Elöszőr is,nem kellene messzemennő következtetést levonni abból hogy voltak magyarok akik a török oldalon álltak.Tudtommal voltak magyarok a másik oldalon is.
Akkor most a magyarok a nyugati tradiciók és kultura örzői vagy pedig egy szívós nomád horda?Szóval a helyzet finoman fogalmazva nem egyértelmű.
Amúgy csak azért kérdeztem rá a csehekre,mert azt írtad hogy független állam nélkül nem lehet a semmiből müködő,modern és független országot létrehozni.A példa mutatja hogy pusztán a független állam nem garancia semmire.
Csak van ám óriási különbség, a cseh állam a német birodalom közepén volt és tradícióiban semmiben sem különbözött a többi német tartománytól. A magyarok meg Thököly idején, ami nem is olyan rég volt, még krími tatár Gázi giráj és a török szultán szövetségeseiként ostromolták Bécset és birodalmi álmokat szövegettek.
Azért nem minden igaz amit leírsz.Például a csehek is szinte a semmiből teremtették meg az államukat az első vhh után,és mégis működőképesnek tűnt,azaz "nyugati polgári demokrácia" volt.
A másik meg az hogy az osztrákoknak nem kis részük volt abban hogy a magyarság félfeudális állapotban leledzett még a XIX- században is.
Szerintem rosszul értelmezted a leírtakat. Olvasd el ismét, "mi lett volna ha" jellegű felvetésekből ne nyissunk vitát. Egyrészt a független magyar államiság megszűnt 1526-ban, több mint 300 évvel később a semmiből nem lehetett önálló nyugati polgári demokráciát teremteni, ahogy itt páran gondolják. Itt az a fő kérdés hogy ki folytatott szabadságharcot és ki ellen, mert ez pusztán nézőpont kérdése, tekintve hogy a magyar nemesség tucatnyi nemzetiségi csoport fölött uralkodott. Definiálni kellene továbbá a magyar nemzet fogalmát 1848-ban, ugyanis ez sem olyan egyértelmű kérdés, a jogfosztott, főrészt nemzetiségi eredetű jobbágyokat semmiképpen ne tekintsük a nemzet véleményalkotó viadorainak, de kérdés hogy egyáltalán magyarnak tekinthetők-e ebben az időszakban. A magyar társadalom modernizációja erősen megkésett állapotban volt, egy középkori állapotú feudális társadalomból pedig nem lehetett volna modern európai nemzetet, főleg nem önálló nemzetállamot csinálni. Ez azonban semmiképpen nem az osztrákok hibája volt.
Nem értem. Akkor szerinted nem maradt senki réteg, aki harcolni akart, csak a magyar jobbágyok?
A nemesség hatalma abszolút lett volna 1848 előtt? Egy ekkora osztálynak nem egy központja van, tehát szinte fogalmilag kizárt, hogy abszolút hatalma legyen.
És az osztrákok ott voltak felettük.
Hogy mi lett volna a magyar államból 48 győzelmével? Talán valami olyasmi öszvér, mint 1867 után ténylegesen lett. A kommünt én sem hiszem, főleg, hogy a párizsi is pünkösdi királyság volt.
Petőfi kivégzése? Érdekes. Nem egyszerűbb nevetségessé tenni? Mert nehéznek nem lett volna nehéz.
kossuth. Na ő nehéz dió, tehetséges politikus, számolni kell vele.
Abban szerintem megegyezhetünk hogy Kossuthnak nem kis szerepe volt abban végül háborúba bonyolodtunk az osztrákokkal.Még ha el is nagyolt az a kép ami az emberekben él a Kossuth és a Széchenyi-féle vonalról,az nagyvonalakban igaz.Kossuth nélkül nem biztos hogy a háború eddig elnyúlik,márpedig minnél több szenvedést okoz az ellenfélnek,annál nagyobb lesz utána a büntetés.
