Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Kicsi a világ, rá gondoltam a "nagyüzem" résznél.:D
Bár ezzel kapcsolatosan vannak fenntartásaim, de végül is már sok tapasztalata felhalmozódott, jól működhet a dolog. Én nem tenném egy csk/tk belsejébe, a tűz magjába a tartályt, valamint nem üzemeltetném túlnyomásosan, de ezek az én személyes meglátásaim.
Sajnos nekem sem sikerült az elején így (ahogy írtam is már róla), de ma már szigorúan külön választanám az égető és hőcserélő részt. Most azon vagyok, hogy legalább szépítsek a művön:D
Köszi a pontosítást! Ha jól emlékszem egy földszintes kertvárosi házba készült. Nincs meg neked a videó?
Megj.: A tömegkályhás oldalak linkjei káros kódot tartalmaznak, nem javaslom senkinek a klikkelést ha nem akar fertőzött gépet:D Szólni kellene a karbantartónak, hogy tisztítsa meg az oldalát...
Mármint? Habarccsal vagy lapokkal? Ha lapokkal, mivel töltsem a mögöttes részt (ahol a vízcsövek vannak)? Ez a fő kérdés. A fal 50cm magas kell legyen, szóval csak úgy magában nem áll meg egy vékonka samottfal. A 3cm vastag kőtábla megállt, csak nem bírta sokáig:D
Írtam az előbb a tk. topikba, bár ide inkább elmegy (a vizes cserépkályháról szól):
"Ismerek valakit, aki ezt nagyüzemben nyomja, sok referenciája van. Magam is láttam viszont egyet (más kivitelezte, nem akiről az előbb írtam), ami szuperül működik. 72 fokra van állítva a kapcsolási hőfok, de pufferre dolgozik és egyáltalán nem kátrányos. A víztere egy pici csőregiszter. Már több, mint 1 éve üzemel, tudom, nem hosszú idő. Száraz akáccal hajtják. 4m3/tél + valamennyi gáz (nem sok). Átlagos újház, átlagos szigeteléssel. A kályha maga még így is túlfűti a ház egyik felét. Ez persze abból is adódik, hogy túlméretes és a pufferra dolgozás miatt akkor is begyújtanak, amikor a helység hőmérséklete ezt még nem indokolja.
Másik észrevétel: hogy áramszünet esetén mi történik, az egy fontos tervezési és kivitelezési kérdés. Szeretnék itt egy ordas tévhitet eloszlatni. Nyitott vízrendszer, megfelelő méretű csövek, gravitációs (puffer) fűtési mód esetén még akkor sincs baj, ha történetesen nincs UPS a szivattyú elé kötve.:DDD
...
Jut eszembe. Valahol láttam egy tk. projektről szóló videót (TV műsort?), amiben a tk. konkrétan központi fűtéses volt."
Közben meg is találtam, itt van. Igazából tömegkazánnak hívja és ha jól emlékszem a nagy tk. úttörő, szép emlékű Szalai Péter építette. Csak a link sajnos átmenetileg nem működik. Reméljük megjavul hamar. Ha esetleg valaki látta valahol, vagy megvan valakinek, tegye már elérhetővé, legyen szíves! Klassz anyag.
Azt hiszem a topikalapítás hiánypótló vállalkozás ,nagy szükségét látom.Most tömegkályha projektben vagyok elmélyedve, ezért kérlek ne vedd zokon inkább azt látogatom.
Az én központi fűtésre dolgozó égetőművem elkészűlt,ezt a telet már kemencével fűtjük.Látom a te égetőműved nem kemence vagy tömegkályha alapú, de amennyiben érdekel Fidó mester hozzászólásaiban részletes leírást megtalálod itt:http://kemencebence.hu/distribution/viewtopic.php?f=2&t=69&start=160
Én a csövekre rabicszerezetet erősítettem(drót +madárháló) és ezt egyszerűen agyaghabarccsal bekentem .Igaz én bármikor javíthatok ha lehullik .Tapasztalat az,hogy az én agyagomat nem szabad homokkal soványítani.Kicsit bereped de nem ég le olyan könnyen.
