Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én az első begyújtáskor 5kg fával kezdek, másnap 7-8 kg-al, utána 3-4 naptól 8-10kg/nap 1-2 hétig, az első 2-3 hétben végig nyitva hagyom a szelepet. Még nem volt belőle gond. Ez nem cserépkályha.
Akkor leírnám a véleményem. 1."A cserépkályhával összevetve más fejlődési utat bejárt, különböző hőtároló rendszerű, egyenértékű fűtőberendezések. " Ebből a megközelítésből a majom, és az ember is más fejlődési utat bejárt, különböző inteligenciával rendelkező, de egyenértékű emlős. :-)))) 2."Érdekes módon propagálóitól nem találunk egyértelmű definíciót, viszont következtetni lehet, hogy elsősorban téglából épült, ellenáramú, contraflow rendszerű fűtőberendezésre gondolnak." -Magyarországon nincs definíció valóban, de Észak-Amerikában, ahol nem 2-3 éves múltjuk van, ott létezik, talán majd máskor... A mondat másik feléhez azonban: NEM CSAK ELLENÁRAMÚ!! KÁLYHÁK, hanem HARANG rendszerűek is! Az egyik legismertebb É-Am-i építő Alex Csernov főleg ilyen kályhákat épít. Az ellenáramú kályhák kiválók, de vannak korlátaik, erről már esett itt szó régebben. Ahol a dán/finn nem alkalmas, ott a harang rendszerrel épített kályhák nagyon jó alternatívát kínálnak. 3."A tömegkályhások zsargonja ezt utóégető kamrának nevezi, véleményem szerint tévesen. Utóégésről akkor beszélhetnénk, ha a feláramló gázok valamilyen itt bevezetett gáz, célszerűen levegő, és/vagy más forrásból származó hő hatására újragyulladnának, vagy legalább jobban kiégnének. Tapasztalataim szerint egyikről sincs szó. Eddig két égésfajtát figyeltem meg. Az egyiknél a berakott famennyiség és a tűztérméret viszonyából adódóan az égés befejeződött az alsó kamrában, a torkon keresztül forró füstgázok érkeztek a felsőbe, ahol nem gyulladtak újra, és nem emelkedett a hőmérsékletük. A másiknál az égés nem fejeződött be az alsó kamrában, hanem a torkon átáramolva a felsőben megjelentek lángnyelvek, miután az alsó tér mérete nem tette lehetővé a kiégést. Egy túlhajtott cserépkályha első járatában is megjelenhetnek lángcsóvák, mégsem nevezzük utóégetőnek." A kulcs nem a + levegő, hanem a 'várakoztatás', és a 'keveredés'. A kamrában ugyanis a gázok visszafordúlnak a láng felé! A tűztérben az éghető fából kilépő gázok nem mindíg tudnak tökéletesen keveredni az égéshez szükséges levegővel. Ennek hiányában a felső kamrában történik meg mindez. A cserépkályha első járatában jelenhetnek meg lángnyelvek, de a nem tökéletesen elégett gázok nem 'várakoznak' ebben a járatban, hanem a kémény felé ármlanak. Ezektől eltekintve szerintem nagyon jó írás. Egy kerek jól átfogó a tömegkályhákról. Az írás utolsó bekezdéséhez pedig az a véleményem: igen a cserépkályhák is jó kályhák, bár a fent felsorolt, (és a még nem említett nagy hőtárolás, stb) a tömegkályhák mellett szólnak. Valóban fontos, hogy mit-mivel hasonlítunk össze. A cikk legutolsó mondatából pedig csak (szerintem) kimaradt egy vessző. Szerintem így lenne helyes: Gazdaságos, környezetkímélő, használata megegyezik a cserépkályháéval. A tk. gazdaságos, környezetkímélő (nagyon jó emissziójú, ezt független mérések is igazolják), és úgy kell használni mint egy cserépkályhát; vagyis: -fával kell benne fűteni! :-)))
Igen, így van. Az 1 kg-os adagokkal való növelés korrekt, nem fűti szét a friss, nedves kályhát. Mire eléri az ember a normál adagot (10-15 kg) az 1-2 hét, erre céloztam:-))
Szia Sancibácsi! Szárító fűtésről van egy teória: Minden nyitva, első nap 1 kg. rendes tüzi fa. Második nap kettő, majd 3, majd 4, majd 5 és avvel tán rnedben is van a dolog. Én magam töbször kipróbáltam. Nálam bevált
Az építés ideje 1-1,5 hét körül van (padka-fatároló-milyen a kő). Száradás az külön dolog. Arra is kellhet ennyi, de szárító fűtéssel is kiszárítható a kályha, tehát akár decemberben is készülhetne. Természetesen ezalatt az idő alatt csak egy-két marék fával lehet begyújtani, fűtésként számolni vele nem lehet, csak az 1-2 hét után. Ezeknek az ellenáramú kályháknak egyébként legalább 20-as kémény kellene, ha már szóba hoztad, mert nagy huzat igényűek! Harang rendszerű belső felépítéssel lehet kisebb kéménnyel is tömegkályhát üzemeltetni.