Ferenc József meg azért tárgyalt Deákkal 67-ben mert a birodalmának meggyengült a helyzete és emiatt kénytelen volt ránk támaszkodni.Ennyi,semmi köze hozzá 48-nak.A nemzetiségi viszonyt sem úgy értettem,hogy az odáig idilli hangulatot zúzta tönkre Kossuth,hanem úgy hogy ez a háború lehetőséget adott arra hogy az ország minden nemzete megpróbálja kezébe venni a sorsát és ez azzal járt hogy a más kárára(főleg a miénkre) akciózott.
A középnemesség lecsúszásához azért jelentősen hozzájárult a Bach-korszak,nem csak az hogy megváltozott a világ amiben addig éltek.Bach-korszak meg minek a következménye...?
Kossuth hivőivel kapcsolatban az a bajom hogy csökönyösen ragaszkodtak az idióta pontjaikhoz amik megvalósítására abszolút nem volt esély,és igazából értelme sem nagyon volt.Arról nem is beszélve,hogy ha jól tudom akkor a vármegyék(ahol a kossuthisták voltak fölényben) elég sok gondot okoztak a késöbbiek folyamán,többek között ott szabotálták el az nemzetiségi törvény végrehajtását,hogy csak egyet említsek.
29-es hozzászólásodra is itt reagálok
Úgyértettem a súlypont áthelyezését hogy nagyhatalmi gyámkodással,német területek is maradnak ott ahol vannak,pusztán az udvar költözik át.Persze ehhez szükségeltetett volna az is hogy a birodalom müködését biztosító apparátus hű legyen továbbra is,az pedig azért nem csak osztrák elemekből állt.De mielött nagyon belebonyolódunk ebbe a vitába,ez pusztán fantáziálás volt,ahogy az elején írtam is.
Természetesen igazad van hogy egy háborúhoz két fél kell,nade ilyenkor azért mérlegelni is kell,hogy megéri e ellenállni,mégha minket is támadtak meg.Márpedig figyelembe kellett volna vennie hogy az ország lakosságának kb 40% magyar,a többi nemzet meg szinte kivétel nélkül ellenséges velünk és nem lehet kérdéses hova fognak állni.Bécs bármit megigérhetett nekik a pillanatnyi szövetségükért,mi meg szinte semmit.Az igazi problémák meg akkor jöttek volna ha megnyerjük a háborút...
A majdnem sikeres harc meg nem gondolkodtatta el Ausztriát.Ha a 60-as években nem gyengül meg a birodalom helyzete Európában akkor nincs kiegyezés,márpedig ehhez vajmi kevés köze volt 48-nak....
A franciáknak sem igen volt köztársasági tradíciójuk 1789 előtt. Szerintem a népképviseleti rendszer megvalósult volna, (ahogy meg is valósult, hiszen voltak választások), az, hogy hová fejlődött volna, már spekuláció. Az tény mindenesetre, hogy 1849 közepén, és végén már súlyos viták voltak a radikálisok, és a mérsékeltek között arról, hogy milyen államforma legyen. (pl. a Függetlenségi Nyilatkozat).
1948 nemzeti szabadságharcként való beállítása már ezért is abszurd. A nemzetet alkotó nemesség harcolt volna a jogaiért, amikor egyébként is abszolút hatalmat gyakorolt? Vagy a nemzetiségi eredetű jobbágyok harcoltak volna jogfosztott státuszokból kitörésért és magyarrá válásért? Hiszen ők éppen az osztrákok mellett álltak (lásd szerbek, horvátok, románok) és függetlenek szerettek volna lenni. Vagy talán a városi polgárság harcolt volna jogainak kiterjesztéséért? Ha forradalomnak tekintjük 48-at, ebben van valami, csak ez nem éppen nemzeti jellegű hiszen elenyésző volt a magyar polgárság aránya a német, zsidó, örmény, szerb polgárság mellett.
Mi lett volna továbbá 48 esetleges győzedelmes befejezése után? Mo. megmarad nemzetiségeket elnyomó feudális államként? Ha igen, akkor Petőfit hamar kivégezték volna, a kisnemes Kossuth pedig izzó trónszéken végzi, mint Dózsa egykor. Vagy Mo. forradalmi állam lett volna, a párizsi kömmün mintájára egyfajta korai bp-i kommün? Ez képtelenségnek tűnik. Polgári állam biztos nem lett volna, ehhez ugyanis tradíció kellett volna, ami itt hiányzott. A demokráciák nem a semmiből szoktak kinőni.
