét. Minden érdekel erről. A magam részéről a rendelkezésemre álló információk alapján a kályhámba beépített torok méretét negyed téglányi (25/4 cm) méretben határoztam meg. Így építettem meg és a két rendelkezésemre álló műszerrel a szememmel és az orommal megmérve úgy tapasztalom, hogy működik. A kályha sütőjében kialakul a lángnyelv, a kéményen keresztül pedig hófehér füst távozik (sajnos a fénykép szembefényben készült nem igazán adja ezt vissza - a jobb oldali a tk). Vettem a fáradtságot és felmásztam a kéményre és beleszagoltam. Enyhén gyümölcsös illatot éreztem (mandula, narancs és citrus) valamint az szittya anyaföld kínkeserves bukéját. -Az egészből annyi az igaz, hogy kevésbé büdös mint a másik és nedvesebb -valószínüleg még nincs teljesen kiszáradva a kályhám. A kályhám kb. mint az etei. Tehát várnák egy általános ismertetőt és ha belefér egy specifikusabb, az én kályhámra szabott véleményt.
Üdv!
Az segítené az előrejutást, ha lennének méretezési képletek. Amiben mondjuk szerepel a fűtendő épület mérete, fűtőberendezés mérete (tűztér, garat, levegő bevezetés nyílása, sütőtér füstnyílás méretek, áramlási sebességek, hőmérsékletek, fajhők, kémény méretek, anyagok blablabla.) Amihez tartania kell magát az embernek a tervezés során. Ebből kiderül már a tervezés során, hogy jól fog működni a rendszer, vagy sem. Az olyan magyarázatot, amit általában kap az ember a miért kérdésre a legtöbb szakitól, az az, hogy azért csináltam így mert így szoktuk csinálni számomra nem elfogadható.
Szerintem kéne szervezni egy olyan képzést tömegkályhára, aminek alapja az égéselmélet, áramlástan, építőanyagok és termékek, munkavédelem, gyakorlat (nem egy típuskályha építés, hanem konkrét méretezés szerinti akár egyedi kályhaépítés) (képzéstematikát nem sorolom tovább), (de nem olyan mostani OKJ-s képzésre gondoltam, ahol nem a tudás átadása a fontos, hanem a pénz átadása, és -csak papíron szakembereket- képzünk).
Hiányoznak a jó szakirodalmak, pl.: cserépkályháról jó szakirodalom tudomásom szerint utoljára 1962-ben jelent meg (a többi csak "képeskönyv"). Azóta mennyi új anyag van már amit lehetne használni.
Igenis kellenek a ön/te hozzászólásai/d. Ha kialakul a parázsvita az nem gond (mire megérti az egyszerű halandó az adott problémát arra jó barát lesz). Mindenki más oldalról más tudási alapról közelíti meg az adott problémát (persze azért mert nem született mindenki kályhamesternek).
De milyen lenne az élet ha mindenki egy kaptafára készült volna....egyhangú...:o)
Ne húzza fel magát senki semmin, győzze meg a másikat, bizonyítsa be a saját igazát.
Ez viszi előrébb a dolgokat (törzsfejlődés).
Mindenki kérdezgessen, tanuljon (mástól, szakembertől, más hibáiból)!
Az hogy a Mester, ahogy te mondod megtanitja barkinek, altalaban egy fajta kalyhat, az emberke, hozzajut minden olyan informaciohoz, ami az adott kalyha felepitesehez szukseges illetve nyilvan ha jol viselkedik, minden tovabbi segitseget is meg fog kapni. Nincs ezzel semi baj, sot ha jol emlekszem en is az effele tanfolyamokat szorgalmaztam, tobbek kozott.
Ezutan az emberke hazamegy, a tanultak alapjan pedig megepit egy jol mukodo kalyhat, vagy esetleg tobbet. Ez mindenki szamara egy szerencses helyzet. De valljuk be ettol az emberunk meg nem tud tobbet mint egy fajta kalyhat felepiteni, es ha fegyelmezetten a tovabbiakban azt fogja epiteni amit tud es tanitottak neki az nagyon jo, ha megtetszik neki a dolog es tovabbi tanfolyamokra is elmegy tovabb boviti ismereteit, ne adj isten meg szakmat is szerez, az megjobb.
Ha valaki osszeszedi az informaciot egy mukodo rendszerrol, megerti hogy mukodik, miert jo, akar az internetrol is, es az alapjan egy jo kalyhat tud epiteni, az is rendben van.
Ami szerintem nincs rendben, ha valaki egy bizonyos rendszerre hivatkozva epit mindenfele, ketes mukodesu furcsasagot.
Hogy ez azert tortenik, mert nem volt kepes valaki az adott rendszerhez tartozo informaciokat megfeleloen osszeszedni es kevert mindent osszevissza, vagy borzaszto okosnak es feltalalonak erezte magat egy egyhetes tanfolyam utan, vagy nem is fektetett eleg energiat az informacio megszerzesebe, vagy csak nagyon bator volt,sok oka lehet. De ha ez igy jol van, akkor jol van.
Ha csak annyi jott le hogy techno-műszaki-biztonsági misztikus köd fele akarom elvinni a temat, tenyleg feleslegesen szoltam hozza.
Vegulis, mindenki ugy epit, a kepessegeinek megfelelo kalyhat ahogy akar,ugy modositgat ahogy akar, hogy idonkent ez nem tul jol sikerul. Mar latom, hogy felesleges errol barkit is felvilagositani, majd rajon, akinek epitette, meg aki masolja az is. Vegulis, tudod mit , a francnak izgatom magam miatta.
egy fajta cement és a granit ragesztó keverékével Az jött be a legjobban majd ki lett fugázva,és jol dolgozik.Igaz ez külföldön volt.Az ajtot amit látsz ott kerültek be a kályhába a folyami kövek ,ök tárolták a meleget.a kövek egy boltiven ültek és alatta égett a tüz.A boltiven keresztül áramlot a meleg fel a kövekre és azok adták azt át a falnak.Persze az egész samottal bélelve.
Én már dolgoztan zsirkövel amit méretre vágva kaptuk meg méretei a tégla es a dupla tégla méretei voltak ,és mi egy sima gyémántos vizes asztali vágon váktuk .Könnyen és szépen vágja mint a vajat
A képről meg nem mondom. Elvileg nagy mértékben CO2 és H2O kell, hogy távozzon a tk-ból. Ha telített vízgőzt tartalmazó égéstermék kikerül a hidegebb szabadba, akkor optikailag észlelhető a vízgőz. Ha mozgásban látom, és lehet látni, hogy a telített vízgőz eloszlik pár méteren belül akkor az a tk.
Ha füst is lenne benne, akkor szilárd részecskéket több 10 m-en keresztül lehetne látni. és az nem a tk. lenne. Az égéstermék színéből is lehet következtetni arra, hogy mi keletkezik, bár egy lemenő nap fényében ez csalóka. A fekete füst nagy széntartalomra utal (tökéletlenebb égés). Fehér égéstermék vízre utalhat.
Egyszer kiszámoltam, hogy ha 10 kg száraz fa égésekor a fában lévő összes hidrogén teljesen vízzé alakulna, akkor kb 3l víz keletkezne.
Viccelsz? Olcsón? Nálunk nem 'terem' ilyesmi. Skandináviában gyakori úgy tudom. Ki van csukva hogy olcsón beszerezd. Ha mégis írd már meg:-) De mégis hogy gondoltad? Megveszed táblába, és kőfagóval megmunkáltatod? És mivel ragasztod/tömíted? Remélem nem csemperagasztóval akarod (ez mindenre jó!!!). Ezt külföldön úgy csinálják, hogy az adott kályhához készen kifaragva, megmunkálva árulják 'készletben'.
Igen erre!Ugy tudom dogz nagzon puha kö de viszont olyan mint a szivacs magában tartja a höt és hosszú ideig képes azt visszaadni.Tökéletes a tömegkályha burkolatának.
Kedves ab69! Nem tudok mindenben egyetérteni teveled. Nekem ez úgy jött le, hogy: A Mester kitalált egy szerkezetet, mely szerinted is pofátlanul egyszerű, és ezt terjeszti, népszerűsíti. Tanfolyamokat szervez, ahol bárki megtanulhatja a kályhakészítés mikéntjét. A képeken, videókon látható emberek tutira amatőrök a világ minden részéről. Van köztük pék, kínai, nyugdíjas néni, ács stb.. akik a tanfolyam elvégzése után képesek lesznek egy ilyen kályha megépítésére. Nem tűnnek kályhásmesternek. Tehát a képlet: adott egy egyszerű szerkezet, amit átlagember is meg tud csinálni, kb. 1 hetes tanfolyam elvégzésével. Köztük és köztünk a különbség mindössze annyi, hogy mi az információt, a tanfolyam helyett az internetről ha lehet, innen ebből a fórumból szeretnénk megszerezni.
Jó volna, ha ez a fórum nem menne a techno-műszaki-biztonsági misztikus köd felé.
lupusz2 Nem tudok rajzot küldeni mivel nem készítettem. Úgy gondolom, nem lenne szerencsés, ha az én kályhámat építenéd meg, mert ezt én a saját igényeimnek, lehetőségeimnek és képességeimnek megfelelően alakítottam át. Javasolni tudom, hogy az etei kályhát vedd mintának (ezt elvileg a Mester közvetlen felügyelete mellett építették) nem mellékesen a fotók alapján jól reprodukálható.
Ugyanolyan a fa füstöl mindkét kéményben. Melyik a tk?
Bocs, figyelmetlen voltam es atfutottam a kerdesed felett, de latom azota mar megvalaszoltak, en se tudnek jobb valaszokat adni. Esetleg a kicsapodott anyagok pontos osszetetelenek, elemzesenek utana nezhetnek,bar bar szivesen lemondanek rola:)
Sancibacsi ez egy csodalatos kep, van rendszer amiben biztos nagyon jol mukodik es elofordul hogy van amelyikben nem. De, csak azert mert igy is be lehet vezetni a szekunder levegot, nem epitenem be pl. egy dan rendszerbe, kulonosen addig amig meg nem magyarazza valaki , hogy miert lesz jo nekem, vagy elonyosebb a meglevonel... Szoval az igazi kerdes, ennek a rendszernek a tobbi eleme lenne, illetve, hogy mit tud az a rendszer, esetleg a mukodesi elve... Jo ez gondolatebresztonek, rosszabik esetben kaoszt okozhat a fejekben. De magyarazat, illetve a rendszer tobbi elemenek ismerete nelkul meg eleg sovany.
Amit en igyekeztem elkerulni, hogy barkit szemely szerint emlitsek. A kalyhaeepitesnek van egy szepsege, ha nem robban fel, nem reped az alapokig es nem tolja a kepembe a fustot,mar lehet orulni es ra is foghatom hogy mukodik. De talan azon nem kell vitazni, hogy ennel a kalyhatipusnal ez nem eleg.
Pontositok, ha nem volt vilagos, kalyhan gondolkodni fejleszteni mindenki tud, ahogy a politikahoz, focihoz is mindenki ert, miert en maradnek ki ebbol:D Viszont fenntartom, hogy egy-ket ember van jelenleg kis hazankban, aki erti, hogy mit miert csinal, es tobbet tud annal, hogy latott szerencses esetben valoban kepzett mestertol ilyen kalyhat felepulni. Meggyozodesem, hogy idonkent az is kerdeses, hogy a tanfolyamon reszt vett emberek, azt epitik-e elegseges technologiai fegyelemmel amit megtanultak. Bar ez igazabol nem az en problemam kell hogy legyen. Meg valamit, nem kell feltalalonak lenni ahhoz, hogy valaki jo kalyhat epitsen, meg azt is lehet mondani, hogy eleg akar egy rendszert tisztessegesen megtanulni, es azt fegyelmezetten jo minosegben epiteni. Az ilyen magatartast sokkal tobbre tartom, mint az esetleges eszetlen ganyolasokat. Ami a lelkes amatornel, lehet bocsanatos, de a jelek szerint ugyanugy elofordul a szakinal is. A hangsuly minden esetben az eredmenyen van, es bizony nem minden problema jelentkezik azonnal, de ugye van egy kis kulonbseg akozott ha valami 5-10 vagy 30 ev mulva megy gallyra.
Az én véleményem pedig, aminek egyesek sosem fognak igazat adni, és elismerni (marketing okokból: csak az ő kályhájuk a jó, a többi sz@r, vagy occsó gagyi), hogy igenis külföldön más típusú, kialakítással rendelkező töm.k. is ismertek.