Nem késtetek le róla egyáltalán! Nem kell neki több hónap száradás, az nagyon nagy túlzás lenne! 2. Burkolatnak nem muszáj nyersen téglának maradni: lehet ilyen kő is (ebből az egyik kő-tégla vegyes!). A képen látható kályhák 'közönséges' finn/dán ún. ellenáramú kályhák. A fekete/fehér sütőjük nem látszik ezen a képen, azok a tűztérrel ellenkező oldalon van. Amit még tudni kell ezekről a kőburkolatú kályhákról, hogy: alatta egy 'komplett' samott kályha van; ezt látják el a külső kő burkolattal. Emiatt a kályha tömege nagyobb; ennélfogva a hőtehetetlensége is. Magyarán rendszeres, nem pedig alkalmi tüzelésre készülnek igazán! Hogy miért nem találtkoztál vele szerintem M.o-n? Puskin is azt mondta: az anyegin múlik:-)) Üdv, a tömegkályha fan-ok táborában:-))
Hát én sem! :-)) De most nincs sok időm belemélyedni, (de ne csodálkozzon, hogy 130 cm magasságnál nem lát lángot, a felső kamrában :-)) A többit talán máskor megvitatjuk.
Erről igazán küldhetnél nekem bővebb anyagot, esetleg rajzokat. Mindig tanul az ember és néha nem is hülyeségeket. :)
Amúgy tisztában vagyok vele, hogy a humorom eléggé belterjes. Ezért szoktam szigorúan :)))-zni, amikor valami szerintem vicceset írok. Hátha valaki e jelek alapján számol néhányig és levágja. De némelykor találkozik az ember olyannal is, aki egyszerűen nem tud addig számolni. :)))) De egyre inkább csak a baráti körömben merek humorizálni, ott már megszokták és tűrik. :))) A barátaim általában úgy fogják fel, hogy ha ilyen barátaik vannak, akkor nincs is szükségük ellenségekre. :))))
"azért gondoltam mivel a ház elég zárt lesz soval valahonnan csak kellene potolni a levegöt." Pl:az ablakon is lehet:-)) De persze igazad van; ha a lakás légtömörre lesz megépítve, és nem akarsz az ablakon fölöslegesen meleg levegőt kiengedni: akkor jogos a külső lev. bevezetés.
"a kályhának lesz egy ülö padkálya és majd azon keresztül bevezetem a csövet ráadasul itt ugye bár már szépen elö is tudna melegedni a levegöt" Igen bevezetheted, bár én inkább a fal-padka között vezetném. Amúgy a kályha építője mit mond?
Értem akkor a kályhának lesz egy ülö padkálya és majd azon keresztül bevezetem a csövet ráadasul itt ugye bár már szépen elö is tudna melegedni a levegöt azért gondoltam mivel a ház elég zárt lesz soval valahonnan csak kellene potolni a levegöt.