Én elhiszem neked hogy voltak ilyen megnyilvánulások is, de a alaphang nem ilyen volt. 1789 utáni időszakból is olvastam francia véleményeket Mo-ról, Mo. mindenhol a despotikus, ázsiai beütésű arisztokratikus állam mintapáldákaként van feltüntetve. A francia köztársaságiak ideálja Róma köztársasági korszaka volt és természetesen az ógörög demokráciák. Nézeteik szerint ezt az idealisztikus államformát rontotta meg a görögöknél az ázsiai (perzsa, egyiptomi) hatalmi minták újraátvétele Nagy Sándor után, ami később Rómában is köztársasági erők bukásához vezetett Caesar után. A magyar arisztokráciát még a sajátjukénál is sokkal negatívabban látták, valamiféle ősi atavisztikusan gonosz elnyomó hatalom mintapéldájaként, amit az európai demokráciáknak ki kell vetniük magukból. Azt pedig te is tudod, hogy Mo-on a nemzetet az arisztokrácia testesítette meg, a sokféle nemzetiség meg a jobbágyságot, a szűk középosztály meg főleg német városi polgárságból állt. Nélkülük 48-at el sem lehetett volna kezdeni.
Asztalos-Pethő: A Magyar Nemzet Története /1933/
Asztalos Miklós: A Történeti Erdély /1936/
Petőfi Sándor Összes Munkái /1906/
Minden cikke, verse, levelezése és útifeljegyzése
valamint összes költeménye 4 kötetben.
Nevess csak PONy... saját tudatlanságodat bizonyitod vele. Sebaj! :)))))) Talán ha elolvasnál néhány, az 1848-49-es politikai emigráció történetével kapcsolatos könyvet, tudhatnád, hogy mekkora rokonszenv kisérte a magyarokat. De neked magyrázhat az ember. Amit te itt állitasz, az már 19.sz végi helyzet. Amit le is irtam. csak nem olvasol rendesen. (Nem csak az utolsó 10 hsz-t kéne nézni :)) )
"Én a francia REPUBLIKÁNUS KÖZVÉLEMÉNY magyarbarátságáról irtam. A magyarokat ők a német-osztrák elnyomás ellen küzdő, bátor, republikánus népnek látták"
Ez nagyon humoros, nevetnem kell. Honnan szedted? A francia köztársasági hagyomány a magyarokat elnyomó, arisztokratikus jellegű, ázsiai eredetű mongol-török népnek tartotta, akiknek állama a despotizmus tűzfészke, az egyik legidegenebb államalakulat Európában. A magyarok 19 sz-i francia beállítása még negatívabb mint a 20. sz-i. Ne feljtsük el a franciák szimpátiáját az általuk akkoriban felfedezett baráti latin néppel, amely magyar elnyomás alatt élt keleten.
Mert a szabadságért meghalni... 3rom szinü, Tricolor de hol van a Kossuth cimeren a babér, mert eredetileg NAPORSZÁGA s napkorona 24 csáva, s ezért a Jappánok, mi is magyarok vagyunk, sőt bebizonyitották hogy genetikailag, ők vannak a legközelebb hozzánk, amit tüzzel vassal eltitkolnak, sőt Naphon vagyis Jappán lett a legelső letagadott testvérnépünk, semmi közünk egymáshoz?
Na azzal, hogy hiszünk Magyarországunk FELTÁMADÁSÁBAN, azt hogy képzelte el, meg hogy képzeli el a MagyarŐsten magyarja?
Most had ugorjak ki, az Égő - Csiperke csiperke csiperke... bokorbul, s ne haragudjatok, mert tudom hogy mindenki halál comoly, szóval csak RAJTUNK keresztül, meg velünk, sőt a legutolsó Magyarral, mert egy magyar gén, hátra nem maradhat?