Biztos velem van a problema, de ennek a mondatnak az ertelmezesen kicsit leizzadtam. De tovabbmegyek, az egyesek azt sem fogjak elismerni marketing okokbol, hogy az o kalyhajuk bizonyos parameterkben nincs a helyzet magaslatan, a marketing mar csak ilyen. Nem szeret arrol beszelni, hogy szinte minden, a kalyhak sem kivetelek bizony kompromisszumra kenyszeritik a kedves ugyfelet. Kerdes ki hol, melyik ponton fog kompromisszumot hozni, pl almennyezetre ugye nem epitunk tomegkalyhat es egyeb aprosagak vonatkozasaban. Aki nem ad igazat abban, hogy kulfoldon mas tipusu, kialakitassal rendelkezo tk.-k is ismertek azzal nincs mit kezdeni. Ez a topic ha jol emlekszem ugy indult, hogy Vackor kartars adott egy jo leirast a finn tomegkalyharol, kesobb kiderult, hogy valoban van mas rendszer is, arrol is felbukkant, jo-vagy rossz leiras. Gyanitom, hogy volt aki ezek alapjan, plusz kis keresgelessel, tapasztalattal, esetleg szakmai hatterrel, vagy csak meretes mellennyel rendelkezve belevagott az epitesbe. Tehat, ha Sancibacsi ismer mas mukodokepes rendszert , ne tartsa magat vissza ossza meg velunk.Biztos mindenki erdeklodessel fog figyelni. Valoban leteznek mas rendszerek, a fel haz meretu kalyhatol a viszonylag kis kalyhakig sok minden elofordul. De az hogy leteznek mas rendszerek, nem jelenti azt, hogy ezek elemeit feltetlenul es minden esetben buntetlenul lehet keverni. Szoval jopar dolgot erdemes megvitatni. Nincs kizarolagos igazsag, tehat annak kizarolagos letetemenyesei sem, emlitettem mindenhol meg kell hozni bizonyos kompromisszumokat, a kerdes, ez mennyire talalkozik az igenyekkel, lehetosegekkel. Az eredmeny magaert szokott beszelni, ha neha csak halkan is es csak bizonyos ido letelte utan.
Viszont szerintem a tk.-nal, -mint emlitettem-, van legalabb ket alapkerdes amit illene megtartani. Hogy hozok letre tokeletes egest letrehozo szerkezetet(ajanlom a visszaolvasast 3T) ami kibirja a fellepo, atlagos kalyhak mukodesenel magasabb homersekletet. Hogy tudom a hazban tartani az igy megtermelt hot.
Hogy mindenki tul van-e azon, mekkora legyen a torok ezt gyanitom majd az ido es felbukkano kerdesek dontik el, raadasul nem is biztos, hogy nem letezik, torok nelkuli rendszer. Senki nem allitotta, hogy barmely szakmaban ne kellene tovabb tanulni, de ez nem feltetlenul jelenti letezo es jol mukodo rendszerek szetbarmolasat, szetmodositasat. Ezen sem nem hiszem, hogy erdemes lenne megsertodni.
Ami a levegobezetessel kapcsolatos vitat illet, az teljesen helyenvalo, erdemes atgondolni mit erdemes hideg levegovel szelloztetni, a dunsztosuveg hazat, vagy a kalyhat. Es ha nem is kerul elo a tuti megoldas, felmerultek bizonyos dolgok amire nem art odafigyelni. De felmerult itt egy ket egyeb megoldas ami megert volna szinten egy kisebb vitat. Az hogy valaki sajat maga es modositott es nagyon buszke es nagyon orul neki, meg nem garancia arra, hogy az volt a legjobb megoldas. Es ha minden egyeni megoldasra csak tapsolunk, csak azert mert az egyeni es mas, na ez sem garancia arra, hogy ettol jo kalyhak fognak epulni.
Senkit nem fogok lebeszelni arrol hogy kiserletezgessen de rabeszelni sem. De azt mindenkep szorgalmaznam, elobb egy mukodo rendszert tanuljon, ertsen meg, utana vagjo bele sajat epitesbe. Es persze van meg egy ket aprosag amivel nem art nekikezdes elott tisztaban lenni, anyagvalasztas, ajto beepites, mit bir el a kemeny , mit nem, kifuti-e az adott helyiseget stb...es persze mekkora legyen a torok:D A majd csak lesz valahogy alapon, meg majd a szomszed, majd a vazlat, meg a fotok segitenek . Es hu milyen olcso lesz .Hat tudom, ez itten kerem Magyarorszag.
Efelol nincsenek illuzioim, hogy ez itt Magyarorszag es mindenki ott sporol ahol tud. Meg ahol nem. Nagyon az az erzesem, hogy joparan elmerik a sajat tudasukat es kepessegeiket, illetve nem hajlandoak megerteni, hogy neha az olcso dolgok azok amik igazan sokba kerulnek. Mondjuk azert mert az olcso nem ugy mukodik ahogy kellene, sok ido es bosszusag utan megiscsak kenytelen az ember kifizetni a valodi arat. Ez nem csak kalyhara igaz. En is jartam mar igy. Egy szaki, ha erti a szakmajat, lehet hogy az arat is megkeri, de mondjuk toredek ido alatt elvegzi azt amit en hosszas internetes kutatas, kiserletezgetes es benazas utan tudok osszehozni es esetleg az a valami nem is sikeredett tokeletesre.(Esetleges balesetekrol persze ne is beszeljunk) Sok esetben ha ez ido alatt a sajat munkamat vegzem azt amihez ertek, tobbet keresek mint amit a szakinak ki kene fizetnem. Nyilvan ezt veletlenul sem fogom elismerni, hanem buszke leszek magamra, hogy milyen ugyes voltam es milyen olcson osszehoztam a mutatvanyt. Nyilvan mindenki azt csinal a szabadidejevel es avval tolti amivel akarja, ha pedig oromet leli benne barmi legyen amivel foglalkozik az jo, amig megmarad szabadidos tevekenysegnek.. Teny az is hogy nincs minden szaki a helyzet magaslatan es nem minden tomegkalyha ami annak latszik, ezert mondom , hogy eloszor talan azok az informaciok lennenek hasznosak, hogy el tudjam donteni mi az a tomegkalyha mitol mukodik, es minimum el tudjam kerulni a mekkmester bigadokat.
Persze lehet ugy is kezdeni, hogy volt mar hogy falaztam, hallottam a tomegkalyha jo dolog, talaltam innet onnet rajzokat, reszletekrol fotokat, okos ember vagyok en uccu neki belevagok. Aztan miert, hogyan mukodik, hol a legforrobb,mennyit kell kibirnia az anyagnak, lemaradt-e valami a rajzrol vagy fotorol stb? Melyik elem melyik rendszerbol szarmazik es miert jo vagy sem, ez mind mellekes, de majd en a sajat szam ize szerint rakom ossze,lehetoleg persze a legkevesebb es legolcsobb anyagokbol, na ilyenkor johetnek a meglepetesek. A legszebb persze amikor a szaki is esetleg hasonlokepp gondolkozik. Igen, jo dolog es szukseges informaciokat megosztani, de sajnos meg kell tanulni azt is, hogy mik a tev, felinformaciok, illetve mit lehet kezdeni osszefuges nelkuli reszletekkel, mi az a mi beleillik az adott rendszerbe, mi az ami nem. Ezert mondom, hogy erdemes lenne eloszor a mukodo rendszereket megtanulni es nem azonnal innet-onnet szedett dolgokat osszebarkacsolni.
Igen en is remenykedem, hogy lesz itt bizonyos torzsfejlodes, meg mielott annyi sz@r kalyha epulne, hogy a kezdeti elenk erdeklodesbol csak egy legyintes maradna a nagykozonseg reszerol, -tomegkalyha , ja csak egy teglakalyha, semmi kulonos eddig is volt, illetve a csalodottsag, hogy nem produkaljak azt amit pedig tudniuk kellene.
Lehet hogy ez is olyan lesz mint a kandallo? Mindenki ert hozza mindenki fel (be)tudja epiteni. Mondjuk az a kulonbseg meglesz hogy nem a marketing fogja "kiokositani" az embereket. Nyilvan csak megerzeseim vannak, merre halad ez a folyamat.
Nagyon jó, hogy kötöd az ebet a karóhoz! Sajnos az összetélről pontosat nem tudok, de mivel CO2 és vízgőz biztosan van benne, feltételezem, hogy minimum savas kémhatású, ami nem kifejezetten növeli a kémény élettartamát. Egyébként sokakat izgat az a lehetőség, hogy a kondenzációs kazánokhoz hasonlóan a lecsapódáskor keletkező hőenergiát valahogy hasznosítsák. Csak az a büdös, gusztustalan trutyi, az ne lenne... A huzat problémát még csak-csak lehet kezelni. Képzeld el, amikor majdnem mindegy, milyen nedves fával fűtesz, a végén a párologtatásra fordított energiát a lecsapódáskor visszanyered ;o) Izgalmas lehetőség.
Igen ez korom és víz, nameg fagy is . Vannak egyébként káros kémiai anyagok is a tüzelőanyag típusától függően, de hátha AB69 leírja hiszen ő gondolt erre.
Kicsit vártam a válasszal, hiszem a kérdést AB-nek címezted. "ha alacsony a kémény hőmérséklete, ha biztosítva van a huzat?" A kettő azért egy kicsit ellentmond egymásnak, ugyanis a hideg kémény lehűti a benne áramló füstgázokat is, ami ennélfogva lassabban áramlik felfelé=>kisebb huzat. Hogy mi csapódhat ki? PL: elsősorban kondenzvíz. A lehűlt hidegebb füst kevesebb gőzt tud magában tartani. Ez az 'elveszített' víz a hideg kéményfalon csapódik ki, azt nedvesíti; s mivel álltalában télen/hidegben tüzelnek=>fenn áll a kémény szétfagyásának veszélye is!
Angolul soapstone szóval keresve többet találsz. Én csak annyit tudok, hogy : -nagyszilárdságú tömör kő -nagy testsűrüségénél fogva jó hőtároló (átlag téglához képest 3-4-szer) -töm.kályha külsőnek kiváló, hisz egyenletesen adja le a hőt sugárzó hő formájában -SZÁMUNKRA MEGFIZETHETETLEN:-)))
Továbbra is állnak a kérdéseim, várom a válaszokat!
Milyen anyagok csapódnak ki a kéményben? Milyen károkat okoz a kicsapódás? Miért baj (a kicsapódáson kívül), ha alacsony a kémény hőmérséklete, ha biztosítva van a huzat?
Nem kötözködésnek szánom, hanem tudatlanságomat enyhítendően érdekel a dolog.
Igen itt az égéshez felhasznált levegő útja: alulról a padlón keresztül érkezve, a hamutérnél áthaladva kétoldalt felszáll és hátfalban kiépített négyzetes bevezető nyílásokon a tűztérbe érkezik. Jól látható milyen kicsi a hamurács: csak kevés primer levegő tud az égéstérbe jutni, és több felmelegített szekunder a tiszta égés miatt!
Én igazából most nem arra gondoltam, hogy ezentúl így juttassunk levegőt a kályhába, csak mutatónak szántam, hogy ugyanarra a dologra több megoldás is van. Szerintem nem jó, ha az Ete-i kályhát, mint egyetlen tömegkályha típust ismerjük, és a többiről nem veszünk tudomást. Ez a kályha NAGYON JÓ, de megvannak a korlátai. Ha eltérő igények jelentkeznek(külső levegő bevezetés, 100-120 nm fűtendő alapterület, stb.) akkor hozzá kell nyúlni, vagy teljesen más tömegkályha tipust is lehet építeni. Én erre gondoltam.
Ez is egy egyszerű és nagyszerű szekunder levegő bevezetés a padlón keresztül kívülről. A levegőt ennél már nem is lehet melegebb helyen átvezetni mint a tűztér oldala.:)
Teljesen egyetértek veled! Gyarmati fizetésekből vagyunk kénytelenek megélni és építgetni a házainkat.
Személy szerint én inkább megveszem a szerszámokat és magam csinálok meg majdnem mindent. Tisztelet a kivételnek !..... de a legtöbb nagy pofájú szaki olyan mint a hétköznapi kőműves aki csak négy dologgal nem boldogul a munka során .....az egyenessel .....a függőlegessel .... a vízszintessel ..és a derékszöggel. "..... ha a téglát egymásra rakom és úgy marad, akkor az fal, ha ledől akkor az járda. "
A levegő bevezetését szerintem nem kell annyira bonyolítani, mert ahogyan a kéménynél a lezáró csappantyút ki kell nyitni begyújtás előtt úgy a szellőztető rendszerben is ki lehet nyitni egy plusz beömlőt a kályha közelében. Ezt automatizálni is lehet ha kell.
Szerintem is maradjunk a levegös témánál most kezdenek a dolgok alakulni.Amugy a hőtárolásrol hallott valaki a zsirkőről,burkolás céljából a kandallon?
teljessen egyett értek veled.Az elmúlt hetekben sokmindenre választ kaptam inkább kérdezzünk sokat lehet tanulni.Pont ez a lényege ennek és az ilyen forumoknak.
