Egy olyan kérdésem lenne, hogy 3 fázisú sínnél mi a különbség a bal oldali és a jobb oldali földelésű betáp között? Hogyan tudom eldönteni, hogy melyiket válasszam?
Köszönöm az ötleteket! Közben nagy szerencsémre pár emelettel lejjebb szétvertek egy lakást, de falbontásig. A kábelek az aljzatba,és a felső födémbe jönnek, mennek, de a fürdőbe valóban ott egy szögletes kötő doboz fent a szokásos magasságban, szépen fedél helyett leragasztva szövettel, és profi módon leglettelve. Igy, hogy volt minta lakás rátaláltam. És ráadásul nem bent, ahol kerestem, hanem a fal szoba felöli oldalán. A menyóból kapja a betápot, és viszi elfelé, például le az aljzatba, és onnan tovább fali konnektorba, kapcsolóba És a kötődoboz, és a főelosztó között a menyóba van a 0 megszakadva. Ami elég fura jelenség. Innen átadom a terepet majd egy szerelőnek, nem szeretném ha miattam szorulna be a vezeték véglegesen a csőbe csere közbe. Főleg egy ilyen rejtélyes állapotú vezeték.
Ez használható a vasbeton panelfalban is? De még ha igen, az a baj, hogy simán lehetnek 7-10 centi mélységben, és a szomszéd vezetékei is bezavarhatnak.
Van ott kötöződoboz, csak valami barom festő úgy síkbavakolta, tömte gipsszel, hogy az építőbrigád se találna rá.
vegyél egyműanyag behúzószalagot, és kezdd el kikapcsolt kismegszakító mellett kötöződobozról kötöződobozra, konnektorra, kapcsolóra végigdugdosva megnézni, hogy nem akad-e el valahol. Ha igen, akkor azon a távolságon ess neki a falnak, és valószínűleg ott lesz a bűnös. Persze csak akkor, ha normálisan, vízszintesen, függőlegesen vezetékeztek, nem úgy mint a panelban, ahol simán van 45 fokban lehúzott cső is...
Szia Topik! Nem vagyok villanyszerelő, csak már láttam ilyesmit. Most a lakóparki lakásomba lett baj az egész fürdőszobába. Először csak lecsapkodta az illetékes kismegszakítót, anélkül, hogy bármi ott üzemelt volna, majd már le se csapta, hanem csak úgy nem volt áram. Egyetlen műszeremmel egy fáziskeresővel azt kiderítettem, hogy az összes 0-n, (konnektor, kapcsolók, elszivó) megjelent a fázis! Mivel zárlati áram már nincs, igy azt gondolom, hogy egyrészt megszakadt a betáplálás 0-ja, másrészt a maradék valahogy a fázisra égett. De amiért irok annak oka, hogy sehol a lakásba nincs kötő doboz a falon! A konnektor, a kapcsolók(0-t is és fázist is megszakit), alulról kapják a betáp vezetékeket. A következtetés, hogy az aljzatban jön a betáp. A hibajelenség, és a főelosztó vizsgálata azt mutatja, hogy onnan egy érhármas indul a fürdőszoba felé! Viszont ott bent a két különböző falon már alulról mennek fel a betáplálások, és se a konnektor, se a kapcsolók, se a ventilátor mögött nincs elosztó bekötés! De akkor hol ágazik 3 felé a betáplálás??? Azt el lehet képzelni normál kivitelben, hogy kötő doboz kerül az aljzatbetonba? A szokásos hivj villanyszerelőt tanácsra pedig a válasz, hogy egy már benézett, látta, hogy nincs a falon kötődoboz, erre külön falon kivüli vezetéket akart (volna) oda vinni sok ezer forintért! Hátha egy itteni nagy ötlet segit mégiscsak megoldani. Egyelőre kiviteli terveket se találok.
"Természetesen nagy a "szórás", már, ha csak azt vesszük, hogy az érintési felület nagyságával fordítottan arányos a mért ellenállás érték."
Sokan megérintik pár négyzetmilliméteren az ellenállás mérő műszer érintkezőit és az így mért értékek láttán azt mondják, hogy a hivatalos mennyiség hülyeség. De egy hivatalos szabvány nem határozhatja meg az áramütéskor az érintés négyzetmilliméterét, meg hogy menyire lehetünk izzadtak az áramütés pillanatában, szabad-e áramütés előtt kézkrémet használni (és milyen márkájút), stb stb. A hivatalos érték kénytelen a legrosszabb kombinációval számolni aktuális bőr vezetőképesség és érintési felület terén is. Tehát aki túlságosan alacsonynak tartja a hivatalos ohm értékeket, az vegyen fel egy lánckesztyűt majd áztassa be be jól sós vízbe...