Nacsakha mindent bele, nosza, ez is belefér, de mire ennek a témának vége, képes vagy-e, Istenigazábul szabaddá tenni magadat, magyar?
Csak a pontosítás miatt kértem ftonyo mester. Mert több párizsi világkiállítás is volt 1889 előtt s, után, amin szép sikereket ért el hazánk. pl. a pécsi Zsolnay
Ugye hogy nem zavarok senkit, mert maga a jelenlét, üdvözitő? Ha nem is sok a hozzászólás, bizon akiket érdekelt, hogy miért a szerelem, meg a háboru, csak itt a pénz - imádata, mert mi kell a háboruhoz, ami a szent - háromság? Na miért vannak a háboruk? Igen egyet értek azokkal, akik a háborut, ha akarjátok, leirom pontosan, hogy mikor Kossuthék, magyar - pénzgyárat, sajátat akartak létesiteni, bizon a Hasburg - dinasztia támadott, most minden wiláguralomra törő tudja, hogy a magyarokat egyedül se lehet legyőzni, se átverni, igy igaz hogy egymással is meg kell vivjanak, de most ha a magyarok függetlenek akarnak lenni, akkor minden disznó, összeröffen, meg minden waklu, összerug?
nem haragodtok a népies, sőt vidékies, tájszólásért?
Egy olyan változó diplomáciai szöv. rendszerben, mint az akkori, ennek ÖNMAGÁBAN nincs hosszútávú hatása.
Franciapártiság, mint éleslátás: 18. hsz-re mit mondasz. Meg akár 21-re érdemben. A dinasztikus háborúk akkor történelem volt, amiből következtetéseket vontak le.
A közvélemény nem ér sokat az érdekek ellenében. És el tudom képzelni, sőt hinni, hogy a "szimulációs játékokban" (politikusi esélylatolgatás) rendre rosszul jött /volna/ ki Mo. a francia szövetségből.
Háborúba vitel: nem biztos, hogy 1848 nyarát kéne bárkinek is számonkérni Kossuthon, de máson sem. akkor a lépések már adódtak, egyik a másikra
De: egy okos politikus nemcsak egy lépést gondol előre, és nemcsak a látható pozíciókban lehet hatalma. Kossuth is lépett 1848 előtt is, ilyen értelemben jogos LEHET az ő lépéseit, és számításait/szándékait firtatni (bár szerintem nincs jelentősége)
Ami 1867 után dolgokat illeti. A Kossuth-pártiak valóban nem akadályoztak sokmindent. Mert nem volt tényleges hatalmuk. Mert csak azoknak lehetett, akik igazodtak a körülményekhez. (Csúnya szóval: átálltak, köpönyeget fordítottak. De ők nem a magyarok érdekeit képviselték??? Vagy ez csak attól függ, ki/mikor/meddig/honnan nézi?).
Kutya ugat - karaván halad. Anélkül, hogy a részleteket ismerném.
(De ha már Kossuth/1867: A Teleki-öngyilkosságot szóbahozhatná valaki, nem kicsit tartozik ide)
És eszembe jut egy szó: szalámi-taktika. Hívhatjuk így is.(?) Bármennyire is képviselte a magyarok érdekeit Tisza, stb, azért politikus volt, ismerte a játékot...
A kö9zépnemesség lecsúszása gazdasági alaípú volt, mert nem tudtak beilleszkedni a kialakuló piaci viszonyokba - tehát nem voltak versenyképesek. Hátrányukat vad nacionalizmussal, gyászmagyarkodással, antiszemitizmussal fedték el.
Nagyjából. +elfoglaták az államigazgatást, mint improduktív társaság (és a szokásos 10%okos-90%hülye arányt ők is hozták). Bár ez a vadnacionalizmus-gyászmagyar-antiszemitizmus a kelleténél sommásabb. Nem a Kossuth pártiak voltak inkább a gyászmagyarok?