"Köszi az ötletet, eszembe sem jutott, hogy házilag is le lehet gyártani" A hozzálásodra írtam: "A tk-nál megépíthető kézi erővel/munkával, és nem kerül......"
Nem teljesen érthető a kérdésed, bocs! Ha külső levegő ellátásról kérdezel, azzal kapcsolatban a következők: -nem feltétlen kell külső lev. bevezetés. -ha energetikai okok miatt mégis azt akarnál, akkor: -ne a padlásról hozd le a csövet, hanem inkább az aljzat alatt(előmelegedik) -ha 200-as a kémény, akkor min. egy 125-ös átmérő lenne (ha a hossza 4-5m-nél hosszabb nagyobb átmérő!). -ha megoldható egy kis lejtése legyen kifelé.
Ahogy nezegettem ezt a biokamint, ket dolog jutott eszembe. Az egyik, bizonyos szempontbol hasonlit az orosz duplafalu tuzterekre csak itt a dupla fal helyett ugye lyukak vannak. Sancibacsi tudna meselni az orosz kalyhakrol, felteve ha kellett titoktartasi fogadalmat tennie. A masodik, egy vizesvago es flex segitsegevel egyszeru samotteglakbol es lapokbol ossze lehet szabni olyan tuzteret ami tudja ugyanezeket a funkciokat, nyilvan az anyag lenyegesen olcsobb, mas kerdes kinek mennyit er a munkaideje, ez hatarozza meg a vegso arat. Rendesen elomelegitett masodlagos levegot kap a tuzter, szoval olyan rossz nem lehet. A finn kalyhanal is hasonlo a masodlagos levego bevezetese. Itt eleg egyszeru mukodesi elvekrol van szo, ha mar megerti az ember. Ipari gyartasnal pedig mindig kell egy kis parasztvakitas, hogy az egyszeru halando azt higyje, nem tud hasonlo vagy akar jobb hatekonysagu tuzteret produkalni. Persze nyilvan egyszerubb ha nem kell szabogatni, hanem gyorsan ossze tudja legozni az ember, ahol magasak az oraberek ott mindenkepp van letjogosultsaga az ilyen eloreepitett izeknek, vagy ahol eros a csinald magad mozgalom es meg meg is tudjak fizetni. A tuzter persze csak az elso fejezete a tortenetnek, a kovetkezo kerdes, hogyan es mivel lehet hazon belul tartani a leheto legtobb meleget.
Ne aggodj, azert ez itt nem altalanos jelenseg, Sancibacsival mar nekem is volt ertelmezesi problemabol adodo felreertesem:D De akad azert itt, egy-ket jo humoru emberke.
Hangzottak itt el mar nagyobb marhasagok is, persze, ki-ki vermerseklete es ertelmezesi kepessege , illetve humorerzeke alapjan itelte meg azt is:D
En idonkent jokat mulattam:)
Hogy mi a kulonbseg a cserepkalyha es tomegkalyha kozott...? Hm....egy eredeti sved cserepkalyhat megvizsgalva, mar annyira nem is egyszeru akerdes. Illetve inkabb ugy mondom, hogy szerintem nehez meghuzni a hatarvonalat. Ugyanis teljesen ugy nez ki mint egy kozonsege henger alaku cserepkalyha, vannak benne fustjaratok, vastag falu, es megis fustoles kormolas nelkul tud uzemelni. A helyiek eleg gyakran tomegkalyhanak nevezik ezt is. Mondhatni a tomegkalyha ose, ma is epitik, sajnos mi csak a jaratokat vettuk at, pont a lenyeg nelkul. Nem fustol, tehat elegeti a fagazokat, minden bizonnyal magasabb homersekleten mukodik mint a mi cserepkalyhaink... Ja igen, es altalaban ennel is le szoktak zarni a kemenyt ha kialudt a tuz, nem hagyjak benne lassan parazslani a fat, ugy hasznaljak mint a tomegkalyhat.
Bocsánat. Első mérgemben elkövettem egy-két gépelési hibát. Ezennel küldöm a javított verziót:
Sejtettem, hogy ez lesz. Nem tudom, mi a ráknak találták ki az ilyen :))))) jeleket.