"a másik helyzet, amikor a motoron nincs ilyen földelő kialakítás"
Tudtommal mindent, ami fém burkolatú és nincs rajta egyértelműen a kettős szigetelés jele, a magyar szabvány szerint kötelező földelni. Akkor is földelni kell, ha abban az országban ahol gyártották ott nem kell, ezért pl gyárilag nincs rajta földelési pont kialakítva. Tehát a motorokhoz olyan kábeleket vezess, melyekben az üzemi szálak mellett van egy földelő ér is.
"míg láttam olyan villanyszerelőt, aki megnyálazta az ujját és azt használta "fázisceruzának"."
Laikusokat át lehet verni azzal, hogy a földtől szigetelt talapzaton/cipőben állva csupasz kézzel fogdossuk a fázisvezetőt, hogy némá hogy bírom az áramot...
Még nagyobb átverés, amikor egy leválasztó trafóról működő pl fúrógépet víz alá merítünk. Néhány éve a TV-ben láttam egy műsort, ahol a stúdió egész közönsége kórusban ámuldozott, mert a zseniális magyar feltaláló demonstrálta az általa feltalált a "semleges energiát" vagy micsodát, amitől nem lehet meghalni, majd meghaltam a röhögéstől. Persze leválasztó trafó után kötve is is meg lehet halni áramütésben, de aki a fúrógépet nyomkodta a víz alá, az végig pontosan tudta, hogy hol a keze ;)
Érintésvédelemmel kapcsolatos kérdésben tudnátok segíteni? Kollégáimmal nem teljesen vagyunk egy állásponton.
IT rendszerben mi vonatkozik a motorok külső földelésére jelenleg, ha a betáp erőátviteli tokiból 3 vagy 4 vezetékes csatlakozással érkezek a motor deknijéhez. A motor bekötésénél a három fázist bekötöm a kapocslécre és mellette van egy földelőcsavar is, ez a motortestbe van belefúrva. Ilyenkor eléggé adott a bekötés, de a másik helyzet, amikor a motoron nincs ilyen földelő kialakítás. Mi a szabályos, ha 3 és ha 4 eres vezetékkel érkezek a motorhoz?
Régen a vasműben ezt külső földelés néven min. 6-os z/s vezetékkel oldották meg és a gépalaphoz fémesen csatlakoztatták, függetlenül a 3 vagy 4 eres vezetéktől. Nekem azért zavaros, mert ez a külső föld inkább eph-nak tűnik, mintsem védővezetőnek.
Én az 5 kOhm-ot referencia értéknek vettem. Természetesen nagy a "szórás", már, ha csak azt vesszük, hogy az érintési felület nagyságával fordítottan arányos a mért ellenállás érték. (De a szakirodalom 1 kOhm-ot vesz alapul! számításoknál)
a száraz kezek közötti ellenállás nagyjából 5 kOhm lehet,
Az természetes, hogy a a test ellenállását sokminden befolyályásolja. A bőr vastagságától, a lelkiállpotig minden.
Én vagyok az egyik jó példa. Engem már 30V is megráz, míg láttam olyan villanyszerelőt, aki megnyálazta az ujját és azt használta "fázisceruzának".
emberi test ellenállását 70-100 kOhm-al jellemezték, ami rohamosan csökken, ha valaki az áramkörben marad.
Az idő rövidségére is próbáltam utalni. Szerintem senki sem próbálja hosszabb ideig markolászni áram alatt a vezetéket, mindent megtesz, hogy elengedhesse, ha tudja.
Persze ez sem igaz.
Ismertem olyan embert, aki ezzel "edzette" szervezetét (220V). És ez igaz, amit írtam.
Ez régen volt, nem tudom él-e, mert vagy ő, vagy a bátyja meghalt már. Nem emlékszem. Ja és mentős volt a szakmája.
És a veszély lényegében "csak" annyi, hogy nincs védőföldem, és más plusz probléma ez miatt nem léphet fel?
Hát, nem csak annyi. Ugyan kicsi az esély, hogy
1. olyan készüléket használj hosszabbító végén, aminek a test felé mutató kapacitása nagy, vagy
2. több készüléket használj a hosszabbító végéről elosztóval,
de ilyen készülék használata esetén a rázás kifejezetten érezhető, ami megijeszthet, odébbugrasz, rálépsz a detonátorra, belököd a babakocsit az emésztőbe, stb, de különlegesen kedvezőtlen körülmények között meg akár életveszélyes is lehet. Több készülék használata esetén ezeket a (lehetséges) áramokat a védővezető összeadja.
