Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Köszi a választ. Persze, sokmindent át kell gondolni: - A helység adottságai milyenek - Jóval kényelmesebb, mint kályha + sparhelt - Egyserűbb ételekhez elegendő az égésidő, viszont egy pacal nem fő meg rendesen :)
Köszi a gyors választ ... a többi része jó a sparheltnak, így a tűztér újra lesz samottozva ... és Agyag+só lesz mert az van :) Egyébként melyik a tartósabb ? Agyag+só vagy vizüveg+samott liszt ?
Ha csak a samottozásnak van baja, és az van neki érdemes szerintem. De! Agyagot javítani esetleg sóval szoktak, vízüveggel nem. Vagy agyag, vagy vízüveg de samott liszttel/őrleménnyel keverve. Vagy nagyobb tüzépeken barkácsáruházakban kapható zsákos tűzálló száraz habarcs (2100-3000/zsák). Ezt csak vízzel kell bekeverni.
Nincs metszetem róla, bocs. Főzőlappal kombinálni, miért is ne? Nyílván egy puccos nappaliban, vagy hálószobában nem néz ki jól. Viszont ahol egy légtér a konyha étkező (is) ott helye lehet. A kályha üzemét hatásfokát nem rontja (sőt az öntvény jobb hőleadó kapacitással rendelkezik, mint a tégla, vagy kályhacsempe).Az biztos, hogy a próba begyújtásnál a kályha elkészültekor egy egész kis fával (max 1 kg) már a platt egész forró lett, és érezhetően melegítette a helyiséget.
Szia Sancibácsi! Köszönöm a gyors és részletes választ. Felhagyunk a fekvő járatos tüzelő berendezés építésével. Az eredeti elképzelés egy tömegkályha volt. Én játszottam a gondolattal, hogy téglából építek egy 5 függőleges járatú /lengyel/ kályhát. Annyi szép és jó dolgot lát, olvas az ember, hogy a bőség zavara áll fenn. Kaptam egy szép könyvet (remélik a híveim, hogy ettől okosabb leszek) "Sabján Tibor NAGY KÁLYHAKÖNYV". Ebben a 45. oldalon van egy kályha. Ha ismered és van róla véleményed, kérlek oszd meg velem. köszönettel, ganzos
Tiszteletem! Na és erről a kályháról lehet valahol metszeti ábrát találni? (Nagyon érdekel, hogy is lehet főzőlappal kombinálni a tömegkályhát. Na meg hogy érdemes-é? Érdekes vélemények lehetnek ellene vagy mellette, ami a hatásfokon túl a használatára vonatkoznak. )
'besűlyesztve' azért van, egyrészt mert így kisebb a kályha alapterülete. Lehetett volna a kályha mellé/mögé is állítani a főző részt( a harang redszerű kályhák nagyon jól variálhatók!), de akkor több helyet foglal. Így a (csak)fűtő rész a főző-sütő fölé került. Jobb oldalon lent, az ugyanis fehér sütő! A platni melletti két felmenő függőleges fal tehát ami körbezárja a főzőlapot az igazából azért (is) kell, mert erre van állítva a 'felső harang'. Ha ajtót tesznek rá sütőként azért nem tud funkcionálni (nem is kell mert van sütője); viszont az oroszok szoktak! :-)) Sőt be is polcozzák: ezen szárítják a ruháikat. Azért ott más az időjárás ... Nem akarok minden kérdést bellheather elől lelőni, de ezeknek kályháknak az egyik nagy előnye, hogy a platt mivel öntvény és a tűztér fölött állnak közvetlenül: Begyújtás után egyből elkezdenek melegíteni! Ez ellensúlyozza a tömegkályha hőtehetetlenségét. Ennek ott lehet jelentősége, ahol nagy hidegek vannak (kihűl a lakás/kályha), vagy későn érnek haza: meggyújtja a tüzet, a hűtőből ráteszi a vacsit, míg átöltözik, tesz-vesz a plattni hamar ráfűt a konyha-étkezőre, és már meleg a kaja is:-))
Mivel elég kihalt a topik, így lenne 2 kicsit Off kérdésem.
Az első arra vonatkozik, hogy a képen látható kályháknál mi értelme van a főzőlapot így megcsinálni ? Mármint ilyen lyukszerűen besűlyeszteni ... vagy erre ajtót raknak és egyben a sűtő is megvan ? Sok helyen néztem, kutakodtam, de nem tudok rájönni ez miért jobb így.
A második kérdésem kicsit személyes. Szóval a szomszéd bácsi szerzett 1 még használható sparheltot. Ezt szeretné rendbehozni. Vannak samott lapjai/téglái amik nincsenek nagyon kiégve, de össze vannak törve ... pénze nincs új samottra. A tűzteret újra lehetne/érdemes lenne -e samottozni a meglévő törött samottal, agyagba rakni (az agyagot vízüveggel feltúrbózni) ? Agyagot, vízüveget tudnék neki adni, mert az nekem van kimaradva.
