"így már eleve ugrik a felnőtt magasság mint mérési magasság"
Munkaassztalon végzett tevékenység esetén a megvilágítottságot tudtommal akkor is közvetlenül az asztal felületén kell mérni, ha az a felnőtt kosárlabda válogatott helyiségeiben is van és az asztallapok csak harminc centire vannak a földtől.
Tehát aki munkaasztal mérése közben padlótól számított centikről beszél, az szerintem kapásból parasztvakít.
"A valós viszont az , hogy a létesítéskori szabványnak kell megfelelnie a villamos hálózatnak."
Az iskolák túlnyomó része régebbi szabványok szerint készült, persze ezeknél is kötelező volt/lenne a korszerűsítés a legújabb előírásoknak megfelelőre, de ez sokhelyütt vagy még nem történt meg,
vagy csak papíron történt meg, mert a valóságban vagy az elektromos kivitelező csalta el a pénz nagy részét és a valóságban alig javított valamit a világításon, vagy pedig a megrendelővel (iskola vezetőivel?) megosztoztak a nyereségen.
Abból, hogy előre megvetted a piacon kapható egyik leggagyibb mozgásérzékelőt
és most egy internetes fórumból várod a megoldást,
abból arra következtetek, hogy a lehető legolcsóbb megoldást szeretnéd,
ami ugye kizárja a profi alkatrészeket és a szakember megfizetését is.
Erre csak azt tudom mondani, hogy ennyire olcsó megoldás csak egy van: kiiktatod a kapcsolókat és mostantól csak a mozgásérzékelő dolgozik. Ekkor viszont fel kell készülni a lincselésre a lakók részéről, mert ez a fajta érzékelő néhány méter távolságból már csak a kereszt irányú mozgást szereti észrevenni, azt is csak több lépés után, márpedig senki sem fog a kedvedért ide-oda szaladgálni a töksötét folyosó két fala között, hogy lőn világosság.
Sok kolléga jópofának tartja ha ilyeneket írogat a jegyzőkönyvbe. A valós viszont az , hogy a létesítéskori szabványnak kell megfelelnie a villamos hálózatnak. A hibajegyzéknél viszont a megjegyzés rovatban feltüntetem hogy a jelenleg érvényben lévőnek már ez és ez miatt nap fog megfelelni és ha lehet karbantartás keretében(már ha szükséges) ki kéne küszöbölni a dolgot. Ha jól emlékszem akkor a 2364 volt érvényben. A felülvizsgáló egyébként se kötelezhet senkit semmire. Leírja ami hiányosságot talált, osztályozza súlyos, életveszélyes vagy karbantartás keretén belül elvégezhető hiányosságokra. Az életveszélyes hiányosságnál intézkedhet (felhívja a tulaj figyelmét) , hogy állítsa le vagy kapcsolja le az adott berendezést.
Az iskolák felülvizsgálati szempontból kiemelt intézményként vannak megjelölve így azon a véleményen vagyok hogy a megvilágítás szempontjából is, a tantermek munkahelynek felelnek meg így már eleve ugrik a felnőtt magasság mint mérési magasság, a munkát a padon végzik így ott kell mérni, az nem igen oszt vagy szoroz vannak- e bent a teremben de a munkaterület (nem igen vagyok járatos benne, ) de kb 600-650 luxot kéne tudnia.
Szerintem a behúzó tekercs áramfelvétele (tehát hőterhelése) attól még ugyanannyi lesz, hogy behúzás közben a vasmag valamennyire nyitott marad (pl valami szennyeződés került oda) és ez szerintem igaz egyen- és váltóáram esetére egyaránt.
Tehát szerintem a nyitva maradt légrés önmagában kevés ahhoz, hogy a tekercs áramfelvétele a túlmelegedésig emelkedjen.
Én ERRE írtam, amit írtam, tehát az eredeti post írója szögezte le, hogy MINDEGY, egyen- vagy váltóáramról beszéltünk. Természetesen nem mindegy.
Mikor ismeri fel valaki,hogy egyenáramú körben a kérdéses esetben az induktivitásnak semmilyen szerepe nincs, azzal számolni sem kell és nem is érdemes?
Így a vasmag nyitottsága a tekercs teljesítmény felvételét nem érinti.
És hogy az egyenáramú elektromágnes DC tekecse egyszerű ohmos vesztesége folytán vesz fel teljesítményt?
ha megnézed a tekercsek induktivitását megadó képletet, abban ott van a közeg permeabilitása, a tekercs menetszáma, hossza, keresztmetszete. A probléma csak az, hogy a valós tekercs az nem homogén közegben jön létre - vagyis ezzel a számítással nem jutunk messzire. A valós tekercs változtatható légréses változatának induktivitásának képletét valószínűleg sok-sok differenciálegyenlet megoldásával lehetne felírni - és a végeredmény, a gyakorlatban használható közelítéssel az lenne, hogy bizony az induktivitás a légréssel változik.