Egyetértek. Szerintem Eeiizzoo is örül a kályhájának, jól fűt/süt vele. Az átalakítása pedig működik. Miért szarozzuk le? Az hogy egy-két ember tudna a kályhán gondolkodni, fejleszteni :-) Ab69 gondolom az egyik! Az én véleményem pedig, aminek egyesek sosem fognak igazat adni, és elismerni (marketing okokból: csak az ő kályhájuk a jó, a többi sz@r, vagy occsó gagyi), hogy igenis külföldön más típusú, kialakítással rendelkező töm.k. is ismertek. Itt a topikban túl vagyunk már, azon hogy mekkora legyen a torok...:-); szerintem meg pontosan az eddig nem ismert, alkalmazott kérdéseket kellene megvitatni, mint pl a külső lev beveztés (indokolt-e, és ha igen hogyan..), stb. Ja hogy ez nem fog tetszeni egyeseknek, mert kiderül hogy nem ők és termékük az igazság kizárólagos letéteményese? Nem kellene ezen megsértődni:minden szakmának tovább kell tanulni, senki sem a 20-40 éve tanultaknál tart. Eddig képet még nem töltöttem fel, most majd rápróbálok szemnyitogatási, gondolkodási szándékból.
Nagyon sok mindenben érzem a mondanivaló mögötti mély igazságokat.
De ez Magyarország, ahol mindenki ott spórol, ahol tud. Sajnos sok esetben az építtetők órabére alacsonyabb a kiérkező szakiénál (ez nem azt jelenti, hogy a szaki kér sokat, hanem azt, hogy az építtető fizetése alacsony). Ezért sok ember ötletel, kérdezget, információt keresgél, majd megépíti azt, amit tud. Szerintem nem én vagyok az egyedüli, aki eddig ablakot épített be, falazott, vakolt, járólapot rakott, festett, gipszkartonozott, betonozott...stb. Ott spórol a magyar ahol tud, és ez sok esetben a kiérkező szaki munkabére. A fórumozók között nem lehet tudni, hogy ki orvos, kőműves, tanár, villanyszerelő, tűzvédelmi mérnök, kovács, kéményseprő stb. A mesterember természetesen érthető okokból félti a titkait. Ez rendben is van, mert élnie kell valamiből. Az ötletelőknek, segítőknek, segítőkész szakembereknek meg itt van a fórum amiben mindenki leírja tapasztalatát, tanácsát, félresiklott próbálkozásait, tudását. A többség nem próbálkozna máshol "maszekban" kamatoztatni az itt megszerzett "tudását". A többség csak akar egy jól működő rendszert otthonra magának.
Legolcsóbb, ha saját maga áll neki, persze saját kárán tanul az ember. Természetesen benne van a kockázat: mérgezés-, fulladás-, tűz- és robbanás veszélye, illetve egyéb baleset veszélye is!
Lehet számolgatni, kísérletezni, tapasztalatot szerezni, tanfolyamot végezni, mesterembertől ellesni a fogásokat, új ötleteket alkalmazni.
Itt is mint mindenben egy bizonyos törzsfejlődés fog megtörténni. Nem született mindenki kályhásnak.
Próbál mindenki más kárán tanulni, hogy a lehető legjobb rendszert építhesse meg magának. Sokan kérdeznek ostobaságokat, de inkább kérdezzenek, minthogy építsenek egy füstölőt a nappaliban.
Erre vannak mindenfele szamitasok, a harmatpont ugye az amikor kicsapodas jon letre, ez fugg nedvessegtartalomtol, feluleti homerseklettol, gaz homerseklettol , tehat nem egy fix pont. En ugy tudom az idealis kemeny homerseklet 160-200kozott lenne. Tehat 160 fok alatt, tobb tenyezotol fugg, de realis kockazata van a kicsapodasoknak, 200fok felett viszont az eg futeserol van szo. Tehat valahol ez az a homerseklettartomany ami minimalisan kell a kemeny megfelelo mukodesehez, a magasabb homerseklet alt folosleges, az alacsonyabbnal pedig ott a kicsapodasok kockazata.
"A masodik resze a tortenetnek, a megtermelt melegbol minel tobbet a futendo helyisegben tartani ugy, hogy ne a kemenyt futsuk ugyanakkor pedig biztositsuk a megfelelo mukodeset anelkul, hogy a homerseklet harmatpont ala esne. Egy jol megepitett tomegkalyhanal nyilvan nem sok trutyi csapodik ki de azert a kemenyt jobb nem leparlonak hasznalni."
Ez a harmat pont alá esés hány foknál következik be, és hol kell mérni? Közvetlen a kémény tetejénél? Pl egy szigeteletlen 25x25-ös téglakémény tetejétől visszafelé mérve 3-4m-nél ? fok az üzemi átlag füst hőmérséklet, úgy hogy ne legyen lepárló, de ne is az utcát fűtsem? Optimális égés esetén kb. hány fokos füstnél 85-90% a kályha hatásfoka? Mértem a tömegkályháimat is, meg a régi lemez vegyes kazánomat, meg egy új 20kW-ot öntvény kazánt is. Volt egy 6kW-os mobil kandalló kályhám is, ott a füstcső könyök rendszeresen pirosan izzott ha kicsit többet raktam rá. A sima kazánok simán 3-400-500 fokon működtek.
Értem amit írsz, de valamit elbeszélünk egymás mellett.
"Tehát ha légtömör a ház, az égésnek nincs utánpótlása;" Amit én írtam, ott van. A szellőztető tolja be 300m3/h-val előmelegítve. Ha nincs tk akkor is így működik, csak ajtónyitáskor megy ki a túlnyomás, nem a kéményen a kályha üzemelése közben.
/"Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít." Itt tehát nem a füst kiáramlásáról van szó, hanem a mivel "full légtőmör", és nincs utánpótlása, megfordul a légnyomáskülönbség, és a lakásba befelé kezd el 'dolgozni'" a kémény./ De a füstről írtam. Mivel bent a házban túlnyomás van, és az egyetlen út kifelé a kéményen van amíg nyitva a szelep, esélye sincs visszajönni.
Persze ez csak arra az esetre igaz, ha megy a szellőző. De úgy tudom a passzívnál megy, különben nem jutna friss levegőhöz. Persze ha kisebb a kisebb a nyomás bent mint kint, akkor megáll a füst és vissza esik. De ez inkább csak akkor igaz, ha egy elszívó kifelé szív. Nálam 1x volt hogy visszaesett a füst, az első begyújtásnál mikor hideg és vizes volt a kályha. De az emeleten lévő tisztító nyíláson egy vascsövet bedugtam, és gázlámpával engedtem be egy kis forró levegőt, fél perc alatt megindult a füst rendesen. A 2. begyújtástól már nem volt gond.
A passzívháznak van bevitt energia igénye, csak kicsi! Aminek nincs az az aktívház. És a passzívház miért árammal, gázzal vigye be ezt az energiát? Mi tudjuk milyen jó egy tk (és benne lobogó láng) melege!
Itt ugye nem a kéményen kiáramló füstgázról van szó. A kályhában termelődő füstgáz, ami meleg, ennélfogva ritkább mint kémény kalapjánál lévő hideg, tömörebb levegő: felfelé száll a kályhából, a kéményen keresztül. Egészen addig, amíg a lakásból, vagy külső levegő adapterből, vagy bármiből utánpótlása van. Ha nincs, akkor alakul ki a furcsa helyzet, hogy a belső légnyomás kisebb lesz a kintinél, (mivel a kéményen keresztül sok távozott) és a nagyobb légnyomástóltól a kisebb felé áramlik a levegő: vagyis a kéményen keresztül a kinti levegő táplálja a kályhát, és ez a füstgáz (CO) áramlik a lakásba. Kész a mérgezés. Ne tegyünk úgy mintha nem tudnánk. Én értem az 1000. hozzászólást, de nem játék a téma. Tehát ha légtömör a ház, az égésnek nincs utánpótlása; emiatt mivel a fizikát nem lehet hülyíteni, és a kisebbtől a nagyobb felé kiegyenlítődik a nyomás: A kinti kisebb fajsúlyú levegő (füst), a lakásba áramlik. Itt nem csak a hőmérsékletet, hanem a légnyomást is figyelembe kell venni: ami a kémény magassága: a kéménybe torkolás és a kémény kitorkolás közötti magasságkülönbség miatt (a ritkább a levegő könnyebb a sűrűbb hideg levegőnél). "Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít." Itt tehát nem a füst kiáramlásáról van szó, hanem a mivel "full légtőmör", és nincs utánpótlása, megfordul a légnyomáskülönbség, és a lakásba befelé kezd el 'dolgozni'" a kémény.Szerintem ez nem jó!
Ez nem a legbevezetes koruli vitarol szol, hanem kicsit regebbi dolgokra valo osszefoglalo reagalas reszemrol. De azert talan az aktualis vitava kapcsolatban is van egy kis athallas.
Kicsit vegyes erzesekkel szemlelgetem az utobbi idoben topiocot is, meg a magyar neten felmerulo nemely tomegkalyha hirdetest is.
Amit talan erdemes lenne szem elott tartani, mielott nekiallunk modositgatni,epitgetni. Mind a finn mind a dan tomegkalyha mogott, evek evtizedek hozzaerto fejlesztese all, es meglehetosen jol mukodo rendszereket sikerult osszehozni.
Persze mindenki mondhatja , hogy ezek neki nem eleg jok, vagy meg ezeknel is jobbat talalt ki, persze az ilyeneket nem art meresekkel igazolni. Ill. Sok esetben a gyakorlat eleg hamar bizonyitja az ellenkezojet, pl. nemkivant repedesek , lathato, erezheto fustoles, nem megfelelo hotarolas stb...Esetenkent persze a nem megfelelo tecnologiai fegyelem(ami pl. nem szerepel a tervrajzokon, ha van egyaltalan) is eredmenyezhet meglepeteseket.
A masik resze dolognak, talan jo lenne eloszor megerteni az elvet, hogyan mukodnek miert jok , mi az amit tudnak ezek a rendszerek es mi az amit nem. Igazabol szerintem erre lenne jo ez a topic. Es nem feltetlenul a jaj honnet szerzek tervrajzot, hogy epitsem meg az alapjan. Vagy epitettem valamit, de az persze egeszen mas mert en ujitottam rajta valamit. De nyilvan ezt nem en fogom meghatarozni ez max. egy csendes velemeny, es igerem jo darabig ismet csendben is leszek.
Epites plane modositasok elott talan az elmeleti alapokat sem artana kicsit jobban korbejarni.
Esetleg akkor lecsokkenne az occsositasok eccerusitesek szama is.
Pl. Ha valaki eljut odaig, hogy kerit valami fenykepet egy utoegeto kamrarol es megepiti, vajon elgondolkodik-e azon, hogy az ott keletkezo 900-1050fok koruli homersekletet, vajon milyen vastagsagu es minisegu anyag fogja elbirni, nevezetesen eleg lesz-e az allitott tegla. Megjegyzem csendben, anno amikor cserepkalyha rendszerrel epitettunk(mivel akkor meg nem ismertem a tk.-t) annak ellenere hogy ott 2-300 fokkal alacsonyabb homersekletek mozognak, drotoztuk a teglakat , beleltuk a kalyhat, sot volt hogy rabic halot es vakolatot is kapott. Nyilvan a repedesek elkerulese miatt, bar egy ilyen jellegu kalyhaban eleve nagyobb anyagfeszultsegek lepnek fel, mint egy tk.-ban. De erre meg visszaterek.
Kiserletezni probalkozni mindig lehet, kerdes, hogy erdemes-e, van-e ertelme az adott iranyba elindulni. Nyilvan mindenkinek a sajat felelossege, belemegy valami occsositasba vagy sem, megjegyzem egy rosszul felepitett kalyha baromira draga tud lenni, megha baromi buszke is vagyok magamra, hogy en epitettem.
A kalyha epitesnek, ket fo fejezetenek illene lennie: Hogyan epitsunk olyan szerkezetet ami tokeletes egest hoz letre es ki is birja az igy keletkezo magas homersekletet..
A masodik resze a tortenetnek, a megtermelt melegbol minel tobbet a futendo helyisegben tartani ugy, hogy ne a kemenyt futsuk ugyanakkor pedig biztositsuk a megfelelo mukodeset anelkul, hogy a homerseklet harmatpont ala esne. Egy jol megepitett tomegkalyhanal nyilvan nem sok trutyi csapodik ki de azert a kemenyt jobb nem leparlonak hasznalni.
Mellesleg arra sem art figyelni, hogy lehetoleg egyenletes elheto homersekletet biztositsunk, viszonylag keves maceraval
Ezekre a kerdesekre, mind a finn mind a dan kalyha maximalisan kielegito valaszokat ad.
Persze mindenki olyan szempontok szerint es ugy epit kalyhat ahogy tud es akar.
Amin erdemes tovabbra is gondolkodni, hogy lehet mas helyisegekbe is atvinni a meleget. A legfutes egy jarhato ut, persze ha esszel csinaljak, ill. a vizes megoldasokra is ugy tunik, vannak remenyteli kiserletek. Ha a fent emlitettek figyelembe vetelevel es tiszteletben tartasaval kiserletezget valaki es tisztaba van a tk. mukodesi elvevel, akkor annak messzemenokig van ertelme. Ellenkezo esetben mondjuk fel lehet talalni a kozponti futeses kazant, vagy vizes kandallobetetet, vagy valami ilyesmit.:D
Mint sok minden mas a tomegkalyha is olyan, ha itt modositok akkor annak valahol mashol is kovetkezmenye lesz, mondjuk egyik tulajdonsagot ki akarom emelni, akkor azert valahol valamit be kell aldozni. Vagy szerencses esetben, csak teljesen folosleges dolgokat csinal az ember. Szoval jol kitalat, optimalizalt rendszeren nehez ugy javitani, hogy valamit el ne qrjunk. Szerintem par ev evtized alatt pedig sikerult ezeknel a kalyhaknal kialakitani az optimalis mukodesi jellemzoket.