Én is találkoztam már régen a képpel, oldalnézetet nem láttam róla (csak egy könyv ajánló). Ha érdekel, pl. itt megtalálhatod: http://www.grannysstore.com/Do-It-Yourself/masonry_stoves.htm Ha érdekel a kályháról a véleményem: nem rossz, de azért ennél sokkal jobb kályhák/megoldások léteznek. Ezzel az a gondom, hogy: -1.ha a tűzteret a kép szerint füstgáz újrahasznosítósra akarnád megépíteni, akkor ehhez nagyon pontos méretezésre lenne szükség(ehhez egy ilyen sematikus ábra nagyon kevés). -2.mivel a fekvő járatok határoló falait acéllal kell alátámasztani; kérdéses az élettartama, mikor kell elbontani, és újjáépíteni, -3.és a legfontosabb: ez egy fekvő járatos kályha. A járatok hosszát itt is méretezni kell előbb, (ha nem akarod, hogy a kályhában hűljön ki a füstgáz, és kondenzálódjon). Ráadásúl a hatásfoka sem olyan jó mint a harang rendszerű kályháknak. A harang rendszerű kályhák is épülnek nagyon jó hatásfokú tűztérrel, ezenkívül nem fekvő járatokkal egészül ki, hanem 'harangok' hasznosítják a füstgáz hőjét. A leglényegesebb különbség, hogy a járatos kályhák hidegebb-melegebb elégett-kevésbé elégett gázokat egyaránt közösen végig öblítik a járatokban. A harang rendszerűnél viszont a forróbb gázok a harang felsőbb részeibe vándorolnak, míg a hidegebb füstgázok, ill. az égéshez szükséges 'légfelesleg' égésben részt nem vevő gázok a harang alján távoznak, és nem hűtik a járatokat. Pl lásd itt: http://stove.ru/index.php?lng=0&rs=3
Ezt a hozzászólásod nem értem. A linkelt hozzászólás a szerelőbeton, aljzatbeton közötti hőszigetelésre vonatkozott. A vackor álltal mellékelt képen az látható, hogy nem csak a kályha a meleg, hanem a sugárzó hője felmelegíti az aljzatbetont is. ( szőnyeggel fedett, és az azelőtti rész). Valamit félreérthettél, mert én (és a többi hozzászóló) a kályha alatti? KÁLYHA ÁLLTAL TERHELT aljzat szigetelésről beszéltünk. Természetesen a kályha alapterületén kívül eső, (képen látható meleg zóna) közönséges lépésálló eps-el szigetelhető. Ennek szigetelő képessége sokkal jobb mint bármilyen azbezst/klingerit szigetelésnek. Ezeket egyébként is inkább tömítésre, mint szigetelésre alkalmazzák napjainkban (a régi panelos azbeszt szigeteléseket is kötelező eltávolítani, ráadásul egy vagyonba kerül!!!).
Nem szólok hozzá, csak várok:-(( Csak annyit:-(( : "Nem hülyébb egyeseknél a másik sem,még ha nem is kályhás ,hanem mondjuk kicsit továbbtanult annál 10-12 évvel." Én speciel, sajnálom, hogy leállt a topik, és nem vagyok kályhás sem, de tisztelem őket, (mindenkit) hogy ilyet sosem írnék le!
Szia BSZTOM! Nagyon osztom a véleményed! 1314hsz Aztán egy némelyiknek sír a szája,h kihalt a topic,közben osztja az észt,mindenkit leiskoláz,minden új ötletet kivétel nélkül lefikáz:-)Süt az irigység egyes emberekből! Holott az új,jobb dolgok mindig a kattant,szabályokat félrerúgóktól jöttek az esetek többségében. Végigolvastam a topicot 1 nap alatt,de mostanság a kezdeti pozitív stílustól átment egy öndicsérő,önajnározó verzióba!:-) Nem hülyébb egyeseknél a másik sem,még ha nem is kályhás ,hanem mondjuk kicsit továbbtanult annál 10-12 évvel.Akinek nem inge,ne hordja!
Az Alex által számott értékeket vesszük figyelembe. Ő az iskola folyósója fűtésére 6KW/h teljesítményt számolt, a tanárit 2KW/h-val vette figyelembe, azaz 8KW/h megközelítőleg a kályha teljesítménye. Télen teljesen önnálló fűtésként működött, a leghidegebb napokban reggel és este fütőtte az iskolagondnok. Kb 10-10kg fával. Az érték nehezen meghatározható, mert a falu erdejeiből meghatározhatatlan tüzifát hoztak: puhafát, keményfát, időnként teljesen vizeset is. Valószinűleg nincsen "csúcson" járatva a kályha. Vannak benne tartalékok, a leghidegebb napokon napközben is raktak rá, akkor még jelentősen tudott melegedni. A sütő szép fehérre ki van égve, a platnin tea melegedett a gyerekeknek és a tanároknak.
Mindenkit szeretettel várunk májusban a saját kályhánk építésére Etén! Természetesen akik részt vettek bármelyik etei tanfolyamon, azok számára térítésmentes. Egyedül a szállást, étkezést kell állni. Vállaljuk egy-egy bográcsos elkészítését, illetve grillezünk....így próbáljuk hangulatossá tenni az étkezéseket is. Feltétlen jelezzetek vissza, hogy a szállással tudjunk kalkulálni. Várjuk a Helbro tanfolyamán, Chernov tanfolyamán, illetve februári közös építésünkön résztvevőket. A saját kályhánk egy kisebb sütő, főző, fűtő együttes lesz. Tervezett építési időtartam 4 nap 3 éjjel. Aki messzebbről jön, annak jó lenne már előző este megérkezni. A 4 nap elég szűkös és a kályhának el kell készülnie. Remélem minél többen jöttök, várjuk válaszotokat:
nem, valóban nem teljesen hermetikusak, de a cél az, hogy a kéményt-kályhát leválasszák. A vackor féle ábrán láthatót elkészítheted egyébként szögvasból is. Ha két egyforma keretet készítesz és azokat szembe fordítod. Itt a "L" -ek csúcsai összefelé, és a kémény belseje irányába néznek.a hegesztésnál kell gondoskodni, a két keret távtartásáról, hogy a kihúzható lemez ne szorújon meg. Az összehegesztett keret vízszintes szára így a téglák fugájába illeszkedik, a függőleges szára a kémény belsejéhez simúl. Ez is egyszerű és nagyszerű, de kész kéménybe már nehéz (nem lehet) beépíteni.