Hozzátenném, hogy a szakirodalom arról is ír, hogy nem mindegy az áramút a testben, valamint az érintkezési felület sem (persze ebből jön az ellenállás).
Tehát nem mindegy, hogy a teljes test be van mártva, pl. vízbe egy jól földelt edényben, vagy egy tűhegynyi felületen érintkezik a test száraz felületen. Nyilván a bemártott test jóval kisebb hibaáram esetén is nagyobb veszélyben van!
Közben szerencsésen megoldódott (megoldódik a hétvégén) a helyzet.
Mint a konnektort kiszedve kiderült, anno a főbérlő tényleg felújította az elektromos hálózatot, ott van szépen a réz védőföldes vezeték is... csak mivel ide a régi konnektort tették vissza, amibe nem volt hová bekötni, így "szépen" tőbe levágták! :-O
Annyi azért még maradt, hogy leszedve a külső szigetelést be lehessen kötni egy új földelt konnektorba... vagyis remélem! :)
Sokféleképpen lett ez a halálos "dózisú" áram/feszültség-kérdés megközelítve, ezért én egy kicsit leegyszerűsíteném: az emberi/állati szövetek, szervek, bénulásához, elektrolitikus bomlásához, stb. egy bizonyos áramerősség szükséges. /mA/ Ezt a káros áramerősséget az Ohm törvény szerint az érintési feszültség és a szövetek, testek, belső ellenállásának hányadosa. Ez mindent meghatároz.
Érzékelési küszöb: 1 mA
Elengedési küszöb 15 mA
Légzési, szívritmus zavarok: 20 mA
Váltakozó áram esetén még a frekvenciák, mert a szívritmus 50-120/perc, az 50 Hz-nél pedig 3000 impulzus/perc! /fiblirráció/
Ezek ismeretében, továbbá, hogy a száraz kezek közötti ellenállás nagyjából 5 kOhm lehet, belátható, hogy ~50 V-nál /AC/ kezdődnek a "bajok"...
Az MSZ 172, és társai ennél sokkal szigorúbb paramétereket használ! /Rtest= 1 kOhm/
Ué = 50 V AC, 120 V DC és gyerekeknél 24 V AC, stb.
Mindehhez pedig vegyük hozzá ez egyéni érzékenységet...
"Azt viszont személyesen tapasztaltam, hogy 1,5V-os ceruzaelem, nagyon meg tud rázni."
A nyelvedet. Mást nem nagyon. Illetve ha sorba kötsz vagy százat...
A leírásod alapján téged nem 1.5V rázott meg hanem az a néhány száz V, amit az elem által a tekercsen átfolyó áram megszakadásakor létrejövő indukció hozott létre.
"De viszont a vasmag, mint elektromágnes magához rántotta a laprugót és az áram kör megszakadt. Ekkor a laprugó ismét vissza tudott ugrani és ismét zárta az áramkört."
Nem sokat értek az elektromossághoz. Annyit tudok, hogy s feszültség alatt lévő vezeték ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs feszültség alatt. Csak más a fogása. :-)))
Az, hogy hány V és hány A kell ahhoz, hogy veszélyes (életveszélyes) legyen nem tudom. Azt viszont személyesen tapasztaltam, hogy 1,5V-os ceruzaelem, nagyon meg tud rázni. Volt egy műanyag doboz, aminek a fiókját úgy lehetett csak kinyitni, hogy két ujjal egy-egy szegecset kellett megfogni. Amint egy kicsit kijjebb húztam, már dobtam is el, mert jól megrázott. Egy ceruzaelem, egy tekercs és vasmag, és egy laprugó volt benne. A laprugónak volt egy bütyke, ami a fiók becsukott helyzetében távol tartotta a laprugót az érintkezőtől. Mikor kijjebb húztam, akkor tudott záródni az áramkör. De viszont a vasmag, mint elektromágnes magához rántotta a laprugót és az áram kör megszakadt. Ekkor a laprugó ismét vissza tudott ugrani és ismét zárta az áramkört. Ezen kívül, hogy volt-e még valami más is amit a tekercs csinált, nem tudom. Valaki azt mondta, hogy indukciós áram keletkezett a tekercsben és azt vezették a két szegecshez, ami megrázott.