És egy elvi dolog. Nem tartom indokoltnak közvetlen kapcsolat feltételezését egy társ. réteg gazdasági helyzete és hangulatának soviniszta/antiszemita/lázadozó/tüntetésre-vonuló/stb. kinövései között. Az időbeli egybeesés nem elégséges érv. Sem itt, sem máskor(ban).
Tudom, alap-felépítmény.
Gyakorlati haszna annyi volt, hogy az egészu 48-nak 1848 szeptember végén vége lett volna. Utána megtorlás, tartománmyi szintre züllesztés stb. 67-ben pont a szabadságharc ténye volt az, amiért FJóska tárgyallt Deákkal.
Ez bizony jogos. Mégha hiba is volt ESETLEG elkezdeni, ezért KELL végijátszani.
És innen jut eszembe, hogy a többi nemzetiség nem harcolt Bécs ellen az önrendelkezésért. Sírtak is képviselőik, hogy a magyaroknak több jut belőle ("nincs igazság"). Más kérdés, hogy később a sirámok eljutottak megfelelő fülekbe, és találkoztak megfelelő érdekekkel. De ez meg a magyarok problémája lett (nincs igazság...)
A döntő csaták sikvidéken zajlottak volna. Senki sem hülye az Alpokba menni.
Civilekre ez igaz lehet. Az Udvarra is. De a katonákra MIÉRT? Mit állítasz szembe azzal, hogy egy hegyvidék jól védhető és nehezen támadható?
A "döntő csaták" azért játszódnak síkvidéken, mert ott van HELY az erőkoncentrációra. Ha mindkét fél úgy ítáli meg, hogy jól jön ki a csatából.
De ugye a háborúkat nem feltétlenül nagy ("döntő") csaták döntik el. Az anyagháború fogalma csak egy döntő csatát ismer a sok nagyból: az utolsót. A gerillaháborúban jószerével csata sincs.
Egyébként abban igazad van, hogy ez tényleg egy mellékes szál.
Bécs bevétele (szebben fogalmazva: segitség a frankfurti parlament kérésének megfelelően a bécsi felkelőknek 1848. októberében) olyan morális hatást gyakorolt volna a Birodalom népeire, hogy az az állam szétesését jelentette volna.
Ezt nem állítanám ilyen mereven. Pest-Budát is elfoglalták az osztrákok. Kossuthék megoldották a kérdést, nem volt összeomlás.
Nem mennék olyan messzire, mint Hitler, aki - Moszkva kapcsán a tábornokainak - azt jelentette ki, hogy egy/a főváros elfoglalásának nincs jelentősége a XX.sz.-ban (főleg, hogy 1848 nem XX.), de nem kizárólagos jelentőségű a dolog. Az oroszok is kiürítették Moszkvát Napóleon ellen visszavonulva.
"Ez viszont kétségtelen, de a háborút átviszik Ausztriába, az már nem érintetlen:)
Magyarok vs alpesi hegyivadászok? fordulnának az esélyek, hazai pálya; lovasságot feledni; hogy juttatsz ostromágyúkat mondjuk 150 km hegyen át Kufsteinbe?
Nehéz ügy ez az érintés"
rev!
Nem tudom miért lovagolsz ezen? Ausztria területének nagy része ugyan hegyvidék, DE JÓRÉSZT LAKATLAN!!!!!!!!
A döntő csaták sikvidéken zajlottak volna. Senki sem hülye az Alpokba menni. Látod, az Udvar is Olmützbe menekült, nem pedig az Alpesi erődbe! :)))))))
Bécs bevétele (szebben fogalmazva: segitség a frankfurti parlament kérésének megfelelően a bécsi felkelőknek 1848. októberében) olyan morális hatást gyakorolt volna a Birodalom népeire, hogy az az állam szétesését jelentette volna.
Bécs elestének hirére a kiújuló krakkói, prágai stb. forradalmakat már nem tudták volna leverni, tehát a Birodalomnak gyorsan vége lett volna.
"Azért akkor nem lett volna esélytelen a dolog ha a franciák akkor például az oroszokkal és velünk fognak össze hogy meggyengítsék a két német birodalmat."
Mindehhez szükségeltetett volna egy független, erős Mo is....
