Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
szetfagyni nem tudott, kazanhazba volt ,egyik naprol a masikra tortent az eset, az ontvenyhiba milyen gyakorisaggal fordul elo? a katrany mennyi kart tud okozni az ontvenybe 3 szezon alatt?
Nekem ilyen öntvénykazánom van, a tipusát nem tudom. 2005 őszétől használom, mindig le van fojtva, 50-60 °C a víz, a belseje fekete. Néha felfűtöm 85-90°C-ig, akkor kicsit kibarnul a belseje, utána megkapargatom és leválik róla a lerakódás egy része. Nem tudom, hogy ettől károsodik-e.
A lukas tagot ha ki lehet hagyni belőle, akkor rakd össze nélküle.
Szia! Sátoraljaulyhelj messze van neked? Ott van egy brikettcenter. Vagy esetleg Szlovákiából, Rimaszombatról, ott szalmabrikett van 0,14 € cen/ kg. házhoz szálitva. Ha érdekel tudok adni elérhetőséget. Zsozé
Szia! Már egy jó párszor leírtam én is, az évi tüzelő mennyiségem árát a gázhoz viszonyítva. Sokan számolgatják a megajoulokat, és csak az alapján döntik el a megfelelő tüzelőanyag vásárlást. Csak a valóság sokszor mást mutat. Sokan csak a neten talált, leirt , megadott adatokból okoskodnak és ellenkeznek azokkal akik megosztják saját tapasztalatait illetve azt ami a valóság. 250 m2 hőszigetelt házat fűtök . Gázból 2400 m3- kell, ami 1000 €. Vegy.tűz. kazánnal 2500 kg szalmabrikett ami 350€ és 5 m3 fa, ami nálunk 90 €. Tehát összesen 440€. A gáznak sokkal magasabb a MJ értéke van mint a briketté, s ha ezt számolgatnánk , biztosan nem jönne ki ilyen különbség. De a valóságban a fűtési szezon végén más az eredmény. Nálam már 4 éve, és ez lessz az 5- ik év. Ja és még hozzá teszem hogy, gázból 21- 22 fok van, szalmabrikettel , fával keverve pedig 23-25 fok. Zsozé
Udv,lenne egy nagyon fontos kerdesem talaltam alkalmi aron egy 8 tagos viadrus ontveny kazant, elolrol a 4-ik tag lukas. Kb. hajszalnal vastagabb egy kicsit, de nyomas alatt szokokut szerint jon a viz. a kazan 3 szezont mukodott,mindvegig fojtottan ment ez okbol elegge katranyos,az erdekelne mennyire tudja a katrany 3 szezon alatt megolni az ontvenyt,esetleg lehet-e szetszerelt allapotban elemenkent letisztitani palackos gazegovel, esetleg a nagy ho hatasara leszotyog a katrany reteg, majd ujbol osszerakni, a hibas elemet cserelni. Hol lehet kulon elemet,tagot vasarolni ,bontott is jo lenne, a kazan ara most szigetelo burkolattal, tokkal-vonoval 75.000 ft. 8tag. Van-e benne valami fantazia?
a betárazott famennyiség fogytán Budapest észak-keleti agglomerációjában tudtok ajánlani egy korrekt tüzelőanyag-beszerzési helyet? Most leginkább zsákos brikett érdekelne.
Amíg csak gázzal fűtöttem elfogyott évente 2500-2700 m3 fűtés 20-21 fokon, melegvíz, főzésre. (260 ezer HUF)
Aztán vettem egy kandallót ezzel egy szezonban elfogyott 10 mázsa fa, a gázfogyasztás lement kb 1600 m3-re, viszont nem 21 fok volt a házban, hanem 23-25. (ez összesen 200 ezer HUF)
3 éve van vegyeskazánom ezzel egy télen elfogy 4 erderi méter fa + 20-30 raklap begyújtáshoz. Az éves gázfogyasztás lecsökkent 300-500m3-re, gyakorlatilag ez a melegvíz+ főzés. Du. 4-től este 10-ig tüzelek ekkor tartja a 23 fokot, napközben 19-20. (összes fűtési költségem így 110 ezer HUF)
A ház 130m2, 38-fal, aljzat+födém szigetelve, a falak nem. MJ-ban számolva ez nem lehetséges, de mégis így van.
Valószínű nem a szénnek nagyobb az energiatartalma a ráírtnál, hanem a gázé keve...
Egyik barátom egy kályhagyártó cégnél melózik, hozzá tartozik a fényezőkamra, ahol ráégetik a festéket a kályhákra.
Mivel nekik nagyjából fix hőfok kell és a kamra egy eléggé egyszerű szerkezet, így az égőteljesítmény szabályzásával játszanak.
Ősszel rendesen rá kell tekerni, tavasszal meg vissza, hogy ugyanaz a kamrahőfok meglegyen.
A kamra egy télen-nyáron 21-22 fok körüli csarnokban áll, így a kamra külső hőmérséklete nem nagyon változik.