Anyagfeszultsegek es repedesek. A contraflow rendszert, ha lehet mondani epp ezek elkerulesere talaltak ki, nalunk nem volt igazan eleterjedt inkabb az eszaki orszagokban. Fo jellemzoi az also kifustoles es az hogy a leszallo gazok ugye folyamatosan hulnek, a szoba, kalyha kulso feluleten a levego pedig melegszik es felfele aramlik. Ugye innet a contraflow, ennek van egy ket apro erdekes es aldasos kovetkezmenye. Az egyik hogy a kalyha falan belul es kivul levo homerseklet kulonbsege gyakorlatilag allando, ergo lenyegesen kisebb anyagfeszultseget jelent. Masreszt ezek leginkabb lassu gazaramlasu rendszerek, minimalaziljak a futott helyisegben a legaramlast, ami elettanilag, comfort erzet szempontjabol megint csak nem egy utolso dolog. Aztan ezek utan erdemes-e visszaterni a keskeny fustcsatornakhoz, fusttekergeteshez, felso kifustoleshez, majd mindenki eldonti sajat maga.
Repedeseket ezenkivul egyeb dolgokkal is letre lehet hozni, kezdve a nem megfelelo anyagvalasztassal, egy sz@rul berakott ajtoval, kulonbozo anyagok kulonbozo hotagulasanak nem figyelembe vetelevel,stb ezek kozul altalaban egyik sem szokott tervrajzon szerepelni.
Utegeto atalakitasok, megint csak azt mondom, ha valaki ismeri a mukodesi elvet, ovatosabban fog belenyulkalni, modositgatni, meg hideg levegot bevezetni a sutoajton . A finn es a dan rendszer kozott, sokak szamara nem tul nagy a kulonbseg, csak epp mas elven mokodnek, alig eltero eredmennyel. De egy tervrajz, vagy vazlat alapjan, ha tudja az ember mirol van szo, eleg hamar ki lehet szurni, ha esetleg lemaradt valami, vagy csak egy hianyos vazlatrol van szo. Nem biztos , hogy mindig hitelt adnek egy innet-onnet osszeszedett tervrajznak, vagy toredekes fotoknak.
Hogy melegszik a kemeny? Persze a faban levo energiaa kb 10%-a kemeny megfelelo mukodesehez kell, felteve, hogy nem leparlonak akarjuk hasznalni, szoval ovatosan azzal a fustgaz visszahutessel, meg a plusz kanyarokkal. Tessek normalisan meretezni a leomlo nyilasokat, vagy meg esetleg egy 1,5m es padkat elbir kemenytol fuggoen a dan teglakalyha. A nagyobb gaz retegvastagsag a lassu aramlassal legalabb ugyanolyan jol leadja a meleget mint a fustjaratok tekergetesevel.
Ha a folyamatosan hasznalt tomegkalyhaba gyujtunk be es a fa bepakolas elott kinyitjuk a lezarot, akkor a mag van annyira meleg, hogy szepen beinditsa a kemenyt. Ha pedig hidegdugo van a kemenyben es papirral apro faval a kemeny tisztito lyukba gyujt be az ember, ott is elofordulhat az elso percekben, hogy visszapofazik. Mundjuk ilyen esetben elorelato ember tuzrakas elott kinytja a kemeny ajtot es szep nyugodtan megvarja mig normalis iranyba kezdenek el aramlani a dolgok,vagy marad az elofutes. Szoval a kalyhaban buveszkedni, atalakitani, meg direktbe kotni felso kivezetessel meg stb... En biztos nem csinalnam. Cserepkalyhaban, hosszu fustjaratok eseten a biztonsagi beego egy teljesen mukodo, remelhetoleg ma mar elterjedt dolog,ha jol sejtem onnet az otlet, de itt teljesen felesleges.Ket teljesen kulonbozo rendszerrol van szo.Szerintem.
Nyilvan ezek normalisan mukodo kemeny eseten igazak. Volt mar szerencsem nehany kemenynek nevezett eletveszelyes izehez.
Mindaddig amig lelkes amatorok, ugyeskezu kontarok kontarok sajat felelossegre kiserletezgetnek addig meg hagyjan, ami igazan aggaszto, ha tomegkalyha epitest hirdet valaki es mar a keprol leri hogy az jo estben nagymeretu teglakalyha, a konnyitesekrol eccerusitesekrol, occsositasokrol gagyisitasokraol mar ne is beszeljunk.
Nyilvan ha valaki penzt idot energiat szant arra, hogy megtanulja a tk. epitest attol nem varhato el hogy ingyenes internetes oktatast tartson ill tervrajzokat toltson fel. Masreszt felelosseg is, mivel veszelyes uzemu szerkezetrol van szo, en nem biztos hogy barkinek atadnam az ismereteket Ha valaki megtanit egy jol mukodo rendszert, akinek pedig megtanitotta, az ra hivatkozva folytat ketes tevekenyseget, hmmm volt mar ilyenre pelda
De a kalyha mukodesi elverol tobbszor szo volt itt is, igen lehet hogy sokat kell visszaolvasni, es valoszinuleg nem eleg az informacio egy kalyha felepitesehez,inkabb csak kiserletezgeteshez. De ha valaki epittetni akar, van itt mar eleg informacio ahhoz, hogy el tudjon kerulni egy mekkmester brigadot. Sajnos ugyanugy nincs egyszeru helyzetben mint az aki sajat maga akar jo kalyhat epiteni, mindkettonek meg kellene talani a megfelelo embert aki valoban tud es megfelelo technologiai fegyelemmel epit, illetve csak esszel modositgat. Ugyanis kishazankban attol tartok csak egy-ket ilyen ember van. Aki pedig sajat maga akar epiteni, tenyleg jo lenne, ha legalabb egyszer latna felepulni egy ilyen kalyhat es bizonyos kerdeseket is feltehetne. Szoval valami tanfolyam lenne az igazi.
Kicsit hosszura sikeredett, de lassan is erlelodott bennem ez a kicsit osszefoglalonak szant eszosztas. De ha csak egy sz@r kalyha nem epul meg, mert esetleg idoben eszbekap valaki , reszemrol mar megerte. Jo lenne, ha tomegkalyha nev alatt valoban jol mukodo szerkezetek epulnenek. Ha pedig tenyleg azt szeretnenk, hogy tenyleg elterjedjenek, akkor valoban tobbet kell hogy nyujtson, mint az eddig epult teglakalyhak. A teglakalyha itthon sem uj talalmany. Szamomra azert erdekes, cserepkalyha epitest vajon miert nem akarjak az emberek interneten, meg szobeszed alapjan megtanulni? Mindketto veszelyes uzem, es mindkettonel esznel kell lenni, mondjuk egy tk.t nehezebb megrobbantani. De az emberi kreativitas hatartalan.
Persze ha erről az oldalról közelítjük meg, akkor sőt... Kimondottan illik bele. Az hogy honnan kapja a levegőt már részlet kérdés. Az biztos, hogy bonyolítja a dolgot.
Még annyi, hogy a tk működése közben elengedhetetlen a szellőző működése, ami biztosítja a levegő utánpótlást. Ha ez nem megoldható, akkor kell a külső levegő bevezetés. De én akkor inkább az autómata légbeejtő mellett szavaznék. Ha ez nem alkalmazható passzívház esetén, akkor marad a külső légbevezetés. De ha annyira passzívház akkor minek a kályha? elég a kollektor. Ha nem passzívházról van szó, akkor egy légbeejtő nem okoz nagy gondot.
A tk-nál a kéményben van egy elzáró szelep, ami légmentesen lezárja a kémény teljes keresztmetszetét. Mivel általában ez célszerű a fűtött tér magas pontjára tenni, így úgy működik, mint a kályha része, és csak ez felett a tetőtérben hül vissza a kinti hidegtől, de ha le van végig szigetelve , még ott se nagyon. Szóval a tk és a benti tér nem hül vissza a kéményen keresztül. Azt értem hogy a ph full légtömör, ezért van a hővisszanyerős szellőztető, ami tolja be a kinti előmelegített friss levegőt. Mivel a ház légtömör, így felpumpálja, ez a tk huzat szempontjából csak jó, és az égés alatt a túlnyomás a huzatra is rásegít. Amikor leégett a fa, a szelepet le kell zárni, és olyan mintha nem is lenne kémény. Egy kérdés. Passzívházba minek kályha?
"Én nem javaslom a külső bevezetést még passzív háznál sem" Bocs dpek, de jól értem? A passzív háznak egyik lényege, hogy a légtömörséget méréssel ellenőrzik. Tehát az ablak-fal, padló-fal, födém-fal, stb. csatlakozást különböző, átlag építtető/kivitelező által nem közismert anyagokkal/technológiákkal szinte teljesen légtömörré; másrészt hőhíd mentessé teszik. A hőhíd nem gond a kéménynél, hiszen az fűt nálunk gyakorlatilag, de ha elfelejtik, vagy kicsi rést nyitnak az ablakon, lefolytja a családot szó szerint! Nálunk az ablakok tok-nyíló, bejárati ajtó, fal-födém, aljzatbeton-vakolat, padlásfeljáró, stb. csatlakozásnál, táplálja elég levegő a kályhát, de ahol a benti levegő kéményen át távozásának utánpótlása szinte nulla? Gyakorlatra lefordítva egy átlag téglakémény, amit mi (dpek is) tök jónak ítél, hiszen felmelegszik, és hőt tárol, valamint melegít: energetikailag hőhíd (negatív), mivel szigeteletlenül vezeti be a külső hideget! Gondolnátok, hogy a kéményt hőszigetelni kell? Na mindegy, a lényeg, ha valaki passzív házat épít , mi ne zárjuk ki a tömegkályha építésből!
Nálam 10cm szigetelés van műanyag ablakokkal. Gázkazán nincs a lakásban, és villanytűzhely van. A kályha a lakásból szívja a levegőt, de van szellőző ahonnan kapja az utánpótlást. szellőztetni nem igen szoktunk, csak amit a kályha beszív. Ez elég ahhoz, hogy nincs pára meg penész. Ennél egyszerűbb szellőzés nem is kell. Én nem javaslom a külső bevezetést még passzív háznál sem, mert ott meg a rekuperátoron és/vagy talajhőcserélőn keresztül túlnyomásos a benti légtér, így még rá is dolgozik a kályhára. Amúgy meg a tk sokkal intenzívebben és rövidebb ideig ég, mint egy pislogó rönk a kandallóban. Ott hamarabb visszaszívja a füstöt a páraelszívó.
Bocs tegnap este nem voltam net közelben. Két dolgot kellene szerintem világossá tenni ak76-nak, és mindenki másnak. 1. Nem mindenki olyan 'műszaki' beállítottságú, mint mi, akik tudják mi játszódik le a kályha lelkében:-). Ezért van aki inkább a biztonságot tartják fontosnak. Erre valóban jó az ablakba épített .... Energetikailag szerintem nem biztos hogy negatív a mérleg, javaslom a vita kitárgyalását a hőszigetelés topikban. Itt különben nem csak kJ-kal kell számolni, hanem pénzre lefordítani. Ha kétszer akkora energiát engedek ki, de a fa esetleg harmad annyiba kerül mint a gáz, akkor energetikailag negatív, pénztárcára nézve pozitív a mérleg!! Azért van felelős művezetője is az építkezésnek: tiszteljük azért egymás munkáját, erre a vitára ő teszi fel a pontot az építővel. 2.Kandallóhoz kapható( csak egyes tipusokhoz) külső levegő csatlakozó modul, viszont tk-hoz, a helyszínen kell megoldani! Csak ismételni tudom magam: csak primer levegő bevezetést lehet megoldani a hamutéren keresztül. A szekunder levegő bevezetés az ajtón és esetleg 'furuján' keresztül a történik a Magyaro-n elterjedt kályháknál. Ezért más módon át kellene építeni (mint utaltam rá egy orosz kályhás oldalon látottat átalakítva), de erre gyakorlati példa nem hiszem hogy lenne nálunk. Tehát körülményes a dolog. Ki-ki döntse el hogy megéri-e? Hiszen anyagban, díjban is többletkiadás lenne. Én örülnék ha még más is hozzászólna, mivel ez egy új téma, és valószínű évek múlva az érdeklődők visszaolvasnak ide. Szerintem passzív és rekuperátoros házaknál mindenképpen érdemes a külső levegő bevezetése, hagyományos lakásoknál, és aki érez egy kis gyakorlatias vénát magában, és a hőszigetelés nem áll minden más szempont előtt, ott nem érdemes erőltetni! Sancibácsi.
Az tény, hogy az igazi veszélyt a gáz jelenti a hideg és alattomos füstje miatt, a konkrét esetben azóta megoldották külső levegőellátást. De nem a kályha kapott levegőt, hanem a gáz!