Ja igen, mielőtt valaki beleköt. A felelősség kizárása. Szóval, amit itt leírtam és képekkel illusztráltam az valós, szuperül és biztonságosan működik. Vannak még gyermekbetegségei, de azok nem biztonsági, inkább hatékonysági vagy kényelmi természetűek. Ezzel együtt sem gondolom azt, hogy mindenkinek ilyen megoldást kell választania, csak egy példát szerettem volna arra adni, hogy a dolog megoldható és jól működhet. Ennek a topiknak is az a célja, hogy ötleteljünk, aztán aki elég tudással és tapasztalattal rendelkezik, az épít magának valami okosat, aki nem, az inkább megkér egy jó szakembert vagy vesz egy kész rendszert. A tűz és víz összeházasítása nem egyszerű mutatvány, körültekintést és szakértelmet igényel! Amit csinálsz, kizárólag a saját felelősségedre csináld! Ha nem vagy biztos a dolgodban, fordulj szakemberhez! Oké?:D
A rend úgy kívánja, hogy magam valljak színt legelőször.:))) Egy kis beszámoló, sok képpel.
Szóval bérelünk egy házat, amelyben volt egy nyitott kandalló és egy ráépített brutális kémény (600x200 belméret, kb. 7m össz magasság). Szeretek tüzelni, nem vártam télig, úgyhogy egy szeles októberi napon rendesen kikormoltam a kéményt. Volt benne vagy 10-20 évnyi kátrány, úgyhogy végül a tűzoltók segítettek a lángokat megfékezni:D Ezután a kémény kandalló feletti födémtől indulva kapott egy kb. 5m-es d=250-es saválló bélést. Tüzelgettünk benne, de egy tél alatt úgy elfüstöltünk 10m3 fát, hogy még meleg sem lett tőle:(
Jött az ötlet, hogy csináljunk belőle központi fűtésest, hiszen van már egy gázcirkós-radiátoros rendszer kiépítve. Ahogy utána néztem, ahhoz kellene valami hőcserélő a tűztérbe meg egy ajtó. Elkezdődtek a tervezések, meg a munkálatok és elkészült egy "rendes" hőcserélő (csőregiszter):
Ez 18m 6/4"-os (fekete) vascső, patent ívekkel, CO-val hegesztve, 4 bar nyomáson 1 napig nyomáspróbázva. Be is került a helyére, a tűztérbe. Mint utóbb kiderült ez nem a legjobb megoldás volt:D
A kandalló eredeti dupla falú süvege elbontásra került és helyette egy 2-es lemezből készült füstgyűjtő kúp és egy füstelvezető cső készült pillangószeleppel. A tűztalaj feljebb került, hogy a tűzrács alá beférjen egy hamuláda is.
Némi gépészet segítségével a kandalló nyitott vízköre (tágulási tartály, keringető, keverőszelep, hőcserélő) össze lett kötve a meglévő, zárt cirkós rendszerrel.
Elkezdtünk tüzelgetni, de még ajtó nélkül.
Idővel elkészült a kandalló ajtaja is ill. a kitöltő falazat. A hatékonyság ugrásszerűen megnőtt. 10m3 fa mellett nem használtunk gázt és a fűtés az egész házban komfortos volt. Az második tél elmúlt.
Mivel a füstgyűjtő kúp feletti füstelvezető vascső kékes-lilás árnyalatot kapott pár komolyabb tűzrakás után, ezért felmerült, hogy talán túlságosan melege van a varjaknak a kémény tetején ülve:D Ekkor még nem mértem a füstgáz hőmérsékletét. Kellene még egy hőcserélő! El is készült, de ez már inverze a csőregiszternek. Egy trapéz alapú, vízzel teli hasáb, amelyben 12 db 2,5"-os (fekete) vascsövön áramlik az égéstermék. Felül csatlakozás a kéményben lévő béléshez, a kettő között a pillangó.
Most már érzékelők is kerültek a rendszerbe a tartály kilépési csonkájára ill. a füstcsőbe, a pillangó fölé. Az égéstermék kilépő hőmérsékletét 130-150-170 fok között tartva, szinte szabályozás nélkül ragyogó teljesítményt adott a kályha.
A hatékonyság ismét nagyot ugrott. A fűtéshez elég volt kb. 8,5m3 fa. A harmadik tél is elmúlt.
Közben azért jelentkezett egy-két probléma is. Mivel az alsó csőregiszter a tűztér oldalában és tetején foglalt helyet a túlzottan lehűtött tűztérnek (és nyilván a nem kellően száraz fának) köszönhetően a csöveken fényes, kátrányos lerakódások jelentek meg. Azokon a helyeken, ahol közvetlen láng is érte a csöveket, valamennyire öntisztuló tudott maradni (magas hőfokon leégett), de sok helyen csak vastagodott a szigetelőréteg.