"Ha hagyják hogy az osztrák birodalom túlsúlya Magyarországra tevődjön át 48-49 után akkor ez a 3 állam együttvéve már nem kis erőt képviselt volna.Persze az angolok írtóztak attól hogy itt nagy változások legyenek.. "
Akkor a birodalom már nem lett volna osztrák... A német-osztrák területek csatlakoztak volna a Német Birodalomhoz (tehát a tkp. Ausztria, Cseh- és Morvaország, Szilézia), Galicia és Bukovina orosz megszállás alá került volna. Mi max. a dalmát tengerpartot tudtuk volna megtartani a horvátok leverése után.
Ergo: az Osztrák Birodalom szétesése egyből a nagynémet egységet hajtotta volna végre POROSZ VEZETÉSSEL. Mert igy a kialakuló No-ban, mint később 1871-től is a protestáns németség vitte volna a primet. Mindez együtt járt volna a Habsburgok trónvesztésvel is, ui. ők nem lettek volna porosz uralom alatt hercegeskedni, mint a többi német állam feje tette.
A német egység szuper-nagynémet (mItteleuropa)( verziójának nem volt esélye., ezért buktak bele a Habsburgok 1866-ban: A NÉMETSÉGNEK NEM VOLT SZÜKSÉGE A MAGYAROKRA ÉS A SZLÁVOKRA.
A Mitteleuropa terve meg szerintem akkor kivitelezhetetlen lett volna,szinte senkinek nem fűződött hozzá gyakorlati haszna.
"Így van. A franciák nem feltétlenül magyarbarátok voltak, hanem a Habsburgokkal szemben sok mindenkivel szövetkeztek. A törökökkel is. Avagy pénzelték Rákóczit. Igaz, a 18. században volt egy Bourbon-Habsurg-házasság, de a Habsburg-ellenesség alapvetően akkor is megmaradt."
Csak azt tudnám, a 18. sz-i DINASZTIKUS háborúk vajh mit keresnek ebben a topicban? :))))
Én a francia REPUBLIKÁNUS KÖZVÉLEMÉNY magyarbarátságáról irtam. A magyarokat ők a német-osztrák elnyomás ellen küzdő, bátor, republikánus népnek látták.
Ez változott meg a magyar politikai elit német-talpnyalásával, ami nem is meglepő, tekintve, hogy Andrássy Gy hozta tető alá a német-osztrák szövetséget.
Ettől kezdve ejtettek minket, mint a németek kiszolgálóit, és lettünk elnyomók - ami sajnos egybevágyott a mo-i nemzetiségek elleni fokozott fellépéssel is.
"Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők."
Mond, Te és Én egyféle törikönyveket nézünk?????
"Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba."
Ezt honnét veszed?
A Nemzetőrség megszervezése (ergo: magyar haderő) már a reformországgyűlések régi terve volt, a magyar vezényletű ezredeket már az 1790-es operátumok is követelték, a napoleoni háború alatt I. Ferenc többször is igérgette - persze csak falból.
A nemzetiségek (különösen a szerbek) összehangolt támadása Mo. ellen még 1848 nyarán elkezdődött. EKKOR indult Kossuth az Alföldre toborozni, és kérte a hires újoncmegajánlást.
A nemzetiségek mögött Bécs állt, amely vissza akart táncolni a márciusi reformoktól.
A felkelt szerbek ellen cs.kir. ezredeket vetettek melyeket az ALKOTMÁNYOS MAGYAR KORMÁNY, és annak hadügyminisztere vezénylete alá helyeztek.
Kossuth kezébe a hadügyek Batthyány szeptemberi lemondása, a kormány kvázi megszűnése UTÁN kerültek, ekkor alkakult meg az OHB, Kossuth elnökletével.
Mindezt megelőzte Jellasics támadása.
Nos, akkoe ki is vitte háborúba az országot?
"Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),"
Gyakorlati haszna annyi volt, hogy az egészu 48-nak 1848 szeptember végén vége lett volna. Utána megtorlás, tartománmyi szintre züllesztés stb. 67-ben pont a szabadságharc ténye volt az, amiért FJóska tárgyallt Deákkal.