Egyébként igazából kandalló volt, de a lényeg az az, hogy meleg vizet nem csinált, a zuhanyozás kapcsolta be a gázbojlert.
Szóval lehet hogy egy kicsit off-topik, de fontos dolog mindent végiggondolni, főleg ha a ház nem új, ahol hivatalból mindent végiggondolnak, előre megterveznek, összehangolnak, építészek, gépészek, hatóságok stb. látják a terveket. Mert sok régi ház van, ahova pl. a 70es években bekötötték a gázt, mert olcsó volt és kényelmes, majd később építenek egy kályhát/kandallót, mert milyen jópofa, és ezekután most nyílászárót cserélnek mert a gáz/fa már nem olyan olcsó. És ezek közül azt hiszem csak a gázszerelés engedélyköteles, de már pl.. az ablakcsere nem, senki sem nézegeti a ház gépészetét, kályháit, beteszik az uj ablakot, oszt jonapot.
Tervezgetés közben én is a külső levegő beveztésen törtem a fejem, de meg tudtak győzni itt a topiktársak, hogy kár költeni rá a pénzt.
A padló feltörése helyett inkább egy a belső légnyomás esésre nyitó szellőztetőt kell beépíteni az ablakba a kályha közelébe. Ezzel az égéshez felhasznált belső levegőt lehet pótólni. Ennek a nyitását nem lehet elfelejteni úgy mint egy távolabbi ablakot és a kémény előtti pillangó szelep nyitását. :)
Persze nem utolsó szempont, hogy ezzel megakadályozható a gázbojler kéményén keresztüli visszaszívás is.
( egy ilyen szellőztető sokkal olcsóbb mint egy temetés)
Igaz, ilyen történik, de ennek szerintem csak részben van köze van a külső levegő vagy belső égési levegőhöz. Tudom, a kályha is visszaszívhatja a másik kéményt, de szerintem ez inkább a másik kémény, a gázkazán veszélyes és biztonságtalan beépítése és levegőellátása, és a dunsztosüveg lakások elterjedése miatt van. Nálunk például olyan szagelszívó van, ami papírlapot felcuppantja a főzőlapnál (én építettem, komoly 400 wattos ipari ventillátorból) de soha, egyetlen egyszer sem szívta vissza a füstöt a tömegkályhából, pedig egy légtérben van vele... Egyébként meg ha van egy jó kályhád, minek megy a gázkazán? ;o)
Szóval csak annyit tennék hozzá, hogy a CO mérgezések nem csak idiótizmusból történnek.
Egy lakásban ugyanis többen is laknak, te begyújtasz a kályhába, miközben nem figyeled, (miért figyelnéd?) hogy pl. a párod épp mit csinál, ő zuhanyozik a fürdőszobában, ahol a gázkazán is van, köztetek csak a fürdőszobabajtó van alul-felül szép nagy nyílásokkal, ahogy kell... (megtörtént eset)
Bocs, nem néztem utána, csak épp tegnap olvastam itt: http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2009/januar/19.php lehet, hogy téves, én sem voltam biztos benne, azért írtam, hogy "úgy tudom". De köszönöm! v11
1 m3 levegő 1 C fokkal való felmelegítéséhez ~1200 J kell, 1 kg víznél ugyanehhez ~4200 J, mindez szobahőmérsékleten, és csak a pontosság kedvéért jegyeztem meg, amúgy egyetértek.
Ok, feladom. Vezesd be, ha ragaszkodsz hozzá. Csak azt szerettem volna jelezni, hogyha eltekintünk a horror kliptől, ami lefutott előttünk szénmonoxid ügyben (ennek persze komoly alapja van, de van még az öngyilkosságnak pár egyéb idióta vállfaja ezen kívül is), azért ne feledd, a tömegkályha szakaszos üzemű, a fűtést a szellőztetéssel egyszerűen össze lehet hangolni, nincs kockázata a folyamatosan visszaszivárgó gázoknak. Ha normálisan megépített, megfelelő szellőzőkkel ellátott házunk van, DE REKUPERÁTOR - vagy földhő hasznosító szellőzés - NÉLKÜLI, akkor energetikailag egyértelműen negatív a mérleg: a külső égési levegő bevezetés és külön szellőztetés számottevő energia veszteséget jelent a napi egy- kétszeri, kéményen keresztüli szellőztetéshez - azaz a begyújtással egyidőben egy előszoba ablakon, kamra ablakon, netán fürdő, wc ablakon történő szellőztetéshez képest. Magyarul az épület elhasznált, egyébként is kiszellőztetésre ítélt levegőjének égési levegőként történő újrahasznosításához képest. Hiszen a kályhába, és nem a szabadba engedett levegő hőtartalma újrahasznosul, ennyivel több hőt tarthatunk vissza a kályhában az égéstermék huzathoz szükséges minimális hőmérsékletének biztosítása mellett, azaz ennyivel melegebb lehet a kályhánk. És biztos, hogy ez komoly kilowattokban mérhető, hiszen szerintem kb napi 150-350 légköbméternyi levegőről van szó, ennek a felmelegítéséhez úgy tudom, celsiusonként kb. annyi energia kell, mint ugyanennyi liter víz felmelegítéséhez - így már talán nyomósabb az az érv, hogy minden celsius számít. És e veszteség elérése érdekében még időt, energiát, anyagot áldoztunk fel, hogy ennyivel hidegebb legyen a kályhánk, vagy ennyivel több fát kelljen ugyanolyan meleghez eltüzelnünk. Jó, bocs, kicsit körülményes, hosszú voltam, de ígérem, soha többet nem jövök ezzel újra.
Tehát elvileg a friss levegöt be lehet juttatni a kémény mellett is egy külön csöben, vagy a padlóban ha jól értem csak az átméröjének kell tudni a nagyságát
Azt hiszem, lehet kapni olyan légbeeresztőket, amik csak szívó hatásra nyitnak, vagyis csak befelé engedi a levegőt, kimenni nem tud a meleg. Ez szerintem jó megoldás, mert nincs hőveszteség, és működik a vackor-féle szellőző funkció is, ami azért szerintem sem rossz dolog. Ráadásul a padló alatti bevezetés csak új építés esetén megoldható, pl. utólagos nyílásszáró-szigetelésnél általában nem, de nem is gondolom, hogy jobb lenne.
Üdv! Ígértem, hogy beszámolok a tapasztalataimról. Tehát: teljesen amatőr vagyok minimális kőműves ismertekkel (ajtóáthelyezés), A kályhát az interneten található képek és a fórum alapján építettem meg. Tulajdonképpen az etei kályha (mivel elég jó képek vannak róla) az alapja. Tavasszal jött az ötlet, a nyár az anyagbeszerzéssel telt, az ősz pedig a kályha helyének az elkészítésével > tél eleje maradt a megépítésre. Semmilyen tervrajzom nem volt, a képek alapján próbáltam megépíteni a lehető legegyszerűbben. Néhány buktató, csak hogy más ne essen bele: Téglák: kétféle téglát raktam keverve Baranya és Wienerberger A Baranya szép, jó méretpontos, de változó a keménysége (a puhábbat körömmel is meg tudtam kaparni). A W.. na hát ez egy szar.. vastagságban 5 mm eltérés, az oldala behajlik kb 5 mm-t. de legalább kemény. Samott: Miért más a mérete a samottnak? Szélesebb és vastagabb is mint a tégla. Téglaméretekkel terveztem és majdnem gond lett belőle, ezért inkább építés során kiraktam a kályha mellé a következő 3 sort, így ki tudtam sakkozni , hogy hogy is legyen. Samott vágása: na ez nehezen ment Vettem egy Makitát betonvágó tárcsával hát ez nagyon gyorsan elkopott Ekkor megvettem a legkeményebb tárcsát (az ára is legkemény volt). Így már működött. Érdekes, hogy a samottok is változó keménységűek, volt amelyik könnyen vágódott, volt olyan amelyikkel 15 percet kellett kínlódni. Szűkítés: nagyon féltem ettől a résztől, de a Rath-nál találtam 1 méteres áthidalót, így egyszerű lett ennek a résznek a megépítése. Egyébként 5 darabot építettem be a kályhába. A torok méretéről sem találtam pontos adatokat így úgy döntöttem, hogy soronként negyed téglányit szűkítek az 5Xnegyed és a maradék negyed tégla lesz a torok mérete. Ajtók: Kiss-féle ajtóim vannak: a sütőajtót elnéztem, a mag beépítése után vettem észre, hogy a zsanér kijjebb lóg az ajtó szélénél, így a külső borítást a sütőajtónál a jobb oldali részen kb. 1.5cm-rel kijjebb kellett építenem (apró szépséghiba nem vészes). Boltív: Mivel úgysem lett volna olyan szép amilyent szerettem volna, ezért nem csináltam boltívet. Szerencsére az ajtók viszonylag kicsik és két téglából szép szemöldököt tudtam építeni. Az építés tempója: az elején 3 sor később 4 sor naponta. Na hirtelen ennyi az építésről és most a működés. Rendkívül megzavart tisztelt fórumtársaim hozzászólása ÚGYMINT: elkészült a kályhám már meg is sütöttem az első stb . és nyakig ér benne a tűz. Rengeteg álmatlan éjszakát okozott a kályha indításakor, hogy nekem ez miért nem működik? Mit rontottam el? Hű de béna vagyok Mondtam hogy ne csináld nem tudod megcsinálni (ez a feleségem). Először is telefüstöltem a lakást 2-szer, (6-szor) aztán sehogy sem akart az utánégőben megjelenni a lángnyelv, a kályha fala meg jéghideg volt. De ezek másfél hónap után elmúltak -megszűnt a visszafüstölés, fokozatosan növelve a menyiséget, kb. 8kg fa elégetése után megjelent a lángnyelv, és elkezdett melegedni az oldala is. A kéményem 14x14-es kb. 9 méter magas úgy látom működni fog. Most 10-12 kg akácfával fűtök. A kémény elbírja, teszteltem esős ködös időben is az égésnél van benne tartalék. Nem nyitom max-ra a hamuzót mert ilyenkor a láng össze-vissza csapkod - kicsit leszűkítve a levegőt szép nyugodt lángot tudok elérni. Viszont ami bejött, hogy állítva rakom be a tűzifát csodálatos szép hosszú lángnyelvek vannak, az égés nyugodt, egyenletes, mintha egy gázégő égne. Végül megköszönöm a fórumozóknak a tanácsokat, a segítséget és biztatok minden érdeklődőt vágjon bele.
Úgy látom elég jó kis vitafórum alakulhat ki a témából, de tanulságos lehet sokaknak. Az legfontosabb szempont a biztonság, mint azt Hlaci9 írja. Én nem csak fulladásos dúrva baleseteket hallottam, hanem hogy állandóan vizesedett, penészedett a gázkazán helyisége, míg rá nem jöttek, hogy a cserépkályha használatakor dolgozik vissza a gázkémény. Csináltak egy lyukat a külső falra, szellőzőráccsal és megoldódott a probléma. És így elérkeztünk az energetikához, mint másodlagos követelményhez. "Jó volna, ha valaki energetikailag levezetné": "az elhasznált szobahőmérsékletű levegőt a kályha égési levegő ellátása helyett kiengedni az udvarra és azt ismét hideg levegővel pótolni?" Itt a vita gyakorlatilag azon van 'energetikailag', hogy 10, vagy 20 fokos levegővel tápláljuk-e a kályhát! Azért mert a rekuperátorral nem rendelkező házban is KELL! szellőztetni. A külső levegő bevezetéseknél, ha azt normálisan csinálják, és a szerelő beton alatt vezetik be: a talaj előfűti azt (hiszen annak állandó 10-12 C fok a hőmérséklete). Vackor szerinted akkor jó, ha már úgyis tüzelünk, ez praktikusnak hangzik, viszont ilyenkor 'szabályozatlanul' engedjük ki-be a hideg/meleg levegőt! Ráadásul ha a ház nagyon dúrván nem légtömör (egy megtörtént eset-> a villanyszerelő nem tudott rágyújtani, mivel a gipszkarton alól a halogénlámpa kis lyukából úgy süvített ki (be a lakásba) a kinti levegő, hogy elfújta a gyufát); akkor a ház nagy vagy apróbb sok résein szintén ellenőrízetlenül hűl a lakás. Ha ezeket korrektül csinálják, és nem szellőztetnek valóban fennáll a fulladás veszélye. Magát az építési módot pedig talán egy másik építész fórumon kellene kitárgyalni talán. A lényeg a mai modern házak építőinek jogos igénye lehet, hogy a felfűtött levegőt nem akarja az utcára engedni; és a kályhába pedig csak annyi hideg (10 fokra előfűtött) levegőt szeretne beengedni egy szabályozón keresztül, amennyi az égéshez szükséges. Hogy ki melyik alternatívát választja szerintem, nem a kályhás dolga eldönteni, hanem az igényekhez kellene inkább alkalmazkodni: cipzárt kér vagy gombot, azt varrunk fel neki!