Az égési levegő az ajtó alján egy tologatható rostélyon nyomult be a hamutálcába, majd a tűzrács felől (alulról) a tűztérbe. A hőálló ablak viszont nem kapott közvetlen öblítést, ezért elég sűrűn takarítani kellett a kóla színű lerakódásokat.
Az idény vége előtt ezért elkészült a szekunder (ablaköblítő) levegő bejárat is 24db 6-os furat képében, szintén reteszelhető szabályzóval. Az ablak lényegesen tisztább lett, bár a felső részen azért csíkos maradt. Talán a mennyiséget és az elosztás módját még lehetne tökéletesíteni.
Mint később kiderült mindkét problémára megoldást jelentene a tűztér hőmérsékletének emelése. Nyilván erre létezik egy olyan megoldás is, amiben az alsó csőregisztert kibontjuk ill. legalább a tűztér oldalainál lévő részt levágjuk, de ezt komolyabb megfontolás tárgyává nem tettem. Inkább egy utólagos burkoláson gondolkodtam el. Kiöntsem a csövek közét? Tegyek bele samott téglából falat? mivel megfelelő méretű, egybefüggő samottlapot nem találtam, ezért a tűzálló beton felé mozdultam, hogy majd abból kiöntöm a burkolat elemeit. Viszont errefelé nem egyszerű beszerezni, úgyhogy átmenetileg 3cm-es kőlapokból vágtam ki a bélés elemeit, azzal csináltam egy próbát. Oldalak, tető, a tetőn egy 140x140-es lyukkal.
Az eredmény lenyűgöző volt! A tűztér újra tiszta lett, minden alkalommal tisztára égett a kő, az ajtó kerete még csak kormos sem lett, az ablakot tisztítani sem kellett csak időnként a port letörölni. Az égés egyértelműen tökéletesebb lett, de valamennyire visszaesett, ill. simult a teljesítmény görbe. Az alsó hőcserélő szinte nem kapott közvetlen sugárzó hőt és lángot, csak a kőburkolaton keresztül, ami viszont valamennyire pufferelte is a hőt (kb. 90kg kő). A rendszer lassabban melegedett fel, de tovább fűtött. A kő azonban szétégett, ezért 2 hónap tesztüzem után jobbnak láttam eltávolítani és nem megvárni, míg rádől az ajtóra:D
Közben beszereztem 2 zsák tűzálló betont (Carath 1100S), amiből a lapokat tervezem kiönteni. Itt azonban most megtorpantam egy pillanatra, mert egyrészt idény közepén nem nagyon van esély a picit fűtögetve beüzemelésre, másrészt ahogy kivettem a követ a rendszer rugalmassága ugrásszerűen megnőtt (gyorsabban felfűt, de persze kevesebb ideig tárol). Arra gondoltam, hogy mégis a teljes kitöltés irányába kellene elmozdulni, hogy az oldalsó csövek ne levegőben, hanem valamilyen hőtároló anyagban álljanak. Mi legyen ez? Samotthabarcs? Agyag? Tűzálló beton? Vagy ezek kombinációja? A csőregiszter anyaga 6/4"-os fekete vascső, 3-3,5mm anyagvastagsággal, a benne lévő víz nincs túlnyomás alatt, de félek az egészet "telibe" önteni. A különböző hőtágulások okán lehetnek mozgások, amit valószínűleg nem a vas fog előbb megunni. Tulajdonképpen nem probléma ha repedések lesznek az építményen, csak ne hulljon darabjaira a dolog. Persze lehetne betenni dilattációs hézagokat is, ill. ha a régi fal és a csövek közötti részt egyfajta anyag (pl. samotthabarcs) töltené ki a csövek középvonaláig, míg a tűztér felő eső részt egy másik (pl. a tűzálló beton), akkor itt is lenne lehetőség a mikromozgásokra. A csőregiszter helye fix. Mögé be lehet dolgozni a habarcsot, elé fel lehet zsaluzni a betont. Kaptam olyan ötletet is, hogy a csöveket vonjam be valamivel, ami rugalmas és egy kis tágulási helyet fog tartani a betonban. Mi legyen ez az anyag?
" Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe."
Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe. Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet). Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Ennyit az elképzelésről és most lássuk a gyakorlati tapasztalatokat ill. terveket. Ki, mit épített a témában ill. mit szándékozik összerakni a közeli jövőben?
Várjuk a profi mestereket, kályhaépítőket, az otthoni barkácsoló kreatívokat és az egyszerű érdeklődőket is, csak a hangnem legyen normális, a vita tényszerű és személyeskedésektől mentes.