De visszatérek az eredeti felvetésemre, ami ugyan nem tudományos, de könnyen kivitelezhető. Mérd már le egy valós tekercs induktivitását és közelítsd-távolítsd a vasmag leválasztott részét. Aztán utána folyatassuk :)
Egyébként első látásra egyszerű feladatnak tűnik azt megoldani, hogy az eredeti váltókapcsolók továbbra is működjenek ÉS a mozgásérzéklelő is üzemeljen,
de ha jobban belegondolunk, akkor egy valóban jó (=hülyebiztos) kapcsolás kivitelezése talán nem is olyan egyszerű... ;)
Igen: felteszed as felső polcra és vásárolsz helyette egy olyan mozgásérzékleőt, ami nem csak oldalirányból és csak közelről veszi észre elég gyorsan a mozgó embert :)
Egyébként első látásra egyszerű feladatnak tűnik azt megoldani, hogy az eredeti váltókapcsolók továbbra is működjenek ÉS a mozgásérzéklelő is üzemeljen,
de ha jobban belegondolunk, akkor egy valóban jó (=hülyebiztos) kapcsolás kivitelezése talán nem is olyan egyszerű... ;)
csak köze nincs ahhoz az L-nek, hogy leég a tekercs vagy sem, ugyanis egy 3uH tekercs lehet Z=3ohm és Z=2670ohm is, az meg már frekvencia és örvényáramú ellenállás függő, gondolom nem csak az első féléves elektro orákat vetted fel anno
"Ha jól emlékszem, Te kérdezted, hogy miért nem ég le az egyenáramú tekercs, ha nem zárt a vasmag."
Azt írta valaki, hogy ha fennakad egy relé/mágneskapcsoló vasmagja (behúzáskor nem tud teljesen összezáródni), attól le fog égni a tekercse. Erre megkérdeztem, hogy tudja-e valaki, hogy mi lehet ennek a fizikai magyarázata. Nem volt külön részletezve, hogy váltó- vagy egyenáramú tekercsről van szó.
Szerintem a behúzó tekercs áramfelvétele (tehát hőterhelése) attól még ugyanannyi lesz, hogy behúzás közben a vasmag valamennyire nyitott marad (pl valami szennyeződés került oda) és ez szerintem igaz egyen- és váltóáram esetére egyaránt.
Tehát szerintem a nyitva maradt légrés önmagában kevés ahhoz, hogy a tekercs áramfelvétele a túlmelegedésig emelkedjen.
Másik fogyasztásmérő hely kialakítása, nagyon húzós lenne, legfőképpen azért, mert nincs a közelben honnan odavezetni az áramot. A meglévő túloldali kábelre már nem engednek több fogyasztót rákötni... Ha én valahogyan átvihetném a mért oldalt, ugye az nem plusz, 16A-ből gazdálkodhatok.
Már leírtam. Ha a DC tekercs úgy van méretezve (a nagyobb húzó erő érdekében), hogy csak rövid ideig üzemeltethető, az tartós behúzásra leég valóban, erre te magad is utaltál. Ez a tekercs azonban mindenképpen leég tartós bekapcsolással akár zárt a vasmagja akár nem! Ez ugyanis teljesen független a vasmagtól.
Az említett berendezésben pedig azért van feszültség figyelő, mert tény, hogy alacsonyabb feszültségen a mágneskapcsolók behúzása bizonytalanná válik. De a védelem nem a kapcsolók leégése miatt, hanem a behúzás bizonytalansága miatt kialakuló hibás (esetleg veszélyes) működést hivatott megakadályozni.
(Ha az állandó mágneses tér fenntartása nyitott mágneses kör esetén több energiát igényelne, akkor nem létezhetnének állandó mágnesek sem)
A kérdésed legfontosabb része: jogilag hogyan lehet (ha egyáltalán lehet) közterületen magán energiavezetéket átvinni? Megspórolható-e a külön áramszolgáltatói bekötés (villanyóra) a másik épületre?
Szeretnék információt kérni tőletek, valaki biztosan tud segíteni.
Adva van két garázs, közötte bevető út, közterület. Az egyik garázsban van villanyom, rendes EON-os mérővel. A másikban nincs semmilyen.
Hogyan tudnám hivatalosan átvinni az áramot légkábellel ( most aszfaltozták az utat...). Szóval gondoltam, hogy a mért oldalról egy megfelelő tetőtartók/kábel segítségével átvinném az áramot.