Szerintem is felesleges bonyolítás ez a külső levegőbevezetés, de tény, hogy sok baleset, CO mérgezés adódott már gázkazán (vízmelegítő) és hagyományos tüzelés, pl. kandalló egyidejű használatáből, amikor is a kályha a szuperül záródó ablakok helyett a gázkazán kéményéből szívja vissza a füstöt. Szóval szerintem ezért nyomatják a külső bevezetést, energetikailag biztos nem indokolt, azt hiszem ma már konyhai elszívót sem engednek egy légtérbe gázkazánnal.
A 414.es hsz-ban megírtam a szerény véleményemet erről. Jó volna, ha valaki energetikailag levezetné, mitől olyan marha jó egy átlagos, rekuperátor nélküli házban több száz köbméter hideg kinti levegőt kémény és égbolt fűtés céljából fatüzeléssel felmelegíteni, majd az egyébként dunsztosüveggé szigetelt házunkból az elhasznált szobahőmérsékletű levegőt a kályha égési levegő ellátása helyett kiengedni az udvarra és azt ismét hideg levegővel pótolni? Az az elvetemült kályhaárus, aki ilyennel hülyíti a jámbor vevőket, miközben hatékonyságról, takarékos üzemről papol, más elvetemültségekre is képes, én egy gombot sem vennék tőle. Bocsánat, ha kicsit morcos voltam, nem nektek szól.
Igen én is arra válaszoltam, azt hittem arra gondolsz. Természetesen a legtöbb kályha belső levegő ellátású, és szellőztetéssel kell megoldani az utánpótlást.
Kösz Szivessen veszek minden hozzászolást,a ház nem lesz passiv 38 as fallal es talam 1o cm szigivel.Ott lesz Ugye a tömeg kályha plusz a padló fütés amitt szeretnék a nappaiba is rakni mivel ott gallériás les és igy talán jobban fogja az ember érezni a höt.A levegö bevezetést én ugy gondolom azt kinti beszivással kell megoldani?
Ja a levegő bevezetés! Nem akarok minden választ én lelőni, hátha hozzászólna más is (tanulhatnék én is belőle), de! Én el tudnék képzelni több külső levegő bevezetést is, de elsősorban az építtetőkkel (felelős művezető, kőműves) kellene megtárgyalni, és a kályha építőjével. Egyrészt ők hogyan tudnák megoldani, és mennyibe kerülne? Másrészt: a tömegkályhák jó égéséhez korlátozott primer, és bőséges szekunder levegő szükséges. A jelenleg Mo.-n elterjedt tk. építési módoknál csak a primer levegő bevezetését lehet megoldani; a szekunder levegő bevezetése csak lakáson belüli. Megjegyzem orosz tömegkályhánál láttam olyan megoldást, amihez illeszteni lehetne a külső lev. bevezetését, de ez már olyan változtatás a kályhán, amit nem biztos, hogy vállal a kályhaépítő. És ha már a tömegkályháról, és a levegőellátásról van szó: Egyre többen gondolkodnak passzívházban. A passzívházakat légtömörre kell építeni, itt minden 'porcikáját' végig kell rágni a háznak. Különösen kényes a levegőbevezetés és a kémény.
A szerelő betonra vízszig. Ahol a kályha lesz, ott hagyd ki a hungarocellt, és ne kerüljön padlófűtéscső. Így az eredmény: 1.-a kályha alatt vastagított beton (vasalva, ha a padlófűtés alatti síkhálót 'telibe' terítik), mive a tetejét egy síkba húzzák, 2. a nappalidban felesleges padlófűtés :-)) , ugyanis a kályha mellett nem fogod használni! Azért csak csináld, ha nem leszel otthon tüzeni, akkor jó lesz az is. Válasz: IGEN MEGBÍRJA!
Igen! Volt tömöritve,gondolon a viz szigit papirt magd ráolvasztva átfedésben rakják.Esetleg ha valakinek volna szerkezeti felépitésröl képe gondolok itt a kémény kimenetröl és a levegö beszivásrol hogy történnek.persze én is probálok képeket venni majd a épités lépéseiröl.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat." Igen. Bocs hogy kicsit későn reagálok, de ez is 60-70 nm mint a tied. Egyáltalán nem lekicsinylés, csak arra próbáltam akkor is célozni: a 60-70 nm-nél nagyobb lakások is vannak. Nálad is padlófűtés egészíti ki. Az én házam pl. nettóban is 96, ráadásul a kályha nem helyezhető el a lakás központjában mint nálad. A tömegkályhánál egy hátrányt be kell ismernünk a gazdaságossága, és egyéb előnyei ellenére: -1. a tégla kisebb hőleadó kapacitással rendelkezik, mint a mázas kályhacsempe, -2. a felületi hőmérséklet emelésével nő a 'sugárzási hő' leadása minden anyagnak. Emiatt minél tovább növeljük a lakás alapterületét, annál nehezebb a hő szállítása egyrészt, adott esetben gépi úton kell megoldani; másrészt ha 'ventilátoros lefújásos' része, és a hagyományos köpenyes sugárzó hőleadásos része is van a kályhának, akkor meg kell találni a két rész 'egyensúlyát' a kályhán belül, hogy mindenhova jusson-maradjon a melegből. Igaz meg lehetne oldani meleg vizes rendszerrel is jegyezzük meg, de én inkább a levegős mellett vagyok, biztonsági, és egyéb okok miatt is. Szóval erre gondoltam.
Ok' Bár az enyém olyan 7,8 cm lehet háloval 5.5 benne és a föld is le lett döngölve alatta.A kémény rész alatt viszont ott van 110cm alap .Tehát ha a szigetelest kihagyom és öntök rá egy másik 10cm hálos betont akkor az elég?Ugyanis a többi részén padló fütést szeretnék és igy szerelö beton,szigetelés,csövek és a második öntés volna rajta.Kb ösz visz 1o cm.A másik kérdésem hogy a bejövö levegöt honnan kapja ,dupla falú kémény csö,vagy valami más?
A szerelőbeton alatti feltöltést mindenképpen tömöríteni kell, bármi kerüljön rá. Erre egy nedvesség elleni szigetelésnek kell kerülni, az egész ház alatt folytonos legyen! Ami a tömegkályhát megkülönbözteti az étkezőasztaltól, vagy az ülőgarnitúrától:-) -a hőszigetelést (hungarocell) ki kell hagyni (tömegkályhánál célszerű kb min 130*90), az aljzatbetonozás előtt. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy legalább vagy a szerelő, vagy az aljzatbetont hálósan vasalják; vagy mindkettőt. Így aljzatbetonozásnál legalább hőszig+beton=min. 11-13 cm kerül a szerelőbetonra. Ez bőven elég! Sok sikert az építkezéshez, és a kályhához: Sancibácsi.
Sziasztok én most találtam meg ezt a topikot és igen csak megfogott a tömeg kályha én is ott tartok hogy a közel jövöben kandallot épitsünk be csak valahogy elbizonytalanodtam ahogy itt olvastam a sulyokrol 1 2 3 tonna .Nem vagyok benne bisztos hogy elbirja e a szerelö betonom, vagy öntsünk még egy 10cm második réteget alá vas hálokkal telirakva.Ha tudna valaki segiteni Köszi
99%-ban használtam a "szivatót", 1%-ban elfelejtettem, de akkor sem szivárgott a füst, hacsak ki nem nyitottam a kályhaajtót. Tökéletlen égésnél lehet játszani a levegőadagolással. Hamutér ajtaja felöl kevesebb levegőt adok, és a tűztér ajtó felöl többet. Ha bemelegedett a rendszer, akkor meg megfordul az arány.
Nyáron tuti, hogy füstölne, még szívatóval is a kályha.
Az tény, hogy az első 15 percben még nem tökéletes az égés (hideg a rendszer az égés kezdetén 90-100 °C-os az égéstér, ha 24 órával elotte is volt használva).
Egyébként, ha kicsi a huzat a kéményben, akkor a kémény tisztítónyílásába betesz az ember egy kis újságpapírt, vagy összetekert kartondoboz darabot és begyújtja.
Értem én, ez olyan, mint a régebbi kocsikon a szivató, amit csak addig kellett használni, amíg a motor el nem érte az üzemi hőmérsékletet. Csak kíváncsi voltam, hogy próbáltad-e "szivató nélkül" indítani a kányhát?
Zárt tolózárnál is van huzat, de nem megfelelő. Ha mondjuk napközben meleg kint az időjárás és én be szeretnék gyújtani, akkor könnyen "visszapofázna" tolózár használata nélkül. Így az égés kezdetén is tökéletesebb az égés. Másrészt van egy halom borovi fenyőm tüzeléshez (nagy a gyantatartalama), elég hevesen ég, ahhoz kell huzat rendesen, mert különben korom képződne, és a hidegebb felületekre lecsapódna a tökéletlen égéstermék.
Ha már eltelt 15 perc és zárom a tolózárat nincs semmi gond. A borovi fenyő is elég füst nélkül (de azért van közte kemény fa is a biztonság kedvéért).
Én úgy rakom meg fával, hogy jó tömör legyen, minél kevesebb légrés legyen közte, és a tűztér ajtaja felöl gyújtom be (úgyis innen kapja a másodlagos levegőt az égéshez.) A fentről való begyújtás is jó , de azt tapasztaltam, hogy így a legtökéletesebb. A fát csak hosszába rakom be, szépen rendezetten, így egyenletes az égés, és befér a 45 cm-es fa is.
Asszem a sárga vonal lemaradt...a tolózárnál lett volna egy vizszintes csík ami össze kötötte volna a két függőlegesen felfelé menő füst irányát jelölő piros vonalat. bocs
Pirossal van szemléltetve a zárt tolózáras rendszer.
Sárga vonal azt jelöli, mikor rövidre van zárva a hideg rendszer. (tolózár nyitva, kar ki van húzva).
A kémény a csatlakozástól (a fekete cső) számítva még 7, max 8 m.
Hát pontosan megnéztem a szeg dobozát, tévedtem! 70x200 van ráírva, lehet, hogy 2-t is egymáshoz hegesztettem...hmmm, már nem emlékszek rendesen.
A tolózár szerkezete duplafalú 2 L alakú samotlap között mozog a vaskeretes samotlap.
Sajnos nem tudom lefényképezni a tolózárat. Vaku használatakor egy nagy fehérség látszik, vaku nélkül meg sötét.
Én is gondoltam arra, hogy a téglafalazat belső részét samottéglával kibélelem, de nem akartam annyit kockáztatni, nem hittem, hogy tudok kályhát tákolni. Homokos agyaggal kikentem a belső falát és az is jó lett.
Köszönöm a leirást és a rajzot, ha jól értem a mag a bal oldali nyílásnál tulajdonképpen duplafalú, aminek a belsejében csúsztatod a fémkeretbe foglalt samottlapot? (A 100as szöget nem nagyon értem, az ugye 10cm, az nem rövid?)
De örülök hogy kisebb méretű kéménnyel is meg lehet oldani, azt nem írtad, milyen magas a kéményed?
Szép napot! Sok olvasgatás után lemondtam a cserépkályhámról és úgy döntöttem hogy egy tömegkályhát szeretnék mégis a tanyámra építeni.Az ok hogy miért választottam a tömeg kályhát, több szempontból is tetszik ez a kályha.Sütő minden kép kell a tanyára,a tanya kialakítása is régi stílusú,bontott vágott téglával van a nappali kirakva. Ami hátrányom hogy megvan már a helye ( egy ajtó helyére lenne beépítve)100X70cm hely van, a tüzelés és a sütés a konyhából a háló részben volna a másik fele.Azért merészkedem ide írni mert látom hogy nagyon nagy szakik írnak és olvasgatják ezt a fórumot.Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek hogy- hogy mit tervezzek egy ilyen tömegkályha építésénél.Külső borítás bontott tégla volna.A füstjárat egy ülőkén keresztül lenne elvezetve a kéményig,az nincs benne a 100X70 helybe. Előre is köszönöm a segítséget . Üdv Laci
Füstmentes a tolózár használatával a rendszer. Kb 14 x 14 cm-es a kémény.
Rajzot próbálok mellékelni, egy kis rövid leírással.
hegesztettem 2 cm-es laposvasból egy keretszerűséget, ebbe helyeztem a 4 cm vastag félbe vágott samotlapot. A kerethez 100-as szöget hegesztettem, átfúrtam a kályha külső téglafalát, átdugtam rajta a 100-as szög másik végét és ráhegesztettem egy vaskarikát (fogantyú). A hegesztett vaskeret egy 2 cm-es laposvason csúszik, amit csak ráraktam a samottéglára (nincs rögzítve semmihez, csak van). 2 db L alakúra vágott 4 cm-es samotlap határolja a tolózár kettő nagyobbik oldalát. kb 1 mm-es hézag van hagyva, hogy ne szoruljon semmi semmihez sem. A tolózár feletti samottégla falazatot a 2 db L-alakúra vágott samotlap tartja. A tolózár az 1mm es hézag miatt nem ér hozzá a felső falazathoz.