De otthon is megfigyelhető, hogy gyakran piros a láng a gázkazánban, holott az őszi átvizsgálás és beszabályzáskor, valamint fűtési szezonban is olykor-olykor gyönyörű kék.
Abszolút laikus vagyok a téren. Gondolom én józan paraszt ésszel: két kazán, két különböző hatásfokra, fűtőanyagra létrehozva. A te vegyeskazánod lehet, be van lőve arra a fűtőanyagra hatásfokilag, amit, amennyit, és ahogy eltüzelsz, így lehet olcsóbb.
Az drága helyes kis vegyes kazim olyan fapados, mint állat, eltüzel az mindent, de legjobban a fának örül, azzal képes pillanatokon belül nagyon komfortos meleget csinálni. A gázkazánom is nagyon jó, csak curva drága, míg a vegyesben töredékáron fűtök fával...
De majd gyün itt nálam okosabb, és megmongya' a frankót:)
Az alábbi kérdésem lenne: mennyire "öngyilkosság" egy kazánt kisebb átmérőjű kéménybe belekötni, mint amekkora a kazán füstcsonkja? Láttam, hogy léteznek szűkítők, ezért gondolom, hogy működik a dolog valamilyen határok között.
Meg ahogy néztem, sok helyen csak a minimális kéményhuzat van előírva, hogy pl 0,12mbar.
Mi van akkor, hogy ha a kazán füstcsonkja 150-es, de a kémény csak 130-as, viszont tudja ezt a huzatot.
Ha jól gondolom, akkor ha magasabb egy kémény, akkor jobb a huzata. Mindezt csak azért kérdezem meg, mert nálam 130-as acél csővel van kibélelve a kémény, ami kb 12m magas. Jelenleg olyan kazán van rákötve, ami szintén 130-as csonkkal rendelkezik, de ez szinte lezárt állapotban is nagy lánggal ég.
Mivel lehetne megállapítani a kéményhuzatomat? Csak műszeres méréssel? És ha pl meglenne a 0,12mbar, akkor ráköthetnék akár egy 150-es csonkú kazánt is?
Falazd be a francba, és vegyél még pár villanykörtét. :-)))
A viccet félretéve, nem fogsz tudni vele mit kezdeni. Nekem is párás a két ablak között, anyámáknál is más jellegű, de kétszárnyú ablakokkal. Ha hőszigetelt üvegezésre cseréled, akkor megszűnik, de akkor a belső oldalon csapódhat a pára. Ez van. Tegyél a két ablaszárny közé valami törölközőt, vagy régi lepedőt összetekerve. Időnként cserélgesd, aztán kész. Majd jön a tavasz lassan.
Sokáig a szabadban száradt, most benn, kicsi halmokban, nem egymásra zsúfolva, és ott is szellősen. És a gerébtokos ablakaim miatt nem áll meg a levegő a házban (sajnos hálistennek, van, amikor előny a hátrány:)))))
A második kupacból rakom a tüzet, pattog, azonnal meggyullad a parázson, pedig novemberben talpa alatt fütyült a szél. Hamarosan meg fogom találni a jelölt fát, amit lefotóztam a mérlegen, és meg tuom mondani, mennyit csökkent a tömege x idő alatt.
Én jelenelg vegyesen szárítom a fát. Van kint is meg bent is. Igaz bent csak annyi, amennyi a következő begyújtáshoz kell, ez pedig a radiátorokra van felpakolva. Egy begyújtás alatt szépen szárad. Kint pedig a ház fala mellé van felpakolva viszonylag szellősen. Ez a fal dél felé néz, így ha napos az idő, akkor jobban szárad, mert eléggé megszorul a meleg a ház falánál. Csak a tetejére szoktam egy kb 2x olyan széles nejlont teríteni, mint a fa.
Kinn, mert ott eri a szel, letakarni es szepen ki fog szaradni. Odabent pedig befulled a melegben. Nagyon budos lesz, de itt nem igaz a tetel, hogy ahol a budos ott a meleg :D
Ez egy érdekes kérdés, én tapasztalatam a következőt. A kint szárított fa gyorsabban száradt, mint a benti, épp a szél miatt. Ráadásul ez egy megázott fa volt, szállításkor szakadt az eső. De egy bizonyos szárazság elérése után aztán a maradék szárazság úgy éreztem, hogy a kint jó ideje száradt fából bent jobban kiment már. Így én a kint szárítottat fokozatosan berakom a melegre.
A hétvégén összefogok vágni egy adag fát. Ti hol szárítanátok: kint a szabadban, ahol éri a szél, vagy inkább bent ahol ugyan meleg van, de nem mozog a levegő?
Nekem ilyen öntvénykazánom van, a tipusát nem tudom. 2005 őszétől használom, mindig le van fojtva, 50-60 °C a víz, a belseje fekete. Néha felfűtöm 85-90°C-ig, akkor kicsit kibarnul a belseje, utána megkapargatom és leválik róla a lerakódás egy része. Nem tudom, hogy ettől károsodik-e.