A nemzetiségek önmaguk rontották meg a viszonyukat a magyarsággal, mert AKKOR a magyarság nem volt abban a helyzetben, hogy elnyomhasson.
Az 1896 körüli időszakot ne keverjük már ide!
"megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők."
A kö9zépnemesség lecsúszása gazdasági alaípú volt, mert nem tudtak beilleszkedni a kialakuló piaci viszonyokba - tehát nem voltak versenyképesek. Hátrányukat vad nacionalizmussal, gyászmagyarkodással, antiszemitizmussal fedték el.
Alexander, amúgy kicsit se zavar, hogy a 67 utáni miniszterelnökök MINDE, KIVÉTEL NÉLKÜL Kosssuth követőiként kezdték???
Andrássy Gyula, Tisza Kálmán????
Hogy pl. Tisza mint a Kossuth-emigráció magyarországi KÖZVETITŐJE váltott köpönyeget 65-ben, és szigetelte el Kossuth mo-i hiveit, és terelte őket a SAJÁT pártjába???
Mit akadsályoztak szerinted a Kossuthiánusok 67 után?? Semmit! Szóhoz sem jutottak a Deák-Tisza-féle, Habsburgiánus Szabadelvű Párt mellett egészen 1905-ig!
Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt
Egy háborúhoz végül is legalább két fél kell. Még mindig nem dőlt meg az a nézet, hogy minket támadtak meg. Akkor pedig nem belevitte az országot a háborúba,hanem vállalta a fegyveres harcot, ami végül is kötelessége volt, mint felelős államférfinak. És messze nem volt egyedül ezzel a nézetével.
A probléma az volt ezzel a háborúval, hogy elvesztettük. Eleve a külföld nem is tekintette a nemzetközi jog szerinti háborúnak.
A középnemesség lecsúszása törvényszerű lett volna, úgy gondolom,enélkül is. Valahogy nem érezték meg a korszellemet.
az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők.
Biztos, hogyha mondjuk Jellasics sikerrel jár, nem csinálnak vissza mindent és nem leszünk tartomány? És miben bénították meg a politikát a Kossuth nézeteit vallók? Végül is a - majdnem sikeres - harc nem gondolkodtatta el Ausztriát? Úgy gondolom, igen.
Írtam hogy fantázia,de azért érdemes vele eljátszani,hol máshol mint egy ilyen topicban.
Továbbra is azt mondom hogy ha kicsit előbbrelátóak a franciák vagy a ruszkik akkor látniuk kellett volna hogy a német államok hamarosan egy nagy birodalomba fognak tömörülni,a korszellem ezt diktálta szerintem.Ha ezt látják akkor talán megpróbálták volna megakadályozni és például nekiállnak átszervezni az Osztrák Császárságot.
Ami Kossuthot illeti,talán el kellene azon gondolkodni hogy hibázott amikor belevitte az országot a háborúba.Gyakorlati haszna nem volt(kivéve persze azt hogy megszületett a modern magyar nemzet),a kisebbségekkel végleg megromlott a kapcsolat(függetlenül attól hogy milyen undorító módón hergetlék ellenünk őket az osztrákok),megkezdődött a középnemesség lecsúszása a felemás reformok miatt,az országot hosszú időre tartományi szintre züllesztették,arról nem is beszélve hogy mennyire megbénította a 67 utáni politikát az ő szellemiségét követők.
Azért akkor nem lett volna esélytelen a dolog ha a franciák akkor például az oroszokkal és velünk fognak össze hogy meggyengítsék a két német birodalmat.Ha hagyják hogy az osztrák birodalom túlsúlya Magyarországra tevődjön át 48-49 után akkor ez a 3 állam együttvéve már nem kis erőt képviselt volna.Persze az angolok írtóztak attól hogy itt nagy változások legyenek..
A Mitteleuropa terve meg szerintem akkor kivitelezhetetlen lett volna,szinte senkinek nem fűződött hozzá gyakorlati haszna.