Ez a legutóbb berakott padkás segédkéményes szimpla falú kályha, önállóan fűt, egy kb. 60-70m2-es szigeteletlen vályogházat. 2db kisebb szobát, egy kisebb nappalit, egy közlekedőt, és a fürdőt, meg egy nagyobb konyhát légfűtéssel csövön keresztül napi 15-20 kilóval 21-25 fokon tartja egyenletesen. Szóval van referencia, nem hasraütésből van.
Nálam a kályha még a közlekedőt, és a konyhát is fűti, mivel nagy 2m-es boltívekkel van csak elválasztva. Szinte 1 légtér az egész.
Nekem tetszik ez a megoldás, ahogy a járatokat átalakítottad. Valóban teljesen füstmentes a begyújtás? Én korábban hasonló elzárható segédjáratban gondolkodtam kisebb keresztmetszetű (huzatú) kémények esetére. Nálad mekkora a kémény? Hogyan oldottad meg a tolózárat? (fotod nincs?)
Talán szerencsés lehet még az alapötletedet dpek megoldásával kombinálni, vagyis az ott leirtak szerint az elsődleges (jobb oldali) járatot még plusz élére állított samottal kibélelni, hiszen ez a járat az eredeti verzióhoz képest dupla hőterhelést kap, ha jól értem.
A környezeti minisztérium 70%-os visszanemtéritendő támogatást ad fossibilis energia kiváltásáért. Hőszivattyus fütésnél ez 2-3 milló forint, ami jó esetben 5-6 év alatt térül meg. Erre nem sajnálják a pénzt, holott a villamos energia zömét gáz, vagy szénerőmüvel termelik meg. Legalább is nálunk. Egy tömegkályhát 150-200 ezerből meg lehet épiteni. Természetesen Román samottból, ami odakitnt 200ft/darabáron van. Na most ha azt nézzük, hogy a fa elégetésekor csak annyi CO kerül a természetbe mint amennyit növekedésekor felvett, akkor nincs üvegház hatást növelő környezeti szennyezés. Egy 100m2-es lakást, ami feltételezve le van szigetelve egy kályha becsövezve simán be tud füteni. De ha nem csövezed be két kályha bekerülési költsége is 400 ezerbe kerül, nem pedig 4 millióba. Csak hát a lobbik ebből nem részesülnek, igy a tömegkályhát be sem veszik a támogatásra kerülő fütési módok közzé. Talán ha valami főmuftinak sikerülne épiteni talán előtérbe kerülne.
Azt írod, hogy a távolabbi helyiségeket padlófűtéssel fűtöd. Ez azt jelenti, hogy a kályha a gravitációs légfűtésen kívül még egy hőcserélőt is elvisz? Vagy azt a padlót más fűti? :D
Már csak azért is megérné az egy kályha/ egy lakás koncepció mert, többen elgondolkoznának rajta, hiszen: -a radiátoros-gázkazános rendszer elmaradásával gazdaságosabb lenne a beruházás, -a nagy testvér gázcsap elzárása esetén sem lenne fűtés nélkül a ház, mert ami másokat HIDEGEN HAGY, az bennünket hidegen hagy:-)
Kösz szépen dpek! A 200 légm3 már elég jó! Tanulság, hogy egy finn típusú (a belül élére állított samottal), igaz kicsit megnagyobbított tűztérrel (inkább magasítás, mint szélesítés); de képes kifűteni 200 légm3==> ami megfelelne egy átlagos 65-70 mn alapterületű háznak!! Egyetlen kályha! Ami persze nálad szerencse, hogy a galéria miatt kisebb mint 70 nm, és valójában két helyiséget fűtesz: - a nagy nappalit a kályha külső ( 4 oldala tető, jobb, bal, eleje) sugárzó fűtéssel, - a kályha mögött lévő szobát szintén a hátsó fal sugárzó fűtésével, ha jól értem; hisz a kályhát ráépítetted a válaszfalra, és a válaszfal-kályha közötti levegő áramlik gravitációsan, amit csak a kályha hátulja melegít egyik oldalról, másik oldalról a 'hideg' válaszfal! Tehát egyetlen kályha teljesítménye is elég lenne, egy kb 70 nm-es házba, ahol a helyiségek nem túl tagoltak, és a kályha elhelyezhető a lakás centrumában! Továbbgondolni, és 'fejleszteni' persze sokakat érdekelne: -ahol nagyobb a fűtendő alapterület (90-100 nm, stb ), -vagy a szobák fekvése indokolná. Üdv mindenkinek: sancibácsi!
Igen, jól látod, szélesebb lett annyival, hogy a külső fal belül élére állított samottal van kibélelve. A jobb hőtárolás, egyenletesebb hőleadás miatt, és a külső falra kisebb hőterhelés jut a kamra magasságában. A napi 1x-i begyújtás miatt meg 2 sorral magasabb tűzteret csináltam, így 20kg fa is belefér bőven. Átépült a padka is járatosra, és 2 sor samott van a padka tetején is. Ezekkel a változtatásokkal nem megy 200 fok fölé a kimenő füst. Általában 130-160 fok körül van az átlag. Van gravitációs légfűtésem is, ami a kályha mögötti helyiséget fűti 2db 100-as csövön keresztül. Napi 15kg fánál folyamatos 60-80 fok a kimenő levegő. A szobában 22 fok van. A nappali felett lévő 15m2-es galérián 24-27 fok van, lent 22-24. Ez a fő fűtés, kb. 200lm3-t fűt. A messzebb lévő fürdőt, és szobát padlófűtéssel fűtöm, oda már nem nagyon ér a kályha melege. Mostanában átlag napi 1x 14-18 kilóval fűtök. A sütő is működik, de ha megy a légfűtés viszonylag gyorsan visszahűl. A kályha külső oldala kamra magasságban napi 15 kilótól 40-60 fok közt van. 20 kilónál 48-68. A szimpla falú régi kályha Napi 2x10kg-nál 30-70 fok közt volt. Mindenhogyan előrelépés a + élére állított samott. Most az elnyújtott égéssel kisérletezek, és a lehető legjobban csökkentem a kimenő füst hőfokát, és a légáramot. Így 2-3x-ra nő az égés idő. Kiegyenlítettebb a hőleadás, és kicsit javul a hatás fok, és szükség szerint növelhető a leadott teljesítmény kisebb hőterhelés mellett. De pontosan fogok mérni ezzel kapcsolatban is.
Gratula Tszj a kályhához, és a segítő szándékért is, hogy 'visszatöltesz' egy kicsit ide, a kapottakból! Örülök, hogy nem a típuskályhát építetted, és jól működik, már egy éve, tehát láthatunk bevált, jól működő eltérő megoldást is tömegkályhára. A külföldi (főleg USA, Kanada) oldalakat böngészve jogosan érezzük úgy, hogy Magyaro-n gyermekcipőben jár a töm.kályha építés. A te verziód viszont 'kicsinyített' típus. Sokaknak viszont arra lenne igénye, hogy ne egy átlagos nappalinál kisebb helyiséget, hanem több szobát is fűtsenek vele. Visszaolvasva a hozzászólásokat az utóbbi fél évben több ilyen is volt. Az említett oldalakon teljesen más felépítésű, illetve 2,5-3 m hosszú alaprajzzal rendelkező kályhákat is lehet találni amik, valóban képesek egy egész ház fűtésére, de olyat is amelybe 3-4 naponként kell begyújtani. Dpek! Ha jól látom a kb 1,5 hónapja feltöltött képeid kicsit nagyobb lett a kályhád; valamint a bukójáratok kisamottolásával növelni tudod a kályha hőm-t, a kétszeri begyújtással, tehát növelted a kályha teljesítményét! Megkérdezhetjük: tetőtérbeépítéses/emeletes a ház amit fűtesz vele, és csak rásegítésnek használod, vagy csak a nappalid fűtöd vele (az is elég nagynak tűnik), Valamint a felső szintre mennyi meleg jut így a kályhából, hiszen itt nem látunk ventillátoros, csövezéssel kiegészülő légszállítást. Én is hasonló cipőben járok, de a tapasztalatokra még várni kell. Elbontottam a régit, nagyobb maggal; és beépített légcsatornával rendelkezik. Ezen keresztül a fölszintes házam nappalijával a folyosó ellenkező oldalán lévő hálókat is szeretném fűteni. Karácsony előtt le lettem állítva, de a szünet végeztével, befejezem. Száradás, stb, tavaszra én is tudok tapasztalatot remélem; hiszen a levegős dolgokat is ki kell építeni. Üdv minden tömegkályha rajongónak, és tisztelettel megköszönnénk minden 'kísérlet'-ről beszámolót, tapasztalatot: Sancibácsi.
Sziasztok!
2008. 12. 25-óta használom az én tömegkályhámat.
Sajnos az épület kialakításának köszönhetően csak egy helyiséget tudok fűteni vele (kémények nem jó helyen vannak, épület egy része alatt pince van). Ezért kicsit lekicsinyítettem az én kályhámat. 294 db tégla, 120 samot tégla, 10 db samotlap, 120 kg kötőanyag (samot habarcs, cserépagyag, kaolin, kvarchomok), 1,5 m2 kaolingyapot, 2 öntöttvas kályhaajtó, egy öntöttvas hamuajtó és még egy-két csip-csup dolog fogyott el. Bekerülési költség 210000 Ft + a szerszámok, eszközök. Mindent összevetve 300000 Ft-ból kijön, ha nulláról kell indulni.
Naponta max. 7,5 kg fát égetek el benne egy elgyújtással, ami bőven elegendő! 2 óra 15 perc alatt leég a fa. Égettem csak keményfát, illetve vegyesen borovi fenyőt kemény fával.
A ház amiben van a kályha, 1962-ben épült, az akkori kornak megfelelően. Utólagosan nincs szigetelve, egyedül az ablakok lettek kicserélve, de azok is csak 2 hónapja.
Lényeg az, hogy szigeteletlen ablak mellett leghidegebb napon a szoba hőmérséklete 19,5-22,0 °C között volt, egyébként meg 21,5-24,0 °C volt.
Ablakok szigetelését követően 21,5-26,°C között van a hőmérséklet a szobában.
Ablakok szigetelését követően a szél hatása nem számottevő. A minimum hőmérséklet mindig a begyújtást követő 4-5 órával lehetett mérni. A hőmérő kb. 3 m-re 1 m magasságban van elhelyezve úgy, hogy a kályha hősugárzásától le van árnyékolva (fotel van közöttük).
Van még kettő változtatás a kályhán.
Az eredeti tömegkályhán kétoldalt megy le az égéstermék, és alsó ponton csatlakozik a kéményhez. Ezt nem tartottam célszerűnek, mert, akkor a hő egy része a kéménybe távozik, és a padlószinttől fölfelé folyamatosan a hőt nem a szobának adja le hanem a kémény falának, aminek csak egyik oldala határos a szobával, másrészt begyújtáskor nehéz rávenni az égésterméket hogy alábukjon ezért:
1. Úgy alakítottam ki a járatot, hogy az égéstermék középen fölfelé a sütőn keresztül menjen majd ezután jobb oldalt az oldalfal mentén lemegy, a hamutér mögött balra megy majd ott felfelé az oldalfal mentén és a kályha tetején csatlakozik a kéményhez. (persze ez még jobban megnöveli az égéstermék útját a kályhában és, hogy begyújtáskor ne okozzon ez gondot ezért:)
2. Tolózárat helyeztem be a felső tűztérbe (a sütőnél bal oldalt), hogy begyújtáskor az égéstermék közvetlenül a kéménybe mehessen, így elkerülhető a begyújtáskor a füst. Ezt 15 percig hagyom nyitva amíg bemelegszik a kémény, azután elzárom.
2009. október végétől indult nálam a fűtési szezon. Előtte megnéztem a kályha belsejét. Az összes járat rendben volt. A rendes tégla égéstermékkel érintkező részét úgy alakítottam ki annak idején, hogy agyaggal lekentem. Az agyag is ép volt (arra számítottam, hogy lepergett, de nem).
Lehet, hogy ez nem igazi dán kályha, de a lényeg, hogy nem füstöl, csak a vízgőz és CO2 távozik a kéményen, tudok benne kenyeret sütni, és nagyon jól fűt (takarékos), ja és a lényeg, hogy én készítettem.
Köszönöm mindenkinek a segítségét a fórumos ötletekért. Remélem, hogy ezzel én is segíthettem nektek. 1 év internet böngészés, 0,5 év anyagbeszerzés 2 hónap kézimunka és fejtörés, de kész van és 1 éve üzemel. :o)
Nekem ez inkább kandallónak néz ki, de lehet hogy csak a szőlő savanyú :-) ? Amúgy nagyon király. Az íves ajtó gondolom arany árban lehet. Mondjuk a fekete sütőben ott a láng mint a tömk-ban, s ha valóban az akkor örülök hogy nem csak a mo.-n megszokott hasáb alakú kályhát látjuk.
Szia! Van-e több képed a "MŰ" -ről? Arra gondolok, hogy menet közben készítettél-e képeket . Vagy más szögből . No meg adatok, adatok....., hogy tanuljunk mi is belőle,. Előre is köszi!!!