Kb. 20m a távolság 45fokban az út felett. Az utat csak a garázsok bejárásához használjuk, zsák utca.
Milyen engedélyek kellenek, kitől? Terveztetni kell? Vagy hogyan lehet ezt egyáltalán kivitelezni?
És szerinted változik az alakja az általad "légrés" változtatásnak hívott beavatkozással?
Talán így egyszerűbben érthető: Felcsévélek egy merev vezetéket egy ceruzára. A vezetéket egymás mellé tekerem szorosan. Lesz egy rugó kinézetű induktivitásom. Ha ezt széthúzom, akkor alakja megváltozik, hosszabb lesz. Így az induktivitás értéke is megváltozik. Ezt nem légrésváltoztatásnak hívják. Legalábbis szaknyelven nem.
A társasházunk érintésvédelmi jegyzőkönyve előírná, hogy a közös helyiségek dugaszoló aljzatok védelmére fi relét építsünk be a sima kismegszakító helyett. Hivatkozás: (MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.3. és 415.1.1. szakasz). Na most valahogy nem találom letölthető formában ezt a szabványt. Létezik, hogy ez ingyen nincs? Ha nem találom, akkor elhiszem, hogy benne van ez az előírás, de azért megnézné nekem valaki! És a fontos kérdés most jön! Ez a szabvány 2007-11-01- től érvényes, a ház pont ebben az évben lett átadva, tehát tervezéskor nyilván nem ez a szabvány volt érvényben. Első kérdés, vajon ebben a szabványban benne van-e, hogy a már meglevő kiépítéseket is át kell alakítani? Tűzvédelemnél például sok paragrafus úgynevezett használati előírás, azaz visszamenőleg is meg kell valósítani, más paragrafusok pedig létesítési előírásnak számítanak, azaz csak új kiépítésnél kell alkalmazni. Második kérdés, ha ez a szabvány csak új kiépítésnél írja elő a fi relét, akkor vajon milyen szabvány volt előtte érvényben, és az mit mondott erről? Nem akarnék egy érintésvédelmi jegyzőkönyvvel vitatkozni, de ez előtt úgy 20 darab tűzgátló ajtó utólagos beépítését írta elő egy másik ’szakértő’, mint kiderítettem helytelen jogszabály értelmezés miatt! Úgy 3 milliót dobott volna ki a társasház.
A számítási képletét nem írom le, mert a kialakítás alakjától függ.
A lényeg: az induktivítás függ a permeabilitástól, a vezeték keresztmetszetétől, hosszátó, menetszámtól. Remélem nem felejtettem ki semmit.
A légréstől nem!
Bocsánat, hogy beleszólok, de ilyen meddő vitát már rég nem láttam. Ez a beidézett rész azért tetszett különösen, mert saját magát cáfolja. Ha a tekercs induktivitásának képlete a kialakítástól függ, akkor már hogyne függene a légréstől. Amúgy meg, ha így lenne, akkor az iparban nem használnának számtalan, a légrés változtatásán alapuló, igencsak pontos helyzetérzékelőt.
Ha pedig az egyszerű gyakorlati bizonyítás szintjén ragadnánk le, ha veszel egy változtatható légrésű tekercset (például egy common rail injektort, ahol a hézagolással változtatható a légrés, és rákapcsolsz egy induktivitást is mérő multimétert, akkor gyönyörűen látszik, hogy a légrés változtatásával nagyon is szépen változik az induktivitás.
Ha jól emlékszem, Te kérdezted, hogy miért nem ég le az egyenáramú tekercs, ha nem zárt a vasmag.
Már írtam, hogy az áram hatására a vasban indukció keletkezik. Az indukció nagysága állandó minden esetben, ha van légrés a van (nyított a vas), ha nincs.
Az indukció nagysága a tekercsben folyó áramtól függ. Mivel egyenáramról üzemeltetjük, a bekapcspolási tranziens után (melynek nagysága függ a tekercs induktivitásától, azaz L-től), beáll egy stacionárius állapot, állandó indukció alakul ki a vasban és a levegőben (légrés), állandó nagyságú áram fog átfolyni a behúzó tekercsen. Nem változik semm.
Ehhez már nem kell más, mint a tekercset erre az állandó áramra kell méretezni és soha nem fog leégni, ha a szigetelés nem "fárad" el a rézhuzalon.
Le vagy ragadva a DC tekercsednél, az nem ég le ha nyitott vagy zárt
AC esetén függ a frekvenciától is, illetve az örvényáramú és hiszterézis veszteségtől, ami meg függ a mágneses permeabilitástól, ami megváltozik, ha nyitott a vasmag, mivel nem jön létre örvényáramú ellentétes mágneses tér általi nagyot ellenállás