Ha ennél nagyobb állatságot írok, itt azt is komolyan veszik? Pl. hogy a lódarázs előállításához pároztassunk egy jó csődört egy darázzsal?
Ember, ide mindenki kivont karddal jön, otthonhagyva a jobbik eszét, meg a humorérzékét?
De visszakanyarodva a post II. azaz (gy.k) második (még gy.k. az első után közvetlenül következő) mondatához: Mi a faxnak találták ki az ilyen: :))), :D, stb. jeleket????!!!!
Hogyan kellene még ezen kívül jeleznem, hogy vicceltem?!!!!
Nos, akkor sancibácsi, a következőkről kell ezennel hivatalosan nyilatkoznom:
Egy: nem gondoltam komolyan, hogy Kristófnak komoly félnivalója van az ánuszát illetően, ez csakk vicc volt.
Kettő: ha hiszed, ha nem, tudom, mi a különbség tömegkályha és egy cserépkályha, akár egy nehéz kivitelű cserépkályha között. Ez is csak vicc volt.
Isten áldjon.
Ja és még annyi, hogy természetesen én ittam sört. Ezért lehettem olyan vicces kedvemben, ami persze egyáltalán nem tűnt viccesnek.
Sejtettem, hogy ez lesz. Nem tudom, mi a ráknak találták ki az ilyen :))))) jeleket.
Ha ennél nagyobb állatságot írok, itt azt is komolyan veszik? Pl. hogy a lódarázs előállításához pároztassunk egy jó csődört egy darázzsal?
Ember, ide mindenki kivont karddal jön, otthonhagyva a jobbik eszét, meg a humorérzékét?
De visszakanyarodva a post II. azaz (gy.k) második (ég gy.k. az első után közvetlenül következő) mondatához: Mi a faxnak találták ki az ilyen: :))), :D, stb. jeleket????!!!!
Hogyan kellene még ezen kívül jeleznem, hogy vicceltem?!!!!
Nos, akkor sancibácsi, a következőkről kell ezennel hivatalosan nyilatkoznom:
Egy: nem gondoltam komolyan, hogy Kristófnak komoly félnivalója van az ánuszát illetően, ez csakk vicc volt.
Kettő: ha hiszed, ha nem, tudom, mi a tömegkályha és egy cserépkályha, akár egy nehéz kivitelű cserépkályha között. Ez is csak vicc volt.
Multkor asszem már beszéltünk erröl de csak most kerültem az ápitése közelébe. Szoval valo szinü hogy maradok a tömeg kályhánál már van 2o as kéményem félig felhuzva.Szóval kell e hogy berakjak egy csövet a levegö utápotlásnak és ha igen milyen átméröjü egyen?Tudom e felvinni a tetöre a kémény mellett de nem olyan magassan vagy azt lentröl kell hogy szivja be.?
"Tömegkályhát meg mindenki tud építeni: tömeg kell hozzá meg kályha, aztán össze kell építeni a kettőt. :)))" Ennyi erővel cserépkályhát is tud mindenki építeni: cserép kell hozzá, és kályhát kell belőle építeni (valami mese rémlik nekem erről:-)) Viccet félretéve: ha itt a topikon visszaolvasol, meglátod nem minden tömegkályha az ami annak látszik. Téglából lehet kályhát építeni akármilyen 5-ös járattal, (vízszintes, vagy függőleges járatosra); de attól még ezt téglakályhának hívjuk. A tömegkályha csak annyiban hasonlít hozzá, hogy tégla is kell hozzá. Viszont más a tűztere, utánégető kamrával épül, és a füstgázok hasznosítása nem az előbb említett járatokban, hanem úgynevezett ellenáramú, vagy harang rendszerrel történik. Pontosan ezért adták neki a tömegkályha nevet, hogy meg lehessen különböztetni, a "téglából épített cserépkályháktól". Vitatkozhatsz ezzel, de nem az előző hozzászólásod stílusában: az ilyenre nem fogok válaszolni.