A képen látható cső, az flexi alucső, és a födém, ami gipszkartonból van, az felett fut! A nappaliba meg le, egy villanykályha ventillátor szívja és tolja a meleg levegőt! Nagyon bevált! Ha már teljesen kiszáradt a kályha, azt is megmondom, mikor milyen hőmérsékletű! Reggel hatkor gyújtottam be, és most 13:45 és 62 fok!
Szia! Sedítek! görditósávval leviszed az uj képig:...tallózás...megkeresed a kivánt képet.... ha megvan... megnyitás....feltölt....a kép megjelenik a feltölt alatt...beszurás
Elkészült az én kályhám is, amire olyan régen vágytam! Ha van érzéke, és leginkább fogalma, az embernek, akkor 3-4 nap alatt meg lehet, formázni az egész kályhát! Egy-két gyökérkefe, ha bontott a tégla, és ha finoman bántok a gyémántkoronggal, akkor az is elég lesz, hogy az álmotok valóra váljon! Küldök egy képet is, remélem nektek is olyan szépnek, tűnik, mint nekem! Majd megpróbálok fűtési értékeket is megadni, ha kiszárad a kicsike!
A cserépkályhás fórumon olvastam, hogy milyen módszerrel vágod a téglákat. Ha jól értettem nagyflexel és kompresszorral helyettesíted a vizesvágót. Ez azt jelenti, hogy miközben te vágod a géppel a téglát a segítőd vizet permetez kompresszorral a téglára? Vagy egyedül is meg tudod oldani? Még egy kérdés: hogyan oldod meg a tégla rögzítését?
Először is a légtelelős az légterelős lenne, bocs:-)) Azt írtad hogy a linken kapható amcsi 'kész' finn tipusú tömkályhát építetted meg, házilagos kivitelben: azért is kérdeztem. Az ott látható tk utánégető kamrája fölött lezárásként a rajzon egy előregyártott tűzálló beton elem van, melynek átégője felfelé a tűztér torokra merőlegesen van! Innen egy szintén kész elemmel 'elfelezik' azt (turbulenciát okozva a jobb hőhasznosítás miatt), majd a füstgázok csak ezután buknak függőlegesen lefelé. Tehát tulajdonképpen nem EZT a kályhát, csak HASONLÓT építettél. Ilyenkor már nehéz okosságokat kitalálni. 1.Amúgy ez a torok méret szerintem is nagy. 2.A kályha tetején valszeg nem ad le annyi hőt, hogy azt bárhová is érdemes lenne elvezetni. Különösen padláson keresztül; ahol ha szigeteled is, nagy a hőveszteség. Én is hasonló cipőben járok: szeretném végre a saját töm-al a gyerekek szobájára is rásegíteni. Emiatt én egy kürtőt építettem bele; és az ebben felmelegedett levegőt próbálom gravitációsan, ha nem ventivel eljuttatni a szobákba. Sajnos az egyéb melók mellett úgy épül mint Petrocelli háza, és már a karácsonyi készülődés miatt 'le vagyok tiltva' :-( Ha kész lesz a két ünnep között, az újévben tudok tapasztalatot megosztani. 3. Igen a sütő csak úgy működik, ha a sütődobozt körüljárja a forró füstgáz, vagy a begyújtás után (ahogyan a rajzon szerepel).
Sziasztok : ) Kössz a választ. HA véletlenül nagyon bénák a kérdések, akkor nézzétek el. Ti már ezen az úton messzebb haladtatok, ezért a tudásotok nagyobb. A véleményeteket elfogadom. : ) A kérdések a következők. Hogy méretezitek a szűkítő arányát a második égéstér felületéhez képest? Vagy a második égésteret mi módon méretezitek? Az volt a gondunk, hogy a sütőt ha beépítettük volna, túl magas lett volna. Vagy a második égéstérből kijövő "füstöt kellett volna körülötte elvezetni, mert mi csak ráraktuk a tetejére. Ha a sütő a második égéstér, akkor abban csak akkor lehet sütni, főzni ha "kihűlt". Vagy azt a sütőt kell beépíteni, amit a fényképen küldtél, de akkor hol van a második égéstér? Körülötte? Vagy felülre akkor egy elég nagy ajtót kell rakni, hogy használni lehessen. Olyat mi se láttunk, hogy rajta volt a sütő. Azt gondoltuk, ha tényleg van 900-1000 C, akkor a 4 cm vastag samottlap másik oldalán van 200-400 C meleg. Ez elég lett volna a kenyér sütéshez (220 C ) és víz forraláshoz (főzés). Mi láttuk a két ajtókat, de nem bírtam elképzelni a nagy meleg miatt, annak használatát. Ha leszigetelem a tetejét , akkor lassabban hűl ki, de nem is ad le annyi meleget felfelé? Van egy olyan elképzelés, hogy a kályha feletti nagy tömegű meleget a padláson keresztül légcsatornákon elvezetjük a gyerekek szobáihoz. Gondolkozunk azon is, hogy egy rekuperátorba vezetjük ezt a meleget és így friss levegővel tudjuk megoldani a fűtést. Készül a légkollektor az egyik déli gyerekszobába, amit szintén belekötnénk a rendszerbe rásegítésként. Most, hogy nem -15 fok van, légkollektor (a déli oldalról) már nyomná a 35 fokos meleg levegőt. A gyerekeknél most olyan 18-20 fok van. Amit most írtok, azt nyáron meg fogjuk csinálni, újra rakjuk a kályhát. A sütőt már leszedtük, mert értelmetlen. Tudtok-e jó minőségű ajtó beszerzési forrást (ár-érték arány fontos)? Itt pl. olyanra gondolok, ami zár rendesen 1 hónap múlva is, vagy az azbesztszál berakásának titkait felfedhet valaki. : ) Üdvözlettel Vizihokis : )
Az a 15cm durván túl van méretezve. Kb. fele is elég lenne. Ha jól értem nem az utóégető kamra a sütőd, hanem a kamra tetejére tettél egy ilyet? Én ilyet sehol nem láttam. A kamrára kellet volna külön csak egy sütő ajtó, a fedés után pár réteg samott, és szigetelés.
Kedves Sancibácsi! Sajnos a légtelelős lezárást nem pontosan értem. Az utánégetőre egyszerűen két nagyméretű samottlapot raktunk, ami az utánégető falát képző samott téglákon nyugszik. A tűzteret fokozatosan szűkítettük, lépcsőzetesen, de csak egyik oldalról, így kb. 15*40 cm-es rés maradt. A samottlapra eredetileg egy tégla magasságnyi légrést hagyva rátettük a vaslapos sütődobozt és körbeépítettük téglával, de így csak kellemesen meleg volt benne. Aszalásra alkalmas, de mi sütőt szerettünk volna. Ezért most a samottlapokat lekentük, hogy vízszintes legyen és így erre a kb. 1 cm-es agyagrétegre tettük a sütőt, de a beleszórt liszt így sem barnult meg. Viszont a kályha tetejére felrakott gumicsízma talpa a samottlap felett ráolvadt :-((. Sajnos hőmérőnk nincs. Boldog Karácsonyt ! Üdv Vízihokis
Miből/hogyan készítettétek az utánégető fölötti légtelelős lezárást, és miből a tűztér felső lezárását, mely a torokban végződik? Ezeket egyáltalán így készítettétek el? Az eredeti rajzon előregyártott tűzálló beton. Milyen hőmérsékletű az a samottlap, amiből gondolod hogy nincs teljes utóégés? A válaszaid kellenének, további gongolkodáshoz . Egyébként gratula a tömk-hoz! Üdv, és kellemes karácsonyt neked, és valamennyi tömegkályha készítőnek, használónak: Sancibácsi!
Sziasztok! Építettünk a http://mainewoodheat.com/2008/07/the-albiecore/ oldalon szereplő tervek alapján egy tömegkályhát. Honnan lehet szerintetek tudni, hogy a felső égéstérben megtörténik-e a nagyon magas hőmérsékletű utóégés vagy sem, ha nincs se ablakunk, se ajtónk a felső égéstéren. A kijövő füst és az égéstéren levő samottlap hőmérséklete alapján gyanítjuk, hogy nincs teljes utóégés. A fenti terveken számunkra nem volt világos, hogy a felső tér honnan kap és kap-e egyáltalán levegőt. Ezért nem tettünk rá semmilyen nyílást. Lehet ez az ok? Ha igen, lehet utólag fúrni rá lukat, és ha igen, mekkorát? Egyébként (ez gondolom nem újdonság) így is nagyon szeretjük. Ettől függetlenül szeretnénk a kályha feletti meleg levegőt a távolabbi gyerekszobákba - a padláson keresztül szigetelt csövekben - juttatni. Van valakinek erre bevált megoldása?
Esti 20 kg-os begyújtás után 2-3 órával ennyit mutattak a hőmérők. A kimenő füst hőfoka max égésnél 215fok volt, amikor már nem lángolt az utóégető kamra, akkor 130fok, kb. a kémény fél magasságában mérve. A 72 fok a kályha oldala, a 98 meg a légfűtéses levegő áramlás gravitációsan.
Nálam 12-15kg fa után 60 fokos a dupla falú. A szimpla lapjára rakott téglánál 70-80 fokig is felment 15kg után. Vagy rakd meg napi 2x8-10 kilóval. 90fokig simán elmenne mint egy cserépkályha.
Nekem a szimpla lapjára rakott tégla is felmelegedett simán 70-80 fokig az oldalán. El tudom képzelni, hogy az élére állított mekkora hőterhelést kap. Én lebontottam az elsőt, és azt vettem észre, hogy azok a téglák amik a kamra magasságában voltak, hiába volt nagyon tömör csengő nagy szilárdságú, kb. 3cm-es vastagságban hosszába el voltak repedezve, és bontás után szétestek, 3-4 hónap(kb. 20qfa) használat után. Közte az agyag, meg vörösre ki volt égve 2 cm mélységig. szóval ott nem 100-200 fok van. Az újjáépült kályha már kapott belül +1 élére állított samottot. Így közel 20cm-es a falvastagság. Így már kicsit később melegszik fel, és nem is megy fel 70-80 fokig, csak kb. 60-ig, de nem is hűl ki annyira. Egyenletesebb a hőleadása. Szóval szerintem inkább vastagabb legyen mint vékonyabb.
Nem tudom mit ertesz egyebkent dan sziszteman, a konnyitettet azt reszben latom. Az hogy mennyire jo otlet allitott teglabol epiteni, ha van meg egy mukodokepes utanegeto is... Azt majd az ido, a mukodessel kapcsolatos tapasztalatok a kedves felhasznalo es te eldontitek. Ha ez kiserlet volt, akkor tovabbi jo kiserletezest es okulast a tapasztaltakbol. A legtobbet azokbol lehet tanulni.
Sajnos egyideje gépes gondjaim voltak, igy csak most láttam a képeket és a beírást:-(
A kályhánál mindenképpen fuga megújítás és az ajtó körüli szigetelés ellenörzése és megerősítése szükséges. Ezt a korrekciót mindenképpen nekem kell elvégezni, mert a kályhaépítés is az én feladatom volt!
Remélem rövidesen egy jól müködő és szép kályha képeit tehetjük fel az oldalra.
A kályha, dán szisztémás könnyitett téglakályha. Viselkedése és terhelhetősége is eltér a megszokott méretű tömegkályhától. A felső ajtó hőterhelése is nagyobb a megszokottnál. Kerámia hőszigetelést kapott, de ez a viselkedése alapján megerősítést igényel.
A melegen történő fúgázásra gondoltam én is, csak nem lesz szép a végeredmény, mert a fúgák szélessége elég nagy szórást fog mutatni, de az már az én bajom..
Ha a meddig az időtartamra vonatkozott, akkor kb. a 3. 4. héten kezdett így szétnyílini, de akkor még max 5-6 kiló fa volt benne. Egyszerre 8 kilónál még több nem volt, az kb 1,5 óra alatt égett le. Az ajtó nem tudom hova került, ennél a fázisnál pont nem voltam jelen sajnos.
Közben elkészültem a saját kályhámmal is, amit a régi helyére építettem újra. Többek között a hőtágulás hiánya miatti repedés, szebb tégla, meg néhány apró módosítás miatt. Ilyen volt Ilyen lett
Elkészült még a nyáron Vácrátóton is egy tömegkályha. Mivel a tulajdonosnak internet hiánya miatt nem állt módjába a fórumba írni, így megkért hogy írjam le a véleményét az ő nevében.
Ez egy légcsatornás kályha ami légcsövön keresztül fűt 2 távolabbi helyiséget gravitációsan, de ha kell van fordulatszabályzós ventillátoros lehetőség is a kályhába építve. A további hőleadás céljából van járatos fűtött padkája is, segédkéménnyel.
Egy kb. 70m2-es szigeteletlen vályogházat fűt, egyelőre napi 1x 10-15kiló fával. Nagyon meg van elégedve vele. Hihetetlen hogy milyen jó a hőérzete, és mennyire egyenletesen adja a hőt. Szó szerint ezt mondta: "ez egy csodakályha". Abban a helyiségben ahol a kályha van 24-27 fk van. A többiben 19-22. Csak kályhával fűt.
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/0/4/2/1/THM_0007000421.jpg
